Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-03 / 182. szám

Kedd, 1954 augusztus 3. SOMOGYI NÉPLAP 3 A törvényesség betartása Magyaregres tanácsára is kötél eső Az elmúlt héten a »Somogyi Néplap« beszámolt arról, hogy a kaposvári járás a pénzügyi osz­tály súlyos mulasztásai miatt el­maradt a harmadik negyedévi adóbevételi terv teljesítésével. Mindehhez az a hozzáfűzniva­lóm, hogy a járási tanács felelős­ségét súlyos politikai hibák is nö­velik, amint ezt Magyaregres köz­ségben is tapasztalhattuk. Magyaregres községi tanácsa nem érzi szívügyének az adóbe­vételi terv teljesítését s nemtörő­dömsége miatt a község kulákjai adótartozásukat egyáltalán nem fizetik s mindezért még senki sem »háborgatta« őket. Csonka László kulák hosszú évek óta nem fizet adót, s így adótartozása 38.450 forint, Kozári József tartozása 26.729 forint, míg Szűcs József 44.680 forinttal tartozik államunk­nak. De a község többi kulákja sem kivétel, nincs egyetlen olyan ku­lák a községben, akinek 25 ezer forintnál kisebb adótartozása lenne. A helybeli adómegbízott kísérletei, hogy a kulákokat elszá­moltassa', mindeddig kudarcba fulladtak, a végrehajtások során a községi tanács nem adott segít­séget ahhoz, hogy az adótartozá­sok miatt a törvény szigorával lépjenek fel a kulákokkal szem­ben. A községi tanács végrehajtóbi­zottságának megbízott elnöke, Pál Ferenc és Kóbor János VB-titkár mit sem törődik az adóbevételi terv teljesítésével, a hátralékosok elszámoltatásával, sőt védelembe veszi a hátralékosokat, s akadá­lyozza a kulákok elszámoltatását. A magyaregresi községi ta­nácson a vezetők együtt éreznek a kulákokkal, tehát nehéz a pénzügyi osztály munkája, amikor velük együtt akar eredményeket elérni az adó­bevételi terv teljesítésében. Pél­dául amikor megindult a kulákok elszámoltatása, a végrehajtások a nagy hátralékosoknál, a községi tanács vezetői arról akarták meg­győzni a kiküldött szerveket, hogy ne számoltassák el valamennyi kulákhátralékost, hanem állapít­sanak meg bizonyos sorrendisé­get. (Talán olyant, hogy melyik kulák »jó« kulák a vezetők sze­rint és melyik nem.) Hiába van­nak a községben becsületes, adó­jukat példamutatóan rendező gaz­dák, amikor a tanács opportunis­ta magatartása miatt 30—40 ezer forinttal tartozó kulákok »nevet­nek a markukba«. A becsületes adófizetők példája hatástalan ma­rad, olyannyira, hogy Vannak becsületes adózók: Kapo- nya József 5 holdas dolgozó pa­raszt már az év elején rendezte egész évi adóját, Garabon György is rendezte ezévi adója nagyré- szét, Sörös Tamás ugyancsak egész évi adóját rendezte, Tamás Ferenc is pontosan fizeti az ese­dékes részleteket. A községi ta­nács azonban nem népszerűsíti ezeket a példákat, s lehetetlenség­re hivatkozik, amikor a hátra­lékosok elszámoltatásáról szó esik. Hogy nem lehetetlen a kulákok elszámoltatása, azt a későbbi el­számoltatások bebizonyították. S a község dolgozó parasztjai meg­elégedéssel vették tudomásul, hogy a kis tartozások miatt zak- latottak helyett végre elszámol­tatták a komoly összegekkel tar­tozó, az adófizetést szabotáló ku­lákokat, akik megtagadták az adó fizetését. A törvényesség betartása kö­telező Magyaregres községi tanácsára, de a kaposvári járás valamennyi községi tanácsára is. A pénzügyi osztály segíteni fogja munkájuk­ban őket, hogy az adójukat be- 1 csülettel rendező dolgozó parasz­tok népszerűsítése mellett a no­tórius hátralékosokkal szemben alkalmazhassák népköztársasá­gunk törvényének szigorát. Kenedi Béla, vezető adófelügyelő mmmviWt'té a község 240 adófizetőjéből 112 még semmit sem fizetett ezévben. A Városi Párt-Végrehaj főbizottság segítségével teremtsenek rendet a BELSPED-nél A Kaposvári BELSPED-nél gyakran váltakoztak az igazgatók, voltak köztük jól és rosszul dol­gozók. Van olyan régi dolgozó a vállalatnál, aki 4—5 igazgatót is »kiszolgált«. A közelmúltban Horváth - Imre elvtársat helyezték a vállalathoz, hogy a hiányosságokat megszün­tesse, megszilárdítsa a munkafe­gyelmet, felszámolja a túlkapáso­kat, rendet teremtsen a BELSPED-nél. Horváth elvtár­sat jó munkája jutalmául helyez­ték át igazgatónak a Megyei Ta­nács közlekedési osztályvezetői beosztásából. Eddigi munkája folytán ismerte a BELSPED mű­ködését, tisztában van az admi­nisztrációval, a fuvarozással. Be­lépése után azonnal hozzálátott az átszervezéshez, a hiányosságok megszüntetéséhez, enngk ered­ményeként javult a vállalat mun­kája. Csakhamar azonban egyesek kifogásolni kezdték intézkedéseit. Fegyelmi határozatait többen semmibe vették, megtagadták a munkát, kilépéssel fenyege­tőztek. Harnos Elek és Gelencsér György bércsalásokat akartak el­követni. Az igazgató természete­sen megtorló intézkedéseket foga­natosított a magukról megfeled­kezett dolgozók ellen, aminek az lett a következménye, hogy egye­sek megkezdték aknamunkájukat Horváth elvtárs ellen. Olyan han­gokat kezdtek fújni, hogy az igaz- gátó elválasztotta a párttitkárt a dolgozóktól és ezért történnek a hiányosságok. A valóságban éppen az ellenke­ző történt: olyan beosztásba he­lyezték a párttitkárt, ahol reggel 4—8 óráig a dolgozók között le­het, míg délután 8—4-ig szintén dolgozik. A közbeeső idejével maga rendelkezik, így ideje van a párt- szervezet ügyeivel, a dolgozókkal foglalkozni. A hiba nem is itt van, hanem ott, hogy Galambos elvtárs, a párt- szervezet titkára keveset fog­lalkozik a dolgozókkal, nem neveli őket. Semmiesetre sem nevelőhatású az, ha dolgozótársai előtt ilyen kije­lentést tesz: »Én nem rakom meg a kocsit, inert nem fizetik meg!« Holott éppen neki, a párttitkár­nak kellene jó példát mutatnia, a bércsalókat leleplezni, a normas lazítók ellen fellépni, vagy az italt mértéken felül szerető dol­gozókat az ivásról leszoktatni. A régi dolgozóknak is példát kellene mutatniuk, hiszen vannak az üzemben jó szta­hanovisták, elvtársak, akik új dolgozótársaiknak tapasztala­taikat átadhatják, de ezt nem teszik meg. Fel kel­lett volna figyelniük a Lengyel­telepen 1945 óta elfekvő ekékre, kocsialkatrészekre, lógereblyére is, hogy az abban az időben nagyon keresett mezőgazdasági gépeket egy tsz-nek adhatták volna. Az irodai és a fizikai dolgozók között nem jó a kapcsolat. Som­fai elvtársnak pedig valóban az igazgató helyettesének kell lennie minden tekintetben. Helytelen ja­vaslatokat ne írjon alá, és ami a termelés fokozását segíti, abban határozottan intézkedjék. A ki­adott utasítások végrehajtását szi­gorúan ellenőrizzék. Csak így előzhetik meg a nap-nap után je­lentkező visszaélési kísérleteket. Az eddig elkövetett hiányossá gokért felelősség terheli a Városi Párt-végrehajtóbizottságot is. Nem bírálta, nem segítette munkájában a BELSPED pártszervezetét, annak ellenére, hogy ismerte a pártszervezet rossz munkáját. Nem adtak konkrét feladatokat Galambos elvtársnak és nem bí­rálták meg ivása miatt. A Városi Párt-végrehajtóbizott­ság segítse és ellenőrizze a BELSPED pártszervezetének munkáját, hogy az megerősödjék és a becsületes dolgozók érdekeit képviselje. Galambos elvtárs pe­dig példamutatóan, párttitkárhoz, kommunistához illően végezze feladatát, segítse a vállalatveze­tés felelősségteljes munkáját, Horváth elvtárssal karöltve küzd­jön a hibák felszámolásáért, a vállalat eredményeinek növelésé­ért. Egy délután a szuloki Kossuth tsz asszonyai között A MÚLT HÉT szerda délutánján még í órakor is perzselt a meleg, amikor a szuloki határba értünk. Énnek ellenére nagy volt a mozgoló­dás a mezőn, kocsi kocsit ért a po­ros úton. A Kossuth tsz cséplőbrigádjának tagjainál nyoma sincs a fáradtság­nak. A hőség ellenére jókedvűen tréfálkoznak az emberek. Kérdé­sünkre elmondják, hogy a mozgó- büffé járt itt, amit nagyon kedvel­nek az asszonyok és a férfiak egy­aránt. Jól halad a munka, mert jó a cséplőgép. A rozs jól fizet, a bú­zából még nem csépeltek. Az emberek jókedvének még más oka is van. Dibusz elvtárs és Fekete elvtárs elmondják, hogy meg van­nak elégedve. A múlt évben is szép jövedelmük volt és az idén is jó ki­látások vannak. A munka szervezetten megy, rend van mindenütt. Kukoricájuk, burgo­nyájuk, görögdinnyéjük teljesen nyomtalan. Míg beszélgetünk, Kovács elvtárs­nő, a megyei MNDSZ titkára egy tsz- asszony helyett felmegy a dobra és vágja a kévét. Miseta elvtárs, a bar­csi J. B. titkára a zsákolásnál segít, hogy beszélgetés közben is menjen a munka. TÁVOLABB, a rozstáblán túl pi­ros- és fehérkendös asszonyok haj- ladoznak, zabot kötöznek. Odame­gyünk, s látjuk, hogy 10—11 asszony frissen és vidáman dolgozik. Olyan fürgék, mintha nem is lenne 28—30 fokos meleg, nevetésüktől hangos a környék. Beszélgetés közben az asszonyok elmondják, hogy a tagság nagyon szereti az elnököt, Szejci elvtársat, aki bátran megfogja a zsákot és a kaszanyelet. De a felesége, s még 60 éves édesanyja is egész nyáron kint dolgozik velük együtt. Itt dolgozik a fiatalokkal Bekk István párttitkár felesége és Wirth Ferencné, az. MNDSZ titkára, akik 150—150 mun­kaegységet teljesítettek eddig. Pél­dát vehetnek róluk azok a kadarkúti asszonyok, akik jobban szeretnek otthon üldögélni. A szuloki MNDSZ-asszonyok el­mondják, hogy a nagy mezőgazdasá­gi munkák idején is 25 új aktívát mozgósítottak az új tagkönyvek ki­adásánál és már mindenki megvette az emlékbélyeget. Hazafelé jövet találkozunk Szejci István elvtárssal, a Kossuth tsz el­nökével. Miseta elvtárs megdicséri és bíztatja, hogy továbbra is így dol­gozzanak. Az elnök elvtárs magától értetődően mondja, hogy a párt ta­nította meg arra, hogyan kell a cso­port munkáját irányítani. Megjegy­zi, jelenleg az a gondolat foglalkoz­tatja őket, hogy felveszik a versenyt az országoshírű barcsi Vörös Csillag 'termelőszövetkezettel. ELKÖSZÖNÜNK és az elnök megy az övéihez, akiket a közös cél, a kö­zös érdek egy nagy családdá egyesí­tett. TAKÁCS GYULÁNK; az MNDSZ megyei munkatársa. A „SOMOGYI NÉPLAP" POSTÁJÁBÓL Több tojást, több baromfit akarunk biztosítani az árvízkárosultaknak Vállalatunknak alig van hetven dolgozója. A kis létszám ellenére is több mint 3000 forintot gyűjtöttünk össze az árvízkárosultak meg­segítésére. Dolgozóink harcot indítottak alkotmányunk ünnepének tisz­teletére tett vállalásaik teljesítéséért. III. negyedéves tervünket túl akarjuk tejesíteni, több tojást, több baromfit akarunk biztosítani árvíz- sújtotta dolgozótársainknak. Július havi tervünket tojásból 196, barom­fiból 142.5 százalékra teljesítettük. Marosvölgyi Júlia : Baromfi- és Tojásbegyüjtő Vállalat. Köszönet a Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozóinak' Termelőszövetkezetünk a nagy me­zőgazdasági munkák idején munka­erőhiánnyal küzdött. A vezetőség látta, hogy a tsz dolgozói nem bir­kóznak meg ekkora földterülettel. Ezért szerződést kötöttek a fonói gépállomással talaj-, növényápolási, aratási és betakarítási munkára. A gépállomás kötelezettségének csak részben tudott eleget tenni. A rend­kívüli időjárás nagymértékben aka­dályozta a munkát. Segítséget kap­tunk az Ingatlanforgalmi Vállalat­tól, sőt azok felkérték a Baromfifel­dolgozó Válalatot is, hogy segítsenek tsz-ünknek a nagy munkában. A két vállalat együttesen küldött kő­művest és cserepest, aki kijavította istállónkat és magtárunkat. Kijöt­tek segíteni az aratáshoz mindkét vállalat dolgozói is. Az Ingatlanfor­galmi Vállalat 24 dolgozója közül azonban nagyon kevés vette ko­molyra a munkát, »elszórakoztak«. De a Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói igen, ők • két napra jöttek és nagyon sok segítséget adtak ter­melőszövetkezetünknek. Ezúton mon­dunk nekik köszönetét. Henkel Károly szabadi Béke tsz. Marosi elvtárs tudja, hogy mit jelent a Duna pusztítása A Keszthelyi Gyapjútermelő Vállalat pusztakovácsi gazdaságában is szívesen adták a dolgozók forintjaikat az árvízkárosultak megsegíté­sére. Németh István elvtárs fizetés ések 9 százalékát, Marosi Ferenc juhász fizetésének 12 százalékát adta az árvízkárosultaknak. Marosi elvtárs 75 százalékos rokkant, mégis elsőként tette a vállalást. Tudja, mit jelent a Duna pusztítása, ő is volt dunamenti lakos. Gazdaságunk dolgozói eddig 4.580 Ft-ot juttattak az árvízkárosultak megsegítésére. Kovács István ■ ■■■ ■ ■■B 17 kutat fúr a szigetközi lakosság számára a Kaposvári Mélyfúró V, Az árvízkárosultak megsegítésére tartott őrség alatt a július 26-tól 31- ig terjedő időszakban szép eredmé­nyek születtek a Kaposvári Mély­fúró Vállalatnál. A kaposvári üzem- vezetőségnél a külső fúrógarnitúrák közül kiemelkedő teljesítményt ért el Bese Lajos fúrómester brigádja. De jól dolgozott Szentai fúrómester brigádja is. A központi műhely dol­gozói közül Sándor Jánosnak, Ober- mayer Gyulának, Rotkai Lajosnak n* kiváló az eredménye. A Mélyfúró Vállalat pápai üzem­egysége az árvízsujtotta Szigetköz lakosságának 17 darab mélyfuratú kutat fúr a közeljövőben. Ezzel is segíteni kívánják a Szigetköz lakos­ságát, hogy fertőzött kútjaik iha­tatlan vize helyett jó ivóvizet adó kutakat adnak át nekik. Szüts István Mélyfúró Vállalat. Békenagygyűlés a Városi Színházban Ma délután 6 órakor a Városi Színházban békenagygyűlés lesz. A békenagygyűlés előadója Gömöri Endre elvtárs, a Magyar Rádió külpolitikai rovatának vezetője. A beszámoló a genfi tanácskozás eredményeiről és tapasztalatairól szól. Kérjük Kaposvár dolgozóit, az üzemek és hivatalok dolgozóit, hogy minél nagyobb számmal jelenjenek meg a békegyűlésen. BÉKEBIZOTTSAG Megindult a borszállítási szerződések kötése A krományprogramm megjele­nése óta számos intézkedés segí­tette hazánkban a szőlőfejlesztés előmozdítását, a meglévő szőlőte­rületek feljavítását és új szőlők telepítését. Az eddig megjelent rendeletekre főleg megyénk törté­nelmi borvidékein: Kőröshegy, Szólád és Látrány vidékén a pa­rasztság többszáz hold jó minűsé- gű szőlőfajta telepítésével vála­szolt. A kormányzat a szőlőtermelés fejlesztése érdekében a közel­múltban megjelent a szőlő- és borszállítási szerződésről szóló mi­nisztertanácsi határozattal az ed­digieknél jóval nagyobb segítséget nyújt a parasztságnak azzal, hogy igen magas áron biztosítja termés- feleslegük értékesítését. Borszállí­tási szerződéssel adott esetben a magas szabadárakon felül körül­belül 30 százalék felár érhető el. Emlékeznek még a régi borter­melők megyénkben, hogy egy bő termés esetén 5—6 fillérért vásá- sok verejtékkel termelt borukat. A Magyar Népköztársaságiban már nincs kitéve a bortermelő a kapitalista borkereskedők kénye- kedvének, mert államunk nem­csak a szőlőtermeléshez ad meg minden segítséget, hanem a ter­més értékét is bőségesen megtérí­ti a termelőknek. A borszállítási szerződések kö­tését a borforgalmi vállalatok végzik. Bárki köthet (nagygazda is) szerződést a vállalattal au­gusztus 31-ig. A szerződés lényege abban áll, hogy csak beadáson fe­lüli mennyiségre, áru-borra köt­hető. Szerződésre a termelő tet­szése szerint akár 1 hl bor, illetve 130 kg szőlő is leköthető. A ter­melő a szerződés megkötésekor 200 forint készpénzelőleget kap hl-enként. A leszerződött mennyi­ségre szállításkor a szabadárakra 10 százalék szerződéses felárat* U.5 Mal.-fokos vörös, valamint 12.5 Mal.-fok. külön szüretelésű fehér borra 10 százalék minőségi prémiumot, 5 hl-en felüli meny- nyiségre pedig hl-enként 80 fo­rint mennyiségi prémiumot fizet ki a Borforgalmi Vállalat. Adott esetben tehát a magas szabad­árakra kb. 30 százalékos felár ér­hető el. A borszállítási szerződés­nek eddig is komoly sikere van megyénkben. A sok közül kiemel­jük Kelemen József kéthelyi la­kost, aki 520 kg szőlőre;, Fábos József balatonújlaki gazdát, aki 650 kg szőlőre, Kenyér Lajos szó- ládi lakost, aki 650 liter borra kötött szállítási szerződést. A re­kordot azonban Varga Mátyás látrányi dolgozó paraszt tartja, aki évek óta köt szerződést a vál­lalattal s most is 31 mázsa szőlőre szerződött. Varga gazda a bor át­adásakor 9 ezer forinttal kap töb­bet szőlőjéért, mintha nem szer­ződött volna. Valamennyi termelő már kéz­hez is kapta az előleget. j

Next

/
Thumbnails
Contents