Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-01 / 206. szám
V t L A G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A párizsi szavazás első nyugati visszhangja A MAGYAR DOLGOZÓK Wá* XI. évfolyam. 206, szám. ARA 50 FILLER A dolgozók tudásának gyarapításáról Fokozni kell az anyagtakarékosságot a Kaposvári Bőripari KTSZ-nél Szerda, 1954 szeptember 1. AZ ÚJ TANÉV ELÉ Szeptember 1-e a tanévkezdés napja. Ezen a napon országszerte megnyílnak az iskolák kapui, hogy befogadják tanulóifjúságunk hatalmas seregét. Ezen a napon ismét hangosak lesznek a tisztára meszelt tantermek, ismét betölti a nyáron oly csendes folyosókat és az iskolák udvarait a gyermekzsivaj, ismét megkezdődik a boldog izgalom az órák előtt, a tanulási láz, hogy egy év múlva megrakott tarsolyokkal, boldogan térjenek haza tanulóink a megérdemelt pihenésre. A jelen tanév megindulása sokban különbözik az eddigiektől. Ezt a tanévet már pártunk Központi Vezetőségének januári határozata és ta III. pártkongresszus iránymutatásai alapján szerveztük meg. Amíg tanulóink a nyár pihentető örömeit élvezték, vagy bekapcsolódtak a különböző területű gazdasági munkákba; az iskolákban is serény munka folyt. Megyénk valamennyi iskolájában tatarozási munkák folytak, sok helyen újabb tantermek épültek, hogy egészséges és több helyet adjanak a tanulni vágyó fiataloknak. Megyénk iskolái 30 tanteremmel bővültek s a helyreállítási, tatarozási költségek 3 és fél millió forintot tesznek ki. A párt útmutatásai nyomán megváltoztattuk iskolafejlesztésünk irányát. A legnagyobb gondot az általános iskolák fejlesztésére fordítottuk. Ezt az általános iskolai tanuló- létszám emelkedése is szükségessé teszi, ugyanis megyénkben a tavalyihoz viszonyítva 429 tanulóval lesz több az idén. Mindez maga után vonja a pedagógusok számának emelését is. Megyénkben a mostani tanévet 141-el több általános iskolai, 14-el több középiskolai pedagógussal kezdjük, mint a tavalyit. Ez biztosíték arra, hogy a szakosított oktatás továbbfejlesztésével növeljük tanulóink ismereteit, emeljük iskoláink tanulmányi színvonalát. A következő tanév fő feladatai közé tartozik az oktató-nevelő munka minőségének javítása. Különösen nagy gondot kell fordítani az alapismeretek elsajátítására, valamint a készségek, különösen a számolási és helyesírási készség kialakítására. Szilárd tárgyi ismeret és ezen keresztül a készség viszont konkrét szemlélet alapján alakul ki leghatásosabb módon. Ezért minden lehetőt elkövettünk, hogy fejlesszük iskoláink szertári és egyéb felszerelését, bővítsük a szemléltető eszközök mennyiségét. Megyénkben erre a tóira 2 és fél millió forintot fordítottunk. Az oktatás eredményeinek elérése mellett nagy gondot kell fordítanunk a nevelésre is. Az elmúlt években általában javult tanulóink fegyelme, de ez még korántsem kielégítő. Döntő változást csak úgy tudunk elérni, ha a pedagógusok és szülők tökéletes egyetértésben nevelik a gyermekeket, ha az eddiginél sokkal nagyobb mértékben közelebb kerül egymáshoz az iskola és a szülői ház. Ez tehát kölcsönös feladat, melynek megvalósításához szükséges a párt, a tanács és különböző szervek támogatása is. A nevelésen belül igen fontos terület a szocialista hazafiságra való nevelés. A szocialista hazafiságtól elválaszthatatlan a szülőföld megismerése, megszerelése és megbecsülése. Megyénk pedagógusait őszinte és nagyfokú elismerés illeti azért, hogy az egész országban elsőnek feldolgozták községük múltját, felhasználják a tanév folyamán minden tárgyban és minden fokon arra, hogy tanítványaik a megismerésen keresztül megszeressék szülőföldjüket, mert ez a konkréten érzékelhető alapja a hazaszeretetre nevelésnek. A következő tanév különös jelentőséggel bír iskoláink életében, mert ebben a tanévben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. Ezt az alkalmat pedagógusaink felhasználják arra, hogy a helyi emlékek feldolgozásával és a tanulókkal való ismertetésével elmélyítsék tanulóinkban a hazaszeretet érzését. Állítsák szembe a Hor- tby-korszak népelnyomó jellegét a felszabadulás óta elért eredményeinkkel. Ismertessék meg tanulóinkat a magyar nép hősies küzdelmével, az elnyomó rendszer ellen. Láttassák meg, hogy a felszabadulás következtében hazánk független ország. a dolgozó nép országa. Ennek eredménye az, hogy a háború pusztításai által rombadöntött országunkat nemcsak újjáépítettük, hanem szebbé, gazdagabbá, erősebbé tettük, mint bármikor volt. Azáltal, hogy tanulóink megismerik az ellenség aknamunkáját, mely rendszerünk megdöntésére irányult, megtanulják gyűlölni az ellenséget és felnőve kérlelhetetlenül küzdenek ellene. Hogy a fenti célokat elérhessük iskoláinkban, több jelentős intézkedés történt. így pl. csökkent az egyes tárgyak tananyaga, hogy az ismeretek megszilárdítására, a gyakorlati készségek kialakítására elegendő idő álljon rendelkezésre. A félreértések elkerülése végett azonban le kell szögeznünk, hogy ez az intézkedés nem a tudományos színvonal leszállítását jelenti, hanem az alaposabb oktatásra ad módot. Mindezek alapján megvan annak a lehetősége, hogy ez a tanév komoly eredményekkel záruljon. A nevelők kövessenek el mindent, hogy tanítványaik ismerete fokozatosan és maradandóan bővüljön, kialakuljon jellemük, a tanulók pedig fogadják meg ezen a napon, hogy az a nagy lendület, amellyel nekifognak most a tanulásnak, ne lankadjon, inkább állandóan fokozódjon, hogy elmondhassák; felszabadulásunk 10 évfordulójára bebizonyítottuk, hogy méltók vagyunk népünk bizalmára, szeretetére, megbecsülésére és tanulásunkkal bebizonyítottuk, hogy majdan apáink örökségének méltó folytatói leszünk. Megyénk három járásában befejeződött a eséplés Az augusztus 20 tiszteletére tett fogadalmukat elsőnek a siófoki járás dolgozói parasztjai teljesítették: augusztus 25-én már nem volt csépeletlen gabona, sem egy termelőszövetkezet, vagy egyénileg dolgozó paraszt, aki ne teljesítette volna kenyér -és takarmányga- bonabeadását. A siófokiak példája a fonyódi és a csurgói járásban is követésre talált. Augusztus utolsó napjaiban fokozódott a eséplés lendülete és 31-én a déli órákban mindkét járás büszkén küldte a táviratot a Megyei Tanácshoz, hogy befejezték a cséplést. A fonyódi járás azt is jelentette, hogy kenyérgabonabeadási tervét is teljesítette. A csurgói dolgozó parasztok is erősen fogadkoznak, hogy még e héten rendezik hátralékukat. Legnagyobb lemaradás cséplés- íben a kaposvári járásban van, ahol a jelek szerint még e héten megtart a eséplés. A gépállomás igazgatósága azokat a gépeket, amelyek befejezték a munkát, nyomban átirányítja olyan községekbe, ahol segítségre van szükség. Azonban a községi tanácsok hanyag nemtörődömsége következtében legtöbb helyen állnak ezek a gépek. Kaposfüreden, Sán- toson is négy cséplőgép várja a munkásokat. A tanácsok csak sürgetik a segítséget, de ugyanakkor nem gondoskodnak munkaerőről, pedig egy kis fáradsággal meg lehetne oldani. Azt ugyan nem kívánhatják, hogy az előző munkacsapat tagjai az ötödik, vagy hetedik faluból járjanak dolgozni. A járási pártbizottság és a községi pártszervezetek kezdeményezésére a termelési és a mezőgazda- sági állandó-bizottságok tagjai házról-házra járva mozgósítják gazdatársaikat, családtagjaikat, hogy a cséplőgépnél munkát vállalva, közös erővel minél előbb befejezhessék a munkát. Ez a kezdeményezés, ha sikerrel jár, akkor megyénkben a jövő héten már nem lesz egy kéve gabona sem el- csépeletlenül. Szeretettel köszöntik az első osztályosokat A szocializmus építése során egyre több anya kapcsolódik bele a termelőmunkába, s így kevesebb idő jut gyermekével való foglalkozásra’. De a dolgozók gyermekei nincsenek magukra hagyatva, mert az iskolában szeretettel várja őket a pedagógusok gondoskodása, felügyelete és a szülői munkaközösség. Nagy szó első osztályosnak lenni, átlépni az iskola küszöbét, ahol megkezdődik az ifjú nemzedék új élete, jövőjének alapja, a tanulás. Ma, a tanévnyitás napján a legifjabb iskolásokat, az első osztályosokat ünnepélyesen fogadják a pedagógusok, a szülői munkaközösség és az MNDSZ-asszo- nyok. A kaposvári Cseri-uti általános iskolában is várják az új tanulókat. Az iskolát virágokkal díszítik, hogy minél barátságosabb legyen az ifjú emberkék számára. Barcsy Lajos igazgató és György Józsefné MNDSZ-titkár ünnepi köszöntőt mondanak, és az első osztályosokat egy-egy ceruzával ajándékozzák meg, majd utána ebéddel vendégelik meg őket. Hasonlóképpen készülnek az új tanulók fogadtatására a MÁV leánynevelőben és még több iskolában is, hogy második otthonuknak érezzék a gyerekek az iskolát. Dicsöségíábla ►►KIVÁLÓ TERMELŐSZÖVETKEZETI TAG« KITÜNTETÉST KAPTAK: Szakács Béla Vörös István Pavelka József Németh Károly Motyók József Azena János Feldei Jakab Erzse István Kutasi Imre Ecknajer István Boór János Szabó József Takács Lajos Kunhegyesi Balázs Kocsis Margit Vasicsek János tabi tsz tabi tsz tabi tsz tabi tsz tabi tsz tabi tsz karádi tsz karádi tsz pusztaszemesi tsz pusztaszemesi tsz balatonendrédi tsz balatonszárszói tsz balatonkiliti tsz balatonkiliti tsz balatonkiliti tsz fcalatonszemesi tsz »MINTAGAZDA« KITÜNTETÉST KAPTAK: Haszonics István Papp József Lőrincz Ferenc Nagy Pálné Zomi József Sipos Lajos Farkas József Bertalan Károly Ráksi Ráksi Hencse Hencse, Alsótapazd Zselicszentpál Magyaratád Magyaratád Magyaratád ►►GÉPÁLLOMÁS KIVÁLÓ DOLGOZÓJA« KITÜNTETÉST KAPTAK: Bányai József darányi gépállomás Pávlisz József tabi gépállomás Ambrus József karádi gépállomás 6 kg kenyérgabonát osztottak munkaegységenként A somogymeggyesi Rákóczi tsz a szeszélyes időjárás ellenére is szép termést ért el gabonából. A beadáson és a vetőmagon felül annyi gabonájuk maradt, hogy minden tsz-tagnak meglesz bőven a fejadagja. 6 kiló kenyérgabonát osztottak munkaegységenként előlegbe. A tavasziárpa különösen jó termést hozott: 15 mázsa 65 kilót takarítottak be egy holdról. Takarmánygabonából is osztottak előleget: 1 kiló árpát és zabot kaptak a tsz-tagok, maradt bőven a közös állatállomány számára is. Somogymegyei tsz-ek! Vállaljuk két györmegyei tsz megsegítését Mi, a répáspusztai Első ötéves Terv tsz vezetősége és tagsága át- érezzük, hogy milyen súlyos a helyzetük a lipóti Petőfi és duna- szegi Úttörő tsz tagjainak, akiket az árvíz sújtott. Elhatároztuk, hogy 20 mázsa kenyérgabonát, 5 mázsa1 szénát fogunk részükre adni, hogy új termésig a legszükségesebb, nekik és állataiknak biztosítva legyen. Mi, somogymegyei termelőszövetkezetek megtehetjük ezt még akkor is, ha nálunk is volt; a rendkívüli időjárás miatt terméskiesés, mert ezt mi, termelőszövetkezeti tagok észre sem vesszük. Mi a termelőszövetkezetben osztottunk 2 kg kenyérgabonát 0.5 kg takarmánygabonát és ezideig 9 forint készpénzt. Mi tudjuk, hogy van megyénkben olyan tsz, ahol nem osztottak ennyit, vagy ennél kevesebbet, de van sok olyan termelő- szövetkezet a megyében, amelyik ennél többet osztott. Fogjunk össze, mi, somogyi termelőszövetkezetek és a két győr- megyei termelőszövetkezetnek adjunk segítséget, hogy a tavaszig a legszükségesebb nekik is meglegyen. A szövetkezeti mozgalom egységessége, erőssége és helyessége, az egymáson való segítésen keresztül is mutatkozzon meg. Segítsünk elvtársainkon, a lipóti Petőfi, dunaszegi Úttörő termelő- szövetkezet tagságán. A felajánlott termények továbbszállításáról a Megyei Tanács termelőszövetkezeti csoportja fog intézkedni. ! A termelőszövetkezet tagsága nevében: Szöllősi Ferenc tsz-elnök. Vége a nyári szünidőnek, s az utcákon itt zsibong már a vidám diáksereg, jönnek a 'kollégiumba. A »•nagyok« csoportosan, kísérő nélkül, vidáman üdvözlik egymást a barátok, barátnők, a régi szobatársak. Az elsőévesek, a »kicsik« mamával, papával, nagy csomagokkal igyekeznek új otthonuk felé. A Rippl-Rónai-utcai Közgazdasági Technikum Diákotthonának sarkig tárva van a kapuja, egymásután lépnek be rajta az édesapáktól, édesanyáktól kísért diáklányok. Egy pillanatra tanácstalanul megállnak az előcsarnokban, de kérdezősködni nem kell, menten ott terem a diákotthon fiatal, kedves igazgatónője, Sáfrán Sarolta és szeretettel fogadja a szülőket, üdvözli a tanulókat. Újra hangos a diákotthon Az igazgató »néni« egymásután megmutatja minden növendéknek a szobáját, ágyát és szekrényét. Az egyik szoba még üres, de pár perc alatt a »tavalyi kollégisták« összerakják az ágyakat. A hatalmas csomagokból előkerül a párna, a takaró és máris barátságosabb a szoba. Megható néhány mama nagy buzgalma, amint párnát húznak, szekrényt rakosgatnak, mintha mindezt leánykájuk meg sem tudná csinálni. Kedves arcú, somogygeszti néni pedig azt nézi szomorúan, •hogy leánya milyen otthonosan forgolódik a diákotthonban, most van itt Fejcsóválva mondogatja: — Nehéz tőle megválni. — Barátságos kék szépedig először. mét elönti a könny. Két barna leányka tekinget kíváncsian körbe, Berkics Ilonka és Szikinger Rozina ... Keresnek valakit? Igen. Sírva borulnak az igazgatónéni nyakába. Miért a nagy keserűség? Tavaly ők is ennek az otthonnak voltak a lakói s most másik diákotthonba kerültek. Elapadnak a könnyek, amikor Sári néni megígéri, hogy délután meglátogatja őket. Sáfrán Sarolta egy éve vezeti a diákotthont. Be- degkéren volt azelőtt óvónő. Tőle tudjuk meg az első nap programm- ját. — Megismerkedünk ma és elmondom nekik a házirendet, beszélgetünk a kollégiumi életről. Az első napokban kicsit furcsa lesz a leányoknak, különösen az ■lllllllll elsősöknek, mert azok most röppentek ki először a családi fészekből, ahol a szerető szülők féltő gonddal vigyáztak rájuk. Én itt a kollégiumban az édesanyai szeretettel akarom gondjukat viselni — mondja. S ez biztos sikerül is a kedves igazgatónőnek, gondos nevelője lesz mind az 52 »gyermekének«. Míg beszélgetünk, elcsendesedik a diákotthon. Vásárolni menteka leányok. Vandál Erzsi és Papp Ilonka öreglakról jöttek, ők már elhelyezkedtek és vidáman falatoznak a hazaiból. Derűsen néznek az iskolaév elé. Arra a kérdésre, hogy — mi szeretnél lenni? — mosolyogva felelnek: majd elválik, hogyan tanulunk. — Pintér —
