Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-06 / 133. szám
Vasárnap, 1954 június 6. SOMOGYI NÉPLAP 3 * PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ★ 4 A régi és az új harca a nágocsi Szabadság tsz-ben NEM SOK HIRT HALLOTTUNK mostanában a nágocsi Szabadság tsz-ről. Az 1950—51-es években pedig megyénk legjobb termelő- szövetkezetei közt emlegették, s joggal büszkélkedtek eredményeikkel a tsz tagjai. Hogy ma nem az elsők közt vannak, azt a vezetés hiányosságainak róhatjuk föl, mert szorgalmas, becsületes emberek vannak a Szabadság tsz-ben és a tsz adottságai is jók. Juhász József elvtárs a tsz-nek már a hatodik elnöke és volt olyan elnök is, aki csak két hétig töltötte be az elnöki tisztet. Hasonlóan váltakoztak a párttitkárok s a vezetőségi tagok is. Nézzük csak meg egy kicsit mélyebben a vezetés hiányosságait és vonjunk le belőle következtetést a hibák kijavítására. Forradalmi időket élünk, fejlődésünk a kapitalizmusból a szocializmus felé halad. A kapitalizmus és a szocializmus erőinek, a réginek és az újnak az összeütközése különösen falun mutatkozik meg ebben az időszakban. A termelőszövetkezeti tagok, az új szocialista paraszti élet úttörői döntögetik a régi élet bástyáit. A régi egyéni gazdálkodás azonban görcsösen ragaszkodik létéért. Az ellenség, a kulákok, természetes, hogy a régi mellett állnak, s mindent megtesznek, hogy akadályozzák az új izmosodását, erősödését, mert tudják, hogy az új győzelme a kapitalizmus, az ő világuk pusztulását eredményezi. Ilyen viszonyok közt eligazodni, szilárdan követni a párt politikáját csak elvhű, öntudatos kommunisták tudnak. Az újért, a szocializmusért folyó harcot pedig olyan vezetők tudják irányítani, akik bírják a tömegek bizalmát, szere- tetét. Nágocson, amióta megkezdték a közös gazdálkodást a Szabadság tsz tagjai, állandó harcot kellett vívniok az ellenség mesterkedései, a régi, a maradi ellen. E harcban sok jó harcos kovácsolódott ki, akik közül többet a párt elszólított, más munkaterületre állított Ez így rendjén is volna, abban azonban követtek el hibát a felsőbb szervek, hogy a tsz vezetésének megszilárdítására kevés gondot fordítottak. S elsősorban a pártvezetés volt gyenge, amely az élesedő harcban nem tudta nevelni a tagságot, a tagok öntudatának fejlődése elmaradt a tsz fejlődése mellett. Ezekután meg kellett érni, hogy az irigység, a személyeskedés férge rágta az egészséges kollektívát. A kulákok, a spekulánsok is hintették a viszálykodás magvát a tsz-tagok között. A kommunistákat igyekeztek lejáratni, rágalmakkal befeketíteni. Mondjuk meg, ez nem kis részben sikerült is nekik. Ahelyett aztán, hogy a tagság összefogott és szilárdan tömörült volna a tsz vezetői köré, különböző személyek köré való csoportosulással akadályozták azok munkáját. A bizalmatlanság, a széthúzás határozatlanná tette a vezetést, lazaságot hozott maga után. A legutóbbi vezetőség- és elnökválasztás mutatója ennek. A 7 tagú vezetőség helyett 17-re szavaztak (titkosan), és az egy elnök helyett 7 elnök között oszlott meg a szavazat. A megválasztott elnök 93 érvényes szavazatból 24-et ka- patt, 6-tal többet, mint az utána következő. Az elnök megválasztása után aztán el is hangzott egyesek részéről, hogy „úgysem sokáig lesz elnök Juhász József.“ E hangok terjesztői nem is támogatták' az elnök munkáját, akinél ezekután nem is lehet csodálkozni azon, hogy többször határozatlan, kiengedi a vezetést, irányítást a kezéből. NE HIGGYÜK AZONBAN, hogy olyan sötét a helyzet a Szabadság tsz-ben, mint ahogy azt Nágocson „egyesek“ szeretnék. Bő termés ígérkezik az idén, s egyetlen hold sem marad műveletlenül a tsz földjein. Peng a kapa, kattog a kaszálógép, a növényápolásban szorgoskodnak a tsz tagjai. Juhász József, Fábián Lajos, Bo- zóki Sándor, Vas Lajos, Pál István, Darázs Boldizsár, a tsz vezetői is szeretik a szövetkezetét. Olyan emberek ők, akiket az élet tanított meg becsülni a munkát, értékelni azt, hogy mit köszönhetnek a pártnak, a kormánynak. Igyekeznek is ők a maguk módján végezni munkájukat. Örömmel beszélnek terveikről, szövetkezetük felvirágoztatásáról. Látják is a hibát, ami gátolja fejlődésüket, de makacskodnak, ,,haragszom rád“- ot „játszanak“, nem veszik észre, hogy ezzel az ellenség malmára hajtják a vizet, saját jólétük növelését akadályozzák. Az utóbbi napokban a munka láza, az, hogy pártunk kongresszusa előtt nem akarnak szégyenkezni, közelebb vitte egymáshoz a tsz vezetőit, tagjait, szép eredmények is születtek ennek nyomán. Tegyék félre hát a személyeskedést, testvérien fogják meg egymás kezét és minden erejükkel harcoljanak az újért, a boldogabb paraszti életér.t, ezt várja tőlük a párt, az ország érdeke. A közösségi szellem kovácsoló ja a pártszervezet legyen! Fábián, Vas, Sári elvtársak, a pártvezetőség tagjai a III. pártkongresszus útmutatásai alapján vezessék a tsz kommunistáinak harcát a tsz megszilárdításáért. Elsősorban a pártmunkát javítsák meg. Szerezzenek tekintélyt a pártszervezetnek, a kommunistáknak. Tegyék rendszeressé a vezetőségi üléseket, taggyűléseket, erősítsék pártszervezetüket a munkában kitűnt becsületes tsz-tagokkal. A pártszervezet legfontosabb feladata a tsz- tagság szocialista szellemben való nevelése. Magyarázzák meg a tagoknak, hogy a tsz közös vagyona nem „azoké“ — valami idegeneké — ahogy ma a közösről beszélnek, hanem az övék és úgy beszéljenek róla, hogy a miénk, az enyém is. Ebben természetesen a párttagok mutassanak elsősorban példát,, akik jó munkájuk mellett áldozat- készségükkel, kommunista szerénységükkel szerezzenek megbecsülést maguknak. A pártszervezet támogassa politikai munkájával a tsz gazdasági vezetését. Lucza János agronómus javaslatait vitassák meg és segítség meggyőzni a tagságot az új módszerek alkalmazásáról. Legyen a szövetkezeti demokrácia őre a pártszervezet. A tsz-tagok jogainak szerezzenek érvényt, mert csak akkor várhatják, hogy kötelességeiket ők is becsülettel teljesítik. AZ A BIZAKODÓ HANGULAT, mely a kongresszus után a Szabadság tsz vezetőit, tagjait eltölti, ígéret arra, hogy a meglévő hiányosságokat megszüntetik és sikerrel harcolnak az újért, a régi ellen. A közös akarat és cselekvés nagy tettekre képes. A nágocsi Szabadság tsz-ben erre van szükség. Szerezzék vissza hát régi jó hírüket a tsz tagjai, s kiváló eredményeikkel sorakozzanak fel megyénk, az ország legjobb termelőszövetkezetei közé. Horváth János Megyénk kommunistái, dolgoséi válaszolnak a pártkongresszus határozataira Szerte megyénkben párttagjaink, dolgozóink nagy érdeklődéssel kísérték a Hl- pártkongresszus tanácskozásait. Több helyen kollektív rádió- hallgatást szerveztek, amelyet vita követett, sokan pedig a sajtóból értesültek a kongresszus munkájáról. A kongresszusi beszámolók népünk legégetőbb kérdéséire adtak választ, me gszabták a párt politiká jának irányvonalát, feladatainkat a szocializmus építésében. Most a kongresszus után dolgozóink még alaposabban tanulmányozzák a beszámolókat, hogy munkájukat a kongresszus útmutatásai szerint végezzék. S válaszuk a kongresszus határozataira alkotó tettekben nyilvánul meg. Minden erőmmel harcolok megyénk mezőgazdaságának felvirágoztatásáért »Pártunk kongresszusa világosan megszabta feladatainkat az új szakaszban — mondja Bajcsy Ede elvtárs, megyei főagronómus. — Tisztázta azokat a téves nézeteket, amelyek a párt júniusi, októberi és decemberi határozatainak megnemérté- séből fakadtak. Nagy Imre elvtárs beszámolója világossá tette azt a kérdést, hogy miben domborodik ki a tanácsoknak, mint államhatalmi szerveknek a tevékenysége és melyek igazgatási szerveink feladatai. A kongresszus útmutatásai nyomán munkámat még jobban el tudom látni. s minden erőmmel harcolok megyénk mezőgazdaságának felvirágoztatásáért«. fi közös gazdálkodás útját választották Göllében a tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok közösen hallgatták a kongresszusi beszámolókat. Egy- egy beszámoló után beszélgettek, vitatkoztak a falu, saját sorsukról. Az csak természetes, hogy szó esett, a közös gazdálkodásról is. A pártkongresszus bőven foglalkozott a terme-, lőszövetkezetekkél, világosan megmutatta, hogy a párt továbbra is a közös gazdálkodásban látja a parasztság felemelkedését és minden segítséget megad az új úton haladóknak. Egyik nap, amikor Hegedűs elvtárs felszólalását közvetítette a rádió és ismét mellette ültek a göllei dolgozó parasztok, komoly elhatározás született. Sujszter János, Sujszter József, Kovács Pál, Táncos István egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál, amikor Hegedűs elvtárs felszólalását végighallgatták, megérett az elhatározás: belépnek a termelő- szövetkezetbe. Felismerték, hogy boldog jövőjüket a közös gazdálkodással tudják biztosítani. Botytsai Kálmán kopogtat a tsz kapuján Istvándiban az ősszel több dolgozó paraszt kilépett a termelőszövetkezetből, köztük Botykai Kálmán is. A kilépettek most nagy figyelemmel kísérték a kongresszust, hogy lesz, mint lesz. Egyik nap, Rákosi elvtárs beszéde után, Botykai Kálmán találkozott a Petőfi tsz párttitkárával.-— Úgy látom, neked lesz igazad — szólította meg a párttitkárt: —»kopogtatok én még a tsz kapuján-«. Belátóm, hibát követtem el, amikor kiléptem. Botykai Kálmánt szeretettel fogadják vissza a tsz-be és a többi dolgozó parasztot is, akik a közös gazdálkodást választják. Pandur Károly, a Barcsi Fűrészüzem munkása elmondta, hogy a kongresszus, különösen Gerő elvtárs felszólalása megmutatta, mit kell tenniök a munkásoknak. »Ahhoz, hogy emelni tudjuk a termelést, meg kell fogadnunk a kongresszus útmutatásait. Szilárdítani kell a vezetést, a munkafegyelmet, egyes dolgozóknak növelniök kell felelősségérzetüket az általuk elkészített munkáért-«. Gyűri Dénes egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt is bizalommal beszél a kongresszus beszámolóiról. Növeli terméseredményeit, s becsülettel teljesíti állam iránti kötelezettségét. Látja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás fölötte áll az egyéninek, s előbb-utóbb ő is rálép a közös gazdálkodás útjára. Helyesli, hogy a kulákok szarvát letöri a párt, mert nagyon elszemtelenkedtek az elmúlt ősszel. Dr Szabó Sándor kaposvári járásbíró is következtetést vont le munkájára a kongresszus beszámolóiból: »Rákosi elvtárs helyesen mutatott rá — mondotta — hogy egyesek tékozolják a nép vagyonát. S nekünk, bíróknak példás ítéletekkel kell eljárni a közös vagyon eltulajdonítóival szemben«. Elmondja azt, hogy a kártevő osztályellenséget ezután még szigorúbban felelősségre vonják és méltó büntetést szabnak ki rá. Szabás község1 pártszervezete a szép gazdasági eredményeket a pártpolitikai munka megjavításával szilárdítsa meg Szabás már évek óta megyénk élenjáró községei között van. Ebben a községben a dolgozó parasztok év- ről-évre becsülettel teljesítik állam iránti kötelezettségeiket és szorgalmasan végzik az időszerű mezőgazdasági munkálatokat. Az idén a község termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai szorgalmukkal, becsületes helytállásukkal ismét megszerezték az első helyet a járás községei között folyó versenyben. Minden terményféleségből jóval túlteljesítették esedékes beadási kötelezettségeiket. A mezőgazdasági munkákban sincs lemaradás: gyors ütemben haladnak a növényápolás és a szálastakarmányok betakarítási munkálatai. Ha valaki kizárólag csak a község gazdasági eredményeit vizsgálná, s a tervek teljesítéséről szóló kimutatásokból és egyéb értékelésekből akarna meggyőződni, világos képet alkotni a község helyzetéről, a pártszervezet életéről, munkájáról, nagyon rózsaszínűén látná a községi párt- szervezet munkáját. A község gazdasági eredményei azonban nem adnak hű tükörképet a pártszervezet tevékenységéről. A pártszervezet életét,- a kommunisták munkáját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a pártszervezet nem látja el kellőképpen feladatát. Munkáját egyoldalúság jellemzi és a körültekintés hiánya. A pártszervezet vezetőinek munkája nem nyugszik megfelelő elvi alapon. Egyes feladatok végrehajtását nem politikusán, meggyőző agitációs munkával, hanem adminisztratív úton igyekeznek megvalósítani. A legtöbb esetben dobszó útján értesítik a dolgozó parasztokat és hívják fel őket olyan feladatokra, amelyek sikeres megoldásához jó népnevelő-, meggyőző, agi- tóciós munkára volna szükség. A községben nem domborodik ki megfelelően a párt irányító, ellenőrző szerepe. Az utóbbi időben egyes feladatok és határozatok megvalósításáért folyó harcban nem bontakozott ki a kommunisták példamutatása. A kommunista példamutatás pedig hatalmas erőt rejt magában, mérföldes léptekkel viszi előre a pártszervezetet, a dolgozó parasztokat a feladatok megvalósításában. Elmosódott bizonyos fokig a pártszervezet, a községi tanács és a községben működő egyéb tömegszervezetek közötti határ. A községi pártszervezet és a tanács szinte egybeolvadt. Mindkét szerv egyforma feladatot egy és ugyanazon eszközökkel, munkamódszerrel igyekezett ellátni. A pártszervezet éppen úgy, mint a községi tanács, kizárólag csak a begyűjtéssel és a mezőgazdasági munkálatokkal foglalkozott. Emellett elfeledkeztek a politikai munkáról, a propaganda és agitációs munka viteléről. Ez nagyrészt abból adódott, hogy maga a párt- szervezet vezetősége sem látta tisztán, végeredményben milyen feladatokat kell megoldaniuk, milyen irányú tevékenységet kel1 kifejteniök a párt erősítésének, a falu felemelésének érdekében. Pl. ha Kincses József elvtárs, a pártszervezet titkára a pártszervezet feladatairól, eredményeiről beszélt, automatikusan felsorolta, hogy a község hány százalékra áll a begyűjtéssel és a mezőgazdasági munkálatokkal. A pártszervezet vezetősége csupán ebben látta a párt- szervezet feladatait, munkáját, s ebben nem kis része volt a járási párt- bizottságnak. Kincses elvtárs szerint a begyűjtés állása a pártszervezet munkájának egyedüli fokmérője. Ez a nézet pedig helytelen. A pártmunkát nem lehet csak a mezőgazdasági feladatok végrehajtásában lemérni. Ez a helytelen nézet, egyoldalúság a • falusi pártszervezetek feladatainak nem ismeréséből fakad. A pártszervezet vezetősége nem látja tisztán a pártépítési feladatok rendkívüli fon« tosságát. A taggyűléseken hosszú idő óta mással sem foglalkoztak, mint. a község gazdasági ügyeivel, problémáival. Egy-egy párttaggyűlés sok esetben inkább tanácsüléshez vagy gazdagyűléshez hasonlított. A gazdasági feladatok mellett háttérbe szorították a pártszervezet politikai munkáját, a párt erősítésének feladatát. Nagyon helyes lett volna, és feltétlen szükséges, hogyha sokkal többet törődnek az ideológiai munkával, eddig elért eredményeink megmagyarázásával, a helytelen, téves nézetek tisztázásával. Ha e feladatokra nagyobb gondot fordítanak, akkor az ellenséges elemek megnyilvánulásai, rágalmazásai nem terjedtek volna nyíltan a dolgozó parasztok között. Az alapszervezetben taggyűlésekén és vezetőségi üléseken tehát a gazdasági kérdések mellett foglalkozzanak a szabási kommunisták a párt- építés kérdéseivel is. Látniok kell azt, hogy a falusi pártszervezetek előtt álló feladatokat csak úgy tudjuk sikeresen megoldani, ha megerősítjük a falusi pártszervezeteket, növeljük azok harci erejét, új, friss erőket vonunk be a párt tagjaF'SÓ- rába. A pártszervezet napról-napra foglalkozzék a becsületes dolgozó fárasztókkal, nyerjék meg őket a párt számára, neveljék őket olyan irányban, hogy azok legjobbjai alkalmassá Váljanak a párt tagságára. A községben számos olyan dolgozó parászt van, aki munkájával, dérekas helytállásával már eddig is bebizonyította, hogy érdemes arra a nagy megtiszteltetésre, hogy pártunk tagja legyen, mint például Király Károly és Szabó István termelőszövetkezeti tagok. A pártszervezetet meg kell erősíteni, fel kell frissíteni új harcosokkal, akik majd küzdenek a párt határozatainak végrehajtásáért-' növelik a pártszervezet harci erejét és csatasorba állítják a község dolgozó parasztjait. Számos dolgozó paraszt van a községben, akik szívesen vennék, ha a pártszervezet foglalkozna velük. Szívesen vennék, ha a komrpun isták megmagyaráznák nekik pártunk.cél- • kitűzéseit, a dolgozó népünk előtt álló távlatokat és segítségüket ké» nék azok megvalósításához. A párt- szervezetnek tehát változtatnia kell eddigi munkamódszerén, meg kell szüntetnie a pártynunkában, való egyoldalúságot. A pártszervezet vezetőinek új módon kell irányítaniökg&a kommunisták harcát, a községi; dől« gozó parasztjainak munkáját. .c l A községben teljes egészében ér- , vényre kell juttatni a párt ve- zető, ellenőrző szerepét, növelni - kell a párt tömegbefolyását, . A község gazdasági problémáival való foglalkozás mellett állandó tóadatuk legyen a pártpolitikai munka megjavítása. Tanulmányozzákr -.a III. pártkongresszus anyagait, határozatait, ez hatalmas segítséget nyújt munkájukhoz. A kongresszus útmöt tatásait tekintsék vezérfonálnak munkájukhoz, a hibák kijavításához Nagy feladat hárul az alapszervezet vezetőségére, ezt a feladatot csak úgy tudják sikeresen megvalósítani, ha a kongresszus szellemében végzik munkájukat. tWirth Lajos. ■” ■ —------- ; ütő. A HÉT KÖNYVEI ' Í. ' ' ov i, .. vson Rochet: A francia parasztság útja a felszabadulás felé, (Szikra,) A francia parasztság egyre növekvő nyugtalansággal és ellenséges érzésekkel nézi azokat a változásokat,’' mélyek országukban az utóbbi évek folyamán bekövetkeztek: az1 agrárkapíta- •1 izmus térjeszkedéséfe-aínínek következményeként száz* .ési/százezer paraszt talpa alól kicsúszik <a föld. Rochet könyve érdekesen világítja meg a parasztság mozgalmait és a béke védelmében kialakuló, egyre szélesebben fejlődő egységfrontot.
