Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-26 / 201. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954 augusztus 28. A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ). Mint a saj­tó régebben jelentette, ez év ja­nuárjában eltűnt J. A. Rasztvorov, a tokiói szovjet képviselet diplo­máciai munkatársa. A japán és az amerikai sajtó már akkor közölte, hogy Rasztvorov az amerikai kém­szervezet kezében van. Az Egyesült Államok kormá­nya hat hónapon át nem válaszolt a szovjet kormánynak Rasztvoro- vot illető megkeresésére és csak augusztus 13-án közölte, hogy Rasztvorovnak »politikai mene­dékjogot« nyújtottak az Egyesült Államokban. Augusztus 23-án a washingtoni szovjet nagykövetség az alábbi jegyzéket intézte az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériumához: »Azzal kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1954. augusztus 13-án jegyzékben közöl­te, hogy »politikai menedékjogot« nyújtottak az Egyesült Államok­ban J. A. Rasztvorovnak, a tokiói szovjet képviselet diplomáciai munkatársának, a szovjet kor­mány szükségesnek tartja kijelen­teni a következőket: A szovjet kormány még ez év február 15-én hivatalos előterjesz­tést tett az Egyesült Államok kor­mányánál J. A. Rasztvorovval kapcsolatban. Ez előterjesztés rá­mutatott arra, hogy Rasztvorov ez év január 24-én, mielőbb Tokió­ból a Szovjetunióba utazott volna, eltűnt és az amerikai hírszerző szervek kezében van. Az ezt követő időszakban a szov­jet kormány többször megkeresés­sel fordult az Egyesült Államok kormányához Rasztvorov tartóz­kodási helyét illetően. Az Egyesült Államok kormánya augusztus 13-i jegyzékéig mégsem nyújtott sem­miféle tájékoztatást a szovjet kor­mány Itasztvorovra vonatkozó megkeresésére. Az a tény, hogy az Egyesült Államok kormánya csak hat hó­nap múltán tudott válaszolni a szovjet kormánynak ez év február 15-i előterjesztésére, azt bizonyít­ja, hogy az amerikai szervek, amelyek Rasztvorovot elhurcolták Japánból, nem egészen hét hónap alatt kicsikarták Rasztvorovtól, hogy megtagadja a hazatérést. A szovjet kormány ezt a szov­jet diplomatával szemben elköve­tett erőszakos cselekményt a nem­zetközi jog általánosan elismert jogszabályainak az amerikai szer­vek részéről történt megszegésé­nek tekinti és kijelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államok kor­mányát terheli a felelősség ilyen cselekményekért.« az az A francia kormány nem veti fel a bizalmi kérdést „európai védelmi közösség“ ratifikálásával kapcsolatban Párizs (MTI). A francia minisz­tertanács ülése kedden este 21 órakor ért véget. A minisztertaná­cson a miniszterelnök beszámolt a brüsszeli értekezlet lefolyásáról, valamint Churchillel és Edennel folytatott megbeszéléséről, továb­bá arról a tanácskozásról is, ame­lyet kedden délelőtt Dillon ame­rikai nagykövettel folytatott. A minisztertanács befejeztével Mendes-France kijelentette: »Mér­leget vontunk aközött, amit Fran­ciaország kért Brüsszelben és a partnereink által előterjesztett ja­vaslatok között, s összehasonlítot­tuk őket. Minisztertársaim osztották csalódásomat, tekintettel arra a nagy különbségre, amely a Franciaország által előterjesz­tett kérelmek és a Francia- országnak tett javaslatok kö­zött fennáll.