Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

Vasarnap, íyo* szeyi«uuici w. KÉPEK A KIÁLLÍTÁSRÓL Negyvenhét vidám emberrel indultam út­ra a Mezőgazdasági Ki­állításra. Szállt az ének, vidám tréfák röpköd­tek a levegőben egész utón. Hogyne lett vol­na ilyen emelkedett a hangulat, hiszen egy még évesnél is fiata­labb népi együttes, a kutasinak első buda­pesti Szerepléséről volt szó. A sors azonban szeszélyes és nem já­rult hozzá, hogy a pes­tiek és az ország min­den részéből odasereg- lett vidékiek is meg­ismerhessék megyénk e tehetséges együttesét. Másnap egész nap öm­lött az eső, s így az együttes tagjai ismer­kedhettek csak a kiál­lítással. Mégsem volt hiábavaló a hosszú út, gazdag tapasztalatot szereztek a SZOT köz­ponti együttesének, a decsi és villányi együt­tesek tapasztalatcseré­jén, melyen ők is részt- vettek. A meghiúsult szabad­téri előadás miatt ne­kem is több időm jutott a kiállítás alapos meg­nézésére. Végtelen büszkeség­gel jártam be a kiállí­tás 53 holdnyi területét. Büszkeség töltött el azért, hogy e nagyszerű nép tagja vagyok, amely rövid idő alatt ilyen hatalmas alkotás­ra képes. Büszkeségem azonban mindenek fe­lett abból fakadt, hogy bár hazám állat- és nö­vénytermesztésének, mezőgazdasági gép­gyártásának csak kis része juthatott el ide, mégis milyen sok, ren­geteg a néznivaló. Mindig nagyon sze­rettem a szép állatokat, különösen a lovakat. Mi sem természetesebb, hogy utamat először a lóistálló felé vettem. S ha volt okom a büszke­ségre, a lóistállóban csak tovább fokozódott. Büszke lettem rá, hogy somogyi vagyok, sokkal büszkébb, mint eddig bármikor. A gyönyörű, tiszta lóistállóban 12 pompás somogyi ló ro­pogtatta a zabot. Bi­Koltai József tapsonyi egyénileg dolgozó paraszt büszkén állt a fényképezőgép lencséje elé magyar fésűskosaival. Állandó hatalmas tömeg vette körül a magyar gyárt­mányú mezőgazdasági gépek egyik legszebbikét, az EMAG kísérleti rizsarató kombájnját. Őszinte örömöt okozott a gyermekeknek, hogy a ki­állított gépekre nem írták rá: »Hozzányúlni tilos!« Ki is használták ezt a gyermekek. A képen éppen egy kislány ismerkedik egy német gyártmányú »Lanz- Bulldog« traktorral. zony nem volt egyetlen olyan látogatója sem a kiállításnak, aki ne gyö­nyörködött Volna a .ju­tái Úttörő tsz »Babi« nevű nagydíjas lovában. Nem sokkal maradt »Babi« mögött az a másik öt ló sem, melyet szintén Jutából vittek fel a kiállításra. A te­hénistállóban is csupa ismerős névvel találkoz­tam: batéi, somogyszili gazdák neveivel, a ma- gyaratádi, ráksi tsz-ek gyönyörű teheneivel, bikáival. A kiállításra nem­csak mi vidékiek men­tünk szívesen tanulni, hanem a pestiek is. A tehénistálióban történt: Két pesti fiatal asz- szony tolongott a sor­ban. Éppen a bikáknál nézelődtünk, amikor az egyik megszólal: — Mondd, Juci, miért van karika a bika orrá­ban? — Nem tudom biz­tosan, de valószínű azért, mert túr, mint a disznó — feleli Juci. Több se kellett a lökdösődő, tolongó em­bereknek. pillanatok alatt harsány nevetés töltötte be az istállót Persze, mi vidékiek gyorsan segítségére si­ettünk a kíváncsi pes­ti asszonynak és ba­rátnőjének, és megma­gyaráztuk, miért van karika a bika orrában. Nehéz lenne eldönte­ni, minek volt a legna­gyobb sikere a kiállítá­son, az 508 kilós »Gyu­ri« kocának, a lovasfut- ballnak, vagy a mező- gazdasági gépeknek. Igaz, idetartozik a borkóstoló is. Rengeteg ember tolongott a sop­roni, ceglédi, szekszárdi és a kőröshegy! borkós­toló pavilonoknál is. Velük a versenyt csak a hangosbemondó vehette fel, amely per- cenkint adta tudomásá­ra a sokezernyi tömeg­nek, hogy Katik, Jóskák és Palikák vesztek el a kiállításon és várják szüleiket. — P.-né. — Akik az első sorokban harcolnak a jövő évi kenyérért A nágocsi Szabadság tsz a gépek segítségével gyorsan végzi a vetést. Képünkön Paska Jenő és Czabula József traktoros, valamint Kovács Lajos tsz-tag egy 32 soros traktor vontatásé vetőgéppel az ősziárpát vetik. Szántanak, vetnek az andocsi Sztálin tsz tagjai Nádori János tsz-traktoros jóminőségű munkát végez és általában min­dig másfélszeresét teljesíti az előírt normának. Elismeréssel beszélnek) róla az andocsi Sztálin tsz tagjai. Tavaly 1.5 mázsával többet fizetett a keresztsoros gabona az andocsi szövetkezeti parasztok földjén. Most valamennyi őszi gabonájukat keresztsorosan vetik. A haza javára, a maguk hasznára jegyeztek A Somogymegyei MÉH Vállalat dolgozói a békeköl­csönjegyzés első napján 52 ezer forintot jegyeztek. Róhrer József fizikai munkás 400 forintot jegyzett, hogy még több új gép, traktor készüljön mezőgazda­ságunknak. Sümegi Gizella, Fábos Mária és Fülöp Vendelné, a Kaposvári Textilművck dolgozói a kora reggeli órák­ban elsőkként jegyeztek békekölcsönt a gyűrűsfonóban. Bognár Józsefné, a Kiskereskedelmi Vállalat 133- as boltjának dolgozója, négy gyermekének boldog jö­vőjéért jegyzett 500 forint békekölcsönt. A Vasöntödében Takács József 65 éves magvas­készítő sem akart elmaradni a kölcsönjegyzésben a DISZ-fiatalok, Dausek Géza, Perák László és Stamler László mögött. A szántás-vetésen kívül a takarmá nybetakarítással is igyekeznek az andocsi Sztálin tsz tagjai, hogy jó minőségű és kellő mennyiségű ta­karmányt biztosítsanak télire a közös állatállománynak. Az Országos Mezőgazdasági Kállításon bemutatták a jó minőségű ta­karmánykészítés élenjáró módszereit is. Képünk a szénaszárítás egyik legjobb módszerét ábrázolja.

Next

/
Thumbnails
Contents