Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-20 / 197. szám
Épülő kommunizmus — épülő szocializmus Oltsuk a fiatalokba a szép iránti érzéket írfa: G. I. Lövi, a zaporozsjei 62. sz. leányközépiskola igazgatója EGYSZER ARRA LETTEM FIGYELMES, hogy az iskola előtt megállt egy nő és ízléstelen levelezőlapokat kínálgatott a tanulóknak. A levelezőlapok édeskésen mosolygó arcokat, s körülöttük röpködő galambokat ábrázoltak. A leányok nagy csoportban vették körül az elárusítónőt. E jelenet láttán nagyon felindultam. Szégyenlettem, hogy tanítványaim között akadtak olyanok, akiknek tetszettek ezek az ostoba, ízléstelen mázolványok. Vájjon nem mi, pedagógusok és nevelők vagyunk felelősek azért, hogy az iskolában hét vagy tíz évet eltöltött gyermekek nem tudják megkülönböztetni az igazán szépet a hamistól, a mesterkélttől? Iskolánkban egyszer gyermekrajz- kiállítást rendeztek. A kiállítás igen vérszegényen sikerült. Kevés olyan tanítványunk van, aki ízléses albumot vagy csapatnaplót tud készíteni, plakátot rajzolni, faliújságot díszíteni. Belenyugodhatunk-e továbbra is abba, hogy a szaktanárok csupán az ötödik osztályban tanítsák a rajzot? Hogy az oktatás tíz esztendeje alatt csupán az ötödik osztályban legyenek művészi szakképzettségű tanító vezetésével megtartott rajzórák? Hiszen a gyermekeket nemcsak a rajzolásra kell megtanítani, hanem arra is, hogy megismerkedjenek a kiváló festőművészeti alkotásokkal. A jelenlegi körülmények között igen nagyjelentőségű a tanulók szabadidejében megszervezett rajzolás és ének. Most arról a munkáról szeretnék beszámolni, amelyet kollektívánk az iskola komszomolistáival és úttörőivel karöltve végez. A felsőosztályú tanulók egyszer megtekintették a nagy festőművészek képeinek színes reprodukcióit, elolvasták a képekhez fűzött magyarázatokat. — Milyen jó lenne megismerkedni az összes nagy művész munkáival! — mondotta egyikük. ÍGY MERÜLT FEL az a gondolat, hogy az iskolában festészeti termet rendezzünk be. A komszomol-bizott- ság és a csapat-tanács elhatározta, hogy ebbe a munkába az iskola minden tanulóját bevonja. Már az első hónapban körülbelül 300 reprodukció gyűlt össze. Harminc tanuló vállalkozott arra, hogy elsajátítsa a képek magyarázásához szükséges ismereteket. Mindegyikük egy meghatározott témakörből tartott előadást. Álla Fjodorovna Felebova tanítónő vezetésével a leányok gondosan felkészültek előadásaikra, beszéltek Repin, Szurikov, Leviatan és a többi nagy orosz és külföldi festők műveiről. Kérésünkre a Tretyakov-kép- csamok dolgozói reprodukciókat küldtek és tanácsokat adtak a képek elhelyezésére vonatkozólag. Festészeti termünket nemcsak a mi tanulóink látogatták, hanem a szomszédos iskolák növendékei és azok szülei is. Á kimagasló festőművészeti alkotásokkal való megismerkedés elősegítette, hogy tanítványaink mélyrehatóbban tanulmányozzanak egyes irodalmi és történelmi témaköröket is. Egy évvel ezelőtt tanítványaink rádiósítotrták az iskolát. A rádióbizottság elnökévé Szvetlána Vilcsek komszomolkát választották. Tanulóink az iskolai rádióközvetítések révén sok érdekeset megtudnak a zeneszerzők, színészek, drámaírók életéről és alkotó munkájáról. Nagyon jó lenne, ha iparunk olyan lemezeket gyártana, amelyek nemcsak a klasszikus zenedarabokat örökítik meg, hanem megfelelő kommentárokat fűznek az egyes művekhez. Elenyészően csekély azoknak a népszerű könyveknek a száma, amelyeket kiadóvállalataink a zenéről és a festészetről az iskolák számára adnak ki. Az iskolai könyvtárakban ilyen könyvek úgyszólván nem is találhatók. Az iskolai tanulók művészeti ízlését fejlesztve, fel kell hívni figyelmüket például ruháik megválasztására, osztályuk, az úttörőszoba díszítésére. Három éven át iskolánk folyosói és osztálytermei üresek, barátságtalanok voltak. A komszomo- 1 istáik és úttörők hozzáláttak, hogy közös erővel parkosítsák az iskolát. Később azután iskolai virágkiállítást is rendeztünk. Mennyi szép, új virágot termesztettek a tanulók ezekben az években. Az osztálytermek és folyosók megváltoztak, vidámabbak lettek. Szeretnénk, ha iskolaépületünk külső képe is megváltoznék. Iskolaépületünk nincs bevakolva, nincs körülkerítve. Ugyanilyen szomorú, barátságtalan városunk többi iskolája, is. Az építőszervezetek és az iskolai védnökök .iránt ez a mi panaszunk. Az iskolaépületeknek a legszebbeknek kell lenniök! Ha a tanuló látja, hogy az iskolában mindenből tisztaság, gondosság árad, akkor ez rendre, belső fegyelmezettségre neveli őt. NEKÜNK. TANÁROKNAK fáradhatatlanul gondoskodnunk kell arról, hogy növendékeinkbe az igazi szép, a természet, a művészet iránti szeretetet oltsuk. Ezen a téren az is- kolánikívüli gyermekintézmények is sokat tehetnek és kell is, hogy tegyenek. A SZOVJET TECHNIKA ÚJDONSÁGAI Új időmérőműszerek Gépek az olajipar számára Présformakészítőgép A leningrádi elektromos óragyár újtípusú, időórakészülék <kro- nográf) szériagyártását kezdte meg. Az első néhány darabot a moszkvai, kievi, Ívovi, al-ma-atai és más városok csillagvizsgálóiba szállították. Az időórakészülék 0.01 másod- percnyi pontossággal rögzíti a különböző fizikai folyamatok lezajlásának idejét. A műszernek nagy hasznát veszik az expedíciós kutatásoknál, valamint a laboratóriumi vizsgálatoknál. A gyárban idén még egy tökéletesebb időírókészüléket szerkesztenek, amely már 0.01 másod- percnyi pontossággal rögzíti a 'különböző fizikai folyamatok lezajlását. Ezt a készüléket a csillagászatban, a fizikában és a vegyészeiben használják majd. HIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIII fkLYAN KORAN VOLT, hogy ” a nap aranyos sugarai sem jelentek meg a távoli hegycsúcsokon, amikor Jarti-gulok felébredt. Egy pipacsvirág kelyhében megmosakodott, egy szegfűsziromban megtörülközött, azután sietve befogta az ökröket. Vidám dalára szülei Is felébredtek. Kiszaladtak sátrukból. Látták, hogy az ökrök kimennek a kapun és maguk után húzzák az öreg faekót. Boldogan néztek Össze, mikor meghallották a vékony kis hangot: — Délben gyertek ki a mezőre és nézzétek meg, hogyan szántom a földet. Jarti-guiok kiáltotta ezt. Az egyik ökör két szarva között ült. Öreg szülei alig látták őt az ökör fején, mert hát Jarti-gulok olyan kicsike volt, mint a teve füle. Ezért is nevezték el a faluban Jarti-guloknak, ami félfület jelent. — Milyen ügyes a mi fiunk — dicsérte az öreg. — Jóllehet apró legényke, a dolgát, mégis érti. Az öregasszony siránkozott: — Nehéz dolga lesz szegénykémnek, nem bír majd az ökrökkel. Menj, segíts neki. így beszélt az öregasszony, azután bement a sátorba, az öregember pedig elindult fia nyomában. * * * IVE, TE NE! Igyekezzetek! — biztatta a mezőn Jarti-gulok az ökröket. Az eke után széles, egyenletes barázda maradt. — Milyen ügyes, — csapta össze a kezét az öreg, amikor meglátta a fiát. — Ugylátszik eljött az ideje, hogy fiam fogja meg helyettem a dolog végét. Azonnyómban le is hevered ett a A groznyeni »Krasznij Molot«- gépgyárban újtípusú cementkeverőgép szériagyártását kezdték meg. A »MAE—200« típusú gépkocsikra szerelt gép lehetővé teszi, hogy az olajkutak cementezését gépesítsék. A kifúrt aknában a fúrórudazat és a talaj közötti térséget többtonna cementhabarccsal töltik ki. A habarcs készítéséhez viszont legalább 1 óra szükséges. Az új cementkeverőgép percenként 1.6 köbméter különböző összetételű habarcsot készít. A cement a földről egy tartályba, majd szállítószalagok segítségével a keverőberendezésbe kerül. A gyár dolgozói idén még hat- ( féle új gép gyártását kezdik meg, /amelyek aztán meggyorsítják és megkönnyítik az olajipari dolgozók munkáját. illlllllllllHIIIIIIIIIIIllllllllllillllllllllll A présformakészítés a kerékpárok és motorkerékpárok gumiabroncsai számára — nagyon nehéz munka.— A gépkezelőnek sokszor kellett mozgatni a nehéz szánt, amíg kivágta a fémből a gumiabroncs mintáját. A leningrádi ,.8zverdlov“-gép- gyárban újfajta másoló-marógépet szerkesztettek. A gép segítségével automatikusan készítik a gumiabroncsók présformáit. A gépet hidra' ikus hajtóművel látták el. A gépkezelő most már csupán a minta mentén mozgatja a pálcát, s a marókés, a megadott sablon szerint kivágja a fémből a szükséges abroncsotA gyárban nagyobb elektromos hajtóművel rendelkező gép készítésé! is elkezdték. Az új gépet a gépkocsiabroncsok présformáinak gyártásánál alkalmazzák majd. A román nép sikerei A Románia felszabadulása óta eltelt tíz év a népi hatalom nagy vívmányainak mérlege, azt bizonyítja, hogy kifogyhatatlan alkotó erő van abban a népben, amely lerázta magáról a kizsákmányolás láncait és kezébe vette sorsa irányítását. A népi hatalom éveiben az ipari termelés volumene jóval túlhaladta a kapitalista idők legmagasabb termelési színvonalát. Az ipari termelés 1953-ban csaknem háromszor haladta túl az. 1938. évi, s három és félszer az 1948. évi színvonalat. Állandóan fejlődik a népi hatalom éveiben megteremtett nehézipar, de főleg a gépipar. Romániában első ízben szereltek fel hazai gyártmányú berendezésekkel és felszereléssel ellátott gyárakat és üzemeiket.. A román nép sikerrel • valósítja meg az ország villamosítását. Felépültek és megkezdték az áramszolgáltatást a Doicésti-i »Gh. Gheor- ghiu-Dej« és az »Ovidiu II« hőerőművek, az erdőszentgyörgyi »Vörös Csillag« hőerőmű, a Moroeni vizierő- mű és más erőművek. Sikerrel folyik a bicazi »V. I. Lenin« vízierőmü építése. A hatalmas Duna-híd a román és a bolgár nép barátságának jelképe, amely a Szovjetunió segítségével és a népi demokratikus országok hozzájárulásával épült fel, a demokratikus tábor országai között kialakult újtípusú kapcsolatok újabb megnyilatkozása. A közszükségleti cikkeket gyártó ipar szüntelenül fejlődik. Az ország felszabadulása óta eltelt tíz év során a román népgazdaság minden ágának fejlesztésében elért sikerek annak köszönhetők, hogy a városi és falusi dolgozók következetesen végrehajtják a párt politikáját, amelynek legfőbb tartalma a dolgozó nép jólétéről való gondoskodás. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének 1953 augusztusi plenáris ülése elemezte a nép jólétének megteremtésére irányuló pártpolitika gyakorlati valóraváltásának eredményeit. A plenáris ülés megállapította, hogy az elért eredmények mellett egész sor hiányosság mutatkozott s ebből kifolyólag a dolgozók életszínvonala a népgazdaság általános fejlődéséhez képest nem emelkedett kielégítő arányban. Ezért a plenáris ülés kidolgozta a hiányosságok erélyes leküzdésére, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának érezhető emelésére szolgáló gazdasági intézkedések programm- ját. A kormány intézkedései nyomán a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének 1953 augusztusi plenáris ülését követő három negyedévben a legfőbb fogyasztási javakból lényegesen többet AZ ELVARÁZSOLT ÖKRÖK mező szélén egy lombos fa árnyékába és ejaludt. Ekkoríájst lovagolt kj a mezőre a kövér, kapzsi földesúr. Sokat szenvedtek tőle a szegények, sok ara- nyat, tevét és bárányt harácsolt ösz- sze mások munkájával, de mindez kevés volt neki. Amikor meglátta, hogy az ökrök szántóvető nélkül szántják a földet, felkiáltott: — Ez az, amire nékem szükségem van! Ilyen ökrök mellett béreseim felét elküldhetem, s egy csomó pénzt megtakarítok. Hé, ki itt a gazda! — kiáltotta tele torokból. — Én vagyok, — válaszolt az öreg. — Mit óhajtasz tőlem, tiszteletreméltó szomszéd? — Add ed nekem az ökreidet, nem sajnálom a pénzt. Jaj istenein, mit csináljon egy szegény szántóvető ember ökör nélkül? — kérdezte az öreg kétségbeesetten. A földesúr szörnyen megharagudott, előrántotta ezüstnyelű korbácsát és az öreg felé sújtott. Az öreg halálrarémült, de ebben a pillanatban ismerős hangot hallott. Jarti leugrott az ökörről, odalopód- zott az apjához, felmászott a hátára és fülébe súgta: — Ne félj apám, csak add el a2 ökröket, de jó árat kérj értük. Egy nap sem telik belé, s a gazda maga (hajtja őket vissza. Az öreg így válaszolt a földesúrnak: —• Ezek az ökrök megfizethetetleTürkmén népmese nek. Magad is látod, hogy elvarázsolt ökrök. Egyedül szántják a földet. Olcsón nem adhatom, sokat pedig nem akarok kérni, nehogy megsértselek. — Megmondtam, hogy nem sajnálom a pénzt, — szólt az izgalomtól rekedten a gazda és odadobta a pénzeszacskóját. Az öreg felvette és megindult hazafelé. A földesúr pedig elégedetten hajtotta az ökröket saját földjére. Estéiig gyönyörködött a csodálatos ökrökben, amelyek szántóvető nélkül szántották a földesúri földet. Természetesen Jarti-gulok ott ült az egyik ökör szarva között. Nélküle ugyancsak nem szántottak volna az ökrök. Jarti napnyugtáig szántott, azután -behajtotta az állatokat a gazda udvarába és. figyelte, mit csinál a gazda. A kövér földesúr összehívta béreseit, mindnek felmondott, mert nem volt rájuk szükség. Jarti-gulok látta, mennyire keseregnek az emberek, akiket a földes- úr az utolsó darabka kenyértől is megfosztott. »Várj csak te gonosz! Drágán fizetsz még az emberek könnyeiért!« — gondolta magában. » * * ŰMSZAKA, amikor a Hold már magasan járt, Jarti-gulok összekötötte az ökrök kötelét, felült az egyik -nyakába és egyenesen a földesúr sátra felé hajtotta őket. Az ökrök szarvukkal bökdösték az ajtót, egyre dühösebben, úgy, hogy az egész sátor remegett belé. Odabent pedig mindannyian felugrottak a sötétben, de nem értették mi történik. Kiszaladtak az udvarra, ahol a bárányok, öszvérek és tevék ösz- sze-vissza futkostak, közöttük tajté- kozva rohantak le-föl az elvarázsolt ökrök. — Oh, ti átkozottak! — kiáltott a gazda. — Átkozott legyen az óra is, amikor békés házamba hoztalak benneteket. Az asszonyok sírtak, jajgattak. — Maga a sátán költözött ezekbe az ökrökbe! Hajtsd ki innen őket, vagy mindannyian elpusztulunk itt! — Rendben van, elvezetem az ökröket az öreghez és visszaveszem a pénzemet. * * * J ARTI SZÜLEI egész éjjel a sátor előtt ültek. Nem tudtak aludni, annyira aggódtak a fiúkért. Egyszer csak hallják ám, hogy valaki kopogtat a kapun. — Ej, ki kopog hozzánk ilyen késői órákban? — kérdezi az öreg. — Én vagyok az, szomszéd, — szólt a gazdag. — Itt van-nak az elvarázsolt ökreid, add vissza a pénzemet! Az öreg nem tudta, hogy mit feleljen, de amikor kinyítottá a kaput, egy ismerős hang suttogta a fülébe: — Ne fogadd el az ökröket és ne add oda a pénzt sem. termeltek, mint 1953 előző három negyedében. így pl. 4.8 százalékkal több kenyeret, 7.2 százalékkal több szárított tésztát, 21.8 százalékkal több húskonzervet, 18.6 százalékkal több húskészítményt, 41.8 százalékkal több édesipari terméket, 42.5 százalékkal több horganyzott bádoglemezből készült háztartási cikket és egyebeket gyártott az ipar. A népi hatalom idején a dolgozó parasztság élete is gyökeresen megváltozott. Felszámolták a földbirtokos osztályt; több mint egymillió -hektár földet osztottak ki a szegény- és középparasztoknak; az állam gépekkel, traktorokkal és mezőgazdasági szerszámokkal, válogatott vetőmagvakkal, olcsó hitelekkel, kedvezményes áron eladott iparcikkekkel támogatja a dolgozó parasztságot; a kuláksággal szemben az elszigetelés politikája folyik. Mindez előíegitette a dolgozó parasztok életszínvonalának szüntelen emelkedését. A népi hatalom éveiben létesített 220 gép- és traktorállomással megteremtették a mezőgazdaság gépesítésének alapjait. Igen sok dolgozó parasztcsalád szabad elhatározásából 2045 kollektív gazdaságban egyesült és 2234 társulást alakított a föld közös megművelésére. A párt és a kormány nagy segítséget nyújt a kollektív gazdaságoknak es a mezőgazdasági társulásoknak, hogy gazdaságilag és szervezetileg megerősödjenek s gabonában nagy árutermelőkké váljanak, minél több állatot tenyésszenek, minél több tejet, tojást és egyebeket termeljenek. A kollektív gazdaságok és a mező- gazdasági társulások meggyőző példájának eredményeként állandóan nő az új társulások és kollektív gazdaságok száma. A népi hatalom idején az egyéni kis- és középgazdaságok sokoldalú segítséget kaptak ahhoz, hogy növeljék a hektárhozamot, gyarapítsák állatállományukat és javítsák a szarvasmarhafajták minőségét. A dolgozó parasztok ma jobban öltözködnek és jobban táplálkoznak, mint a burzsoá hatalom idején. Mindeme sikerek ellenére a mező- gazdaság nem tartott lépést -az -ipar gyors fejlődésével « ezért a népgazdaság arányos fejlesztéséért, s a dolgozók életszínvonalának emeléséért folytatott harc legfőbb láncszeme ma: a mezőgazdaság felvirágoztatása. Románia dolgozó népének az ország felszabadulása óta eltelt tíz év alatt elért, eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy a párt -politikájának középpontjában az ember áll a maga szükségleteivel. Az öreg meghajolt az éjszakai vendég előtt. — Boldogan visszaadnám tiszteletreméltó földesúr, de későn érkeztél. Az arany olyan mint a víz, nem marad meg egyhelyben. — Óh, én szegény szerencsétlen — nyögött a kapzsi földesúr. — Vedd egeket az átkozott ökröket és mindenütt mondd el bőkezűségemet. Az öreg már majdnem beleegyezett, de Jarti ismét a fülébe súgta. — Semmi áron ne fogadd el az ökröket. Az öreg még mélyebbre hajolt. — Hogyan ve-hetném vissza az állatokat, -hiszen pénzt kaptam értük? A szomszédok tolvajnak tartanának. Ha pedig megmondom nekik, hogy visszaadtad az ökröket pénz nélkül, semmiképpen sem hiszik el. Maradjanak csak nálad az ökrök. És ne zavarj engem ilyen késő éjjel. — Könyörülj rajtam jó ember. Vedd vissza az -ökröket, vedd vissza őket azonnal, ráadásul neked adom a legkövérebb bárányomat. — Hárem bárányt — súgta Jarti az öreg fülébe. — Három bárányt adj — ismételte az öreg. Nem volt mit tenni, a gazda beleegyezett. * * * AZ ÖREGASSZONY megsütöt- te mind a három bárányt, az öregember pedig vendégségbe hívta a falu minden szegényét. Késő éjszakáig tartott a mulatság. A lakomán mindannyian jóízűen ettek és jóízűen nevettek a kapzsi földesúron. Fordította: Kóródi Józsefné.
