Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-06 / 185. szám

Péntek, 1954, augusztus 6. SOMOGYI NÉPLAP 3 ! Miért dolgozik négy ember helyett a Matoniíjlaki tanácselnök? Pártunk harmadik kongresszusa, amely mérlegre tette párt- és állami életünk minden területét, alapo­san és mélyrehatóan foglalkozott legszélesebb tömeg- szervezeteink: tanácsaink munkájával. Értékelte meg­alakulásuktól kezdve elért eredményeiket, s hangsú­lyozta, hogy létrejöttük és fennállásuk hatalmas sikere államszervező munkánknak, s jelentős előrehaladás a népi hatalom kifejlesztésének és megerősítésének út­ján. Elismerte a kongresszus a tanácsok eddigi áldo­zatos munkáját, de élesen rámutatott elkövetett hi­báira, a tevékenységükben még mindig meglévő hiá­nyosságokra, Ugyanakkor megmutatta a hibák felszá­molásának, a tanácsok munkája eredményes kibonta­kozásának járható útját is, amelyen haladva nagymér­tékben megerősödik népi demokráciánk állama, s megszilárdul a népi hatalom. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósuljon, szükséges, hogy minden tanácsi dolgozó csak a saját feladatainak élhessen, hiszen minden munkakör betöltése egész embert kíván meg. Sajnos azonban, nem így áll a helyzet Balatonújla- kon. Itt a tanács munkájának legnagyobb része Elek Henrik VB-elnökre hárul. Elmondja, hogy az MNDSZ, a kultúrotthon, a DISZ, az MSZT és MSZHSZ részére érkező körleveleket — a más egyéb nyomtatványokon kívül — neki kell átvennie és azokban az ügyekben intézkednie. Hat hónap óta ugyanis nincs a községnek tanácstitkára. (Szerencsére a 14 éves Mazzag Ferenc •szorgalmasan ellátja a hivatalsegédi teendőket, más­különben még a dobolás is az elnökre várna.) Biztosan megjavulna a begyűjtés, ha állandó be­gyűjtési előadója lenne a községnek. Nagy szerepük van a mezőgazdasági határozat vég­rehajtásában a helyi tanácsok mezőgazdasági előadói­nak — Balatonújlakon azonban ebbe a munkakörbe nincs senki beállítva. Az állandó bizottságok munkájának megélénkíté- se, a tanács tömegkapcsolatainak megszilárdítása és ki- szélesítése és egyáltalán a tanács tevékenységének szempontjából nagyon üdvös lenne, ha a községi ta­nács VB-elnökének nem négy ember munkáját kellene elvégeznie. Elek Henrik elvtárs azt várja a járási ta­nácstól, hogy most már ne csak ígéretet adjon, hanem valóban segítsen az üres állások betöltésében. Pusztaszemesi dolgozók az árvízkárosultakért A pusztaszemesi József Attila termelőszövetkezet dolgozói is átérezték a pusztító árvíz áldozatainak sor­sát és igaz szívvel segítették a károsultakat. A csoport tagsága egyöntetűen felajánlott 5 mázsa búzát, 5 má­zsa rozsot, 10 mázsa alomszalmát, 10 mázsa takarmány­szalmát és 10 mázsa szénát. A pusztaszemesi földművesszövetkezet dolgozói fi­zetésük 10 százalékát adták a károsultaknak. De az egyéni gazdák sem akartak lemaradni: Klezinger György 150 forintot adott, többen küldtek burgonyát, kukoricát nagy mennyiségben az árvízkárosultak ré­szére. Szinegh Sándor. Ittttltllllttltllllllltllllllllllltllllllllilltlltlltlllltlltltlllllllltlllltlllllllltllltllllllllllllltllllllllllllllllltllllllll Üjabb csatlakozások az ifjúsági cséplőcsapatok országos versenyéhez Sürgősen javítson munkáján a marcali gépállomás! Megyénkben az ifjúsági cséplő­csapatok azon igyekeznek, hogy alkotmányunk ünnepének tiszte­letére községükben befejezzék a cséplést. Munkájuknak lendítő­ereje az ifjúsági cséplőmunkacsa­patok országos versenye. A tabi gépállomásról 10 munka­csapat nevezett be az országos versenybe. Horváth Lajos, Somo­gyi Árpád Zaláról. Tóth Antal, Porrog István, Puha József, Hor­váth Ferenc Tabról, Kovács Ádám, Sándor József Bábonymegyerről, Pacskó János Torvajról és Filiszár József Sérsekszöllősről. A karádi gépállomásról 5 ifjúsá­gi cséplőbrigád csatlakozott az or­szágos versenyhez. Kocza Ferenc Németsűrűről, Récsei Lajos Fiad­ról, Papszt Lajos, Csornyi János, Huszár Márton Somogymeggyes- ről. A nagytoldi-pusztai állami gaz­daságból Hajdú János brigádja csatlakozott a versenyhez. A len­gyeltóti gépállomáshoz tartozó körzetből 4 munkacsapat csatlako­zott az országos versenyhez. Ber- náth István Szöllősgyörökről, Dör­nyei László Táskáról, Herkovics István Gyugyról és Hegedűs János Lengyeltótiból. A barcsi járásban is lelkesen csatlakoztak a fiatalok a DISZ Központi Vezetőség versenyfelhí­vásához. De az a tapasztalat, mint pl. a darányi gépállomáson, hogy a gépállomás igazgatója nem juttat­ja el a nevezési lapokat a munka­csapatvezetőkhöz. A csokonyavisontai gépállomás­ról Jónás Ferenc Péterhidáról, Né­meth Péter Rinyaúj népről, Mendli József és Laklia Vince Bolhóról csatlakozott a versenyhez. A tapsonyi gépállomásról Anta- lics Gyula Varászlóról, Németh János Véséről csatlakozott az or­szágos versenyhez. A marcali gépállomás körzetébe tartozó Szőkedencsről Farkas Jó­zsef munkacsapata csatlakozott. A pusztakovácsi gépállomásról 5 ifjúsági cséplőmunkacsapat neve­zett be a versenybe: Póvel József, Kapus Szilveszter Mesztegnyőről, Vimmen Imre, Lukács János Pusz­takovácsiból és Tálos József Csö- mendről. Előkészületek a siófoki ifjúsági béketalálkozóra A marcali gépállomás eredményes munkát végzett az aratás, tarlóhántás munkálatainak végzésében. A gabonacséplés megindulásakor azonban bebizonyoso­dott, hogy a gépállomás nem készült fel kellően ' a cséplésre, nem szervezte meg jól a munkát. A cséplő­brigádok többízben a gépállomás munkaszervezésében lévő hiányosságok miatt kénytelenek leállni, vagy üzemanyag- vagy alkatrészhiány miatt. Legutóbb a somogysámsoniak gabonáját csépelő munkacsapat állt, azaz ült két napot üzemanyaghiány miatt. Bohai János munkacsapata, amikor bejelentette, hogy elfogyott az üzemanyag és sürgős segítséget kért a gépállomástól — a gépállomásról Szántai üzemgaz­dász azt a választ adta, hogy várjanak, amíg sorra ke­rülnek. A munkacsapat tagjai türelmesen vártak so­rukra, az üzemanyag azonban csak két nap múlva ér­kezett meg. A Somogyszentpálon dolgozó Szvoboda János cséplőgép-munkacsapata a gépállomás legjobbjai közé tartozik. A községben hét nap óta csépelnek 1370-es gé­pükkel s eddig már 18 vagon gabona a cséplési ered­ményük. Szerdán, amikor éppen Pandur István 8 hoD das somogyszentpáli gazda szérűjén kezdtek csépelni, eltörött a dobsín. Ez reggel 7 órakor történt, s a csép­lőgép felelős vezető azonnal beküldte a sínt a gépállo­másra, ahol a hiba megjavítása mindössze egy órát vett volna igénybe. Egész délelőtt hiába vártak a kijavított dobsínre s hiába telefonáltak, a válasz ebben az eset­ben is az volt, hogy várjanak sorukra, nincs, aki ki­szállítsa a megjavított alkatrészt. Délután 4 óráig állt munka nélkül a brigád 23 tagja, ez idő alatt 150 mázsa gabonát csépelhettek volna el. Délután végre kiszállí­tották az alkatrészt s megindulhatott a cséplés. A somogymegyei DlSZ-szerve- zet alapos előkészületeket végez a siófoki ifjúsági béketalálkozóra. Máris megjelentek az ízléses fal­ragaszok, amelyek az egész napi programmot ismertetik. Ugyanak­kor a jövő héten repülőgépről 10 ezer hasonló tartalmú röpcédulát szórnak le az egész megye terüle­tén. A nemrég elkészült közel 2 ezer férőhelyes siófoki szabadtéri színpad mellé még két ideiglenes szabadtéri színpadot is építenek. Az egyik máris elkészült, a másik építése pedig a hét végén fejező­dik be. A pályaudvart, a középü­leteket és az egész község forgal­masabb részeit ízléses díszítéssel látják el. Nagy segítséget nyujtot­tak ebben a Kaposvári Textilmű­vek DISZ-fiataljai, akik gyakorla­tilag és díszítőanyaggal segítették a munkát. Számos somogyi kultúrcsoport, illetve népi együttes alapos pró­bákkal készül az augusztus 20—i szereplésre. A Somogymegyei Né­pi Együttes, a táncáról híres ka- darkuti, a' lakócsai délszláv, a szu- loki német és még sok más somo­gyi népi együttes és kultúrcsoport műsorszámai szerepelnek az ünne­pi előadáson. Megyeszerte lelkesen készülnek a DISZ-fiatalok a nagy találkozó­ra. A MÁV 66 százalékos kedvez­ménnyel könnyíti meg a helyszín­re utazást. - -‘'-tVifíl VÁLASZ ÉSZAK-KOREÁBÓL Megyénk MNDSZ-asszonyai március 8-án, á Nemzetközi Nőnap al­kalmával üdvözlő leveleket írtak északkoreai asszonytársaiknak, akik er­re válaszolva, többek között ezt írták: — Köszönjük, hogy a mi árván maradt gyermekeinket magatokhoz vettétek és úgy nevelitek, rriírtt sa­ját gyermekeiteket. Mi most azért küzdünk és dolgozunk, hogy hazán­kat is a szocializmus országává építsük. Az ilyen és ehhez hasonló furcsaságok most, a ga­bonacséplés idején nem mennek ritkaságszámba a mar­cali gépállomáson. Hol ebből, hol abból a községből je­lentik, hogy elfogyott az üzemanyag, vagy alkatrészre van szükségük. Általában sohasem szállítják időre a kért anyagokat, s így a munkacsapatok dolgozói jog­gal háborodnak fel, hiszen a gépállomás vezetősége rossz munkaszervezésével hátráltatja a cséplési ver­senyt, egyes vezetők hanyagsága miatt a cséplőgép- munkacsapatok tagjai naphosszat munka nélkül van­nak. ' Változtasson sürgősen ezen a marcali gépállomás vezetősége, szervezze meg jobban a cséplőgépek üzem­anyaggal és alkatrésszel való ellátását, hogy ismét ve­télkedhessenek a megye többi gépállomásával a csép­lési versenyben is. HÍREK A CUKORGYÁRBÓL A Kaposvári Cukorgyár építkezési dolgozói az au­gusztus 20 tiszteletére indított versenyben 6360 forint megtakarítási ajánlottak fel, ebből július 31-ig 5634 fo­rintot teljesítettek. Áz udvari dolgozók a felajánlott 1024 forint óramegtakarításból 831 órát teljesítettek 3400 forint értékben, A finomítórészlegnél Takács Fe­renc 61 óramegtakarítást ért el 241 forint értékben. Az erdőgazdasági termelés fellendítéséért A KÖZELMÚLTBAN jelent meg a minisztertanács határozata az erdő- gazdaság fejlesztéséről, amely irányt mutat az eddigi hibák kiküszöbölé­sére és megszabja a feladatokat: az ország erdei fatermelését növelni kell, ennek érdekében új erdőket kell létesíteni, fásítani kell. Az erdő- gazdaság feladata: jobb minőségű és olcsóbb fa, valamint egyéb erdei ter­mék termelése. Ennek érdekében biztosítani kell az erdőgazdálkodás és az erdőápolások szakszerű elvég­zését. Csak ez esetben tud az erdő teljes mértékben megfelelni faterme­lő, mezővédő, talajvédő és egyéb rendeltetésének. A határozat mindenekelőtt az er­dőgazdaság jelenlegi állapotát méri fel. A felszabadulás után nagyjelen­tőségű változás ment végbe, mert a földreform során állami tulajdonba kerültek a földbirtokok, a kapitalis­ták erdei. Az erdő képe szomorú volt. A tényleges élőfakészlet a ka­pitalista rablógazdálkodás következ­tében, csak mintegy kétharmada volt az adott természeti viszonyok között elérhető fakészletnek. Természetesen ennek megfelelően fatermelésünkben is kiesések vannak, amit csak ok­szerű gazdálkodással lehet helyre­hozni. Az államosítás után megkez­dődött a letarolt erdők nagyarányú újratelepítése és a Szovjetunió pél­dájára megkezdődtek a mezővédő fá­sítások. Javult a népgazdasági szem­pontból oly fontos iparifa kihozatala is, ami a felszabadulás előtti 16 szá­zalékról 38 százalékra emelkedett. Az iparifa mennyiségének emelkedése lehetővé tette szocialista iparunk nagy fejlődését, országépítésünk mindjobban fokozódó ütemét. A múlthoz képest az is lényeges kü­lönbség, hogy a jövő erdeinek érde­kében felemeltük az ápolóvágásokat. A mesterséges erdőfelújításoknál és telepítéseknél éppen a jövő érdeké­ben fa-fajösszetétel javítást kellett végrehajtani. Fenyőt és gyorsan nö­vő nemes nyárokat kellett az adott­ságoknak megfelelően termelőhelye­ken telepíteni. Hiányzott a felsza­badulás előtti időkben az erdők szál­lítópályákkal való ellátása is. Gyak­ran megtörtént, hogy a kedvezőtlen útviszonyok miatt a már régen vá­gásra érett erdők kitermelése elma­radt és helyette olyan erdőket ter­meltek ki, amelyek még növekedés­ben voltak, de kiszállításuk arány­lag könnyű feladat volt. A rablógaz­dálkodás kiszedte a jónövésű fákat, de visszahagyta a rossznövésűeket. De a közelmúltban is történtek hi­bák. A közbirtokossági és községi erdők túl gyors ütemű állami keze­lésbe vétele jelentős mértékben csök­kentette a lakosság fával való ellá­tottságát. A nem állami tulajdonban lévő fásításokban engedélyezhető fa­termelések erős korlátozása, vala­mint a kötelező fabeszolgáltatás ér­dektelenné tette a lakosságot a fásí­tásra. MINDEZEK A HIBÁK jórészben már kiküszöbölődtek. Kormányza­tunk rendeletileg biztosította az ál­lami kezelésbe vett erdőkből szár­mazó faanyagoknak a lakosság ré­szére való értékesítését. Az erdőn- kívüli fásításokból származó faanya­goknál pedig termelésnél adott nágy könnyítéseket. Gondoskodott továb­bá arról, hogy az erdősítési és fásí­tási kedv mind nagyobb legyen, en­nek érdekében ingyenesen adja a csemetéket. Az erdőgazdaság az Erdészeti Tu­dományos Intézettel karöltve foly­tatni fogja működési területére, a somogyi dombvidékre és a zselicség- re vonatkozóan mikroklímára, a ta­lajviszonyokra, a növényszociológiai és erdőtipológiai viszonyokra vonat­kozó, már megkezdett vizsgálatait. Beerdősíti a mezőgazdaságilag nem hasznosítható juttatott területeket, továbbá az erdők tisztásainak egy ré­szét. Megvizsgáltuk az erdőgazdaság erdeinek korszerinti megoszlását is. Ennek során megállapították, hogy a kép az országosnál kedvezőbb, idős állomány több van, mint az ország nagyobbik részén. Az idős állomá­nyok -közül vannak olyanok is, ame­lyeknek letermelése mielőbb szük­séges, mert már túlkorosuk, növeke­désükben megálltak és csak minő­ségromlás következne be, ha fenn­tartanák. Ezeknek az erdőknek a legnagyobb része a kisbárapáti erdé­szet területére esik. Ha ezek az öreg állományok letermelésre kerülnek, pár év múlva az évi vágható fatö­meget csökkenteni kell, mert csak így tartható fenn az egyensúlyi hely­zet. Súlyos feladatot ró az erdőgazda­ságra a múlt rossz gazdálkodása és az évek óta tartó száraz időjárás kö­vetkeztében felszaporodott száradék- fa kitermelése. Hogy iparunkat mi­nél több és jobb fával láthassuk el, meg kell javítanunk az erdőbecslési munkákat, ennek érdekében az er­dőgazdaság külön e célra kioktatott és begyakorlott erdőbecslő brigádo­kat szervez. Nagy gondot fordít ar­ra, hogy a szállaló-vágásokat a szak- szerűség legmesszebbmenő figyelem- bevételével végezzék el. GONDOSKODÁS TÖRTÉNIK a szakmai színvonalnak a különböző szinteken való emelésére. Nagyobb ütemben indul meg az ívek óta szü­netelő szakmunkás-képzés) állandóan folyik az erdészek tapasztalatcserével egybekötött szakmai oktatása. Meg­történnek az első lépések az erdő- gazdaság gépesítése felé is. Itt első­sorban a legnagyobb fizikai megeről­tetést jelentő nehéz testi munkákat gépesítjük. A munkavállalók részére nyári időben sátrakat állít az erdő- gazdaság, télen pedig megfelelő ké­nyelemmel berendezett kulturális szükségleteket is biztosító munkás- barakkokat állít fel. Ezzel a gondos­kodással szükségtelenné válik az, hogy a munkavállalók gyakran 8— 10 kilométert gyalogoljanak a mun­kahelyekre, sokszor kedvezőtlen idő­járási viszonyok mellett. A legközelebbi idő feladata lesz a zselicségi erdei kövesút megépítése. E feltáró út 30 kilométer hosszú lesz. Természetesen elsősorban az erdei termékek szállításának célját szol­gálja, de a környező községek lakói­nak is nagy segítséget jelent. UJ ERDEI VASUTAK épülnek. Az utak, különösen a földutak jó kar­bantartása érdekében motoros út- gyalut szerez be az erdőgazdaság. Az elkövetkező években új erdészlaká­sokat, csemetekertépületeket, tan­gazdasági épületeket, szociális célo­kat szolgáló munkásmelegedő és pi­henőszállásokat, valamint üzemi konyhákat létesít az erdőgazdaság. Megkezdődik az egyenes helyeken már komoly aggodalmakra okot adó vízmosások megkötése is. A jövendő erdők érdekében az er­dőművelési munka megjavítása lesz az elsőrendű feladat. Biztosítani kell, hogy megfelelő nagyságú cse­metekertek álljanak rendelkezésre. Természetesen a osemetekertek te­rületét teljes mértékben ki kell hasz­nálni. A rossz erdősítésnek nagyrész­ben a gyenge csemete az oka. Az er­dőgazdaságnál különösen az erdő­ápolási munkákban erősen érezhető a munkáshiány. Feladatunk, hogy az ápolásoknál minél nagyobb szá­zalékban bevezessük a gépesítést. E téren igen szép eredményeket ért el az erdőgazdaság nagyberki erdészete. Az elmaradt tisztításokat nagyobb részben elvégezték, de a minőségi munka nem mindenütt kielégítő. A tisztításokra a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk. Az erdei fa- fajösszetételek megjavítására komoly lépéseket tett az erdőgazdaság, de a problémák még mindig nagyok. A természeti adottságoknak legjobban megfelelő kocsánytalan tölgymagból a szükséges mennyiség nem áll ren­delkezésre. Sok baj származik abból is, hogy egyes helyeken, különösen a fenyő erdősítésekben tetemes a vadkár. Az erdőgazdaság elkészítet­te a területére eső községek fásításá­ra vonatkozó terveket. Most már a tanácsokon áll, hogy a munkához szükséges munkaerőt rendelkezésre bocsássák és a telepítések megvédé­séről gondoskodjanak. Sajnálattal kell megállapítani, hogy népünk köz­tudatában a fa- és az erdőszeretet még mindig nem kielégítő, sok a gondatlanságból, nemtörődömségből származó kór. AZ ERDŐGAZDASÁG összes dol­gozói nagy örömmel fogadták és lel­kesedéssel tárgyalták meg a párt és a minisztertanács határozatát, mert tudták, hogy ezek az intézkedések képezik az alapját az erdőgazdasági termelés fellendítésének és közvetve elősegítik a mezőgazdaság fejleszté­sét, dolgozó népünk életszínvonalá-i nak emelését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents