Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-12 / 216. szám

¥1954 szeptember 18. öUOTUUII iKJCii íj^u HÁROMFA TÍZ ÉVE Háresnfa az apró somogyi fal­vak icfeött nagyközségszámtaa ment «»ár *f pultban is. Területe egy 1939-es adat alapján 5.866 hold, la­kóinak száma 1667, lakóházainak száma 283 volt. Szemre igen ked­vezőek erek az adatok: óriási terü­let, viszonylag kevés lélekszám, jut-, hatott bőven mindenkinek kenyér. Kern így volt; azonban Háromfán. A főid: elenyésző kis része volt #sak a parasztok tulajdonába 1 és 1945-ig több mint 4 ezen hold Pó- kos József földbirtokosé volt, s ez a föld valóban csak kenyeret, so­vány, iveréjtékszagú kepyefet. adott a parasztoknak. Kalácsra nem tel­lett sem az urasági kommehcióból, sem a: maguk kis földjéből. S a gazdasági elnyomorodással együtt járt a szellemi elmaradottság .is, hisz akinek sovány az ebédje, va­csorája* elnyűtt a ruhája, kedve sincs az olvasgatásra, művelődésre. Igaz, vigyázott is az uraság, az ak­kori rendszer, nehogy kedvet kap­janak a tanuláshoz a háromfai pa­rasztok. Tudást csak egy egyházi iskola két tanítója adott a gyerme­keknek az elemi iskolában. S ha éppen egyik-másik gyermek 10 éves korában otthagyta az iskolapadot, semmi sem történt, legfeljebb sza­porította az uraság kondásainak szá­mát. Hogy.-tudatlan maradt és mire sor alá. került, elfelejtette a betűve­tést is, azt mondták: buta a pa­raszt. ;■ ' .j ■ Buta a paraszt? Mese volt ez! Nézzünk csak körül Háromfán. 1945 a felszabadulás, a 'párt ségítS-ége megadta a- lehetőséget bökik is,!:hógy másként élhessenek, hogy tanulhas­sanak; művelődhessenek, egyszóval, emberi életet élhessenek. De nem­csak lehetőséget, hanepi. földet is adott a párt, 1590 holdat 190 család között,' .közülük 37 nincstelennek szétosztottak. Igaz, nehéz esztendők köyetlteztök. A volt nincsteleneknek sem szerszámjuk, sem állatuk nem volt, amivei jól megműveljék a föl­det, de küszködtek azok is, akiknek már korábban is volt 2—3 holdjuk. Mégis napról-napra érezhető volt a jobblét. Gyorsan szálltak az évek és 1948 óta minden évben valami jelentős gazdasági- és -kulturális változás tör­tént a községben. Elsőnek a volt urasági birtok egy részén, közel 3 ■ezer holdon megalakult az állami gazdaság. Ez anyagilag és kulturá­lis vonalon egyaránt előbbre vitte a község fejlődését. A község lakói közül nyolcvanan találtak jó meg­élhetésre az állami, gazdaságban. Takács József nöyénytermelő , bri­gádtag napol)ta 55—60 forintot ke­res. Egyike azoknak, akik az utóbbi években házat építettek. Smolczh János fogatos szintén jó munkája gyümölcséből vásárolt ez évben 15 ezer forintért egy házat. • A jó kereseti lehetőség mellett kulturális életre is van mód a gaz­daságban. 53-ban 80 ezer forintos kultúrtermet, 10 ezer forint értékű könyvtárat kaptak a dolgozók, 60 férőhelyes ' munkásszállás, 40 férő­helyes napközi, sportolási - lehetőség teszi szebbé a dolgozók élétét. T A kulturált élet bázisa, a gépál­lomás 1949-ben alakult' még a köz- -ségben. Bizony akkor még igen sze­gényes körülmények. közptt, hiszen csak egy -traktora volt.' A . garázst, műhelyt egy árnyas,- -öreg diófa , ké­pezte. De ahogy fejlődött a község, .Vele együtt épült a’ gépállomás ' is. Cséplő- és kombájnsziiit,'' lakóépüle­tet, szerelőműhelyt' és raktárt' épí­tettek rövid két év alatt. Nagy - gon­dot , fordítanak .itt. is. a kulturális, életre. Jólműködő könyvtár,. mozi,, lelkes sportélet - folyik a gépállomá­son. A'falu ■ fiataljai közül nyolcán •dolgoznak a gépállomáson. • Köztük van Szíjártó István-traktoros, - aki nyári •érvét Í20 százalékra teljesí­tetté és nyolc hónap alatt 12.424 forintot vitt haza. . . így .már lehet nösülésre gondolni.. . Jó dolga is,- lesz janinak a . kislánynak, akit Szí­jártó elvtárs párjául' választott ma­gának, úgy ellátja :tnagát ruhával, hogy élete végéig sem lesz, .gondja rá, no még a bútort'is megvásárol­ja, mire esküvőre kerül sor/’ Pérsze, á gépállomás nemcsak az ott ^dolgozóknak jelent sokat.-- Tud­ják, ezt. már., a .hárprrdm gazdák .is, közjóik elsősorban a£ a 10—líj gaz­da,” akik már évek-, óta rendszere­sen'a gépálibmássaf1 dolgozt'áthaífc - Igen megváltoztak az erhbefek----* n t, . , H áremfán. Ma már nemcsak a sajat falujuk sorsa érdekli őket, -hanem túllátnák az, ország határán íjr. ' Az újság, a kultúra hordozója,' a vil­lany, meg á rádió átrepíti őkét szép hazánk határain. Igaz, 1951-bén, mi­kor a villanyt bekapcsolták. 90 csa­lád még azt mondta: neki nem. kell, azóta bizony egyre-másra sürgették a tanácsot, intézze már el, hogy ná­luk is égjen a villany. A villannyal egyidős a község kultúrotthona is, a könyvtár is ebből az időből való. S hogy milyen hasznos a népkönyv­tár, az ifjúság mellett talán legjob­ban Kávás Ferenc 12 holdas gazda tudna róla beszélni, aki a szak-köny­vek útmutatása alapján növelte ta­karmánytermését. A megváltozott élet előbbresegítője az is, hogy új tanterem épült és ma már nem két tanító, hanem hét formálja a kis emberkéket. De a gyökerében meg­változott életről beszél a száz ház­ból kiszűrődő rádió muzsikája, a harminc motorkerékpár, a megszám­lálhatatlan . kerékpár, a , fiatalok csuklóján, ketyegő karóra, a nem­rég .épült,.62 új ház, az emberek öl­tözködése, életmódja egyaránt. Nem elesett, lenézett többé a magyar paraszt.. Fiait, lányait ,,ott .látjuk' a felelős vezető posztokon: az' államigazgatás,, pártapparátus, a honvédség, ■ .rendőrség. -tisztikarában. Tíz évvel- ezelőtt Bognár. János dol­gozó -paraszt- bizony még. -gondolni sem merte vojna, hogy fiából, kato­natiszt lész, de ígyN vannak azok a szülők;’is,1' akikiiék, gyermekéi má középiskolások, egyetemistáik', ál­lami és pártfúnkcionáriűsoík' Esténként, amikor- elül. a munka zaja, tovább szövi terveit a falu né­pe. Tervéket-sző és emlékezik.'Mert .emlékezik akkor - is,* amikor ' épülő Új Iháza tégláit' számolg-áfja, ámikor az őszi vetésről beszél, ámikor a DISZ-fiatalok ajkán nóta csendül és táncra igazítják lábukat... Emlékez­nek és keményebben fogják a mun­ka végét öregek... és fiatalok egy­aránt. S amikor forintjaikat az adó­ba adják, a készül©'két artézi kútra is gondolnak, de mindenekelőtt visz- szagondolnak tíz evvel ezelőttre,» az azóta megtett útra. Ügy . akarják megünnepelni, fel- szabadulásunk 10. évfordulóját; hogy büszkén üzenhessek a felszabadító .Szovjetuniónak, pártunknak: . ä . há­romfai - dolgozó parasztokra . .bizton számíthat. a népi demokrácia, ú; emberek lettek, új életet' építen. ! Pócza Jánc ic Akikhez bizalommal fordulnak a beteg emberek Ha valaki Marcaliban jár, a község nevezetességéről érdeklő­dik, talán legelsőnek — s nem kis büszkeséggel >— a marcali kór­házat említik meg. S ha nem saj­nál fáradságot a vendég, és kíván­csi a kórházra, bizony csak kala­uzzal találja azt meg. Inkább va­lami üdülőnek gondolná az ember, mert egy gyönyörű park közepén húzódik meg a kórház. A bejárat­nál mindjárt a Szovjet Hősi em­lékmű tűnik fel, hirdetve azt, hogy dolgozó népünk élni tudott a sza­badsággal, melyért a szovjet kato­nák vérüket hullatták. A zöldzsa- lus épület derűs életet hirdet, s bizakodással tölti el azt,; aki gyó­gyulást várva, keresi fel. A derűs légkör, mely a parkban eltölti az embert, az épületben sem tűnik el. Csupán az éter és á gyógyszerek szaga emlékezteti a látogatót, hogy kórházban van. A társalgóban, a váróban sem szomorú betegeket találni. Vidám, mosolygó tekintetük elárulja, hogy a gyógyulás útján járnak és betegségüket elhagyja távoznak a kórházból. Illés Mihájy somogy- szentpáli lakost nemrég operálták, de már fürgén mozog és megelége­désének ad kifejezést. — A toll sincs olyan .könnyű, mint Vicián főorvos úr keze — mondja. Igen, az a bizalom, amellyel a gyógyu­lást várp emberek a kórházba jön­nek, bizalomra talál. avatkozásra lenne szükség, keve­sebb ember esik ki a munkábóL Dr Martin Róbert, a gyermekek megmentője- Megyénkben „a he­gyi tanár“ néven emlegetik, a fá­radságot, áldozatot, nem ismerő hivatásszerető orvost. Martin fő­orvos tudományos munkája főleg a gyermekgyógyászat terén ad hasz­nos módszert az orvostudomány­nak. Most a többi között a sorvadt csecsemők gyógyításán kísérlete­zik — nem kis eredménnyel. A sorvadt csecsemők bőre alá a bor­jú agyalapi mirigyét ülteti át, ami a gyermeknél rohamos súly- gyarapodást eredményez. ’ Eddig hat esetben alkalmazta sikerrel e módszert, s a csecsemő 1-—2 hét alatt súlyát megduplázta. Még 10—12 eset kell ahhoz, hogy a végleges eredményt összefoglal­hassa és az orvostudományt e gyó­gyítási módszerrel gázdagítsa. Vajda László dr belgyógyász fő­orvos is lelkiismeretes, odaadó munkájával szerezte meg a dolgo­zók szmttetét. megbecsülését.- Mindenkihez van türelme, min­denkihez van egy jó szava, mun­katársai, az ápolónők, a betegek egyaránt szeretettel beszélnek ró- , la. Vajda dr is folytat tudományos ! munkát. Az orvosi hetilap múlt évi : számában egy tudományos munká­ja jelent meg a vörös vénejtkép- zés súlyos zavarairól. Sikerrel gyó­gyított ugyanis meg ggy ilyen be­vismertetés Ú ;rte ismert és megbecsült dr Viczián Antal .gatofí o d Martin Róbert gyermekgyógyász főorvos, Vajda LaszI ír 1 jogyász főorvos és dr. Cipri Mátyás szülészfőorvos. Kétszeres Kossuth-díjas költőnk gyermekvers-ciklusa 16 versbő1 Témáit többnyire az iskola meríti,, megmaiat-'a a ólát. ahol már szab . rc :<c utm I L :N k^szu1 ­?k tel á z életre. Ver eine k hangja könnye utat talál a gyer­niek^k, szíréhez í az élményt, aipit versei i ívUjtanal1 még jóéban elme­lyítik é szép, sz ncs rajzok. ■fill!® li!!!liii!!l!lll!l .ittiillllliuilllllillllll A pestiek mindig sietnek. Sza- ladnak a munkahelyükre, futnak haza á munka után, rohan­nák a színházba és a színházból, moziba és moziból, találkozóra és ■espressókba. Gúnyolgatják a kényel­mes, kényes vidékieket. Hát csak csúfolod! anak. Hogyan is szabad ezen a szomor­kásán kedves, őszeleji napfényes vasárnap délután úgy tülekedni a villamosra feljutásért, mint ahogy a 83-as megállóinál teszik? Igazán mindegy, hogy két órako-r, vagy fél háromkor érek a Hűvösvölgyibe. Feljutottam az egyik kocsira. Aránylag kedvező körülmények kö­zött szorongtam. A ballábam kisujja gyorsan megszokta egy kilencvenki- lós leányka súlyát, a jobb vesém is beletörődött már két megálló után -egy rettentően hegyes könyök éles nyomásába. Csak az orrom rendet­lenkedett. Egy előttem szorongó kis­lány frissen dauerolt hajszála ál­landóan tüsszenésre ingerelt, vi­szont a kezem nem tudtam a szám elé tartani, mert az egyik két kosár közé szorult, a másik tartózkodási helyét pedig nem merem megnevez­ni. A harmadik tüsszentés után né­hány közelálló utas faragatlan föld­művesnek titulált, persze nem ilyen finoman. Végül is megérkeztünk a Hűvösvöigybe. A végállomáson fel­emelő érzésben volt részem.. A ki- nyöíhuló tömeg kipréselt a kocsiból anélkül, hogy a lábam a földet érte volna. Megfigyelésem szerint a leg­erőteljesebben. azok . nyomakpdtak, akik. jegy. nélkül utaztak. Elvégre, micsoda leégés lenne, ha most a végcélban közelíthetné meg őket a 'kalauz. Mélyeket lélegeztem a friss leve­gőn. Aztán a lömeggel ,,mpö- Ivögtem az Üttörő-vasút pénztárá­hoz. A csillog:- csarnokban csende­sebbé szelídül’ a tömeg. ■ komoly papák, m: mák Iáién eiszégyelték magukat a pmzt;'" ban komolykodó vasutasgyei f s . k'r.t uogy nem rpin- dig viselkednek felnőtt emberekhez illő fegyelme zot séggel? A pirosán tűnd ■ dő motorvonat szinte ünm itt és me­netrendszerű pontossággal kanyaro­dott állomásról állomásra. Hárs­hegy... SágVári-liget... Vidám munkásé»»?:- érnél! magasra a sö- röskahcsók.i'. Jálioshegy . kirán- duilópár zsebkendőlenge'éssel kő-- szönti a vonatot. Szorosan egymás­hoz simult . lépege! r l'iata.ok és hát olyan keskeny ristaösvény. Uttörőváros... k a csille­bérci táb: :ba ... ílők... Normafa-rr gá1 > áhomásona szolgálatos fii .; ányol feszes vi- gyázzban ■ ?ö vo­natnak. A hegyekben k< “ tisz . a dúslomb;, # hol meg s • -rosa; tapad a vonal, mint ta tátongó tu- szép a táj Mi ajlkcttuiiA az jelentősebb , hagy ■tékesebbet s 30) a; aligha. Játék? N -m, moly szolgálatot ig< vasút? Nem, hí - - szolgálatút,.' a l;*.j tétel, mily.-n hetet feni gyermekeinknek A szőkecopf o den megáik ut< kis :rió szellőktől rtt talpfákból sorakoznak, . :.fal mellé ■Inc az alat- Szívderítőon ctörő-v isútnál só át, ér- - kedvesebbet tért egész Hő­si Komoly zva ti ljesítik rők. Biz Hiyság- ikarun . épí­ketau miin- ndosar bezárja az ajtókat. Vigyáz az utasok testi épségére. Minden utasnak van je­gye, sőt előzékeny készséggel nyújt­ják kezelésre. Ezek valóban á 83-as villamos előbbeni utasai? Igen, két­ségtelenül azok. Az a kék micré-ap- kás, aki messziről nyújtja most a jegyet, a villamoson jegy nélkül utazott. Az a pirosarcú szőke le­gény, aki a villamoson közönyösen üldögélt egy álldogáló anyóka mel­lett, most udvarias előzékenységgel kínálja fel nekem a helyét. Szeret­ném mindezért megsimogatni az aranyhajú copfos 'kölyökfcallauzt. Ta­lán az ő aranyos szőkesége julhászí- totta meg ezt a nek-ivadult kirán­duló hadat. Simogatás helyett meg­kínálom cukorkával. Nem fogadta el. -Köszönöm! Szolgálatban semmit sem fogadhatok el!« Nagyok, tanul­jatok csak. A végállomáson mégis csak szóba elegyedtünk, meg is barátkoztunk. Fejecskéjét himbál-gatva.. elmesélte, hogy kitűnő bizonyítványa volt és természetesen vasútasnak készül. Közben megtorpant a beszélgetés­ben, mintha elejtette volna a fona­lat, nagyot sóhajtott, amúgy a szív mélyéből. Firtatgattam a hirtelen bánat okát. Csendes hangon meg­vallotta: »-Elvégeztem az általános iskolát.,, Kivénültem az Üttörő- vasútról... Nyugdíjba küldenek«. ]Vf egsimogattam. Vékonyan per- gő könnyeiből egy szemecske kezemre hullott. Onnan felkapta a kóbor szellő és elvitte arrafelé, ahol az a .fényes vonatocska kanyarog nem régóta,, de még nagyon .sokáig. Kellner Béla v iái as lakóinak szel eteiét, megbecsülését tudásukkal, áldoza­tos munkájukkal vívták ki. Való­ságos kis tudóscsoportot alkot a négy főorvos. Mindegyikük nevé­hez valami új, — amit eddig alig, vagy egyáltalán nem alkalmaztak az orvostudományban — eljárás, gyógymód alkalmazása fűződik. S míg megtekintjük a kórházát, megtudjuk azt is, milyen eredmé­nyesek ezek az új módszerek, s velük országos hírnévre tesznek /szert alkalmazóik. Viczián főorvos nevéhez, kiváló sebészmunkája mellett, a gyomor­betegek gondozása fűződik. Mun­kájáról beszélve megtudjuk, hogy a gyomorbetegek vizsgálata nem korlátozódik csak a kórházra, ha­nem a szakorvosi rendelések, szű­rővizsgálatok az egész járás terü­letére kiterjednek. Nyilvántartják azokat, akiket kezeltek a kórház­ban és azokat is, akik szakorvosi kezelésen vesznek részt. Legfőbb cél, hogy felkutassák a gyomorbe­tegeket és meggyőzzék őket arról, még időben, hogy tartsák be a dié­tát, csináltassák meg a fogaikat, s ha szükséges, operáltassák meg magukat. • E vizsgálatok nyomán megdől- nek a régi statisztikai adatok. A múltban ugyanis az volt a nézet,! hogy főleg a városi emberek gyo-j morbetegek. Ennek társadalmi okát nem keresték. A falusi em­ber a múltban, mivel az orvos, a patika sokba került, gyomorpana­szaival élt, kínlódott, de nem ment orvoshoz. Ma Viszont az ingyenes szakorvosi rendelést szívesen fel­keresik a dolgozó parasztok, taná­csot, gyógyulást várva az orvosok­tól. S az eredmény: kevesebb lesz az olyan beteg, akinél műtéti be­tegségben szenvedőt Cortison nevű gyógyszerrel, mely a mellékvese­kéregből készült kivonat. Czipri Mátyás dr szülészfőorvos joggal büszke az állandóan emel­kedő születési statisztikára. 1950- beh még csak 94, 1953-ban pedig már 500 szülés történt a kórház­ban. Ő is foglalkozik tudományos munkával. A szovjet orvosok ta­pasztalatai nyomán, a fájdalom­mentes szülést alkalmazza- A lé­nyege ennek a módszernek —i mint mondja: á normális idegrend­szer helyreállítása. Szólnunk kell a kórház lelkiis­meretes ápolónőiről, technikai dol­gozóiról, akik nehéz körülmények között végzik gyakran munkáju­kat. A vidéki kórnáznak ugyanis nincs meg minden adottsága úgy, mint egy városinak. A gyönyörű műtőben pl. —- amelyet büsz­kén mutat be Viczián de főorvos, 1—' fafűtéses sterilizátor van. Ä röntgenük sem a legjobb, kevés a belosztályon a műszer. Lakáspro­blémáik vannak az orvosoknak és az ápolószemélyzetnek. Hosszú hu­zavona folyik, a kórház mellett, lé­vő kiskastély körül, amelyet már többször kértek lakások céljára kiutalni, de mindeddig hasztala­nul. A nehézségek ellenére lelki­ismeretes gyógyító munka folyik a kórházban, s minden elismerést megérdemelnek a kórház. kiváló dolgozói. Amikor az' ember a kórházról al­kotott benyomásait összegezi, úgy érzi, mintha egy sötét folton egy világító pontot látna, me# szerte sügárzik és eloszlatja a sötétségét* A kis kórház a marcali járásban ilyen fénypont, gyógyító pont, a járás dolgozói egészségvédelmének fénypontja.

Next

/
Thumbnails
Contents