Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-14 / 165. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1954 július 14. V. M. Molotov megbeszélése Csou En-lajjal Genf (TASZSZ). V. M. Molotov július 12-én huzamosabb megbeszé­lést folytatott Csou En-lajjal, a Kí­nai Népköztársaság miniszterelnöké­vel és külügyminiszterével, aki visz- szatért Genfbe, hogy részt vegyen a külügyminiszterek értekezletén. V. M. Molotov A. Edennel tárgyalt Genf (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere jú­lius 12-én megbeszélést folytatott A. Edennel, Nagy-Britannia külügymi­niszterével, aki visszatért Genfbe, hogy részt vegyen a külügyminiszte­rek értekezletén. Mendes-France elutazása előtt újabb megbeszélést tartott Csou En-lajjal Genf (MTI). Mendes-France fran­cia miniszterelnök és külügyminisz­ter kedden délelőtt Genfiben újabb megbeszélést folytatott Csou En-laj­jal, a Kínai Népköztársaság minisz­terelnökével és külügyminiszterével. Churchill nyilatkozata London (MTI). Churchill angol miniszterelnök hétfőn az alsóház­ban nyilatkozatban számolt be washingtoni tanácskozásairól. Be­vezetőül hangoztatta, hogy a washingtoni megbeszéléseknek az angol-amerikai egység helyreállí­tása volt a feladata és »bizonyos lidércnyomásszerű aggodalmak« eloszlatása az amerikaiaknál a brit politika irányvonalával kap­csolatban. A miniszterelnök rámutatott ar­ra, hogy a tanácskozások létre­jöttét az is szükségessé tette, hogy Angliát rjem tájékoztatták a hid­rogénbombával kapcsolatos érte­sülésekről, s ez, mint Churchill mondta, »mélységesen aggasztot­ta« őt. Churchill beszédében foglalko­zott az európai védelmi közösség ratifikálásának és Nyugat-Német- ország felfegyverzésének kérdésé­vel. Beszédének ezzel kapcsolatos része nyilvánvaló nyomás volt Franciaországra. Churchill az eu­rópai védelmi közösség franciaor­szági ratifikálásának elhúzódásá­ról kijelentette: »nem könnyű elő­re látni és a jelen pillanatban nem is helyes megjósolni, milyen következményekkel jár ez a tehe­tetlenség, ha tovább folytatódik.« »Tragédia lenne — jelentette ki —, ha elmulasztanánk azt a lehe­tőséget, hogy Nyugat-Németorszá- got visszavezessük az európai né­pek családjába. . .« A miniszterelnök kitért a Kínai Népköztársaságnak ENSZ-be való bebocsátása kérdésére is. Jóllehet megismételte azt az angol állás­pontot, hogy helyeslik a Kínai Népköztársaság bebocsátását az ENSZ-be, ugyanakkor azonban nyilvánvalóan a rá és Edenre Washingtonban gyakorolt ameri­kai nyomás hatására kijelentette: »ezt a kérdést bizonyos ideig sem­miképpen sem lehet felvetni.« Churchill beszélt az úgynevezett délkeletázsiai védelmi szövetség­ről is s ezt úgy állította be, mint amely »nem összeegyeztethetetlen a rendezéssel, amit Genfben re­mélünk elérni.« Ugyanakkor azon­ban nem magyarázta meg, hogyan férhetne össze, ez a tömb az indo­kínai kérdés békés rendezésével. Az angol miniszterelnök végül hangoztatta, hogy Eisenhower ál­lítólag1 elfogadta Edennek a békés együttélésre vonatkozó tervét. Dulles elutazott Párizsba Washington (MTI). Dulles hét­főn este Washingtonból Párizsba utazott, hogy ott tanácskozzék Mendes-France francia miniszter- elnökkel és Eden angol külügy­miniszterrel. Az amerikai külügy­miniszter elutazása előtt a repülő­téren nyilatkozott. Mint az »AFP« jelenti, Dulles nyilatkozatában hangsúlyozta, utazása »újból megmutatja, hogy az Egyesült Államok milyen nagy érdeklődést tanúsít az indokínai és az európai események iránt és megmutatja azt az őszinte óhajun­kat, hogy biztosítsuk Franciaor­szág, Nagy-Britannia és az Egye­sült Államok összehangolt akció­ját, amely a legjobban elősegíti közös céljaink megvalósítását.« Az amerikai külügyminiszter a továbbiakban azt fejtegette, hogy az »Egyesült Államok és Francia- ország távolabbi érdekei Indokína tekintetében azonosak«, de »Fran­ciaországnak és a társállamoknak ezenkívül külön érdekeik is van­nak«, amelyek a háborúból adód­nak. Dulles a háborúért ismét a Vietnami Demokratikus Köztársa­ságot igyekezett felelőssé tenni. Dulles utalt arra, »nincs világo­san leszögezve, hogy az Egyesült Államoknak Franciaországgal, Vi­etnammal, Laosszal és Kambod­zsával közös érdekeit szükség­szerűen a minden téren megindí­tott azonos akciók szolgálnák.« Ezért — mint mondotta — párizsi útja nem érinti azt a korábban is­mertetett washingtoni álláspontot, hogy sem ő (Dulles), sem Bedell- Smith külügyminiszerhelyettes »jelenleg nem szándékozik« Genf­be menni. Az amerikai külügyminiszter végezetül Franciaország, Nagy- Britannia' és az Egyesült Államok »egységfrontjának szükségszerűsé­géről« beszélt. Eden javasolta, hogy a genfi értekezlet egyelőre ne tartson formális üléseket Genf (MTI). Eden angol külügy­miniszter, a genfi értekezlet egyik elnöke hétfőn Genfbe érkezése után felkereste Molotov szovjet külügyminisztert, a genfi értekez­let másik elnökét, hogy megbe­szélje vele a konferencia további munkarendjét. Svájci lapok közlése szerint Eden javasolta, hogy a genfi ér­tekezlet egyelőre ne tartson for­mális üléseket, hanem a küldött­ségek képviselői magánbeszélgeté­sek formájában folytassák az in­dokínai béke helyreállítására irá­nyuló tevékenységüket. Molotov külügyminiszter kijelentette, hogy a szovjet küldöttség mérlegelni fogja Eden javaslatát. Legújabb jelentések a dunai árvízről (MTI) Mint hírügynökségi és rá­diójelentésekből kitűnik, az árvíz át­meneti csökkenése után a Duna hát­ion ismét emelkedni kezdett. A víz­állás 4 óra alatt 13 centimétert nőtt és tovább emelkedik. A veszély még mindig Deggendorfnál a legnagyobb, ahol újabb gátszakadás súlyosbította a helyzetet. A Duna Regensburgnál is tovább emelkedett és ismét Passaut fenye­geti, amelyet a katasztrófa az utóbbi napokban a legsúlyosabban érintett. Felső-Ausztriában az árvíz miatt elszállítottak száma hétfőn estére 40 ezerre emelkedett. A Duna Bécs és Linz között tovább árad és az oszt­rák fővárosban hétfőn este elérte a 8 métert. A greieni szorosnál Linz­től mintegy 30 kilométerről lefelé a Duna elérte a 11 méter 30 centimé­teres rekord-vízállást. Hétfőn szükségessé vált, hogy a Duna gyors . emelkedése következté­ben kiürítsenek több helységet Linz és a csehszlovák határ között. A Német Demokratikus Köztársa­ságban csökkent az árvíz. Gera vá­ros és környéke hétfőn a reggeli órákban ismét vízmentes volt. Freiz thüringiai textilipari város legnagyobb részéről hétfőn délután­ra visszahúzódott az árvíz. «k ik 4» Berlin (ADN). A Német Demokra­tikus Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöksége 1954 július 12-én meghallgatta Hegen államtitkárnak, a központi árvízbizottság elnökének beszámolóját az árvíz helyzetéről és az árvíz elleni intézkedésekről. Az állami szervekkel példás együttműködésben a német népi rendőrségnek, valamint a dolgozók soraiból jelentkezett sok önkéntes­nek, a szovjet hadsereg egységeinek önzetlen támogatásával majdnem minden esetben a károk mértékét sikerült a minimálisra korlátozni. A jelenlegi vízállás csökkenő irányzatot mutat. A Német Demo­kratikus Köztársaság Minisztertaná­csának elnöksége elhatározta, hogy a fellépett károk helyrehozására első segítségként 10 millió márkát bocsát rendelkezésre. Jókai-emlékest Kairóban (MTI) A kairói magyar követség július 9-én Jókai Mór halálának év­fordulója alkalmából irodalmi em­lékestet rendezett, amelyen több háromszázan vettek részt, köztük egyetemi tanárok, írók, költők, mű­vészek, kritikusok és újságírók. A nagysikerű irodalmi estről a vezető egyiptomi lapok is megemlékeztek. 11 minisztertanács intézkedései a dunai árvízvédelemmel kapcsolatban A minisztertanács kedden megtár­gyalta a dunai árvízvédelemmel kap­csolatos teendőket és megfelelő in­tézkedéseket hozott. Rajczi Kálmánt, az országos vízügyi főigazgatóság ve­zetőjét megbízta az árvízvédelmi kormánybiztosi teendők ellátásával. A kormánybiztos utasításait min­den szerv köteles végrehajtani. A minisztertanács ezenkívül megfelelő felhatalmazást adott a dunamenti megyei, járási, városi, községi taná­csok végrehajtóbizottsági elnökeinek. A felhatalmazás szerint szükség ese­tén öntevékenyen és messzemenően igénybe kell venniök a helyi erőfor­rásokat — közerőt, igaerőt, szállító- eszközöket és a községekben lévő anyagokat — ahhoz,, hogy a lakos­ság ne szenvedjen kárt az árvíztől, illetve ahhoz, hogy az áradásnak ki­tett hullámterületekről idejében be­takarítsák a terményt és biztonságba helyezzék az értékeket. Minden ha­tósági szerv, amennyiben árvízvéde­kezéshez központi segítséget igényel, forduljon az árvízvédelmi készenléti szervezethez. Nevezetes évforduló a Komszomol történetében Moszkva (TASZSZ). Harminc év­vel ezelőtt, 1924 július 12-én, a Kom­szomol VI. kongresszusán határoza­tot hoztak arról, hogy az Oroszor­szági Kommunista Ifjúsági Szövet­ség nevét a Szovjetunió Lenini Kom­munista Ifjúsági Szövetségre változ­tatják. E három évtized alatt megerősö­dött és megnőtt a Komszomol-tagok hadserege, a szovjet ifjúság élcsapa­ta. 1924-beri 700 ezer ifjú és leány volt a Komszomolban, a XII. Kom- szomol-kongresszus idején, ez év márciusában pedig már 18,825.327 tagot számlált a lenini Komszomol. A Komszomol a kommunista párt vezetésével a szovjet állam fejlődé­sének minden szakaszában a lenini útmutatások megvalósítására irányí­totta az ifjúság erejét, energiáját, készségét. Tiltakozások az angol-kínai kereskedelem korlátozása ellen London (TÁSZSZ). A »Reynolds News« közölte Woodrow Wyatt munkáspárti képviselő cikkét, aki elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy az amerikai "korlátozások miatt Anglia károsodik a Kínai Népköz- társasággal folytatott kereskedelem­ben. Wyatt ezt, írja: itt az ideje, hogy kijelentsük az Egyesült Nemzetek Szervezetének, elavultnak tartjuk azt a határozatot, amely megtiltja stratégiai áruk kivitelét Kínába. DELHI A »Times Of India« című lap ve­zércikkben számol be arról, hogy a Szovjetunióban átadták rendelteté­sének a világ első atomerővel műkö­dő áramszolgáltató telepét és meg­jegyzi, hogy az »ipari atomforrada­lom« kezdete. A lap üdvözli az atomerő békés felhasználását. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Az 1954/55-ös pártoktatási év néhány tapasztalata Látrányban Pártszervezeteink megyeszerte készülnek az új pártoktatási év­re. Számos alapszervezetben a pártvezetőség gondos előkészítés­sel válogatta ki a propagandis­tákat, egyéni beszélgetés során, az önkéntesség figyelembevételével beszélték meg a hallgatókkal, ki milyen oktatási formán akar az elkövetkező évben tanulni. A lát- rányi községi pártszervezet is egyik legégetőbb feladatának tar­totta az elmúlt hetekben az 1954/55-ös oktatási év megszer­vezését. Mielőtt munkához láttak, a pártvezetőség megvitatta a ta­valyi tapasztalatokat, mert —* bár igaz, hogy a községi pártszervezet­nek az elmúlt oktatási évben si­került a II. éves politikai iskola hallgatóit levizsgáztatni — év köz­ben bizony gyakran voltak zök­kenők a pártoktatásljan. Az egyik legnagyobb hiba volt, hogy a pro­pagandista elköltözött a községből és az új propagandistát nehezen szokták meg a hallgatók. Mindez az oktatás időközönkénti szünete­léséhez, a hallgatók egyrészének lemorzsolódásához vezetett. Amikor a pártvezetőség megbe­szélte az előkészítés feladatait, ért­hető tehát, hogy legelsősorban a propagandista kérdésével foglalko­zott. Ki legyen a propagandista? Molnár elvtársnak, a párttitkár­nak, Tóth Lajos és Kóródi Mária pártvezetőségi tagoknak szinte egyöntetűen az volt a véleménye, hogy Varga elvtársat, a községi tanács elnökét bízzák meg ezzel a munkával. — A későbbiekben, a hallgatók kiválogatása során aztán kiderült, hogy a párttagok vala­mennyien helyeselték ezt az elha­tározást, sőt többen maguk kér­ték, hogy Varga elvtárs legyen a propagandista. Varga elvtárs nemrég még a fonyódi járási tanács személyzeti osztályvezetője volt, a látrányi. dolgozó parasztok kérésére került vissza a' községbe tanácselnöknek. Szívesen tett eleget a dolgozó pa­rasztok kérésének, hiszen azelőtt is velük együtt dolgozott és nem kis eredményei. Most is keveset tartózkodik az irodában, annál többet a termelőszövetkezeti tagok és egyéni dolgozó parasztok köré­ben, velük együtt dolgozik az ara- tás-cséplés, begyűjtés sikeréért. Amikor közölte vele a pártvezető­ség, hogy propaganda-munkával bízza meg, szívesen ^vállalta, s ott mindjárt mégígérte Molnár elv­társnak, a párttitkárnak, hegy az SZKP története tanfolyam első év­folyamán — melyet majd vezetni fog — lemorzsolódás nem lesz. Természetesen igen sok függ attól, hogy a propagandista hogyan viseli szívén az oktatást, hogyan tartja a kapcsolatot a hallga­tókkal. De hogy a lemorzsolódásnak telje­sen elejét vegyék, ahhoz az szük­séges, hogy minden hallgatóval külön-külön megbeszéljék: akar-e szervezett pártoktatásban részt- venni, milyen fokon akar tanulni, milyen problémák akadályozzák a tanulását, megmondják neki, hogy a pártoktatásban való részvétel önkéntes, stb. A látrányi pártszer­vezetben ezt a feladatot a pártve­zetőség végezte el, elsősorban Mol­nár és Tóth elvtársak beszélgettek a hallgatókkal, személy szerint Mindenki tud, róla, milyen okta­tásban vesz részt, mi lesz a párt­oktatás tananyaga, tudják, hogy október 15-én kezdődik az oktatási év és április 15-én ‘befejeződik, s ha a hallgatók úgy kívánják, két hetenként is tarthatják a fog­lalkozásokat. Ezekután a pártve­zetőség az alapszervezet jövő évi oktatási tervét a júniusi taggyűlés elé vitte elfogadás végett. Mindezek a dolgok azt bizonyít­ják, hogy a látrányi pártszervezet foglalkozott a jövő évi pártoktatás előkészítésével és nem is rosszul foglalkozott vele. Azonban ez ko­rántsem jelenti, hogy mindent megtett. Ha a pártvezetőség azt akar­ja, hogy az új pártoktatási év jól induljon, az egész nyár folyamán tartania kell a kap­csolatot mind a propagandis­tával, mind a hallgatókkal. Hiba, hogy Varga elvtárs még nem kapta kézhez a hozzá beosz­tott hallgatók névsorát, így egész pontosan nem is tudja, kik lesznek a hallgatói. Márpedig az egyik leg­elemibb követelmény, hogy a pro­pagandista már most a nyár folya­mán foglalkozzék hallgatóival, fel­hívja figyelmüket a »Szabad Nép«-ben megjelent egy-egy fon­tos cikkre, mozgósítsa őket azok­ra tömegpropaganaa-előadásokra, melyeket a járás, vagy a megye vezetői tartanak a községben a III. pártkongresszus anyagából, stb. A propagandistának és a hozzá tar­tozó hallgatóknak olyannak kell lenniük, mint egy nagy családnak, semmi olyan kül- vagy belpoliti­kai fontos esemény ne múljon el anélkül, hogy közösen meg ne vi­tatnák. Ezzel" alapozzák meg a jö­vő évi pártoktatás sikerét. Varga elvtárs komoly, felelős­ségteljes, szép megbízást kapott, amikor a helyi pártszervezet a község kommunistáinak nevelésé­vel megbízta. Ez a feladat megkö­veteli, hogy Varga elvtárs már a nyár folyamán állandóan egyéni­leg képezze magát, készüljön fel az őszi beindulásra. Nagy segítségére lesz ebben a Központi Vezetőség ágit, prop. osztálya kiadásában megjelent »Propagandista« című folyó­irat, mely a nyár folyamán a III. párt- kongresszus anyagainak feldol­gozásához ad sok segítséget. Ezt a folyóiratot minden propagandista megrendelheti. A III. pártkon­gresszus sok új kérdést vetett fel, amely eddig még hazánkban nem volt tisztázva. Ezeket az új elvi, politikai kérdéseket jól megérteni és helyesen magyarázni csakis az a propagandista tudja, aki alapo­san elmélyed annak tanulmányo­zásában, aki lelkiismeretesen fel­dolgozza a kongresszus egész anyagát. Természetesen ehhez el­sősorban a járási pártbizottságnak kell segítséget adnia. Nem kis munka ez, igaz. De ahhoz, hogy a kommunisták, s rajtuk keresztül egész dolgozó népünk a III. párt- kongresszus szellemében, annak útmutatása szerint dolgozzék, szükséges elsősorban a propagan­distáknak már most tanulmányoz­niuk ezt az anyagot. A községi pártvezetőség, Molnár elvtárs, Tóth elvtárs. Kóródi elv­társnő se elégedjenek meg azzal, hogy a hallgatók kiválogatása megtörtént. Újra és újra beszélgessenek a hallgatókkal, kérdezzék meg tőlük, mit olvasnak, ismerik-e a kongresszus egy-egy részét, hogyan tartják a kapcsolatot a propagandistával. Beszéljenek ve­lük ismét arról, hogy a jövő évi pártoktatás tőlük is komoly mun­kát követel és aki a kiválogatás során önként vállalta, hogy ennek a követelménynek kommunista helytállással eleget tesz, erről a fogadalmáról egy percig, sem fe­ledkezzék meg. Ha a látrányi pártszervezet ve­zetősége továbbra is rendszeresen foglalkozik a pártoktatás munká­jával, a későbbiekben maga látja a jól végzett munka gyümölcsét, mert a pártmunka bármely bonyo­lult kérdésében bátran támasz­kodhat azokra a kommunistákra, akik a tanulás során állandóan erősödnek öntudatban, bátor, har­cos kommunistákká válnak. Vucsák Magda — A nyári hónapokban a zenés, kalandos és humoros filmek mel­lett filmszínházaink filmrevett irodalmi alkotásokat is műsorra tűztek. Gorkij világhírű színda­rabját, a »Vásza Zseleznová«-t címmel mutatják be —: magyarra szinkronizálva — a filmszínházak.

Next

/
Thumbnails
Contents