Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-10 / 162. szám

Szombat, 1954 július 10. SOMOGYI NÉPLAP 3 As aratással egyidőben szántsuk a tarlót9 vessük a másodnövényt A Megyei Tanács legutóbbi jelen­tése szerint a kaposvári járás az aratást, tarűóhántást, másodvetést együttvéve a járások versenyében el­ső helyre került. A kedvezőtlen idő­járás ellenére 10.708 hold kalászost arattak le. A búza aratását 126, a rozsét 3765, az ősziárpáét 3461, a ta­vaszi árpáét pedig 3376 holdon vé­gezték el. A termelőszövetkezetek tagsága és az egyénileg dolgozó parasz­tok erejük, tudásuk legjavát ad­ják, hogy időben, szemveszteség nélkül fejeződjön be az egyik legnagyobb mezőgazdasági munka: dolgozó né­pünk kenyerének betakarítása. Nagy lendületet adott a munkának a tabi járási versenykihívás és a répás­pusztai Első Ötéves Terv tsz szocia­lista munkafelajánlása, amelyhez a járás több tsz-e csatlakozott. A kaposvári járás dolgozói tudatá­ban vannak annak, hogy a learatás- ra váró 70 ezer hold kalászos késle­kedés esetén 4 százalékos szemvesz­teséget számítva 2520 mázsa termés- kiesést jdlentene, ami ezer ember egész évi kenyérszükséglete. Az aratásban elért, kezdeti ered­mények azonban nem szabad, hogy eltereljék a járás vezetőinek és dol­gozó parasztjainak figyelmét egy másik igen fontos munkáról: a tarlóhántásról, másodvetésről. Ezen a területen súlyosan lema­radt a járás. A learatott 10.708 hold­ból eddig mindössze 3376 holdon vé­gezte el a tarlóhántást. Másodvetési tervét a járás 3 százalékra teljesí­tette. A lemaradás abból adódik, hogy a járás és a községek vezetői erre a munkára már kevesebb gon­dot fordítanak, mint az aratásra. Helytelen a munka megszervezése, nem használják ki eléggé a gépeket és a fogaterőt. Tarlószántást géppel mindössze 200 holdon végeztek, ho­lott a járás gépparkja ennél sokkal nagyobb teljesítést elbírt volna. Nincs idő a várakozásra. Úgy kell megszervezni a munkát, hogy az ara­tással egyidőben haladjon a betaka­rítás, tarlóhántás, másodvetés is. Az összerakott kévék között már lehet szántani, vetni. Nem szabad meg­várni az aratás teljes befejezését és csak utána megkezdeni ezt a mun­kát, mert ezzel minden termelő sa­ját magának, az országnak árt. Korai másodvetés: jóminőségű és több termés. A járási párt-végréhajtóbizottság- nak az alapszervezetek mozgósításá­val, á járási tanácsnak a munka jó megszervezésével, szaktanácsokkal, gépállomásainknak a gépek teljes kihasználásával, a TNV-nek az apró­magvak helyes elosztásával kell se­gíteni a gyors tarlóhántást, másod­vetést. A Megyei Párt-végrehajtóbizottság vándorzászlaia jelenleg a kaposvári járásé. A járás vezetőin és dolgozó parasztjain múlik, meddig lesz az övék. Még odaadóbb, lelkesebb munkára fel, ne hagyják a zászlót a kapos­vári járás dolgozói! Segítse az andocsi sütőüzem munkáját a Siófoki Sütőipari Vállalat MEZŐGAZDASÁGI HÍREK AZ ARATÖGÉPEK és kombájnok tavaly 550 ezer katasztrális hóid­ról takarították be a gabonatermést. Egy év alatt több géppel gazdagod­tak gépállomásaink. A jelenlegi 1121 kombájn és 2880 kévekötő-aratógép — normája teljesítése esetén — több mint félmillió holdról arathat. A gépállomások tehát egymaguk annyi gabonát takaríthatnak be, mint ta­valy az állami gazdaságok és gépállomások együttesen. A termelőszövet­kezetek kalászosaik háromnegyedrészét géppel vághatják le. Az állami gazdaságok 937 kombájrja és 1008 aratógépe teljesen men­tesíti a gazdaságok dolgozóit a nehéz aratási munka alól. Kézikaszásokra csak ott lesz majd szükség, ahol az esőzések és a vihar miatt erősen megdőlt a gabona. A SZOVJET SZAKIRODALOM szerint a szabadban nevelt mala­cok élénkek, gyorsan fejlődnek, étvágyuk kifogástalan és lényegesen ke­vesebb kárt okoznak bennük a különböző betegségek. Az élelmiszeripari minisztérium sertéstenyésztési és hízialási igazgatóságának tavalyi ha­zai tapasztalatai is ezt bizonyítják. Ezért az igazgatóság az idén 160 18 kutricás téli-nyári szabadfiaztatót építtet. A szabad szállás nagy elő­nye, hogy a korábbi állandó szállás építési költségeinek csak töredéké­be kerül. Ezenkívül a fertőzés veszélye is a legkisebbre csökkenthető a kutricák helyének tetszés szerinti változtatásával. Az új kutricatípus ke­vés átalakítással télen-nyáron egyformán használható. Az igazgatóság vállalatai ebben az évben tavasztól kezdve már valamennyi kocájukat a szabadban fiaztatták. . DIÄKFIATALOK, üzemi fiatalok ezrei sietnek ezekben a napokban a falusi dolgozók segítségére. Az országos megmozdulásból az ipari ta­nulók is kiveszik részüket: július 10-én 2600 fiatal indul ötven állami gazdaságba. A fiatalok két hétig dolgoznak az állami gazdaságokban, s a szokásos feltételek szerint díjazzák munkájukat. A GÉPÁLLOMÁSOK mintegy 15C ezer csepiőmunkást szerződtet­tek a cséplés idejére, így nem kell bajlódnotok munkaerőhiánnyal. A mun­kavállalók a cséplés és a kazalozás fejében elevátoros gépna 5.5, ele­vátor használata nélkül pedig 6 százalékos gabonarészt kapnak. A kereset­tel a gabonaforgalmi rendelet szabályai szerint szabadon rendelkezhet­nek. Az andocsi sütőüzem munkája sok kifogás alá esett az elmúlt időben. Meg kell hagyni, hogy a ‘panaszok és bírálatok jogosak, helytállóak voltak, hisz ezt az üzem csoportvezetője, Mocsetár György elvtárs is elismeri. Ment­ségére csak annyit hoz fel, hogy az üzem termelőképessége túl van terhelve és az üzem három dolgo­zója közül mindössze csak egy rendelkezik szakképzettséggel. Emellett hat községet és a környező állami gazdaságokat is ők lát­ják el kenyérrel, így hetenként mintegy 60 mázsa kenyeret adnak ki. Az nem kétsé­ges — mondja Mocsetár elvtárs —, hogy a kenyér minőségében voltak hibák sokszor barnább volt a megengedettnél, megégett, vagy éppen savanyú, élvezhetetlen volt. Hogy ezek a hibák előfordulhat­tak, annak több oka is van. Első­sorban a szakképzettség hiánya. Befolyásolta azonban a tabi ma­lomtól kapott liszt minősége is, de hozzájárult az üzem kapacitásá­nak túlterhelése is. Az üzem két kis kemencével dolgozik, melyek műszaknormája 7.5 mázsa kenyér kisütése lehet, ezzel szemben 10 mázsát kell ki­sütniük egy műszak alatt, hogy biztosítsák a környező falvak ke­nyérszükségletét. Az üzem dolgo­zói mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy becsülettel lássák el feladataikat. Ez az igyekezet, különösen most, pártunk III. kongresszu­sa után bontakozott ki teljes mértékben, hisz rájuk, sütőipari dolgozókra is fokozottabb feladatok hárulnak a dolgozók állandóan növekvő igé­nyeinek kielégítésében. Mégis sok még a tennivaló, hogy valóravált­sák azokat a határozatokat, melye­ket a pártkongresszus tűzött elé­jük: a termelékenység fokozását, a termelési költségek csökkentését, az anyagtakarékosságot, de nem utolsósorban a minőség megjaví­tását. Az eddig elért eredmények azt igazolják, hogy van javulás a minőség területén az andocsi üzemnél, de még korántsem kielé­gítő. Az elkövetkező idő­ben tovább kell fokozni- ok a harcot a minőség javításá­ért, de növelniük kell az üzem termelékenységét, és következete­sebbnek kell lenniük a termelési költségek csökkentéséért folyó harcban is. Erre annál is inkább szükség van, mert most, is közel 50 százalékkal magasabbak az üzem termelési költségei a terve­zettnél. Ez leginkább a sok tüzelő­anyag felhasználásából adódik. A Siófoki MASZOLAJ Ásvány-! olajvezeték Vállalat dolgozói a kongresszus alatt kiváló munká­jukkal megszerezték a Megyei Párt-végrehajtóbizottsági kongresz- szusi versenyzászlaját. Ez új erőt, új lelkesedést adott további mun­kájukhoz, s azt eredményezte, hogy tovább fokozódott a vállalat dolgozóinak versenylendülete. Az eredmény: az első féléves tervet 123.2 százalékra teljesítették. Most a harmadik negyedév beindítása­kor új célt tűztek maguk elé: a pártkongresszus határozatainak szellemében tovább növelik a vál­lalat termelékenységét, következe­tesen harcolnak a minőség további javításáért, valamint a termelési költségek csökkentéséért. A Vas- és Fémipari Kombinát dolgozóinak versenyfelhívásához csatlakozva megfogadták: a har­madik negyedéves termelési ter­vükét 112 százalékra, az egész Egy mázsa kenyér kisütéséhez például 22 kilogramm tűzifára van szükség, ezzel szemben átlagosan 40 kilogrammot használnak fel. Ez természetesen jelentősen növeli az üzem termelési költségeit. A legfőbb feladat, hogy a Siófoki Sütőipari Vállalat segítse az üzem dolgozóit ne­hézségeik megoldásában, az üzem elavult, régi, hiányos fel­szerelései kicserélésében, illetve pótlásában. El kell érniök, hogy az üzem korszerű, jó felszereléssel rendelkezzék, mert ez is egyik elő­feltétele annak, hogy kiváló minő­ségű kenyeret adhassanak a kör­nyező községek dolgozóinak, hogy hozzájáruljanak a III. pártkon­gresszus határozatainak szellemé­ben a nép jólét növeléséhez, az életszínvonal emeléséhez. I évi tervüket pedig december 30- ra teljesítik. Mindezek biztosítá­sára az elmúlt napokban a válla­lat élenjáró dolgozóinak, sztaha­novistáinak bevonásával műszaki értekezletet tartottak, ezek meg­vitatták a vállalatra váró felada­tokat, s megszabták azt az utat, melyen haladniok -kell a terv tel­jesítése, illetve túlteljesítése érde­kében. Az eredmény már a harmadik negyedév első napjaiban megmu­tatkozik: minden nap teljesítik, sőt túl is szárnyalják tervfelada­tukat, ami biztosíték arra, hogy : becsülettel harcolnak a pártnak , adott szó valóraváltásáért, a válla­lat jó hírnevének megőrzéséért. A vállalat vezetőin, műszaki és fizikai dolgozóin múlik, hogy az alkotmányunk ünnepe tiszteletére indított versenyből is győztesként kerüljenek ki. A versenyzászló jobb munkára kötelez A balotonlellei földművesszövetkezet áruellátása nem a legjobb. Bár mezőgazdasági kisgépekből: kapa, kasza Seb, van, de egyéb fontos cikkekből sehonnan sem kapnak „utánpótlást" A nyári mezőgazdasági munkák idején pl, nagy szükség volna narancs­szörpre és sörre, de ezt a többszöri igénylés ellenére sem kapták meg. hagy a kereslete a textiláruknak is. Női zoknit, férfi- vagy gyermekzok­nit a vevőközönség nap min ‘ nap ve nne, de ezek sem kaphatók. Ezenkívül tűzhely, kerékpár és cipőé Húr ás szempontjából is rosszul áll a földmű­vesszövetkezet. Ugyanezeket a cikkeket a lengyeltóti földművesszövetke­zetné sem, lehet megtalálni. Ugyan csak hiányt szenvednek férfi ceig- munkásruhából is. Felve'ődik még az az általános hiányosság, hogy a gyár többízben leosztályozott áru1 küld a földművesszövetkeze'nek, így a vevők igényeit nem tudják kellően kielégíteni. A JÁSZÖV küzdjön a jobb áruellátásért, hogy a fö’dmüves szövetkezetek a növekvő keresletet minőségi áruval elégíthessék, ki. JELENTŐSEN FEJLŐDNEK A KTSZ-EK Az elmúlt egy év alatt, amellett, hogy igen nagyszámú egyéni ipar- engedélyt adtak ki, a kisipari termelőszövetkezetek országszerte ko­moly fejlődést értek el. Városokban és falun egyaránt ugrásszerűen kibővült a fiókok, il­letve a munkafelvevőhelyek hálózata. 420 új fiók, illetve munkafelvevő­hely szolgálja a fogyasztóik érdekeit. Az utóbbi időben a városi lakosság igényei erősen megnőttek,- ezek kielégítése érdekében Budapesten és a nagyobb városokban minden igényt kielégítő szalonok létesültek. A falusi lakosság ellátására olyan szakműhelyeket állítottak fel, amelyek eddig a legtöbb vidéken hiányoztak. 120 kilowattos rövid hullámú adó A külföld érdeklődését is felkeltette az a Mr, hogy a Beloiannisz- híradástechnikai, gyár mérnökei 120 kiloivattos rövidhullámú rádió ter­vezésén és kivitelezésén dolgoznak. Il yen berendezést nagyon kevés ’ he­lyen. gyártanak, hazánkban is ez lesz az első. Tervezését a közelmúltban Határidő előtt befejezték, s jelenleg már az oAkatrészgyártáson és a sze­relés előkészítésén dolgoznak. KUBIKOSOK ORSZÁGOS VERSENYE Július 1-én széleskörű verseny indult «az ország legjobb kubikos- brigádja« cím elnyeréséért. A legjobb eredményt elérő brigád részére a közlekedés- és postaügyi minisztérium és az Építő- és Faipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége vándorzászlót alapított. Az első, második és harmadik helyezett brigád tagjai pénzjutalmat is kapnak. A közlekedés- és postaügyi minisztériumhoz érkezett jelentés sze­rint a kubikosok országos versenyéhez eddig összesen 115 kubikos-bri­gád csatlakozott. Győzelemre viszik a kenyércsatát a komlósdiak Ü Z E I SOMOGY MEGYE TÉGLAGYÁRAI közül az első félévés tervet egyet­len üzem sem teljesítette, de a 100 százalékos teljesítéshez legkö­zelebb a kőröshegyi téglagyár áll — globálisan 99.9 százalékra — bár az égetést 100.7 százalékra hajtotta végre. A nyersgyártás 99.3 százalék volt, így teljes tervét ez az üzem sem teljesítette. Az utána következő üzemek nagyon lemaradtak az első féléves terv teljesítésében. Sok adóssággal tar­toznak népgazdaságunknak. A kaposvári téglagyárak közül a III-as számú 87.9, az I-es számú 81.1, a Il-es számú pedig 79 szá­zalékot ért el, de a IV-es számú üzem félévi tervteljesítése csak 37.6 százalék volt. A vidéki tégla­gyárak közül a bőszénfai téglagyár áll a második helyen 82.4 százalé­kos teljesítésével, míg a nagyatádi 4 EIN K JELEI 74.9, a kaposmérői 62.5 és a tabi téglagyár 74.4 százalékos teljesí­tést tudott elérni. Mi ennek a rossz tervteljesítés­nek az oka? Az első félévben a gépesített üzemeknél 892 óra áramkiesés volt, ezenkívül az esős idő, létszámhiány okozta a lema­radást. így az első félévben 2 mil­lió 800 ezer téglával gyártottak üzemeink kevesebbet a tervezett­nél. A téglagyárak vezetői kövesse­nek el mindent, hogy a munkafe­gyelem megszilárduljon, s tör­lesszék le a legrövidebb időn belül adósságukat. A KAPOSVÁRI FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT az első negyedéves lemaradást jó 1 T I K : és szervezett munkával behozta, sőt a második negyedévben ter­vét 10 százalékkal túlteljesítette. A júniusi terv 120.4 százalékos túlteljesítésével a féléves tervet határidő előtt 105.2 százalékra teljesítették. A félév utáni ver­senylendületet a dolgozók tovább fokozzák. Az alkotmány ünnepe tiszteletére indított versenyben nap-nap után újabb és újabb ki­váló eredmények születnek: Gás­pár Ferenc nikkelező 214.7 száza­lékos teljesítése a legkiemelke­dőbb. Lutyenkó Iván 208.6 és Leng Zoltán 177.6 százalékos eredménye szintén dicséretre méltó. Kosaras Mihály tekercselő 153.8 és Nagy József az írógéprészlegnél 178 szá­zalékos eredményével mutat pél­dát. A komiósdi dolgozó parasztok ugyancsak siettek a növényápolási munkákkal, hogy mire az aratás megkezdődik, tiszták legyenek ka­pásnövényeik. A kukoricát és a cukorrépát háromszor megkapál­ták. Azt tartják a komlósdiak, hogy több kapálás több termést hoz, nem sajnálják hát a kapát a földtől, a sok esőzés ellenére is időben elvégeztek ezzel az igen fontos munkával. Az ősziárpa ara­tását időben elkezdték, végeztek is már vele: 67 hold ősziárpa ke­resztekbe rakva várja a behordást. Az Uj Élet és a Terv termelőszö­vetkezetek' is befejezték az őszi­árpa aratását. Az Uj Életnél a na­pokban megkezdik a búzaaratást is. Az egyéni gazdák földjein is pirul már a búzakalász, a koráb­ban vetett búzákat rövidesen vág­ják ők is. Csépelnek is már a falu­ban, bíbort, repcét, aprómagvakal. mire az ősziárpa cséplését meg­kezdik, ezzel is végeznek. Itt a nagy aratás ideje, amely nem tűr várakozást. A termelési bizottság tagjai segítenek a köz­ségi tanács vezetőinek abban, hogy ez az igen fontos munka, amelytől függ dolgozó népünk ke­nyérellátása, minél előbb befeje­zést nyerjen. A termelési bizott­ság tagjai figyelik a határt, a ga­bonák érését és amikor látják, hogy érett valamelyik gazda bú­zája, szólnak neki, hogy ragadja meg a kaszanyelet. A komlósdiak igyekeznek győzelemre vinni a kenyércsatát községükben, hogy minden dolgozó asztalára nagyobb darab kenyér juthasson. — A Megyei Levéltár összeállí­totta az alakulóban lévő munkás- mozgalmi múzeum részére a somo­gyi parasztfelkelések történetét tartalmazó tanulmányt. A több mint 80 oldalas munka érdekes adatokat tár fel a jobbágyság éle­téből, megmozdulásairól, ugyan­akkor külön fejezetet szán a tra­gikusan nagyméretű kivándorlás­nak is.

Next

/
Thumbnails
Contents