Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-28 / 203. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1951 augusztus 28, „A kommunista párt minden körülmények között dolgozni és harcolni fog törvényes létéért“ Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának nyilatkozata New York (TASZSZ). Az Egyesült Államok Kommunista Pártja sajtónyilatkozatot tett közzé, amelyben elítéli a kommunista pártot betiltó törvényt. A nyilatkozatban az áll, hogy »a kommunista párt minden körülmények között dolgozni és harcolni fog törvényes létéért.« A nyilatkozat megállapítja, hogy a kommunista pártot betiltó törvény életbeléptetése újabb bilincseket rak az amerikai szakszervezetekre és lépést jelent a rendőrállam felé. Ez a komrhunistaellenes törvény — hangzik a nyilatkozat —• a világ szemében súlyos csapást mér az ország becsületére és tekintélyére. A világ a tárgyalásoknak és a két rendszer békés egymás .mellett élésének útján halad. Az Egyesült Államok politikai vezetői azonban tőlük telhetőén fokozzák a »hidegháborút«. Minden évben 40 milliárd dollártól fosztják meg az országot, hogy ebből pénzeljék a »hidegháborút«. » A világ népei a kommunistaellenes törvényben Hitler és Mussolini törvényeinek utánzását látják és gondolkodóba esnek, vájjon hová tart az Egyesült Államok és hová vezetheti az emberiség többi részét. Ez a törvény azon a nagy hitlerista hazugságon alapul, hogy a kommunista párt a kormány- erőszakos megdöntésére tanítja az embereket, a kormány erőszakos megdöntését hirdeti. Ez merő koholmány, . .« »Mi — mondja a nyilatkozat — felhívunk minden amerikait, aki az alkotmány pártján áll, hogy egyesült erővel keljen harcra ennek a szörnyű törvénynek hatálytalanításáért. Mi, kommunisták folytatni fogjuk harcunkat a békéért, a demokráciáért, a nép jólétéért, a szakszervezetek és a néger lakosság jogaiért. Pártunkat nem ijeszti meg ez az új támadás. . . a kommunista párt minden körülmények között dolgozni és harcolni fog törvényes létéért. Pártunk nemcsak saját jogaiért, hanem minden amerikai jogait biztosító törvényért is harcol.« „Kína nem tűri as Egyesült Államok beavatkosását Taivan felszabadításába !66 Peking (Uj Kína). A »Zsenminzsi- bao« csütörtöki számának vezércikke kijelenti, hogy Kína nem tűri az Egyesült Államok beavatkozását Taivan felszabadításába. A vezércikk hangoztatja, hogy Kína demokratikus pártjainak és népi szervezeteinek Taivan felszabadítása érdekében kiadott közös nyilatkozata a 600 milliós kínai nép egységes akaratát fejezte ki. Az Egyesült Államok agresszív elemei — folytatódik a cikkben — mostanában nagy hűhóval hirdetik, hogy a kínai népet megakadályozzák Kína saját területének, Taivan- nak felszabadításában. John Foster Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere augusztus 24-én arcátlanul kijelentette, hogy »az Egyesült Államok tengerészeiének kiadott legfontosabb utasítás Formoza szigetének megvédése« és hogy »a nacionalisták megszállása alatt álló környező szigetek védelme szoros kapcsolatban áll Formoza védelmével«. Ennek bizonyítására szolgál Stumpnak, az Egyesült Államok csendesóceáni flottája fő- parancsnokának sértő provokációja, aki augusztus 19-én az Egyesült. Államok hat hadihajóját vezényelte a TaChen-szigetek körüli vizekre, körülbelül 15 mérföldnyire a csekiangi tengerparttól. Ugyanaznap az Egyesült Államok tengerészetének repülőgépeit több mint 160-szor vetették be a Tachen-szigetek körül. Stump azzal kérkedett, hogy »Formoza térségében elegendő amerikai tengeri haderő áll készen bármiféle kommunista fenyegetés elhárítására« ■ és hogy az »Egyesült Államok tengerészeié valószínűleg nem szorítifliHiiiiiiiiiiniitiiiiiniiiiiiiniiinifniniiiiiiiniiiiiiiiiininiiniiiniiniiniinin] koznék csupán védelemre, ha a kommunisták megtámadnák For- mozát«. Az agresszív washingtoni klikk, arra törekedve, hogy Taivant a nemzetközi feszültség fenntartásának támaszpontjaként használja fel, a Kína Taivan ja és délkeleti partvidéke elleni fegyveres agressziót »Taivan megvédésének« nevezi. Taivan azonban nem Amerika Hawaii-ja. Minő joga van az Egyesült Államoknak »Taivan megvédésére?« A kínai népnek az az elszánt, elhatározása, hogy felszabadítja Taivant, meg fogja szilárdítani Ázsia és a világ békéjét és 'kiterjeszti a kollektív béke övezetét.. Taivan 8 milliós kínai népét fel kell szabadítani. A kínai nép felszabadítását teljessé kell tenni. Ez az a történelmi hivatás, amelyet a kínai népnek teljesítenie kell és ebben nem fogja tűrni semmiféle idegen ország beavatkozását. Ha azonban bármely idegen agresszor 1 ragaszkodik ahhoz, hogy ellenségesen lépjen fel a kínai néppel szemben, ha beavatkozik Kína belügyeibe és megakadályozza a kínai népet Taivan felszabadításában, semmi sem menti fel a súlyos következmények felelősségének terhe alól. Megváltozhatatlan a kínai népnek az az elszánt elhatározása, hogy felszabadítsa Taivant. Az áruló Csang Kai-sek-klikk halálra van ítélve. Kínának gyakorolnia kell szuverénitá- sát Taivan és a partvidéki szigetek felett. E területeken inem tűrhető az amerikai agresszorok semmiféle jogsértése. Ünnepség Párizsban a felszabadulás 10. évfordulója alkalmából Párizs. Augusztus 26-án Párizs felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek utolsó napján a Sztálingrád-téren hivatalos ünnepséget tartottak. Az ünnepségen megjelent Emmanuel Temple, a volt frontharcosok ügyeinek minisztere. A »Felszabadulás fájánál« Lafay párizsi polgármester rövid beszédben méltatta a hitleri hódítók elleni háborúban elesett hősök emlékét. Csütörtök délután katonai díszszemle volt Párizsban, amelyen a katonai egységek mellett az ellenállási mozgalom szervezeteinek volt tagjai is resztvettek. BECS (ADN). Az »österreichische Zeitung« szerdán újabb részleteket közölt arról, hogy a volt osztrák katonák körében rendszeres toborzás folyik nyugatnémet csapategységek számára. A lap szerint azok közé a szervezetek közé, amelyek nem csupán a hitleri hadsereg volt tagjai, hanem a sorköteles ifjúság között is toboroznak, tartozik a »volt hivatásos katonák és hátramaradottjaik szövetségének ausztriai országos csoportja« is. T PETŐFI ZÁSZLAJA ALATT POHÁRRAL MERÍTENI ki a tengert — ezt jelentené Petőfi méltatása egyetlen újságcikk keretében. Mi sem vállalkozunk arra, hogy a DISZ Petőfi-iskolák őszi megindulása alkalmából megjelenő oilkkel teljességre törekvő Petőfi-méltatást nyújtsunk olvasóinknak. Arra sem törekszünk, hogy újfajta megvilágításba helyezzük emberi és költői jelentőségét. Egyetlen más költőnknél sem végezte el sokrétűbben és alaposabban ezt a feladatot az irodalomtörténet. Könyvtárat töltenek meg a Petőfit értékelő méltatások. Újat tehát mi sem mondhatunk róla. Amint a természeti világban mesz- sze vidékek, sőt világrészek emberei reménykedve és fáradtságot nem kímélve keresnek fel egy-egy jóitalú, vagy éppen gyógyerejű forrásvizet, amelynek ízében, összetételében ki-ki a maga bajának gyógyító orvosságát keresi és találja meg, ugyanúgy kutatja az emberi szellem szomjúsága is egy-egy nagy költő, író, vagy filozófus életművében az egyén, vagy egy egész nép a maga problémáinak megoldására mutató igazságokat, Iránytadó vezéreszméket, célkitűzéseinek igenlését. Petőfi költészetének tisztavizű forrása fölé hajolva, nézzük meg. miként tükröződnek abban az ifjúság, a nép és a szabadság szeretetének az ő egyéniségére leginkább jellemző eszményei. I. „Mi emeltük föl először A cselekvés zászlaját.'* (A márciusa ifjak.) AZ IFJÚSÁGRA, a magyar ifjúságra nézve jelentett és jelent elsősorban szinte magnetdikus vonzóerőt Petőfi költészete és emberi példaadása. Petőfi személyében egybeesik a nagy költő és az ifjúsági vezér. Ha nem volna hivatás szerint költő, akkor 1848-ban valószínűleg már túl lenne a társadalmi értelemben vett ifjúságon, hiszen 25 éves lévén, minden más értelmiségi pályán »kész« ember, foglalkozással, némi kis pozícióval bíró férfi lett volna. Az a tény, hogy Petőfi az ifjúság vezére lehetett — költővoltából származott, mivel ez tartotta a társadalom perifériáján, tehát az ifjúsághoz hasonló állapotban. Egész költészete azt az életérzést fejezi ki, amely csakis ebben a radikális ifjúsági körben fejlődhetett ki. A márciusi ifjúság szerepének történelmi fontosságát teljességgel átérzi, s ezzel az öntudattal állapítja meg: Mi emeltük föl először A cselekvés zászlaját. . . Vagy másutt: Ott áll majd a krónikákban Neved, pesti ifjúság. Ez az öntudat acélozza meg szavait akkor is, amikor az ifjúság másik, a reakció befolyása alatt álló csoportjával, az úgynevezett »arany- ifjúság«-gal szemben szinte prokla- málja a maga táborának, a márciusi ifjúságnak a vezetésre való jogosultságát : A honnak egy igaz zászlója van, Ezt mi álljuk körül. Ugyanezt az ifjúságot korholja és feddi, amikor a haza jövendőjét féltve, így fordul hozzá: Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága? Született politikai költő és született politikus. Tísztánlátó, aki korában talán legjobban tudja felmérni a tényleges helyzetet. Éppen ezért tud számolni a helyzettel és ha kell, tud taktikus is lenni. És mindezt a magatartást maradék nélkül tudja kifejezni versben. Teljes kapcsolata van közönségével: megérzi és kifejezi vágyait, ezáltal hatni képes rá. Fiatal kora ellenére sokféle életformát élt át. Származásánál fogva ismeri a paraszti életet. Volt diák. Ez kapcsolatot teremtett számára a polgársággal és a nemesség egy részével is. Volt színész — ebben az időben bár némileg tisztelt hivatás, de végeredményben megvetett foglalkozás — tehát ismeri a társadalom kivetettjeit, a kor »alvilágát«. Közben igen magas műveltséget szerzett s ez könyebbé teszi tájékozódását a világban. A harcos ifjúság körében igen nagy volt a tekintélye, elismerték vezérnek. De az Jól dolgozik a Textilművek DISZ-szervezete Az üzemben eddig az volt a probléma, hogy a fiatalok nem tudtak összejönni DISZ-taggyűlésre, mert három műszakban dolgoznak. Keceli elvtárs, az üzemi DISZ-bizottság titkára a hét alapszervezeti titkárral karöltve ezt megoldotta úgy, hogy minden hónapban három héten egy-egy ifjúsági napot tartanak. Az ifjúsági napot kultúrműsorral kötik egybe, hogy a fiatalok megszokják a kollektívát, s utána táncot rendeznek, ahol éjfélig szórakozhatnak hozzátartozóikkal. Az ifjúsági napon természetesen a termelési eredményekkel, a minőség megjavításával kapcsolatban is foglalkoznak a fiatalokkal. Keceli elvtárs, az üzem vezetőségével karöltve, egyhónapos »ifjúsági versenyt« indít annak érdekében, hogy a jelenleg munkaerőhiány miatt kihasználatlanul álló gépeken fiatalok dolgozzanak úgy, hogy egyszerre több gépet kezelnek. A fiatalokat nagy versengésre serkenti az, hogy a legjobb eredményt elérőket október 3-án az üzemi DISZ-bizottság kirándulni viszi Sztálinvárosba. A kirándulás költségeit az alapszervezetek által rendezett műsoros estek bevételéből fogják fedezni. Ezt a kezdeményezést örömmel fogadták a fiatalok. Most folyik a DlSZ-szervezet- ben a hallgatók kiválasztása a politikai oktatásra. Eddig már 90 fő van, aki a Petőfi-iskola I. és II. évfolyamán fog tanulni, ezenkívül 25 fő tanulja: a Bolsevik Párt történetének I. és II. évfolyamát. Jól dolgozik az üzemi DISZ-bi- zottság tagjai közül Csajági elV- társnő, aki szíwel-lélekkel szervezte meg a fiatalok utazását a siófoki találkozóra, Ferine elvtárs, aki nagy sikerrel rendezte meg a tombolát. Dicséret illeti a bizottság összes tagjait, hogy kezükbe vették szervezetük ügyét, a fiatalok nevelését s ha továbbra is ilyen lendülettel dolgoznak, úgy a Textilművek DISZ-szervezetét is a legjobbak közé sorolhatjuk. Gulyás Pál: A barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet A Mezőgazdasági Kiadónál megjelent népszerű nyelven írt kis monográfiában, »Äz ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága« címmel kitüntetett barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet életének és munkájának egyes jelentősebb mozzanatait írja le a szerző. Könyvében beszámol a termelőszövetkezet fejlődésének eddigi útjáról. Ismerteti a tervkészítés, munkaszervezés, munkaegységszámolás, premizálás módszereit. Bemutatja, hogy miképpen és milyen eredménnyel alkalmazták a termelőszövetkezetben az alapvető és az új termelési módszereket. Képet ad a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet vezetéséről. Igen hasznosan és tanulságosan írja le, hogy hogyan biztosították a tagság érdekeltségét a termelési eredmények növelésében. Az olvasó megismeri ebből a könyvből azt is, hogy a szorgalmas, jó munka eredménye hogyan mutatkozott meg a szövetkezet erősödésében és a tagság jólétének emelkedésében. A könyv stílusa világos, magyaros. Az egész műből érződik, hogy a szerző szeretettel, gonddal és kellő hozzáértéssel foglalkozik a barcsi Vörös Csillag térmelőszövetkezettel. Kapható az állami könyvesboltokban és a földművesszövetkezeti boltokban. (A 108 oldalas könyv ára 10 forint.) RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK (MTI). A francia szocialista párt igazgató tanácsa újabb kétségbeesett lépésre határozta el magát, hogy még1 az utolsó pillanatban »észre térítse« a pártvezetés önkénye ellen lázadó tagjait és az EVK-szerződés ratifikációja mellett egy tömbben mozgósítsa őket. Az »ünnepélyes felhívás« többék között a következőket mondja: Az igazgató tanácsnak nincs módjában tudomásul venni, miszerint az EVK-szerződés nemzetgyűlési ratifikációs vitájának alapjául a Jules Moch által kidolgozott jelentés szolgáljon, amelynek következtetései ellenkeznek a párt^ hivatalos döntésével. (TASZSZ). Rio De Janeiroból érkezett jelentés szerint Vargas volt brazíliai elnök búcsúlevelében, amelyet holtteste mellett találtak meg, rámutatott arra, hogy brazíliai ellenzéke és külföldi erők akadályozták abban, hogy elősegítse a »brazil kisemberek« életének megjavítását. Vargas elnök kifejtetté, milyen ellenzék szállt szembe az országon belül és külföldön olyan fontos elgondolásaival, mint az új olaj- és .villamosenergia politika, a munkabérminimumról és a szuperprofitok megadóztatásáról szóló törvények, akkor az ellenzék minden eszközzel megpróbálta őt elhallgattatni. igazi elismerés a gyűlölködő konzervatív oldalról jött, ahol szintén benne látták megtestesítve a fenyegető forradalmat. Talán csak Ady személyét és költészetét érte annyi rágalom életében, mint őt és az ő költészetét. Ez pedig azt jelenti, hogy az uralkodó rend kedvezményezettjei nála is, Adynál ;'s jó szimattal felfedezték a költészeten túlmenő politikai jelentőséget. n. „Ha múlt s jelen nem a tiétek is, Tiétek lesz. a végtelen jövő.“ (Palota és kunyhó.) A NÉP SZERETETE, a felőle való állandó gondja az, amiért minden időben a maga italának tekintette a magyar nép Petőfi életművét. A magyar nép gondja, bánata, kevéske öröme mind az ő kantján talált szívig ható tolmácsolóra. Nemcsak osz- .tályhelyzete állítja a nép mellé, de a világot rengésben tartó történelmi erők felismerése is. íól látta azt, amit ezekben az időkiben csak az emberiség akkor élő, legnagyobb gondolkodói, Marx és Enge.s 'attak ilyen világosan a nép, az elnyomott tömegek sorsa felől: Ha muH s jelen nem a tiétek is, Tiétek lesz a végtelen jövő. Petőfi tudatosan vállalja származását és teljes jogot követel osztályának. Itt természetesen meg kell jegyezni, hogy a társadalmi osztály fogalma nem áll tisztán a Fiatal Magyarország előtt, még az ideológiailag képzettek sem az osztály fogalmában gondolkoznak, hanem elnyomottakról és e’nyomúkró beszélnek. Osztályelnyomás és nemzeti elnyomás különbsége nem világos előttük. De akkor még az egész társadalomtudomány gyermekcipőben jár, az utópista szocializmus — roe’y nem ismeretlen Petőfi előtt — még nem mérte fel a maguk teljességében a társadalmi viszonylatokat. A társadalom változásának gazdasági meghatározottsága ismeretlen a számára (a Kommunista Kiáltvány csak 1848-ban jelent meg), a szabadság és egyenlőség eszméit, a polgári forradalmárok mintájára, kizárólag erkölcsi szükségletből vezeti le. A francia forradalom eszméi iránymutatóak számára, de nem azt. a francia polgári társadalmat akarja látni Magyarországon, amely a forradalom nyomán kialakult. Tudja, hogy a nyugati forradalmak nem teremtettek befejezett helyzetet, a megkezdett útnak még nagyon is a felénél tart a világ. De idehaza még itt sem tartunk. Egyelőre az élelmi emberi jogokért küzd s kimondja: Haza csak ott van, hol jog is van, S a népnek nincs joga. Az akadékoskodókat Dózsa György szellemével fenyegeti: Nem hallottátok Dózsa György hírét? Izzó vastrónon ól elégettétek. De szellemét a tűz nem égeté meg. Meri az maga tűz; úgy vigyázzatok; Ismét pusztíthat e láng rajtatok! Alkotmányunk 5. évfordulója napjaiban nem lehet eléggé meghatottam olvasni a nép jog okért csatázó; alábbi verssorait: 67138443498469893438749768
