Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-14 / 217. szám

▼ IL A G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Bulgáriai naplójegyzetek Az agronómusok munkájuk eredményével bizonyítsák be, hogy méltók dolgozó népünk bizalmára Eredményes volt lapunk levelezőinek tanácskozása A MAGYAR DOLGOZÓK PÁR' ;-■» A.--" ‘ *JA MEGYEI; P > Á Rt BiZÖTTSf (GÄN AK LA PÜA Xf. évfolyam, 217. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1954 szeptember 14. Módosító javaslat az igali és somogyszili tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok párosversenyszerződéséhez A '»Somogyi Néplap« szeptember 9-i számában tudósítást közölt arról, hogy párosverseny bontakozik ki igali és somogyszili termelőszövetkezeti és egyé­nileg dolgozó parasztok között. A verseny pontjai ma­gukban foglalják a kapások termésének betakarítását és az őszi kalászosok vetését, amelyek együttvéve biz­tosítják az idei termés épségét és lerakják a jövőévi termés alapját. A cukorrépa begyűjtését szintén bevették a ver­seny pontjai közé, s a /tsz-ek szeptember 30-ra, az egyéniek pedig szeptember 25-re vállalták annak be­takarítását. Erre a pontra vonatkozólag kérjük Fehér István VB-elnök, Bernáth Mihály termelési bizottsági elnök, Gelencsér János beosztott agronómus elvtársat és a versenykihívás többi aláíróját, hogy módosítsák a versenykihívás cukorrépa begyűjtésére vonatkozó pontját, tekintettel íarra, hogy Somogyszilban szep­tember 25-re a cukorrépát a Cukorgyár átvenni nem tudja. A cukorrépa begyűjtésének módja /eltér a többi termény begyűjtésétől, Imivel a cukorrépa romlandó, ezenkívül pedig a begyűjtés üteme a cukorgyári át­vételtől függ. A cukorrépát október közepéig veszte­ség »léikül, tartósan tárolni nem lehet. A (meleg idők­ben a répa hamar romlik és cukortartalma veszendő­be megy. Eddig az időpontig Csak annyi répa szedhető fel, illetőleg adható át, (amennyit, 1—2 napi tartalékot figyelembeyéve, a gyárba szállíthatunk. November 10-e az a végső határnap, ameddig a Cukorgyár ja répater- meiési szerződésben foglaltak szerint a Cukorrépát ^ a gazdáktól átvenni köteles. A Cukorgyár a répaátvételi és szállítási tervét pontosan kidolgozta és azt jóváha­gyásra benyújtotta a megyei és járási tanácsokhoz, amelyek a tervet elfogadták és minden községben én­nek alapján a cukorgyári termelési felelősökkel és a tsz-elnökökkel megállapították a cukorrépaátvétel és szállítás módját és idejét. így Somogyszilban a gazdál­kodók naponta csak 300 mázsa cukorrépát szállíthat­nak az átvételi helyre. )E szerint a répa átvétele ok­tóber 2Q.-án ér véget a községben. Igáiban pedig, mi­vel kevesebb a répa, az átvétel szeptember 30-ra be­fejeződik. Azt kérjük tehát a versenykihívóktól, módosítsák a cukorrépa betakarítására vonatkozó felhívásukat: a verseny győztese az legyen, aki a répa leszállítását, átadását a kidolgozott cukorgyári terv alapján teljesíti. Kérjük a versenyen kívülálló tsz-eket ,és Egyéni­leg dolgozó gazdákat, hogy a répa átadásával kapcso­latos cukorgyári utasításokat tartsák be la répa cukor- tartalmának megőrzése végett. Ménnél Béla termelési felügyelő. A Hazafias Népfront október 23 - 24-án tartja országos kongresszusát A Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságának közleménye A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága 1954. szep­tember 11-én ülést tartott. Az ülésen az új népfront megalakításá­val, az októberi országos népfront-kongresszus előkészítő munkála­taival kapcsolatban a következő határozatokat hozták: 