Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-07 / 159. szám

ff I Ei A G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Beosztásukkal egyidőben rendeljék meg a propagandisták a »Propagandista« című lapot Az Állategészségügyi Intézetben Néhány szó a világbajnoki döntőről A DISZ FELADATA AZ IPARBAN ÉS MEZŐGAZDASÁGBAN A Magyar Dolgozók Pártja III. különböző területeken a selejt kongresszusának határozatai meg- csökkentésével, a hónapvégi hajrá jelölték pártunk és egész dolgozó kiküszöbölésével, az üresjáratok népünk számára a soronkövetkező csökkentésével, a tervek maradék­feladatokat, a szocializmus alap­jainak lerakása érdekében. Pár­tunk politikáját még soha nem tá tálán teljesítésével, stb. Az üzemi DISZ-szervezetek mellett párhuzamosan és fokozot- mogatta ilyen egységesen a ma- tan előtérbe kerül a falusi DISZ- gyar nép, mint most, amikor a j szervezetek munkája. Falusi kongresszus szellemében a kor- DISZ-szervezeteinknek sokkal manyprogramm valóraváltásáért jobban kell támogatniok a falusi harcolunk. Ebből a nagy munka- í fiatalság helyes kezdeményezése- ból DISZ-fiataljaink méltóképpen j it. Fiataljaink segítsenek a nö- kiveszik részüket, mind a terme- j v ényápolás idején az összetorló- íésben, a tanulásban, mind pedig’ dotí munkák kiküszöbölésében, a sport és a kultúra fejlesztésé­ben. Azonban hiba nem fel­figyelni arra, hogy több DISZ- szervezet hibájából, önelégültségé­ből a fiatalok versenylendülete a kongresszus után egy hónappal megyénkben csökken. Pedig ifjú­ságunk nagyarányú részvétele a szocialista munkaversenyben ha­talmas lehetőség arra, hogy a DISZ irányítsa, nevelje fiatalja­ink jó tulajdonságait. A munka­verseny hevében átalakul a fia­talság gondolkodásmódja, de Kövessék a kutasi állami gazdaság fiataljainak példáját, akik az el­múlt héten nappal növényápolást végeztek, az esős időjárás miatt éjszakára szénahordást szervez­tek, hogy a takarmányalapot is megfelelően biztosítsák növekvő állatállományunk számára. Gabonatermésünk betakarításá­nál fokozottabban kell harcolnunk minden szem gabonáért. Ezérí szervezzenek fiataljaink minde­nütt figyelőbrigádokat, melyek ál- ., , . ! landóan járják a határt és azonnal ugyanakkor fiataljaink szakmai- j mozgósítsák a dolgozó paraszto- íag is igen nagy lépést tesznek kat> ha egy-egy he!yen aratásra előre mesterségük elsajatitasaban. Jarett a gabona. Fiataljainknak A verseny állandóan ösztönzi a nagy figyelmet kell fordítaniuk fiatalokat a tanulásra, hiszen a arra hogy a learatott gabonát versenycen hol az egyik, hol a j még az nap keresztekbe rakják, a másik tor az elre, s aki nem akar; tarlót felgereblyézzék és az így elmaradni annak állandóan ke-! összegyűjtött gabonát is összekös- pezme keli magat újabb es újabb ék össze rakják. minden szem munkamódszer, szakmai fogas el-j gabona betakarításáért mozgósíta­ni kell. A pedagógusok vezetésé­vel vonják be az úttörőket, akik összegyűjtik a munkaközben el­hullott kalászokat, hogy a legmi­nimálisabb legyen a szemveszte­ség. Gépállomásaink DlSZ-szerve­sajátítására. A kongresszusi mű­szak alatt fiataljaink valóraváltot- ták az »Élenjárni dicsőség, lema­radni szégyen« jelszót. Ez nagy­szerű eredményeket hozott, mert a fiatalok lendülete, munkabírá­sa még az idősebb dolgozók ver-1 zeteireTülönösen "nagy feladat senyét is fokozta. A kongresszus hárul Az aratás.CsépIésben úgy határozatai még fokozottabb fel­adatok elé állítják a DISZ ifjúsá­gát a pártunk, kormányunk cél­szervezzék meg a munka folyama­tosságát, hogy az aratás után köz­vetlen menjen a tárcsa, az eke; a kitűzéseinek megvalositasaert, a eséplési munkálatokat pedig az M. dolgozok ele iszinvonalúnak eroele-i pj;_ határozatának megfelelően tud- seert vívott harcban. DISZ-szer-1 ják ejvégezni. Ezen a téren már vezetembnek fokozottabban kell vannak helyes kezdeményezések. foglalkozniuk a fiatalok munka­versenyével, kezdeményezéseivel. A DISZ feladata, hogy felszínre hozza a fiatalok merész ötleteit, PL a paíalomi DISZ-fiatalok ara tőbrigádot szerveztek és vállal­ták, hogy vasárnap learatják egy , ...... .. ... . . idősebb özvegyasszony gabonáját. efgondolasait es az ebbol szarmazof Ezek a DISZ.fiatalok nem feled. kezdek meg a düíőutak kijavításá­ról sem, már jó előre kijavítják eredményeket tudatosítsák az egész megye területén. Igen sok fiatal van, aki munkahelyén újít, kezdeményez, de kezdeményezése elszigetelten marad. Számos olyan esettel találkozunk az újítások be­vezetése területén, mint a Vas- és Fémipari Kombinát DlSZ-szerve- zeténél, ahol az a vélemény ala­kult ki, hogy az újítás és annak elterjesztése nem a DISZ, hanem kizárólag az újítási felelős felada­ta. így azután a DISZ nem is ser­kenti a fiatalokat az újításra, vagy az észszerűsítés elterjeszté­sére. A DISZ-nek egyik főfeladata, hogy ifjúságunkat fokozottabban bekapcsolja a szocialista munka­versenybe. Ne legyen olyan fia­tal, aki alkotmányunk ünnepére már most ne tenne szocialista fel­ajánlást az anyagtakarékosságra, a minőség javítására, az önkölt­ség csökkentésére, a 480 perc ki­használására, a felesleges anyag- mozgatás kiküszöbölésére, a tech­nológiai fegyelem betartására. Üzemeinkben szervezzenek a fia­talok ifi-műszakot, DISZ-kom- plexbrigádot és ezeket a helyi pártszervezetek hízzák meg fel-i adatokkal, pl. egy-egy szűk ke-jraszí szövctség. resztmetszet felszámolásával, vagy! azokat, hogy a gabonával megra­kott szekerek közlekedése ne üt­közzék nehézségekbe. Ilyen kez­deményezés van már a fonyódi járásban is. A t)ISZ-szervezetek feladata, hogy karoljanak fel mindenegyes kezdeményezést. Az arató-cséplő brigádokban legye­nek ott a legjobb fiatalok, s mint népnevelők, végezzenek politikai felvilágosító munkát az aratás- cséplés és a gyors beadás érdeké­ben. A növényápolás, aratás, cséplés,. másodvetés időben való elvégzésé­ben komoly segítséget nyújthat­nak a DISZ kulíúrcsoportok, me­lyek ötletes felköszöntő csasztus- kákkal, villámjelenetekkel dicsé­rik az élenjáró dolgozókat, de ugyanakkor egy-egy hanyag, lus­ta, elmaradt gazdát bírálatukkal serkentsenek a munkára. Üzemi DISZ kultúrcsoportjaink köszönt- séb fel műsorukkal a munkában élenjáró községeket, termelőszö­vetkezeteket, a városi kultúrát vi­gyék el a falura, hogy ezzel még szorosabbá váljék a munkás-pa­Domján Sándor M. B. pol. mt. I marcali járás pénzügyi dolgozóinak vállalása alkotmányunk ünnepére A marcali járási pénz­ügyi osztály június 30- án harmadik negyedévi bevételi tervértekezle­tet tartott, amelyen 28 község tanácselnöke, tit­kára és adómegbízottja jelent meg. A tervérte­kezlet célja az volt, hogy megbeszéljék, mi­képpen tudnák biztosí­tani, hogy a szocialista törvényesség betartásá­val a költségvetésben élőirányzott hiteleket a bevételi terven keresz­tül teljesíthessék. A megjelent elvtársak közül ezen az értekezle­ten sokan tettek válla­lást arra, hogy alkotmá­nyunk ünnepére harma­dik negyedéves tervüket 70 százalékra teljesítik. Tanácsdolgozóink felis­merték a helyes utat, az állandó bizottságok bevonásával mindjob­ban előtérbe helyezik a nevelő, kulturális mun­kát. Úgy tudják tervü­ket teljesíteni községi tanácsaink, ha e. dolgozó parasztokra támaszkod­va közösen végzik el a fontos feladatokat. 250 mázsa gabonát csépelt el egy nap alatt Horváth István kombájnvezető A hatalmas gabonatáblákon zúg, dolgozik a kom­bájn, nem is egy, négy. Aranyló árpatenger minden­felé, amerre a szem ellát. Az egyik kombájnon Bátori elvtárs áll, előre néz, erősen figyel a gépóriás minden rendellenes hangjára. Serényen dolgozik a »zsákos«; az egyik zsákot jóformán még be sem kötötte, máris tele van a másik. A nagy aratási munka kezdetén versenyre hívta egymást a négy kombajnvezető: Horváth1 István, Sipos Béla, Bátori Lajos, Schmidt Henrik. A versenyben ed­dig Horváth István jár az élen. Egy nap alatt több mint 250 mázsa gabonát csépelt el. Még az ebédidőt is kihasználják és felváltva dolgoznak. Az az egy óra is 30—35 zsák szemet jelent. Estefelé különösen igyekez­nek a kombájnosok, mert leszáll a harmat, a kombájn ellensége. De ezzel még nem ért véget a napi munka. Gépeiket ápolják, a kisebb hibákat gyorsan kijavítják. Horváth József, Asztalos Vilmos szerelő elvtársak ügye­sen csinálják ezt. Derék munkát végeznek a kombájnosok; munká­jukkal bebizonyítják a gépi munka és a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyét. Az üzemi -konyha is kifejezi elisme­rését — finom étellel látja el a kombájnosokat. Lassan-lassan a szállás felé indulnak a brigád tag­jai, lii-ki a saját gondolatával. Mérlegelik napi munká­jukat. Az I. kombájn 5 órai munkával 29.76 mázsát csépeli, a II. 10 órai munkával 142.65-öt teljesített, a III. 10 órai munkával 104 mázsát és a IV. 10 órai mun­kával 96.75 mázsát csépelt el. Még este elhatározták a kombájnosok: holnap többet teljesítenek. A brigádszállások felől dalt hoz a szél, lassan nyu­govóra tér a szorgos brigád. Holnap friss erővel látnak újból munkához. SIPOS BÉLA kombájn vezető, somogytarnócai állami gazdaság. Oiestva István aratógépkezelo túlteljesítette tervét A pusztakovácsi gép­állomás körzetében az első aratógép a puszta- kovácsi Dimitrov ter­melőszövetkezet gyö­nyörű' ősziáxpatábláján kezdte meg az aratást. Az aratógépet Oiestva István aratógépkezelő vezette, aki nagyszerű eredményt ért el már az első napokban. Az aratógép napi terve 6 -hold terület learatása. Oiestva István tervét jóval túlteljesítette, két és fél nap alatt 30 hold ősziárpát aratott le. Gé­pe teljesen hiba nélkül dolgozik. Tervét tehát 150’ százalékra teljesítet­te. Alig hagyta el a le­aratott tarlót az arató­óép, máris nyomában volt egy traktor hántó- ekével és a learatott te­rületen Tóth István traktoros megkezdte a tarlóhántást. A gépállomás a nagy munkát hétfőn kezdte meg 5 aratógéppel és 3 kombájnnal, utánuk azonnal megkezdik a tarlóhántást is a gépál­lomás traktorosai. DiSZ-araiobrigädokai1 szerveztek Somogysárdon Somogysárd község dolgozó' parasztjai már a nö­vényápolás megkezdésekor számot vetettek a gyakori esőzéssel. Minden percet gazdaságosan igyekeztek ki­használni. Ennek adták tanujelét a kongresszusi ver­senymozgalomban is, amikor nemes vetélkedéssel ün­nepelték a kongresszust. Szorgalmas munkájuknak meg is van az eredménye. Kapásnövényeik gyomtala- nok, tiszták. A somogysárdi gazdák az időben végzett növényápolás mellett nem feledkeztek meg arról sem, hogy minden kapálással 3—5—10 métermázsával nö­velik terméseredményeiket. Ezért például burgonyáju­kat háromszor töltögették, a kukoricát kétszer, a nap­raforgót háromszor kapálták meg. Az időben végzett növényápolás nemcsak a terméseredmények növelésé­ben játszik szerepet, hanem a somogysárdi dolgozó pa­rasztost idejében felkészülhettek az aratási munkákra is. Már a múlt héten befejezték az ősziárpa aratását, mellyel párhuzamosan elvégezték a rétek termésének betakarítását -is. A legutóbbi tanácsülésen megfogadták a somogysárdiak, -hogy szemveszteség nélkül végzik el a kenyérgabona aratását. Ennek érdekében még a hé­ten megkezdik a rozs vágását. A szemveszteség nél­küli aratás céljából a DISZ-szervezet aratóbrigádokat szervezett. Nagy lendülettel aratnak a somogyszobi tsz-ek tagjai Bajor Lajos levelezőnk örömmel számol be arról, hogy a somogyszobi Úttörő tsz befejezte az ősziárpa aratását. Az aratási munkákban Bokor Ferenc elvtárs, a tsz elnöke mutatott példát a tagságnak. A tsz-foen most serényen folyik a magbíbor cséplése, mert a ta­gok e napokban megkezdik a rozs aratását is. A Kossuth tsz tagjai sem akarnak lemaradni az Úttörő tsz-től. Ök is már 12 holdon végezték el az árpa aratását és a napokban be is fejezik, s hamarosan meg­kezdik a bő termést ígérő kenyérgabona aratását. SERÉNY MUNKA FOLYIK A SEGESDI SZŐLŐHEGYEN A segesdi szőlők az egész nagyatádi járásban is­meretesek, amire nem kevésbbé büszkék a segesdi dol­gozó parasztok. Az esőzések komoly munka elé állítot­ták a gazdákat, mert az esős, párás időjárás nagyon kedvező a peronoszpóra elterjedéséhez. A segesdiek mindent elkövetnek, hogy megvédjék a bő termést. A növényápolás mellett serény munka folyik a szőlőhe­gyen. Kötöznek, gyomlálnak, permeteznek. Legtöbb dolgozó paraszt már négyszer végezte el a permete­zést, hogy minél gazdagabb legyen a szüret, hogy mi­nél több ízletes bort adhassanak a közfogyasztásra. 3C ét hét a mezőn ristálytisztán borult a kék ég a ^ város fölé. Mint általában szombaton estefelé, most is benépe­sedtek a kaposvári utcák, parkok, ját­szóterek. A sétálók élvezettel szívták magukba az üde nyáresti levegőt• Sokan — nagy csomagokkal kezük­ben — a vasútállomás felé igyekez­tek: kedvezményesen utaztak a dol­gozók a Balatonra. Majd egy teher­gépkocsi kanyarodott az állomás elé, amelyről lebarnult nők és férfiak ugráltak le. Aztán a gépkocsi utasai kis csoportokba verődtek össze, s jó­kedvű kacagás közepette hangosan váltogatták a szavakat. Az egyik cso­portban egy fiatal lány élénken ma­gyarázott a többieknek, s időnként harsányan felnevetett. — Valami na­gyon érdekes élményről mesél társai­nak — gondoltuk. A kíváncsiság egy- re közelebb húzott bennünket hozzá­juk, s csakhamar megtudtuk, kik ezek a derűs, csevegő emberek. — Mindannyian budapesti dolgozók va­gyunk — mondta bemutatkozás után Varga Etelka, akinek nemcsak az aj­ka, hanem bogárfekete szeme is mo­solygott. — Én a XVIII. kerületi ta­nács oktatási osztályán dolgozom • . . Két hétig itt voltunk Somogybán, a Kaposvári Cukorgyár tátompusztai célgazdaságában . . , kapáltunk. Ami­kor jelentkeztünk mezőgazdasági munkára, kissé bizonytalankodtunk, mert azelőtt nem volt ilyenben ré­szünk. Az első két nap furcsa is volt a kapanyél, de aztán egész jól meg­barátkoztunk vele. Később már két- szerannyit is megkapáltunk napon­ta, mint amennyi a norma. Munkaidő után volt lehetőségünk szórakozásra is. agyszerű élmény volt ez a két hét számunkra — szólt közbe Klier Mária, a budapesti Bőr- és Ci- pökellékellátó Vállalat dolgozója, akinek napbarnított arcán különös lelkesedés látszott• — Jó volt egész nap kint lenni a mezőn, ahol a ter­mészet száz színben váltakozó képe gyönyörködtetett. A gazdaság dolgo­zói is igen kedvesek voltak hozzánk: segítettek, tanítóitok bennünket a munkában. Esténként jól lefürödtünk és a bőséges vacsora után együtt szó­rakoztunk. Néha még táncra is ked­vünk kerekedett. Szállásunk is szép tiszta, jólberendezett, kényelmes volt. De nem volt hiányunk húsból, zöld­ségféléből, gyümölcsből, no .meg hű­sítő italból sem . . . Csak még tovább maradhattunk volna itt. Szívesen se­gítenénk aratni is. — Én csak azt sajnálom, hogy az aratásban nem vehetünk részt — szól közbe ismét Varga Etelka — minden vágyam az volt, hogy egyszer én is arathassak. — S mohi, amint elhall­gatott, arra gondolt: milyen szép is lenne a suhintó kasza után marokba szedni az aranysárga búzakalászokat, hisz ezek magjából lesz az új fehér kenyér. eszélgetésünknek a vonat füty- tyentése vetett véget. Majd fel­harsant a hangszórón: „Budapest felé beszállás az ötödik vágányon . . . “ A budapestiek azzal búcsúztak élt hogy máskor is örömmel jönnek segí­teni a mezőgazdaságasági dolgozók­nak ... És ez is tükörképe a város és a falu egyre mélyülő barátságának hazánkban. SZŰCS FERENC.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents