Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-10 / 214. szám

PÜ.ÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Miben látom termelőszövetkezeteink állattenyésztésének fejlődését Hogyan segíti a MÉSZÖV a tsz-ek politikai és gazdasági fejlődését Az asszonysztahanovista A MAGYAR DOLGOZÓK P ÁRTJA MEGYEI PÁR T Bt ZOT TSÁ( IÁNAK LAPJA 1 XI. évfolyam, 214. szám. 1 ARA 5« FILLÉR .......,, ...... P éntek, 1954 szeptember 10. Nyilvános közgyűlés a kercseligeti Busakalász tss-hen Nyilvános közgyűlést tartott a kercseligeti Búza­kalász tsz — elsőnek a megyében — szeptember 8-án, melynek célja: az egyéni gazdálkodókkal is megismer­tetni közelebbről a tsz eredményeit. Egésznapos lázas készülődés előzte meg az estét. Kovács Jánost, az el­nököt betegsége pihenni kényszerítette. Nála gyűlt hát össze a »vezérkar«, hogy megbeszéljék a teendőket. Kinn a majorban addig az udvart takarították össze a tagok. Nem azért, mintha eddig hanyagok lettek vol­na, hanem ki akartak tenni magukért. Amúgy is raj­tuk volt a falu szeme, most meg különösen. Senki előtt sem akartak szégyent vallani. Népes teremben tartotta meg a Búzakalász fejlő­déséről, jelenlegi eredményeiről beszámolóját Kovács János, az elnök. Beszélt a megalakulásról, a kezdeti nehézségeikről. Elmondta, hogy 1953 őszén válságosra fordult a helyzet. Már-már úgy látszott, föloszlik a csoport. A kommunisták azonban nem hagyták any- nyiban. Síkraszálltak a tsz megvédéséért. S a tsz megszilárdult. A bentmaradt tagok ma már jobban élnek, mint bármelyik egyéni gazda a községben. 3 kg búzát, fél kg árpát és 7 forintot osztottak egy munka­egységre előlegként. Egyetlen egyéni gazdának sem volt olyan gabonatermésátlaga, mint a Búzakalász ter­melőszövetkezetnek. Szép jövedelmet biztosít a gondo­san ápolt sertésállomány is. De még nem megy min­den kifogástalanul most sem. A szarvasmarhaállomány alapos javításra szorul. A tsz-nek azonban minden le­hetősége megvan, hogy további jó eredményeket ér­jen el. A közgyűlésen Deák János 11 holdas dolgozó pa­raszt kérte fölvételét a tsz-foe. Deák János jó gazda. Jól jár vele a tsz, de ő is megtalálja számítását a Bú­zakalászban. A közgyűlés után nem egy dolgozó pa­raszt esett gondolkodóba: megmaradjon-e tovább is egyénileg, vagy pedig válassza a közös gazdálkodás útját. Deák János példája követőkre talál hamarosan. A harmadik negyedévben is számítanak a prémiumra a csömendiek Csömend község dolgozó parasztjai mindig úgy igyekeznek, hogy államunk iránti kötelezettségüknek hiánytalanul eleget tegyenek. A III. negyedévre 100 százalékban eleget tettek sertés-, vágómarhabeadási kötelezettségüknek. Pedig súlyos mulasztásokat kel­lett pótolniuk az elmúlt évről. Méltán lehetnek büszkék arra is a községi tanács dolgozói és a község dolgozó parasztjai, hogy ni. ne­gyedévi adóbevételi tervüket 106 százalékra teljesítet­ték. Mondja is a VB-elnök élvtárs: — A III. negyed­évben is számítunk a prémiumra. A II. negyedévben kapott prémiumból rádiót szeretnénk vásárolni a köz­ségnek — majd mosolyogva teszi hozzá: — a III. ne­gyedévi prémiumnak is meglenne a helye, sportfelsze­relést vásárolnánk a fiataloknak. Csökkenti az eredmények szépségét és nagyságát annak a néhány gondatlan gazdának a hanyagsága, akik el-elmaradoznak kötelezettségeik teljesítésével, mint pl. ifj. Szabó József. Annál is súlyosabb Szabó elvtárs mulasztása, mivel párttag, mégis több mint 5 ezer forint az adótartozása, amit eddig törleszteni sem igyekezett. Pomázi Imre hanyagsága szintén vissza­húzza a községet, mert több mint 9 ezer forint adóval, 223 kg hízottsertéssel, 408 kg vágómarhával és 30 kg tojással tartozik államunknak. Ha ezek a gazdák is követnék példásan teljesítő dolgozó paraszttársaikat, ők is hozzájárulnának né­pünk jobb élelmiszerellátásához és kicsiny községük jó híre növeléséhez. ^ . így ért el jó eredményt Marcali az adófizetésben Nagyobb felelősséget az állam, a nép iránt! Az ez évi gabonabegyüjtés volt a begyűjtési dolgozók első komoly erőpróbája. Ezt a feladatot — az elkövetett hibákat leszámítva — eredményesen oldottuk meg. A be­gyűjtési dolgozók többsége becsü­letesen, lelkiismeretesen végezte munkáját, szem előtt tartotta mind az állam, mind pedig a dol­gozó parasztok érdekeit- Ilyen dol­gozó például Takács Antal nagy­atádi községi megbízott csoportve­zető, Mészáros József marcali köz­ségi megbízott csoportvezető, Ze- rényi László pusztakovácsi, Hor­váth János kéthelyi, Bástyái Jó­zsef ságvári, Tannel Károlyné osz- topáni begyűjtési megbízott, akik következetesen érvényt szereztek a begyűjtési rendeleteknek, szem előtt tartva a törvényességet. Vol­tak azonban megyénkben a gabo­nabegyüjtés során a hanyag, felü­letes munkának elrettentő példái is. A felületes, hanyag munka kö­vetkeztében például Tapsony köz­ségben a községi összesítőbe közel 10 vagon gabonával írtak be töb­bet, mint amennyit a község ter­melőire kivetettek. Több gazdánál a tervfelbontást is kétszer kellett eszközölni. Ezeket a hibákat Sas­hegyi János, a marcali járás be­gyűjtési csoportvezetője ellenőrzé­se során nem vette észre, holott a tervfelbontás ideje alatt 12 eset­ben ellenőrizte ezt a munkát. Ha­nyag munkájáért állásából elbo­csátották. Voltak ezenkívül olyan dolgozók, akiknek magatartása összeegyezhetetlen egy közhivatali dolgozó magatartásával, mint pél­dául Mester Károly balatonszár- szói megbízott, aki sorozatosan részegeskedett, pénzkölcsönöket vett fel, munkáját elhanyagolta, ezért azonnali hatállyal elbocsá­tották állásából. A munkafegye­lem súlyos megsértéséért vonták felelősségre Bosnyák Zoltán se- gesdi megbízott csoportvezetőt, aki több esetben hanyagul végezte munkáját, munkahelyén késve je­lent meg, ezért elsőízben vissza­minősítették figyelmeztetéskép­pen, de amikor a következő alka­lommal 3 napig igazolatlanul tá­volmaradt, fegyelmi úton elbocsá­tották. A marcali községi tanács nagy gondot fordít az adóbevételi terv teljesítésére. Mindent elkövetnek, hogy okos, felvilágosító szóval megértessék a község lakóival, hogy a pontos adófizetés milyen nagy jelentőséggel bír a szocialis­ta tervgazdálkodásban. A dolgozó parasztok felvilágosításában élen­jár Varga Ágnes adóügyi megbí­zott, akit ritkán lehet íróasztalánál találni. Legtöbb idejét a község­ben tölti, látogatja a gazdákat, azokat is, akik rendben vannak adójukkal, de legtöbbet azokat, akiknek hátralékuk van. ségüknek, a tanács alkalmazta a törvényt. Varga Agnes felkereste a hátralékosokat és közölte velük, hogy másnap transzferálni fognak. Erre azonban csak egy gazdánál volt szükség, a felszólítottak ki­fizették adótartozásukat és a köz­ség az előírt napi 14 ezer helyett egy hét alatt 115 ezer forintot vett be. Ezzel elérték, hogy adófizetési tervük 71 százalékát teljesítették. Több; olyan gazda volt, mint özv. 50 kh ősziárpavetés alá előkészí­tették a talajt. 6-án kezdték a ve­tést és már a befejezésnél tartanak. A vetéssel egyidejűleg folyik a ke- verőszámtás és a trágyázás. Az ál­latállománynak biztosítani kell té're a jóminőségű takarmányt, ezért a Herceg Jánosné, aki, mint mondot­ta, mivel ilyen gonddal foglalkoz­tak vele, egész évi adóját egyösz- szegben befizette­A marcali jó eredmények még jobbak is lehetnének, ha a pénz­ügyi állandó-bizottság is betöltené hivatását. Erre ugyan remény van, mert nemrégiben alakult újjá a bizottság és elhatározta, hogy hamarosan munkához lát. silózással is igyekeznek a gazdaság dolgozói. 10-re elkészítettek 800 köb­méter silót. Jól működő üzemága a gazdaságnak a kertészet. Naponta 3 vagon I. osztályú paprikát és para­dicsomot adnak a dolgozóknak. Augusztus 20-a tiszteletére közel 7000 somogyi dolgozó paraszt tett felajánlást a begyűjtési tervek tel­jesítésére. A megyei begyűjtési hivatal értékelte az eredményt és mintegy 70 egyénileg dolgozó pa­rasztot jutalmaznak meg a begyűj­tési versenyben elért jó eredmé­nyeiért. A 45 ezer forint értékű jutalmak közöt sok értékes mező- gazdasági felszerelést kapnak, így többek között répavágó, per­metezőgép, eke, több kultúrcikk, rádió, stb. A jutalomtárgyak szétosztása még e hónap közepén megtörténik Kaposvárott, a Megyei Tanács nagytermében, ahol ünnepélyes keretek között adják majd át az arra érdemes dolgozó parasztok­nak. Megindult az őszi munka a magyaratádi Búzakalász tsz-ben A magyaratádi Búzakalász tsz 1.5 kát- holdról felszedte a burgo­nyát.. 10 holdat Vetettek, átlag­termésük holdanként — az eddigi­ek alapján — 120 mázsa. Már tel­jesítették beadásuk 80 százalékát. A 20 kát. hold kukoricát négyze­tesen vetették és háromszor ka­pálták. Meg is látszik az ered­mény: Nagyon szép a kurorica: 30 mázsa átlagtermésre számíta­nak. Jól gondozták a napraforgót is. Ma kezdik szedni. Ezt kétszer kézzel, háromszor pedig lóval ka­pálták. Az 5 kát. hold 14 mázsát ad átlagosan holdanként. Már őszi vetése is van a tsz-nek: 10 kát. hold repce és 8 kát. hold bíbor. 20 kát. hold ősziárpa alá elkészí­tették a talajt, a vetőmagra vár­nak csupán, s a földbe teszik azt is. A napokban elvetik a 10 kart. hold rozsot és a 20 kát. hold búzát is, a vetőágyat már elkészítették. Szeptember 19-én tartják Cegléden a IV. Békekölcsön első sorsolását A IV. Békekölcsön első sorsolása szeptember 19-én, vasárnap dél­után 4 órakor kezdődik Cegléden,- a járási «Kossuth« kultúrházban. A szeptember 19-i sorsolás a hato­dik államkölcsönsorsolás lesz eb­ben az esztendőben. Az új rendszer szerinti sorsolá­son 78.500 nyereményt húznak ki, összesen mintegy 24 millió 914 ezer forint összegben- A sorsolás nyilvános lesz. Súlyosan vétett a munkafegye­lem ellen a somogyaszalói községi megbízott, Pozsonyi Ella, akinek hanyag munkája következtében 60 hátralékos keletkezett. Felelősség- revonása során alacsonyabb mun­kakörbe sorolták vissza. Akadnak azonban olyanok is az apparátusban, akik a kötelező je­Első a felvilágosító munka - 1 tartják a marcaliak, de ahol ez nem használ, a törvény szigorával ‘ lépnek fel a kötelességmulasztók- { kai szemben. Az alkotmányünnepi verseny idején a község napi pen- j zuma például 14 ezer forint körül I mozgott. Mivel többen vonakodtak ’ eleget tenni adófizetési kötelezett­Ég a munka a balatonújhelyí állami gazdaság dolgozóinak keze alatt lentőszolgálat során sértik meg a hivatali fegyelmet. Ilyen volt Adorján István igali begyűjtési megbízott, aki azonkívül, hogy munkáját hanyagul végezte, a sza­porodó hátralékosok számát eltit­kolta a felsőbb szervek előtt, ezt csak később sikerült felfedezni, amikor annak felszámolása na­gyobb nehézséggel járt. Hanyag­ságáért felelősségre vonták és 6 hónapra alacsonyabb fizetési foko­zatba sorolták be­A fenti eset legyen tanulság a begyűjtési dolgozók számára, vegyenek példát azokról, akik munkájukat odaadóan, lelkiisme­retesen végzik. Óvakodjanak a begyűjtési dol­gozók a munkafegyelem megsér­tésétől, kövessenek el mindent, hogy az őszi kapások begyűjtésé­ben még nagyobb eredményeket érjünk el, levonva a tanulságot az elkövetett hibákból. T^egyven évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a marca­li kis tanítólakásban. Gyermek­kora? Nem különbözött a kor rosszulfizetett, semmibevett tanító sokszáz gyermekének sorsától. El­nyűtt kis ruhácskák, körömsza­kadtáig folytatott harc a drágaság­gal, a fel-feltörő keserűséggel, hogy tanulhasson, hogy szülei ta­níthassák. Akkor sem sok változás követ­kezett be, amikor kezébe vehette az annyira áhított tanítói okleve­let és elfoglalta helyét az első ütött-kopott dobogón és először szólt tanítványaihoz. Volt azért sok szép is életében. Mert nincsen olyan pedagógus, akinek szívét ne dobogtatná meg, ha nyiladozik az értelem a buksi fejekben. És az is milyen nagy boldogságot jelentett, amikor az anyakönyvvezető előtt állt, kimondta az igent és erélyes vonásokkal odaírta a nevét: Nádor Zoltán. A fiatal család bizakodóan in­dult életére hamarosan sötét ár­nyék vetődött, a háború réme. A Nádor elvtárs, jöjj velünk.. csendes estéken szőtt beszélgeté­sek szertefoszlottak, hiszen még a holnap is bizonytalanná vált. A háború utolsó hónapjai voltak a legnehezebbek; el kellett hagynia szeretteit, iskoláját, kedves tanít­ványait- . . Nyugatra vitték. . . I gen keserű volt ez a néhány hét, és valóban csak az él­tette tovább, hogy bízott a hol­napban, hogy újra hazatérhet és elölről kezdhet mindent, egészen élőiről és egészen másként. A felszabadult ember boldog ér­zésével kezdett munkához. Nem volt idegen tőle a romtakarítás, az éhezés; mindenütt ott volt, ahol erős marokra, okos szóra volt szükség. Járta a falukat, tanította a parasztokat, fiaikat, lányaikat; az élvonalban volt akkor is, ami­kor a járás első tsz-ei alakultak. S aki ilyen szívvel-lélekkel küzd a helyes út magyarázásában, ha­mar eljut a párthoz. Párttag lett. Az igazi munka csak ekkor kez­dődött. Rendületlenül tanított és maga is tanult. Szaktanárnak ké­szült. Úgy érezte, az irodalom és a történelem példáival a legköny- nyebb felvilágosítani, nevelni az embereket — ezt választotta. A párt az odaadó harcosra egyre nagyobb feladatokat bízott és a fa­lusi tanítót a járás oktatási mun­káinak irányításával bízta meg. A marcali szülők eddig is jól ismer­ték Nádor elvtársat. Megbíztak benne, munkájáért tisztelték, be­csülték és amikor a tanácsválasz­tás volt, az elsők között gondoltak rá. Tanácstag lett. M ost a marcali általános is­kola tanára, tágja a járási tanács oktatási állandó-bizottságá­nak, de munkát nem végez- Ta­nácstagsága csak annyiban van, hogy ha külön megbízzák feladat­tal — becsülettel elvégzi. Semmi többől. S hogy ez miért van így, miért vesztette kedvét ez a becsü­letes ember? Mi is felelősek va­gyunk. Rövid a történet, hiszen a lélek- telenséget nem jellemzi megfonto­lás. Nádor elvtárs, mint katona, Nyugaton volt, ez a »bűne«, sem­mi több és ez döntötte el af sorsát 1951-ben, akkor, amikor már hat év munkájával bebizonyította, hogy együttérez velünk és harcol a mi igazságunkért. De ez mit sem számított a Megyei Tanács akkori oktatási osztályának. Egy szép na­pon, durván, az emberi méltósá­got sárbatiporva, felszólították: mondjon le állásáról. E z persze már régen volt —■ mondhatná bárki. Igaz, a seb behegedt és csak arra vár Ná­dor elvtárs, hogy hívják, ismét az első sorokba megy harcolni a nép igazáért. Találkozott szándéka a párttal. A párt nyújtja a kezét: Nádor elvtárs, jöjj velünk, szorít­sunk kezet és többé ne engedjük el. . . Pócza Jánosáé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents