Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-08 / 212. szám

1 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1954 szeptember 8. Ázsia újjáébredt népei nem engedik szolgaságba dönteni magukat Peking. Kiang Nan, az »Uj-Kí­na« hírügynökség kommentátora írja: Manilában hétfőn megkezdődött a nyolc nemzet értekezlete az ag­resszív »délkeletázsiai szerződés« megvitatására. Sajtó jelentések szerint az értekezlet az Egyesült Államok által javasolt szerződés tervezetét vitatja meg, amelynek teljes szövegét a »Manila Bulletin« már leleplezte. Az egész világ és különösen Ázsia közvéleménye már ismétel­ten rámutatott, hogy az amerikai irányítású délke­letázsiai katonai tömb, amely­hez csupán három ázsiai or­szág hajlandó csatlakozni, tá­madó jellegű. Az amerikai agresszív csoport nyilvánvalóan előre látja, hogy ez az ágyutöltelékről gondoskodó in­tézkedés kétségtelenül a délkelet­ázsiai népek ellenállásába ütközik. A szerződés-tervezet ezért meg­szabja, hogy a szerződő felek tar­toznak »együttesen« és hathatós kölcsönös segélynyújtás útján megakadályozni és leküzdeni a kü­lönböző országokban jelentkező úgynevezett felforgató tevékeny­séget. Ez tulajdonképpen azt je­lenti, hogy a gyarmattartó hatal­mak, az Egyesült Államok közvet­len részvételével csorbítanák a délkeletázsiai országok szuveréni- tását. Amikor Eisenhower elnök hi­vatalba lépett, kijelentette, hogy az Egyesült Államok gondoskodik pénzről és fegy­verekről, az ázsiai országok pedig állítsák fel a hadserege­ket. A délkeletázsiai szerződés-tervezet ezt most határozott formában fek­teti le. Áz amerikai terv nemcsak Ázsia békéjét fenyegető háborús tömböt akar szervezni, hanem alá akarja aknázni az ázsiai országok békés egymás mellett élését is. Az amerikai agresszív csoport ezzel a tervezetével azt is kimutat­ta, hogy további délkeletázsiai or­szágokat is be akar vonni a tömb­be és ki akarja terjeszteni az el­lenőrzése alá vont térségeket. A szerződés-tervezetből világo­san kitűnik, hogy az amerikai cél: az indokínai béke aláaknázása. A tervezet nyíltan a tömb »védel­me« alá helyezi Laoszt, Kam­bodzsát és Dél-Vietnamot, ami a genfi értekezleten résztvett hatal­mak által Indokína békéjéért, va7 lamint az indokínai államok egye­sítéséért, függetlenségéért és szu- verinitásáért vállalt egyetemleges szavatosság megszegését jelentené. Az amerikai terv nyilvánvalóan megmutatja, hogy ez a délkeletázsiai katonai tömb a kommunistákkal akar el­bánni, mindenekelőtt a 600 milliós kínai néppel — ami világos jele a kínai nép ellen irányuló ellenséges szándé­kainak. Ez a szerződés szöges ellentét­ben áll az ázsiai országok és né­pek, valamint minden békeszere­tő nép érdekeivel. Kétségtelen, hogy Ázsia újjá­ébredt népei minden rendelkezé­sükre álló eszközzel meghiúsítják mindazokat a kísérleteket, ame­lyek szolgaságba akarják dönteni őket. AZ AMERIKAI KORMÁNY A BIZTONSÁGI TANÁCS EGYBEHIVÁSÁT KÉRTE (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint az amerikai kormány kér­te, hívják össze a Biztonsági Ta­nácsot az Osztrovnoj-fok térségé­ben lezajlott repülőgépincidens ügyében. Terrorítéletek Francia-Egyenlítői-Afrikában Párizs (MTI). A francia demo­kratikus sajtó jelentése szerint Francia-Egyenlítői-Afrika auban- gui-chari területének fővárosában, Berberatiban a francia gyarmato­sítók bírósága három nap alatt 102 bennszülött felett ítélkezett és 76 esetben hosszabb-rövidebb időre szóló szabadságvesztés büntetése­ket mondott ki. Valamennyit azért, mert a vádlottak résztvettek és felszólaltak egy népgyűlésen és ennek során szóvá tették a francia gyarmati hatóságok túlkapásait. Felavatták Bulgária első penicilingyárát Szófia (MTI). A felszabadulás 10. évfordulójának előestéjén a bolgár dolgozók újabb nagy sikert értek el. Az építők és szerelők be­fejezték az ország első penicilin- gyárán az utolsó simításokat is és a gyárat vasárnap ünnepélyes ke­retek között átadták rendeltetésé­nek. Dr. Petr Kolarov mondotta el ünnepi beszédét, méltatva a gyár jelentőségét és a bolgár egészség- védelem fejlődését. A miniszter elmondotta, hogy 1939-ben több mint 2 ezer lakosra jutott csak egy orvos, ma viszont minden 370 lakosra jut egy. Az j állami költségvetésben ma több mint hatvanszor annyit irányoz­nak elő egészségvédelmi célokra, mint 1939-ben. MEGYÉNK MUNKÁSMOZGALMÁBÓL <& Akik életükéi- adták a forradalomért TÓTH JÓZSEF Az ,1919. évi (magyar proletár diktatúra küzdelmeiben dolgozó nép ünknek a legjobbjai vettek részt, kommunista hazafiak, akiknek (szívét az eszme tüze járta át, akik erejü khöz képest legjobb tudásukkal fá­radoztak minden téren, jött; iahova a kötelesség és a nép állította őket. Férfiak, nők, ifjak, öregek buzgól- kedtak egymással versenyezve, hogy erősítsék és megvédjék á lmunkáso k és parasztok Magyarországát , a belső és külső ellenség (gonosz támadásai ellen. < Mintegy 5 ezerre tehető azo knak az elvtársaknak a száma, akik életükkel fizettek a néphez való hűségűkért. A fehér terror banditái a legrettenetesebb kínzásokkal pusz tították el őket. 70 ezer ember került 'a börtö nbe azért, mert az embernek ember által való kizsákmányolása (helyett egy jobb, egy igazságosabb és észsz erű társadalmi rendszer érdekében emelték fel szavukat és a kommu­nista erkölcs alapján cselekedtek. i Körülbelül 100 ezer (azoknak a száma, akik a feudális (burzsoá ellenforradalom elől külföldre emig­ráltak,' Az utókor eddig még nem tudta teljes |egészében (összeállítani azoknak ia harcosoknak az életraj­zát, olyan embereknek uz adatait, a kik az /ismeretlenség homályából a k iizdők élére állva vezették /a harcot a boldogabb emberi életért, a szabadságért. j Mindig nehezebb feladat lesz az 1919-es szereplőknek életfolyását lés dicső 'tetteik adatait összegyűj­teni, nemsokára majdnem lehetetlen is lesz, pedig a munkáshősök, már tírok és bujdosók sorsa, küzdelmei kell, hogy mindnyájunkat (még aktívabb harcra serkentsen a 'szocializmus építésében. Gyűjtsük hát, elvtársaim, az 1919-es /proletárdiktatúra '.szereplőire vonatkozó Jadatokat! Keressük föl azokat, akik e kor tanúi voltak, így ismerték az akkori vezető elvtársa kát és sorsukat is figyelemmel kí­sérték. i Meg vagyok győződve, hogy ilyen munkával hasznosan kiegészíthetjük vagy helyesbíthetjük azokat a feljegyzéseket, iratokat, vádirato kát, melyek a (levéltárakban sokszor hézagosán 'állnak a kutató rendelke­zésére. ! i A CSURGÓI JÁRÁS MÁRTÍRJAI A csurgói járás kommunistáit mindjárt a Tanácsköztársaság bukása után összefogdostáik és a csurgói régi gimnázium épületébe zártáik. Mintegy 60 elvtárs volt itt együtt letartóztatva. Amikor augusz­tus végén megérkeztek Csurgóra a Prónay-különítmény- hírhedt bandi­tái, megkezdődött a borzalmak soro­zata a legváltozatosabb kínzások kö­zepette. Az állat alá aljasult gazem­berek különösem a legderekabb elv- társakat- gyötörték, ütötték-verték s megkezdték elvitelüket. A védtelen emberek teljesen ki voltak szolgál­tatva e szadista pribékeknek, akik a kiszemelt áldozatokat egymás után, különböző ’dőközökbein végezték ki. Mártírjaink vére öntözte Csurgó ut­cáit, a cseked erdő sűrűjét, az Ifaa- rosberénybe vezető út mellett. Az iharosberényi községház előtti tér DOHÁNY JENŐ csurgói járásbíróságon mint bírósági jegyző működött. Ügyvédjelölt volt Budapes­ten, ahol Vázsonyi Vilmos irodájá­ban dolgozott. Mikor Vázsonyi mi­niszter lett, Dohány Csurgóra jött a járásbírósághoz. Már Budapesten résztvett. a szocialista mozgalmak­ban. Nagytudású és felkészültségű jogász volt. A kommün alatt járási politikai megbízott lett. öt is azok a pribékek végezték ki, akik Ádám Jánost, ugyanazokkal a kínzási mód­szerekkel. 35—40 év közötti férfi volt. A járásbíróság legnépszerűbb tagja. Kitűnt a szegény nép iránti szeretetével. Mindenkinek ügyes-iba- jo.s dolgaiban igyekezett segíteni. Holtteste az ihárosi temető, melletti árokban nyugszik teljesen jeltelenül. Giz-gaz közt fekszik, vadkender őrzi örök álmát s a tsz kukorioalevelei- nc?k szellője fújdogál fölötte. SUGÁR ÁRMIN csurgói áramfejlesztő telep­nek volt vezető alkalmazottja. (A telep magántulajdon volt.) Munkástanács-tag. Az áramfejlesztő államosítása után a vezetés teljesen az q irányítása alatt állott. Kiváló szakember és népszerű egyéniség volt. A régi gimnáziumban volt le­tartóztatásban. Éjszaka hurcolták el. Este 9—10 óra között a jelenlegi Rá- kóczi-utcátoam lőtték • le a pribékek éspedig a Horváth Jenő-féle, jelenleg özv. Mezeimé-féle ház kapujában — »menekülés közben«. 35 év körüli volt. Egy gyermeke van Budapesten. Sugár Ármin felesége szintén él még. Sírja felirata csonka a kőtób- lán: . . . ÁR ÁRMIN. Ez a sír, továb­bá Molnár és Kovács sírja nem vol­tak biztosan megállapíthatók a Sárgát ia-temetőbe n. KOVÁCS JENŐ pedig a legrettenetesebb mártírium színhelye lett, ahol egy papi palás­tot viselő hóhér lélek, részeg delí- riumában halált követelt a dolgozók legjobbjaira. Most Szabadság-tér ne­vet visel e szent hely, ahol emlék­oszlop hirdeti a hősi halált halt elv- társak soha el nem múló dicsőségét. tposvárról került a kommün alatt Csurgóra, a csurgói járási Ter- meló Szövetkezet politikai m egbízottja volt. Előbb .Kaposvárott a Munkás Biztosító Pénztárnál tisztviselőként működött. Mint szo­bafestő alkalmazott került a dolgozók képviseletébe és így lett tisztvi­selő. Baloldali szocialista volt s az elsők között, csatlakozott a Kommu­nista Párthoz. A kommün bukása után itthon maradt, letartóztatták, s a régi gimnázium épületében Balo gh főhadnagy lőtte le, mert kínzatá- sa közben visszaütötte a pribék Baloghot. Holtteste a csurgói zsidó te­metőben (Sárgátja) van eltemetve. Életkora: 30 év körüli volt. MIND EGY HAJÓN Amikor GlUcksburg Pál száz ro­konát meghívta a /görög szigetek körül teendő hajóútra, bizony na­gyon tarka tömeg igyekezett fel­felé a hajófeljárón. Ugyanis a né­met származású Glücksburg Pál úr nem más, mint Görögország királya, akit angol ágyúk segítet­tek vissza a trónra, (miután a nép határozottan kijelentette, I hogy elege volt ő királyi felségéből. Pál úr rokonai királyok, ki­rálynők és hercegek Európa .ural­mon (lévő vagy bukott királyi családjaiból. Julianna királynő ma is Hollandia trónján ül. Egyik­másik, mint például Románia Mi- hálya, vagy Jugoszlávia Péterje, rövid ideig a királyi dicsfényben fürdőit, mielőtt a nép kitette a szűrét. De a legtöbbjük olyan, mint Habsburg Ottó főherceg, ,aki azt hiszi, hogy nagyapjához hasonlóan neki is Ausztria-Magyarország császárjának kellene lennie, vagy a Bourbon származású \ Párizs grófja, akinek családja több mint egy évszázada kicsöppent a kirá­lyi üzletből. A hajó fedélzetén, 'amely ezeket az exkirályokat, királyönjelölte­ket és sohanem lesz-királyokat szállítja, ott van Romanov úr is, aki ma örül, ha talál valakit, (aki Vladimir nagyhercegnek szólítja, de valószínűleg minden- oroszok cárja lenne, ha Oroszország népe 37 évvel ezelőtt nem vetett volna véget ennek az ostobaságnak. Ott van a hajó vendégei között Umberto Olaszország exkirálya (akinek Corfuban kellett tbeszáll- nia Nápoly helyett, mert egykori alattvalói nem engednék meg ne­ki, hogy az ország földjére tegye a lábát), ott van Luxemburg nagyhercegnőie, Axel dán herceg, Asztrid norvég hercegnő, Margit svéd hercegnő és még sok más az apró-cseprő német exkirályi csa­ládok képviselői közül. A vendégek .nagyrésze (tétlenül lézeng, mert hiszen ana nagyon ne­héz egy királynak állást találnia, de még nehezebb megtartani, So­kan közülük 'a legnagyobb kénye­lemben élnek Portugáliában vagy Spanyolországban abból a zsák­mányból, amit nagysebtében ösz- szeszedtek, amikor kiebrudalták őket. A szolgák hada rajzik körü­löttük, (akik azért kapják fizetésü­ket, hogy felséges úrnak /vagy fen­séges királyi hercegnek szólítsák őket. Eltekintve attól, amikor a jnyil- vánosság elé lépnek, a legtöbb em­bernek és köztük volt alattvalóik­nak eszébe sem jut, hogy ezek az urak léteznek. Mi az oka mégis annak, hogy Görögország királya összegyűjtötte valamennyiüket egy hajóra? Az egyik elmélet szerint az egész murit azért rendezték, hogy ':a fia­tal hercegek és hercegnők házas­ság reményében találkozhassanak. Sok érv szól emellett. Ugyanis ki­rályi személyiségeknek fölöttébb nehéz házasságot kötni. Fiúk és lányok könnyen találkozhatnak egymással, de ő királyi fenségeik már sokkal nehezebben. Egy másik magyarázat az, hogy az egész nyilvános parádéval ki­csit fel akarták lendíteni Görög­ország idegenforgalmát. Ugyanis azok az emberek, akik egy lépést sem tennének, hogy megnézzék Görögország egykori dicsőségének emlékeit, ész nélkül rohannának a világ másik végéből — de leg­alább is Amerikából — hogy ugyanazon a földön járjanak, ahol a minap Pál király kékvérű cir­kusza vendégszerepeit, A felső tíz­ezer nagyon kedveli az ilyesmit. A harmadik elmélet szerint Gö­rögország királya azért csődítette az egész rokonságot egy hajóra, hogy egy távoli lakatlan görög szigetre kitegye őket, mert arra gondolt, úgysem hiányzanának senkinek. Ez bizony észszerű cselekedet volna, amelyet a közvélemény is támogatna, annál is inkább, mert a kirándulóhajó vendégei közül egy sem végez hasznos foglalko­zást. Ha pedig Pál király magát is hidegre tenné velük együtt, annak még jobban tapsolnának. ÁDÁM JÁNOS 888 június közepén született szegény paraszt családból. So­kan - voltak testvérek. Már mint asztalosinas egy asztalcssegéd elvtárstól Iharosberényben szívta magába a szocializmus eszméit, A kcmmün alatt mint törvénybíró mű­ködött. (Rögtönítélő bíró.) Prónayék Csurgón tartóztatták le. Kivégzése 1919 szeptember l-ém este 6 órakor az iharosberényi régi községháza előtt (most Szabadság-tér 1.) történt. Reggeltől estig vizes kötéllel ütöt- íék-vertélk. Egyik barátjával, Szabó Jánossal is verették, pofoztatták. Szabó egy pofont, is kapott, mert nem ütötte elég erősen. Estére gyű­lést hirdettek s aztán felakasztot­ták. Káldy József luteránus pap, aki 1937—38-ban vakbél-operációban halt meg, volt a gyilkosság egyik fel­bujtója. A gyilkos tisztek: Rantzen- berger százados és- egy fogtechnikus. A kivégzésnél a feleség nem volt jelen. Egy fehér katona őrizte! Fe­lesége csak másnap reggel tudta meg férje, Ádám János halálát. A gyil­kosok Csurgóról jöttek teherautóval. Autójuk a Kultúr-ház előtt a köz­ség bejáratánál elromlott, ekkor áz áldozatokat gyalogoltatták a község­házig. Ádámné elmondja, hogy férje arca meg volt dagadva, áldozattár­sának, Farkasnak arca horzsolástól piros volt, Dohánynak felső fogai ki voltak verve és orrából folyt a vér. (A banditák eredetileg a három már­tírt Miháld községbe (ellenforradal­mi fészek) akarták szállítani, de mert autójuk elromlott, az iharosberényi községháza előtt történt a kivégzés.) Prónayék Káldy papnál szálltak meg, ott ittak, dorbézoltak. A község lakói részvéttel voltak Ádámné iránt, csak a'-gyermekeit gúnyolták a falusi gyermektársaik. Ádámné 'közölte azt is, hogy Ádám az első háború alatt 1915-ben Pesten, a Stu- dinka-gyárban dolgozott (hadi srap- nell-üzem), 1015 őszén költöztek Iha- rosberémybe. Ádám 1912 november 25-én Kassán vette feleségül Ádám- nét, ákinek apja cipész volt.. Ádám gyermekei: Márta, született 1913, Árpád 1915, Janka 1916, Ilonka 1918. Ádámné második férje Horváth Já­nos szabó Nagykanizsáról. 1921 de­cember 5-én vette Ádámnét felesé­gül. Ebből a házasságból két lány született: Jolán 1922, Erzsébet 1926. Ádám János elvtársnak egy-két em­léktárgya is megvan a család birto­kában: egy általa készített szép tü­kör-bútor, Somfai János »Két világ« című kcinyve, 5 darab fénykép: Ádám turistaképe, 1 férj-feleség, 1 menyasszony-vőlegény, 1 családi kép 3 gyermekkel, 1 feleség leánykori képe. Állítólagos kéziratát az iharos­berényi 'községházán nem találtam. Ádám elvtárs és társainak emlékét a község kegyelettel őrzi. A Szabad- ság-tér 1. szám alatti épület előtt álló oszlop hirdeti az ő és társai mártíromságát. Szövege következő: EMLÉKÜL A DOLGOZÓK SZABADSÁGÁÉRT MEGHALT mártíroknak ÁDÁM JÁNOS DR. DOHÁNY JENŐ FARKAS JÁNOS 1919—1950. Itt említem, hogy a csurgói emlék­táblán Ádám keresztneve tévesen János helyet! Józsefnek van bevés­ve, amit feltétlenül ki kell javítani. Ádám Jánosné, illetőleg most Hor­váth Jánosné közli még, hogy a kommün bukása után az ellenforra­dalom Ádám János házától vagy egy kocsira való tárgyat v^tt el: könyveket, leveleiket, iratokat stb. s azokat a falu közepén a régi köz­ségháza, most Szabadság-tér 1. előtt nyilvánosan elégették.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents