Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-23 / 147. szám

Szerda, 1354 június 23. SOMOGYI NÉPLAP 1 A kaposvári állami gazdaság rá- kópusztai üzemegységének dolgo­zói lelkes munkával igyekeznek biztosítani, hogy minél több és ol­csóbb zöldségféle kerüljön népünk asztalára. Munkájuknak nagy lö­kést adott a pártkongresszusra való felkészülés s a verseny len­dülete a kongresszus után is állan­dóan fokozódott. Minden egyes munkacsapat és minden egyes dol­gozó azért küzd, hogy gazdasága eredményeit növelje. A LISZENKÓ MUNKACSAPAT tagjai példát mutatnak a többiek­nek nemcsak a munkában, hanem a munkafegyelem megszilárdításá­ban is. Gulyás Antalnénak, a munkacsapat vezetőjének nagy ér­deme van abban, hogy a paprika­ültetésben 168, a barázdakihúzás­ban 194, a répaegyelésben pedig 160 százalékos átlagteljesítményt értek el. Hasonló példamutatóan dolgozik Horváth Mária’ vezetésé­vel AZ ESZE TAMÁS MUNKACSAPAT is, amely a legutolsó értékelés sze­rint 176 százalékot teljesített. A HARCOS MUNKACSAPAT tagjai valóban nevükhöz méltóan dolgoznak, mindig arra a munka- területre mennek, ahol legna­gyobb szükség van munkájukra: egyszer a növényápolással, más­szor az öntözéssel foglalatoskod­nak s csaknem 180 százalékos tel­jesítményük eléréséért minden di­cséret megilleti őket. Kolega György munkacsapata nemcsak gyorsan, de jól is dolgozik. Főleg a palánta kiültetésében értek el szép eredményeket. Becsületükre válik, hogy a munka sürgősségé­re való tekintettel minden nap csaknem egy órával a munkaidő előtt munkához láttak. A munka­csapat tagjai közül külön dicséret illeti Bőzsöny Jánosnét és Felman Károlynét, akik minden munká­ban az élvonalban haladnak. A VÖRÖS CSILLAG MUNKACSAPAT tagjai mindent elkövetnek, hogy az előírt 80 mázsás holdankénti dinnyetermést • túlszárnyalják, s legalább 100 mázsát érjenek el. Nagy körültekintéssel készítették el a dinnyefészkeket, amelyben Nagy Lajos dolgozó tűnt ki 250 százalékos teljesítésével, aki 70 éves létére fiatalosan és odaadó- an dolgozik, példamutatása mel­lett hosszú évtizedes tapasztalata­it is átadja fiatal munkatársai­nak. Fitczer Tibor munkacsapata a szőlészetben dolgozik. Tagjai már hosszabb idő óta, mintegy három hónap óta átlagosan 150—160 szá­zalékos átlagteljesítményt érnek el. De nem ritka a 200 százalék elérése sem, különösen a permete­zésnél és a kötözésnél. Nagy cél­kitűzés lelkesíti e munkacsapat tagjait: a mezőgazdasági sztaha- nov-szintet igyekeznek elérni. S hogy ez valóban sikerül is nekik, arra biztosíték a munkacsapatban kialakult egészséges kollektív szel­lem, s a tagok munkaszeretete, s kötelességtudása. Már eddig is szép eredményeket értek el: 1 hol­don vadszőlőtelepet létesítettek, 3 hold szőlőt újra telepítettek s 130 ezer darab vesszőt gyökereztetnek, ezekből végzik majd a jövőben a kiöregedett tőkék pótlását. Szilárd munkafegyelem jellemzi A PETŐFI MUNKACSAPATOT is. Vezetője, Szabó Sándor sokat foglalkozik munkatársaival, neve­li őket s igyekszik bennük fel­kelteni az állami vagyon iránti felelősségérzetet. Szabó elvtárs jó módszert alkalmaz: szabadidőben a sajtó főbb cikkeit olvassa fel, s ennek alapján lelkesíti a munka­csapat tagjait a mezőgazdasági termelés fellendítésében rájuk há­ruló feladatok megoldásában. Nagy József és Valér József nagy figyelemmel kísérték a sajtócikke­ket, s ezek útmutatásai nyomán növelik teljesítményüket. Sok még a javítanivaló A VÖRÖS HAJNAL MUNKACSAPATBAN. Gyakori a hiányzás, laza a mun­kafegyelem. Többen önkényesen elhagyják munkahelyüket, mint pl. Révész Sándorné, Molnár Ve­rona, Bíró Irma, Pető János, id. Markán József és Tormási József. Ez nagymértékben hátráltatja nemcsak a munkacsapat, hanem az egész brigád munkáját. Feltét­lenül szükséges, különösen most a növényápolási munkák dandárjá­ban, hogy minden dolgozó becsü­letesen, lelkiismeretesen vegye ki részét a ráháruló feladatok meg­oldásából, segítse az állami gaz­daságot jobb eredmények elérésé- ; ben. Petrás Jánosné Az augusztus 204 versenyben elsők akarnak lenni A Somogymegyei Malomipari Egyesülés dolgozóinak ünnepi gyűlése A Somogymegyei Malomipari Egyesülés dolgozói örömünnepre gyűltek össze június 19-én, szom­baton a Kaposvári Cukorgyár kultúrtermében. Az Egyesülés dol­gozói megérdemelt munkájuk ju­talmát ünnepelték. Ónozó József elvtárs, a Malomipari Igazgatóság vezetője ismertette az Egyesülés dolgozóinak eredményeit, s el­mondotta: A Somogymegyei Ma­lomipari Egyesülés dolgozóinak, az igazgatóság 19 Egyesülése közül a második helyezést érték el a kongresszusi versenyben, s ezzel megbecsülést, elismerést vívtak ki maguknak. Majd megdicsérte a kongresszusi versenyben kitűnt dolgozókat és a malmok vezetőit. Ezután ismertette Ónozó elvtárs azokat a feladatokat, melyeket pártunk III. kongresszusa tűzött a malomipar dolgozói elé. Elmon­dotta: — A termelékenység foko­zása, az önköltség csökkentése és a minőség állandó rendszeres javí­tása nekünk, malomipari dolgo­zóknak állandó feladatunk. — Kérte az Egyesülés dolgozóit, hogy ennek szem előtt tartásával dol­gozzanak az elkövetkező időben is és egy pillanatra se feledjék, hogy az önköltség csökkentése, a termelékenység fokozása és a mi- ‘ nőség állandó, rendszeres javítása alapvető feltétele a dolgozó nép életszínvonala emelésének, s a népjólét növelésének. Ezután Ónozó József elvtárs a begyűjtési miniszter megbízásából átnyújtotta az Egyesülés dolgozói­nak a begyűjtési minisztérium kongresszusi versenyzászlaját, me­lyet Székely elvtárs, az Egyesülés igazgatója vett át és ígéretet tett a dolgozók nevében arra, hogy al­kotmányunk ünnepére indított versenyben is úgy végzik munká­jukat, hogy a mostani második helyezést az első hellyel cseréljék fel. Ezt követően a malmok és a kongresszusi versenyben kitűnt dolgozók jutalmazására került sor. A kongresszusi versenyben az Egyesülésnél az első helyezést a tabi, a másodikat a Kaposvári Nagymalom, míg a harmadik he­lyezést a fonói malom dolgozói ér­ték el, akiket versenyzászlóval és pénzjutalommal tüntettek ki. A begyűjtési minisztérium megbízá­sából 5 ezer, s az Egyesülés részé­ről 9500, összesen 14.500 forint jutalmat osztottak ki a dolgozók között. Ezenkívül 3 rádiót és 5 darab ingyenes üdülő jegyet adtak a dolgozóknak. A jutalmazások után kultúrműsorral szórakoztat­ták a dolgozókat, a vidám ünnep­ség a késő éjszakába nyúló tánc­cal ért véget. A Balatoni Hajózási Vállalat közli, hegy a Balatonon a tervezett nyári menetrend bevezetését további intéz­kedésig elhalasztotta. így ezentúl is 7 előnyári menetrend marad érvény­ben. Eszerint csak Siófok—Balaton- füred, Tihany—Balatonboglár, Rév­fülöp és Fonyód—Badacsony között, van átkelő hajójárat. Szántódrév— Tihanyrév között komp közlekedik. ról beszélnek nekünk. Meg kell mon­dani azonban, hogy a háromszori fe- jés és a rendszeresített tőgymasszázs nemcsak a pillanatnyi többleftejben mutatkozik meg, hanem az kihat a következő laktációkra, a tőgy mirigy- állományának növelésére és ezen ke­resztül vagyunk képesek a nagy te­jelő egyedetk előállítására. Tehát ezért kell a háromszori fejést, tőgy­masszázst szem előtt tartania vala­mennyi gyakorlati állattenyésztőnek. Pi. a szabadi Béke tsz-ben a tehenek szárazonállás ideje alatt, és a három­szori fejés bevezetésével a következő eredményt érték el: amíg március­ban az istállóátlag 4.3 kg volt. addig jelenleg 10.5 kg és ezt az eredményt állandóan növelhetik, ha a tehené­szetben rátérnek az egyedi takarmá­nyozásra és a tehenészeten belül az egyedek tulajdonságainak vizsgálatá­ra, melyik tehén milyen takarmányo­zással. milyen takarmánnyal biztosít­ja a több tejtermelést. Nézzünk egy másik termelőszövetkezetet: a bolhá- si Szabadság tsz-ben, ahol jelenleg 7 darab tehéntől naponta 34—38 kg tejet fejnek, tehát melynek fejési át­laga mintegy 5 kg. Itt a tehenek elég jó kondícióban vannak, termelésre képesek. Azonban itt az történt, hogy május 27-én a reggeli fejésnél 6.8 kg tejet fejtek. A körzeti állat- tenyésztő, Kiss József nem volt meg­elégedve a tej mennyiségével, ezért a fejők után ő ismét kifejte az egyik tehenet. Az eredmény az lett, hogy ugyanannyi tejet fejt még ki, mint előtte a fejő. Mire vezetnek az ilyen helytelen eljárások? Arra, hogy a te­henek rövid időn belül nem fognak adni tejet, »-gondolja a tehén«, ha nincs szükség a több tejre, akkor nem is fog termelni több tejet. Nagyobb figyelmet, gondosabb fejési módszert kell alkalmazni tehenészetekben, mert csak teljesen kifejt teheneknél várhatjuk ’a tejtérmelés állandó nö­vekedését. A munka termelékenységének ál­landó növelése azt jelenti, hogy ál­landóan csökken a költség az állati termékek előállításában, ezzel egy­re jobban nő szövetkezeteink jöve­delmezősége. A nagyobb jövedelme­zőséget csak úgy tudjuk biztosítani, ha a legmesszebbmenőkig takarékos­kodunk a takarmánnyal és szövetke­zeteink betartják az állattenyésztők által javasolt takarmányszabványo­kat és normákat. Súlyos hiba pl. a patosfai Törekvő tsz-ben, hogy nem takarékoskodnak a takarmánnyal. Hetekkel előbb bevitt takarmány a takarmányos kandiban penyhed, rot­had, az istálló fala mellett végigszór­va vannak a takarmányok. A lovak­kal rendkívüli sok takarmányt po­csékolnak el. A szarvasmarhákat kint etetik a karámban szabadon, szórják a takarmányt, bel stapossák az állatok a karámba. Sok esetben nem is mindegyik állat fér hozzá a takarmányhoz. Etetésnél állandóan zavarják egymást az állatok. Mind­ezek az eljárások pazarlásra vezet­nek. A pazarlás pedig gátló körül­ménye a . nagyobb . jövedelemnek. Jobb lenne a .szarvasmarhákat dél­ben bent az istállóban etetni és a lovakra pocsékolt takarmány egyré- szét szarvasmarhák etetésére fordí­tani. Ugyanebben a termelőszövetke­zetben naponta kocsiszám viszik a zöldtakarmányt a tagok háztáji te­henei részére. A tsZ-ek elnökei bizto­sítsák elsősorban a közös állatállo­mány részére a takarmányt és a kö­zös állomány szükségletén felüli részt pedig osszák ki a tagság kö­zött, munkaegység arányában. Járási állattenyésztő állomásaink a gyengébb tehenészettel, vagy állatállománnyal rendelkező (sz­ékét elhanyagolják, nem adnak elég szakmai felvilágosí­tást, azzal a feltevéssel, hogy ilyen tsz-szel nem érdemes foglalkozni. Az ilyen munka helytelen. A járási ál­lattenyésztő állomások dolgozóinak munkáját elsősorban a tsz-elé állat- tenyésztésének és az egyénileg dol­gozó parasztság állattenyésztésének hozamnövelése tükrözi vissza. Ugyanez áll a termelőszövetkezeti elnökeinkre, igazgatósági tagjainkra. Elhanyagolják az egyes állatfaj te­nyésztését azzal, hogy nem érdemes vele foglalkozni, mert nem jövedel­mező. Ezt nem szabad kupeckodva, az adott pillanat szempontjából meg­ítélni. Pl. az ötvöskónyi Alkotmány I tsz tagjai azt mondják, szarvasmar-i hatenyésztésük nem kifizetődő. Ezj Teremtsenek rendet a nagybereki állami gazdaság építkezéseinél PÁRTUNK III. kongresszusán a Központi Vezetőség beszámolójában Rákosi elvtárs mondotta: »Az anyag­gal való takarékosság, ami a gazda­sági és a műszakiak, valamint az összes dolgozók legsajátabb érdeke, továbbá a gyártási selejt lényeges csökkentése alapvető feltétele an­nak, hogy következetesen megvaló­sítsuk pártunk politikáját, melynek legfőbb célja a dolgozó nép jólétének növelése«. E feladatot még nem tet­ték magukévá a nagybereki állami gazdaság építkezéseinél a dolgozók. Az építkezésnél, melyet még 1952- ben kezdett meg a KÖMI 401-es szá­mú Építő Vállalat, sok hanyagsággal és pazarlással találkozunk. A válla­lat igen rossz munkát végzett a gaz­daság területén: a felépítét.t épületek minőségileg súlyos kifogás alá estek, emellett 70 új létesítményt a válla­lat 1952 első felében kezdett meg és 1954-ben sem fejezett be. Az építke­zésnél az épületek jó minőségben és időben való elkészítését elhanyagol­ták, minden árcn csak a mennyiségi tervek teljesítésére törekedtek. Az építkezések során általában tapasz­talható volt az anyagpocsékolás, az építkezési anyagok rossz tárolása. Ott tárolták az építési anyagokat, ahol egyáltalán nem folytak építke­zések, így elharapódzott a nagymér­vű felesleges anyagmozgatás. Az ál­lami gazdaság építési ellenőrei ezek­re a hibákra és hiányosságokra több­ször felhívták ugyan az építkezés ve­zetőinek figyelmét, azonban intézke­dés a hibák kijavítására nem történt. A KÖMI 401-es Építési Vállalat elvonulása után az építkezéseket az Állami Gazdaságok 4. számú Építő Vállalata vette át. Az építkezés élé­re Varga Imre építésvezetőt nevez­ték ki. Varga elvtárs hozzá is látott a munkához, azonban felettes szer­vetői, mely Budapesten székel, meg­felelő segítséget nem kapott. Az igazgatóság ahelyett., hogy segített volna Varga elvtársnak, olyan han­gokat terjesztett az építő dolgozók között: úgyis leváltják, és ez meg­rendítette Varga elvtárs bizalmát, eki más területre ment dolgozni. AZ IGAZGATÓSÁG Varga elv­társ után a volt KÖMI vállalat veze­tőjét, Benkő Sándort nevezte, ki az építkezés élére, aki ellen mind az építési vállalat, mind az állami gaz­dasági dolgozóknak kifogása volt, is­merve Benkő Sándor korábbi tevé­kenységét. Az igazgatóság aztán Ben­kő Sándort elbocsátotta. Az építkezések további vitelét a jelenlegi építésvezetőre, Felhősi Fe­renc elvtársra bízta az igazgatóság. Felhősi elvtárs nagy lelkesedéssel lá­tott munkájához, hiszen Sztálinvá- rosban épített négy éven keresztül, s gazdag tapasztalatokkal jött Nagy­berekbe. Az igazgatóság azonban nem segítette kellőképpen Felhősi elvtár­sat sem. Rossz az építési anyagok biztosítása, van olyan eset, amikor csak téglát küldenek, ugyanakkor helytelen álláspont, mert tsz-eink tagjainak összefüggésében és jelen­tőségében kell nézniök egyes állat­fajok tenyésztését. Jelenleg, ha nem is jövedelmező, azzá kell tenni. Eh­hez azonban kérjük a termelőszövet­kezetek pártszervezetének, járási párt-végrehajtóbizottságainknak se­gítségét és ugyanakkor a tsz-ek DISZ szervezeteit, hogy fordítsák az ifjú­ság figyelmét az állattenyésztés felé. MNDSZ-szervezeteink azokban a tsz-ekben, ahol a gondozók idősebb emberek, a fejest nem bírják, kö­vessenek e! mindent, hogy az asz- szonytársak szívesen vállalják a fe­jőseket, elsősorban saiát maguk és gyermekeik jobb és több itejellátásá- ért. Az állattenyésztés hozamáért folytatott harc szívós munkát, harcias kiállást, akarást követel meg, amit a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek állattenyésztői, egyénileg dolgozó állattenyésztőink és 'körzeti állattenyésztőink valóra is fognak váltani következetes, céltudatos mun­kával, ami felelet lesz a földműve­lésügyi minisztérium állattenyészté­si főigazgatóságának országos tej­termelési versenyfelhívására. Raj­tunk a sor, hogy ismét bebizonyít-! suk, hogy szívügyünknek tartjuk So-’ mogy megye állattenyésztésének fel-! virágoztatását. Easzkovics János főállattenyésztő. ! van olyan, amikor heteken keresztül nincs cement, mész, vagy épületfa- hiány van. A vállalat igazgatósága helytelep intézkedéssel akarja a ne­hézségeket megszüntetni. Tervhitelek törlésével, diszpécserek beállításá­val, jegyzőkönyvezésekkel újabb és újabb kéthetenkénti halasztást kérő ütemtervekkel próbálkozik. A válla­lat szakemberhiánnyal küzd, ugyan­akkor a dolgozók szociális igényei­nek kielégítését sem teljes egészében biztosítják. A dolgozók ezért soroza­tosén otthagyják a vállalatot és nagy a munkaerővándorlás. Májusban 67 fő belépéssel szemben 105 fő, június közepéig 26 fő belépéssel szemben 37 fő kilépett. A VÁLLALAT 1954. év első fél­évére tervezett 15 millió forintos be­ruházási tervével szemben mindössze 6 millió forintot teljesített. Ha ez a lemaradás így fokozódik, akkor a vállalat a tervezett építési terveknek’ még 50 százalékát sem tudja teljesí­teni. Ideje, hogy a vállalat igazgatósága felszámolja a munkájában előforduló hibákat. Megengedhetetlen, hogy fe­lelőtlenül pocsékolják a drága építő­anyagokat, s ezzel dolgozó népünk­nek nagy károkat okozzanak. Hibát követtek el a nagybereki állami gaz­daságok építkezéseinél azok, akik — gyűlések alkalmával rámutattak ugyan a hibákra, feltárták azokat, de egyetlen elvtárs sem volt, aki a hely­színen kijavította volna a hiányossá­gokat. Sokkal több eredményt lehe­tett volna felmutatni akkor, ha tag­gyűléseken, termelési értekezleteken az elvtársak a hibák okainak feltá­rása mellett mindjárt a hiba or­voslását is javasolták volna. Az anya­gok helytelen tárolásánál, pazarolá­sánál, építmények helytelen megépí­tésénél, a munkásvándorlás megoldá­sánál hol volt az építkezés pártszer­vezete, mit tettek a kommunisták? Miért nem akadályozták meg ezeket a hibákat? Ott a helyszínen kellett volna rámutatniok dolgozótársaik helytelen magatartására, saját példa- mutatásukkal harcolni a hibák meg­szüntetéséért. KÖLCSÖNÖS segítségnyújtás, a kritika és önkritika, a lelkiismeretes kötelességtudó munka és fegyelme­zett együttműködés, a kongresszus útmutatásainak betartása feltétlen megnyitja azt az utat, amely a ne­hézségek közül kivezet és lehetővé teszi, hogy Nagyberek építkezésén megszűnjön a lazaság, az anyagpo- csékolás. Megkezdték a mezőgazdasági kiállítás »zöld-futószalag« bemuíatókertjének építését Az ősszel megnyíló mezőgazda- sági kiállítás területén már javá­ban dolgoznak. Épülnek a kiállí­tási csarnokok, az utak és a kü­lönböző szabadtéri bemutatóker­tek. Nagy pavillont építenek takar­mánygazdálkodásunk különböző módszereinek bemutatására. A csarnok előtt nagy területen mu­tatják be a »zöld-futószalag«-ter- mesztést. A parcellák helyét már kijelölték, s szerdán a budapesti kertgondozó vállalat dolgozói megkezdték a földmunkákat. Nincs qyomos föld a gálosfai határban Határszemlét tartottak az elmúlt szombaton Gálosfa határában, rrtely alkalommal a gazdák meggyőződtek arról, hogy mind a vetések, mind a knpásnövények szépen fejlődnek és a növényápolásban nem mutatkozik lemaradás. A gálosfai dolgozó pa­rasztok már végeztek a burgonya ka­pálásával és első töltögetésével. a napraforgót is megkapálták, a kuko­ricánál pedig másodszor kerül erre sor. Időben hozzáláttok a lóhere és H:cern.a kaszálásához, s ezeket nagy­részt. már beherdták. A 250 hold rét kaszálása most fo­lyik, mivel a mélyen fekvő terüle­ten csak később tudták elkezdeni ezt a munkát. A gálosfai dolgozó parasz­tok között egyetlen egy sincs, akinek gazos lenne még a földje, vagy ne kapálta volna meg kukoricáját, nap- ! raforgóját, burgonyáját. A legtöbb ; dicséret mégis Ecker Péter 14 hol- ! das és ifj. Szukics István 6 holdas I gazdákat illeti, okik különösen nagy j gondot fordítanak kapásnövényeik i ápolására. Jó o versenyszeüem Rál<ó-pusztán

Next

/
Thumbnails
Contents