Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-25 / 175. szám

Épülő kommunizmus — épülő szocializmus Egy kerületi pártbizottság gépállomási instruktorcsoportjának munkájából V. Vagyin, a tulcsinoi kerületi pártbizottság titkárának cikkéből ' A tulcsinoi kerületi pártbizottság (vinnyicai terület) gépállomási in­struktorcsoportja röviddel az SZKP Központi Bizottságának szeptemberi teljes ülése után alakult meg. A cso­port négy instruktorból áll, vala­mennyi több éve végez pártmunkát falun Munkakörük a tulcsinoi gép­állomásra és az ahhoz tartozó 15 kolhozra terjed ki. Az instruktorok személy szerint felelősek egy-egy gépállomás, kolhoz munkájáért. A mezőgazdaság fejlesztésének egyik fontos feltétele, ‘hogy a lema­radozó kolhozok felzárkózzanak az élenjárók mellé. Kiszámítottuk, hogy ha a tulcsinoi gépállomás övezeté­hez tartozó lemaradozó kolhozokat a közepes eredményeket elérő kol­hozok színvonalára emeljük, az or­szág az eddiginél többezer ‘mázsa gabonával, cukorrépával, zöldségfé­lével, többezer liter tejjel, többszáz mázsa hússal és egyéb mezőgazda- sági termékkel kap többet. Instruk­tor-csoportunk tehát elsősorban e fel­adat megoldására összpontosította fi­gyelmét. Kommunisták közvetlenül a termelésben Csoportunk azzal kezdte munká­ját, hogy a körzetéhez tartozó kolho­zokban széles körben ismertette a központi bizottság teljes ülésének határozatait, s rámutatott, hogy min­den kolhozban megvan a lehetőség kiemelkedő eredmények elérésére. Az instruktorok elsősorban a párt alapszervezeteire, a kommunistákra, a komszomolistákra támaszkodnak, fejlesztik bennük a felelősségérze­tet, mert ez a gazdasági sikerek el­érésének elengedhetetlen feltétele. Nézzük meg közelebbről, miiyen átszervezések történtek a Kalinyin- kolhozban. Ez a kolhoz több éve nem teljesítette gabonatermelési tervét, az állattenyésztés hozama is ala­csony volt. A termelés fontos poszt­jain gyenge, kezdeményezni nem tu­dó emberek álltak, rossz volt a mun­kafegyelem. A pártszervezet titkára nem vett részt a termelőmunkában, begubózott irodájába. Bahov elvtárs, a kerületi pártbi­zottság instruktora tehát elsősorban a pártszervezeten belül kezdte meg munkáját. Javasolta a párttitkárnak, vegyen részt az egyik brigád munká­jában és amikor a titkár a javasla­tot visszautasította, az instruktor fel­vetette a titkár leváltását, mert nyil­vánvaló, hogy az ilyen kommunista nem alkalmas a pártszervezet veze­tésére. összehívták a taggyűlést, amelyen keményen megbírálták azo­kat a kommunistákat, akik kitérnek a termelőmunkában való részvétel elől. A párttitkárt leváltották és több kommunistát a brigádokba küldtek munkára. Ezután a pártszer­vezet javaslatára a kolhozvezetőség tapasztalt szakemberekkel erősítette meg a különböző termelési ágakat. A kommunista és komszomolista népnevelők egyre gyakrabban keres­ték fel otthonukban azokat a kol­hozparasztokat és asszonyokat, akik nem vették ki elég szorgalmasan ré­szüket a közös munkából. Rendsze­resen kezdték kiadni a kolhoz fali­újságját és a fiatalok megindítottak egy szatirikus röplapot is, amelyben megbírálták a hanyag kólhozparasfc tokát. Forgalmas helyeken verseny­táblákat állítottak fel. Hasonló intézkedések történtek a gépállomáshoz tartozó többi kolhoz­ban is, úgyhogy jelenleg a 15 kol­hoz pártszervezetéhez tartozó 250 párttag közül 178 közvetlenül részt vesz a termelésben. Közülük 11 kol­hozelnök, 36 brigádvezető, 14 állat- tenyésztési telepet, munkacsapatokat vezet. Ez a hasznos munkaerőátszer­vezés az instruktorcsoport jó mun­káját dicséri. A taggyűlések és pártnapok szerepe A következő példa azt bizonyítja, milyen nagy befolyással lehet a párt- szervezet a kolhoz gazdasági mun­kájára, ha a megoldásra váró kérdé­seket a kommunisták közös gyűlése­ken vitatják meg. A Cservona zirka- kolhozban alacsony színvonalon állt az állattenyésztés. Az instruktor ja­vaslatára a pártnapon vitatták meg, hogyan teljesíti a kolhoz az állatte­nyésztés hozamának növelésére vo­natkozó párthatározatot. A gyűlést gondosan előkészítették. Egy héttel a pártnap előtt a párttagok egy cso­portja alaposan megvizsgálta a tej­gazdaság munkáját, foglalkozott az ott dolgozó kolhozparasztokkal, meg­nézte, hogy gondozzák az állatokat, hogyan folyik a politikai munka az állattenyésztők között. A párttitkár tanácskozott a népnevelőkkel, majd ő is és az instruktor is elbeszélgetett az összes fejőnőkkel az állattenyész­tési telep munkájáról. A pártnapra sok pártonkívüli dol­gozó is eljött, s a vitában is számo­sán felszólaltak. Minthogy jó volt az előkészítés, a vita is konkrét volt és hasznos határozatokat eredménye­zett. Kiderült, hogy meg kell erősí­teni az állattenyésztési telep vezeté­sét, több fejőnőt le kell váltani, új etetőjászlakat kell beállítani, ki kell padlózni az istállót stb. A taggyűlés után a pártszervezet kitartó munkával elérte a határoza­tok megvalósítását, s állandóan el­lenőrizte, betartják-e a zootechnikai előírásokat, a napi munkarendet, nem sértik-e meg a munkafegyelmet. Az eredmény nem is maradt el. A tej hozam hónapról-hónapra emelke­dik s május közelién már — egy-egy tehénre átszámítva — 640 literrel több volt, mint tavaly. Ma már nem megy ritkaságszámba, hogy más ál­lattenyésztési telepek dolgozói ta­nulmányi kirándulásokat tesznek a Cservona zirka-kolhozban. Foglalkozás az emberekkel Az instruktor terv szerint dolgozik, ami azt jelenti, hogy egy hónapra előre megszabja munkája irányát s megjelöli azokat a főfeladatokat, me­lyeket a hónap folyamán meg kell oldania. De az instruktor egyik leg­fontosabb munkáját, az emberekkel való állandó foglalkozást, az embe­rek nevelését, nem lehet semilyen terv keretei közé szorítani. Az embe­rekkel való foglalkozás kitölti az in­struktor idejének javarészét. Néz­zük meg, hogyan tükröződik ez Vovk elvtárs, a Lenin-kolhoz instruktorá­nak napi feljegyzéseiben. Május 3-án kmtjárt a cukorrépaföldeken, beszélt a kolhozparasztokkal és a brigádve­zetőkkel a kártevők elleni harcról. Járt a sertéstelepen is, ahol a terv túlteljesítése után járó prémiumról beszélt a sertésgondozónőkkel. Ugyancsak a sertéstenyésztési tele­pen javasolta a népnevelőknek, ad­janak ki röplapokat a legjobb dolgo­zók munkamódszereiről. Május 4-én Vovk elvtárs segített a párttitkárnak és a klub vezetőjének egy agitációs brigád megszervezésében és részt vett a következő taggyűlés előkészí­tésében. Május 5-én, kintjárt a földe­ken, ahol a cukorrépát sarabolták, beszélt a brigádvezetővel, a munka­csapatvezetőkkel és a kolhozparasz­tokkal. Május 6-án az ebédszünetben a tejgazdaságban részt vett egy ér­tekezleten, amelyen értékelték a tej­gazdaság áprilisi eredményeit és ki­tűzték az újabb feladatokat. A kö­vetkező napon az értekezlet tanulsá­gait levonva, javasolta, küldjék el a fejőnőket tapasztalatcsere-látogatás­ra a golubocsi tejgazdaságba. Ez a szoros és állandó kapcsolat a falusi dolgozókkal jellemzi az in­struktorcsoport többi tagjának mun­káját is. A helikopter a légiszállítás új eszköze I. Bratuhin professzor nyilatkozott a »Lityeraturnaja Gazeta« munka­társának a helikopterek tervezése terén elért eredményekről és az új szállítóeszköz lehetőségeiről. Többek közt a következőket mondotta: »En­nek a nagyszerű gépnek nagy jövő­je van. Fel- és leszállásához nincs szükség repülőtérre. Képes mozdu­latlanul »függni« a levegőben, előre- és hátra repülni, különböző irányok­ba fordulni, bármilyen sebességgel az óránkénti 200 kilométer határain belül. Kitűnően alkalmas arra, hogy függetlenül az időjárástól, például a kolhoz vezetőség kapujából kórházba szállítsa a beteget. Nem kell hajót küldeni a jégtáblára került expedí­ciókért; tagjaikat a helikopter gyor­san biztos helyre szállíthatja. Kitű­nően használható a helikopter á mezőgazdasági kártevők ellen vívott harcban, a vetések fejtrágyázásában. Nagy szerep vár rá a lakosság kul­turális ellátása terén. Alkalmas arra is, - hogy újságokat, könyveket, fil­meket szállítson nehezen megközelít­hető helyekre. A TEASZEDONO KEZE Nyikolaj Tyihonov verse Nem kinn a fronton láttam a kezét, csak szimpla munka volt, mely köt vagy oldoz, körülöttünk sürgött-bozsgot szerteszét a győzelmes, a „milliomos“ kolhoz. Mintha esak játszott volna az az ujj a zöld tevéi közt fürge izgalomban, s a gyönge száron, mely remegve nyúl — kis barna kéz volt s mondhatatlanul táncolt, suhant a szárakon s a lombban. A zongorákon röpköd így a kéz, nyilalló fecskeként cikázva halkan, ha kóta nélkül játszik a művész, és mélyről búg a báuata a dalban. És hullottak az apró levelek, egy nagy kosárba dőlt a zölden omló, sok hálós rajzú, finom erezet, minthogyha metszené száz éles olló. A tea-lombok forró tengerén a félhomályban röpdöstek az ujjak, cicáztak a zöld bokrok szenderén, s az áthevült göröngyök majd kigyultak. S most, ha a zajló Moszkvában vagyok, vagy elzsongat Fergána teaháza, a kezét látom — bőrén ott ragyog a munka és dicsőség büszke láza. Kardos László fordítása. Üjfajta selyemszövetek A Selyemipari Központi Tudomá­nyos Kutatóintézet idén 50 külön­féle szövetfajtát kísérletezett ki. A naro-fominszki-gyárban már. hozzá is kezdtek egy újfajta ruha­szövet gyártásához, amelyet yisz- kóza-selyemből és műrostszövetből készítenek. A ruhaszövetnek két fajtáját is gyártják: a tarkánszőttet és a mintázásra alkalmas, egyszínűt. Az intézet laboratóriumában ol­csó és igen praktikus, mintás viszkó- za-szövetet állítottak el. Ruhák és gyermekkabátok számára acetán- selymet tartalmazó viszkóza-szöve- tet készítettek. Az intézet különféle, férfiingek készítésére alkalmas, selyemfajtákat is kidolgoz. KISIPARI SZÖVETKEZETEK A DOLGOZÓK SZOLGÁLATÁBAN A moszkvai-területen körülbelül 150 kisipari szövetkezet dolgozik. A cipő, ruha, bútor és egyéb javításo­kat több mint másfélezer szövetke­zeti javítóműhely végzi el. A javító­szövetkezetek az idei első negyedév­ben másfélmillió moszkvai lakost szolgáltak ki. A kisipari szövetkezetek Moszkva- területi szovjetje tervbevette, hogy idén a lakosság szükségleteit kielé­gítő vállalatok hálózatát 6 kombinát­tal és 34 műhellyel bővíti. Küzdelem a vérszegénység ellen A Szlovák Tudományos Akadémia tudományos dolgozói vastartalmú gyógyszert állítottak elő, amelyet in­jekció alakjában közvetlenül a vér­pályába adagolnak. Sok kísérletezés után az új gyógyszer a klinikai gyógykezelésben kitűnően bevált és alkalmas arra, hogy teljes mérték­ben pótolja a »Ferronascin« nevű svájci készítményt, amelyet eddig drága áron importáltak Csehszlová­kiába. A »Ferronascin«-nal szemben az új csehszlovák készítmény kedve­zőbb hatású abban az irányban, hogy a vérsüllyedést egyáltalában nem be­folyásolja, míg a »Ferronascin« in­kább csökkenti a vérsüllyedést. Az új gyógyszert dr. Ján Zemanik, dr. Karol Cerny és M. Justh, a bra- tislavai Szerveskémiai Technológiai Intézet dolgozói állították elő. A gyógyszer kitűnő eszköz az anémia, tehát a vérszegénység olyan fajtájá­nak gyógyítására, amelyet a vér vashiánya idéz elő. A készítmény hatása messze felülmúlja az eddig szájon át adagolt természetes, vagy mesterségesen előállított gyógyszere­két. A gyógyításnak ez a nagyon el­terjedt módja ugyanis gyakran kel­lemetlen következményekkel járt, sőt egyes betegek egyáltalában nem tud­ták elviselni. Amellett az ilyen gyógyszerek ha­tékonyságát sem lehet jól ellenőrizni, mivel a gyógyszerekben lévő vas nagyobb részét a vér nem tudja fel­venni és így a test sem használja fel. Az új gyógyszer esetében a vas­adagokat injekció révén közvetlenül a vérpályába adagolják, az orvos pe­dig figyelemmel kísérheti a betegnek beadott vas pontos mennyiségét. Ez lehetővé teszi a gyógykezelés ’ meg­gyorsítását, amire főleg olyan . ese­tekben van szükség, amikor nagy vérveszteségek, például gyomormű­tét után, vagy az emésztőszervek megbetegedése esetén a beteg álla­potában sürgős javulást kell előidéz­ni. Az új csehszlovák készítménynek az a képessége is megvan, hogy megjavítja a vörös csontvelő műkö­dését és serkentő hatást fejt ki olyankor, ha az emberi szervezet vérképző berendezése kellően nem építené be a vasat a'vörös vérsej­tekbe. A közvetlenül szájon át ada­golt eddigi gyógyszereknek ez a kedvező serkentő hatásuk csak cse- ké’y mértékben volt. meg. A szlovák tudósok és szakembe­rek új sikere a kísérleti gyógyászat­ban nemcsak devizamegtakarítást jelent a népgazdaság számára, de elősegíti a csehszlovák gyógyszer- ipar további fellendülését is. A cseh­szlovák szocialista egészségügy pe­dig újabb. hatékony eszközhöz jut a az emberi egészség biztosítása érde­kében. DIFFERENCIÁLEGYENLETEK SZÁMÍTÁSA — GÉPPEL ' A Lengyel Tudományos Akadémia Matematikai Intézetében egy rend­kívül bonyolult gép készült el. A tu­dósok »Matematikai elektron-agy«- nak nevezték el. A gép egy másod­perc huszonötöd része alatt differen­ciál-egyenletek megoldását képes el­végezni. A »matematikai elektron­agy«-nak igen nagy a jelentősége, mert nagymértékben megkönnyíti a tudósok, mérnökök tervező munká­ját. A gép nemcsak differenciál­egyenletek, hanem más bonyolult egyenletek megoldását is el tudja vé­gezni. ESTI SÉTA KANTONBAN — Mi az: régen imádkoztak, ké­sőbb átkozódtak benne, ma pedig minden ablakában nevetnek? — te­szik fel a találós kérdést a kanto­rnak az idegennek, aki bizony aligha tudja ezt megfejteni. A találós kérdés magábafoglalja Kanton város történetét. Megfejtése: a kantom régi templom. Egykor imádkozó papok tanyáztak a sok­szárnyú épületben, a Csang Kai-sek klikk kaszárnyát csinált belőle, ma pedig a város központi kultúrháza. Az ókínai építészeti stílusban emelt, fénymázas cserepekkel borított kapu, császári dinasztiák despotizmusának, a Kuomintang terrorrendszerének egykori tanúja, ma a népi Kína sza­bad, boldog életéről beszél. Ma öröm­mel keresik fel naponta a város dol­gozói. A kapu mögött vidáman pattog­nak a ping-pong labdák. A villany- lámpák fényében ifjak és leányok ping-pongoznak. Az egyik komorkülsejű kőépület nyitott ablakain régi kínai dallamok csendülnek ki. A zeneszót időnként vidám kacagás szakítja meg. Vala­milyen kínai vígoperát ad elő a kul- túrház egyik kultúrcsoportja. A hatalmas udvar fái alatt itt is, ott is kisebb zenészcsoportok gyako­rolnak. Minden alkalmi együttesnek bőségesen akadnak hallgatói. Az ódon templomépület egyik szárnyában szokatlan csend uralko­dik, bár ajtaján ki-be járnak a láto­gatók. Bent a tágas termekben min­den hely foglalt. Iskolásgyermekek, középkorú férfiak és nők, aggastyá­nok olvasgatnak az asztalok mellett. Akiknek másutt nem jutott hely, az ablakpárkányokat foglalta el ... Az egyik hosszú asztal mellett apró gyermekek böngészik a szebbnél- szebb képeskönyveket. A könyvtár azokról is gondoskodik, akik majd csak ezután barátkoznak meg a cifra kínai írásjelekkel. A szabadtéri moziban és a nagy előadóteremben ezen az estén nincs előadás, mert a kantoni kultúrpark- ban gazdag műsor várja a dolgozó­kat. Két szabadtéri mozi, drámai, opera- és bábszínpad, üzemi kultúr- csoportok, hatalmas akváriumok, közegészségügyi, képző- és népmű­vészeti, valamint mezőgazdasági ki­állítás, kosárlabdapályák, teaházak, tánczenekarók biztosítják a változa­tos, színvonalas szórakozást. A hatalmas park visszhangzik a zeneszótól és a szívbőljövő vidám ka­cagástól. Derű, jókedv mindenütt. Az egyik pádon két »pipa« (kínai húros hangszer) hever elárvultán. Tulajdonosaik nyilván kedvet kap­tak egy kis táncra és hangszerüket a pádon hagyva, egy-egy táncosked­vű lányismerős után néztek. A hang­szerekhez nem nyúl senki, tulajdo­nosaik sértetlenül megtalálják a pá­don, ha majd belefáradtak a táncba. Enyhén meleg csillagos est borul az ősrégi kínai városra, Az ódon épü­letek közt piros, zöld és kék neon­fények ragyognak. A széles utcákon hömpölyög a tömeg: eredményes munkanapjuk után szórakoznak a kantoni dolgozók. A népi hatalom egyszersmindenkorra felszámolta a holnap gondjait, bizonytalanságát. ZS-eUszhl/dk Uut'áUocsiU A mélyhűtött élelmiszerek, fő­leg a téli hónapokban a lakosság ellátásának fontos részét alkot­ják. Előállításuk Csehszlovákiá­ban állandóan emelkedik. Az öt­éves terv során a mélyhűtött élel­miszerek termelése csaknem 900 százalékkal fokozódott. A mély­hűtött élelmiszerek termelésének gyors fellendülése azután megkö­vetelte az ilyen élelmiszerek szál­lítására alkalmas, különleges jár­művek használatának kiterjeszté­sét és azok tökéletesítését is. Hogy a mélyhűtött élelmiszerek legértékesebb tulajdonságai: ízük, illatuk és vitamintartalmuk meg­maradjon, a szállításnak —18 Celsius fok körüli alacsony hő­mérsékleten kell történnie. ' A csehszlovák ipar most a külön­böző fajta hűtőkocsikat olyan mennyiségben állítja elő, hogy külföldre is exportál belőlük.

Next

/
Thumbnails
Contents