Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-20 / 197. szám

Épülő kommunizmus — épülő szocializmus Oltsuk a fiatalokba a szép iránti érzéket írfa: G. I. Lövi, a zaporozsjei 62. sz. leányközépiskola igazgatója EGYSZER ARRA LETTEM FI­GYELMES, hogy az iskola előtt megállt egy nő és ízléstelen levele­zőlapokat kínálgatott a tanulóknak. A levelezőlapok édeskésen mosoly­gó arcokat, s körülöttük röpködő ga­lambokat ábrázoltak. A leányok nagy csoportban vették körül az el­árusítónőt. E jelenet láttán nagyon felindul­tam. Szégyenlettem, hogy tanítvá­nyaim között akadtak olyanok, akik­nek tetszettek ezek az ostoba, ízlés­telen mázolványok. Vájjon nem mi, pedagógusok és nevelők vagyunk fe­lelősek azért, hogy az iskolában hét vagy tíz évet eltöltött gyermekek nem tudják megkülönböztetni az igazán szépet a hamistól, a mester­kélttől? Iskolánkban egyszer gyermekrajz- kiállítást rendeztek. A kiállítás igen vérszegényen sikerült. Kevés olyan tanítványunk van, aki ízléses albu­mot vagy csapatnaplót tud készíteni, plakátot rajzolni, faliújságot díszí­teni. Belenyugodhatunk-e továbbra is abba, hogy a szaktanárok csupán az ötödik osztályban tanítsák a raj­zot? Hogy az oktatás tíz esztendeje alatt csupán az ötödik osztályban le­gyenek művészi szakképzettségű ta­nító vezetésével megtartott rajz­órák? Hiszen a gyermekeket nem­csak a rajzolásra kell megtanítani, hanem arra is, hogy megismerkedje­nek a kiváló festőművészeti alkotá­sokkal. A jelenlegi körülmények között igen nagyjelentőségű a tanulók sza­badidejében megszervezett rajzolás és ének. Most arról a munkáról sze­retnék beszámolni, amelyet kollektí­vánk az iskola komszomolistáival és úttörőivel karöltve végez. A felsőosztályú tanulók egyszer megtekintették a nagy festőművé­szek képeinek színes reprodukcióit, elolvasták a képekhez fűzött magya­rázatokat. — Milyen jó lenne megismerkedni az összes nagy művész munkáival! — mondotta egyikük. ÍGY MERÜLT FEL az a gondolat, hogy az iskolában festészeti termet rendezzünk be. A komszomol-bizott- ság és a csapat-tanács elhatározta, hogy ebbe a munkába az iskola min­den tanulóját bevonja. Már az első hónapban körülbelül 300 reprodukció gyűlt össze. Harminc tanuló vállal­kozott arra, hogy elsajátítsa a ké­pek magyarázásához szükséges is­mereteket. Mindegyikük egy megha­tározott témakörből tartott előadást. Álla Fjodorovna Felebova tanítónő vezetésével a leányok gondosan fel­készültek előadásaikra, beszéltek Repin, Szurikov, Leviatan és a töb­bi nagy orosz és külföldi festők mű­veiről. Kérésünkre a Tretyakov-kép- csamok dolgozói reprodukciókat küldtek és tanácsokat adtak a ké­pek elhelyezésére vonatkozólag. Fes­tészeti termünket nemcsak a mi ta­nulóink látogatták, hanem a szom­szédos iskolák növendékei és azok szülei is. Á kimagasló festőművé­szeti alkotásokkal való megismerke­dés elősegítette, hogy tanítványaink mélyrehatóbban tanulmányozzanak egyes irodalmi és történelmi téma­köröket is. Egy évvel ezelőtt tanítványaink rádiósítotrták az iskolát. A rádióbi­zottság elnökévé Szvetlána Vilcsek komszomolkát választották. Tanuló­ink az iskolai rádióközvetítések ré­vén sok érdekeset megtudnak a ze­neszerzők, színészek, drámaírók éle­téről és alkotó munkájáról. Nagyon jó lenne, ha iparunk olyan lemeze­ket gyártana, amelyek nemcsak a klasszikus zenedarabokat örökítik meg, hanem megfelelő kommentáro­kat fűznek az egyes művekhez. El­enyészően csekély azoknak a népsze­rű könyveknek a száma, amelyeket kiadóvállalataink a zenéről és a fes­tészetről az iskolák számára adnak ki. Az iskolai könyvtárakban ilyen könyvek úgyszólván nem is találha­tók. Az iskolai tanulók művészeti íz­lését fejlesztve, fel kell hívni figyel­müket például ruháik megválasztá­sára, osztályuk, az úttörőszoba díszí­tésére. Három éven át iskolánk fo­lyosói és osztálytermei üresek, ba­rátságtalanok voltak. A komszomo- 1 istáik és úttörők hozzáláttak, hogy közös erővel parkosítsák az iskolát. Később azután iskolai virágkiállítást is rendeztünk. Mennyi szép, új virá­got termesztettek a tanulók ezekben az években. Az osztálytermek és fo­lyosók megváltoztak, vidámabbak lettek. Szeretnénk, ha iskolaépüle­tünk külső képe is megváltoznék. Iskolaépületünk nincs bevakolva, nincs körülkerítve. Ugyanilyen szo­morú, barátságtalan városunk többi iskolája, is. Az építőszervezetek és az iskolai védnökök .iránt ez a mi panaszunk. Az iskolaépületeknek a legszebbeknek kell lenniök! Ha a ta­nuló látja, hogy az iskolában min­denből tisztaság, gondosság árad, akkor ez rendre, belső fegyelmezett­ségre neveli őt. NEKÜNK. TANÁROKNAK fá­radhatatlanul gondoskodnunk kell arról, hogy növendékeinkbe az igazi szép, a természet, a művészet iránti szeretetet oltsuk. Ezen a téren az is- kolánikívüli gyermekintézmények is sokat tehetnek és kell is, hogy te­gyenek. A SZOVJET TECHNIKA ÚJDONSÁGAI Új időmérőműszerek Gépek az olajipar számára Présformakészítőgép A leningrádi elektromos óra­gyár újtípusú, időórakészülék <kro- nográf) szériagyártását kezdte meg. Az első néhány darabot a moszkvai, kievi, Ívovi, al-ma-atai és más városok csillagvizsgálóiba szállították. Az időórakészülék 0.01 másod- percnyi pontossággal rögzíti a kü­lönböző fizikai folyamatok lezaj­lásának idejét. A műszernek nagy hasznát veszik az expedíciós kuta­tásoknál, valamint a laboratóriumi vizsgálatoknál. A gyárban idén még egy tö­kéletesebb időírókészüléket szer­kesztenek, amely már 0.01 másod- percnyi pontossággal rögzíti a 'kü­lönböző fizikai folyamatok lezaj­lását. Ezt a készüléket a csillagá­szatban, a fizikában és a vegyé­szeiben használják majd. HIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIII fkLYAN KORAN VOLT, hogy ” a nap aranyos sugarai sem jelentek meg a távoli hegycsúcso­kon, amikor Jarti-gulok felébredt. Egy pipacsvirág kelyhében megmo­sakodott, egy szegfűsziromban meg­törülközött, azután sietve befogta az ökröket. Vidám dalára szülei Is fel­ébredtek. Kiszaladtak sátrukból. Látták, hogy az ökrök kimennek a kapun és maguk után húzzák az öreg faekót. Boldogan néztek Össze, mikor meg­hallották a vékony kis hangot: — Délben gyertek ki a mezőre és nézzétek meg, hogyan szántom a föl­det. Jarti-guiok kiáltotta ezt. Az egyik ökör két szarva között ült. Öreg szülei alig látták őt az ökör fején, mert hát Jarti-gulok olyan kicsike volt, mint a teve füle. Ezért is ne­vezték el a faluban Jarti-guloknak, ami félfület jelent. — Milyen ügyes a mi fiunk — di­csérte az öreg. — Jóllehet apró le­gényke, a dolgát, mégis érti. Az öregasszony siránkozott: — Nehéz dolga lesz szegénykém­nek, nem bír majd az ökrökkel. Menj, segíts neki. így beszélt az öregasszony, azután bement a sátorba, az öregember pe­dig elindult fia nyomában. * * * IVE, TE NE! Igyekezzetek! — biztatta a mezőn Jarti-gulok az ökröket. Az eke után széles, egyenletes barázda maradt. — Milyen ügyes, — csapta össze a kezét az öreg, amikor meglátta a fiát. — Ugylátszik eljött az ideje, hogy fiam fogja meg helyettem a dolog végét. Azonnyómban le is hevered ett a A groznyeni »Krasznij Molot«- gépgyárban újtípusú cementke­verőgép szériagyártását kezdték meg. A »MAE—200« típusú gépko­csikra szerelt gép lehetővé teszi, hogy az olajkutak cementezését gépesítsék. A kifúrt aknában a fúrórudazat és a talaj közötti térséget többtonna cementha­barccsal töltik ki. A habarcs ké­szítéséhez viszont legalább 1 óra szükséges. Az új cementkeverő­gép percenként 1.6 köbméter kü­lönböző összetételű habarcsot készít. A cement a földről egy tartályba, majd szállítószalagok segítségével a keverőberendezés­be kerül. A gyár dolgozói idén még hat- ( féle új gép gyártását kezdik meg, /amelyek aztán meggyorsít­ják és megkönnyítik az olajipari dolgozók munkáját. illlllllllllHIIIIIIIIIIIllllllllllillllllllllll A présformakészítés a kerékpárok és motorkerékpárok gumiabroncsai számára — nagyon nehéz munka.— A gépkezelőnek sokszor kellett moz­gatni a nehéz szánt, amíg kivágta a fémből a gumiabroncs mintáját. A leningrádi ,.8zverdlov“-gép- gyárban újfajta másoló-marógépet szerkesztettek. A gép segítségével automatikusan készítik a gumiab­roncsók présformáit. A gépet hid­ra' ikus hajtóművel látták el. A gépkezelő most már csupán a min­ta mentén mozgatja a pálcát, s a marókés, a megadott sablon szerint kivágja a fémből a szükséges ab­roncsot­A gyárban nagyobb elektromos hajtóművel rendelkező gép készíté­sé! is elkezdték. Az új gépet a gép­kocsiabroncsok présformáinak gyár­tásánál alkalmazzák majd. A román nép sikerei A Románia felszabadulása óta el­telt tíz év a népi hatalom nagy vív­mányainak mérlege, azt bizonyítja, hogy kifogyhatatlan alkotó erő van abban a népben, amely lerázta ma­gáról a kizsákmányolás láncait és kezébe vette sorsa irányítását. A népi hatalom éveiben az ipari termelés volumene jóval túlhaladta a kapitalista idők legmagasabb ter­melési színvonalát. Az ipari terme­lés 1953-ban csaknem háromszor haladta túl az. 1938. évi, s három és félszer az 1948. évi színvonalat. Állandóan fejlődik a népi hatalom éveiben megteremtett nehézipar, de főleg a gépipar. Romániában első ízben szereltek fel hazai gyártmá­nyú berendezésekkel és felszerelés­sel ellátott gyárakat és üzemeiket.. A román nép sikerrel • valósítja meg az ország villamosítását. Fel­épültek és megkezdték az áramszol­gáltatást a Doicésti-i »Gh. Gheor- ghiu-Dej« és az »Ovidiu II« hőerő­művek, az erdőszentgyörgyi »Vörös Csillag« hőerőmű, a Moroeni vizierő- mű és más erőművek. Sikerrel folyik a bicazi »V. I. Lenin« vízierőmü építése. A hatalmas Duna-híd a román és a bolgár nép barátságának jelképe, amely a Szovjetunió se­gítségével és a népi demokra­tikus országok hozzájárulásával épült fel, a demokratikus tábor országai között kialakult újtípu­sú kapcsolatok újabb megnyilat­kozása. A közszükségleti cikkeket gyártó ipar szüntelenül fejlődik. Az ország felszabadulása óta eltelt tíz év során a román népgazdaság minden ágának fejlesztésében elért sikerek annak köszönhetők, hogy a városi és falusi dolgozók következe­tesen végrehajtják a párt politiká­ját, amelynek legfőbb tartalma a dolgozó nép jólétéről való gondos­kodás. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének 1953 augusztusi ple­náris ülése elemezte a nép jólétének megteremtésére irányuló pártpoliti­ka gyakorlati valóraváltásának eredményeit. A plenáris ülés megál­lapította, hogy az elért eredmények mellett egész sor hiányosság mutat­kozott s ebből kifolyólag a dolgozók életszínvonala a népgazdaság általá­nos fejlődéséhez képest nem emel­kedett kielégítő arányban. Ezért a plenáris ülés kidolgozta a hiányos­ságok erélyes leküzdésére, a dolgo­zók anyagi és kulturális életszínvo­nalának érezhető emelésére szolgáló gazdasági intézkedések programm- ját. A kormány intézkedései nyomán a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének 1953 augusztusi plenáris ülését követő három negyedévben a legfőbb fogyasz­tási javakból lényegesen többet AZ ELVARÁZSOLT ÖKRÖK mező szélén egy lombos fa árnyéká­ba és ejaludt. Ekkoríájst lovagolt kj a mezőre a kövér, kapzsi földesúr. Sokat szen­vedtek tőle a szegények, sok ara- nyat, tevét és bárányt harácsolt ösz- sze mások munkájával, de mindez kevés volt neki. Amikor meglátta, hogy az ökrök szántóvető nélkül szántják a földet, felkiáltott: — Ez az, amire nékem szükségem van! Ilyen ökrök mellett béreseim felét elküldhetem, s egy csomó pénzt megtakarítok. Hé, ki itt a gazda! — kiáltotta tele torokból. — Én vagyok, — válaszolt az öreg. — Mit óhajtasz tőlem, tiszte­letreméltó szomszéd? — Add ed nekem az ökreidet, nem sajnálom a pénzt. Jaj istenein, mit csináljon egy szegény szántóvető ember ökör nél­kül? — kérdezte az öreg kétségbe­esetten. A földesúr szörnyen megharagu­dott, előrántotta ezüstnyelű korbá­csát és az öreg felé sújtott. Az öreg halálrarémült, de ebben a pillanatban ismerős hangot hallott. Jarti leugrott az ökörről, odalopód- zott az apjához, felmászott a hátá­ra és fülébe súgta: — Ne félj apám, csak add el a2 ökröket, de jó árat kérj értük. Egy nap sem telik belé, s a gazda maga (hajtja őket vissza. Az öreg így válaszolt a földesúr­nak: —• Ezek az ökrök megfizethetetle­Türkmén népmese nek. Magad is látod, hogy elvará­zsolt ökrök. Egyedül szántják a föl­det. Olcsón nem adhatom, sokat pe­dig nem akarok kérni, nehogy meg­sértselek. — Megmondtam, hogy nem sajná­lom a pénzt, — szólt az izgalomtól rekedten a gazda és odadobta a pénzeszacskóját. Az öreg felvette és megindult ha­zafelé. A földesúr pedig elégedetten hajtotta az ökröket saját földjére. Estéiig gyönyörködött a csodálatos ökrökben, amelyek szántóvető nél­kül szántották a földesúri földet. Természetesen Jarti-gulok ott ült az egyik ökör szarva között. Nélküle ugyancsak nem szántottak volna az ökrök. Jarti napnyugtáig szántott, azután -behajtotta az állatokat a gazda ud­varába és. figyelte, mit csinál a gazda. A kövér földesúr összehívta bére­seit, mindnek felmondott, mert nem volt rájuk szükség. Jarti-gulok látta, mennyire kese­regnek az emberek, akiket a földes- úr az utolsó darabka kenyértől is megfosztott. »Várj csak te gonosz! Drágán fi­zetsz még az emberek könnyeiért!« — gondolta magában. » * * ŰMSZAKA, amikor a Hold már magasan járt, Jarti-gulok összekötötte az ökrök kötelét, felült az egyik -nyakába és egyenesen a földesúr sátra felé hajtotta őket. Az ökrök szarvukkal bökdösték az ajtót, egyre dühösebben, úgy, hogy az egész sátor remegett belé. Oda­bent pedig mindannyian felugrottak a sötétben, de nem értették mi tör­ténik. Kiszaladtak az udvarra, ahol a bárányok, öszvérek és tevék ösz- sze-vissza futkostak, közöttük tajté- kozva rohantak le-föl az elvarázsolt ökrök. — Oh, ti átkozottak! — kiáltott a gazda. — Átkozott legyen az óra is, amikor békés házamba hoztalak benneteket. Az asszonyok sírtak, jajgattak. — Maga a sátán költözött ezekbe az ökrökbe! Hajtsd ki innen őket, vagy mindannyian elpusztulunk itt! — Rendben van, elvezetem az ök­röket az öreghez és visszaveszem a pénzemet. * * * J ARTI SZÜLEI egész éjjel a sátor előtt ültek. Nem tud­tak aludni, annyira aggódtak a fiúkért. Egyszer csak hallják ám, hogy valaki kopogtat a kapun. — Ej, ki kopog hozzánk ilyen ké­sői órákban? — kérdezi az öreg. — Én vagyok az, szomszéd, — szólt a gazdag. — Itt van-nak az elvarázsolt ökreid, add vissza a pénzemet! Az öreg nem tudta, hogy mit fe­leljen, de amikor kinyítottá a kaput, egy ismerős hang suttogta a fülébe: — Ne fogadd el az ökröket és ne add oda a pénzt sem. termeltek, mint 1953 előző há­rom negyedében. így pl. 4.8 százalékkal több kenye­ret, 7.2 százalékkal több szárított tésztát, 21.8 százalékkal több hús­konzervet, 18.6 százalékkal több húskészítményt, 41.8 százalékkal több édesipari terméket, 42.5 száza­lékkal több horganyzott bádogle­mezből készült háztartási cikket és egyebeket gyártott az ipar. A népi hatalom idején a dolgozó parasztság élete is gyökeresen meg­változott. Felszámolták a földbirto­kos osztályt; több mint egymillió -hektár földet osztottak ki a szegény- és középparasztoknak; az állam gépekkel, traktorokkal és mezőgaz­dasági szerszámokkal, válogatott ve­tőmagvakkal, olcsó hitelekkel, ked­vezményes áron eladott iparcikkek­kel támogatja a dolgozó parasztsá­got; a kuláksággal szemben az el­szigetelés politikája folyik. Mindez előíegitette a dolgozó parasztok életszínvonalának szüntelen emelke­dését. A népi hatalom éveiben létesített 220 gép- és traktorállomással meg­teremtették a mezőgazdaság gépesí­tésének alapjait. Igen sok dolgozó parasztcsalád szabad elhatározásából 2045 kollektív gazdaságban egyesült és 2234 társulást alakított a föld közös megművelésére. A párt és a kormány nagy segítsé­get nyújt a kollektív gazdaságoknak es a mezőgazdasági társulásoknak, hogy gazdaságilag és szervezetileg megerősödjenek s gabonában nagy árutermelőkké váljanak, minél több állatot tenyésszenek, minél több te­jet, tojást és egyebeket termeljenek. A kollektív gazdaságok és a mező- gazdasági társulások meggyőző pél­dájának eredményeként állandóan nő az új társulások és kollektív gaz­daságok száma. A népi hatalom idején az egyéni kis- és középgazdaságok sokoldalú segítséget kaptak ahhoz, hogy növel­jék a hektárhozamot, gyarapítsák állatállományukat és javítsák a szarvasmarhafajták minőségét. A dolgozó parasztok ma jobban öltözködnek és jobban táplálkoznak, mint a burzsoá hatalom idején. Mindeme sikerek ellenére a mező- gazdaság nem tartott lépést -az -ipar gyors fejlődésével « ezért a népgazdaság arányos fejleszté­séért, s a dolgozók életszínvo­nalának emeléséért folytatott harc legfőbb láncszeme ma: a mezőgazdaság felvirágoztatása. Románia dolgozó népének az or­szág felszabadulása óta eltelt tíz év alatt elért, eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy a párt -politikájá­nak középpontjában az ember áll a maga szükségleteivel. Az öreg meghajolt az éjszakai ven­dég előtt. — Boldogan visszaadnám tiszte­letreméltó földesúr, de későn érkez­tél. Az arany olyan mint a víz, nem marad meg egyhelyben. — Óh, én szegény szerencsétlen — nyögött a kapzsi földesúr. — Vedd egeket az átkozott ökröket és min­denütt mondd el bőkezűségemet. Az öreg már majdnem beleegyezett, de Jarti ismét a fülébe súgta. — Semmi áron ne fogadd el az ökröket. Az öreg még mélyebbre hajolt. — Hogyan ve-hetném vissza az ál­latokat, -hiszen pénzt kaptam értük? A szomszédok tolvajnak tartanának. Ha pedig megmondom nekik, hogy visszaadtad az ökröket pénz nélkül, semmiképpen sem hiszik el. Marad­janak csak nálad az ökrök. És ne zavarj engem ilyen késő éjjel. — Könyörülj rajtam jó ember. Vedd vissza az -ökröket, vedd vissza őket azonnal, ráadásul neked adom a legkövérebb bárányomat. — Hárem bárányt — súgta Jarti az öreg fülébe. — Három bárányt adj — ismétel­te az öreg. Nem volt mit tenni, a gazda bele­egyezett. * * * AZ ÖREGASSZONY megsütöt- te mind a három bárányt, az öregember pedig vendégségbe hívta a falu minden szegényét. Késő éjszakáig tartott a mulatság. A lakomán mindannyian jóízűen ettek és jóízűen nevettek a kapzsi földesúron. Fordította: Kóródi Józsefné.

Next

/
Thumbnails
Contents