« »A kormány úgy véli — mon­dotta ezután Mendes-France —, hogy ez a helyzet mindazonáltal nem akadályozhatja az augusztus 28-ra kitűzött parlamenti vita megkezdését. Már ismeretes okok­ból feltétlenül szükséges ennek az évek óta függőben lévő problé­mának rendezése. így tehát a kor­mány fenntartja a vita augusztus 28-án való megkezdésére vonatko­zó döntését és ha javaslatot tenné­nek a vita elhalasztására, a kor­mány ellenezné azt. Feltétlenül szükség van a dolgok gyors tisz­tázására.« Mendes-France ezután kijelen­tette, hogy a nemzetgyűlés a Ju­les Moch által előterjesztett jelen­tés alapján kezdi majd meg a vi­tát (mint ismeretes, éz a jelentés határozottan ellenzi az »európai I védelmi közösséget«), majd beje­lentette, hogy a kormány nem ve­ti fel a bizalmi kérdést. Kétségtelenül felvetette volna a bizalmi kérdést, ha Brüsz- szelben elfogadták volna ja­vaslatait, vagy legalább is azok nagyrészét. De mivel a brüsszeli értekezleten résztvett másik öt tárgyalófél nem fogadta el a francia kormány ja­vaslatait, a kormány nem gyako­rolhat olyan nyomást a képvise­lőkre, amilyet a bizalmi kérdés felvetése jelentene. Mendes-France ezután emlékez­tetett arra, hogy szerdán beszámol majd a nemzetgyűlés külügyi, hadügyi, valamint a tengerentúli ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt és ott részletesen ismerteti szándékait. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A kutasi állami gazdaság pártcsoporljainak munkájáról A. 3. Visinszkij New Yorkba érkezett New York (TASZSZ). Augusz­tus 24»én New Yorkba érkezett A. J. Visinszkij, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének első helyettese, a Szovjetunió állandó ENSZ-beli küldötte. A. J. Visinszkij az amerikai és külföldi sajtó, valamint a rádió képviselőinek a következő nyilat­kozatot adta: »New Yorkba érke­zésem alkalmából üdvözlöm az amerikai népet. Annak a remé­nyemnek kívánok kifejezést adni, hogy az amerikai sajtó és rádió támogatja majd minden tisztessé- j ges ember erőfeszítéseit a békéért, a nemzetközi biztonságért és a né- ! pék közötti barátságért vívott : harcban. Az amerikai népnek és i a világ minden népének sikert ki-, ■vánok a békéért vívott harcban, í Ez döntően fontos minden nép és ' az egész emberiség java és virág­zása szempontjából.« A Kuomintang washingtoni „nagyköveié" Taivanról sietve visszautazott állomáshelyére Peking (Uj-Kína). Wellington Koo, a Kuomintan'g washingtoni »nagykövete« hétfőn sietve eluta­zott Taivanról állomáshelyére, hogy elmélyítse összeesküvői együttműködését az Egyesült Ál­lamokkal. A »nagykövet« Csang Kai-sek parancsára a tervezettnél korábban távozott Taivanról. Külföldi hírügynökségek közöl­ték, Wellington Koo azért utazott vissza nagysietve Washingtonba, hogy találkozzék John Foster Duljes-szel, még mielőtt az ame­rikai külügyminiszter útnak indul a szeptember 6-ra kitűzött mani- lai értekezletre. DZSAKARTA (TASZSZ). Az indo­néz lapok közük Pandit asszonynak nyilatkozatát. Pandit asszony nyilat­kozatában hangsúlyozza annak szük­ségességét, hogy a Kínai Népköz­társaságnak adjanak helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A taivani problémára vonatkozóan ki­jelentette,. hogy a sziget a Kínai Népköztársaság törvényes területe és azt a Kínai Népköztársaság ellenőr­zése alá kell helyezni. Illlll! Nem hallgatunk róla! f Azok a sikerek, eredmények, amelyeket népünk jólétének eme­lése terén elértünk, népünk meg­elégedése és lelkesedése — külső és belső ellenségeinknél egyaránt visszhangra találnak, s azok igye­keznek eredményeinket, a kézzel­fogható tényeket megfordítani, meghamisítani. »Amerika hangja«, a »Szabad Európa« és a különböző nyugati rádióállomások rágalmak özönét sugározzák a Szovjetunió­ra és a népi demokratikus álla­mokra, így hazánkra is. A rádió­hullámokon küldött hazugsághad­járat azonban még nem minden, irigy szemek figyelik munkánkat, eredményeinket, itt belül, közöt­tünk is. Akik hírforrásaikat, érte­süléseiket a nyugati adóállomások rágalmaiból, uszításaiból merítik — megpróbálják elhinteni iá kon­kolyt rémhírek, koholmányok, uszítások formájában. Meglapul­nak a háttérben, s minden alkal­mat felhasználnak, hogy ha rtevé- kenységükkel már nem is mernek kísérletezni, legalább a szó eszkö­zével keltsenek elégedetlenséget — de kísérletezésük megtörik .min­den lalkalommal népünk állam és párt iránti hűségén, bizalmán, megtörik dolgozóink éberségén. Mutatkoztak s most is mutat­koznak jelei a múlt sötét alakjai kísérletezéseinek, Szgrkesztősé- günk nemrégiben véleménykutató lapokat küldött szét az újság lap­jai közt az olvasókhoz. A dolgo­zók elmondták véleményüket, kí­vánságaikat és javaslataikat — de volt olyan, aki ezt az alkalmat használta fel arra, hogy védőbe­szédet tartson — természetesen névtelenül — a , nacionalizmus, antiszemitizmus eszméje mellett. A szavak, a hang, amellyel kifejezi »véleményét«, nagyon emlékeztet a fasiszta eszmék mellett lelkese­dő, Hitlerék antiszemitizmusát, Ilorthyék . nacionalista uszítását magáénak valló »darutollas«, ma­gukat jó »hazafinak« valló, az 1949 —44 közötti időből annyira ismert gazemberek hangjára. »Az ezer­éves hazáról« beszél, ír — nem, nem a hazafi, hanem a népi de­mokratikus országok ellen — a fa­siszták hangján, hazánk nemzeti­ségei ellen — Horthyék hangján, a Szovjetunió ellen — »Amerika hangja« és a »Szabad Európa« rá­diójának hangján. Ismeretes ez a »hazafiasság«, nagyon is ismeretes a múltból. Ezek a »hazafiak« segí­tették Auschwitzba és a koncen­trációs táborokba hurcolni ártat­lanok ezreit, háborúba hurcolni népünk millióit — miközben ők meghúzódtak a háttérben s uszí­tottak a testvérnépek ellen, a bé­ke és barátság, a nemzetek közötti egyetértés ellen. A szavak, amiket a véleménykutató lapra leírt, nyil­ván elhangzanak máshol, más al­kalommal is ajkáról — de haszta­lanul, Népünk éberségén megtörik a rágalmazás és uszítás, s az ilyen esetek még nagyobb éberségre késztetik népünket, hogy a belső ellenséget leleplezze és 'az őt meg­illető helyre juttassa. Éberség! Erre kötelez nemcsak a belső, de a külső ellenség is. So­kan acsarkodnak felénk határain­kon túl, s megpróbálnak a hazug­ság, a rágalmazó propaganda esz­közével ártani hazánknak. Nemré­giben a határon túlról léggömbön küldtek röpcédulákat megyénk fö­lé, ezekben olyan »érveket« /sora­koztatnak fel, amelyeket hazánk­ban ma már a legkisebb iskolás­gyermek sem hisz el. A becsüle­tes dolgozók nem adnak hitelt a röpcédulák rágalmainak, s még éberebben őrködnek, figyelnek, hagy minden ellenséges tevékeny­séggel felvehessék a harcot, jöjfcn az akár kívülről, akár itt bentről. A rágalmakra, az ellenség hí­reszteléseire méltó cáfolat nap mint nap növekvő eredményeink, népünk életszínvonalának emelke­dése, népünk bizalma a párt, az állam és a Szovjetunió iránt. Né­pünkön megtörik az ellenség min­den próbálkozása, mert szocializ­must építő harcunkban nemcsak igazunk, hanem erőnk is van. Pártszervezeteink életében, szervezeti felépítésében jelentős helyet foglalnak el a pártcsopor­tok. A pártcsoportok, a jól kiépí­tett pártbizalmi hálózart a párt­ái apszervezetek magvát képezik. Munkájuktól nagymértékben függ, hogy milyen élénk az alap­szervezet munkája, milyen a párt- taplók. a tagjelöltek aktivitása, egyszóval milyen a pártszervezet egészének élete. A kutasi állami gazdaság párt­szervezetének egyik erőssége a jólműködő pártcsoportokban, az »örökké mozgó«, tevékenykedő pártbizalmiakban van. A gazda­ságban a pártcsoportok egy-egy terület, üzemegység, farm motor­ját képezik. A pár lesöpörtök. a rvirtbizalmiak hálózata nélkül szinte elképzelhetetlen lenne a qazdaság pártszervezetének egvsé- pp. egészséges életműködése. Van olyan üzemegység, amely a gazda­ság központjától • 20—25 kilomé­ternyi távolságra van. Az itt dől- eozó kommunisták tanítása, neve­lése, mozgatása, szervezeti életbe való bekapcsolása nagyon körül­ményes volna pártcsoportok nél­kül. Amint látjuk, a pártcsoportoknak nagy sze­rep jut az alapszervezetek éle­tében, a kommunisták nevelé­sében. A pártszervezeten belül műkö­dő pártcsoportok általában 7 8 kommunistát tartanak szoros egy­ségben. Ezek a csoportok közvetlen a pártszervezet vezetőségének irá­nyítása, útmutatása mellett dolgoz­nak. A pártbizalmiak — akiket a r>á rtcsoporttagok választottak - kéthetenként pártcsoportbizalmi ülésre jönnek össze, ahol Egri Já­nos elvtárs, a pártszervezet tit­kára beszámoltatja őket végzett munkájukról, területükön történt eseményekről. Különösen sok szó esik a pártszervezet ügyeiről, a «azdaság termelési problémáiról. Ezek az értekezletek, megbeszélé­sek minden esetben eredménye­sek. Bátran elmondhatjuk, hogy a pártmunkások, az aktívák tapasz­talatcseréje ez az értekezlet, ahol a jó módszereket, tapasztalatokat kicserélik egymást közt és hasz­nosítják azokat munkájukban. A 1 e«utóbbi pártbizalmi-összejövete- len Adrián Jenő elvtárs — aki egvébként az egyik legjobb párt­bizalmi — elmondta, hogyan dol­gozik, hogyan foglalkozik a párt- csoporttagokkal, hogyan neveli és mozgó siti a őket. Elmondta, hogy bevezették a rendszeres sajtófel­olvasást. Egy-égy fontosabb poli­tikai és gazdasági cikket alaposan megvitatnak. -Ezeket a vitákat sze­retik a pártcsoporttagok. úgyhogy ma már szinte megkövetelik a ve­lük való rendszeres foglalkozást. Hiáavoliák és azonnal szóvá­teszik, ha valamelyik nap esetleg elmarad a sajtóvita. Adrián elvtársék pártcsoport jóban a termelési kérdésekről is sok szó esik. Ez érthető is. Hisz egy kom­munistának sem lehet közömbös, hogy munkaterületén milyenek a gazdasági eredmények. Adrián ehdárs pártcsoportja a gazdasági kérdésekbe bevonja a szakembere­ket. agronómusokat, így nyomban útmutatást és szakmai tanácsokat is kapnak. Az ilyen pártbizalmi beszámolóból aztán tanulnak ott, ahol még gyengébben megy a munka. A pártbizalmi értekezleteken feladatokat kapnak a bizalmiak. Kapnak közös feladatokat, ame­lyek valamennyi pártcsoportra vo­natkoznak és kapnak külön meg­bízatásokat is helyi viszonyaiknak megfelelően. Például legutóbb Papp Lajos elvtárs, a gépműhely vezetője azt a megbízatást kapta a • pártszervezet vezetőségétől, pártcsoportjával végezzen olyan munkát, hogy a talaj­művelő gépek a legjobb minő­ségben kerüljenek ki a mun­katerületekre. Ugyanakkor megbízatásként kap­ta a gépműhelyen belüli népneve­lőmunka megjavítását is. Papp elvtárs mindkét megbízatását lel­kiismeretesen végrehajtotta: ma már Papp elvtárs pártcsoportjá­ban is Adrián elvtárséhoz hasonló munka folyik. A pártbizalmiak az értekezletükön hallottakat, az itt kapott faladatokat pártcsoportér- tekezleteken adják át a csoport­tagoknak. Ők itt szintén külön- külön megbízatásokkal látják el a pártcsoporttagokat, s megvalósítá­sukról a következő pártcsoportér- tekezleten; beszámoltatják őket. Varjas Ferenc elvtárs, az állatte­nyésztési brigádnál működő párt­csoport tagja minden esetben végrehajtja a csoportértekezleten kapott megbízatását. Mint állat- tenyésztési szakember, sokat tett az állattenyésztés javítása érdeké­ben, az állati termékek növelésé­ért. Feladatként kapta, hogy segítse azokat a dolgozókat, akiknek még kevés szaktudá­suk van. az .állattenyésztésben, hogy azok Is jó munkát tudja­nak végezni, szakszerűen ke­zelhessék a gondjaikra bízott állatokat. A pártbizalmiakra különösen nagy feladat hárul a párttaggyűlé­sek előkészítésében. Előre ismer­tetniük kell a taggyűlés napirendi pontjait és jól elő kell készíteni­ük a csoporttagokat, hogy azok jól átgondolt hozzászólásaikkal se­gítsék a taggyűlést munkájában. Ezen a területen akad még bőven tennivaló. Az a tapasztalat, hogy a párttagok keveset szólnak hozzá a taggyűlések napirendi pontjai­hoz, nem mondják el tapasztala­taikat, módszereiket, nem tolmá­csolják meglátásaikat, pedig erre nagy szükség lenne, mert itt jelen van a gazdaság valamennyi kom­munistája, még a legtávolabbi far­mokról is. Itt a pártbizalmiakra hárul a nagy munkai, nekik kell jól előkészíteniük a' taggyűléseket, nekik kell foglalkozniuk a párt­tagokkal. A másik hiba, hogy a pártcso­portok keveset foglalkoznak a pár- tonkívüli dolgozókkal. A pártbi­zalmiak munkája inkább befelé irányul. A pártonkívüliekkel csak egy-egy versenymozgalom beindí­tása előtt beszélgetnek. Ez hiba. Foglalkozni kell velük máskor is. Beszélgessenek velük szünte­lenül, ne csak akkor, amikor a pártszervezet kér valamit tőlük, hanem akkor is, amikor adni kell, ügyeiket, problé­máikat el kell intézni. A pártcsoportértekezletekre, ami­kor az egész gazdaságot, illetve üzemegységet érintő ügyekről van szó, hívják meg az élenjáró pár- tonkívüli dolgozókat is. Hallgas­sák meg azok javaslatait, kérjék k véleményüket, segítségüket. Na­gyon helyes lenne, ha őket ií megbíznák kisebb-nagyobb felada­tokkal, pl.: kisebb munkahelyei termelésének megjavításával, vágj a dolgozók közötti népnevelőmun­kával. Ezáltal meggyőződhetnénei a pártonkívüliek párthoz való hű­ségéről, áldozatkészségéről, s ezze közelebb hoznák őket a párthoz •a legj óbbakkal erősíthetnék a pár sorait, növelhetnék a pártszerve zet taglétszámát. A pártbizalmial tegyenek meg mindent a párton kívüliek mozgósítására, az üzem egységek, a pártcsoportok kommu nistái fűzzék szorosabbra kapcso latukat a pártonkívüli dolgozók kai, mert ez még jobban megélén kítí a pártszervezet életét, javítj; a gazdaság munkáját. ZENETÖRTÉNETI ISMERETTERJESZTŐT ad ki a Népművészeti Intézet az ősz j könyvet Maróthy János folyamán. A kiadvány célja, hogy a zenei tömegmozgalom vezetői és a nagyközönség számára hasznos zene- történeti ismereteket nyújtson. A zenetudc mányi aspiráns vezetésével a Zent művészeti Főiskola zenetudománj tanszakának növendékei írják,

Next

/
Thumbnails
Contents