Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-13 / 139. szám

ÍTRYÖZÖLJijK MEGYÉNK ÉLENJÁRÓ TRAKTOROSAIT JÁNOSHÁZI JÓZSEF JANGLI GYULA a balatonnagybereki állami gazdaság Sztalinyec-vezetői. Jánosházi József, a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett sztahanovista Sztalinyec-vezető és váltótársa, Jangli Gyula sztahanovista Sztalinyec-vezető jó hírneve túljutott megyénk határán is. Mind a ket­ten becsülettel valóraváltották a III. pártkongresszus tiszteletére tett vál­lalásukat. Éves tervük 1676 normál hold, s ezzel szemben már több mint 1950 normálholdat teljesítettek. A traktorosnap tiszteletére vállalták, hogy augusztus 20-ig összesen 2400 normálholdnak megfelelő talajmunkát vé­geznek el. ANGYAL LÁSZLÓ, a háromfai gépállomás kétszeres sztahanovista traktorosa nemrégen büszke tulajdonosa lett a Munka Vö­rös Zászló Érdemrend kitüntetésnek. A kongresszusi versenyben a vállalt 150 százalék helyett 268 százalékra teljesítette tavaszi tervét, vagyis ösz- szesen mintegy 398 normálholdnak megfelelő talaj munkát végzett, mely­ből 175 kát. hold növényápolás. Büsz­kén ünnepli Angyal László elvtárs az első traktorosnapot. PAMOZI KAROLY, ' a balatonnagybereki állami gazda­ság sztahanovista Sztalinyec-vezetője példát mutat az állami gazdaság DISZ-fiataljainak s az idősebb Szta- linyec-vezetők nyomában jár a mun­kával. Megfogadta: úgy készül az el­ső traktorosnap megünneplésére, hogy ..gépét mindig rendben tartja, nehogy kiesése legyen a munkából s augusz­tus 20-ig teljesíti másfélévi tervét. Pamozi Károly DISZ-fiatalra büszke lehet megyénk valamennyi DISZ- tagja. FIDLER VILMOS, a balatonnagybereki állami gazdaság sztahanovista gépcsoportvezeitője a múlt évben kiváló munkája elisme­réséül megkapta az állami gazdaság kiváló dolgozója című kitüntetést. Az ő jó munkájának nagy része van ab­ban, hogy az állami gazdaságban egyre több traktoros Sztalinyeces éri el a sztahanovisita szintet. A trak­torosnap tiszteletére fogadalmat tett, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére gépcsoportjával elvégzi a másodvetések alá a talajelőkészítést és be is veti a másodnövényeket. Munkára készen állnak a kombájnok Ujíttás: villanytraktor A nagyatádi gépállomáson Vránics Gyula főgépész irányításával és Blaskó József, a budapesti Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár patronáló brigádvezetője segít­ségével kiselejtezett traktorokat szerelnek át villany­traktornak. Már el is készült az első ilyen villany­traktor, amely vontatásra és meghajtásra egyaránt al­kalmas. Most megkezdték egy másik villanytraktor szerelését is, amelynek munkájában szintén segítséget nyújt a budapesti patrcnáló-brigád. JjENCSE KÖZSÉGNEK a legrövidebb, de legbarátsá­gosabb utcájában laknak Kistóth Jenőék. Rövid útbaigazítás után könnyen rátalálunk a takaros kis portára. Az udvaron dús lombú fák apró gyülmölcsökkel terhelt ágai és fehér virágú jázminbokrok integetnek az út felé. A kapu előtt egy szőke kisfiú játszadozik: ka­millavirágot tépeget a fű közül. Amint a közelébe érünk, megle­pődve nyitja ránk nagy kék sze­mét. Majd huncutkodva elmoso­lyodik, s az udvar felé akar sza­ladni, amikor megszólítjuk: -­Mondd, kispajtás, itt laknak Kis­tóth Jenőék? — Igen. . . és én is itt lakom — válaszolta röviden, s megint fu­tásnak akart eredni, de újabb kér­déssel ostromoltuk, mire vissza­fordult. — A te apukád traktoros? — kérdeztük. — Igen. . . meg anyukám és a nagypapa is traktoros — hangzott az okos felvilágosítás. És ahogy tovább barátkozunk, megkérdeztük, hogy ő mi akar lenni, ha megnő. Erre nagy hatá­rozottan válaszolta: —* traktoros. — Aztán miért akarsz traktoros lenni? — faggattuk tovább — Mert a nagyapa is azt mond­ta, hogy az lesz belőlem. Nem csoda, ha kis pajtásunk is traktoros akar lenni, hisz a szülei és a nagyapja sokat mesélnek neki a'traktoros életről. De van is mi­ről beszélniük, mert Kistóthéknál már szinte hagyománnyá vált a traktorossá®. Persze idő kellett, míg idáig jutottak. De hát hogy is kezdődött ez? cÁ traktor ista házaspár Olyanformán, hogy ezelőtt két évvel Kistóth Jenő a 12 holdjával együtt belépett a helyi tsz-be. Már itt is az a tudat vezérelte, hogy közelébe kerülhet a trak­tornak, melyet jobban szeretne megismerni. Sokszor nézte vágya­kozva a pöfögő masinát, amely — Nézd, az apám, az öcsém és a férjem is traktoros. Nem jobb lenne, ha én is ott lennék közie­tek? — magyarázta az asszony szorongva. — Még hogy te traktoros! . . Nem neked való ez, hallani sem akarok többet erről. A Kistóth Jenő-család könnyedén hasította a mély ba­rázdát. Nem is nyugodott addig, míg fel nem ülhetett a kormány­kerékhez. Esténkint odahaza nagy szenvedéllyel beszélt a traktorról, á traktoros-munkáról. Az asz- szonynak tetszett a férje a kék ke­zes-lábas traktorosruhában. Úgy titkon ő is felpróbálta a ruhát, s bár nem őrá szabták a méretét, mégis nagyon jól érezte magát benne. EGYIK nap aztán azzal állt férje elé, hogy ő is traktoros akar lenni: Az asszony ajkára hirtelen sok keserűszó tódult férje makacs vá­lasza után, de később elhatározta, hogy mégsem hagyja annyiban a dolgot. — Nem bírok traktor nél­kül élni — erősödött meg az asz- szonyban a gondolat. —• Ha igazi férj vagy, nem áll­hatsz utamba — állt oda férje elé egy másik alkalommal — én ott akarok veled élni a gépnél is. Az ember egy pillatnatnyi této­vázás után halkan válaszolt: — De hát már úgy megszoktam a váltótársammal. . . aztán gon­dolod, hogy bírsz majd azzal a nagy masinával? — Meglátod, milyen jó váltótár­sad leszek én — lelkendezett az asszony, majd hizelgően magya­rázta: — A lakókocsinkat szépen be­rendezem, tisztántartom és min­dig főzök, amikor csak lesz időm. A gyermekek pedig meglesznek itthon a nagyanyjukkal. Majd igyekszünk, hogy mielőbb vehes­sünk kerékpárt mindegyikünknek s akkor, ha távolabb dolgozunk is, könnyebben hazalátogatunk. — Te kis traktoros vitéz. . . ta­lán már jobban szereted a gépet, mint engem? — ölelte magához gyengéden a férfi az asszonyt, s egyetértőén mosolyogtak. Mint azóta bármikor, most is kacagnak, ha felidézik, hogyan is kezdték a traktoros-életet. Azóta már mind a ketten jól megbarát­koztak a géppel: valódi traktoros­vér folyik ereikben. AZ EMBER 6 hónapos * * iskolán volt, az asszony annyit keresett, hogy a megélhe­tés mellett egy fejőstehénre is ju­tott a pénzből. Ezzel nagy elis­merésre tett Szert Kistóthné a fér­je előtt. Amikor az hazajött a tan­folyamról, szívesen magyarázott a:: asszonynak a tanultakról. Mun­ka után együtt tanultak, olvastak. Úgy megszerették a könyvet, akárcsak a gépet. El sem tudnák képzelni könyv és gép nélkül az életüket. —1 A férjem már kiolvasta az összes Mikszáth-könyvet — mond­ja Kistóthné — s most, hogy oda volt két hétre üdülni, vagy 20 [könyvet elolvasott. Igaz, hogy én is rendszeres látogatója voltam a könyvtárnak a mátraházi üdülő­ben. Olvastam Veres Pétertől és több neves • magyar írótól is, de nagyon szeretem a szovjet írók könyveit is. Különösen tetszett Gorkijnak az „Anya“ és az „Élet" című könyve. Ezekután nem is csodálkozunk, hogy Kistóth Jenő és felesége jó hírnévre tett szert ndJjjcsak a ladi gépállomáson, hanem egész me­gyében. Üdülni is a jó munka ju­talmául küldte őket a ladi gépál­lomás. A kongresszusi versenyben mindig élenjártak, a férfi 287 szá­zalékra, az asszony pedig 147 szá­zalékra teljesítette tavaszi kam­pánytervét. Ketten több mint 4 ezer forintot vittek haza május­ban. Most már van kerékpárjuk is,, amivel könnyen haza kerekeznek esténkint. Hamarosan rendbeho­zatják a házukat is, a konyhát le- köveztetik és előszobát építtetnek, de szándékukban van egy motor- kerékpár vásárlása is. NAPOKBAN, amikor meg­kapták a meghívót, hogy Kistóth Jenő vegye át Kaposvárott a sztahanovista oklevelet, felesége pedig a pénzjutalmat, amelyet jó munkájuk elismeréséül kaptak kormányunktól az első traktoros­nap ünnepén, boldogan néztek egy­másra és két kis gyermekükre, az­tán valami olyan gondolat ragad­ta meg őket: mennyi öröm és boldogság elfér egy traktoros há­zaspár életében! Szűcs Ferenc SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 június 13. 6 BALOGH GYÖRGY, a nagyatádi gépállomás traktorosa 291.6 százalékra teljesítette tavaszi kampánytervét s ezzel becsülettel valóraváitotta pártnak tett ígéretét. Megérdemelten vette át szombaton a sztahanovista oklevelet. KOVÁCS LÁSZLÓ, a nagyatádi gépállomás traktorosa tavaszi tervét 272 százalékra teljesí­tette. Munkája elismeréséért sztaha­novista oklevelet kapott. Megfogad­ta: úgy dolgozik, hogy mielőbb meg­szerezze a sztahanovista jelvényt is. Felsorakoztatva állnak a darányi gépállomás udvarán az aratásra és cséplésre készenálló gépek. A szemle al­kalmával a szemlebizottság rendben találta a gépállo­máson mind a hét kombájnt, a hét aratógépet és a 22 cséplőgépet. Ezért elismerés illeti id. Valusek József kombájnjavító brigádját és Nagy Imre cséplőgépjavító brigádját. A darányi gépállomás felkészülve várja a nagy kenyércsatát.

Next

/
Thumbnails
Contents