Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-16 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 5­A DISZ-élet hírei A kenyérről van szó . A »János vitéz« a Városi Színházban A M AGY A R DOLGOZÓK PÁRTJA MEG VE 1 PÁRT BIZOTTSA1 GÁ NA K LA fi J A XI, évfolyam, 167. szám. ÁRA 50 FILLER Péntek, 1954 július 16. Harcoljunk minden szem gabonáért! PÉLDAMUTATÓ TSZ-EK Megyénk termelőszövetkezetei példát mutatnak a beadási köte­lezettség teljesítésében. A so- mogytarnócai Szorgalom tsz, a darányi Győzelem, a csokonyavi- sontai Haladás tsz-ek közvetlen a cséplőgéptől tettek eleget árpabe­adási kötelezettségüknek. A kas- télyosdombói Búzakalász tsz ár­pából teljesítette beadási kötele­zettségét, és a tavalyi búzából 52 mázsát adott át a terménybe- gyüjtőknek. s ezzel máris 70 szá­zalékra teljesítették búzabeadási kötelezettségüket. A lakócsai Ha­ladás tsz ugyancsak teljesítette ősziárpából a beadást és ezenkí­vül még 50 mázsa búzát is le­adott. Megyénk termelőszövetke­zetei kövessék a beadásban élen­járó tsz-eket. Az első gabonát a hazának adja Balogh István Táska községben tegnap 10 órára befejezték az aratást. Ma két cséplőgéppel megkezdik a cséplést. A gazdák a mezsgyék­re hordják a gabonát és így a gép egy állítással két-három gazdának a gabonáját tudja elcsépelni. Do- misa József, Mikics József dolgo­zó parasztok az elsők között fe­jezték be az aratást. Balogh Ist­ván 6 holdas dolgozó parasztnál kezdték elsőnek a cséplést, aki megfogadta, hogy az első gabonát a hazának adja. Felajánlotta Tóth Ignác 10 holdas dolgozó paraszt­nak, hogy ad neki kölcsön gabo­nát a beadás teljesítéséhez, mivel Tóthoz csak később ér oda a csép­lőgép. A tarlóhántás és másodve­tés is nagy lendülettel folyik a községben, eddig 100 hold tarlót szántottak fel és 54 hold másod­növényt vetettek. Az aratást azonnal kövesse a tarlóliántás Az elmúlt napokban a marcali járásban egy bri­gád vizsgálta meg, mi az oka a lemaradásnak a tarló­hántásban. A brigád megállapította, hogy a járásban nem érvényesül az az elv, hogy a learatott területen azonnal el kell végezni a tarlóhántást. Meg kell mon­dani azt is, hogy a járás vezetői is elhanyagolták ezt a feladatot. Tóth Mihály elvtárs, kitüntetett járási fő- agronómus — akit kiváló szakembernek ismernek. — sem mozgósított kielégítően erre a fontos munkára. Ö is részt vett a brigádban és meggyőződött arról, hogy hanyagság, kényelmeskedés tapasztalható a tarlóhán­tásban. Több olyan gazda van a járásban, aki befejezte az aratást, de kevés olyan, mint Szabó Gábor kéthelyi 5 holdas dolgozó paraszt, aki az aratás után saját ta­pasztalatából azonnal elvégezte a tarlóhántást. Egy-két termelőszövetkezet és néhány dolgozó paraszt kivételé­vel- kedden, amikor szemerkélt az eső és nem lehetett aratni, de lehetett volna tarlót bántani, sehol sem vé­geztek a járásban tarlóhántást. Becsületére válik azon­ban Tóth Mihály főagronómusnak, hogy amikor meg­győződött a hiányosságról, azonnal intézkedett, s az eredmény nem is maradt el. Míg kedden 4 százalék volt a iónéiban a tarlóhántás, a legutóbbi jelentés sze­rint már 9.4 százalékra emelkedett. Tovább kell azon­ban fokozni a járásban a mozgósító munkát, mert ez a szám is igen alacsony ahhoz a területhez viszonyít­va, amelyen már learatták a gabonát. A gépállomások is nagyobb gondot fordítsanak a tarlóhántásra, intézkedjenek, hogy az arató-kévekötő- gépeket vontató traktornál legyen eke is, vagy tárcsa, hogy amikor az eső miatt nem tudnak aratni, akkor végezzenek tarlóhántást. Megyénk minden járásában lemaradás van a tarló- hántásban. Mint az aratásban, a tarlóhántásban is utolsó a tabi és a csurgói járás. E járásokban különö­sen nagy szükség van arra, hogy minden erővel végez­zék az aratás után a tarlóhántást. A járások sorrendje a tarlóhántásban: Járás: 1. fonyódi 2. kaposvári 3. marcali 4. barcsi 5. nagyatádi 6. siófoki 7. csurgói 8. tabi I!!1 Főagronómus: Molnár Imre Kovács János Tóth Mihály Kiss József Benke Imre Mándli Ilona Makár János Sebők Gyula ü ÍBöíü járás szilárdan tartja első lielvét az aratási versenyhEn Napról-napra fokozódik megyénkben a küzdelem a kenyércsata győzelméért, a gyors gabonabetakarításért. A járásokban minden erőt mozgósítanak a tanácsok és pártszervezetek, hogy egyre kevesebb legyen a lábon­álló gabona. De fokozódik a verseny is a járások kö­zött a Megyei Párt-végrehajtóbizottság versenyzászla­jáért. A fonyódi járás továbbra is szilárdan tartja első helyét, jó egy fejhosszal vezet az őt követő kaposvári járás előtt. Eltökélt szándékuk a fonyódiaknak, hogy megszerzik a versenyzászlót. A kaposvári járás azon­ban mai értékelésünkből kiesik, mert helytelenül je­lentette a rozs aratását. A járás szervei ellenőrizzék le, hogy milyen módon teljesítették 102 százalékra a rozs aratását a járásban. Rákapcsoltak a siófokiak a versenyben és elhódí­tották a marcaliaktól a harmadik helyet. S ha ilyen ütemben folytatják munkájukat, -könnyen az élre tör­hetnek. Példát vehetne a csurgói és tabi járás a sió­fokiról, amely az utolsók közül az elsők közé küzdötte fel magát. A csurgói járás az utolsó előtti az aratási verseny­ben és érthetetlen a 33 százalékos búzaaratás, mikor a szomszédos barcsi járásban is 62 százalék. Változatlanul a sereghajtó járás a tabi. Most már nem beszélhetnek arról a járásban, hogy nem érett a gabona, néni tudnak aratni. Igen súlyos a járás veze­tőinek a felelőssége, népünk kenyerének biztosításában. A 6.1 százalékos búzaaratás, a 20.9 százalékos rozsara­tás csúnyán lérontja -megyénk eredményeit is. Ne tűr­jék a szégyenteljes lemaradást a járás kommunistái, becsületes dolgozó parasztjai. Mozgósítsanak minden erőt arra, hogy megjavítsák eredményeiket. Nincs idő késlekedésre. A barcsi,' csurgói és tabi járásban jobban keli harcolni az ország jövőévi kenyeréért. Megyénk dolgozó parasztjai, mezőgazdasági dolgo­zói most minden erőt vessenek harcba, hisz megyénk becsületéről, az ország kenyeréről van szó. Élenjáró járások: Járás: Tanácselnök: Mg. oszt. vez.: fonyódi siófoki Varga József Sápi János Jani János Ilyés Sándor Lemaradó járások: csurgói tabi Lipics József Ballag András Bosnyák László h.Deák János A KENYÉRCSATA HÍREI A NAGYKORPADI TANÁCS agronómusa minden segítséget megad az eredményes, szem vesz­teségnélküli aratás sikeréért. Az 1200 hold gabonából 700 holdat már learattak, az. egyéniek közül már többen befejezték az ara­tást. A kommunisták példamuta­tása ösztönzi a falu dolgozóit az aratás minél előbbi befejezésére.- Herner István 6 holdas, Kovács Gábor 8 holdas és Balogh János 5 holdas dolgozók jó példamuta­tásukkal haladnak az élen. A LÁBODI NÉPAKARAT TSZ-BEN minden jel arra mutat, hogy szombatra teljesítik vállalá­sukat. A 75 hold aratásból 55 holddal elkészültek. 23 családból áll a tsz tagsága, ezek aratnak, míg nyolc rendőr elvtárs a nö­vényápolásban segédkezik, hogy ez a munka se maradjon el. * * * A SZABÁSI UJ BARÁZDA tsz 100 holdon kezdte meg az ara­tást. 50 holdjuk van még visz- sza. Aratógép segítségével és a tsz négy kaszásának erejével szombatra befejezik az aratást. A növényápolás is jó úton halad. Az egyéniek jó szemmel nézik az eredményes munkát, s már hár­man .kérték .felvételüket a tsz-be. A BALATONÖSZÖDI VÖRÖS CSILLAG tsz tagjai szerdán már kora reggel hozzákezdtek az ara­táshoz. 15 hold területen arattak kombájnnal. 80 mázsa búzát fel- lobpgózott kocsikkal vittek a ba- latonszemesi begyüj tőhelyre. A learatott területen már elvégez­ték a tarlóhántást és az ősziárpa- tarló helyén már elvetették a 100 napos kukoricát. GÉPALLOMÁSI ŐRJÁRAT III. cA „nagtj esÁfilh“ kiűzőben Április véginek is beillett volna1 a szerda reggeli idő. A nap lassan, Ezzel a géppel csépelt 6 éven ke­bdtortalanal bújt elő, s szinte szabad szemmel is bélé lehetett nézni, oly resztül, amíg az nem a gépállomásé sápadt volt a korongja. Bágyadtna k, erőtlennek tűnt, pedig igazán nagy volt. Most, hogy a gép Marcaliba szükség lett volna melegére, hiszen eléggé íredvesek voltak a gabonák- került, Major elvtárs önként vállal­ni büszkén fújdogáló északkeleti szél azonban önként segítségére sietett ta, hogy csépel vele a nyáron. Há- a napnak: közös összefogással anny ira megszárították a kasza alá érett rom nappal a kihuzatás előtt eljött kalászosokat, hogy már a kora délei ötti órákban vágni lehetett, Pezsgett a gépállomásra, mert bár úgy ismeri az élet a határban ismét — igyekez nek az aratók végezni a munkával, ezt a masinát, mint a feleségét — így hogy miélőbb zsákba, magtárba kér ülhessen a gabonaszem. Küszöbön mondta — mégis csak akkor bízhat van tehát a nagy cséplés. ami gépáll omásainknak komoly erőpróbája lesz. meg benne, ha alaposan átvizsgálja Most arról adunk hírt, hogyan készült fel két gépállomásunk erre a még a kiindulás előtt. Akadt is rajt döntő feladatra. f egy kis igazítanivaló — nagy volt , , , „„ ... az előgyujtás. Miután elkészült ve­| ÉG A KONGRESSZUSI ver- gépállomás székhelyen, Marcaliban le ráakasztotta Rábáját az egyik seny idejen vállaltak a mar- fognak csepelm. Az uj cseplok at- üj 107o-esre, s kihúzatott Kelevízre call gépállomás cseplogepjavito bn- vizsgalásara nagy gondot fordít Ta- _ az ottani gazdák árpá1ának csép. gadjai, hogy jo minőségben es idő- masian Janos fogepesz elvtárs. Szer- lését kezdi meg a napokban. ben rendbehozzak a gepeket, hogy aan delre eppen elkészült az utolso , azokkal ne legyen baj a nagy csép- is: a dobvánkost kellett felhegeszte- Takács elvtars, a gépállomás ígaz- lési kampányban. Vállalásuknak be- ni a dobkereszthez. A főgépész elv- ^atoja bizakodással tekint az idei csülettel eleget is tettek: a kon- társ kissé borúlátóan mondja, hogy csJPÍes ele. Bízik az emberekben, a gresszus megkezdésének napján már az idei cséplést nagy feladatot ró a gépekben,, s szilárd meggyőződésé, csatarendben álltak a kijavított gé- gépállomás körzeti szerelőire. Az 52 “Ogy a marcaliak a cseplesben ki- pek. Nem is volt műszaki kiesés az gépből egyre-egyre 17—18 jut. Nem ■■esznek magukért, eddigi árpacséplésben. Elismeréssel annyira a cséplők »megbetegedésé- :::::: és megelégedéssel beszél Orbán Ká- tői« kell tartani, mint inkább a több roly, a sávolyi Szabadság tsz elnöke mint 40 db kiöregedett Fordsonétól. TTAPSONY VOLT »őrjáratunk« Lőrincz elvtárs cséplőgép felelős ve- Ezekhez ugyanis nem gyártanak al- " következő állomása. Tóth zető és gépe munkájáról, aki június katrészeket, s így kofnoly gondot István elvtárs, a Megyei Párt-vég- 30-án már elcsépelte a tsz ősziárpá- okozott kijavításuk. Kétségtelen, rehajtóbizottság titkára kérésére ját. — Kifogástalan ez a gép — hogy »kemény dió« lesz ez«kkel az Kisharmadás József gépállomási mondja a tsz elnöke. — Ha a ke- öreg erőgépekkel csépelni, de a gép- üzemi párttitkár elmondta, mit tett nyérgalbona cséplése is ilyen szerve“ kezelők és körzeti szerelők szaktu- ®s mit tesz a pártszervezet azért, zetten és jó ütemben megy, úgy a dása és.a cséplés gyors elvégzéséért hogy az emberek szívét, lelkét meg- megkezdéstől számított 8 napon be- való küzdeniakarása ígéret arra, nyerje a csépléshez, s biztosítsa a lül végezhetünk vele. hogy »feltörik« azt. »cséplőgéptől a begyüj tőhelyre« jel­A cséplők közül szerdán már ‘csak Tamasián elvtárssal együtt men- szó megvalósítását, hatot találtunk a gépállomás portá- tünk a 20—25-ös' Rábához, amelyet — Pártvezetőségi ülésen határoza- ján. Ezek, a most érkezett három új mint régi ismerőst vett szemügyre tot hoztunk a cséplőgép agitációs cséplő kivételével, teljesen munká- Major Ferenc gépész. Major eívtárs csoportok megszervezésére. Minden ra kész állapotban vannak. Azért nem állandó dolgozója a gépállo- gépnél 5 népnevelőt jelöltünk ki nem huzatták ki őket, mert velük a másnak, Csákányban gépészkovács, párttagokból diszistákból és becsü­letes pártonkívüliekből. Az agitációs csoportba a népnevelőkön kívül be­vontuk a munkacsapat vezetőjét és az ellenőrt is. Felosztottuk közöttük az embereket. A szalmarakókkal, szalma- és polyvahordókkal, kéve- dobálókkal, kévevágókkal és ete­tőkkel egy-egy népnevelő foglalkozik. A csépeltető gazdákkal a zsákoló és az ellenőr beszélget a beadás telje­sítésének szükségességéről. — Okultunk a Javai yi hibákból — folytatja Kisharmadás elvtárs. i — Minthogy az időjárás hátráltatta a mezőgazdasági munkákat, figyel­münk középpontjába a munkaidő gazdaságos kihasználását állítottuk. Nagy jelentősége van a korai kez­désnek. Ezért a népnevelőfelelős es­te megbeszéli a munkacsapat tag­jaival, másnap hány órakor állnak munkába. Kiszámítjuk és ismertet­jük a dolgozókkal, hogy ha a csép­lést pl. 5 nappal a határidő előtt be­fejezzük, mennyivel növekszik napi keresetük és • ezen felül mennyi pré- jniumot kapnak. Az idővel való he- Tyes gazdálkodás szempontjából nagy szerepe van a huzatás jó megszer­vezésének. Ebben is érvényesül a munkamegosztás. A szalmarakók az elevátort állítják, a polyvahordók az ekéket, súlyokat, olajos kannákat vi­szik vagy rakják kocsira, az etetők, kéverakók és kévevágók a cséplő­gépet hozzák huzatásra kész álla­potba. — Jó munkával igyekszünk meg­becsülést szerezni a gépállomásnak — mondja a titkár elvtárs. — Pél­dás rendben hagyjuk a gazdák szé­rűjét, udvarát, hogy a dolgozó pa­rasztok azt mondhassák rólunk: »Ezek becsületes munkások«. — Agitációnk oroszlánrésze a be­gyűjtés teljesítésére irányul. Minden községben helyi érveket dolgoztunk ki. A tapsonyiaknak pl. elmondjuk, hogy a villany, a mozi és maga a gépállomás, de sok más egyéb is a munkásosztály ajándéka a falunak. Ezt a gazdák állampolgári kötelessé« gük teljesítésével viszonozhatják. Elmondjuk, hogy a város a jövőben is sok iparcikkel kívánja ellátni a falut, de ez csak akkor lehetséges, ha a falu népe is tudja kötelessé­gét. Az ellenőr leméri külön a gaz­dák beadásra előírt gabonáját, s a zsákoló ezt felteszi a kocsira, s ezt mondja pl.: »No, János bácsi, ezt elvisszük a begyüj tőhelyre«. Ha megkezdtük a kenyérgabona cséplé- sét, arról is meggyőzzük dolgozóin­kat, hogy jó idő esetén vasárnap is csépeljünk. Ez érdeke a munkások­nak és a gazdáknak egyaránt, de az egész országnak is. így igyekszünk politikai felvilágosító munkával si­kerre vinni a cséplést — mondotta befejezésül Kisharmadás elvtárs. Tóth elvtárs ezután a versenyről érdeklődött, ami bizony »hadilábon« áll, de a titkár elvtárs megígérte, hogy a pártszervezet ennek kibon­takoztatása érdekében is mindent el­követ. <lfc Kh dk E STÉRE KELVE jóra fordult az idő, mintha az is összefo­gott volna a jövőévi kenyerünk biz« tosításáért küzdő dolgozókkal. Nem kétséges, hogy pár nap múlva min­den tsz-ben és községben felbúgnak a cséplőgépek, megkezdődik a ke­nyérgabona cséplése. Gépállomá« saink akkor vihetik sikerre a ke« nyércsatának ezt a döntő szakaszát, ha gépeik teljesítőképességének tel­jes kihasználása mellett, pártszer­vezeteink segítségével olyan agitá« ciót folytatnak, hogy a munkacsa­pat minden tagját megnyerik a gyors cséplés nagy ügyének. Kutas József.

Next

/
Thumbnails
Contents