Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-09 / 161. szám

Péntek, 1954 július 9. SOMOGYI NÉPLAP 3 Hozzászólások a tanácsi és begyűjtési dolgozók tanácskozásán Lapunk tegnapi számában már hírt adtunk arról, hogy megyénk tanácsi és begyűjtési dolgozói értekezletén Dani Imre elvtárs, a Megyei Tanács VB-elnöke tartott beszámolót az ara­tási, cséplési, tarlóhántási és begyűjtési munkákkal kapcsolatos feladatokról. Az alábbiakban a hozzászólások közül ismertetünk néhányat. Péter János elvtárs, a barcsi járási tanács elnöke elmondta, hogy a járási párt- végrehaj tóbizottsággal közösen megbeszélték a soronlévő mező- gazdasági feladatokat, s ezek sike­res végrehajtása érdekében tervet dolgoztak ki, amit községi tanács­üléseken ismertettek a dolgozó parasztokkal. A járás mezőgazda- sági dolgozóinak lendületes mun­kájáról tanúskodnak az alkot­mány ünnep tiszteletére tett ver- senyfelajánlások, megemlítette, hogy Vízváron, a járásban először kezdték meg a búza aratását. Be­szélt a tűzvédelem megszervezésé­ről, s hangsúlyozta, hogy a figye­lőkészültségnek nagy segítséget ad a határőrség. A továbbiakban kérte, hogy a MEZŐKER minél előbb szállítsa el a járásból a már felszedett újburgonyát. Bírálta a járási begyűjtési hivatal vezető­jét, Horváth elvtársat, aki VB-ülé- seken nem jelenik meg, hanem mindig a helyettesét küldi el. Hangsúlyozta, hogy a begyűjtés za­vartalanságát csak akkor biztosít­hatják, ha a begyűjtési hivatal és a tanács között megszilárdul a kapcsolat. SaUai elvíárs, a kaposvári járási begyűjtési hi­vatal helyettes vezetője arra kér­te a begyűjtéssel foglalkozó szer­veket, hogy munkájukat hangol­ják össze, s ne adjanak ki egymást keresztező utasításokat, s majd így folytatta: Pártunk és kormá­nyunk vezetői beszédeikben meg­határozták, hogy ilyen hatalmas feladat, mint a begyűjtés — meg­oldása közben hol tartózkodjunk. A mi helyünk a községekben, tsz- ekben, a dolgozó parasztság köré­ben van, Ezután felolvasta az au­gusztus 20-i versenyhez való csat­lakozást s a begyűjtési dolgozók nevében ígéretet tett arra, hogy igyekeznek megszerezni a minisz­tertanácsnak az ország begyűjtés­ben legjobb járását megillető ver­senyzászlaját. Versenyfelhívásuk így hangzik: »A marcali járással 1954 febru­ár 16-án kötött versenyszerződés- ben megállapított versenypontok végrehajtási ideje a kedvezőtlen időjárás miatt eltolódott, új javas­latot teszünk a gabonabegyüjtési versennyel kapcsolatban. A marcali járás versenykihívá­sát elfogadtuk, azt tovább is fenn­tartjuk, egyben csatlakozunk a ta­hi járás versenyfelhívásához is. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az augusztus 20-i versenyben a Megyei Párt-végrehajtóbizottság versenyzászlaja' a miénk, a kapos­vári járásé legyen. Járásunk e nemes versenye a termelőszövetkezeti tagok és dol­gozó parasztok mozgalmán alap­szik. Járásunk versenyét termelőszö­vetkezeteink tagsága, dolgozó pa­rasztságunk helyesli. Községeink mind nagyobb és nagyobb része csartlakozik a Len­gyeltóti község által indított ver­senyhez. Termelőszövetkezeteink egyre többen zárkóznak fel a ré­páspusztai Első Ötéves Terv ter­melőszövetkezet versenykezdemé­nyezése mögé. Az augusztus 20-i versenyben eddig vállalást tett dolgozó parasztok száma megha­ladta az 1200-at. Gépállomásaink cséplőbrigádjai között is egyre növekszik a ne­mes vetélkedés. Módosított versenyvállalásunk: Járásunk a kenyér- és takar- mánygabonabegyüjtési tervét a cséplés befejeztét követő 24 órán belül 100 százalékra teljesíti. Járásunk az augusztus 20-ig megállapított hízottsertés- és vá- gómarhabegyüjtési tervét 10O szá­zalékra teljesíti. A tej begyűjtésben fennálló adósságunkat letörlesztjük és au­gusztus 20-ig tejbegyüjtési ter­vünket dekádszerűleg teljesítjük. Baromfi- és tojásbegyüjtésben a féléves tervből elmaradt 5 százalé­kot pótoljuk és alkotmányunk ün­nepére a háromnegyedéves ter­vünket mindkét cikkből teljesít­jük. Kaposvári Járási Begyűjtési Hivatal dolgozói.« Tóházi elvtárs, a memyei gépállomás igazgatója a gépállomás dolgozóinak felelős­ségéről beszélt az aratásban és a cséplésben. A gépállomás jó kap­csolatot tart fenn a körzetéhez tartozó tsz-ekkel. Arra töreksze­nek, hogy minél nagyobb területet géppel arassanak le. Gépkapacitá­suk megengedi, hogy a termelő- szövetkezetek gabonájának 70 szá­zalékát géppel takaríthassák be. Gépeiket már kihúzatták a terü­letre, s az aratással egyidőben hozzákezdtek a tarlóhántáshoz is. Felhívta a figyelmet arra, hogy sok helyen még az egyéni gazdák idegenkednek a gépállomási dol­gozóktól, nem bíznak azok szak­tudásában. Éppen ezért a gépállo­mási dolgozóknak úgy kell mun­kájukat megszervezniük és végez­niük, hogy az egyéni gazdák ké­telyeit eloszlassák, s maguknak és gépállomásuknak elismerést sze­rezzenek. Szubotics József elvtárs, a somogytarnócai községi tanács elnöke beszámolt községe és a Szorgalom tsz eddig végzett mező- gazdasági munkáiról. Elmondta, hogy a somogytarnócaiak nagy bi­zakodással tekintenek az idei bő aratás elé. A község gazdái min­Műszaki dolgozók segítsége a termelőszövetkezeteknek Értekezletre gyűltek össze a ka­posvári pályafenntartási főnökség műszaki dolgozói, s erre meghívták a megyei mezőgazdaságfejlesztési osztály munkatársát is. A mezőgaz­daság megsegítése, termelőszövetke­zetek patronálása volt az értekezlet tárgya. Azt kellett eldönteni, hogy ho1, ki és mit vállal, mivel segíti a mezőgazdaságot. Kiss Kálmán, a pá­lyafenntartási főnökség vezetője, a somogyjádi Augusztus 20 tsz gazda­sági épületének építésében nyújt se­gítséget. Morotvai László mérnök a répáspusztai Első Ötéves Terv tsz 4 kát. holdján létesítendő halastó, a vízlevezetés és a vízvezetéshez szük­séges tervek elkészítését vállalta. Börcsök Dezső a ^sürgői Zrínyi tsz- nél a lakóház építésénél nyújt segít­séget. Maczák Béla műszaki intéző az ecsenyi Előre tsz-nél a gazdasági épület és a kút elkészítéséhez ad se­gítséget. A főnökség műszaki dolgo­zói vállalták a munkák műszaki irá­nyítását, az építendő magasépítmé­nyek tervezését, műszaki ellenőrzé­sét. A pályafenntartási főnökség dol­gozói munkájukról minden hónapban jelentést küldenek a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának. Á Nagyatádi Konzervgyár terven felül 200 mázsa zöldborsót konzervált A Nagyatádi Konzervgyár dolgozói első féléves tervük 109.5 százalékos teljesítése után, az elmúlt hetekben fokozott lendülettel fogtak hozzá fel- dolgozási tervük teljesítéséhez. Ed­dig több mint 500 mázsa zöldborsót dolgoztak fel, így kereken 200 má­zsa feldolgozott, illetve konzervált zöldborsóval adtak többet a fogyasz­tóknak a tervezettnél. Az üzem az elmúlt napokban kezdte meg a meggy, az uborka és zöldbab feldolgozását, melyből ugyancsak nagy mennyiséget bizto­sítanak a háztartások szükségletei­nek kielégítésére. Ezekben ia munkákban az üzem j számos dolgozója élen jár példamu­tató munkájával, a legjobban azon­ban Cserenkó Mária, Solymosi Zsu­zsa, Újvári János és Koósz Ferenc tűntek ki 170 százalékos teljesítmé­nyükkel. Dicséret illeti Horváth Já- nosnét, aki 168, Plecskó Annát, aki 152 és Ernbersics Terézt, aki 136 szá­zalékra teljesíti átlagosan normáját, s emellett kiváló minőségű munkát is végez. Az üzem dolgozói kövessék élenjáróik példáját, jóminőségű mun­kával, s tervfeladataik túlteljesítésé­vel készüljenek augusztus 20-ra, al­kotmányunk ünnepe köszöntésére. A diósgyőri népi együttes Balaíonbogláron Július 9-én Balatonbogláron a diósgyőri népi együttes szórakoz­tatja az üdülőket és a község dol­gozóit műsorával. dig törvénytisztelő emberek híré-j ben állottak, s most is megfogad-; ták, hogy az első gabonát a dől- ] gozó nép államának adják. Az aj céljuk, hogy az aratást 10 nap, a cséplést pedig 15 nap alatt elvég-! zik, s gabonabeadásuknak augusz-j ! tus 20-ig eleget tesznek. Egész évij ! sertésbeadási kötelezettségüket j szintén ugyanerre az időre 93 szá-( zalékig rendezik. Nem okoz nagy j gondot a somogytarnócaiaknak azj adó befizetése sem. A legtöbb! dolgozó paraszt foglalkozik újbur­gonya termesztésével, amiből szép jövedelmre tesznek szert. Pé­ter elvtárshoz hasonlóan ő is kér­te, hogy a MEZÖKER minél előbb szállítsa el a burgonyát. Az elhangzott felszólalásokból a nagy munkára való alapos felké­szülés és a dolgozók határtalan lelkesedésének hangja csendült ki. Most a falvak népén a sor, hogy becsülettel, helytálljanak az ú.j ke­nyérért vívott harcban. ka) nemcsak a munkaegységek szá­mának szaporításában teszi érdekelt­té a dolgozókat, hanem a termelő- munka végső céljában: a minél ma­gasabb terméshozam elérésében is. Baj az, hogy termelőszövetkezeteink vezetői, s maguk a tagok sem ismer­ték fel ma még eléggé a premizálás­ban rejlő óriási hajtóerőt, s csak na­gyon kevés helyen adják, ki a tervet túlteljesítő brigád vagy munkacsapat tagjainak a megérdemelt természet­beni vagy pénzbeli jutalmat. Szövetkezeti demokrácia — erőskezű, szilárd vezetés A termelőszövetkezetek megszilár­dításának nagyon fontos feltétele: a vezetés megjavítása. Az, hogy a. szö­vetkezeteknek tapasztalt, erőskezű, jó vezetői legyenek: állandó, jó el­nöke, tevékeny intéző bizottsága, megfelelő brigádvezetői és munka­csapatvezetői. De az is nagyon fon­tos, hogy a vezetők megfelelő szak- képzettséggel rendelkezzenek. Sajnos, elnökeink kétharmadrésze még ma is minden szakképzettség nélkül vezeti a szövetkezet többszáz-, néhol több- ezerholdas gazdaságát. Nagy gondot kell fordítanunk a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére is. Az ősszel nagyon sok tag azért lé­pett ki a szövetkezetből, mert lábbal tiporták a belső demokráciát, sem­mibe vették a tagság véleményét, kezdeményezéseit, javaslatait. Pedig a szövetkezeti demokrácia kiapadha­tatlan erőforrást jelent. A termelő­szövetkezet ugyanis olyan termelési forma, amelyben a tagok nemcsak dolgozói, hanem teljesjogú gazdái is szövetkezetüknek. Az egész tagság részvétele mind a termelőmunkában, .mind a gazdálkodás irányításában a legfőbb záloga a szövetkezet felvirá­goztatásának, a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat megvaló­sításának a szövetkezet gazdálkodá­sában. A tagság akarata és a vezetésbe való beleszólása a közgyűlésen, vala­mint a választott szervek útján ér­vényesül. A vezetésben érvényesülő kollektivitás természetesen nem mond ellent a választott vezetők sze­mélyes felelősségének. A szövetkezeti demokrácia kifejlesztése és az erős­kezű, szilárd, felelős vezetés egységet alkot, egymást a legszorosabban ki­egészíti, feltételezi. Termelőszövetkezeteink további erősödésének nagyon fontos feltéte­le: a termelőszövetkezeti tagság egy- j ségének megteremtése, a tagság szo­cialista szellemben való nevelése. Ekörül még sok minden nincs rend­ben. Sokhelyütt még ma is él és ér­vényesül bizonyos agrárproletár gőg, amely a volt középparaszti tagok le­becsülésében, féireállításában, a ve­zetésből való kiszorításában nyilvá­nul meg. Ritkábban ugyan, de az is előfordul,t — mint Vas megye több szövetkezetében — hogy a középpa- raszt-ellenesség elleni harcot helyte­lenül értelmezve, a volt szegénypa­raszti tagokat szorították ki a veze­tésből. Mindkét felfogás káros, nincs helyük a termelőszövetkezetekben. Szükség van a volt szegényparaszti tagok állhatatosságára, harcosságára, lendületére, de éppoly szükség van a volt középparaszti tagok jó szaktudá­sára, gazdálkodási tapasztalataira, szervezőképességére is. Elkülönülés helyett jóviszonyt az egyéni parasztság és a termelőszövetkezetek között! Számos termelőszövetkezetnél még mindig tapasztalható bizonyos foefelé- fordulás: közeledés helyett elkülönü­lés a környékbeli kis- és középpa- rasztoktól, akik pedig, különösen a kormányprogramm óta, legtöbb helyt különös éberséggel és érdeklődéssel figyelik a szövetkezet munkáját. Helytelen ez az elkülönülés, amely nem egy faluban a viszony megrom­lásához vezetett, sőt ellenségeskedés­sé fajult. Sztálin elvtárs 1928-ban, amikor egyes funkcionáriusok szem­be akarták állítani a kolhozokat az egyéni parasztgazdasággal, arra in­tett: » ... mi nem azt akarjuk, hogy a gazdaságoknak ez a két formája szemben álljon egymással, hanem azt, hogy összefogjanak egymással, hogy a kolhoz ennek az összefogás­nak keretében segítséget nyújtson az egyénileg ^gazdálkodó parasztnak és segítségére legyen abban, hogy las­sacskán áttérjen a kollektivizmus út­jára«. Ma már egyre több szövetkezet vezetői és kommunistái ismerik fel ezt, s cserevetőmaggal, kisgépek, apaállatok, darálómalom stb. oda- kölcsönzésével (persze megfelelő té­rítés ellenében) segítik az egyéni dolgozókat, közöttük természetesen a kilépetteket is. Ez az együttműködés még inkább meghozza a maga gyü­mölcsét, ha a közvetlen gazdasági se­gítségen kívül kiterjed a társadalmi­kulturális életre is. Ha például az agronómus termelési megbeszélést tart a szövetkezetben, feltétlenül hívják oda a környékbeli egyéni gaz­dákat és kér jék ki véleményüket. Ha bál van, vagy sportünnepélyt ren­deznek, hívják vendégül a környék­beli fiatal parasztokat is. így majd lépésről-lépésre megszűnik az ide­genkedés,, az elkülönülés vagy ép­pen a szakadék az egyéni parasztság és a termelőszövetkezet, között, s he­lyében a jóviszony légköre, a baráti együttműködés alakul ki közöttük. Ez történt a tamási Vörös Szikra esetében is, ahol nem utolsósorban e segítő összefogás eredményeként az idei tavaszon több mint 25-en kér­ték felvételüket a szövetkezetbe. Ennek a jóviszonynak, a segítő ba­ráti összefogásnak kialakítása egyik nagyon fontos kérdése ma paraszt­politikánknak. A kongresszus is fel­hívta erre figyelmünket. A községi termelési bizottságoknak, amelyek­ben együtt dolgoznak az egyéni és szövetkezeti gazdák legjobbjai, külö­nösen nagy szerepük van abban, hogy közös határszemlék tartásával, egymás jó termelési módszereinek megismertetésével, jószíwel és meg­értéssel elősegítsék ennek a baráti összefogásnak a kialakulását. Éppen ezért egészségtelen, szektás irányzat­nak kell tekinteni azt a felfogást, hogy számos helyen még ma is kü­lön szerveznek termelési bizottságot az egyéni dolgozó parasztoknak és külön a helybeli termelőszövetkezet­nek (illetve, ha a tavasszal helytele­nül így szervezték meg, még ma sem egyesítették őket). A szövetkezeti kommunisták nevelőmunkája A termelőszövetkezetek megszilár­dításáért, a mezőgazdasági határozat megvalósításáért folyó harcban, a szövetkezeti dolgozó parasztság ne­velésében döntő szerepe van a ter­melőszövetkezeti pártszervezetnek, a szövetkezet kommunista dolgozóinak. Tisztában keil lennünk azzal, hogy az egyénileg dolgozó paraszt azzal, hogy belép, még nem vált azonnal öntudatos, szocialista szövetkezeti gazdává. A régi környezetből a többi között magával hozza »tulajdonosi«, kisparcellás gondolkodásmódját. Ez a kistulajdonosi beállítottság sokféle rossz szokásban, sőt nem egyszer szövetkezetellenes törekvésben is megnyilvánul. Ilyen például a ház­táji földek túlméretezése. Számos helyen a tagság egyrésze még mindig csak féllábbal áll a szövetkezet tala­ján, s mivel még nem érzi teljesen magáénak a szövetkezetei, igyekszik — akár az alapszabály megsértésével is — növelni a háztáji földet, sok­szor 2—3 kataszt.rális holdra is, mint a . komárommegyei máriahalmi Sza­badság tsz-be.n és még nagyon sok más termelőszövetkezetben. Megnyil­vánul ez a káros, szövetkezetellenes törekvés — többek között — a kuko­ricaföldek részesművelésre való ki­adásában, a »nyolcórázásban« és szá­mos fegyelmezetlenségben, továbbá abban, hogy egyes szövetkezetekben nem becsülik kellően, sőt elherdál­ják a közös vagyont. A kommunisták szívós, türelmes, felvilágosító munkával, a szocialista öntudat állandó fejlesztésével har­coljanak e káros törekvések ellen. Harcoljanak a közös vagyon megvé­déséért, a szövetkezetellenes akna­munka, az ellenséges agitáció min­denféle megnyilvánulása ellen. A ku- lékok s a, népi demokrácia egyéb el­lenségei, kihasználva az egyes ta­nácsszervek és hatóságok bizonyta­lanságát és opportunizmusát, az el­múlt hónapokiban korrupt ügyvédek segítségével nagyon sok helyen kezet emeltek a termelőszövetkezetek va­gyonára, tanyájára, felszereléseire, földjére. Bíróságaink megfelelő ke­mény büntetésekkel gondoskodtak arról, hogy ezekből a kísérletezgeté­sekből semmi se legyen és a nép el­lenségei egyszersmindenkorra észre­vegyék: államhatalmi szerveink fe­lelősségre vonnak mindenkit és pél­dás szigorral járnak el mindazokkal szemben, akik aknamunkát fejtenek ki a termelőszövetkezetek ellen! A jövő Felvilágosító munkánk egyik ko­moly hibája az utóbbi időben, hogy hallgatunk saját eredményeinkről, a termelőszövetkezetek munkájában a sok hiba ellenére is meglévő, nem kis sikerekről. A ió termelőszövetkeze­tekben is akadnak ugyanis olyan ta­gok, akik még mindig nem látják elég világosan a szövetkezeti gazdál­kodás jövőjét, akik még mindig in­gadoznak, s nem egyszer ,— főként, az ellenséges agitáció befolyására — a kilépés gondolatával is foglalkoz­nak, mint ez nem egy helyen történt, áprilisban-. Persze, ha mi hallgatunk, helyet» tünk — beszél az ellenség. Fordít­sunk a dolgon. Van miről beszél­nünk, vannak már elég szép szám­mal jólgazdákodó termelőszövetkeze­teink és azoknak kiváló eredményeik! Tudatosítsuk ezeket az eredménye­ket, a szövetkezeti gazdálkodás jövő­jét a tagság körében: de ismertessük széles körben az egyéni dolgozó pa­rasztság között is, egyéni beszélge­tések, határszemlék vagy szervezett tapasztalatcserék útján. Manapság, különösen a kormány­programm óta, nagyon sok helyen élénk versengés folyik az egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszö­vetkezetek között. »Majd mi megmu­tatjuk a termelőszövetkezeteknek, hogyan kell gazdálkodni« — mond­ják az egyéniek, s különösen a jó gazdák. Az élet vetette fel ezt a ver­sengést, és ez természetes is. A ter­melőszövetkezetek állják ezt a ver­senyt: államunk fokozottabb segítsé­gével, s a maguk szorgalmával, öt­letességével bizonyítsák be, és be is fogják bizonyítani a szövetkezeti gaz­dálkodás fölényét a kisparcellás gaz­dálkodással szemben — közülük szá­moson már az idei nyáron, mások a jövő nyáron vagy azután. Bebizonyít­ják p. gyakorlatban kézzelfogható módon a dolgozó parasztok százez­reinek, hogy a továbbhaladásnak, a felemelkedésnek, a biztos jólétnek ez az igazi, célhoz vezető útja. A ter­melőszövetkezeti mozgalom egészsé­ges továbbfejlődésének, a kis- és kö­zépparasztok önkéntes elhatározásból folyó belépésének ez teremti meg a -reális, számukra egyedül elfogadható alapi árt. Minél -nagyobb lesz és mi­nél hamarabb következik be a tér» melőszövetkezetek gazdasági fölénye, annál könnyebb, -annál (sikeresebb lesz a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlődésének békés, feszültség­től mentes, önkéntes útja! És ez elsősorban a mostani mun­kánktól függ, attól, hogy milyen eredményesen valósítjuk meg pár­tunknak és kormányunknak a ter­melőszövetkezetek megszilárdítására irányuló, sokrétű, bonyolult munká­ját. Fehér Lajos. * * * (A »Szabad! Nép« július 7-i számá­ból.) ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents