Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-04 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A szovjet sajtóagitáeiós módszer alkalmazása a nagybaráti állami gazdaságban A verseny értékelésének új rend­szere elősegíti a begyűjtési eredmények fokozását Drávamenti kultúmap Barcson XI. évfolyam, 183. szám. „Fiatalok az élre!“ Ez a jelszavuk a pusztaszentgyör- gyi állami gazdaság diszisláinak. S a hívó szó minden fiatalt a gépek­re, a szalmakazlakra, a kenyérért vívott harc élvonalába állított. A cséplés megkezdésekor két ifjúsági brigádot alakítottak. Ezek verse­nyeznek egymással. Az egyiket Ko­vács József, a DISZ-szervezet titká­ra, a másikat pedig Bernát Antal, a DISZ-szervezet egyik vezetőségi tagja irányítja. A napi eredmények mindkét gépnél 200—210 százalék között mozognak. Ahol a fiatalok dolgoznak, ott pirkadattól egész sö­tétig a cséplőgép búgásától, nótaszó­tól és vidám beszélgetéstől hangos a környék. Most mindkét brigád közel dolgo­zik egymáshoz, s így a fiatalok könnyen tudják ellenőrizni egymás munkáját, eredményeit. Ki is hasz­nálnak minden percet, küzdenek az elsőségért. A fiatalok között nő a lelkesedés, állandóan biztatják egy­mást: gyerünk, ne hagyjuk magun­kat, minden percet használjunk ki, hogy mienk legyen az elsőség. VETIK A MÁSODNÖVÉNYEKET SOMOGY SIMON YIB AN Somogysimonyi község dolgozó pa­rasztjai a gabona behordásához 15 brigádot szerveztek, hogy minél előbb asztagba hordják a gabonát. Munkájuk eredménye, hogy július 28-ra betakarodtak. Hozzáláttak a gazdák a tarlóhántáshoz, eddig fel­szántottak 228 kát. holdat és elve­tettek 146 kát. hold másodvetést. György Kálmán ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1954 augusztus 4. ■*■■■■■■*Ma»4Wwugg^j«?g»?i^sBiMMgag3BW!BgE»i»MBnrrwiiiiiMiiiiiuii'i'wnijiMjiiM.j«aB8ajgmat5abksbokiski’vrnmxr.vmiimcBsxaaasfi'rjm min inii■mi ni 11 m Megyénk DISZ-fiaíaljai nagy lelkesedéssel kapcsolódlak be az ifjúsági cséplőmunkacsapatok országos versenyébe Megyénk cséplőgépmunkacsapa­tai tagjainak nagyrésze fiatal, di- szista, Fiatalos lelkesedéssel töre­kednek minden erejükkel arra, hogy a legkisebb szemveszteség­gel és a legrövidebb idő alatt csé­peljék el a gabonát, évi kenyerün­ket. Ezért kapcsolódtak nagy lel­kesedéssel az ifjúsági cséplőmun­kacsapatok országos versenyébe. A kaposvári járásban az igali gép­állomásról Plesen István 13 tagú brigádja, amely Somogyszilban dolgozik, kapcsolódott be ai orszá­gos versenybe. De nemcsak Plesen István, hanem Vincellér János 23, Bertalan Lajos 20, Vörös Jó­zsef 20, Simon János 20, Galambos Ferenc 20 tagú brigádja is öröm­mel csatlakozott az országos ver­senyhez. A nagybajomi gépállo­más körzetéhez tartozó ifjúsági |NM* cséplőmunkacsapatok is azt sze­retnék, ha ők lennének az elsők a versenyben, ezért a nagybajomi gépállomásról nagy lelkesedéssel nevezett be a versenybe Benkó Lajos 24 brigádtaggal Kiskorpád­ról, Tóth István (24) Nagybajom­ból, Bekk József (26) Nagybajom­ból, Papp Lajos és Cselle István (20—20) Nagybajomból, Szőke La­jos Sörnye-pusztáról és Stejman János Ujvárfalváról. A mernyei gépállomás 7 ifjúsági cséplőmun-^ kacsapata is csatlakozott az orszá­gos versenyhez. Kapitány János Mernyeszentmiklósról, Mózsi End­re Várdáról, Parga János Eddéről, Andrók József Somogygesztiből, Horváth István Magyaregresről és Bőte Ferenc, Orbán Mihály Somo­dorból. A kaposvári gépállomás szemveszteségnélküli csépléssel. 10 ifjúsági cséplőmunkacsapat csatla­kozott arz országos versenyhez. Szíjártó László Magyaratádról, Gőgös János Gálosfáról, Halmos Károly Fészerlakról, Stikrád Jó­zsef Toponárról, Hordó József Ka- posfüredről, Kovács József és Se­bestyén Imre Somogyjádról, Szabó Lajos Kaposfüredről, Bódis József, Tamás Ferenc Szennából, illetve Kaposszerdahelyről. Megyénkből nemcsak a négy gépállomásról kapcsolódtak be a fiatalok e nagyjelentőségű, orszá­gos versenybe, hanem a megye minden gépállomásáról. (A ver­seny részvevőinek további névso­rát lapunk holnapi számában kö­zöljük.) DISZ-fiataljai is igyekeznek a Előre as adóbevételi tervek teljesítéséért! Járás: 1. Siófoki 2. Nagyatádi 3. Barcsi 4. Marcali 5. Csurgói 6. Fonyódi 7. Kaposvári 8. Tabi Pénzű. oszt. vez.: Horváth József Fodor Gyula Vincze Géza Harmath Mihály Szolga András Lantos János Varga Béla Vörös Lajos Vezető adófelügyelő: Tanczer Lajos Dura Aladár Böndi Béla Lakos József Tóth József Czmerk József Kenedi Béla Dévai László A KAPOSVÁRI RUHAÜZEM Megyénk járásai a harmadik negyedévi adóbevételi terv teljesí­téséért is versenyeznek. Ott, ahol a pénzügyi osztályok a tanácsok­kal együtt politikai felvilágosító munkával kötötték össze az adóbe- gyüjtést s a hátralékosokkal szem­ben alkalmazzák a törvény szigo­rát, eredményes az adóbegyüjtési verseny. Az élen most a siófoki já­rás halad. Szép eredményt ért el a nagyatádi járás is. A lemaradt já­rásoknak, a kaposvári és a tabi i járásnak az élenjárók példáját kell követnie, hogy adóbevételi tervét teljesíteni tudja. A járások közötti sorrend az adóbevételi terv teljesítéséért fo­lyó versenyben az augusztus 3-i értékelés szerint a következő: dolgozói az alkotmány-ünnepi ver­senyben kezdték meg az újtípusú gyermekruhák varrását. A gyer­mekruhák kék kamgam-anyagból, selyem béléssel készülnek. Az »A« és »C« műszak versenyben vannak egymással. A legutolsó értékelés­nél az »A« műszak volt eredmé­nyesebb, de a »C« műszak is közel 3000 darab gyermekruhát készített el. Az »A« műszak szalagfelelősei: Erdélyi János és Raj Jenő járnak elől jó példával a tervteljesítésben, de Bodnár Béláné, Lengyel Jenő és Kalmár Lászlóné szintén dicsé­rett érdemelnek. A »C« műszak jó dolgozói: Kéri József és Perényi Miklós. Reichert gazda tiszteli a törvényt Csütörtökön már a késő esti órák­ban nyelte az utolsó kévéket ifj. Reichert János somogymeggyesi dol­gozó parasztszérűjén a cséplőgép. 34 mázsa szem hullott a 130 kereszt gabonából a zsákokba. Ez a gabona- mennyiség három és fél holdon ter­mett, s így közel 10 mázsás átlagter­mésnek felel meg. Még aznap este kimérték a 282 kg búzát, 162 kg ro­zsot, 165 kg árpát, amely az állam­nak jár. Pénteken reggel 8 órakor már letette a gondot a gabonabe- adásról. Jól dolgozik Trunk János cséplőbrigádja Július 30-án délután látott mun­kához Kánya községben Trunk Já­nos cséplőbrigádja. Az első nap 72 mázsa gabonát csépeltek le. Trunk elvtárs foglalkozik a dolgozó parasz­tokkal is, ennek eredményeként minden dolgozó paraszt a cséplőgép­től tesz eleget beadási kötelezettsé­gének. A cséplőbrigád tagjai pénz­zel, gabonával segítik árvízkárosult dolgozótársaikat. Sülé József az Árvízkárosultakért A nagycsepelyi Uj Élet tsz 5 mázsa búzát, 12 mázsa szénát, 12 mázsa szalmát, 5 darab süldőt, a Kossuth tsz 5 mázsa rozsot, 10 mázsa búzát, 4 mázsa árpát és 20 mázsa szénát küld a dunarmenti ár­vízkárosult lakosoknak. A község egy-egy dolgozó parasztja átlago­san 50—50 kg árpával, búzával, kukoricával, egyéb terménnyel és pénzzel segítik az árvízkárosulta­kat, Szinegh Sándor TERMELŐSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉBŐL cdkik megtudták, „mi az, lúgjait élni' . .. ..Apáink mindig robotoltak, hogy lenne enni kevés kenyerük. . József Attilának ezek a sorai ele­venedtek meg előttem Koch Imre községi tanácselnök szavai nyomán, amint Somogymeggyes történetéről beszélt. Elmondta, hogy a község mai lakóinak több mint kétharma­da a Hertelendyék, Kiss Ödönök, Krugina-bárók, Goetzen-grófok és Polacsik-földbérlők birtokain verí- tékezett, s dolgozott éjt nappallá té­ve a betevő falatért. 1945 tavaszán ennek a falunak is új történelmi korszaka kezdődött: azoké lett a 2.100 hold, akik azt megművelik. A felszabadulást követő években tsz- ek alakultak a faluban, 1953 tava­szán szövetkezeti község lett So­mogymeggyes. A kormány Programm elhangzása után azonban a tagok fele, a célt nem ismerve, visszaka­nyarodott a falu felemelkedésének egyedül járható útjáról. A szövetke­zeti gazdálkodás lelkes hívei vi­szont nem inogtak meg, bíztak a pártba, s 3 új tsz-f alakítva, ma dia­dalmasan törnek előre — s ismét a költő szavaival élve — megtud­ják, »mi az, vígan élni«... A Rákóczi tsz a község tsz-ei közül a legnagyobb. 25 családot számlál, melynek 32 dolgoskezű tagja gondosan megmű­veli a 400 hold közös területet. En­nek »koronatanúja« szemrevaló ha­táruk: 5 hold cukorrépájuk bőven fizet majd az eddigi háromszori ka­pálásért, s ugyancsak lesz dolguk az ősszel a 20 hold kukorica termé­sének betakarításával. 210 hold ga­bonájukból — beleértve a zabot is — már vasárnapra egy szál sem állt a lábán — 106 holdat géppel, a töb­bit pedig kézzel vágták le. Jó ha­zazafiakhoz híven, az első gabonát a hazának adták: a kombájn-csépelte búzából 110, árpából pedig 54 má­zsát vittek a begyüjtőhelyre. A be­adási kötelezettségük teljesítéséből hiányzó 58 mázsa rozsot és 10 má­zsa zabot is még e héten átadják a begyüjtőszervnek, ugyanis a behor- dással egyidőben, csütörtökön csé­pelnek már. A közös munka mellett a közös rendezvények is összekovácsolják a tagságot. Vasárnap délután például a zab-aratás befejezésének örömére családi ünnepséget rendeztek, ame­lyen részt vett a tsz apraja-nagyja. A jólvégzett munka öröme mellett az egy hordó sör, a málnaszörp is felüdítette őket. Másnap még na­gyobb lendülettel fogtak munkához, hogy mielőbb zsákokba hulljon a kenyérnek való — gabonaelőleget akarnak ugyanis a napokban osz­tani, hadd lássa az ország-világ: be­érett az évi közös munka első gyü­mölcse. A Jó Gazda tsz 48 tagja méltó tsz-ük nevére: a 36Q holdas gazdaságuknak, szép ál­latállományuknak — valóban jó gazda módjára, példásan gondját vi­selik. A mezőgazdasági munkák vég­zésében nemcsak a községben, ha­nem a járásban is az elsők között vannak. Kedden befejezték a csép- lést, s ugyanakkor letették a gabo­nabeadás gondját is. — Még senki sem jött gabonát kérni, pedig szépen termett az idén is — mondja boldogan, megelége­detten Nagy Jánosné, a tsz köny­velője. — Újat. ért. mind a harminc családnak a kenyere. Egy héten be­lül azonban kiosztunk 3 kg kenyér- gabonát minden munkaegységre. Nem kevesebb, mint 93 ezer fo­rint az az összeg, amit ebben az év­ben előlegként felvettek a tsz tag­jai. Csontos György sertésgondozó például több mint 6 000 forintot vitt haza négyszázegynóhány mun­kaegysége után, mint előleget. A jó gazdálkodás és a rendszeres pénz- előlegosztás meglátszik a tagok por­tájának változásán is. Egyre gya­rapszik a szövetkezeti parasztok há- zatája, szépül élete. Nagy Mihály, a tsz egyik alapító tagja új házat épít. Kapuvári Istvánnak sem okoz különösebb gondot új családi házá­nak elkészítése: jelentős összeget rakott zsebre nemrégiben 5 darab háztáji süldőjének árából, s az ősz­szel pedig legkevesebb 30 forint jut pénzben — a terményen kívül — munkaegységenkint. A tsz eredmé­nyeinek növekedése, a tagság bol­dogulása bizonyára gondolkodóba ejti majd a kilépőket.., Az Előre ísz-í tépázta meg legjobban a múlt őszi vihar. A kishitűek hátat fordítottak a közös gazdálkodásnak, csak a kommunisták tartottak ki szilárdan mellette. Koch Imre és Horváth Sándor evtársak ketten kezdtek a vetéshez — egyetlen fogatukkal 18 holdon földbetették a magot. Pél­dájukat látva csakhamar csatlakoz­tak hozzájuk Müller Henrik, Bereg­szászi Lajos elvtérsak és a Lukács­család tagjai is. Nem sok idő telt bele, már 14 család dolgozott ismét a közösben. Hősi korszak volt ez, a tsz megszilárdításáért vívott harc dicső szakasza. S a kommunista szövetkezeti parasztok aranybetűvel írták be nevüket tsz-ük történelem- könyvébe. Fáradozásuk nem volt hiábavaló: máris meghozta gyümöl­csét, 3 pár ló, 12 fejőstehén, 7 nö­vendékmarha, 7 anyakoca és 36 sül­dő van ma már a közösben. A leg­fontosabb eredmény pedig az, hogy — a mu'ltévi tapasztalatokkal ellen­tétben —, az idén szilárd egységben, a legteljesebb egyetértésben, egy szívvel, egy lélekkel dolgozik min­den szövetkezetbeli — és az elsősor­ban a tsz pártszervezetének, a tsz kommunistáinak érdeme, akik fá­radhatatlanok voltak a termelőmun­kában, de nem fukarkodtak a fel- világosító szóval sem: megmagyaráz­ták, hogy a közösben minden szem gabona a tagok kenyerét növeli, minden tő kukorica nekik hozza termését, minden munkában eltöl­tött perc az év végi zárszámadás eredményességét segíti elő. Megér­tették ezt a tagok, munkájuk erről tanúskodik. Burgonyájuk, kukoricá­juk olyan, amilyennek nincs párja a határban. Irgalmatlanul sok ta­karmányuk betakarítása, 100 hold kalászosuk termésének learatása és behordása olyan megfeszített mun­kát követelt, amilyenre csak azok képesek, akik világosan látják a ma küzdelmeiben a holnap derűjét. A lelkes munkával kovácsolt bol­dog jövő ígérete nagy vonzóerőt gyakorol a kívülállókra. Pretz Já­nos, a tsz sertésgondozója ez év ta­vaszán kopogtatott be a tsz ajtaján. Kasza János növénytermelési bri­gádvezető pedig május 7-én lépte át először a tsz küszöbét. Mindkettő­jükkel erősödött a csoport. Pretz Já­nos olyan jól dolgozik, hogy havon­ta 7—800 forintot kap előlegként. Kasza Jánosnak pedig június hó­napban teljesített 84 munkaegysége után több mint 1 200 forint pénzelő­leg üti a markát. Vegyük hozzá, hogy a terV szerint 60 forint lesz egy munkaegység értéke, s így még kb. 3.540 forint értékű terményt kap július havi munkájáért zárszáma­dáskor. Ez csupán néhány szám­adat, de sokat mondanak ezek a számok... örvendetes jelenség, hogy — a pártkongresszus határozatainak szel­lemében —, jó baráti és kölcsönös segítési viszony alakult ki a szövet­kezetiek és a kívülállók között. Néhány egyéni gazdának kevés volt a takarmánya, s a tsz-ből kér­tek szénát. Helyette most a gabona- behordásban segítettek fogatukkal. — Fehérvári András, Kasza Péter, Juhász József és Fejes István két- napon keresztül hordták szekereik­kel a tsz gabonáját. Az egyikük meg is jegyezte, kissé szégyenkezve: »Ha tudtam volna, hogy így meg­erősödik a csoport, másként gondol­kodtam volna én is a tavasszal...« És ebből az egy mondatból is érző­dik: a tsz eredményei gondolkodó­ba ejtették az egyénieket. Tegyük hozzá: ha az Előre tsz tagjai to­vábbra is minden nap egy-egy lé­pést haladnak előre, a zárszámadás után — de még talán előbb is — könnyebben tudnak utat választani a ma még egyénileg gazdálkodók... Kettős arculata van tehát Somogymeggyesnek: a ha­tár felénél valamivel nagyobb ré­szén lovak, tehenek húzzák az ekét, 1000 holdon pedig traktor hasogatja az új barázdákat. A község levegő­jét azonban át- meg átjárta a nagy­üzemi gazdálkodás szelleme, s a termelőszövetkezeti mozgalom való­ban kitéphetetlen gyökereket eresz­tett — nem a meggyesi földbe, — hanem az itteni gazdák egy jelentős részének leikébe. Ezek az emberek részesei a ma harcainak, csatárzói a jövőnek. Somogymeggyes új pa­rasztjai — a párt és a kormány ke­ze által vezetve — ismerve a hol­nap kilométerköveit, biztos léptek­kel haladnak az egyenes úton, a kö­zös munkából fakadó jólét felé. Bízunk abban, hogy áldozatos mun­kájuk meghozza a várt eredményt: tovább öregbítik a tsz-mozgalom be­csületét és a ma még kívülállók, engedve a közös út hatalmas von­zóerejének, követik példájukat, s a falu nevét mutató tábla rövidesen ismét ezt hirdeti: Somogymeggyes termelőszövetkezeti község... Kutas Jwsef

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents