Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-25 / 149. szám
Péntek, 1954 június 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 1 Arfitás előtt a fonói gépállomáson Még a pártkongresszus előtt megfogadták a fonói gépállomás , dolgozói, hogy a gépek jó kihasználásával, kifogástalan minőségi munkával segítik a körzetükbe tartozó termelőszövetkezeteket a mezőgazdasági határozat célkitűzéseinek megvalósításában, terméshozamuk növelésében. Kommunistáink legjobbjainak tanácskozása azonban méginkább felkeltette bennük a tsz-ek terméseredményeiért való felelősségérzetet, s. tudják, hogy a falu, a mezőgazdaság szocialista átalakításában nagy feladat hárul rájuk. A kongresz- szus határozataiból legfontosabb, közvetlen teendőjükként a gépi növényápolás mennyiségi és minőségi színvonalának emelését tekintik. Éppen ezért nagy lendülettel fogtak hozzá a tsz-ek kapásnövényeinek ápolásához. 9 növényápoló gépjük már több mint egy hónap óta irtja a gyomot a tsz-ek kukorica-, burgonya-, répa-, vagy napraforgótábláin. Eddig közel 1100 kát. holdat gyomtalanítottak, ami csaknem 80 százalékos teljesítménynek felel meg. Ebben nagy része van Nie- dermájer József traktoros brigádjának, amely a terv szerinti 450 kát. hold helyett már 612 kát. hold kapásterületet gyomtalanított. Még kiemelkedőbb Lackovics Lajos 220—240 százalékos átlagteljesítménye, aki a patalomi és zi- mányi tsz-ek összes kapásnövényeit már kétszer meghuzatta. Hasonló szorgalommal küzd a gyomok ellen Somogyi Dezső is, aki a kercseligeti Búzakalász . tsz 32 kát. hold négyzetesen vetett kukoricáját már harmadszor is megkapálta gépével. Nem volt könnyű feladat a növényápolási szerződéskötési terv teljesítése. A traktorosok becsületes munkája azonban a gépi kapálástól eddig idegenkedő tsz-eket is meggyőzte a kultivátorozás előnyeiről. Nem egyedülálló példa az attalai tsz esete, amelynek tagjai először csak kapásterületük egy- részére szerződtek le, később azonban látva a gépek jó munkáját, 85 hold kapálásra kötöttek pótszerződést. A mosdósi Alkotmánybeliek ugyancsak nagy figyelemmel kísérték a gépi növényápolás bemutatóját: személyes tapasztalataik nyomán 50 hold kétszeri kapálását bízták a gépállomásra. A gépállomás vezetői, dolgozói különös figyelmet szentelnek a gyengébb, a munkaerőhiánnyal küzködő tsz-ekre. így a szabadi Béke tsz-ben a gépállomási dolgozókból alakított 6 tagú brigád végezte a gyomirtást összekapcsolt lakapákkal. Most is ll-en a silózásban és az egyéb munkákban segítenek a tsz-nek. A göllei Uj Élet tsz-nek pedig 2 gépállomási dolgozó nyújtott segítséget a szénabetakarításbar.» Csak örömmel lehet üdvözölni ezt a helyes kezdeményezést, amelynek jelentősége messze túlnő a gazdasági kerekeken —‘ a munkásparaszt szövetség eleven és közvetlen megnyilvánulása. Az eddigiekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy jó kapcsolat alakult ki a gépállomás és a termelőszövetkezetek között. A valóságban azonban más a helyzet: számos tsz — mint pl. a göllei Uj Élet — panaszkodik amiatt, hogy a gépállomáson pontatlan a könyvelés, s így a gépállomás jogtalanul magasabb követeléssel lép fel a tsz-ekkel szemben, s a valóságban el sem végzett munkák díját is követeli. (A göllei Uj Élet a tagok szerint 8 és félezer forinttal tartozik, ezzel szemben a gépállomás több mint 40 ezer forint értékű »elvégzett« munkát mutat ki!) Elengedhetetlenül szükséges, hogy a gépállomás megjavítsa adminisztrációs munkáját, s kerülje el az ilyen elírásokat, amelyek akarva, nem akarva a tsz-ek megrövidítését eredményeznék, s ezen kívül szinte jóvátehetetlen és egyáltalán nem kívánatos következményeket vonnának maguk után. A gépállomás vezetői tegyenek meg mindent, hogy a tsz-ekkel való nézeteltéréseik tisztázódjanak, s a kölcsönös bizalom jegyében végezhessék munkájukat. Erre különösen most, a növényápolás dandárjában, a közelgő kenyércsata idején van nagy szükség, ami a gépállomásnak nagy erőpróbája lesz. Minden jel arra mutat, hogy a fonói gépállomás dolgozói sikerre tudják vinni a dolgozó nép kenyeréért folytatott nagy harcot, hiszen időben és jól felkészültek rá. Kurucz József, Rab Jenő és Vince János jó munkáját dicséri, hogy arató-, cséplő- és erőgépeik, kombájnjaik teljesen kijavítva, bejáratva várják a munkák kezdetét. Biztosították az aratógépek számára a 900 hold területet, s nagy gondot fordítottak az aratógépkezelők kiválasztására is: a legjobb 6 traktoristát küldték el 10 napos szakmai tanfolyamra, akik közül 4 a saját tsz-ében — Kovács Mihály az attalai Magyar- Szovjet Barátság, Gyurisics Elek a szabadi Béke, Szalai Lajos a göllei Lendület, Nagy Lajos pedig a zimányi Béke termelőszövetkezetben — fog aratni. Ez a helyes elosztás növeli az elvtársak felelősségérzetét, s mint gépállomási dolgozók és termelőszövetkezeti tagok, kétszeresen érdekéitek ak aratás lehető legkisebb szemveszteséggel való, gyors elvégzésében. Az arató-kévekötőgépek mellett egyre több tsz megszereti a kombájnt. Tavaly pl. szépen dolgozott a kombájn a szabadi Béke tsz gabonatábláin, s ennek nyomán az idén is kötöttek szerződést a tsz- tagok 68 hold kombájn-munkára. Komoly és felelősségteljes feladat hárul a három új kombájnosra — Bognár János, Nagy János és Orbán József elvtársakra, akik eddig még nem vezettek kombájnt, s az öthónapos iskolán is főleg a kombájn működésének és vezetésének elméletét tanulták meg. Ezért a gépállomás két szerelője, Bán Ferenc és Végh János, valamint Tóth László műhelyvezető az aratás első hetében felülnek a gépre a kombájnosok mellé, s a gyakorlatban adnak nekik segítséget. Az aratásra való felkészüléshez tartozik az is, hogy a gépkezelők a napokban megnézik területüket, majd szombaton átveszik gépeiket és kivontatják azokat a helyszínre, a brigádszállásra, ahol állandó készenlétben várják az alkalmas pillanatot, amely harcba szólítja őket népünk kenyerének betakarításáért. Az aratás megkezdéséig vissza- lévő pár napban fokozott lendülettel, megnövekedett felelősségérzettel dolgoznak a traktorosok a növényápolás sikeréért. Fonyó János, Kiss István és Jezerniczky Géza agronómusok úgy irányítják a munkákat, hogy a héten befejezhessék az aratás előtti gyomirtást. Az aratógép- és kombájnvezetők félnapos műszaki oktatáson vesznek részt, majd a gépműhely dolgozóival együtt még egyszer tüzetesen megvizsgálják gépüket, nehogy az a legszorosabb munkák idején cserben hagyja őket. Ha a fonói gépállomás dolgozói az aratás és betakarítás idején is ilyen jól vizsgáznak, mint a felkészülésből, akkor biztosan megszerzik az idén is az elsőséget megyénk gépállomásai kenyércsatájában. 3ó termés!- aratunk, de még jobb is lehetne Ha végigmegyek termelőszövetkezetünk gabonatáblái mellett, szinte muzsikál a lelkem. Jártunk mi itt a tavasszal is, de akkor nem volt ilyen r.ótás kedvünk. Sóhajtoztunk — nem lesz itt az idén búza, még 20 dkg-mot sem tudunk munkaegységenként osztani. Elkeseredetten mondogattuk: minek erre pétisó, úgyse lesz belőle semmi. De azért mégis rászórtuk. Most itt az aratás, szőkül az árpa, kasza alá érik a búza, de milyen búza? Szinte nyakig ér. Hol vannak a tavaszi sóhajok, együtt örülünk gyönyörű gabonatábláinknak. Van egy darab, amit traktor szántott, .ez a legszebb. Antal elvtárs büszkén mondja: »Itt a fejlett agrotechnika élő bizonyítéka!« Szívet-lelket gyönyörködtető a határunk. Minden növényféleséget megkapáltunk. De nem hallgathatjuk el a hibát sem. Van egy darab kapálatlan répánk is. Hogy kié? A tsz-könyve- lőé. Felét megkapálták a számukra kijelölt répaföldnek, felét otthagyták. Nem fogadták el a számukra kijelölt burgonya-, kukoricarészt sem. Ennek az intézőbizottság gyengesége is oka. Nem dolgozik megfelelően az intézőbizottság, nem fogadnak el szaktanácsot az agronómustól, nem hallgatják meg a pártszervezetet sem. így megtörténik az, hogy az intézőbizottság sokszor az események után kullog. A hiba gyökere a vezetőség szervezetlen munkájában van. Ezt kell megjavítani. Támaszkodniok kell a tagságra, a jó javaslatokra, kezdeményezésekre, meg kell hallgatni a tsz-tagok véleményét, akkor majd nem kell szégyenkezni a hibák miatt. Ne legyen megalkuvó a tsz vezetősége a munkafegyelem megsértői, a közös vagyon eltékozlóival szemben. Tartsák szem előtt: a közösség, a szövetkezet vagyona nem Csáki szalmája, amit el lehet herdálni. Mégegy hiba van termelőszövetkezetünkben, amiről számot kell adni. A szabályzat azt mondja, hogy minden tsz-tagnak 1 kh háztáji területe lehet. Papíron nálunk is így van. A valóságban pedig legtöbb tsz-tagnak 2—3000 négyszögöl háztáji földje van. Es így egy tsz-tagnak havonta öt- ször-hatszor igénybe kell venni a fogatot. Ha ezt elmondjuk a tsz-elnök elvtársnak, nem igen tetszik neki; válasza ez: »kedvet kell csinálni az embereknek«. Nincs egészséges bírálat a termelő- szövetkezetben, mert a tsz-tagok úgy. gondolkoznak: »én nem bántalak téged, de te se bánts engem«. A tsz pártszervezete felveti a hibákat és igyekszik is azon javítani. De munkájának úgy lenne komoly eredménye, ha a tsz pártszervezete és vezetősége együtt dolgozna. így a kányái Petőfi termelőszövetkezet nem a hatodik, hanem az elsők között lehetne a járásban. Tudnánk mi nagyobb és még nagyobb eredményeket is elérni, hisz szorgalmas tsz-tagjaink vannak, olyanok, mint Vaskó István, aki 65 éves, de a cukorrépáját legszebben munkálta meg. Vagy Kuczor István, akinek két munkaköre van: a disznókat eteti és a földeken is dolgozik családjával együtt. Legelőször végezte el a cukorrépaegyelést. Sorolhatnám tovább jó, dolgos tsz-tagjaink nevét, hisz sokan vannak. Meg kell említeni ifj. Maronics József kocsis becsületes munkáját is. Bármikor és bármilyen munkát elvégez ellenvetés nélkül és véleményét sem rejti soha véka alá. Száz szónak is egy a vége: termelőszövetkezetünk tagságával lehetne jó eredményeket elérni, csak helyesen kellene a tsz vezetőségének irányítani. Farkas Istvánné tsz-tag, Kánya. A KAPOSVÁRI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN kifogástalanul kijavított gépek és lelkes aratóbrigádok várnak a munka kezdetére. 550 kát. hold gabonaterületet három brigád aratja. Vállalták augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepének tiszteletére, hogy arz aratást 12 nap helyett 10 nap alatt befejezik és az aratás után azonnal megkezdik a csé plést és a tarlóhántást. Vállalásukat teljesíteni is fogják, mert a brigádnak olyan dolgozói vannak, mint Pintér István, aki most nyerte el az »Állami gazdaságok kiváló dolgozója« címet. A bálványosa Dóssá versenyre hívja a tss-eket Mi, a bálványosi Dózsa termelőszövetkezet dolgozói és vezetősége alkotmányunk ünnepének tiszteletére versenyre hívjuk az ország valamennyi termelőszövetkezetét a begyűjtési tervek teljesítése érdekében az alábbi szempontok szerint. 1. Egész évi sertés-, vágómarha- és tojásbeadási kötelezettségünket június 3l-ig 100 százalékra teljesítjük. 2. Egész évi soványbaromfibe adásunkat augusztus 20-ra teljesítjük. * 3. Kenyérgabona- és takarmánygabonabeadásunkat július 30-ig 100 százalékban teljesítjük. 4. Egész évi adóbefizetési köt elezettségüúket július 15-ig teljesítjük. Kérjük a megyei begyűjtési hivatalt, valamint a pénzügyi hivatalt, hogy a verseny eredményeit a megfelelő időnpontban értékelje. Kassa István tsz-elnök, Burm Károlyné üzemi párttitkár, Bertalan Károly brigádvezető. Gyűjtik a „kísérleti szénát" Somogyvár és Nagybajom határában Az Országos Minőségvizsgáló Intézet kaposvári talajlaboratóriumának dolgozói érdekes kísérletet kezdtek meg ez év tavaszán Somogyvár és Nagybajom határában. Mindkét helyen 10, illetve 12 parcellán próbálták meg, hogy a különböző mennyiségű istálló- és műtrágya milyen hatással van a legelők hozamára. A tudományos kísérletet nagy érdeklődéssel kísérték a legeltetési bizottságok tagjai, akik vállalták a legelők gondozását és a széna betakarítását. Mindkét községben elvégezték már a kaszálást, mintát küldtek az Országos Minőségvizsgáló Intézetnek és most folyik a széna betakarítása. Az eredmény a helyszínen már most megfigyelhető. A gazdákat különösen az lepte meg, hogy a helyesen trágyázott legelők nemcsak több szénát adnak, hanem ezeken a földeken nagyobb tömegben van a szénában a lóhere, szarvashere, rétiper je és egyéb nagyobb tápértékű pillangóstakarmány. A falvak lakóinak véleményét Grót Endre, a somogyvári legeltetési bizottság elnöke fejezte ki a legtalálóbban: »Jövőre helyesen trágyázott legelőnkön már több és jobban tejelő marhákat fogunk tartani.« A taranyi Kossuth tsz vezetősége jól megszervezte a növényápolási munkát. A tagok lelkiismeretesen kivették részüket a közös munkából, egyemberként harcoltak a növény- ápolás csatájának győzelméért. így tudták elérni azt,, hogy valamennyi kapásnövényük második kapálását elvégezték és megkezdték a harmadik kapálást is. A Nagybereki Tőzegkitermelő Uállalaiai dolgozói megvalósítják a kongresszus határozatait A Nagybereki Tőzegkitermelő Vállalat dolgozóiról és vezetőiről bátran elmondhatjuk: becsülettel megálltak helyüket a kongresszusi versenyben és ugyanolyan lelkesedéssel, odaadással dolgoznak ma is tervfeladataik teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért, a pártkongresszus határozatainak megvalósításáért. Hogy menynyire állták meg helyüket a vállalat dolgozói a kongresszusi versenyben, misem bizonyítja jobban, mint az, hegy az első negyedéves tervüket 102.6 százalékra, a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat, melynek értéke 83.304 forint, 210.268 forint értékben teljesítették. Vájjon mi a titka e kiemelkedő teljesítményeknek? .Tó szervezés, helyes műszaki irányítás, de nem utolsósorban a dolgozók lelkesedése, kezdeményezőkészsége, a munkához való jó viszonya, de főként a kormány- programm és a pártkongresszus határozatainak megvalósításáért folyó küzdelem. Hogy az utóbbi hónapokban, illetve hetekben mennyire változott meg a dolgozók viszonya a munkához, mennyire javult a vállalatnál a szervezési munka, a műszaki irányítás, arra példa az, hogy bár az elmúlt években sok nehézséggel küzdött a vállalat, mégis eredményes munkát fejtettek ki. Többek között nem egy esetben előfordult, hogy a megengedettnél -jóval magasabb volt a vállalat termelési költsége. Többízben nehézségeik voltak a termelési tervek teljesítésében, s számtalan esetben küzdöttek munkaerőhiánnyal is. De nehézséget okozott az is, hogy lassan, vontatottan haladt az üzem gépesítése, ez szintén drágította, növelte a vállalat termelési költségeit. Ma azonban már gyökeres változás tapasztalható ezen a területen is. Államunk hathatós segítséget nyújtott a vállalatnak. A nehezebb munkákat és a szállítást gépesítették és mint tudjuk, a gépi munka amellett, hogy gyorsabb, olcsóbb és gazdaságosabb is. Az eredmény máris meg- j mutatkozott. Ma már országos viszonylatban az első tőzegkitermelő vállalatok közé küzdötte fel magát a vállalat és a helyes műszaki irányítás eredményeként ebben az évben már több mint 100 ezer forintos megtakarítást értek el azzal, hogy. á megengedett 60 százalékos nedvesség- tartalommal szállított tőzeg helyett átlagosan 48—49 százalékos nedvességtartalommal szállítják a tőzeget. Hogy a vállalat eredményes munkát végzett-e, azt lemérhetjük azzal is, hogy január 1-től június 15-ig terjedő időben az üzemi nyereség egyré- szét a 26 ezer forintos önköltségcsökkentésiből akarták elérni, ezzel szemben a fenti idő alatt 292.300 forinttá! csökkentették az önköltséget. A nagyarányú gépesítés eredményeként elérték, hogy — tekintve,- hogy csökkent a termelési költség — országos viszonylatban a legolcsóbban tudják szállítani a tőzegkorpát, melyet amellett, hogy a mezőgazdaságban, a mezőgazdaság terméshozamának növelésében, például fekál- keverésre, vagy szervestrágyák javítására, illetve keverésére használunk, de felhasználjuk vasúti mozdonyok fűtésére és pakura-tüzelésre is. Ezenkívül nagymértékben használják a tőzegkorpát az acél- és vasöntödékben magkészítéshez, valamint a sportpályák salakozásához is, melynek használatával ruganyossá teszik a sportpályát. Már ezek a tények is igazolják, hogy a vállalat jelentős szerepet tölt be nemzetgazdasági szempontból, főként a mezőgazdasági, termelés fellendítése érdekében, de mindezt még fokozza az, hogy a tőzegkorpa mellett jelentős mennyiségű, közel 4000 vagon lápi-meszet ad a Nagybereki Tőzegkitermelő Vállalat népgazdaságunknak, s ezen keresztül a mező- gazdaságnak, melyet főként a dunántúli szikes, savanyú talajok meszezé- sére, javítására használunk fel. Emellett nagyobb mennyiségű szeletes tüzelő-tőzeget is termel a vállalat, mellyel nagyban hozzájárul a vállalat a háztartási tüzelőszükség-, let kielégítéséhez is. A Nagybereki Tőzegkitermelő Vállalat dolgozói látják, érzik munkájuk jelentőségét. Tudják, hogy pártunk III. kongresszusának határozatai az ő munkájukban is új fejezetet jelentenek. Megértették azt, hogy az ipari dolgozók és a dolgozó parasztság szövetsége, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása érdekében az elkövetkező időben még jobb munkát kell végezniök, tovább kell fokozniok a vállalat termelékenységét. Fokozniok kell a harcot a termelési költségek csökkentéséért, hogy mindenkor büszkén mondhassák: »mi is aktív részesei vagyunk a kongresszus határozatainak megvalósításáért, a népjólét növeléséért folyó harcnak«.
