Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-01 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Az ellenség keze A nép között Négy év távlatából Népünk kenyeréért Petőfi Sport A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÄ RT B IZOTTSÄGÄHAk IA Pü A XI. évfolyam, 181. szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1954 augusztus 1. Cséplőmunkásaink a kenyércsata első vonalában harcolnak a szemveszteség ellen A sikeres, gazdag aratás után megyénkben is felbúgtak a csép­lőgépek, hogy elcsépeljék az idei gazdag termést. 545 cséplőgép kezdett munkába megyénk közsé­geiben, ahol évről-évre ünnep­napnak számít, amikor felhangzik a cséplőgép bugása s a falu dolgo­zói izgatottan figyelik az első zsák gabonát, csorgatják egyik markukból a másikba az arany­sárga szemeket. Döntő pillanatok ezek, ekkor dől el, ekkor tudják meg, hogy egész évi munkájuk hogyan gyümölcsözött, hogyan fizetett a gabona, s ilyenkor kez­dődnek a számvetések, hogy a be­adás teljesítése után mennyi ma­rad, mennyiből lesz a családnak kenyere s mennyi gabona jut a szabadpiacra. Ezekben a napok­ban cséplőmunkásainkon függ az ország szeme, ők azok, akik most népünk kenyeréért, minden szem búzáért kemény küzdelmet foly­tatnak. Az ő munkájuktól függ. hogy minden szem gabona a zsá­kokba kerüljön, hogy ne legyen nagy a szemtörés, ne legyen fél százaléknál magasabb a szemvesz­teség. Dolgozóink megbecsüléssel adóznak a cséplőgépmunkásoknak, s ők rászolgálnak erre, hiszen munkájuk a mezőgazdasági mun­kák egyik legnehezebbike; nem könnyű dolog pirkadattól néha már éjszakába hajló estéiig küz­deni a gabonát gyorsan faló gép mellett, kévét adogatni, zsákot, pelyvát hordani, ügyelni a gépre, féltő gonddal, vigyázni minden szem gabonára, hogy több kerül­jön a magtárakba, több kenyere legyen dolgozó népünknek. Csép­lőgépmunkásaink a kenyércsata első vonalában küzdenek, s külö­nösen most, az idei évben igényel munkájuk különösen nagy felké­szültséget és szaktudást, amikor az esős időjárás miatt a pelyva erősebben fogja körül a szemet, mint máskor, tehát gondosabban kell a gépet kezelni, hogy a kalá­szokban minél kevesebb szem maradjon. Cséplőgépmunkásaink jól tudják ezt, s minden erejük­kel, ife)készültségükkel küzdenek a szemveszteség ellen, a gyors csép- lésért. A cséplésre való jó felkészülés eredménye már megmutatkozott. A jól kijavított gépek fennakadás nélkül dolgoznak. A lengyeltóti, háromfai, balatonküiti gépállo­mások cséplőgépeit jól előkészí­tették; a lengyeltóti gépállomás cséplőgépei eddig 2800 mázsa, a háromfai gépállomás gépei 1087, a halatonkiliti gépállomás cséplő­gépei 2040 mázsa gabonát csépel­tek el fennakadás nélkül. A tabi, kaposvári és a mer- nyei gépállomás munkaszervezé­sében, felkészülésében lévő hiá­nyosságok megbosszulták magu­kat a cséplésnél, a gépek több na­pot álltak műszaki hiba miatt. Nyilvánvaló, hogy csak az a csép­lőgép dolgozhat zavartalanul, amelyet gondosan kijavítottak s minden feltételt biztosítottak szá­mára a zavartalan üzemeltetés­hez. A lengyeltóti gépállomás egyik cséplőgépvezetője, Herr Sándor annak köszönheti eredményeit, hogy gondosan ápolta gépét, a gépállomás vezetősége minden tá­mogatást megadott munkájához. Herr Sándor most a megye egyik legjobb cséplőgép felelősvezető. Megbecsüléssel és tisztelettel be­szélnek Bíró Nándorról is, a fonói gépállomás cséplőgép felelősveze­tőjéről, aki munkacsapatával együtt jó munkát végzett már eddig is. A falu dolgozói figyelemmel kísérik a cséplőgépmunkások munkáját. Figyelik,, hogy milyen gondosan csépelnek, hogyan ete­tik a gépet, vigyáznak-e minden szem gabonára, hogyan rakják kazalba a szalmát, a töreket, a pelyvát, rendben hagyják-e ma­guk után. Ez minden cséplőgép­munkacsapat becsületére,^, rend- szeretetére fényt vet, s a falu dol­gozóinak megbecsülését csak a jó munkával érdemelhetik ki. Cséplőgépmunkásaink munká­ját életkörülményeik is befolyá­solják. A gépállomások, MEDOSZ-szervezetek, községi ta­nácsok gondoskodjanak á cséplő­gépmunkacsapatok jó élelmezésé­ről, szállásáról, tisztálkodási lehe­tőségéről. A cséplőgépmunkások joggal elvárják, hogy munkájuk után jó ellátásban részesüljenek, s munkájuk után ezt meg is ér­demlik. Cséplőgépmunkásaink már ed­digi munkájukkal kivívták né­pünk elismerését és megbecsülé­sét. Az elkövetkezendő időben szolgáljanak rá még jobban erre a megbecsülésre, becsülettel har­coljanak továbbra is népünk ke­nyeréért, a szemveszteségnélküli cséplésért, de azért is, hogy a gazdák, akiknél csépelnek, már a géptől teljesítsék a beadási köte­lezettséget. Munkájuk a gép mel­lett, s felvilágosító munkájuk a dolgozó parasztok között népiinK még nagyobb háláját és megbe­csülését váltja ki. A VAS- ÉS FÉMIPARI KOMBINÁT dolgozói közül az alkotmány-ün­nepi versenyben Éri Károly elv­társ brigádja 237 százalékos átla­got ért el a második dekádban. A brigád minden tagja nemes ver­senyben van egymással, megértik egymást, hiszen- erre mutat felfelé Ívelő kiváló teljesítésük is. Nehéz és felelősségteljes munkájuk — az öntvénytisztítás, itt mindenki­nek a legodaadóbb munkát kell végezni. A legfiatalabb újoncot — Druskó Istvánt is már jól betaní­tották, így együtt halad a többi­ekkel. Három hónapja tartják a sztahanovista szintet és most az alkotmány-ünnepi versenyben akarják megszerezni a sztahano­vista jelvényt. Sikerül is ez ne­kik, mert Éri elvtárs jó bri- gádvezető, a tagok szintén jól dolgoznak, és ha a 0.5 selejtszáza­lékot még lejjebb nyomják, bi­zonyára sikerrel járnak. A ver­seny során kitűnt még Miklós Ferenc sztahanovista esztergályos 321 százalékos eredménnyel, Frank József esztergályos 283, Kertész Károlyné 277 és Radó Ist­ván 270 százalékos teljesítéssel. A somogyszobí gazdák nem maradnak el a másodvetéssel sem Hárem cséplőgép csépel kb. két hete Somogyszobon. Kettő az egyé­nileg dolgozó parasztosnál, egy pe­dig a termelőszövetkezeteknél látott munkához. Az I'Jtt.örő tsz-nél csé­pelték el először a gabonát és első­nek is tettek eleget beadási kötele­zettségüknek. Az egyénileg dolgozó gazdák 80 százaléka betakarodott és ott, ahol elcsépeltek, a gatoonabeadási kötele­zettségüknek is eleget tettek még a cséplőgéptől a gazdák. Az eddig el­csépelt gabona elég jól fizet, meg­közelíti a tavalyi termést. A tsz-nek 9.5—10 mázsás átlagtermése van árpából, sőt egyes táblákon 14—IS mázsára számíthatunk. Előrelátha­tólag a búza sem sokkal marad el a tavalyi mögött a t.sz-bén. A helye­sen alkalmazott agrotechnikai mód­szerekkel 7—8 mázsás átlagtermést értek el. Nem maradnak el a somogyszobí gazdák a tarlóhántással és a másod­vetéssel sem, a tsz kivételével telje­sítették másodvetési tervüket. Bajor Lajos, Somogyszob Termelőszövetkezeteink életéből A siófoki Űj Barázda tsz-ben a gabonabe hordáshoz igénybevették a kedvezményes TEFU gépkocsit. Gyorsan behordták így a 105 hold j gabonájukat és időben végeztek a | csépléssel. Ezzel azt is elérték,- hogy az elsők között teljesítették beadásukat és ezért gyorsbeadási prémiumot kaptak. A prémiumból pedig könnyen kifizették a fuvardí­jat. Képünk azt ábrázolja, amint a zabkévékkel megrakott tehergépko­csi az utolsó rakománnyal megérke­zett a tsz portájára. Az andoesi Sztálin tsz-ben a csép- lés mellett gondot fordítanak a téli takarmány betakarítására is. Az állatgondozók Tolnai József vezeté­sével a lucernaszénát hordják. Az illatos szénával megkínálják a tsz büszkeségét, a kéthónapos »Laci« nevű bikaborjút. A »Laci«-nak íz­lik a friss széna, s örömében olyan ficánkolást csap, hogy Kopácsi elv-, társnak, a tsz párttitkárának erő­sen meg kell kapaszkodnia a föld­be, nehogy elrántsa a »bika«. Előre a Megyei Párt-végrehaj tó h isottság verseny zászlajáért! Behordani a learatott kereszte­ket, elcsépelni az asztagokba ra­kott gabonát, szántani a tarlót, vetni a másodnövényt, az állam raktárába juttatni a törvény sze­rint kötelező gabonamennyiséget, a dolgozó nép pénztárába befi­zetni az adót, határidő előtt tel­jesíteni az esedékes állat- és ál­lati termékbeadási tervet — ezek azok a fontos feladatok, amelyek­nek megoldása közben lelkesen vetélkednek mezőgazdasági dolgo­zóink Somogy becsületéért, a Me­gyei Párt-végrehajtóbizottság al­kotmány-ünnepi versenyzászlajá­ért. A siófoki járás mezőgazdasági dolgozói becsülettel helytálltak az elmúlt héten is a munkákban s továbbra is tartják az első helyet. Meg kell azonban gyorsítaniok az Járás: 1. siófoki 2: fonyódi 3. marcali 4. tabi 5 csurgói 6. barcsi 7. kaposvári 8. nagyatádi A MEGYE LEGJOBBJAI: Községeink közül Somogygesz- tié az elsőség. Termelőszövetkeze­teink versenyében a pusztaková­csi Dimitrov tsz vezet. A gépállo­mások vetélkedésének első helye­zettje a tapsonyi gépállomás, az állami gazdaságok élén a balaton- újhelyi állami gazdaság halad. Megyénk legjobb aratógépkezelő­je a balatonküiti gépállomáson Csordás József, aki 158 hold ga­bonát vágott le. A kombájnveze­tők közül Kovacsik Gyula, az iga- li gépállomás kombájnosa: tört* az élre, 248 hold kalászos Maratásá­val, illetve 1255 mázsa gabona el- cséplésével. Herr Sándor (lengyel­tóti gépállomás) a megye legjobb cséplőgép felelős vezetője, eddig több mint 1850 mázsa gabonát csépelt el 1070-es gépével. A ta­állatbeadás ütemét, hogy elsősé­güket bebiztosíthassák. A fonyódi járást dicséret illeti az élőállart- és állati termékbeadásban elért szép eredményeiért. A marcali járás­beliek egyébként dicséretes mun­káján sokat ront az adófizetésben mutatkozó lemaradás. A héten a többi feladat mellett erre kell kü­lönös gondot fordítaniuk. A barcsi járásban fokozódott a verseny lendülete, s így megelőz­te a csurgói járást. A kaposvári és nagyatádi járás tovább is hátul kullog. A kaposvári járásnak a tarlóhántásban a nagyatádiaknak pedig az állatbeadásban van mu- laszthatatlan és sürgős pótolniva­lójuk. A járások sorrendje az értéke­lési szempontok figyelembevételé­vel így alakult: Tanácselnök: Németi László Varga József Papp Ferenc Tengerdi Imre Vörös Gábor Mátyás József Suri Sándor Auer István lajmunkát végző traktorosok élen­járója Nagy Sándor (háromfai gépállomás), aki 226 normálholdat teljesített. A versenyben kitűnt községek és tsz-ek A siófoki járásban Balaton- őszöd, a siófoki Uj Barázda tsz, a fonyódi járásban Hollád, öreglaki Ifjú Gárda tsz, a marcali járásban Csákány, sávolyi Szabadság tsz, a tabi járásban Sérsekszöllős, za­lai Kossuth tsz, a csurgói járás­ban Porrogszentpál, somogycsicsói Békebástya tsz, a barcsi járásban Somogytarnóca, szuloki Kossuth tsz, a kaposvári járásban Magyar- atád, répáspusztai Első ötéves Terv tsz, a’nagyatádi járásban pe­dig a rinyaszentkirályi Kossuth tsz jár az élen. Gyorsítsuk meg a tarlóhántást és másodvetést A gabona betakarítása mellett falvaink népének egy pillanatra sem szabad Megfeledkezniük a jövő évi bő termés első alapkövei­nek lerakásáról, a tarlóhántásról. Ebben a munkában nagy a lema­radás megyeszerte. Még az alkot­mány-ünnepi versenyben élenjáró siófoki járásban is a*gabonatarló csaknem 30 százaléka szántatlan. A kaposvári járásban pedig a ga­bonaföldek alig egyhatodán for­gatta alá az eke a tarlót. JÁRÁSOK SORRENDJE Járás: 1. siófoki 2. nagyatádi 3. marcali 4. barcsi 5. fonyódi 6. tabi 7. csurgói 8. kaposvári A TARLÖHANTASBAN: Mezőgazdasági oszt. vez.: Ilyés Sándor Isaszegi József Feigli József Gerlecz István Jani János Deák János Pallag András Szabó László Bár a mostani időjárás nagyon kiválóan alkalmas a másodnö- vényvetésre — amelynek a takar­mány biztosítása szempontjából felbecsülhetetlen jelentősége van — mégis azt tapasztaljuk, hogy megyénk négy járásában vontatot­tan halad ez a munka. Eddig a fonyódi, barcsi, siófoki és a nagy­atádi járásban vetettek el az elő­írtnál több másodnövényt. A töb­bi járás még nem teljesítette má­sodvetési tervét. A JÁRÁSOK SORRENDJE A MASODNÖVÉNYVETÉSBEN Járás: 1. fonyódi 2. barcsi 3. siófoki 4. nagyatádi 5. marcali 6. csurgói 7. kaposvári 8. tabi Mezőgazdasági dolgozóink, de egész népünk érdeke azt kívánja meg, hogy haladéktalanul buktars­Főagronómus: Molnár Imre Kiss József Mándli Ilona Benke Imre Tóth Mihály Makár János Kovács János Sebők Gyula I suk le a tarlót, s vessük el a má­sodnövényt.

Next

/
Thumbnails
Contents