Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-28 / 177. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 4 s. Az új szervezeti szabályzat — a pártegység további erősítésének fontos eszköze Hogyan javítsák meg a begyűjtést Ötvöskónyiban A Pécsi Nemzeti Színház kaposvári szerepléséről A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PART BIZOTTSÁG A'MA lé LAPJA XI. évfolyam, 177. szám. ___ ______ ____________________ARA 50 FILLÉR Szerda, 1954 július 28. M inden percet kihasználva csépeljünk Megyénkben mindenütt teljes ütemben beindult a cséplés. Gép­állomási dolgozóink, cséplőmun­kásaink becsületesen küzdenek, hogy minél előbb zsákba kerül­jön a szem, onnét a kötelező be­adás a terményraktárba, a feles­leg a gazdák padlására. A gabona- begyűjtés üteme is elsősorban at­tól függ, milyen ütemben halad a cséplés. Ezért cséplőgépmunká­saink, a községi tanácsok vezetői tegyenek meg mindent annak ér­dekében, hogy zavartalanul búg­janak a cséplőgépek. A cséplőgép­nél dolgozó népnevelők magyaráz­zák meg a dolgozóknak, a csépel- tető gazdának, hogy most az a legfontosabb, hogy minden erőt latbavetve, minden percet ki­használva minél’előbb befejezzük a cséplést és azonnal a géptől te­gyenek eleget állam iránti köte­lezettségüknek. A gabonacséplés- ben a járások sorrendje a követ­kező: ELSŐK: fonyódi siófoki marcali Búzacséplés: 7.4 százalék 6.8 százalék 4.8 százalék Járási tanácselnök: Varga József Németi László Papp Ferenc UTOLSÓK: csurgói barcsi kaposvári 1Í7 százalék 2.3 százalék 1.3 százalék Lipics József Mátyás József Suri Sándor Gyorsítsuk meg az állatbegyüjtés ütemét Megindult a cséplés, megindult a gabonabegyüjtés is megyénk­ben. E fontos feladat mellett nem szabad megfeledkezni a harmadik negyedévi hízottsertés- és vágó­marhabeadás teljesítésének szor­galmazásáról sem. Dolgozó né­pünk hússal, zsírral való ellátása attól függ, hogy dolgozó paraszt­jaink hogyan teljesítik beadásu­kat. Jól halad a hízottsertésbeadás a marcali járásban, amely esedé­kes tervét 69.9 százalékra teljesí­tette. A járás, a községek vezetői fontos feladatuknak tartják a be­adás teljesítésének szorgalmazását is és a helyes beütemezésekkel tudják biztosítani, hogy tervük­nek folyamatosan eleget tudnak tenni. Szorosan felzárkózik a marca­li járás mögé a fonyódi járás, amely mindössze 4 tized százalék­kal maradt el versenytársa mö­gött. Éppen ezért a marcaliaknak fokozniok kell a versenylendüle­tet, hogy az első helyet megtart­hassák. A vágómarhabeadási kötelezett­ség teljesítésében a fonyódiak megelőzték a marcaliakat, és a vágómarhánál a harmadik helyre szorultak, mivel a siófoki járás is előbbre van a teljesítéssel. Meg kell gyorsítaniok a be­gyűjtés ütemét mind a hízottser­tésnél, mind a vágómarhánál a csurgói, a nagyatádi járásoknak, hogy megyénk minden járása ha­táridő előtt teljesíteni tudja ter­vét, hogy minél több húst, zsírt tudjunk adni a közellátás, a váro­si dolgozók számára. A hízottsertésbeadás teljesítésében a járások sorrendje a kö­vetkező Járás: Begyűjtési hivatalvezető: marcali Sifter Jenő fonyódi Győréi József tabi Kovács István kaposvári Gajdos László barcsi Horváth Sándor siófoki Balassa Tibor nagyatádi Borbandi Ambrus csurgói Horváth György Vágómarhabeadásban a járások li, 4. csurgói, 5. tabi, 6. kaposvári, sorrendje: 7. nagyatádi, 8. barcsi. 1. fonyódi, 2. siófoki, 3. marca­Falvainh népének versenye as új kenyérért Megyénk községei versenyében az első helyen Főnyed község ha­lad. Az aratást, gabonabehordást, másodnövényvetést 100 százalék­ra elvégezték, míg a tarlóhántást 30 százalékra.- Nyomában halad Csömend község, ahol a tarlóhán­tás 60, a másodnövényvetés 32 százalékos. Az aratást, behordást befejezték. Balatonőszöd dolgozó parasztjai jóval túlteljesítették másodnövényvetési tervüket, 83 százalékkal többet vetettek az előirányzottnál. Jól halad a behordás, tarlóhán­tás, másodnövényvetés Somogy- tarnóca, Őrtilos községekben is, amelyek ugyancsak megyénk élenjáró községei mögé sorakoz­tak fel. A termelőszövetkezetek között folyó versenyben az első helyen a pusztakovácsi Dimitrov áll, amely az aratást, behordást, tarlóhán­tást és a másodnövényvetést is három nappal előbb befejezte, mint a többi tsz. Nem marad el a berzencei Uj Barázda sem, ahol ugyancsak végeztek ezekkel a munkákkal. Példát mutatnak a behordásban, a tarlóhántásban és másodnövényvetésben a somogy­szobi Úttörő, a potonyi és a balatonőszödi Vörös Csillag tsz tagjai is, akik szorgalmasan dolgoznak, hogy mielőbb l00°/o-ra befejezzék ezeket a munkákat. Várda községben is szorgalma­san folyik a betakarodás, sok he­lyen már a csépléssel is végeztek. A községben eddig 166 mázsa bú­zát, 551 mázsa árpát elcsépeltek. A dolgozó parasztok a cséplőgép­től azonnal teljesítették állam iránti kötelezettségüket. Elsőnek vitték a begyüj tőhelyre gaboná­jukat Rucek György, Varga Jó­zsef és Tóth Imre dolgozó parasz­tok. Nem teljesítette gabonabe­adását Bogyai István, pedig a tör­vény betartása mindenkire, még őrá is kötelező. Magyaratád dolgozó parasztjai és a Búzakalász tsz a cséplőgéptől azonnal eleget tettek beadásuk­nak. Nincs egyetlen hátralékos gazda sem a községben, aki a cséplőgéptől ne teljesítette volna azonnal beadását. Elsőnek Bence Ferenc 8 holdas gazda szekere állt a begyüj tőraktár elé. Bevitt 9 mázsa 79 kiló búzát, 1.84 má­zsa árpát. Özv. Molnár József né 4 holdas dolgozó parasztasszony is becsülettel teljesítette beadási kö­Micsurin telezettségét. Az árvízkárosnltal^ megsegítéséért A felsőbogáti asszonyok példája A felsőbogáti állami gazdaság dolgozói a sajtóból és a rádióból ér­tesültek a dunamenti községeket érintő hatalmas vízkárokról■ Ezért el­határoztuk, hogy gyűjtést \szervezü nk az árvízkárosultak számára. Eb­ből a munkából döntően az MNDSZ- asszonyok vették ki a részüket. El­határozták, hogy azok az asszonyok, akik családi elfoglaltságuk miatt egész napra nem tudnak a földekre menni dolgozni, azok délután veszik ki a részüket a munkából és az így keresett pénzt felajánlják az árvíz- károsultak megsegítésére. Ez a pénzösszeg eddig 1300 forintot tesz ki. Ezzel a lelkes munkával elősegített ék a gazdaságim belül a termelő- munkát, mert felgyüjtöttek 20 kát. hold zabosbükkönyt és Í0 kát. hold lucernát. Ezenkívül asszonyaink vál lalták, hogy gyűjtést szerveznek azoknál a családoknál, amelyek nem tudnak résztvenni a közös munká­ban, ami előreláthatólag szintén szép eredménnyel jár. Bízni lehet lel­kes asszonyainkban, akik elsőként ér tették meg, hogy segíteni kell a baj- bajuttottakon. KUDOMARK LÁSZLÓ szem. vezető. 1300 forintét küldenek A segesdi szociális otthon dolgo­zói is elhatározták, hogy ők is segí­tik az árvízkárosultakat. Röpgyűlé- sen beszélték meg a segítés módját. Az otthon lelkes dolgozói fizetésük­nek átlagosan 9.5 százalékát aján­lották fel. Lantos István, az otthon vezetője 150 forintot, Balogh János- né ápolónő 300, Schultz Ferencné mosónő 100, Bakos Imréné szakács­nő 70 forintot ajánlott fel. De sorol­hatnánk tovább, mert az otthon mind a 20 dolgozója örömmel adta forintjait. Összesen 3300 forintot küldenek árvízkárosult dolgozótár­saik megsegítésére. A pusztakovácsi gépállomáson a szorgos munka, mellett arra is gondot fordítanak a dolgozók, a párt- szervezet, hogy segítséget nyújtsanak az árvízkárosul­taknak. A gépállomás dolgozói szívesen adják forint­jaikat, terményeiket, arra gondolnak: »nekünk is jól esne a baráti segítség, ha a mi vidékünkön pusztított volna az árvíz«. Székelyhídi elvtárs, a gépállomás párttitkára 150, Mátyás elvtárs, a gépállomás igazga­tója 150 forintot ajánlott fel az árvízkárosultak meg­segítésére. Mati Ferenc, a gépállomás dolgozója egy darab bikaborjút ajánlott fel, Fazekas János elvtárs pedig 30 kg tengerit, 30 kg burgonyát, Lendvai Sán­dor szintén terménnyel segít. Lerger Ferdinánd, a gép­állomás DlSZ-titkára 100 forintot küld az árvízkáro­sultak megsegítésére. Nincs olyan ember a pusztako­vácsi gépállomáson, aki tehetségéhez mérten ne se­gítene a bajbajutottakon. IW»II—IIIWIW Iigy^rr—mm.ro Omn —mi. MI IS SEGÍTENI AKARUNK Hazánkban a Duna hatalmas pusztítást végzett. Sokan talán az árvízkárosultak közül reménytelenül tekintenek a jövőbe. Ne féljenek! Mi is segíteni aka« runk és segítünk, jobban, felelősségteljesebben végez­zük munkánkat. Versenyre hívjuk a kopárpusztai és a másik libicfcozmai cséplőgép munkacsapatát, a mar­cali járás és Somogy megye cséplőgépmunkacsapatait. Vállaljuk, hogy napi tervünket átlagosan 115 száza­lékra teljesítjük, biztosítjuk a gép zavartalan mun­káját és a , cséplést a legkisebb szemveszteséggel augusztus 20-ra befejezzük. A szérűket rendben adjuk át a gazdáknak. A gazdák cséplőgépenktől a cséplés napján teljesítik beadási kötelezettségüket. (Versenyfelhívásunkhoz csatlakozó cséplőmunka­csapatok értesítsenek bennünket.) Jancsek István Meiszterics István munkacsapat-vezető felelős gépvezető Sztahanovista őrséget tartanak Fizetésem húsz százalékét adom A Kaposvári Fűtőháznál dolgo­zó Erdélyi József mozdonyvezető azzal a felhívással fordult dolgo­zótársaihoz, hogy az árvízkárosul­tak részére felajánlott anyagi se­gítségen felül terveik túlteljesíté­sével is járuljanak hozzá ahhoz, hogy az árvízsuj tóttá területek la­kosságát kormányunk még foko­zottabban tudja segíteni. A Fűtőház dolgozói értekezle­ten megvitatták és elfogadták a felhívást, s vállalták, hogy szta­hanovista őrséget tartanak, s az őrség ideje alatt teljes erejükkel harcolnak a fajlagos szénfogyasz­tás csökkentéséért, a mozdonyok és motorok jó karbantartásáért. A túlsúlyos vonatok továbbításá­val csökkentik az önköltséget. A mozdonyjavító-műhely dolgozói megfogadták, hogy teljesen se- lejtmentesen dolgoznak. A PARTTITKAR VEZETESEVEL Vése község dolgozó parasztsága is segítőkezét nyújtja az árvízkáro­sultaknak. Forintjaikkal, termé­nyeikkel segítik azokat, akiknek há­váth József párttitkár elvtárs veze­tésével eddig 7 mázsa burgonyát, 3 mázsa szénát, 5 mázsa rozsot, 3 má­zsa búzát, 110 darab tojást és 1100 zát sodorta el a pusztító ár. Hor—forintot gyűjtöttek össze. A pusztakovácsi erdészeti dol­gozók is együttéreznek az árvíz- károsultakkal. Jó munkájukkal és forintjaikkal nyújtanak segít­séget az árvízkárosultaknak. Mi nem állhatunk melléjük a gátra, de segítünk abban, hogy a pusztító árvíz nyoma a lehető legrövidebb időn belül eltűnjön a Duna mentén —■ mondották. A pamuki gazdaság dolgozói fizetésük 5—6 százalékát ajánlot­ták fel az árvízkárosultak meg­segítésére. Gazdaságunk dolgozói­nak mintegy 95 százaléka segíti forintjaival azt, hogy mielőbb fel­épülhessenek a Duna mentén is a lerombolt otthonok. Én, mint a pamuki gazdaság ÜB-elnöke, fi­zetésem 20 százalékát, azaz 200 forintot adok jó szívvel az árvíz- károsultaknak. Kovács István ÜB-elnök. Példásan dolgoznak a Rinkóczi-testvérek MÉG AZ ARATÄS megkezdése előtt nagyszerű kezdeményezés, versenymozgalom született meg a marcali gépállomáson. Két lelkes traktorista indította el a 60 vago- nos cséplési mozgalmat. Azóta már több hét telt el. Befejeződött az aratás, s megkezdődött a csép­lés. Harcba indult a két traktoris­ta is, hogy a mozgalmat győze­lemre vigyék. 22-én búgott fel először a cséplőgép Szőkedencs községben, megkezdődött a nagy munka, megindult a nemes vetél­kedés is a két testvér között. Rinkóczi Ferenc első nap 80 má­zsát csépelt el, második nap már 92 mázsára emelkedett a teljesít­ménye, a harmadik napon pedig már 123 mázsás cséplési ered­ményt jegyezhettek fel. 123 má­zsáról 131 mázsára, majd 26-án .162 mázsára emelkedett az aznap elcsépelt gabona mennyisége, ami 200 százalékos napi tervteljesítés­nek felel meg. Ferenc mögött nem marad el testvére, Imre sem. Fej-fej mellett halad a két ver­senytárs. Imre a napokban pár mázsával mégis kevesebbet csé­pelt, mint testvére — műszaki hi­ba miatt. A gépállomás vezetősé­ge azonnal segítségére sietett. Ta­kács elvtárs, a gépállomás igaz­gatója egy éjszaka segített a gé­pet javítani, hogy reggel zavar nélkül újra megindulhassa­nak. SOK SEGÍTSÉGET nyújt a két testvér munkájához a községi ta­nács elnöke is. A két derék trak­torista teljesítménye naponta emelkedik, egyre többet csépel­nek, az üzemanyagfogyasztás is nő. Egyik nap várakozáson felüli nagyszerű teljesítményt értek el, s az üzemanyaguk is elfogyott es­tére. Úgy nézett ki a helyzet, hogy üzemanyaghiány miatt reg­gel nem tud megindulni a gép. A községi t|anács vezetői éjszaka idején fogatot biztosítottak, amely 8 kilométerre bement üzemanya­gért és reggel korán ismét meg­indult a cséplés. Hozzájárulnak a két testvér nagyszerű eredményeinek eléré­séhez a cséplőgép dolgozói is. A cséplőbrigád minden egyes tagjá­nak megvan a beosztása, mind huzatásoknál, mind a gép állítá­sánál. így rövid idő alatt egyik gazdától a másikhoz tud huzatai a gép és folytathatja a munkát. Sokat segítenek a cséplőgépek vezetőinek az etetők: Ferenc gé­pénél Perák József és Papp Lajos, Imre gépénél Adám József és Ko­vács József etetők. De dícséretre- méltó munkát végez a két cséplő­brigád minden egyes tagja. KIVALÖ, jó munkájukért di­cséret illeti Rinkóczi Ferenc és Rinkóczi Imre traktorosokat. Me­gyénk valamennyi gépkezelője vegyen példát róluk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents