Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-25 / 175. szám

VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 'Xá sitim ihn» Nemzetközi szenija A gyékényesi pártszervezet példája nyomán dolgozzanak a csurgói járás pártszervezetei A népfront és a helyi tanácsok A Balaton múltja és jövője ft MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÄRT B12OTTSÄGÄNAK LA PJA 1 XI. évfolyam, 175. szám. ' 1 ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1954 július 25. A HELYTÁLLÁS NAPJAI Ezekben a napokban, amikor az ország szíve együttdobog a duna- menti kis falvak lakóival, az ár- vízsujtottakkal s a hősies mun­kát végző, éjt nappallá tevő em­berekkel akik a mentésen, a gá­takon tevékenykednek, ez az együttérzés helytállásra kötelezi hazánk minden becsületes dolgo­zóját. A Duna mentén a gátak megerősítéséért, a Duna megza- bolázásáért, itt a hátországban jö­vő évi kenyerünkért, az ország kenyeréért folyik a harc. A helytállás napjai ezek, s megyénk dolgozói, ipari munkásai, dolgozó parasztjai igyekeznek megállni helyüket, s hősiesen küzdenek minden szem gabona betakarítá­sáért, az ország kenyerének biz­tosításáért. Nincs egyetlen becsületes em­ber, aki ne érezne együtt a duna- mentiekkel, aki ne feszítené meg most még jobban . erejét azért, hogy minden természeti csapás ellenére a kenyércsata győzelem­mel fejeződjék be, hogy az ár­vízokozta pusztításon ne enyhíte­ne azzal, hogy még jobban végzi munkáját, hogy hazánk erősebb, az emberek élete gazdagabb és boldogabb legyen. Helytállás — ez jellemzi azokat az émbereket, azokat a kommunistákat, akik a megáradt Dunával küzdenek a békés otthonokért, a gabonaföl­dekért, az emberek életéért. Helytállás — ez jellemzi most megyénk dolgozóit, ez kell hogy jellemezze — hiszen hősiesen küzdöttek az aratás ideje alatt — s most az eredményes aratás után felbúgtak a cséplőgépek, megindultak a fellobogózott sze­kerek gabonászsákokkal a be- gyüjtőhely felé, dolgozó paraszt­jaink a hazának adják első ga­bonájukat. Hősies munkát végeztek dolgo­zó parasztjaink, a siófokiak, a fo- nyódiak, a termelőszövetkezetek: a barcsi Vörös Csillag, a répás­pusztai Első ötéves Terv tsz tag­jai, s így sorolhatnánk tovább a kenyércsata hőseit; a gépállomá­sok dolgozóit: Nagy Sándort, a háromfai gépállomáson, vagy Csordás János aratógépkezelőt a balatonkiliti gépállomáson, Mül­ler Pál darányi kombájnvezetőt, s azt a száz és száz dolgozó pa­rasztot, tsz-tagot, traktorost, kombájn vezetőt, aki tevékenyen kivette részét a nagy küzdelem­ből, becsülettel teljesítette adott szavát, azt a vállalást, amit al­kotmányunk ünnepének tisztele­tére tett. S akik helytállásra ta­nítottak és tanítanak, akik ma­gúk is helytállással mutatnak példát a legnehezebb szakaszokon, a legkeményebb munkákban — a kommunisták. A helytállás napjai, a harc azonban még nem ért véget. Nem értek véget a kenyércsata napjai, s azt a lendületet, azt a helyt­állást meg kell tartani továbbra is, ami idáig jellemzője volt munkánknak. Sok még a javíta­nivaló munkánkban, sok még a hiba egyes tanácsok, járási szer­vek munkájában, s ez megmutat­kozik az eredményeken is. Dicse­kedhetünk, büszkélkedhetünk az olyan járásokkal, mint a siófoki, fonyódi járások, de pirulunk a lemaradtak miatt; a barcsi járás miatt, ahol a begyűjtéssel marad­tak el a legjobban. A nagyatádi járás, a megye legutolsó járása miatt, ahol nemcsak a begyűjtés­ben, de a mezőgazdasági munkák­ban is alaposan elmaradtak a töb­bi járás mögött. Szégyeljük azt, hogy a tabi járásban azzal vála­szolnak a sok kedvezményre, a sok új létesítményre, hogy elma­radtak az adóbegyüjtési terv tel­jesítésével. A mi dolgozó paraszt­jainkat nem az jellemzi, hogy nem teljesítik állam iránti köte­lezettségüket, nem fizetik adóju­kat — a mi dolgozó parasztjaink­ra a versenykedv, a lelkesedés, a kötelezettségek teljesítése a jel­lemző, csak ezt a munkakedvet, lelkesedést egyesek nem értékelik kellően, bürokratikus módon szerveznek, nem számoltatják el a notórius hátralékosokat s a be­csületes, kötelettségüket teljesítő dolgozó parasztok szégyenkezhet­nek járásuk elmaradása miatt, a tanács, a begyűjtési szervek és a beadást nem teljesítők miatt. Az elkövetkezendő időben úgy kell végezni munkánkat, hogy győzelemmel fejezzük be a ke­nyércsatát, hogy a cséplés, gabo- nabegyüjtés, a másodnövényvetés minden napja a helytállás napja legyen. A csurgói, kaposvári és nagyatádi járásoknak fel kell zár­kózni a legjobb járások közé — s ez függ nemcsak a tanácsok, a vezetők, de minden dolgozó pa­raszt, tsz-tag, gépállomási dolgozó munkájától. Valamennyiünk együttes munkája, a közös harc, a közös helytállás eredményét, mindnyájunk munkájának gyü­mölcsét együtt élvezzük s hazánk gazdagabb, erősebb lesz, az em­berek boldogabbak s gazdagab­bak lesznek hazánkban mint bár­mikor. S ez adjon erőt a további helytállásra, a további győzel­mekre. Segítjük tirvíxkáposnltakat II lopll járás községei, lsz-ei élelemmel, takarmánnyal és pénzzel segít Dnnaszeg leit Járásunk egész dolgozó parasztsága napok óta szorongással figyeli azt a gigászi küzdelmet, amelyet a dunamenti lakosok és a segítségükre sietett kato­nák és üzemi munkások ezrei folytatnak a megáradt Dunával. Fájdalommal vettük tudomásul, hogy közsé­geket, termőterületeket öntött el a víz. Mi, az árvízmentes területen biztonságban élünk, dolgozunk, elhatároztuk, hogy ha a távolság miatt a mentési munkálatokban nem is tudunk résztvenni, de terményeinkkel, állatainkkal és forintjainkkal já­rulunk hozzá az árvíz nyomainak eltüntetéséhez. El­határoztuk, hogy az árvízsujtotta községek közül Du- naszeget ’ fogjuk segíteni, három tsz-ével együtt. Eddig három'községünk: öreglak, Lengyeltóti, Somogy vár és hat tsz-ünk: az öreglaki Ifjú Gárda, a somogyvári Szabadság, a lengyeltóti Táncsics, a somogybabodi Kossuth és Haladás, a rádpusztai Béke tsz tett válla­lást, mely szerint a három község készpénzben 45.000 forintot, kenyérgabonából 330 mázsát, takarmánygabo­nából 500 mázsát, baromfiból. 1000 darabot, malacból 10 darabot adnak az árvízsujtotta lakosság megsegíté­sére. A hat tsz: kenyérgabonából .70 mázsát, takar­mánygabonából 10 mázsát, burgonyából 80 mázsát, szálastakarmányból 180 mázsát, süldőből 20 darabot, anyakocából 1 darabot, üszőből 4 darabot, tehénből 2 darabot, baromfiból 40 darabot, naposcsirkéből 500 darabot, készpénzben 1500 forintot küld Dunaszeg meg­segítésére. A marcali járás dolgozói is követik a jó példát Megyénk járásainak dolgozói nagy lelkesedéssel, őszinte segíteniakarással határozták el, hogy járáson­ként külön-külön patronálják egy-egy község árvíz­sujtotta lakosságát, a tsz-ek pedig egy-egy árvízkáro­sult termelőszövetkezet támogatását vállalták. A testvéri szolidaritás nagyszerű megnyilvánulásai tapasztalhatók a marcali járás területén. Tompa Já­nos 9 holdas nemesvidi dolgozó paraszt két mázsa bú­zát ajánlott fel. Nemesviden egyébként 150 mázsa ke­nyérgabona gyűlt eddig össze, ezenkívül nagymennyi­ségű baromfi, pénz és ruhanemű. Endrédi György dolgozó paraszt hat tyúkot adott erre a célra. A ne­mesvidi -tsz vezetőségi . tagjai egy-egy mázsa búzát ajánlottak fel részesedésükből. A böhönyei és sávolyi tsz-ek 15 darab anyasertésnek való süldőt, nagy- mennyiségű gabonát küldenek egy erre rászoruló tsz- nek. Elismeréssel kell megemlékezni a vései földmű­vesszövetkezet 6 dolgozójáról, akik összesen 1100 fo­rintot ajánlottak fel, s a pusztakovácsi gépállomás irodai dolgozóiról, akik 2000 forintot gyűjtöttek. Bo- ronkai párttitkár elvtárs másik négy párttaggal együtt 1 mázsa búzát, 12 kg lisztet és 500 forintot adtak. Az elvtársi segítség szép példáját mutatja a sávolyi Sza­badság tsz, amely egy vagon szénát indít az elárasz­tott területek dolgozó parasztjaihoz, a tsz elnöke, Or­bán Károly elvtárs pedig 1 mázsa búzát küld. A bajbajutottak megsegítésére indúlt mozgalom­ból a községek és falvak pedagógusai is lelkesen ve­szik ki részüket. Sokan osztják meg az árvízkárosul­takkal nemcsak a havi jövedelmük egy részét, hanem ruházatukat, élelmüket is. A marcali járás MNDSZ-asszonyaí száz árvízkárosult gyermeket fogadnak otthonukba A marcali járás MNDSZ-asszonyai szívügyüknek tartják az ár­vízkárosultak megsegítését és csatlakoznak Gombos Istvánná, bala- tonszárszói MNDSZ-asszony felhívásához és a járás asszonyai 100 gyermek gondozását vállalják. Ezenkívül gyűjtést rendeztek, ami­nek nagyon szép eredménye van. Böröcz Istvánná, marcali MNDSZ-titkár egy zsák burgonyát, 5 kg zsírt, 1 pár tyúkot és különböző gyermekruhákat adott. Ka­sza Istvánná 3 női ruhát, 1 férfi ruhát, 3 pár női cipőt és egyéb gyermekruhákkal járult hozzá a gyűjtéshez. De nemcsak a helyi szervezet tagjai gyűjtenek ilyen lelkesen, hanem a járás többi községében is. mint: a nemesvidi Dózsa termelőszövetkezet asszo­nyai, a böhönyei Hámán Kató MNDSZ-szervezet asszonyai, akik nagymennyiségű lisztet, több mázsa burgonyát, zsírt, búzát és más gabonaféleségeket, sertést és több vagon szénát adtak össze. «I■ K1 .Egyhavi fizetésünk 10 százalékát adjuk“ »Amióta a Duna kilépett med­réből — írják a gamási községi tanács dolgozói — elszorult szív­vel figyeljük a rádiót, valamint a «Szabad Nép« és a »Somogyi Néplap« erre vonatkozó cikkeit. El tudjuk képzelni a dunamenti dolgozótársaink szorult helyzetét és mélyen együttérezve velük el­határoztuk, hogy megsegítésükre egy havi fizetésünk *10 százalékát ajánljuk fel. Mivel heten va­gyunk, ez az összeg 750 forintot tesz ki. Gamás községi tanács dolgozói.« A szuloki dolgozó parasztok sem akarnak kimaradni a segít­ségnyújtásból. A falu dolgozói te­hetségük szerint segítik az árvíz- károsultakat, mindegyik küld va­lamit, hiszen mindenre szükségük van. • A községi pártszervezet ve­zetői elsőnek ajánlották fel támo­gatásukat. Bódis László elvtárs, a pártszervezet titkára 1 mázsa burgonyát ajánlott fel és egy kis­gyermek vagy öreg eltartását. Haracsi Imre, Fülöp József, Hor­váth József párttagok, Bucsek Gyula pártvezetőségi tag 1—1 mázsa burgonyát, 2 mázsa ke­nyérgabonát és egy-egy gyermek gondozását, ellátását vállalták. Huber József egyénileg dolgozó paraszt 1 mázsa burgonyát aján­lott fel. A Kossuth termelőszövet­kezet tagjai 10 mázsa burgonyát, a Sallai tsz 5 mázsa burgonyát, 2 mázsa kenyérgabonát és 1 sül­dőt ajánlott fel. Eddig a község­ben az árvízkárosultak részére 102 mázsa 95 kiló burgonyát, 1600 forintot, 5 mázsa 40 kiló kenyérgabonát, 2 süldőt gyűjtöt­tek össze és 21 gyermek ellátását vállalták. A kaposvári | földművesszövetkezetek járási irodájának dolgozói eddig 846 forintot jegyeztek az árvíz- károsultak megsegítésére. Ara­nyos László 75, Polgár Gyula 68, Koletár József 56 és Koletár Já­nos 52 forintot adtak. A Gyógyszertárak Megyei Központjának dolgozói közül 147-en eddig 4138 forintot jegyeztek. Vida Béla, Duha Tiva­dar, Sávoly Lajos és Brassai Bé­la ehavi fizetésükből 100—100 forintot ajánlottak fel az árvíz- károsultaknak. A Patyolat dolgozói közül 36-an 1140 forintot jegyez­tek. Győréi Imréné 100, Kerekes István 50 és Kárpáti Pálné 50 fo­rintot jegyzett az árvízkárosultak megsegítésére'. A Nagyatádi Vegyesipari KTSZ dolgozói 1400 forintot ajánlottak fel az árvízkárosultaknak. A jegy­zésben a női szabórészleg tűnt ki, ahol egy napi keresetüket ajánlot­ták fel a dolgozók. Sztahanovista őrséget tartanak a Mélyfúró Vállalat dolgozói A Kaposvári Mélyfúró Vállalatnál Szabó Jenő sztahanovista szerelő felhívással fordult a vállalat dolgozóihoz. Kéri őket, hogy az árvízkárosultak anyagi segítésén felül tervfeladataik túltelje­sítésével is járuljanak hozzá ahhoz, hogy kormányunk még na­gyobb segítséget tudjon adni az árvízsujtotta vidék lakóinak a ká­rok helyreállításához. A vállalat minden dolgozója: a központi iroda és a központi javítóműhely dolgozói nagy lelkesedéssel csatlakoztak a felhívás­hoz s elhatározták, hogy július 2G-tól július 31-ig »az árvízkáro­sultak megsegítésére« sztahanovista őrséget tartanak. Elhatározták, hogy a sztahanovista őrség alatt a vállalat minden dolgozója fo­kozottabb mértékben harcol a termelési eredmények növelésé­ért, s az önköltség csökkentéséért, valamint a minőség állandó javí­tásáért. A vállalat dolgozói röpgyűlésen határozták el, hogy felhívással fordulnak Kaposvár város dolgozóihoz, hogy az árvízkárosultak közvetett megsegítése érdekében fogadják el Szabó Jenő elvtárs felhívását. Tartsanak ők is sztahanovista őrséget az árvízkárosul­tak megsegítésére. Szüts István Felhívás megyénk dolgozd kisiparosságához! Hazánkban az elmúlt hetek csőz szély keletkezett, amely békésen épí varia, de nem állíthatta meg, mert szág lakosságának tízezrei mentek megmentésére. Mi, akik távol vagyunk az árvíz rádió, vagy az újságok útján szerez súlyos és komo’y károkat okozott a, semmit, űzte ki házából a falvak la alkotó munkájának gyümölcsét órák Az árvízokozta károk hatalmas A bajbajutottak megsegítésére m Munkásosztá’yunk, dolgozó paras kossága, ki-ki a maga tehetségéhez vízokozta károkat mielőbb helyreáll Somogyinegyei do'gozó kisiparos A magúnk részéről is ki-ki a ma szünket az árvízsujtottak megsegítés Adni nem kötelező. De a józan csülés és szeretet azt kéri minden b rintjaival, vagy természetbeni adomá pások által okozott károk helyreállt ottani lakosság otthonukba visszatéve Mi, dolgozó kisiparosok sokat ka nekünk önkéntes adományainkkal is gyünk méltatlanok arra a megbecsü sok is részesültünk. KlOSZ-szervezeti vezetők, aktivá legjobbjai, nyújtsatok segítséget hel latokban, hogy eredményes munkánk érdemeljünk ki. ései következtében komoly árvízve- tő dolgozó népünk munkáját megza- a veszélyeztetett területekre az or­es mennek segíteni a bajbajutottak i által veszélyeztetett területektől, a tünk tudomást arról, hogy milyen megáradt Duna, mely nem kímélve kosságát, rombolta össze a sok évek alatt, méretűek. cgmozdult az egész ország- zlságunk, a falvak és a városok lo­mért en nyújt segítséget, hogy az ár- ithassuk. ok! ga tehetsége szerint, vegyük ki ré- éböl. ész. és a szív, a haza iránti megbe- ecsületes magyar dolgozótól, hogy fo­ntaival járuljon hozzá az elemi csa­lásához, hogy az árvíz elmúltával az e folytathassa békés, építő munkáját, ptunk már dolgozó népünktől, most be kell bizonyítani, hogy nem va- lésre, amelyben eddig mi, kisiparo­k, faluösszekötök kisiparosságunk yi tanácsainknak a gyűjtési munká- nyomán még nagyobb megbecsülést BOROSS GYULA KIOSZ megyei titkár.

Next

/
Thumbnails
Contents