Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-13 / 139. szám

Vasárnap, 1954 június 13. SOMOGYI NÉPLAP Versenyfelhívás talajjavításra Pártunk és kormányunk mező- gazdasági határozata 1956 végéig 180.000 kát. hold savanyú és szikes talaj megjavítását irányozza elő. A talajjavítási munka szervezetten elsősorban az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek területén fo­lyik, de megoldható az egyénileg dolgozó parasztok savanyú és szi­kes talajának termővé tétele is. (A dunántúli megyékben ezt a munkát a Budapesti Öntözési és Talajjavító Vállalat keszthelyi ki- rendeltsége irányítja, s az érdek­lődőknek a szükséges felvilágosí­tást megadja.) A földművelésügyi minisztérium a talajjavításra je­lentkező termelőszövetkezetek ré­szére számos kedvezményt biztosít. Többek között 20 éven keresztül törleszthető hosszúlejáratú hitelt bocsát a tsz rendelkezésére a ta­lajjavítási munka költségeire. Ezek a költségek már az első évben megmutatkozó terméstöbbletből is visszatérülnek. A dunántúli ter­melőszövetkezetek közül a zala­egerszegi Dicsőség Sztálinnak ter­melőszövetkezet tagjai az alábbi felhívással fordulnak Zala-, Bara­nya- és Somogy megye valamennyi tsz-éhez a talajjavítás érdekében: „Pártunk és kormányunk mező- gazdasági határozatával irányt mu­tatott mezőgazdaságunk nagyará­nyú fejlesztésére. A határozat vég­rehajtását termelőszövetkezeteink terméshozamuk fokozásával tud­ják legjobban elősegíteni. A ter­méshozam fokozásának egyik leg­hatékonyabb eszköze — amint azt szövetkezetünk területén tapasztal­tuk, — a talajjavítás. Meggyőződ­tünk eddigi eredményeink alapján arról, hogy azokon a tábláinkon, melyeken talajjavítást végeztet­tünk, a termésemelkedés már az első évben visszatérítette a talaj­javításra fordított összeget. Azo­kon a területeken, melyeken ko­rábban sem lucernát, sem egyéb pillangós takarmánynövényt nem tudtunk termelni a talaj alkalmat­lansága miatt, a talajjavítás után ezek a növények megteremnek. Egész népünk érdeke azt kíván­ja, hogy a terméseredmények emelkedése necsak nálunk, hanem minél több termelőszövetkezetben megmutatkozzék. Ezért talajjavítá­si versenyre hívjuk ki Zala, Ba­ranya és Somogy megye valameny- nyi termelőszövetkezetét a párt­ós kormányhatározat mielőbbi megvalósításának, a dolgozó nép életszínvonala emelésének érde­kében. A zalaegerszegi Dicsőség Sztá­linnak tsz tagjai nevében: Major Gyula tsz-elnök, Móri Gyula tsz-agronómus.“ igazságszolgáltatásunk kemény keze lesújtott a kulákprókátorra Védekezzünk a sertésorbánc ellen Tavasszal, de főleg a nagy nyá­ri melegben néha járványos for­mában pusztít sertésállományunk­ban a sertésorbánc. A sertéspestis­hez hasonlóan, ez is fertőző be­tegség, amit a sertésorbánc kór­okozója, a sertésorbánc bacillus okoz; mig a sertéspestis csak ott lép fel, ahová a betegség ragály­anyagát valamiképpen behurcol­ták, addig a sertésorbánc kóroko­zója a sertések legnagyobb ré­szében benne él, tehát a betegség fellépéséhez nem szükséges kór­okozók behurcolása. Minden olyan ártalom, ami a sertés szervezetét éri, mint például a rossz takar­mányozás, a hirtelen takarmány­változtatás, a szomjazás, kifáradás, kimerülés vagy egyéb betegség (bérférgesség, stb.), a sertésorbán- cot kiválthatja. Ezért lép fel oly sokszor a betegség a vásárra fel­hajtott, megtört állatokon, a fal­kán erősen meghajtott sertéseken, a vasúti szállítások után. Az idő­változásnak is igen nagy szerepe van a betegség kiváltásában. A nappali erős felmelegedés, ezt kö- vetőleg az éjszakai lehűlés alkal­mával, a viharos, szeles nyári idő­ben tömegesen jelentkezik a be­tegség. Az egyenletes, hűvös, hi­deg időszakban, így télen csak szórványosan fordul elő. A beteg­ség azonban behurcolás után is fel­léphet, amikor a betegség kór­anyagát a kellőképpen el nem ásott hullarészekkel, vagy sertés- orbáncban megbetegedett és kény­szervágott állat húsával, a hús le­mosásához használt vízzel visszük be udvarunkba. A tapasztalat szerint sertésor- báncban a 3 hónaposnál fiatalabb és 1 évesnél idősebb sertések nem betegednek meg, tehát legfogéko­nyabb a 3—12 hónapos sertés. Van azonban arra is eset, hogy már a néhány napos malac is megbete­gedhetik és ugyancsak megbete­gedhetik sertésorbáncban a hízó­ba beállított öregebb sertés is. A sertésorbánc kórokozójával szemben az ember is fogékony, a s'ertésorbáncos hús feldolgozásánál, ilyen hullák felbontásánál köny- nyen fertőződhetünk és az orbánc- bacillus a bőr sérüléseibe jutva, lázas megbetegedést okoz, a sérült testrész fájdalmas gyulladásba jut. Miről ismerjük fel a betegséget? A sertésorbánc különböző for­mákban jelentkezhetik. Sokszor a sertés este még jól evett, reggelre már elhullottan találjuk az ólban; máskor súlyos betegen találjuk, amikor magas, 41—42 fokos lázat észlelünk, az állat nagyon bá­gyadt, egyesek hánynak, étvágyta­lanok. Ilyen betegek esetleg már 24 órán belül elpusztulnak. Ha a betegség tovább húzódik, e tüne­tek mellett észlelhetjük, hogy a mellkason, a hasalján, a combok belső felületén, a füleken ujjnyo- másra elhalványodó élénkvörös foltok jelennek meg, a bélsárpan- gást hasmenés váltja fel és az ál­latok legyengülve elhullanak. A fehérbőrű sertéseken jóindulatú formában jelentkezik olykor a betegség. Átmeneti bágyadság, ét­vágytalanság és láz mellett a ser­tés hátán és a törzs két oldalán élénk vörös szögletes, lapos ki­emelkedések jelentkeznek. Ezek a foltok néhány nap múlva kékes­vörös színt vesznek fel és egy hét múlva eltűnnek. Sokszor az ilyen enyhe ,,orbáncos csalánláznak“ ne­vezett állapot után a betegség hir­telen súlyosbodik és gyors elhul­lásra vezet. Máskor a sertésorbánc idült, el­húzódó betegségként mutatkozik. Az előbbi két lázas kórformán át­esett sertés kifogástalan táplál­kozás mellett soványodik, bágyad­tabb, sokat köhécsel, már kevés mozgás után nehezen, fújtatva lé­lekzik. Nemegyszer az ilyen álla­toknál a csípő-, térd-, csánkizület gyulladása fejlődik ki, emiatt sán­títanak. Hogyan tudjuk megelőzni a betegséget? Ügyelnünk kell az állat kifogás­talan takarmányozására, etetés, itatásra, penészes romlott takar­mányokat ne adjunk sertéseink­nek, itatásuk gondosan történjék, (különösen a nagy nyári melegben gyakrabban itassunk), óvjuk álla­tainkat a túlságos felmelegedéstől, ne tartsuk zsúfolt, meleg, leve­gőtlen, zárt helyen, óvjuk állatain­kat a kimerítő hajtásoktól, a kifá­radástól! Gondoljunk arra is, hogy vásárolt sertéshússal is be­hurcolhatjuk a betegséget, tehát a sertéshús mosóvízét, a csont- és húsdarabkákat sohase adjuk nyer­sen a sertés moslékéba, ne öntsük ki az udvarra, ahonnan a sertés könnyen felveszi és ezáltal meg­betegszik. Bármi ok miatt elhullott sertést, még a legkisebb malacot is, a leggondosabban takarítsuk el, nehogy ahhoz a sertés, vagy kóbor egyén hozzáférjen, mert ez sertés- orbánc-járványok fellépésének le­het okozója. Kormányzatunk ingyenes oltó­anyagot biztosít az állattartóknak a sertésorbánc elleni védekezés­hez. A sertésorbánc elleni oltások most folynak az egész megye te­rületén és ez az oltás 4—5 hónapi védelmet ad a sertésnek. Ha sertésünk hirtelen megbeteg­szik, azonnal forduljunk az állat­orvoshoz! A tapasztalat azt mutat­ja, hogy kellő időben gyógykezelt állatok közt a sertésorbánc miatti elhullás ma már alig fordul elő. Hegedűs Géza körállatorvos. A somogyvári Dózsa tsz-ben nincsen gazos föld A termelőszövetkezet 25 hold ku­koricáját megkapálták, a naprafor­gót, burgonyát feltöltötték. 4 hold lu­cernájukat betakarították, a réti szé­nával is igyekeznek. A tsz vezetősé­ge-felosztotta parcellákba a terüle­tet, így a tsz-tagok azon igyekeznek, hegy minél magasabb termésátlagot érjenek el, hisz annak 25 százaléka még az osztalékon kívül az övék. Május 25-én osztottak előleget: 7 forintot, augusztus elsején újból kap­nak előleget a tsz-tagok, kb. 10 fo­rintot munkaegységenként. A tsz-nek új tagjai is vannak: Magyar József - né egy hónapja tagja a termelőszö­vetkezetnek, Varga Anna csupán két hete. Beadási kötelezettségét is példá­san teljesíti a Dózsa tsz. Tojás-, ba­romfi-, vágömarhabeadási kötelezett­ségüket egész évre teljesítették. Au­gusztus 20-ra azt vállaltak, hogy évi hízottsertésbeadási kötelezettségük­nek is eleget tesznek. Pósa György. Lapunkban már korábban be­számoltunk arról, hogy a kor- mányprogramm után több ügyvéd a kulákok szolgálatában termelő- szövetkezet elleni támadásba kez­dett, jogtalan követeléseivel igye­kezett zavart kelteni a tsz-ekben, bizonytalanságot előidézni a ter­melőszövetkezeti tagokban. Ez az igyekezet főleg abban nyilvánult meg, hogy kulák megbízóik érde­kében a kulákok által már évek­kel előbb felajánlott ingatlanokat, melyek a termelőszövetkezetek jo­gos tulajdonába mentek át, vissza­követelték. Ezt úgy akarták elérni, hogy a minisztertanácsnak a tar­talékföldek hasznosítására vonat­kozó határozatát kiforgatták, úgy magyarázva, hogy a kulákok által felajánlott földek tartalékterületet képeznek, akár tsz, akár más tu­lajdonban vannak. Ilyen tevékenységet folytatott megyénkben dr. Zsemberi Gyula siófoki ügyvéd is, aki két terme­lőszövetkezet és egy községi ta­nács ellen lépett fel. Zsemberi fáradságot nem kí­mélve járt el lovag Kugler Zénó volt szóládi kulák érde­kében, hogy ügyfele részére visszaszerezze a balatonszár- szói Béke tsz birtokában lévő 2000 négyszögöl szőlőt. Ebbéli ténykedésével kimerítette a tsz elleni izgatás és bomlasztó te­vékenység tényét. Hasonló módon járt el Győré István, Kovács Gyu­la és Major István somi kulákmeg- bízói érdekében is. Itt sem vette figyelembe, hogy az évekkel ez­előtt felajánlott szőlők és lakóhá­zak a somi Béke tsz, illetve a köz­ségi tanács birtokában vannak. Zsemberi Gyulát népellenes, tsz- ellenes cselekedeteiért bíróság elé állították, ezt megelőzően az Or­szágos Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárást folytatott ellene. A fegyel­mi vizsgálat eredményeként Zsem- berit végleg eltiltotta az ügyvédi gyakorlat folytatásától. A siófoki járásbíróság a bizo­nyító eljárás lefolytatása után jú­nius 11-én tárgyalta ügyét. Az egésznapos tárgyalás a leg­apróbb részletében feltárta Zsemberi társadalmi veszé­lyességét, fényt derített arra, milyen bom­lasztó hatása volt mindkét tsz-ben körmönfont tettének. Zsemberi Gyula zugügyvéd a tárgyalás so­rán sem tagadta meg önmagát. Tettének súlyát nem látta be és beismerésével sem enyhítette. Cél­ja már csak egy volt: menteni magát, húzni-halasztani a tárgya­lást, elodázni az ítélethozatalt. Jár­tas a peres ügyekben, s most, utol­jára mégegyszer javára akarta for­dítani és a tárgyalás megkezdése előtt pár perccel kizárási kérelmet nyújtott be a bíróság elnöke ellen, mivel véleménye szerint elfogult vele szemben. Számítása azonban A Merényi-brigád büszkén ünnepli az építők napját A KAPOSVÁRI tanítóképző építkezésén serény munka közben találjuk Merényi György négytagú kőművesbrigádját. Vidáman, derűs jókedvvel dolgoznak, nem egyszer hangzik fei ajkukról a nóta- vagy füttyszó. Jó munkájuk nyomén szin­te óráról-órára, percről-percre nőnek I a falak, s ők fáradhatatlanul építik a i térv új alkotását, a Kaposvári Ta­nítóképzőt, hogy új otthont, új isko­lát biztosítsanak megyénk tanulni- vágyó ifjúságának. Beszélgetünk Merényi elvtárssal. Lelkesen, őszintén beszél, szavaival a boldog jelent ábrázolja, de gondo­lataival már a jövőt fürkészi, s köz­ben szinté megállás nélkül folytatja munkáját. Az építők napjára terelő­dik a szó. Hosszan gondolkozik s kis­sé elkomorcdik. Amikor megszólal, újra derűs, vidám az arca. Elmoso­lyodik. — Amikor az építők napjára gon­dolok — mondja — eszembe jut az az út, melyet a felszabadulástól nap­jainkig megtettünk. Nehéz, görön­gyös volt, de a párt helyes útmuta­tásával győzelemről-győzelemre ■ ve­zetett bennünket. S mi boldogan kö­vettük. Merényi elvtárs kis szünetet tart, majd így folytatja: — Építők napja . . . Hol volt ez a múltban? Akkor nem becsülték meg az építőmunkásokat; megaláztatás volt a sorsunk, hónapokon keresztül tengődtünk munka, kereset nélkül, és ha volt is munkánk, akkor sem fizették meg. Ma már másként van — mondja Merényi elvtárs megnyu­godva. Gondolkozik, ügy látszik, munkájával van elfoglalva. Csillogó, szakértő szemmel vizsgálja az elvég­zett munkát, majd tekintete végig- síklik a méreteiben is hatalmas épü­leten. Hirtelen felderül az arca. — MA MAR NEM KELL FÉLNI a munkanélküliségtől — mondja Me­rényi elvtárs. — Ma már nem kell attól tartanunk, hogy az év kilenc hónapjában munka s kereset nélkül leszünk. Államunk gondoskodik ar­ról, hogy munkánk után megfelelő bért kapjunk, hogy mi, építőmunká­sok is megbecsült tagjai legyünk a társadalomnak. Kormányunk pro- grammja, majd néhány nappal ez­előtt a III. pártkongresszus új utat mutatott nekünk, dolgozóknak. Meg­szabta feladatainkat s feltárta azo­kat a lehetőségeket, melyek alkalma­zásával még eredményesebbé tehet­jük munkánkat. Ezek az útmutatások hasznosak számunkra, mert tudjuk, •ha egy-egy építkezést határidő előtt készítünk el, ha jobban és olcsóbban termelünk, emelkedik az életszínvo­nal és több iskolát, kórházat, gyárat, nem utolsósorban lakóházat építhe­tünk. — Az a cél — mondja Merényi elvtárs — melyet a pártkongresszus tűzött elénk, világos és érthető, és egyben utat is mutat. Brigádomban mindjárt a kongresszus után ennek szellemében fogtunk munkához: el­határoztuk, hogy az eddiginél is jobb munkával készülünk az építők nap­jára, s harcolunk a kongresszus ha­tározatainak megvalósításáért. VALÓBAN, Merényi György és brigádja megtartotta adott szavát: a kongresszusi műszak alatt 241 száza­lékra teljesítette normáját. A. vállalt 125 százalékkal szemben május hó­napban 201 százalékot teljesített. A felemelő c£l, melyet a brigád maga elé tűzött, a megvalósítás útján van s ez feljogosítja őket arra, hogy büsz­kén, felemelt fejjel ünnepeljék az építők napját . . . Berkics Vendel. ■ dugába dőlt, mert a jelenlévő Me- - gyei Bíróság Fellebbviteli Tanácsa [ kizárási kérelmét megvizsgálta, . kérését elutasította és a tárgya- . lást megtartotta. Elsőnek a vádlottat hallgatták , ki. Lassan bontakozott ki jelleme, . pályája, s ez egyben magyaráza- : tot adott mostani, kulákmentő te- : vékenységére is. Besztercebánya . polgármestere, Siófok főjegyzője . volt évtizedeken keresztül. A Horthy-Magyarország hű kiszol- . gálója volt mindvégig. Jutalma . nem is maradt el. Siófokon három , házat szerzett. Vagyona értékéről képet ad az, hogy az államosítás során egy 9 szobás villáját államo­sították. A raffinált ügyvéd a bi­zonyítékok feltárása során sem tört meg és paragrafusok citálásá- val igyekezett tettére magyaráza­tot adni. Nem átallotta azt állítani, hogy éppen a kormánypro- gramm megvalósítását akarta előmozdítani azzal, hogy lovag Kugler Zénó szőlőjét, Major István házát elve­szi a tsz-ektől. Végig cinikusan, mintegy kioktatólag viselkedett, ezzel nehezítette, akadályozta a tárgyalás menetét. A bizonyítékok, köztük elsősor­ban a tanuk vallomásai azonban kristálytisztán igazolták: Zsembe­ri Gyula méltó a vádlottak padjá­ra, megérdemelten sújt le rá a nép törvénye. A balatonszárszói Béke tsz elnöke elmondta, hogyan fogadták a tsz tagjai az ügyvéd simulékony, fenyegető hangú leve­lét. Elmondta, milyen zavárt kel­tett a tagok lelkében, hogyan aka­dályozta a termelő munkát. Kocz- ka János tsz-tag arról a közgyű­lésről beszélt, amelyen felosvasták az ügyvéd levelét. ,,Döbbent csend ülte meg a termet, csak néhány perc után moraj lőtt fel a tagság. Egymástól kérdezték az embe­rek: hát így is lehet? Ma még csak egy követelődzik, holnap esetleg már többen. S végül elhangzott egyesek szá- j jából a szó: Hát ez lett a kor- mányprogrammból, a párt, az ál­lam segítségéből, hogy most vi­szik a szőlőt? Ha így van, mi bi­zony egy lépést sem teszünk ben­ne, nem dolgozunk azért, hogy a kulák szüreteljen.“ Ez a közgyűlés rányomta bélye­gét a tsz munkájára. Zavar, bi­zonytalanság lett úrrá a tagokon, s a szőlő árván maradt, nem mű­velték. A somi Béke tsz elnöke, Jó Jár nos elvtárs szintén arról beszélt, hogy a követelődző levél után ná­luk is nagy volt a zavar. A tagok azt mondták: ha viszik a házat, meg a szőlőt, vigyék a földet is és maguk is kilépnek a tsz-ből. Csök­kent a munkakedv, mindenki* az a gondolat foglalkoztatta: mi lesz a tsz-el? Kiss Gyula könyvelő el­mondta : a kommunisták biztosan tud­ták, hogy nem így áll a tör­vényben, ahogy az ügyvéd írta, nem a kulákoknak van iga­zuk, a tsz-t védi a törvény, se- „ gíti az állam. Mégis hosszú napokba telt, mire a zajongás elcsitult és rendes me­derbe terelődött a munka. S így lehetne sorolni a beidézett 14 ta­nú legtöbbjét, akik vallomásukban mind arról számoltak be, milyen bomlasztó munkát fejtett ki a vádlott. Még a kulákok sem áll­tak mellé, hanem a sajáí bőrük mentésére gondolva, igyekeztek a tudatlant, a semmihez nem értőt adni, egy szavuk sem volt megfi­zetett emberük védelmére. Tehát a vád mindenben beiga­zolódott. Bebizonyosodott, hogy Zsemberi Gyula ügyvéd orvul, alattomos módon, az osztályel­lenség érdekében a tsz-ek ellen tá­madt. A bíróság figyelembevéve tettének veszélyes társadalomelle- nességét, erélyes kézzel sújtott le a nép elvetemült, alattomos ellen­ségére. Zsemberi Gyulát 2 évi és 6 hó­napi börtönre, 1000 forint pénzbírságra ítélte. 3 évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától és két évre kitiltotta Siófok területéről. 7 Pír-;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents