Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-08 / 187. szám
Vasárnap, 1954 augusztus 8. SOMOGYI NÉPLAP BQSS&felg PÁRTSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL Jól mozgósítanak a beadásra Horváth Sándor cséplőcsapata Somogyfajszon dolgozik. Az 1070-es gép munkája nyomán naponta 4—5 gazda gabonája kerül a padlásra. Apáti József és a cséplőcsapat többi népnevelője nehéz munkája mellett nem feledkezik meg a gazdáknak a gabonabeadási kötelezettség azonnali teljesítésére való mozgósításáról sem. Ahogy pénteken délelőtt végeztek .Szabó György 4 holdas dolgozó parasztnál, ő is a gép alól bevitte az államnak járó részt. Szívesen dolgozik minden cséplőmunkás, s megérdemelnék, hogy a földművesszövetkezet vezetői biztosítsanak számukra hűsítő italt. A leghatásosabb agitációs módszer »Ne adjátok be a gabonát, az állam nem elégszik meg a megszabott mennyiség beadásával. Az árvízkárok miatt felemelik a kötelezettséget« — ezt az ellenséges és teljesen alaptalan híresztelést kellett szétverniük . a horvátkuti kommunistáknak s a cséplőgépeknél dolgozó agitátoroknak. Kovács István elvtárs, 8 holdas gazda a leghatásosabb agitációs módszerhez nyúlt: a cséplőgéptől az első mázsálásokból bevitte a begyüj- tőhelyre az államnak járó gabonamennyiséget. A gabona mellett burgonyát is adott már be — a községben elsőként. PERZSA ELVTÁRS PÉLD V MUTATÁS A Az állampolgári kötelezettség teljesítésében a kommunistáknak kell példát mutatniuk — ezt tartja Perzsa István elvtárs, a balatonszentgyörgyi községi párt- alapszervezet titkára. Éppen ezért már márciusban beadta az egész évre járó hízottsertést, tojást és baromfit. A vágómarhát pedig júniusban adta át az állatbegyüj- tőknek. Most, hogy elcsépelt, kétszer is elment fogatával a terményraktárhoz: 780 kg helyett — ennyi az idei beadási kötelezettsége — közel 14 mázsát írtak beadási könyvébe, a gabonabeadás teljesítése rovatba. Ez is nagyon szép eredmény,' de Perzsa elvtárs nem elégszik meg vele: még az idén rendezi 1955-ös évi beadási kötelezettségét minden terményféleségből, állatból és állati termékből. Ezévi adóját augusztus 2'(Mg befizeti — ezt fogadta meg az augusztus 2-án megtartott taggyűlésen. Ilyen fogadalom és ennek válóraváltása valóban kommunistához méltó cselekedet. Kommunisták adták be a legjobb gabonát A balatonberényi községi pártszervezet augusztus 3-án tartott taggyűlése foglalkozott a dolgozó paraszt párttagok állampolgári fegyelmével. Azóta már több kommunista neve olvásható a terményraktár dicsőségtábláján. Takács Lajos és Varga Kálmán elvtársak nemcsak a gabona gyors beadásával szereztek elismerést maguknak és pártszervezetüknek, hanem azzal is, hogy eddig ők adták a községben az államnak a legjobb minőségű gabonát. Búzájuk 80-as fajsúlyú. Tóth János párttitkár elvtárs az élcsapat tagjához méltóan, kommunista éberséggel tárolja azt a több mint 9 vagon gabonát, melyet eddig a herényi gazdák törvényes kötelezettségük teljesítéseként a begyüjtőhelyre hoztak. Párttagok a verseny álén A balatonszentgyörgyi téglagyár megyénk 13 tanácsi téglagyára közül az első helyet szerezte meg. Ebben nagy részük van az üzem kommunistáinak. Elsősorban Török József elvtárs, az alapszervezet titkára jár az alkotmány-ünnepi verseny élén. Az elmúlt hónapban 277.500 nyerstéglát hordott be, s ezzel 255.5 százalékos eredményt ért el. Munkája mellett a nyerstéglák kazalozásában is részt vett. így július hónapban 3287 forintot keresett. A párttitkár példáját követve, Török Lajos és Stefán Károly elvtársak szintén kommunista módon helytállnak a termelésben. Ma az árvízkárosultak megsegítésére tett vállalásuk megvalósításáért — 12.000 tégla terven felüli gyártásáért — viszik harcba az üzem dolgozóit. A VASUTASNAP MÉLTÓ KÖSZÖNTÉSE Kalász Ferenc, a balatonszentgyörgyi vasútállomás párttitkára jogos büszkeséggel mondja, hogy a versenyben a kommunisták messze maguk mögött hagyják a pártonkívülieket. Sifter József pártvezetőségi tag, tolatásvezető 120 százalékot ért el a fajlagos kocsimozgatási terve teljesítésében. Horváth József elvtárs, váltókezelő 10 százalékkal túlszárnyalta vonatindítási tervét. Kiss József váltókezelő a tehervonatterhelési terv- teljesítésben tűnt ki. Szabó Imre raktárnok már hét hónap óta tartja az okleveles sztahanovista szintet. Megfogadta, hogy az alkotmány ünnepéig 105 százalékra emeli foglalkoztatási fokát. Az említett elvtársakon kívül a többi párttag és pártonkívüli dolgozó is lelkesen részt vesz a versenyben. Azon voltak, hogy minél szebb. munkasikerrel köszöntsék a negyedik vasutasnapot. Erre a napra jói felkészültek az állomás dolgozói. A szakszervezeti ÜB aktívái feldíszítették az állomás épületét, s a falakra a nap jelentőségét méltató feliratokat és képes plakátokat helyeztek el. Az ünnepélyen kiosztott jutalmak, a honvédzenekar ajándékműsora, az általános iskola úttörőinek meleghangú felköszöntője mind-mind azt a megbecsülést mutatja, ameflyel egész népünk körülveszi a vasút dolgozóit. A balatonszentgyörgyi állomás dolgozói jó munkájukkal bebizonyították, hogy megérdemlik ezt az elismerést. Erősödő tsz-párlszervezet A bábonymegyeri Dózsa tsz pártszervezete napról- napra erősödik, nő tagjainak létszáma. A nemrég még 4—5 tagot számláló kis pártszervezet, ma már több mint 10 tagot tart nyilván. A legutóbbi taggyűlésen 4 kiváló termelőszövetkezeti dolgozó paraszttal, paraszt- asszonnyal erősödött ismét a pártszervezet. Ezek a tsz- tagok jó munkájukkal, szorgalmukkal érdemelték ki ezt a nagy megtiszteltetést. Molnár Lajos, Major Sándor elvtársakat tagjelöltségi idő nélkül vették fel a párt tagjainak sorába. Meg is érdemlik mindketten. A múlt ősszel és az idén is úgy kardoskodtak a közös gazdaság mellett, hogy az még a kommunistáknak is becsületükre válna. Külön dicséret illeti Szilágyi Im- réné elvtársnőt, a tsz párttitkárát, aki a tsz megalakulásától kezdve tántoríthatatlanul harcolt a közös gazdaság megszilárdításáért, a pártszervezet megerősítéséért, ami ezideig kiváló eredményekkel is járt. A dísz-élet hírei Diákok a balatonnagybereki állami gazdaságban A balatonnagybereki állami gazdaságban az ország több részéből érkeztek DISZ-fiatalok — középiskolai tanulók —, hogy nyári szünidejük egy részét hasznos termelőmunkával töltsék el. Ezeket a lelkes fiatalokat az a cél vezérelte ide, hogy segítsék a gazdaságot a nyári mezőgazdasági munkálatokban, az évnek abban a szakában, amikor minden munkáskézre szükség van. Vannak itt baranyai, tolnai, zalai, szabolcsi, hevesi és pestmegyei fiatalok. Különböző megyékből jöttek, különböző iskolákból, de a céljuk egy: jó munkát végezni, segítséget adni. A fiatalok többségié a kertészetben dolgozik. Valameny- nyien úgy dolgoznak, hogy minél több gyümölcs- és zöldségféle kerüljön a dolgozók asztalára. Egyes brigádok máris kiemelkedő eredményeket értek el. A pécsi Nagy Lajos gimnázium munkacsapatának napi tervteljesítése átlagosan 330—340 százalék között mozog. A szabolcsi és hevesi fiatalokból álló »Előre« munkacsapat a ká! posztaszedésben Ti 5 százalékos tervteljesítéssel dicsekszik. Egyes fiatalok eredményesen dolgoznak olyan munkakörben is, ami a tapasztaltabb, gyakorlottabb munkásoktól is kemény helytállást követel. A zab és a bükköny aratásában Varga István 375, Nagy József pedig 360 százalékot teljesített. Ezek a lelkes fiatalok dicséretet érdemelnek kiváló munkájukért, példamutatásukért. De nemcsak ezek, hanem a többiek is példamutatóan, DISZ-tagokhoz illően dolgoznak. Napi keresetük 30—35 forint. Munkájuk után vidáman szórakoznak: fűrödnek, sportolnak, rádiót hallgatnak és olvasnak. A gazdaság minden szórakozási lehetőséget megteremtett a fiataloknak. Modern könyvtár, labdarúgó-, asztalitenisz- és röplabdafelszerelés, filmvetítés, mind-mind megtalálható a táborban. A nyári munkák után majd valameny- nyien frissen, megedződve, élményekben gazdagon térnek haza, hogy szeptemberben újult erővel lássanak neki az új tanévnek. Ifjúsági csépiőcsapataink versenyéről Megyeszerte kora hajnaltól a késő esti órákig búgnak a cséplőgépek, versenyeznek egymással a cséplőgépbrigádok, kemény harcot folytatnak az első helyért. A verseny különösképpen DISZ-fia- taljaink között öltött nagy méreteket. Megyénkben még soha ennyi parasztfiatal nem versenyezett. Soha ilyen lelkesedéssel nem vettek részt a kenyércsatában, a mezőgazdasági munkák legnehezebbjében. Hogy ki lesz az első, melyik csapat nyeri el a DISZ Központi Vezetőségének jutalmát, azt még nehéz lenne eldönteni, mert a több mint 200 ifjúsági cséplőbrigádból 10—12 fejfej mellett halad: hol az egyik, hol a másik tör az élre. A legutóbbi értékelés szerint Maletics József DISZ-brigádja került az első helyre 1840 mázsás tervteljesítésével. Nagy Sándor, a kaposvári; gépállomás DISZ-titkárának mun- , kacsapata sem sokkal maradt el mögötte. Az ő teljesítményük 1637 mázsa. A harmadik Pális István brigádja 1599 mázsával. Pális Istvánék és Nagy Sándorék most úgy »rákapcsoltak«, hogyha a Maletics-brigád egy kicsit is enged a tempójából, az első helyük komolyan veszélyeztetve lesz. Egy percet sem lehet tétovázni. Egy órai kiesés is elütheti az esélyest az elsőségtől, a vándorzászlótól. Péntek József brigádja ugyancsak szép eredményekkel dicsekedhet Bolhón, s most elhatározták, hogy éjjel és vasárnap is csépelnek, de akkor sem engedik az elsőséget. Hogy mi lesz e nemes versengés eredménye, hogy ki lesz a győztes, nem tudjuk. De egy biztos: ez a harc, a kenyérért folyó küzdelem megmutatta, hogy milyen erő rejlik fiataljainkban, milyen lelkesek, harciasak. Minden elismerést megérdemelnek jó munkájukért. MEGYÉNK MUNKÁSMOZGALMÁBÓL Szemben a csendőrszuronyokkal A ki a hatvan évvel ezelőtti ese- menyeket lapozgatja a levéltárban, érdekes eseményekre bua- 'kan az. 1894. esztendőben. Az ország látszólag a boldog ferencjózsefi kor békéjét élvezi és készülődik a milleneum ünnepségeire. A feudal- kapitalista birodalom látszólag iól funkcionált, azonban a társadalmi osztályok közötti rések és osztályellentétek már egyre jobban kiszélesednek. A 90-es évek legnagyobb méretű munkásmozgalmai Barcsen zajlottak le. Somogybán a hivatalos szervek mindig Barcs és Kaposvár munkásmozgalmaitól tartottak, mert e két helyen volt a legtöbb gyár s a legtöbb munkás. Rengeteg bankérdekeltség, üzem, vállalat és részvénytársaság ütiyt tanyát már a múlt század végén délsomogy fővárosában: Barcson. A munkásmegmozdulások a Dráva Gőzhajózási Vállalatnál kezdődtek. Somogy vármegye, törvényhatósági bizottsága 1894 október 8-án tartotta Kaposvárott évnegyedes közgyűlését. A 453/28.538. közgyűlési szám alatt ez alispánnak ki kellett térnie évnegyedes jelentésében a barcsi munkásmozgalomra és megnyugtatta a megyei honatyákat, hogy »e pilanatban Barcsról az oda kirendelt szolgabírótó.1 érkezett távirati1 jelentés szerint, teljes a nyugalom, munkás-csoportok nincsenek, ma 20 munkás munkát kapott, holnap ugyanannyi kap, semmi jele annak, hogy zavargás készül.« A táviratot felolvasó alispán jelentését a törvényhatósági bizottság tudomásul veszi és »a mozgalom elfojtása kö-1 rüli gyors, tapintatos és erélyes eljárásáért köszönetét szavaznak.« % z alispán Fenyősy szigetvári ' főszolgabírót rendelte ki Barcsra, aki eljárásának eredményéről 11.269/494. szám alatt a következőket jelenti: »Teljesen indokolt- n találtam, hogy azon idegen illetőségű munkások, akik a zavargásban résztvettek, tekintve, hogy számukra Barcson a megélhetés nincs biztosítva s így tartani lehet, hogy újabb zavargásra vetemednének — Barcsról és a szomszédos Pálfaluból kiutasíttassanak. Ily idegen illetőségű munkás találtatott 29, akik különben is korhely életet élvén, ezzel is alkalmat szolgáltatnak arra, hogy az említett községekből eltávolíttassanak s ezeket tehát határozatilag utasítottam, hogy e hó végéig eltávozzának, ellenkezőleg el fognak toloncoltatni. A zavargók közül 14 letartóztatás történt, akik közcsend elleni kihágás, hatóság elleni erőszak és rab- szöktetési kisérlet vádjával terhelve a szigetvári királyi járásbíróságnak további illetékes eljárás végett kiadattak. Barcs község bírája, ellen, aki a zavargók mellett foglalt állást és a csen.dőrsé'get a rend fenntartását célzó működésében megakadályozta, a fegyelmi. eljárás elrendeltetett és az illető állásától felfüggesztetek. Szigetvár, 1894 október 13.« TAT ézzük meg, mi is történt a ' Fenyősy szigetvári főszolgabíró jelentése előtti napokban. A fő- ispání bizalmas iratokból kiderül, hogy a munkásmozgalom tulajdonképpen október 1-én kezdődött és leverésére Csurgóról rendeltek ki 30 csendőrt. (Az alispánnak a belj ügy miniszterhez és főispánhoz küldött jelentésének száma 18.538/1894.) Hegyesy szolgabíró október 4-én táviratilag újból 15—20 csendőrt j kér »az idegen illetőségű barcsi munkászavargásokhoz.« . Fenyősy, szigetvári főszolgabíró 10996/1894. számú jelentéséből, amelyet az alispánnak küldött, a barcsi eseményekről, már jóval többet tudunk meg. A főszolgabíró jelentésében a következőket írja: »hogy ezen mozgalom Barcson megindult annak okát abban vélem feltalálni, hogy a jegyzőkönyvben érintett 21 munkás, akik Budapestre mentek jobb kereset reményében, s ahonnan vissza kelett jönniük, ott szocialisztikus elveket szíva magukba, itthon, minthogy távollétük alatt nagyon természetesen más munkások által lettek pótolva, munka hiányában megélhetés gondjaitól bántva, erő-, szakkal akarták visszaszerezni azon munkát, amelyet előbb önként elhagytak s hogy eljárásuknak nagyobb nyomatékot kölcsönözzenek, felbujtották a többi munkásokat is, akiknek egyébként tán eszükbe sem lett volna a zavargás. Minthogy Barcson lévő vállalatoknál tényleg csak 60—70 muraközi idegen munkás van alkalmazva, tehát ha azok elbocsájtatnának is, az elégedetlen 200, vagy azon felüli munkás nem nyerhetne valamennyi alkalmazást.« A jelentésből kiderül az is, hogy a barcsi vállalatok nem szívesen alkalmazták a helybeli munkásokat, mivel azok »rakoncátlan, megbízhatatlan elemek« voltak. Az idegen illetőségű munkások eltávolítását a barcsi „földműves polgárság nagyrésze is szívesen támogatta«. Nyilván azért foglalt állást a zavargók mellett Barcs község bírája is, amiért, mint fentebb olvashattuk, fegyelmi eljárást kapott és állásától felfüggesztették. A főszolgabírói jelentésből ar- . ról is értesülünk, hogy »a munkások vezetői a felvett jegyzőkönyvben a hatósággal szemben is kijelentették, hogy azon esetben, ha a hatóság 8 nap alatt nem intézkedik akként, hogy munkához juthassanak, »erőszakhoz fognak folyamodni.« A főszolgabíró maga is javasolja az idegen illetőségű munkások kiutasítását, bár tudja, hogy ez az eljárás nagy forrongást fog előidézni a muraközi munkások között. A kiutasítást csak akkor tudja végrehajtani, ha megfelelő asszisztenciával rendelkezik s így »a legcélszerűbbnek vélné, ha Barcsra egy század katonaság lenne beszállásolva.« 1894 október 9-én barcsi és barcs- telepi lakosok kérvényt írtak az alispánhoz, amelyben kérték, hogy a munkászavargások idejére összpontosított csendőr-állományt teljes számban hagyja meg Barcson. A kérés indokolásában a következőket olvashatjuk: »Barcstelepen a Dráva- parton munkászavargások történtek, amelyek azonban hála a csendőrség erélyes közbelépésének, egyelőre elnyomattak. A zavargás! vágy azonban a munkások között még mindig, bár csak titokban lappang és addig, míg a most. itt összpontosított csendőrség ittmarad, előreláthatólag nem is fog kitörni, miután a munkások a múltkori köztük és a csendőrök között történt összekoccanásból tapasztalhatták, hogy ily fegyveres erővel szemben okvetlen a rövidebbet húzzák. Tudomásunkra jutott azonban, hogy a jelenleg ittartózkodó csendőrség a legközelebbi napokban ismét eltávolíttatik és csak az itteni őrs megerősítésére marad néhány ember, ami azon jogosult aggodalmat kelti fel bennünk, hogy a munkások az ittmaradt csekélyszámú csendőrséget figyelembe nem véve, a . zavargásokat megújult és fokozott erővel folytatandják, sőt egyeseknek elejtett megjegyzései után ítélve, ez biztosan is várható. Ha a csendőrség itt nem marad, a zavargók ezt látva, okvetlenül vérszemet kapnának, aminek kiszámíthatatlan következményei lehetnek.« |~|e lássuk csak, kik írták alá a fenti kérvényt? »Cs. kir. szab. Déli Vaspálya Társaság barcsi állomásfőnöke, Barcsi Sertéshíz- laló Rt, Dráva Gőzhajózási Vállalat, Breuer Ferenc, Spitzer Lipót, Klein József, Kreutzer Miksa, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Barcsi Raktára, Barcs Drávavidéki Takarékpénztárral Egyesült önsegélyző Szövetkezet, Barcs-Orávavi- déki Takarékpénztár Rt, az I. Cs. K. Sz. D. G. T. ügynöksége, Barcstelep, stb.« A fentieket figyelerhbevéve teljesen megérthetjük a megye alispánjának 12.853/1892. szám alatt a belügyminiszterhez tett jelentését: »Somogy megyében május 1-én Barcson zavargástól kell tartani. Barcson több gyár lévén, nagy számmal vannak gyári munkások s a kaposvári csendőrszakaszparancs- nok felkéretett, hogy az ott uralkodó hangulatról személyes meggyőződést szerezzen s amennyire szükségesnek tartja, a helyi- őrs megerősítéséről gondoskodjék. N o v o t n i János barcsi asztalos, ki szocialista érzelmeiről ismeretes, rendőri felügyelet alá helyeztetett.« Ps Novotni János nem hiába munkálkodott e tájon! Dr. Kanyar József,