1. A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága felhívja a politikai, társadalmi és tömegszervezeteket, kulturális szerveket, üzemeket, földművesszövetkezetpk et, termelőszövetkezeteket, községi termelési bizottságokat, hogy együttesen alakítsák meg a budapesti, megyei, járási, városi, városkerületi, községi népfront előkészítő bi­zottságokat. Az előkészítő bizottságok 7—11 tagból álljanak és lehe­tőleg szeptember 20-ig mindenütt alakuljanak meg. 2. A népfront előkészítő bizottságok készítsék elő a Hazafias Népfront-bizottságok megválasztását. Ebből a célból minden város­ban, városi kerületben és községben a munkások, parasztok, értelmi­ségiek, dolgozó kisemberek részvételével október 15-ig hívjanak ösz- sze gyűléseket. Ezeken a gyűléseken ismertessék az új népfront megalakításának jelentőségét. A helyi népfront-bizottságok, vala­mint a járási, megyei, budapesti népfront-bizottságok tagjait és az országos népfront-kongresszus küldötteit e gyűlésen válasszák meg­3. Az Országos Előkészítő Bizottság a Hazafias Népfront orszá­gos kongresszusát 1954. október 23—24-re tűzi ki. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága jelenti: A járások sorrendje az őszi m ezőgazdasági munkákban: Járás: 1. Marcali 2. Fonyód 3. Csurgó 4. Nagyatád 5- Kaposvár 6. Siófok 7. Barcs 8. Tab Mezőgazdasági oszt. vez.: Feigli József Jani János Pallag András Isaszegi János Szabó László Illyés Sándor Gerlecz István Deák János Tászár dolgozó parasztjai segítik szigetközi gazdatársaikat Szigetköz árvízsuj tóttá községei­nek egyénileg dolgozó parasztsága nehézségekkel küzd. Ahhoz, hogy a Szigetközben is eredményesen végezzék el az őszi mezőgazdasági munkákat, a mi segítségünk is szükséges. Mi, taszári dolgozó parasztok át- érezzük azokat a nehézségeket, melyekkel árvízsuj tóttá gazdatár- saink küzdenek, ezért elhatároz­tuk, hogy segítségükre sietünk. Vállaljuk, hogy Lipót község ár­vízsuj tóttá dolgozó parasztjait ter­ményféleségekkel segítjük. Fe­rencz József 1 mázsa burgonyát, Patczai László 50 kg búzát és 50 kg burgonyát, Szabó Sándor 30 kg búzát és 1 mázsa: szénát küld Li­pót község dolgozó parasztságának. Ezenkívül Taszár község dolgozó parasztjai 10 mázsa kenyérgabo­nát, 1Ö mázsa burgonyát és egyéb terményféleséget ajánlanak fel az árvízkárosultak megsegítésére. Kérjük megyénk dolgozó paraszt­ságát, hogy minél többen segítsék bajbajutott paraszttársainkat. A taszári dolgozó parasztok ne­vében: Apáti István VB-titkár. A kutasi népi Már hírt adtunk arról, hogy a kutasi népi együt­test inilyen hagy kitüntetés érte: Budapestre, az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállításra hívták meg fellé­pésre. Ez még jobban megnövelte a kultúrosok ked­vét, még 'jobban eggyékovácsolta a 47 tagú együttes tagjait. Alig pár nap van hátra a szereplésig — szom­baton délelőtt lépnek fel a kiállítás szabadtéri szín­padán — s ezt a pár napot szorgalmas munkával töl­tik. Naponta próbálnak, hogy minél tökéletesebb ’ le­gyen a »Kutasi lakodalmas« című játékuk. A munká­ban szerzők, rendezők, zenekari tagok, táncosok, (szín­játszók egyformán kiveszik a részüket. Idős Horváth János 75 éves és Tóth Jánosné 72 éves ugyanolyan lelkesen készülnek, mint Kovács Imre társszerző a vendégszereplésre. Emellett az izgalom mellett -más is fűti az együt­tes Itagjait, hiszen sokan vannak köztük olyanok, (akik még (nem látták gyönyörű fővárosunkat. Tervbevették, hogy a kiállítás mellett városnézésre is hagynak (időt. wniwnwii»¥iwwi>n»nwimMiun(ii»>ioai>M»l>M«MM A fülecspusztai Kossuth tsz versenyfelhívása A fülecspusztai Kossuth tsz -tagsága november 7 tiszteletére versenyre hívja a megye összes termelő- szövetkezetét. A dolgozók vállalták, hogy minőségű Ve­tőmaggal taz árpát szeptember 10-ig keresztsorosan, a búzát és ia rozsot 50 (százalékban keresztsorosan ok­tóber 5-ig elvetik. ÍA vetési munkákkal egyidőben végzik |a burgonya, kukorica, napraforgó betakarítá­sát, hogy a |búzavetésnek helyet biztosítsanak. Az ál­latok átteleltetésének biztosítására silót készítenek.' Beadási kötelezettségét a kukorica kivételével a tsz már mindenből teljesítette. A balatonszentgyörgyi termelési bizottság tagjainak kötelezettségvállalása Balatonszentgyörgy község termelési < bizottsága szeptember 5-én tartott ülésén az őszi mezőgazdasági munkák pontos /elvégzése és a terméseredmények fo­kozása (érdekében vállalta, hogy a gazdákkal már meg­lévő kapcsolatot elmélyíti, meggyőzik a gazdákat a tiszta, jóminőségű .vetőmag használatáról lés gondos­kodnak arról, hogy ne kerüljön a földbe ,tisztítás nél­kül vetőmag. Vállalják, hogy háromszori , szántással készítik /elő ja földet ia kalászosok alá lés a (vetésterü­letnek (legalább 50 százalékát műtrágyázzák. A ter" melési bizottság minden tagja kötelezettséget vállal, hogy (az (őszi munkákban személyes példamutatással jár az (élen. A község a mezőgazdasági munkák minél jobb elvégzése (érdekében versenyre hívja Balatonberéhy termelési bizottságát. Hadd tudják meg az egész országban.,, A kis kéve ágasbúza már egy éve ott csüngött a szö­gön a pajtában- Itt védve volt esőtől, széltől és a madarak szájá­tól is. Etetéskor, ha szénáért ment a pajtába, akaratlanul is megállt néhány pillanatra a kis sárga ka­lászcsomó mellett. Ilyenkor min­dig feltette magában a kérdést: — Elvigyem ezt a pár kalászt a kiállításra? . . . Ezzel érdemes ne­kem felutazni Budapestre? — vá­laszolta önmagának lemondóan Gyurkó Jenő. Aztán féltőn végig- simogatta az egyik vastag kalászt, de ebben a pillanatban — mintha csak parancsra tette Volna — bele­markolt és kérges tenyerével szét­morzsolta kíméletlenül. Teljes tü­dővel belefújt markába és a pely­vától megtisztult kövér búzasze­mek pirosodtak ott szelíden. Sze­menként megszámolta, mennyi jött ki ebből az egy kalászból. — Hát nem érdekes ez? •— csa­pott bele egy újabb gondolat —! 120 szem búza egy kalászban. Megéri. . . és fel is viszem a ki­állításra — határozta el magában. Egy kövér szemet szájába vett s fogával kettétörte, majd összerág­ta. Ismerős ízétől szétszaladt szá­jában a nyál, s az elmúlt történet, ennek a búzának a története ele­venedett meg előtte. . j \T erőfényes nyári délután ^ volt. Végtelen búzatenger hullámzott a Volgán túl a szovjet földön. Öt mint hadifoglyot kirán­dulásra vitték az ismeretlen, de sok szép emléket nyújtott szovhoz- ba. Akkor is éppen így, mint most, szétdörzsölt egy ágasbúzakalászt, kóstolgatta a magot. Azon törte fejét, hogy miként hozhatna haza ebből a különleges kenyérmagból. Csakhamar támadt segítő ötlete. Dohánytárcájába rejtette a kalász­ból kidörzsölt szemeket, gondol­ván: ha másik ruhát kap is haza­felére, dohánytárcája akkor is megmarad. Féltőn vigyázott arra, nehogy bárki más kezébe kerüljön a dohánytárca. Maga porciózta ki a cigarettába valót, ha valaki do­hányt kért tőle. Néha, titkon, amikor senkit sem látott maga körül, gondosan meg­számolta a dohány alatt rejtőző kis »utitársait«. Egyszer rajtakap­ta ezen az egyik szovjet tiszt. Fü­lig elvörösödött, amint észrevette, hogy nézik. Gyorsan zsebre akar­ta dugni a tárcát, de a tiszt biztató mosollyal odalépett hozzá. Meg­nyugtatta, hogy nem kell félteni j azt a pár szem búzát, hisz nem ve­szi el tőle senki. Aztán közösen rá- ! gyújtottak az annyira féltett tárca | tartalmából, s a tiszt hosszan me­sélt arról, hogy ő hogyan kísérle­tezett otthon a kolhozban a búza- termeléssel. De a háború alatt a fasiszták legázolták kísérleti parcelláját. Megfogadta, hogy ha leszerel, tovább folytatja kísérle­tét. —> Nálunk nemcsak a harc­téren születnek hősök, hanem a termelőmunkának is vannak hősei — magyarázta a tiszt. Gyurkó Je­nő pedig megfogadta: mihelyt ha­zakerül falujába, Kapospulára, ő is kísérletezni fog. A m amint elérkezett az idő, hogy valóraváltsa elhatáro­zását, már csak néhány szem ma­radt a tárcájában a búzából. Szív­ből sajnálta a többit, ami elve­szett, de a reményt nem adta fel. — Majd csodájára járnak az én különleges búzámnak a kapospulai gazdák — gondolta boldogan, s már szinte hallotta, hogy dicsérik az emberek az ő kiváló termését. Az első évben néhány szemet vetett. Nagy gonddal, szeretettel ápolta az új növényt- Évről-évre szaporodott az ágasbúza termése. Tavaly már 400 ölön kísérlete­zett. Előveteménye burgonya volt, ez alá istállótrágyát adott, ősszel mélyszántást végzett és alaptrá­gyaként 15 kiló szuperfoszfát, káli- só műtrágyát dolgozott a talajba. Tavasszal 15 kiló pétisót és ugyan­ennyi szuperfoszfátot szórt ki fej­trágyaként a kísérleti parcellára. Ahogy nőtt az ágasbúzája, úgy nőtt öröme, büszkesége. Amint a cséplőgépre hordta, s gyors egy­másutánban teltek a zsákok a kü­lönleges terméssel, nem akart hin­ni a szemének. — Ez nem lehet — álmélkodott el — hisz csak 400 öl volt az egész'vetés. Annyi az, Gyurkó bátyám — mondta a cséplőgépellenőr — kere­ken 980 kiló. . . De várjon csak! — kapta fel a fejét az ellenőr s gyorsan számolt. — Na, nézze csak! Tehát ez a búza holdankénti átlagra számolva 39 mázsa 20 kiló termést adott- Ez aztán nem min­dennapi.. . ; G yurkó gazda szeme ragyo­gott a boldogságtól. Úgy érezte, hogy most érkezett el éle­tének legszebb pillanata. Este nagy, lelkes elhatározással lépett be a tanácsülésterembe. — Most aztán elmondom, hogyan kell bú­zát termelni — erősítette meg gondolatban. De nemcsak az ágas­búza terméshozamáról, hanem a másik búzájáról is beszélt, ame­lyik 22 mázsát adott holdanként. Nem tudta elmondani mindazt, amit gondolt, pedig úgy tódultak a szavak ajkára, mint a megáradt Duna a síkságra. Az elismerő taps­viharban csak állt szótlanul: jobb- ra-balra nézett pirulva Ezután szakemberek közül is többen fel­keresték; elismerték munkáját, he­lyeselték módszerét. A falubeliek közül egyre többen fordultak hozzá tanácsért. Nem­csak a búza, hanem a lucerna ter­melési módszeréről is érdeklődtek az emberek, mert hisz ő ötször ka­szált egy évben, míg a község töb­bi gazdája általában csak három­szor kaszálta a lucernát- Elmondta többeknek már, hogy ő a lucernát is rendszeresen műtrágyázza és a kaszálást, gyűjtést is megfelelő időben végzi. Arra kérték a Me­gyei Tanácson, hogy ebből a lucer­nából is vigyen a kiállításra. — Hát viszek. . . hadd tudják meg az egész országban, hogy mi­ként termelek én lucernát — gyö­kerezett meg benne az elhatáro­zás. És vitt is. |I>oldogan áll ott a díszes pa­■*“* vilonban, az Országos Me­zőgazdasági Kiállításon és oktató szavakkal magyarázza az érdeklő­dőknek, hogyan érte el a kiváló terméseredményeket, amelyekre jogosan büszke ő is, s vele együtt egész Somogyország. Szűcs Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents