Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-28 / 229. szám

* SOMOGYI NCPftAr Kedd, 1954 szeptember 28. A londoni kilenchatalmi értekezlet ' előestéjén Moszkva (TASZSZ). cev, aZ »Izvesztyija« szemleírója azzal kapcsolatban, hogy Anglia kezdeményezésére szeptember 28-án Londonban kilenchatalmi ér­tekezlet kezdődik, megállapítja, hogy az értekezlet feladata megvi­tatni a bonni Németország felfegy­verzésének és a nyugati katonai cso­portosulásba való felvételének újabb terheit a kudarcba fulladt »európai védelmi közösség« helyett. Meg kell mondani, hogy az »eu­rópai védelmi közösség« kudarca vi­lágosan leleplezte Nyugat-Európá széles néptömegei előtt, hogy milyen főcélt, tűztek maguk elé Európában az fegyesült Államok kormánykörei. Ez a cél az, hogy korlátlan, senki által sem ellenőrzött fegyveres erőket hozzanak létre Nyugat- Németországbán és az agresszív északatlanti tömb többi részve­vőjével egyenlő alapon felvegyék Xyugat-Németországot ebbe á tömbbe. Ennek érdekében álltak elő azzal a követeléssel, hogy adják meg a »szuverénitást« Nyugat-Németország- nak, vagyis tegyék lehetővé a bonni kormány számára Nyugat-Németor- szóg korlátlan felfegyverzését. A szemle író a továbbiakban meg­jegyzi, hogy noha Anglia és aZ Egyesült Államok alapvető célkitű­zései a német kérdésben megegyez­nek, a taktikai kérdésekben mégis ellentétek álltiak fehh á két Ország között. Ez a körülmény bonyolulttá teszi a helyzetet a londoni kil’eh'c- hatalmi értekezlet előestéjén. Ami a francia kormánykörök ál­láspontját illeti — folytatja Kudr- jaVcev —• a francia hivatalos sze­mélyiségek meghyilátkoZásai azt mu­tatják, hogy egyesek közülük hamis megvilágításban próbáljak feltüntet­ni azokat az okokat, amelyek miatt a francia nemzetgyűlés elutasította V. Kudrjav-1 az »európai védelmi közösség«-ről külpolitikai szóló szerződést. A francia kormáhy- körök Nyugat-Németország felfegy­verzéséinek élvi kérdését é felfegy­verzés .formájára vonatkozó kérdés­sel igyekeznek helyettesíteni. Mendes-France azt ajánlja, hogy vegyék fel Nyugat-frfémetorszá- got (valamint Olaszországot) á brüsszeli szerződés részvevői kőié és létesítsenek egy szervet, amely ellenőrzést gyákörbl e . törhb vala­r mennyi részvevőjének fegyverzeté ! fölött és megállapítja e fegyverzet/ maximális színvonalát. Ma már azonban — jegyzi meg a sZfetnleírö — még a legátlátszóbb ál­cázás sem elégíti ki sem az ameri- kái kormányköröket, sem a bonni revansisztákat. Mialatt a francia terv maximális Színvonal megállapí­tását irányozza elő Nyugat-Német­ország felfegyverzése szempontjából, addig az Egyesült Államok azt köve­téit, hogy adjanak Nyugat-Né- ittetországnak egyenlő jogokat az atlanti tömbben, Vagyis kor­látlan jogot á fegyverkezésre. Az új francia terv nem elégíti ki Angliáit seih — folytatja KudrjaVcev — íbert Anglia nem kívánja, hogy fegyVéres erői annak á Szervitek az ellenőrzése alá kerüljenek, amelynek megalakítását Franciaórszég a brüsz- széll szerződéseit belül javasolja. . A nyugati hatalmak közötti ellen­tétek fokozódása Nyugat-Németor­szág felfegyverzésének kérdésével kapcsolatban azt bizonyítja, hogy ezek a hatálmak egyre nehezebben találnak oiyän félrevezető formulá­kat, amelyek segítségével eltitkol­hatják a széles közvélemény előtt az európai biztonság halálos ellenségé, a nemét militarizmus feltámasztásá­ra irányuló tervekét. Az aitléHkoiak súlyoson megszfecjték a koreai feqyverSiühet feltételéit Keszöh (Uj Kfrtä). A semleges nemzetek képviselőiből álló fel- ügyeiőbifeottság szeptember 24-én je­lentést tett a katonai fegyverszüneti bizottságnak a katonai sáéthiélyék leváltásáról és a hadianyag Koreá­iba Való behozataláról 1954 áprilisá­ban. Ez a jelentés, amelyet a sem­leges felügyelőbizottság csehszlovák, lengyel, svéd és svájci tagja egy­aránt aláírt, azt mutatja, hogy áz amerikai fél továbbra is a megengedettnél több hádiánya- gőt szállított Koteábá. A jelentés megállapítja, hogy az amerikaiak által megadott számada­tok nem feleltek meg azöknak az adatuknak, »melyeket az ellenőrző IMlllllllilllllllllllllM Csoportok íttegállápftöttak. A kóreái-kíriái fél áprilisban nem szállítóit hadianyagöt és katonai Személyzetet Kdreába, ezért bem is tett jelentést a semleges felugyéiő- bizottságoak. Aláírták a magyar-osztrák árücséreforgalöii megállapodást A jegyzőköhyv értelmében az áruforgalom bővül Magyarország és Ausztria között. Ausztria ä töb­bi köáött faféleségeket, műtrá­gyát, acélhengereit árut, vegyi cikkeket Szállít, míg Magyaror­szág mezőgazdasági gépekét, ve» gyi cikkéket; stb. exportál Ausztriába. ÖTÖÖIK BÉKEKÖLCSÖN Békekölcsönt már ötödször jegyeztem, ÁzéM, mert én u hazámat Szeretem. Megmutattam, hogy hű leánya vagyok A hazának mindig szívesen adok. Hisz Magyarország csak minekünk épül, Falu, váCos, kistanya nekünk szépül. Nekünk épül á sok gyár és kombinát, Amely textilt, gyógyszert, műszert, acélt ád­Nekünk készül az autóbusz és vonat, Nekünk simiíják a göröngyös utat, Gyermekünknek épül a sok iskola, Bölcsőde, napköziotthon, óvoda. BáC ért ttiihílénkirtél többét adhatnék, Tiszta szívből adháhi éfc Iboldog volnék, Fii ezért így is szívesen jegyeztem, Hisz a pénzem a legjobb helyre tettem. Igái, 1954. szépífehiber 23. PEtöCÍNÉ tliVÁRY fehíSÉfeET .J Külföldi csapátok hádgyákorlátüi Nyugát-Németórszágbán Berlin-(TASZSZ). A napokban Nyuga b-Németor.szagban megkez­dődtek a nyugati hatalmak csa­patainak őszi hadgyakorlatai. EZek a hadgyakorlatok arányaikat tekintve a háború befejezése óta Myugat-Németországban megtar­tott hadgyakorlatok közül a leg- hágyobbák. A „DPA!i bonni hír­ügynökség ádátái Szériht a had­gyakorlatokon körülbelül 140 ezer amerikai, angol, belga) holland és kahádai katona vesz részt. Sajtó jelentések szerint Nyugat- Németország különböző vidékein á Hadgyakorlatok következtében sok katona és polgári lákös meg­sebesült. Nyugat-Németország lakossága tiltakozik a hadgyakorlatok ellen, követeli, hogy szüntessék be a né­met területen folyó háborús ké­szülődéseket. Németország Szocialista Egységpártja léveiét Intézett az angol munkáspárt kongresszusához Berlin (MTI). Németország Szo­cialista Eaységpártjának Központi Bizottságé IdVéltát küldött az Angol Munkáspárt Séárböröughban ta­nácskozó 53. kongresszusának. A le­vél a többi között á következőket szögezi le: Á néniét riép békeszerető erői azt kiváltják, hogy á hégy nagyhatalom SCgftse élfl Németország két részé­tiek egymáshoz váló közeledését. Az angol munkáspárt nagy segít­séget nyújtaná a német ^népnek, ha a szocialista munkásmozgalom ha­gyományaihoz híven 'elutasítaná a porosz-német militarizmus feltá­masztásának tervét és a jelenlegi angol kormánnyal ellentétben azok- íiák az álláspontját támogatná, áteik Németország problémáinak békés és demokratikus megoldására töreked­nek. PETTYES Az Állami Faluszínház előadása L apunk szeptember 24-i szá­mában már részletesen fog­lalkoztunk az Állami Faluszínház Somogybán szereplő társulatának »Pettyes« című előadásával. Miivel a darab eléggé új — legalább is me­gyénkben még ismeretlen — első- sorbah magával a darabbal, az író munkájával foglalkoztunk. Ez a víg­játék, á Faluszínház művészeinek kitűnő játéka azonban okvetlenül többet is megérdemel. Különösen a szülészek, a fiatal rendező, akikkel — úgy gondoljuk — még sokszor ta­lálkozunk a különböző színházak szíhpadán. Annál is inkább foglal­kozni kell az előadással, mivel a szerző «- Sós György — ólyán új értődön nyúlt a mai élet új problé­máihoz, ahogyan még kevés színda­rabban találkoztunk. Ügyesen válo­gatta meg darabja magvát:ja nép­hadsereg életét, a dolgozó rtéppel — jelen esetbén a faluval, a termelő- szövetkezettel 1 — való kapcsolatát választotta. S hogy e kapcsolat meg­rajzolásé ne csak egysíkú tegyen, a cselekményt a konrtényprogramm megjelenésének időszakára helyezte, így mód nyílott arra, hogy a falusi Osztályban: jelentős részét is bemu­tassa. Ha műfajilag akarnánk vizsgálni a »Pettyes«-t, nehéz volna eldönteni, vígjáték-e vagy népszínmű? Mind­kettőből Vah benne és mégsem víg­játék, mégsem népszínmű. Ez a da­rabnak dem hibája, külöhöSéh, ha figyelembe vesszük, hogy a sZerző írói rmihkásságánák kezdetén alkot­ta. S hogy mennyire nem hibája a darabnak ez a kettősség, az mutatja légiriikább, hogy Városban, faluiban, honvédségi táborban egyaránt osz­tatlan tetszést árát bemutatása. A legjobb kritikus pedig maga a kö­zönség. A darab e kettőssége azonban mégis jelentett problémát, mégpedig á színészeknek és a ren­dezőnek. Nekik kellett megtalálniuk azt a tónust, amely alkalmés arra, hogy sem az egyik, sem a másik végletbe ne vigye a darabot-, hanem megmaradjon olyan üdén, frissen, szívhezszólóan, mint ahogy azt az előadások során látjuk. Nehéz eldönteni, hogy ebben kié a főáráéért, annyi azonban megálla­pítható, hogy a rendező Kalmár Ti­bor derekas munkát végzett a darab rendezésével. Az egyes képek kidol­gozottsága, a szereplők mozgatása, az egész előadás életszerűsége az ő "ér­deme. Vannak kisebb hibák is, me­lyekét a dramaturg és a rendező kö­zös munkája kijavíthatott volna. Gondolunk itt Fóti István szerepé­nek problematikus részére, Hollós hadnagy egysíkú szerepére, vagy akár Istók Vencel sematikus kuláik- figurájára. E zek a hibák azonban háttérben maradnak az előadásban, mégpedig azért, mert a kévésbbé jól megírt szerepek elleftére is, alakítóik a maximálist adják egyéniségükből. Ez vonatkozik elsősorban Hollós had­nagy — Vásárhelyi András — alakí­tására. Mélyén emberi, amikor Papp őrvezetővel beszélget Pettyesről. Hollós hadnagy korábbak - kissé gé­piesén végezte munkáját, gyakran szem elöl tévesztetté az embert és csak végzett munkáját látta. Papp őrvezető szavai először gondolko­dásra, majd az eddigi gyakorlattal ellentétes cselekedetre sarkallja. És ez nemcsak azért történik így, mert jegy kommunista rápirított a kom­munistára, hanem, mert maga is rádöbbent helytelen tettére. Fóti István honvédet Pusztai Pé­ter alakítja. Az ő szerepe a legpro­blematikusabb. Szerelmes egy szép lányba, akiről hamarosan kiderül, hogy kulákláriy. Fóti ahelyett, hogy mint szilárd tsz-taghoz méltó) fel­számolná a lány iránti szerelmét, ellentétbe kerül legjobb barátjával, Pettyessel, egész szakaszával és vé­gül is majdnem áldozatává válik en­nek a szerelemnek. Szerepének fel­építéséből ezt is várja a néző, az író azonban egy hirtelen fordulattal, a harmadik felvonás utolsó képében indokolatlanul, vele leplezted le ís­Az asszonyok ha összefognak, nincs olyan cél amit el ne 26-án, vasárnap ä Pártoktatás Há­zában megyei beszámoló és elnök- ségváglasztó nőgyűlésre jöttek össze a város, a megye MNDSZ-assZonyai. A Május 1-utcai általános iskdía ün­neplőbe öltözött pajtásai és a Tán­csics Mihály gimnázium DISZ-fra­tal jai köszöntötték nagy szeretettel az édesanyákat, az asszonyokat. Me­gyénk MNDSZ-szervezeteinek több mint féléves munkájáról Kovács Má- tvásné elvtársnő számolt be. El­mondta, hogy ez idő alatt hogyan sikerült egyes feladatokat megoldani es hol követtek el hibát. — A KV határozata értelmében elsősorban falusi szervezetein­ket kellett volíiá megerősíteni, ezzel egyidejűleg a legjelentő­sebb tsz-ekben és átlátni gazda­ságokban kellett volna MNDSZ- szervezetet alakítani. A határozatot nem hajtottuk végre. Pedig ez lett volna az egyik leg­fontosabb feladata az MNDSZ-szer- vezetnek és az vezetett volna a leg­nagyobb, legszebb eredményre, ha minél több tsz-ben MNDSZ-szerve- zet tartaná össze az asszonyokat, serkentené a közös munkára és be­kapcsolná őket a közösségért, a bé­kéért folytatott harcba — mondotta Kovács Mátyásné elvtársnő. Majd útmutatást adott a járási titkárok­nak, hogyan készítsék, el a beszá­molót, hogy a járás MNDSZ-asszo- nyai is képet nyerhessenek szerve­zetük életéről, mútíkájáról. PSldäj ként megdicsért néháhy jói műíködő járási MNDSZ-szervezetet, bizottsá­got. Kovács Mátyáéné elvtársnő szólt áz M'NÖSZ-ásszohyök előtt álló fel­adatokról is, tnirit pl. a békekölcsön- jegyzés. Az agitáciős muhkából ed» dig is IgyékéZtek jól kivenni a ré­szüket áz asszonyok, természetesén egyéni példamutatással. Nagyón íon- tös féladat — mohdöttá — a tártábs- válasátások előkészítésének segítésé. Az MNöSZ-re jelentős feladatot bi- áott pártunk, dó felvilágosító mun­kával segítsük ezt a Műikét, kisigyű- léSékfen és egyéb réridéZVértyeskeh is­mertessük a tanács négyéves müh» káját. Beszélgessenek asszonyaink a ta­nácsrendszer helyességéről és népszerűsítsék a női jelölteket; Egyéni beszélgetéseken) Hangoshír­adón és a sajtón kérésziül magyaráz­zuk meg a Hazafias Népfront, cél­kitűzéseit; azt, hogy a népfront meg» alakulásával erősödik a párt és a tömegek kapcsolata. A beszámoló utáh sorba emelked­tek Szólásra az asszonyok, s elmond­ták értékes tapasztalataikat; A só- mogymeiggyesd MNDSZ-szehvezet tit­kára elmondta, hogyan szilárdították meg a szervezeti életet két termelő­szövetkezetükben: harcolták az édes­anyák, a gyermekek érdekeiért. So» érhetnének mogymeggyesen tavaly mindössze 28 gyermek járt óvodába, mä az MNDSZ jóvoltából 60. Bekapcsolód­tak az asszonyok a kultúrínühkába is. Az ÍINDSZ-szervezet lépésről lé­pésre tekintélyt vívott ki magának és megnyerte a község lakóinak bi­zalmát és széfetetét. Helyesen bírálta az* MNDSZ me­gyei vezetőségét SZél Júlia éh-társ­nő, a Nagyatádi Fohalgyár dolgozó­ja. — Egy olyan' üzemben, ahol a dolgozók több mint 70 százaléka nő és nincs MNbäZ-szervezet, vagy legalább is nem működik, ezért a megyei vezetőség is felelős. Pintér elvtársnő, az országos M N DSZ-központból, hozzászólásában felhívta á figyelmet arra, hogy az MlSíDSZ-szervezetéknek nem séabád fclzáfkőzmük, hanem tö­rekedniük keil árra, hogy a munkás- és parasztasszonyokon kívül megnyerjék az értelmiségi, sőt a kispolgári asszonyokat is. A hozzászólások befejeztével a iftásódik hápiréndi pofit fti'egtárgyá- lására, a megyei elnökség megvá­lasztására került sor. Az elnökség tágjai: Kollár Rozália megyéi. eliiöte, Rörváth Sáhdbrhé megyéi agit.- pfop. felelős, ÉraUn Anna, a megyei bíróság dolgozója, György Jőzséfhé egyénileg dolgozó parasztasszony, dr. tfhgár Sáhdomé csecSémőgóftdozó, Kováes Mátyásné MNDSZ járási tit­kár, dr. Sára Lenke, a Megyei Ta­nács egészségügyi osztályvezető he­lyettese, Járányi Gyuláhé, a Megyei Tanács oktatási oszt. személyügyi előadója, Pai-ragi Lájpsné, a Textil­művek dolgozója, özV. Kereső Já­nosáé, Kúrád, Alkotmány tsz, dr. Szűés Miháiyné, a »Zója« lányotthon hévelőjé és Landa Erzsébet, a ME- DÖSZ mégyéi központ dolgozója. Póttagók: KbVácS Györgyiié, Katád, egyénileg dolgozó patasztasszony, Magyar Sártdörné kaposvári pedagó­gus, BZakcfiiyí Gyuláhé) a kaposvári ViÜaíhtisrttű dolgozója. A ftőgyűléséh áz asszonyok ézt ítidndottáft: ez a nap fordiilőpontot kell hogy jéléiitsen a megye MNDSZ-szer­vezeteinek az életében. Munkánk akkor lesz eredményes, ha az új féladatok megoldásához meg­találjuk a helyes utat, az új módöt,, az új formát. A föladatok megoldá­sához szükséges, hogy az eddiginél jobb módszérékkel még közelebb kerüljünk ihegyénk valamennyi dol­gozó asszonyához és bevonjunk min­den asszortyt á kormányprogramm megvalósításáért vívott ftárcöa. — Ehhez kell az új elnökség lelkes, kb tartó és helyesen irányító munkája. Az asszonyok tudnak dolgozni és ha összefognak, nincs olyan cél, amit el ne érhetnének. tők Vencel kulak, lánya, Annüs tsz­bomlasztó tervét. Ez a feladat a ko­rábbi cselekmények szerint Pettyest illetné, még akkor is, ha Fóti elbuk­na. fiz okozza a zavart Pusztai Pé­ter alakításában. Ennek ellenére jól oldja meg kettősségét és a néZőt leg­feljebb csak később zavarja az in­dok nélkül töftéftt Változás. A darab főhőse Kormos László honvéd, akit barátai ékteleh szeplői miatt Pettyesnek becéznek. Benne az író típust, a hibáival, eré­nyeivel lépteh-nyoihon található, hús-vér embert alkotott. Árkos Gyu­lának igen hálás feladat jutott osz­tályrészül ebben a figurában. A csetlő-botlő, úgynevezett rossz kato­nát teéli bemutatnia, aki a saját szór» galmán, bajtársai segítségével ha­marosan kiváló lesz. Árkos Gyula annak ellenére, hogy szerepében ko­moly technikai nehézséggel — mint a dadogás — kell megküzdenie, emlékezetes alakítást nyújt. Csak még vonzóbbá teszi, Kalló Erzsi, a tsz brigádvézetöje iránt ébredő sze­relme, szerelmének kiteljesedése. Szerintünk Árkos komoly ígérete a magyar színpadnak. Méltó partnere a játékban Kálió Erzsit alakító Holló Eszter. Ha kell, üde bájjal, de ‘ha szükséges, eréllyel válik a cse­lekmény mozgatójává. Apró mozdu» latokkal, mint egy számortkérő hang­súly, gyermekesen naiv kézmozdu­lat érzékelteti: a mai falusi fiatalság más mint a régi, megnőtt, megizmo­sodott, saját és az ország gazdája. M irideh egyes szereppel, szerep­lővel foglalkozni lébe tét! éh­ség, mégis meg kell még emlékezni Siménfálvi Ida Lidi néhijéről. Rövid epizódszerep az övé, de azt oly ter­mészetesen alakítja, hogy lehetetlen rá nem ismerni a közöttünk élő képviselőire. Istók Vencel volt. ku» pec, aki ki akarjá használni a kor­mányprogramm okozta tájékozatlan­ságot és a fez ellen tör. Neki hét jelentős szerep jut a cselekményben. Nem Tapasztó János hibája, hogy figuráját nem érezzük általánosnak, tipikusnak. A szerző inkább a külső eszközötehöz folyamodott szerepe fel­építésében, s így ä színésznek nem nyílik alkalma a papirosfigura élet- rekeltésére. Elismeréssel kell szólni Kunos honvéd, Hajdú Étidre alakí­tásáról is, aki napról-napra ’édve- sebbé, emberibbé formálja hálás sze­repét. P ersze, hibát is lehetne talál­ni, de az mind olyan, hogy ma még megvan, de holnap már nyo­mát sem leljük. A társulat még csak a huszadik előadásnál tárt, s a hú­szadik sokkal jobb volt, mint a ti­zedik. így érik, kovácsoiódik mind jobbá a kis kollektíva. Ebben a leg­több segítséget a közönség adja, amely estéről-estére hangos (neve­téssel, szívből jövő tapssal, egy-egy titkon szétmorzsolt könnyel köszöni meg a szép munkát. Pócza Jánosáé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents