Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-29 / 178. szám
Csütörtök, 1954 július 29. SOMOGYi NÉPLAP 3 " Helytállnak a munkában a répáspusztai szövetkezeti asszonyok A répáspusztai Első Ötéves Terv tsz már a III. pártkongresszus tiszteletére indult versenyben is kitűnt nagyszerű eredményeivel. Ismertté vált a tsz nemcsak a megyében, de az országban is, hiszen többízben szerepelt már úgy az értékelésekben, mint a legjobb termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet az országban elsőnek adta idei termésű gabonáját a hazának. Most a gabonabetakarítási munkákban különösen szép eredményeket értek el. Az eredmények titka az, hogy a tsz vezetősége gondosan megszervezte a munkát. Az aratásban, de minden más munkákban ott voltak az asszonyok is. A termelőszövetkezet elnöke elismeréssel beszélt az asszonyok munkájáról: »Nálunk nincs munkaerőhiány — mondja —, mert az asszonyok és a családtagok kivétel nélkül résztvesznek a munkában.« A lelkes asszonycsapat megérdemli a tsz-elnök dícséretét. Fáradságot nem ismerve, kora hajnalban kelnek és a háztartási munkák mellett egysorban dolgoznak a férfiakkal. A három női munkacsapat egymással versenyez egész nyáron. Az utolsó értékelés szerint a DISZ-brigád halad az élen, de nem sokkal maradnak el tőlük az idősebb asszonyok, a díszesek édesanyái sem. A csoport tagjai azt a célt tűzték maguk elé, hogy augusztus 20-ra az országos versenyben a három legjobb termelőszövetkezet közé kerüljenek, lehetőleg az első helyre. Az aratást már a versenypontoknak megfelelően végezték, s ahol nappal levágták a gabonát, ott éjjel elvégezte a traktor a tarlóhántást s utána földbe került a másodnövény. A legelőször learatott árpa helyén már kapálni lehet a másodvetési kukoricát, olyan szép., A tsz az aratás mellett a növényápolási munkákban is élenjárt, s a növényápolási munkákat csaknem teljesen az asszonyok végezték, az ő érdemük volt, hogy a kongresszusi versenyben növény- ápolás terén országosan a második helyre kerültek. Nagy volt az öröm, amikor megkapták a versenyzászlót és vele a 11 ezer forint jutalmat. Kovács Ferencné, az egyik női munkacsapat vezetője a versenyben elért eredményeiért »kiváló mezőgazdasági munkás« jelvényt kapott. Jó példával járnak elől az MNDSZ vezetőségi tagok is. S most a termelőszövetkezet valamennyi asszonya csatlakozott a 200 munkaegység mtozgalomhoz: Id. Tóth Ferencnének 178, Szabó Ferencnének 163 munkaegysége van már, de a többiek sem sokkal — esetleg 4—5 munkaegységgel — maradtak el. Hogy az asszonyok ilyen eredményesen vehetnek részt a munkában, az nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy a tsz vezetősége megteremtette a lehetőségét annak, hogy minden asszony dolgozhasson. Saját erejükből ezév májusában idény napközit létesítettek. A kisgyermekes anyák is nyugodtan dolgozhatnak a mezőn. A tsz elnökének, Szöllősi Ferencnének pl. három gyermeke van a napköziben. A tsz asszonyai az elmúlt évben, a zárszámadáskor meggyőződtek arról, hogy érdemes lelkesen és odaadóan dolgozni. Munkájuknak meg volt a gyümölcse, s minden remény megvan arra, hogy ez az év még a tavalyinál is gazdagabb lesz. — Megyénkben több mint 40 ezer forint gyorsbeadási prémiumot fizettek ki eddig a cséplés megkezdése óta. Kössünk szerződést lucerna- és termelésére Az állattenyésztés fejlesztéséhez — amely a mezőgazdasági határozat fontos része — megfelelő meny- nyiségű szólastakarmányt kell biztosítanunk. A szálastakarmány termesztés alapfeltétele pedig a jóminőségű és kellő mennyiségű vetőmag. Megyénk területén igen jól bevált a lucerna és vörösheré termesztése. E növények vetőmagszükséglete pedig egyedül a szerződéses termeléssel biztosítható. A lucerna- és vörösheremag szerződéses termelésével minden termelő egyrészt nagy jövedelemhez jut, másrészt pedig a következő évi vetőmag- szükségletét is biztosítja. Ezért termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink kössenek lucerna- és vörösheremag termelésére szerződést - a Somogymegyei Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat helyi megbízottjainál, termelési felelőseinél, valamint körzeti felügyelőinél. A vörösheremag és lucemamag átvételi ára mázsánként egyaránt 1.500 forint és további 20 százalékát visszakapják tsz- eink és dolgozó parasztjaink fémzárolt, minőségi vetőmagban ugyanazon az 1500 forintos egységáron, amit a nyers, tisztítatlan lucerna- és vörösheremagért fizet a begyűjtő vállalat. Ha egy tsz 10 kát. hold lucernára, vagy vörösherére köt szállítási szerződést, be tud adni kb. 20 mázsa lucerna- vagy vöröshere- magot. Ez a tsz-nek 30.000 forintos bevételt jelent és fémzárolt minőségi lucerna- magból 4 mázsát kap vissza ugyancsak 1.500 forintos áron. Egy dolgozó paraszt 1 kát. hold szerződött területen 2 mázsa magtermést tud elérni. Ezzel 3.000 forint jövedelmet és 40 kg fémzárolt minőségi vetőmagot biztosíthat magénak. Pártunk és kormányunk igen fontosnak tartja a lucerna- és vörösheremag termelését,, amit azzal is bebizonyít, hogy ingyenes védekezést nyújt a termelőszövetkezetek részére a kartétel mérve és a kártétel fellépte utáni igénylés szerint. Ez igen nagy kedvezmény, mert a védekezés egyébként kát. holdanként 5—600 forintba kerülne. vörösheremag Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink megértették mezőgazdaságunk fejlesztésének ezt az igen fontos kérdését, amit bizonyítanak az eddigi szerződéskötések is. Például a kaposvári állami gazdaság 20 kát. hold maglucernára, a so- mogydöröcskei Béke tsz 10 kát. hold maglucernára, Farkas József szentbalázsi egyénileg dolgozó paraszt 2 kát. hold lucernára, a csurgói állami gazdaság 40 kát. hold vörösheremagra, a bö- bönyei Szabadság tsz 50 kát. hold vörösherére, a somogyvámosi Törekvés tsz 46 kát. hold vörösherére, s Gál József szentgáloskéri egyénileg dolgozó paraszt. 1 kát. hold maglucernára és 1 kát. hold vörösheremagra kötött termelési szerződést. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink saját és mezőgazdaságunk fejlesztésének érdekében szem előtt tartva, kössenek minél, több lucerna- és vörösheremag termelésére szerződést. Az első idei gabonát őrli a Kaposvári Nagymalom AHOGY a Kaposvári Nagymalom kapuján belépek, meghatott gondolatok foglalkoztatnak. Van bennünk valami ősi tulajdonság, mely elfogódottá tesz mindenkit a minden évbeni új kenyérrel szemben, mit sokan életnek neveznek. Szeretném szép szavakkal üdvözölni, mint egy várva-várt vendéget, mely végre beköszöntött. A raktár előtt, vagonok sorakoznak, belsejükből zuhatagként ömlik az aranyfényű búza egyenest a raktárgaratba, ahonnan az őrlőüzembe kerül. Az igazgatót egy újonnan épített helyiségben találom, amint elmondja, egy újítást próbáltak ki éppen, melynek lényege, hogy nem egy. hanem két helyen tudják átvenni a gabonát és ezzel elkerüljük az eddigi vagontorlódást. Az ötletes újítók — Erdős Márton és Pécsi János — gondolata bevált. Sok munkaórát takarítanak meg ezzel a szállítóknak. Az őrlő-üzem felől még nem hallani a gépek zúgását. Az csak most fog beindulni — először az új búzával. Arrafelé tartunk. Közben Hegedűs igazgató elvtárs tújdkoz- tat néhány szóval. »A jól befejezett egyhónapos karbantartási munka után az év hátralévő hónapjaiban eredményes munkát fogunk végezni. Technikailag felkészültünk, s biztosítjuk, hogy bőséges, ízletes kenyér jusson a dolgozóknak.« Míg elmondja ezeket, arcán bizakodó mosoly látható. Látszik, hogy hisz gépeiben és ami még sokkal fontosabb, bízik a dolgozók öntudatos, jó munkájában. Felérünk az őrlő-üzembe. Előttem állnak a malomgépek, mint egy húsz, író- asztalnyi nagyságú, de jóval magasabb gépezet. Most indítják őket. Pálfi István almolnár és Tóth János hengerőr különféle fogantyúkat csavargatnak, állítanak, s mintegy varázsütésre, sorra indulnak a kerekek, a gépablakokon pedig látni, mint peregnek a henger felé a szemek. A terem elején már a hántolt búza jut az első gépbe, az felaprítja, a másodikban már daraszerűvé, az utolsó hengerben -pedig lisztté válik. Felmegyünk a negyedik emeletre, ahol a liszt a zsákokba ömlik. Az igazgató elvtárs egy kb. 30—40 cm átmérőjű csőre, az úgynevezett lisztszedő készülékre mutat, amire most éppen zsákot erősítenek. Arrébb az üres zsákok százai állnak készenlétben. Pár óra múlva mind tele lesz és a kenyérgyárak megkapják a lisztet, hogy legyen még jobb, még több kenyér. Boldog, izgalomteli várakozás. Aztán egyszerre megindul az áradat, jön az első új liszt, már csatolják a csőre a másik zsákot, aztán a többit. .. AZ UDVARRA sorban érkeznek a búzával telt szekerek, berregnek az autók, zakatolnak a vasúti vagonok, hordják a raktárba a magot és itt ömlik széles sugárban a fehér liszt. Percenként 60 kg. Nem tudom leírni, milyen nyugodt és boldog érzés nézni ezt a zuhatagot, mely mind kenyér, a nép szavával: élet. Zakatolnak a gépek, mindenki a helyén áll és végzi munkáját egy gépezet egyenletességével, de az arcokon ünnepélyes öröm uralkodik. Hegedűs elvtárs felém fordul. — Látja, milyen szép dolog ez. — Állandó kapcsolatban lenni a kenyérrel — dolgozóink is érzik ezt. A második negyedévet is 100 százalékon felül teljesítettük, de most még sokkal szebbek lesznek eredményeink. Már látni az első nyomait ennek. Tizediké óta folyik az őrlés, persze eddig óbúzából, de így is 120 százalékon felül vagyunk azóta. Most indul be az új búzával az »árvíz-őrség« is. Jó munka lesz itt... Ismét látom az arcán a határozott, bizakodó mosolyt. Megnézzük mégegyszer a lerakódó raktárt. Ez begyüjtőhely is egyben. Most kanyarodik éppen Zsalakovics János szekerével. A búzával tömött zsákok magaslanak a bak mögött, a két szép lóról szakad a verejték. Sietett a begyűjtőhöz Zsalakovics János, versenyben van gazdatársaival, s igyekszik, nehogy megelőzzék. Közvetlenül a cséplőgéptől hozza a gabonát, a törvény szerinti kötelezőt. A gazda megmártja kezét az acélos búzában. Forgatja, markolja, mintha arany volna — vagy még jobban. Az arany csak fém — de a (búza: élet, egy egész évi munka jutalma. AZ ÜZEM egyenletes zakatolása kíséri a beigyekvő, búzával telt kocsik zörgését. Sz. P. A marcali járás adóbevételi tervteljesítéséről A marcali járás a kongresszusi verseny után nemcsak a mező- gazdasági munkákban, a begyűjtésben, de a pénzügyi terv teljesítésével is elmaradt. Az adóbegyüjtési versenyben az utolsó előtti helyre csúsztak le, s csak az utóbbi napokban sikerült felküzdeni magukat az ötödik helyre a járások közötti versenyben. A lemaradás oka mindenekelőtt a kellő politikai munka hiánya. A járási tanács pénzügyi osztálya, de a járási párt-végrehajtóbizottság sem fordított kellő figyelmet erre, nem segítették az adóbegyüjtést jó fel- világosító munkával. Hiányzott munkájukból a meggyőzés, megr elégedtek adminisztratív intézkedésekkel. Nagymértékben akadályozza a pénzügyi terv teljesítését az is'y hogy a pénzügyi osztály nem intézi kellőképpen a dolgozók panaszait. A beérkezett 1107 panaszlevél közül 804 még elintézetlenül, válaszolatlanul hever a járási tanács pénzügyi osztályán. Hanyag adómegbízott Alapvetőek a hibák az adófelügyelők, de különösképpen a községi adómegbízottak munkájában is. Vasárnap például, amikor adóbeszedési napot tartottak az egész járásban, a pusztakovácsi adómegbízottat hiába várták az adófizetésre megj elent dolgozók — Vindics Ilona nem jelent meg a községi tanácson. Ugyancsak ezzel az adómegbízottal történt olyan eset, hogy engedély nélkül napokra elhagyta a községet. Pusztakovácsiban sok a hátralékos, s ez nem is csoda, ha azt nézzük, hogy Vindics Ilona ilyen kijelentést tesz a járási párt-vég- rehaj tóbizottság munkatársának: »Mutassák meg a minisztertanácsnak azt a rendeletét, amely kimondja, hogy adót kell fizetni.« Az ilyen adómegbízott, aki nem ismeri sem a rendeleteket, de saját feladatának fontosságát sem, nyilván nem végezhet jó munkát. Hamis jelentések De nemcsak Pusztakovácsiban fordult elő ilyen eset. Somogy- szentpál községben még több a hátralékos. Itt Csákányi János, az adómegbízott nem egy ízben horgászni ment a Balatonra adóbeszedés helyett. Csákányi sem ismeri a munkájára vonatkozó határozatokat, s mindemellett hamis adatok szolgáltatásától sem riad vissza. A község pénzügyi terve 84 ezer forint. Csákányi viszont csak 53 ezer forintról beszél. Beszámolt arról, hogy ebben a hónapban 42.300 forintot gyűjtött be, holott a begyűjtött adó csak 36 ezer forint. 6 ezer forint elírás számára semmit sem jelent. A község napi adóbegyüjtési terve 2800 forint. Csákányi ezzel szemben 10—ll és 12-én mindössze 2140 forintot gyűjtött be. 15-től 20-ig, öt nap alatt 3923 forintot. Nem teljesíti a napi tervet s így nyilvánvaló, hogy nő a hátralékosok száma. Nem számoltatja el a notórius hátralékosokat sem. Több olyan kulák és gazda akad a községben, aki már hosz- szú évek óta nem fizetett adót.; Ezeket Csákányi nem számoltat-, ja el, s csak a kisebb hátralékosoknak küld idézést. Gelencsér Károly kulák, Hodorics Ignác már több év óta hátralékosok. Niklai Ignác 23 holdas gazda ugyancsak többezer forinttal tartózik államunknak. Csákányi ezeknél sem szerez érvényt a törvénynek, s a község becsületes, adójukat rendesen fizető gazdái méltán háborodnak fel, amikor 100—200 forintos hátralék miatt zaklatja őket. Adóbeszedés helyett — kocsmázás A niklai adómegbízott a vasárnapi adóbegyüjtési napon Kéthe- lyen ült a kocsmában. Őt is hiába várták a dolgozó parasztok. Sorolhatnánk még tovább több község adómegjbízottját, említhetnénk még több hanyagságot. S mindezért elsősorban a járási tanács pénzügyi osztálya, az adófelügyelők a felelősek, akik nem ellenőrzik rendszeresen az adómegbízottakat. De a községi tanácsok sem adnak elegendő segítséglet az adómegbízottaknak, igaz, hogy azok nem is kérnek. So- mogyszentpálon Csákányi adómegbízott megtiltotta a tanácselnöknek, hogy az adóügybe beavatkozzék. A járási VB sem ad elegendő segítséget a pénzügyi osztálynak* A VB-üléseken ritkán foglalkoznak a pénzügyi terv teljesítésével. Ha szó esik róla, akkor is csak általánosságban beszélnek. A pénzügyi állandó-bizottság tagjai már arra sem emlékeznek, hogy mikor üléseztek legutoljára. Rendszeres ellenőrzést, több segítséget Súlyosak a hibák, de változtatni lehet rajtuk. Erre minden lehetőség megvan, hiszen egy hét alatt az ötödik helyre kerültek. A vasárnap-hétfői adóbegyüjtési nap 200 ezer forint bevételt eredményezett. A járási párt-végrehajtóbizottság, a járási tanács VB adjon több segítséget a pénzügyi osztálynak, s a pénzügyi osztály dolgozói ellenőrizzék rendszeresen a községi adómegbízottakat. A marcali járásban becsületes, hazájukat szerető, kötelezettségeiket teljesítő dolgozó parasztok élnek. A tanácsok dolgozói, az adómegbízottak jó munkájától, a politikai felvilágosító munkától függ, hogy a marcali járás ismét az élre kerüljön, hogy ne maradjanak adósak államunknak. Az olyan adómegbízottakat, mint a somogyszentpáli és pusztakovácsi adómegbízott — mielőbb állítsák fegyelmi elé, hogy példájukból minden munkáját hanyagul, felületesen végző adómegbízott okuljon. N. T. Miért nincs váitótraktoros? A látrányi Alkotmány tsz-ben az aratás elvégzése után most a be- hordás és a cséplés foglalkoztatja a tagokat, de emellett nem feledkeznek meg más munkákról sem. Egyik brigádjuk, amely asszonyokból áll, szorgalmasan látogatja a balatonboglári piacot, ahova a legfrissebb terményeiket viszik a kertészetből. Igen népszerűek lettek rövid pár hét alatt, mert sok vevő máshol nem is akar vásárolni, csak a termelőszövetkezettől. Otthon ezalatt folyik a kemény munka a jövőévi kenyérért. De előre is gondolnak: gondosan előkészítik a talajt az új vetés alá... azaz csak előkészítenék, de ez nem egészen sikerül, ugyanis a lengyeltóti gépállomás ígéretet tett az aratás előtt, hogy a gabona vágásával egy- időben elvégzi a tarlóhántást is. örültek ennek a tsz tagjai, hiszen látták, hogy a tavalyi későn munkált területeken sokkal kevesebb gabonájuk termett, mint ahol a tajr- lóhántást és a többi szántást időben elvégezték. Az ekék és az erőgépek készen állnak, csupán az a hiba, hogy nincs, aki a gépre éjjel felüljön, végezze a szántást. A lengyeltóti gépállomás nem biztosított váltótraktorost, aki az éjjeli tarlóhántást elvégezné. — A fonyódi járásban augusztus hónapban falunapokat tartanak, több község összevonásával. Buzsákon, Lengyeltótiban, So- mogyturon, Balatonberényben vidám vásár lesz. — Bedegkér községben az MNDSZ-asszonyok és a dolgozó parasztok 532 darab baromfit, 5 süldőt gyűjtöttek az árvízkárosultak megsegítésére. <
