Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-31 / 180. szám

Szombat, 1954 július 31. SOMOGYI NÉPLAP 3 ' A vesetők liberalizmusa, a példamutatás hiánya akadályozza a begyűjtést Attala községben Attala község dolgozó paraszt­sága eredményes munkát végzett az aratásban és gabonabehordás- ban. A község legtöbb dolgozó pa­rasztja már asztagba rakta a ga­bonát s több helyen megindult a cséplés is. Eddig 10 dolgozó pa­raszt gabonáját csépelték el. Az idejében vetett s jól gondozott gabona gazdagon fizetett, számos dolgozó paraszt magas termésát­lagot ért el. Szlavati Mihály dol­gozó paraszt földjén például 12 és fél mázsa búza termett holdan­ként. A község dolgozó paraszt­jai, akiknél már befejezték a cséplést, gabonabeadási kötele­zettségüket a cséplőgéptől teljesí­tették, s' ez azt bizonyítja, hogy vannak Attala községben becsüle­tes, a kötelezettségeket ismerő és teljesítő dolgozó parasztok. A be­adási kötelezettség mellett — mint azt számos példa bizonyítja — bőven jutott a szabadpiacra is, hiszen a begyűjtési törvény reáli­san szabta meg a beadási kötele­zettséget s ezt mindegyik dolgozó paraszt teljesíteni tudja. A köz- .ségben mégis olyan hangok hal­latszanak — különösen a kulák- porták tájáról —, hogy kevés ga­bona termett az idén, szegény volt a termés, mindössze 4 mázsa a termésátlag s ebből nehéz rendez­ni a beadási kötelezettséget, úgy, hogy maradjon is. Hogy ez mennyire nem így van, azt nem egy példa bizo­nyítja. A község legtöbb dolgozó parasztja 10—12 mázsás átlag­termést ért el, s ebből a dol­gozó parasztok rendezni tud­ták gabonabeadási kötelezett­ségüket, s bőven jutott a sza­badpiacra is. Hogy az ilyen hangok mégis ter­jedhetnek, azért nem utolsó sor­ban a községi tanács és a közsé­gi pártszervezet felelős. A különböző híresztelések s a kulákok mesterkedései éreztetik hatásukat a begyűjtési terv tel­jesítésében is. Bár Gajdics elv­társ, a községi tanács elnöke sze­rint Attalán a begyűjtés a legjobb ütemben halad — a1 község elma­radt a begyűjtési terv teljesítésé­vel s a községek közötti verseny­ben az utolsók között kullog. A község 300 gazdájából 210 még mindig hátralékosa álla­munknak. A község dolgozó parasztjai 28 mázsa tojással, 22 mázsa baromfival adósak államunknak. így tojásból 31, baromfiból 5, hí­zottsertésből 47, tejből 59 száza­lékra teljesítették harmadik ne­gyedévi begyűjtési tervüket. Tarr János 13 holdas középparaszt 25 kiló tojással, 10 kg baromfival, 700 liter tejjel adósa államunk­nak. Nem igaz, hogy nem tudja teljesíteni beadási kötelezettségét. 2 jó tejelő tehene van, udvarán sok baromfi szaladgál, mégis ar­ra hivatkozik, hogy nem tudja, miből teljesítse beadási kötelezett­ségét. De más gazdát is említhe­tünk: Boldog József dolgozó pa­raszt 430 liter tejjel, 20 kg tojás­sal és 7 kg baromfival maradt adós. Ezeknél a gazdáknál min­den lehetősége megvan annak, hogy teljesítsék beadási kötele­zettségüket. Hogy mégsem teszik, annak hanyagságuk az oka, az, hogy hosszú idő alatt hagyták fel­gyűlni tartozásukat s most nyil­ván nehéz refidezni több hónap lemaradását. Ezek az adatok korántsem igazolják Gajdics elvtárs vélemé­nyét, miszerint a községben a be­gyűjtés kielégítően halad. Ezeken a hibákon a községi tanács nem akar változtani, de nem is kere­si a hibák okait. A községi ta­nácselnök tehetetlenül áll, nem tudja, mit tegyen. A község kupecei és kulákjai valóságos paradicsomi állapo­tot élveznek. Tömegesen szál­lítják a tojást, baromfit és tejet Dombóvárra, ahol feke­tén, borsos áron értékesítik. A beadási kötelezettség teljesíté­sét senki sem kéri tőlük számon, van mit értékesíteniük, van mivel üzérkedniük. A begyűjtési terv teljesítése csak akkor változik, akkor mutat javulást, ha a járási tanács vagy a begyűjtési hivatal küldöttei ott tartózkodnak, s maguk látnak hozzá a begyűjtési terv teljesíté­séhez, a hátralékosok elszámolta­tásához. A községi tanácselnök már annyira megszokta ezt a se­gítséget, hogy ő már nem is törő­dik a begyűjtéssel — majd jön­nek a járási tanácstól, vagy a be­gyűjtési hivataltól — gondolja — s azok majd segítenek. Gajdics elvtárs ugyanis népszerűtlennek tartja a begyűjtéssel való törő­dést, vagy mint ő mondja, nem akar magának haragosokat sze­rezni. A tanácselnök liberalizmusa érezteti hatását a tanácstagok között is. Fehér Sándomé 13 holdas tanácstag 10 kg tojás­sal, 200 liter tejjel tartozik államunknak. De így sorolhatnánk tovább a község vezetőit, tanácstagjait, akik személyesen mutatnak pél­dát a beadási kötelezettség nem­teljesítésében. A község dolgozó parasztjai joggal hivatkoznak a hátralékos tanácstagokra, akiknek elsősorban kellene teljesíteniük a beadási kötelezettséget. Az ilyen »példamutatás« mellett érthető a begyűjtés rossz menete a község­ben. Pedig vannak a községben pél­damutató dolgozó parasztok. Olyanok, akik augusztus 20-ra tett vállalásukat, beadási kötele­zettségüket becsülettel teljesítik. Csullag Lajos 12 holdas, Szatnik Antalné 12 holdas dolgozó parasz­tok máris teljesítették alkotmá­nyunk ünnepére tett vállalásu­kat, sőt túl is teljesítették. A há­romnegyedévi terv teljesítését vállalták, ezzel szemben beadási kötelezettségüket már egész évre teljesítették. Attala község dolgo­zó parasztjainak az ilyen élenjá­ró dolgozó parasztok példáját kell követniük és nem azokét, akik adósak maradtak beadási kötele­zettségük teljesítésével, akik meg­feledkeznek arról, hogy dolgozó parasztságunk s maga Attala köz­ség is milyen sok kedvezményben, milyen sok segítségben részesült a felszabadulás, de különöskép­pen a kormányprogramm óta. Attala község a kaposvári já­rás legutolsó községei közé tartozik a begyűjtési verseny­ben, s az is marad, ha a köz­ségi tanács nem változtat munkáján, ha a községi tanácselnök liberális magatartása, gyengesége nem szű­nik meg minél előbb. De, hogy a községi tanács jobb munkát vé­gezhessen, ahhoz segítséget kell adni a községi pártszervezetnek, a község népnevelőinek is. Segítsék a községi tanácsot munkájában, bírálják bátran az elnököt gyen­geségéért, s hanyagságáért. Számoltassa el a községi tanács mielőbb a hátralékosokat, állítsa példaképül eléjük a beadásukat már túlteljesítő dolgozó paraszto­kat, hasson oda, hogy mielőbb változás következzék be a begyűj­tési terv teljesítésében s a község az utolsók közül az élenjárók kö­zé kerüljön. A „SOMOGYI NÉPLAP" POSTÁJÁBÓL SÄRDIJŰLIA írja Csurgóról: »Járásunk első községei között van Örtilos. Élenjártak az aratási munkában az őrtilosiak és most is lelkesen dolgoznak. Jól irányítja munkájukat a tanács. Alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére felajánlották, hogy az aratással első­nek végeznek a járásban és a tarlót az aratás után 24 órán belül felszántják. Vállalásuknak eleget SÄGI JÓZSEF írja: Bolhó község dolgozó parasztsága és a termelőszövetkezet időben befejezte az aratást. Á csoko- nyavisontai gépállomás négy cséplőgépével megindult a cséplés. A cséplőgépmunka­csapat tagjai abban bíznak, hogy tavaly eredményes mun­kával kivívták a járásban az első helyet és az idén is si­kerül megszerezniük azt. is tettek. JÓNÁS JÓZSEF írja Péter- hidáról: »A péterhidai cséplő­gépmunkacsapatok nagyrésze fiatalokból áll. Fiatalos lelke­sedéssel is dolgozunk. Elsők szeretnénk lenni — határoz­ták el fiúk, lányok közösen. — Bízunk is az eredményben és Kiss Jenő felelős vezető­ben, aki fáradtságot nem is­mer a munkában, ügyel a cséplőgép, a traktor zavarta­lan munkájára,« GYÖRGY KÁLMÁN elvtárs írja Kéthelyrői: »Kora reggel in­dulnak már a cséplőgépek Kéthelyen és csak késő este fejezik be a munkát. Kosa Ottó 900-as gépével 26-ig 5 vagon gabonát csépelt el. Ez az eredmény a cséplőgépmunkacsapat szorgalmas munkájá­nak köszönhető. Fegyelmezetten, lelkesen dolgoznak. Kéthely többi cséplőgépe 26-ig mintegy 3 vagon gabonát csépelt el.« CSÁKVÁRI JÁNOS elvtárs írja: A barcsi járási kultúrcsoportok a nagy nyári munkák ide­jén is tudják kötelességüket. Nem feledkeznek el arról, hogy az ár­vízkárosultak megsegítése az egész ország ügye. Ezért a potonyi DISZ-szervezet Lajosháza-pusztai brigádja, valamint a szuloki né­met népi együttes augusztus 1-én műsoros táncmulatságot rendez, melyeken legsikerültebb régi és új számaikat adják elő. Az est teljes bevételét az árvízkárosultaknak küldik el. ■* BANK LAJOS írja: Hen- cse község dolgozói most kenyércsata idején nem kap­nak a helyi földmű- vesszövetkezetí boltban ke­nyeret és cukrot. Sürgősen változtatni kell ezen az álla­poton, mert az a kenyér­mennyiség, amit a bolt kap, nem elég a község negyedré­szének sem. DÉKÁNY JÓZSEF munka­csapatvezető Őreiből írja: Cséplőbrigádunk tagjai az ár­vízkárosultak javára 200 kg búzát ajánlanak fel kerese­tükből. Tudatában vagyunk annak, hogy ez nem sok, de mindnyájan földnélküliek va­gyunk és ezt tiszta szívvel adjuk. INGOLA ERNÖNÉ, Siófok MNDSZ-titkára írja: Amikor or­szágunkra rázúdult a Dunának kegyetlen árja, községünk MNDSZ- asszonyai nemcsak szavakkal, hanem cselekedetükkel is bebizonyí­tották a károsultak iránti részvétüket. Július 26-án előadást ren­deztek, amelynek bevételét, 1200 forint összeget, azonnal az árvíz- károsultak részére küldték. MAGYAR IMRE VB-elnök írja Fonyódról: Községiünk dolgozói tudatában vannak az állam iránti kötelezettség teljesítés» fontos­ságának, amit tényekkel is bebizonyítottak. Nagyon sok élenjá­ró gazdánk van, mint Gyula Nagy Ferenc, Perusza János, a mező- gazdasági állandó-bizottság elnöke, Teklic Ferenc, Kiss György, Tóth György, Horváth János, Koleszár János és még többen, akik már elcsépelték gabonájukat és azonnal a géptől teljesítették ál­lam iránti kötelezettségüket. Balatonkereszhjron hallottuk. 586 KÁT. HOLD gabona érett be az idén a balatonkeresztúri határ­ban. A kedvezőtlen időjárás miatt csak 11-én kezdték meg az ara­tást, de akkor aztán valósággal égett kezük alatt a munka. Aratni mentek még a tűzoltók is. Ügy kel­lett visszahúzni őket, a biztonság kedvéért. Három nap múlva nem is maradt lábon, csak az éretlen zab. De a keresztúri gazdák meg­kezdték vágni most már a zabot is. 4b »» EGY HETE ZÜG a két cséplőgép a községben, egy hete versenyez egymással a két munkacsapat, a két felelős vezető: Kiss János és fia, Béla. Kiss Jánosék napi teljesítmé­nye 100 mázsa körül van. Kiss Bé- láék is elérik ugyan a 100 mázsát, de az ő gépük nagyobb, az ered­ménynek nagyobbnak kellene len­nie. Ha az idő engedi, 10-ére — ahogy itt mondják — minden gazdának -elmasinálják« a gabonáját. 23-ÁN KEDVES, bensőséges ün­nepélynek voltak tanúi a község la­kói■ Ekkor indultak el ugyanis fel­lobogózott szekereken Kiss János, Gál P. Béla és Molnár István dol­gozó parasztok, hogy az első gabo­nát a hazának adják. A Fő-téren 30 tagú úttörőzenekar köszöntötte az első beadókat. Zenekísérettel vonul­tak a begyüjtőhely elé, ahol a köz­ségi pártszervezet titkára üdvözölte az új kenyérért folyó harc balaton­keresztúri élenjáróit. 29-én estig 348.25 mázsa búzát, 240.98 mázsa rozsot és 56.16 mázsa árpát vittek a begyüjtőhelyre a dol­gozó parasztok­A GAZDAEMBERNEK nincs na­gyobb öröme, mint amikor először asztalára kerül az új lisztből sült kenyér... Szerte a megyében meg­indultak már a malmok, hogy hó­fehér lisztté őröljék az acélos mag­vakat. Hamarosan elcsépelnek a keresztúri gazdák is. öröltetni sze­retnének ők is. Vájjon mire vár a Malomipari Egyesülés?... Miért áll a balatonkeresztúri malom? 160 KÁT. HOLDON végezték el eddig az aratás utáni tarlóhántást a községben. Másodnövényként száznapos kukoricát, kölest és csa- lamádét tesznek a földbe. Gál Jenő 9 kát, holdas és Üst József 7 kát. holdas dolgozó parasztok 3—3 hold vetésterületen elvégezték a tarló­hántást. Földbetették a másodvetést is. Ugyancsak elvetettek a meg­munkált talajba Kétszeri János 5 és Kovács Pál 3 kát. hold másod­növényt. «V MÁJUS 1-ÉN nyílt meg a község­ben a korszerűen megépítést ital-) bolt. Napközben azonban csak az átutazó idegenek látogatják, hiszen nagy munkában vannak most a helybeli gazdák. Biró László, az italbolt vezetője kinn a határban keresi fel a dolgozó parasztokat. Reggel pálinkát visz ki. Napközben pedig megrakja kosarát hűsítő ita­lokkal hogy így enyhítse az arató­éi; gépmunkások szomját. 4b mw A KÖZSÉG csúfosan lemaradt az állatbegyüjtésben. A legutóbbi érté­kelés alapján sertésből 46, vágó­marhából 87, tojásból 60, baromfi­ból pedig 35 százalékra teljesítették a tervet. De legsúlyosabb a lemara­dás a tejnél mutatkozik. Mindösz- sze 26 százaléknál tartanak, ami azt jelenti, hogy 56.000 liter tejjel tartoznak államunknak. A párt- szervezet javasolta, hogy azok a dolgozó parasztok, akik valóban nem tudják teljesíteni tejből be­adási kötelezettségüket, ütemeztes- sék át húsra. Molnár József és Tóth Györgyné például vágómarhát adnak be a kötelező tej helyett. 4b 44 ZSINKÓ JÓZSEF 17 kát. hold földön gazdálkodik. Arról neveze­tes, hogy örökös hátralékosa a köz­ségnek. 1945-től például 53 liter te­jet adott be mindössze. De az állat- és gabonabeadási kötelezettségét is még mindig elszámoltatás útján kel­lett behajtani. Az elmúlt évről is 117 kg sertéssel, 95 kg vágómarhá­val, 16.5 kg baromfival, 30 kg to­jással és 1.275 liter tejjel hátralé­kos. Persze a törvény az törvény Zsihkó Józsefnek is. Hiába számít- gat, többé nem engednek el neki 1048 liter tejet, mint a kormány­programm után. Most 10 százalék­kal felemelve, de be kell adnia az 1953-as hátralékot. Kár volt halogatni a beadási kö­telezettség teljesítését. Az a 9000— 9500 forint — amit ha a sertés, vá­gómarha, tej, tojás, baromfi szabad­piaci árát számítjuk, nem is sok — most megtakarítást jelentene erre az évre. 4b 44 ANNAK ELLENÉRE, hogy Bala­ton kér esztúr on eddig csak 550 fo­rint, 3 mázsa búza, 2 mázsa burgo­nya és 2 mázsa rozs gyűlt össze az árvízkárosultak megsegítésére:, Cso­mó Jenő 6 holdas dolgozó paraszt szép példáját adta az emberi együtt, érzésnek. Hat 12 éven aluli gyerme­ke van és fél mázsa búzát ajánlott fel szerencsétlenül járt gazdatársai­nak. 4b «4 ÉRDEMES megjegyezni, hogy az elmúlt évben még alig volt a köz­ségben sertés. Ma a 340 gazda leg­alább 500 sertéssel rendelkezik. De a szarvasmarhák száma is eléri az 570-et. Sokat gyarapodott a barom­fiállomány is. 4b 44 AZ ELMÚLT két-három év alatt közel 50 új ház épült Balatonke- resztúron. A gazdák nagyrésze ál­lami segítséget, kölcsönt vett igény­be. Vájjon miből segíti üllamunk dolgozó parasztjainkat? Nem az ő adójuk tér-e vissza különböző for­mában a községbe? Balatonkereszt- úr a háromnegyedévi adóbevételi terv teljesítésében 10 százaléknál tart. Györkös József tanácstag pél­dául állami kölcsönnel építi házát, holott 9.000 forint adóhátraléka van. Lázár Pál II., Gál József pe­dig 4.000 forinttal tartozik álla­munknak. De miért nem intézkedik a tanács? 4b «4 BALATON KERESZTÜRON körül­belül 170 a tanköteles gyermekek száma. Van ugyan iskola a község­ben, de ennek csak két tanterme használható, s így bizony bajok van. nak a tanítás körül. Van a község­ben egy kastély, valaha a Nemes­téti—Szabó-uradalomhóz tartozott. El is határozták, hogy átalakítják egy modern hat tantermes iskolává. Meg is kapták rá a Megyei Tanács­tól a költséget: egymilliónyolcszáz­ezer forintot. És amikor országunk­ban egyre-másra alakítják át a volt főúri kastélyokat a népnek megfe­lelően iskolának, óvodának, kultúr- háznak, Balatonkeresztúton egészen más történt. Egy taxi állt meg a kastély előtti melyből emberek szálltak ki. Körül- járták az épületet, fényképeztek és — a községi tanács és a helyi párt- szervezet is csak később tudta meg -- műemléknek 'nyilvánították. Ér­dekes, ez eddig nem jutott eszükbe. Az iskolával pedig maradt minden a régiben. Pedig szüksége van rá a községnek. A balatonkeresztúriak végre tiszta képet akarnak látni. A Megyei Építési és Oktatási Osztály­tól várják a választ: megkapják-e a keresztúri gyerekek a kastélyt isko­lának, vagy pedig kihasználatlanul, műemlékként marad meg az utókor számára?!... — Vincémé —*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents