Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-14 / 165. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1951 július 14. Megkezdődik a Kapós szabályozása ÁLLATTENYÉSZTŐ KÖZSÉGET NÁGOCSBÓL! Évenként visszatérő veszélyt je­lent Kaposvár városnak az árvíz. A Kaposvíz mentén elterülő »Donner«- város, Iszák-utca, Gilice- és Nyár­utca lakói az idén is aggódva lesték a víz rohamos emelkedését. Kilép-e megint a Kapos medréből, mint leg­utóbb, 1951. év nyarán? Mert akkor menekülni kell, menteni a legszük­ségesebbet, ami menthető, a mindent elborító szennyes víz elől. Mert megfelelő meder, kiépített árvédelmi művek hiányában az árvíz elleni vé­dekezés, főleg a megelőző kiürítés el­rendelése és a vízből való mentésre szorítkozhatik. 1940. 1947, 1951. évek­ben napokig a Kapos öntötte el az utcákat, otthonokat, s utána még hosszú ideig sár és iszap borított mindent. így volt! De kell-e így lennie? A párt és a kormányzat áldozat- készsége már 1954. évre jelentős hi­telt biztosított a Kapos-folyó szabá­lyozására. A beruházási Programm szerint 1955, 1956. évekre további hi­telek állnak rendelkezésre. A Kapós- víz Kaposvár város határában eső szakaszának szabályozására a pécsi Vízügyi Igazgatóság új tervet készí­tett. A kiviteli munkálatokat a Be­tonépítő Vállalat még július hónap­ban megkezdi. E korszerű rendezési munkák meg­oldják a város teljes árvízmentesíté­sét, ezen felül messzemenően kielé­gítik a városrendezési érdekeket. A Kaposvíz szabályozása egész sor megoldásra váró városrendezési fel­adat kivitelét teszi lehetővé, melyet az árvízveszély és a Kapós rendezet­len volta miatt eddig nem lehetett tervbevenni. A szabályozás folytán jelentős értékes területek, szabadul­nak fel a folytonos elöntés veszélyé­től, így azok gazdaságosabban, bel­terjesebben használhatók, az itt lévő ipartelepek továbbfejleszthetők lesz- -rek. A korszerűen, a vízgazdálkodás és városrendezési igényeknek megfe­lelően kiépítendő új Kapós-meder a város fejlődésére, a szociális város­kép kialakítására döntő hatással lesz. A. szabályozási tervek egyelőre a Kapos-folyó Kaposvár várost érintő Deseda-patak és Keceli-gát közötti szakaszára készültek el. Itt a legna­gyobb árvízmennyiségre méretezett meder mellett kétoldalt kiépítendő árvédelmi töltések az árvíz" ellen tel­jes biztonságot fognak nyújtani. A Deseda-patak alatti Kapos-sza- kasz rendezése további programmját képezi a Vízügyi Igazgatóságnak, de a tisztán mezőgazdasági szempontok­ra való tekintettel, kisebb meder­méretekkel és költséggel, tehát keve­sebb árvízi biztonsággal kerül kivi­telre. A szabályozás során a régi Kapós- meder nagyjából érintetlenül meg­marad. Maga a mederfenék egy-két helyi kivételtől eltekintve szélesítve és mélyítve lesz. Ez a meder fog to­vábbra is szolgálni a folyó kis és kö­zepes vízhozamának levezetésére. Szélesítve lesz azonban a meder a partokon kétoldalt. Ezáltal a követ­kező kettős mederszelvény kerül ki­alakításra: Jelenlegi Kaposmeder a rége fc'oen tervezett szélesítéssel. Az új terv szerint Az új, korszerű elvek szerint tehát a szélesítés csak felül történik, ellen­tétben a régebben szokásos széles, lapos mederrel. A közepes esőzések­ből lefolyásra kerülő csapadékvizek a középső mederrészben zártan foly­nak le, annak feliszaposodását, nö­vényzettel való benövését. megaka­dályozzák. Az árvízi felső mederrész aránylag ritkán, évenként esetleg egyszer-kétszer kerül elöntésre, nagy és hosszantartó esőzések alkalmá­val. A hullámtéri padka, a töltések által elfoglalt terület tehát nem esik ki a termelésből, hanem kaszálóként hasznosítható. Végeredményben te­hát az új meder által elfoglalt terü­let kisebb lesz, mint. a régi terv sze­rinti, s fenntartása is lényegesen egyszerűbb. Gaz, dudva, szemét sze­gélyezték eddig a.Kapos rendezetlen partjait. Az új Kapos mellett kelle­mes, tiszta, zöld sáv fogja felüdíteni a munkából hazatérő dolgozókat. A már beépített szűk belterülete­ken töltés helyett korláttal ellátott támfal fog épülni. A támfalak mel­lett a parton 3—4 méter széles véd- sáv kerül kisajátításra. Erre a sávra az építkezés lebonyolítására, de a jövőbeni fenntartási és árvédekezési munkák miatt is szükség van. Azo­kat a város a jövőben' kellemes sé­tánnyá alakíthatja ki. A szabályozási mpnkák maradék­talan elvégzésével az árvíz magassá­ga is jelentősen csökkenni fog. Szá­mítások szerint 1 m-rel alacsonyabb árvízszint fog kialakulni, még az esetben is, ha az eddig mért legna­gyobb árvízhozam kb. 1.5-szerese ke­rül lefolyásra. A támfalak és töltések koronája e felett a vízszint felett 0.5 m-rel maga­sabb lesz, ami további biztonságot jelent. Természetesen e kedvező ár­vízhelyzet csak akkor fog teljes mér­szabáilyozott meder. lékben kialakulni, ha a város belte­rületén lévő szűk nyílású hidak is átépítésre kerülnek. A hidakat tehát a> új Kapós-medernek megfelelően át kell. építeni a közeljövőben és ez­zel kapcsolatban véglegesen dönteni kell Kaposvár város még megoldat­lan útügyi problémáiban is. Kor­mányzatunk messzemenő segítsége szükséges még, hogy ezek az árvíz- veszélyt okozó utolsó akadályok is mihamarabb eltávolíthatók legyenek. 7OC0 köbméter beton, 150.000 köb­méter földmunka elvégzése vár két év alatt a kivitelezésre kijelölt Be­tonútépítő Vállalatra. A szűk városi belterületen ez a munka nem köny- nyű feladat, a beépítettség miatt szá­mos akadályt kell leküzdeni. 5 lakó­épület és számos kisebb melléképü­let is áll az új meder útjában. A mederszélesítéshez szükséges te­rületeket kisajítítással és teljes kár­talanítással kívánja az építtető meg­szerezni. A felmérés és az új me­der helyszíni kitűzése már a munká­ba veendő szakaszokon megtörtént. Rövidesen sor kerül a kisajátítási el­járás megindítására. A közeljövőben eltűnik tehát a piszkos, rendezetlen és sok rettegést okozó,, részleteiben talán mégis fes­tői Kapós-part, hegy helyet adjon egy új. korszerű, a várost méltán keresztező, teljes árvédelmi biztonsá­got nyújtó Kapós-medernek. A vá­ros történelme szempontjából érde­kes adatokat szolgáltatna, ha Kapos­vár haladó művészei minél nagyobb szómban megörökítenék festmények­ben, rajzokban, fényképekben ezt a régi Kapóst es ódon partjai tájhan­gulatát, az úi építkezést,, a munka hőseit és a dolgozó embert. Eucliberger Pál főmérnök, Pécsi Vízmű Igazgatóság. Koptyajeva: Ivan Ivanovics A regény a magánélet egyik ér­dekes problémájával foglalkozik. A szibériai aranybánya telepén dolgozó kiváló sebész, aki a gyó­gyításban semmiféle áldozattól nem riad vissza, családi életét el­hanyagolja. Beletemetkezik mun­kájába és nem veszi észre, hogy felesége is magasrendű, komoly munkára vágyik, részt kér az épí­tőmunkából. így, bár Ivan Ivano- yics kitűnő szakember és tiszta | jellemű, becsületes szovjetember, mégis elveszti feleségét. Az asz- szony egy bányamérnök oldalán találja meg élete értelmét és írónő lesz. Murányi—Kovács Endre: Gil­bert kapitány (Ifjúsági). A kis regény az 1944-es francia ellenállási mozgalom egyik hősé­ről szól és a történetből az olvasó megismeri a náci megszállók ellen vakmerőén harcoló francia nép, a francia kommunisták hősiességét. A MEZŐGAZDASÁGI HATÁRO­ZAT szellemében megindult az állat- tenyésztő munka Nágocs községben. Minden bizonnyal állattenyésztő községgé fog átalakulni Nágocs!.. . Hegy értsük azt, hogy átalakulni? ... Ugyanis itt. jelenleg állattenyésztés nincs, hanem csak »állattartás«. Olyan állattartás, melynél a tenyész­tési irányelveket nem veszik figye­lembe, a jószágállomány takarmá­nyozása ötletszerűen, tervszerűtlenül folyik és figyelmen kívül hagyják a takarmánytermesztési vetésforgók szakszerű beállítását.: sem a mennyi­ségi, sem a minőségi tenyésztésnek okszerűen lefektetett alapjaival és célkitűzéseivel nem találkozunk itt. De a Nágocson eltöltött három hó­nap alatt leghatározottabban meg- győződtenVarrói, hogy a községben lévő, a tabi járásnak két, legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezete, az 1150 kát. holdas Szabadság és 850 kát. holdas Petőfi tsz vezetősége, tag­sága és elsősorban is az állatgondo­zók megértették az állattenyésztés fejlesztésének szükségességét, ami alapja az ország lakossága több és jobb hússal és zsírral való ellátásá­nak. Máról-holnapra áttérni a külterjes állattartásról a belterjes és jövedel­mező állattenyésztésre nem lehet. Azonban céltudatos átszervezéssel és lelkiismeretes tenyésztői munkával fokozatosan mi, Nágocs község állat- tenyésztői át fogunk térni a szak­szerű állattenyésztésre, nemcsak a termelőszövetkezetekben, hanem az egyénileg dolgozó parasztoknál is. Hiányosságok igen nagymértékben voltak mindkét termelőszövetkezet­nél. így pl. a Szabadság tsz-nél sém a szarvasmarhaállomány, sem az öt­százon felüli juhállomány takar­mányellátásáról nem gondoskodtak kellően. A korszerű tehénistállóban lesoványodott, leromlott kondíciójú tehénállományt találtam, számszerint ötvenegy darabot és a fejelési át­lag 0.9 liter volt. Dobai, Paska és Luka elvtársak, a termelőszövetkezet szorgalmas és állatszerető tehenészei kedvetlenül panaszolják, hogy egész télen nem jutott szálastakarmány a tehenek részére. A növendékszarvas- marhák szintén a takarmány- és ab­rakhiány miatt fejlődésükben erősen visszamaradtak, csököttek és igen soványak voltak. A termelőszövetke­zet Gizella-majcrjában pedig a nö­vendékállomány legelhanyagoltabb tartási, takarmányozási és gondozási körülmények között kínlódott. Hogy miből adódhattak ezek a szomorú ál­lapotok egy ezer holdon felüli nagy­üzemben, ennek okát könnyen meg­állapíthattuk akkor, amikor kitudó­dott az e. takarmánypazarlás, amely 1953-ban végbement a termelőszövet­kezetben. A lucerna és baltacim le­kaszálása után egy-két. napig »jól éltek« az állatok. Tervszerűtlenül, mindenki etette a legértékesebb pil­langósvirágú takarmányféleségeket, melyből bőségesen jutott az alomba is. Azonban, r. szarvasmarháknak csak nagyon ■ keveset adtak ezekből az értékes takarmányfélékből. A 156 darab szarvasmarha kukoricaszáron és rosszul besilózott, bűzös, romlott silótakarmányon telelt át. A Gizella- roajorban előfordult az is, hogy a megkezdett silógödör közepét a »pusztai tagok« kihordták, úgy hagy­va a silógödröt, ennek következtében az egész silókészlet használhatatlan­ná vált. De ennek a takarmányozási eljárásnak hasznát látták a Gizellá­inál őri háztáji szarvasmarhák, ame­lyek jó kondíciója mellett a közös vagyont képező állatállomány, amely 190 termelőszövetkezeti tagnak ko­moly jövedelmet biztosíthatott volna, erősen lemorzsolódott. A juhállo­mány téli takarmányozásáról sem történt gondoskodás. Abrakolás is csak jelentéktelen mértékben történt, közvetlenül a bárányoztatás ideje alatt. Ennek következtében nemcsak a juhállomány kondíciója, hanem a gyapjú minősége és mennyisége is rosszabb lett. S ez különösképpen megmutatkozott a Gizeila-majori juhállományban, ahol p. felületes bá­násmód következtében sok volt az elhullás és kényszervágás is. A sertésállománynál ezek a hibák és hiányosságok nem fordultak elő. A termelőszövetkezet a mangalica­kocák 1954 első félévi fialásánál 6.8 százalékos fialási átlagot ért el. De amint hibának nyilvánítható a takarmányhiány a szarvasmarha- és juhtenyésztésnél, ugyanúgy hibának mondható r. takarmánypazarlás is, amely a növendéksertések takarmá­nyozásánál előfordult. Amikor a cu­kor- és takarmányrépa betakarításá­nál több héten keresztül a süldők bőséges »legelőt« találtak, ennek el­lenére a drága kukoricadara válto­zatlanul »özönlött« a szilaszói sertés­szállás felé. Még mindig vannak a termelőszövetkezetben olyan tagdk, akik lelkiismeretlenül gondozzák a líözös állatállományt, akik talán ab­rakpótlónak gondolják a botot, a vil­lanyelet és az ostort. Ezeket nem érdekli az, hogy ők egy nagy család közös vagyonának legfőbb őrei, akik­től elsősorban függ az, hogy ennek a nagy családnak, vagyis a termelő- szövetkezet összes tagjainak asztalá­ra minél több és minél jobb élelem kerüljön. Sajnos, ez. tapasztalható mindkét termelőszövetkezet állatgon­dozóinál. Ezek figyelmét arra hívom fel: Nágocsot állattenyésztő községgé kell fejlesztenünk, aminek egyik előfeltétele a becsületes állatgondo­zás. VANNAK ITT EREDMÉNYEK IS. És éppen ezek az eredmények élő bizonyítékai annak, hogy a nágocsi Petőfi és Szabadság termelőszövetke­zetek vezetői, állatenyésztői és állat- gondozói — kevés kivétellel — meg­fogadják a szakmai irányítást. Gon­dot fordítanak a sertéshizlalásra. A juhászok vállalták a kétévenkénti háromszori bárányoztatást. Ma már kiselejtezésre került a meddő, ta­karmánypazarló szarvasmarhaállo- mány és nyolc literes a fejési átlag. A tehenésztben tisztaság és . rend uralkodik. A leromlott tehénállo­mány kondíciója feltűnően javult. Deti János elvtárs, a termelőszövet­kezet lelkiismeretes és szorgalmas sertésgondozója nagy izgalommal várja, vájjon milyen lesz a 26 db anyakocánál a második fialás ered­ménye, s kap-e .magasabb prémiu­mot, mint az első fialás alkalmával kapott, amikor a tsz 5 db malaccal jutalmazta meg jó munkájáért. Ta­lán Tringer György, a fehér hússer­tések gondozója is ezután lelkiisme­retesebben gondozza a reábizott 24 db anyakocát és nála sem fordul elő az, hogy kétnapos malacok alatt a sertésfiaztatóban ne legyen friss alomszalma. Bízunk, hogy Vass An­tal, a növendékszarvasmarhák gon­dozója is megfogadja a jótanácsokat. Eredmény az is, hogy ma a Sza­badság termelőszövetkezetben üze­meltetik azt az ötszáz tojásos kelte­tőgépet, amely eddig a »kastély« pin­céjében becsomagolva hevert. A ter­melőszövetkezet gyümölcsösében most épült saját erőből a korszerű, gödöllői mintájú tojóház, a 2!>0-as törzsállomány részére. Az állatállo­mány törzskönyvi ellenőrzés alatt áll. A járási állattenyésztő állomás a napokban törzskönyvezett 17 darab anyakocát. Most a termelőszövetke­zet 6 darab törzskönyvezett tenyész­kost vásárol. Eddig 600 mázsa pil­langósvirágú takarmány áll kazal­ban vagy pajtában, s várja a szak­szerű elosztást az állatok között. Több mint 100 kát. hold takarmányt vetettek másodnövénykénr és már 50 köbméter zöldsilót készítettek, s 100 köbméter takarmány silózása fo­lyamatban van. Több apróbb állatte­nyésztési eredményt értünk már el. amelyeket tovább növelve Nágocs valóban állattenyésztő községgé ala­kulhat át. Ehhez azonban kérjük az illetékesek segítségét. Elsősorban is kérjük a járási ál­lattenyésztő állomást, találja meg a módot arra, hogy a nágocsi viszo­nyok között legalább is jelenleg meg nem felelő fehér hússertésállományt a nágocsi termelőszövetkezetek ki­cserélhessék és áttérhessenek a berkshirei sertés törzskönyvezett te­nyésztésre. A mér meglévő törzs­könyvezett mangalica-állomány utódjaiból és a létesítendő berkshi­rei tenyésztörzs utódjainak kereszte­ződéséből előállítandó haszonállat-ál­lomány felel meg legjobban a helyi viszonyoknak az árusüldők nevelése és a sertéshízlalás céljaira. Már sok­ban segítségére volt különösen az elmúlt hetekben, a járási állatte­nyésztő állomás a nágocsi termelő- szövetkezeteknek és az állattenyésztő állomás vezetőségének kell megta­lálnia a módot arra, hegy mind a Petőfi, mind a Szabadság tsz kifo­gástalan berkshirei alapanyagokhoz jusson. Kérjük a kaposvári törzsállatte­nyésztő állomás baromfitenyésztési szakembereit, továbbra is segítsenek a isz-eknek abban, hegy törzsköny­vezett baromfitenyészetük legyen. Feltétlenül fontos, hogy a Szabadság tsz üzemi pártszervezete az eddi­gieknél eredményesebben segítse elő a munkafegyelem megszilárdítását. A brigádvezetők mutassanak jó pél­dát az egész tagságnak, ne akadá­lyozzák a fejlett agro- és zootechni- kai eljárások bevezetését, nagyobb felelősséggel lássák el hivatásukat. A PETŐFI TSZ TAGJAI ff Gardner Ferenc elvtársat, akinek mgy "rvei vannak az állattenyész­tés fejlesztése érdekében. A Szabad­ság termelőszövetkezet tagiai pedig sorakozzanak fel ifj. Juhász József e’nök mögé. aki fáradhatatlan élhar­cosa a szocialista nagyüzemi mező­gazdaságnak és aki nagy híve a fej­lett agro- és zeotechnikai eljárások bevezetésének. Csak így tudja a tag­ság a maga hasznára, a haza javára megoldani azokat a feladatokat, me­lyeket a mezőgazdasági határozat, ezen belül az állattenyésztés fejlesz­tése megkövetel. Lucza János községi agronómus. Jgy hát, urait — mond a beszé- * de befejezéséül a masziv iró- aszta'ná". ülő hájas tisztviselő — az úgynevezett háborús bűnösökkel való bánsámód terén állandóan gondol­nunk kell arra, amit szövetségi köz- lársaságunk és drága füh ; . . azaz a h:i drága kancellárunk, Adenauer úr kíván tőlünk! Mehetnek, uraim. A kölni városigazgatás tisztviselői miután tiszteletteljesen végigh’allgat- tál,- osztályvezetőjük kijelentését, a kijárat felé indultak. Alig csukódott be az ajtó a leg­utolsó mögött, amikor a titkárnő je­lentette: valami jólöltözött ismeret­len makacsul hangoztatja, hogy ki­hallgatást kér „teljesen bizalmas jel­legű, fontos és sürgős ügyben". — Hívja csak be — mondta élénk érdeklődéssé! az osztályiwzetö. A jólöl.özött ismeretlen bejött mindenekelőtt figyelmesen körülné­zett és félhangon azt kérdezte: — Senki sem hall bennünketf DCerejlet h kinálat írta: G. Psenvicin kifejezéssel élve, háborús bűnös. 1045-ben Franciaországban halálra ítéltek, majd az Ítéletet életfogytig­lani fegyházra változtatták. Nemré­giben sikerült megszöknöm és most újra itt vagyok. Nem akarok tétle­nül ülni. Ugye megéri engem? Segít­ségért jöttem Önhöz- Iratokra, pénz­re és ajánló sorokra van szükségem, hogy az e’sö időben be tudjak ren­dezkedni. z ismeretlen tömör és meggyő­ző beszédmódja megtette hatá­sát. Néhány bizalmas telefonbeszél­getés után a kölni városigazgatás óriási bürokratikus gépezete meg­szerzett minden szükséges dolgot. El­készüllek az iratok dr. Ludwig Krü­ger nevére, 300 márka készpénzt és vasúti menetjegyet adtak neki, a le­hető legszebb ajánlással a „Fried­land“ katonai tábor vezetőségéhez, ahol az említett dr. Krüger biztos menedéket találhat az első időkben. Az ismeretlen elégedett mosollyal A tábor reze'őségé sietve jelen és’ tett a megfelelő halóságoknak az új je’entkc-.örő’. De ugyanakkor, ami­kor c hatóságok nagy lelkesedéssel beszél gettek Krüger érdemeiről, a nap hőse — mint mondják — „kám­forrá vált“. Váratlanul kiderültek ugyanis a „doktor“ valódi életrajzá­nak egyes részletei. Kiderült róla, hogy nem volt tiszt és nem háborús bűnös, sőt lehet, hogy nem is Krü­ger, hanem közönséges szélhámos és kalandor, aki bölcsen számbavérc a bonni politikai piacon mutatkozó ke­resletet, a lehetőség szerint hasznot húzott a háborús bűnösök pártfogói­tól. Ez1 a történetet mcg.udha.tjuk a kölni, rendőrség néhány soros újság­köz eményéből, ame'ynek végén fel­hívják, a: összes különítményeket, hogy vegyenek részt az ismeretlen, magát dr. Krügernek nevező személy felkutatásában. Az igenlő válasz után határozottan kezdett beszélni: — Valóban sürgős és bizalmas ügy­ben jöttem Önhöz. Nevem Krüger. Doktor Ludwig Krüger, szolgálatára- Látom, hogy itt nyíltan beszélhe­tek . . . Tiszt voltam, sőt, hivatalos hagyta cl Köln vendégszerető váro­sát. A „Fried"and"-táborban tárt ka­rokkal fogadták és először is újabb 300 márka készpénz adtak neki, A bonni állam jól megbecsüli a hitle­rista tiszteket, akik „haditapasztala­tokat szereztek Franciaországban"! agyon jellemző história! Az egész bonni köztársaság min­den zugát felkutatják a bűnügyi rendőrség tisztviselői, hogy megta­láljanak és letartóztathassanak egy kis szélhámost azért, mert nem nagy háborús bűnös.

Next

/
Thumbnails
Contents