Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-23 / 147. szám
Szerda, 1354 június 23. SOMOGYI NÉPLAP 1 A kaposvári állami gazdaság rá- kópusztai üzemegységének dolgozói lelkes munkával igyekeznek biztosítani, hogy minél több és olcsóbb zöldségféle kerüljön népünk asztalára. Munkájuknak nagy lökést adott a pártkongresszusra való felkészülés s a verseny lendülete a kongresszus után is állandóan fokozódott. Minden egyes munkacsapat és minden egyes dolgozó azért küzd, hogy gazdasága eredményeit növelje. A LISZENKÓ MUNKACSAPAT tagjai példát mutatnak a többieknek nemcsak a munkában, hanem a munkafegyelem megszilárdításában is. Gulyás Antalnénak, a munkacsapat vezetőjének nagy érdeme van abban, hogy a paprikaültetésben 168, a barázdakihúzásban 194, a répaegyelésben pedig 160 százalékos átlagteljesítményt értek el. Hasonló példamutatóan dolgozik Horváth Mária’ vezetésével AZ ESZE TAMÁS MUNKACSAPAT is, amely a legutolsó értékelés szerint 176 százalékot teljesített. A HARCOS MUNKACSAPAT tagjai valóban nevükhöz méltóan dolgoznak, mindig arra a munka- területre mennek, ahol legnagyobb szükség van munkájukra: egyszer a növényápolással, másszor az öntözéssel foglalatoskodnak s csaknem 180 százalékos teljesítményük eléréséért minden dicséret megilleti őket. Kolega György munkacsapata nemcsak gyorsan, de jól is dolgozik. Főleg a palánta kiültetésében értek el szép eredményeket. Becsületükre válik, hogy a munka sürgősségére való tekintettel minden nap csaknem egy órával a munkaidő előtt munkához láttak. A munkacsapat tagjai közül külön dicséret illeti Bőzsöny Jánosnét és Felman Károlynét, akik minden munkában az élvonalban haladnak. A VÖRÖS CSILLAG MUNKACSAPAT tagjai mindent elkövetnek, hogy az előírt 80 mázsás holdankénti dinnyetermést • túlszárnyalják, s legalább 100 mázsát érjenek el. Nagy körültekintéssel készítették el a dinnyefészkeket, amelyben Nagy Lajos dolgozó tűnt ki 250 százalékos teljesítésével, aki 70 éves létére fiatalosan és odaadó- an dolgozik, példamutatása mellett hosszú évtizedes tapasztalatait is átadja fiatal munkatársainak. Fitczer Tibor munkacsapata a szőlészetben dolgozik. Tagjai már hosszabb idő óta, mintegy három hónap óta átlagosan 150—160 százalékos átlagteljesítményt érnek el. De nem ritka a 200 százalék elérése sem, különösen a permetezésnél és a kötözésnél. Nagy célkitűzés lelkesíti e munkacsapat tagjait: a mezőgazdasági sztaha- nov-szintet igyekeznek elérni. S hogy ez valóban sikerül is nekik, arra biztosíték a munkacsapatban kialakult egészséges kollektív szellem, s a tagok munkaszeretete, s kötelességtudása. Már eddig is szép eredményeket értek el: 1 holdon vadszőlőtelepet létesítettek, 3 hold szőlőt újra telepítettek s 130 ezer darab vesszőt gyökereztetnek, ezekből végzik majd a jövőben a kiöregedett tőkék pótlását. Szilárd munkafegyelem jellemzi A PETŐFI MUNKACSAPATOT is. Vezetője, Szabó Sándor sokat foglalkozik munkatársaival, neveli őket s igyekszik bennük felkelteni az állami vagyon iránti felelősségérzetet. Szabó elvtárs jó módszert alkalmaz: szabadidőben a sajtó főbb cikkeit olvassa fel, s ennek alapján lelkesíti a munkacsapat tagjait a mezőgazdasági termelés fellendítésében rájuk háruló feladatok megoldásában. Nagy József és Valér József nagy figyelemmel kísérték a sajtócikkeket, s ezek útmutatásai nyomán növelik teljesítményüket. Sok még a javítanivaló A VÖRÖS HAJNAL MUNKACSAPATBAN. Gyakori a hiányzás, laza a munkafegyelem. Többen önkényesen elhagyják munkahelyüket, mint pl. Révész Sándorné, Molnár Verona, Bíró Irma, Pető János, id. Markán József és Tormási József. Ez nagymértékben hátráltatja nemcsak a munkacsapat, hanem az egész brigád munkáját. Feltétlenül szükséges, különösen most a növényápolási munkák dandárjában, hogy minden dolgozó becsületesen, lelkiismeretesen vegye ki részét a ráháruló feladatok megoldásából, segítse az állami gazdaságot jobb eredmények elérésé- ; ben. Petrás Jánosné Az augusztus 204 versenyben elsők akarnak lenni A Somogymegyei Malomipari Egyesülés dolgozóinak ünnepi gyűlése A Somogymegyei Malomipari Egyesülés dolgozói örömünnepre gyűltek össze június 19-én, szombaton a Kaposvári Cukorgyár kultúrtermében. Az Egyesülés dolgozói megérdemelt munkájuk jutalmát ünnepelték. Ónozó József elvtárs, a Malomipari Igazgatóság vezetője ismertette az Egyesülés dolgozóinak eredményeit, s elmondotta: A Somogymegyei Malomipari Egyesülés dolgozóinak, az igazgatóság 19 Egyesülése közül a második helyezést érték el a kongresszusi versenyben, s ezzel megbecsülést, elismerést vívtak ki maguknak. Majd megdicsérte a kongresszusi versenyben kitűnt dolgozókat és a malmok vezetőit. Ezután ismertette Ónozó elvtárs azokat a feladatokat, melyeket pártunk III. kongresszusa tűzött a malomipar dolgozói elé. Elmondotta: — A termelékenység fokozása, az önköltség csökkentése és a minőség állandó rendszeres javítása nekünk, malomipari dolgozóknak állandó feladatunk. — Kérte az Egyesülés dolgozóit, hogy ennek szem előtt tartásával dolgozzanak az elkövetkező időben is és egy pillanatra se feledjék, hogy az önköltség csökkentése, a termelékenység fokozása és a mi- ‘ nőség állandó, rendszeres javítása alapvető feltétele a dolgozó nép életszínvonala emelésének, s a népjólét növelésének. Ezután Ónozó József elvtárs a begyűjtési miniszter megbízásából átnyújtotta az Egyesülés dolgozóinak a begyűjtési minisztérium kongresszusi versenyzászlaját, melyet Székely elvtárs, az Egyesülés igazgatója vett át és ígéretet tett a dolgozók nevében arra, hogy alkotmányunk ünnepére indított versenyben is úgy végzik munkájukat, hogy a mostani második helyezést az első hellyel cseréljék fel. Ezt követően a malmok és a kongresszusi versenyben kitűnt dolgozók jutalmazására került sor. A kongresszusi versenyben az Egyesülésnél az első helyezést a tabi, a másodikat a Kaposvári Nagymalom, míg a harmadik helyezést a fonói malom dolgozói érték el, akiket versenyzászlóval és pénzjutalommal tüntettek ki. A begyűjtési minisztérium megbízásából 5 ezer, s az Egyesülés részéről 9500, összesen 14.500 forint jutalmat osztottak ki a dolgozók között. Ezenkívül 3 rádiót és 5 darab ingyenes üdülő jegyet adtak a dolgozóknak. A jutalmazások után kultúrműsorral szórakoztatták a dolgozókat, a vidám ünnepség a késő éjszakába nyúló tánccal ért véget. A Balatoni Hajózási Vállalat közli, hegy a Balatonon a tervezett nyári menetrend bevezetését további intézkedésig elhalasztotta. így ezentúl is 7 előnyári menetrend marad érvényben. Eszerint csak Siófok—Balaton- füred, Tihany—Balatonboglár, Révfülöp és Fonyód—Badacsony között, van átkelő hajójárat. Szántódrév— Tihanyrév között komp közlekedik. ról beszélnek nekünk. Meg kell mondani azonban, hogy a háromszori fe- jés és a rendszeresített tőgymasszázs nemcsak a pillanatnyi többleftejben mutatkozik meg, hanem az kihat a következő laktációkra, a tőgy mirigy- állományának növelésére és ezen keresztül vagyunk képesek a nagy tejelő egyedetk előállítására. Tehát ezért kell a háromszori fejést, tőgymasszázst szem előtt tartania valamennyi gyakorlati állattenyésztőnek. Pi. a szabadi Béke tsz-ben a tehenek szárazonállás ideje alatt, és a háromszori fejés bevezetésével a következő eredményt érték el: amíg márciusban az istállóátlag 4.3 kg volt. addig jelenleg 10.5 kg és ezt az eredményt állandóan növelhetik, ha a tehenészetben rátérnek az egyedi takarmányozásra és a tehenészeten belül az egyedek tulajdonságainak vizsgálatára, melyik tehén milyen takarmányozással. milyen takarmánnyal biztosítja a több tejtermelést. Nézzünk egy másik termelőszövetkezetet: a bolhá- si Szabadság tsz-ben, ahol jelenleg 7 darab tehéntől naponta 34—38 kg tejet fejnek, tehát melynek fejési átlaga mintegy 5 kg. Itt a tehenek elég jó kondícióban vannak, termelésre képesek. Azonban itt az történt, hogy május 27-én a reggeli fejésnél 6.8 kg tejet fejtek. A körzeti állat- tenyésztő, Kiss József nem volt megelégedve a tej mennyiségével, ezért a fejők után ő ismét kifejte az egyik tehenet. Az eredmény az lett, hogy ugyanannyi tejet fejt még ki, mint előtte a fejő. Mire vezetnek az ilyen helytelen eljárások? Arra, hogy a tehenek rövid időn belül nem fognak adni tejet, »-gondolja a tehén«, ha nincs szükség a több tejre, akkor nem is fog termelni több tejet. Nagyobb figyelmet, gondosabb fejési módszert kell alkalmazni tehenészetekben, mert csak teljesen kifejt teheneknél várhatjuk ’a tejtérmelés állandó növekedését. A munka termelékenységének állandó növelése azt jelenti, hogy állandóan csökken a költség az állati termékek előállításában, ezzel egyre jobban nő szövetkezeteink jövedelmezősége. A nagyobb jövedelmezőséget csak úgy tudjuk biztosítani, ha a legmesszebbmenőkig takarékoskodunk a takarmánnyal és szövetkezeteink betartják az állattenyésztők által javasolt takarmányszabványokat és normákat. Súlyos hiba pl. a patosfai Törekvő tsz-ben, hogy nem takarékoskodnak a takarmánnyal. Hetekkel előbb bevitt takarmány a takarmányos kandiban penyhed, rothad, az istálló fala mellett végigszórva vannak a takarmányok. A lovakkal rendkívüli sok takarmányt pocsékolnak el. A szarvasmarhákat kint etetik a karámban szabadon, szórják a takarmányt, bel stapossák az állatok a karámba. Sok esetben nem is mindegyik állat fér hozzá a takarmányhoz. Etetésnél állandóan zavarják egymást az állatok. Mindezek az eljárások pazarlásra vezetnek. A pazarlás pedig gátló körülménye a . nagyobb . jövedelemnek. Jobb lenne a .szarvasmarhákat délben bent az istállóban etetni és a lovakra pocsékolt takarmány egyré- szét szarvasmarhák etetésére fordítani. Ugyanebben a termelőszövetkezetben naponta kocsiszám viszik a zöldtakarmányt a tagok háztáji tehenei részére. A tsZ-ek elnökei biztosítsák elsősorban a közös állatállomány részére a takarmányt és a közös állomány szükségletén felüli részt pedig osszák ki a tagság között, munkaegység arányában. Járási állattenyésztő állomásaink a gyengébb tehenészettel, vagy állatállománnyal rendelkező (székét elhanyagolják, nem adnak elég szakmai felvilágosítást, azzal a feltevéssel, hogy ilyen tsz-szel nem érdemes foglalkozni. Az ilyen munka helytelen. A járási állattenyésztő állomások dolgozóinak munkáját elsősorban a tsz-elé állat- tenyésztésének és az egyénileg dolgozó parasztság állattenyésztésének hozamnövelése tükrözi vissza. Ugyanez áll a termelőszövetkezeti elnökeinkre, igazgatósági tagjainkra. Elhanyagolják az egyes állatfaj tenyésztését azzal, hogy nem érdemes vele foglalkozni, mert nem jövedelmező. Ezt nem szabad kupeckodva, az adott pillanat szempontjából megítélni. Pl. az ötvöskónyi Alkotmány I tsz tagjai azt mondják, szarvasmar-i hatenyésztésük nem kifizetődő. Ezj Teremtsenek rendet a nagybereki állami gazdaság építkezéseinél PÁRTUNK III. kongresszusán a Központi Vezetőség beszámolójában Rákosi elvtárs mondotta: »Az anyaggal való takarékosság, ami a gazdasági és a műszakiak, valamint az összes dolgozók legsajátabb érdeke, továbbá a gyártási selejt lényeges csökkentése alapvető feltétele annak, hogy következetesen megvalósítsuk pártunk politikáját, melynek legfőbb célja a dolgozó nép jólétének növelése«. E feladatot még nem tették magukévá a nagybereki állami gazdaság építkezéseinél a dolgozók. Az építkezésnél, melyet még 1952- ben kezdett meg a KÖMI 401-es számú Építő Vállalat, sok hanyagsággal és pazarlással találkozunk. A vállalat igen rossz munkát végzett a gazdaság területén: a felépítét.t épületek minőségileg súlyos kifogás alá estek, emellett 70 új létesítményt a vállalat 1952 első felében kezdett meg és 1954-ben sem fejezett be. Az építkezésnél az épületek jó minőségben és időben való elkészítését elhanyagolták, minden árcn csak a mennyiségi tervek teljesítésére törekedtek. Az építkezések során általában tapasztalható volt az anyagpocsékolás, az építkezési anyagok rossz tárolása. Ott tárolták az építési anyagokat, ahol egyáltalán nem folytak építkezések, így elharapódzott a nagymérvű felesleges anyagmozgatás. Az állami gazdaság építési ellenőrei ezekre a hibákra és hiányosságokra többször felhívták ugyan az építkezés vezetőinek figyelmét, azonban intézkedés a hibák kijavítására nem történt. A KÖMI 401-es Építési Vállalat elvonulása után az építkezéseket az Állami Gazdaságok 4. számú Építő Vállalata vette át. Az építkezés élére Varga Imre építésvezetőt nevezték ki. Varga elvtárs hozzá is látott a munkához, azonban felettes szervetői, mely Budapesten székel, megfelelő segítséget nem kapott. Az igazgatóság ahelyett., hogy segített volna Varga elvtársnak, olyan hangokat terjesztett az építő dolgozók között: úgyis leváltják, és ez megrendítette Varga elvtárs bizalmát, eki más területre ment dolgozni. AZ IGAZGATÓSÁG Varga elvtárs után a volt KÖMI vállalat vezetőjét, Benkő Sándort nevezte, ki az építkezés élére, aki ellen mind az építési vállalat, mind az állami gazdasági dolgozóknak kifogása volt, ismerve Benkő Sándor korábbi tevékenységét. Az igazgatóság aztán Benkő Sándort elbocsátotta. Az építkezések további vitelét a jelenlegi építésvezetőre, Felhősi Ferenc elvtársra bízta az igazgatóság. Felhősi elvtárs nagy lelkesedéssel látott munkájához, hiszen Sztálinvá- rosban épített négy éven keresztül, s gazdag tapasztalatokkal jött Nagyberekbe. Az igazgatóság azonban nem segítette kellőképpen Felhősi elvtársat sem. Rossz az építési anyagok biztosítása, van olyan eset, amikor csak téglát küldenek, ugyanakkor helytelen álláspont, mert tsz-eink tagjainak összefüggésében és jelentőségében kell nézniök egyes állatfajok tenyésztését. Jelenleg, ha nem is jövedelmező, azzá kell tenni. Ehhez azonban kérjük a termelőszövetkezetek pártszervezetének, járási párt-végrehajtóbizottságainknak segítségét és ugyanakkor a tsz-ek DISZ szervezeteit, hogy fordítsák az ifjúság figyelmét az állattenyésztés felé. MNDSZ-szervezeteink azokban a tsz-ekben, ahol a gondozók idősebb emberek, a fejest nem bírják, kövessenek e! mindent, hogy az asz- szonytársak szívesen vállalják a fejőseket, elsősorban saiát maguk és gyermekeik jobb és több itejellátásá- ért. Az állattenyésztés hozamáért folytatott harc szívós munkát, harcias kiállást, akarást követel meg, amit a mezőgazdasági termelőszövetkezetek állattenyésztői, egyénileg dolgozó állattenyésztőink és 'körzeti állattenyésztőink valóra is fognak váltani következetes, céltudatos munkával, ami felelet lesz a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főigazgatóságának országos tejtermelési versenyfelhívására. Rajtunk a sor, hogy ismét bebizonyít-! suk, hogy szívügyünknek tartjuk So-’ mogy megye állattenyésztésének fel-! virágoztatását. Easzkovics János főállattenyésztő. ! van olyan, amikor heteken keresztül nincs cement, mész, vagy épületfa- hiány van. A vállalat igazgatósága helytelep intézkedéssel akarja a nehézségeket megszüntetni. Tervhitelek törlésével, diszpécserek beállításával, jegyzőkönyvezésekkel újabb és újabb kéthetenkénti halasztást kérő ütemtervekkel próbálkozik. A vállalat szakemberhiánnyal küzd, ugyanakkor a dolgozók szociális igényeinek kielégítését sem teljes egészében biztosítják. A dolgozók ezért sorozatosén otthagyják a vállalatot és nagy a munkaerővándorlás. Májusban 67 fő belépéssel szemben 105 fő, június közepéig 26 fő belépéssel szemben 37 fő kilépett. A VÁLLALAT 1954. év első félévére tervezett 15 millió forintos beruházási tervével szemben mindössze 6 millió forintot teljesített. Ha ez a lemaradás így fokozódik, akkor a vállalat a tervezett építési terveknek’ még 50 százalékát sem tudja teljesíteni. Ideje, hogy a vállalat igazgatósága felszámolja a munkájában előforduló hibákat. Megengedhetetlen, hogy felelőtlenül pocsékolják a drága építőanyagokat, s ezzel dolgozó népünknek nagy károkat okozzanak. Hibát követtek el a nagybereki állami gazdaságok építkezéseinél azok, akik — gyűlések alkalmával rámutattak ugyan a hibákra, feltárták azokat, de egyetlen elvtárs sem volt, aki a helyszínen kijavította volna a hiányosságokat. Sokkal több eredményt lehetett volna felmutatni akkor, ha taggyűléseken, termelési értekezleteken az elvtársak a hibák okainak feltárása mellett mindjárt a hiba orvoslását is javasolták volna. Az anyagok helytelen tárolásánál, pazarolásánál, építmények helytelen megépítésénél, a munkásvándorlás megoldásánál hol volt az építkezés pártszervezete, mit tettek a kommunisták? Miért nem akadályozták meg ezeket a hibákat? Ott a helyszínen kellett volna rámutatniok dolgozótársaik helytelen magatartására, saját példa- mutatásukkal harcolni a hibák megszüntetéséért. KÖLCSÖNÖS segítségnyújtás, a kritika és önkritika, a lelkiismeretes kötelességtudó munka és fegyelmezett együttműködés, a kongresszus útmutatásainak betartása feltétlen megnyitja azt az utat, amely a nehézségek közül kivezet és lehetővé teszi, hogy Nagyberek építkezésén megszűnjön a lazaság, az anyagpo- csékolás. Megkezdték a mezőgazdasági kiállítás »zöld-futószalag« bemuíatókertjének építését Az ősszel megnyíló mezőgazda- sági kiállítás területén már javában dolgoznak. Épülnek a kiállítási csarnokok, az utak és a különböző szabadtéri bemutatókertek. Nagy pavillont építenek takarmánygazdálkodásunk különböző módszereinek bemutatására. A csarnok előtt nagy területen mutatják be a »zöld-futószalag«-ter- mesztést. A parcellák helyét már kijelölték, s szerdán a budapesti kertgondozó vállalat dolgozói megkezdték a földmunkákat. Nincs qyomos föld a gálosfai határban Határszemlét tartottak az elmúlt szombaton Gálosfa határában, rrtely alkalommal a gazdák meggyőződtek arról, hogy mind a vetések, mind a knpásnövények szépen fejlődnek és a növényápolásban nem mutatkozik lemaradás. A gálosfai dolgozó parasztok már végeztek a burgonya kapálásával és első töltögetésével. a napraforgót is megkapálták, a kukoricánál pedig másodszor kerül erre sor. Időben hozzáláttok a lóhere és H:cern.a kaszálásához, s ezeket nagyrészt. már beherdták. A 250 hold rét kaszálása most folyik, mivel a mélyen fekvő területen csak később tudták elkezdeni ezt a munkát. A gálosfai dolgozó parasztok között egyetlen egy sincs, akinek gazos lenne még a földje, vagy ne kapálta volna meg kukoricáját, nap- ! raforgóját, burgonyáját. A legtöbb ; dicséret mégis Ecker Péter 14 hol- ! das és ifj. Szukics István 6 holdas I gazdákat illeti, okik különösen nagy j gondot fordítanak kapásnövényeik i ápolására. Jó o versenyszeüem Rál<ó-pusztán
