Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-23 / 121. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 május 23. A fonói gépállomás dolgozói a tsz-ek megszilárdításáért, a kongresszusi hét sikeréért Az elmúlt hét egyik napján — ahogy Kinyár Sándor elvtárs levelében beszámol — a fonói gépállomáson tanácsülést tartottak a gépállomás ve­zetői, kiváló dolgozói, a körzetükhöz tartozó tsz-ek elnökei és a községek tanácselnökei részvételével. Az értek ezletnek az volt a célja, hogy megvi­tassák, milyen segítséget tud nyujta ni a gépállomás a tsz-eknek a soron- lévö feladatokhoz, elsősorban a növ ényápoláslioz, s ezen keresztül a tsz-ek jobb eredményeinek eléréséhez, a tsz-ek megszilárdításához. A beszámolót Duics János elv­társ, a gépállomás igazgatója tar­totta. Bevezetőben vázolta a kor­mány programmja és a mezőgaz­dasági határozat megjelenése óta elért eredményeket. Beszélt arról, hogy mind a termelőszövetkezeti, mind az egyénileg dolgozó parasztok termelési kedve je­lentősen megnövekedett, ami megmutatkozik abban, hogy á kedvezőtlen időjárás ellenére gyorsan és jóminőségben végeztek az időszerű tavaszi munkákkal. Ebben különösen jó példát mutat­tak termelőszövetkezeteink, ame­lyek fokozottabb mértékben vet­ték igénybe a gépállomás segít­ségét. Ezután elemezte a termelőszö­vetkezetek belső életét. Rámuta­tott arra, hogy a párt júniusi hatá­rozata és a kormány programmjá- nak megjelenése után a kulákok egyre arcátlanabbul támadást in­dítottak tsze-ink ellen. Arra Irá­nyult minden mesterkedésük, hogy a tsz-nek előbb felajánlott földjeiket, gazdasági felszerelései­ket és épületeiket visszavegyék s megingassák a tsz-ekbe tömörült parasztoknak a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás előnyeibe ve­tett bizalmát, s ezzel rést akartak ütni a virágzásnak induló tsz- mozgalmunkban. Voltak olyanok, akik hallgattak a kulákszóra, s be­adták kilépési nyilatkozatukat, de tsz-eink döntő többsége kiáll­ta a tűzpróbát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy befejeződött a kulákok elleni, a tsz-ek megszilárdításáért folyta­tott hare. A jövőben még inkább fokoznunk kell erőfeszítéseinket a tsz-ek megvédéséért és kíméletle­nül fel kell lépnünk az osztály- ellenség bomlasztó tevékenységé­vel szemben. A tsz-ek megszilárdításának erős fegyvere a jóminőségben és az időben elvégzett fhező- gazdasági munka, ezen belül most elsősorban a gondos nö- , vényápolás. Ebben a gépállomás minden eddi­ginél hathatósabb segítséget nyújt a szövetkezeti parasztoknak. Duics elvtárs beszámolóját egy kedves kis jelenet szakította fél­be: a fonói úttörők maroknyi cso­portja jött köszönteni az értekez­letet, kis kezükben nagy virágcso­korral. Mind a gépállomások dolgozói­nak, mind a tsz-ek tagjainak na­gyobb felelősséget kell érezniök a szövetkezet közös vagyonának, gazdaságának megőrzése, s tagsága boldog jövőjének biztosítása ügye iránt. Különös gondot kell fordí­tani — folytatta* Duics elvtárs — a gyengébb termelőszövetkezete­ink megsegítésére és megerősíté­sére. Ezek a tsz-ek csak akkor tud­ják leküzdeni az'előttük álló ne­hézségeket, ha gépállomásaink, párt- és állami szerveink fokozot­tabb segítséget nyújtanak nekik. Befejezésül a pártunk III. kon­gresszusát megelőző nagy készülő­désről beszélt az igazgató elvtárs. Ezt a népünk életében oly fontos eseményt a gépállomás dolgozói is a termelésben elért kimagasló tel­jesítményeikkel köszönthetik a legméltóbban. Kérte a gépállomás dolgozóit, a kongresszusi héten, de a jövőben is, úgy dolgozzanak, hogy munkájukkal hozzásegítsék tsz-einket a magasabb termés- eredmények eléréséhez. A beszámolót számos értékes hozzászólás követte. Kovács veze- tő-agronómus, Taraszenkó János főgépész, Nagy József, a büssüi tsz elnöke, Kesztyűs József, a kercse- ligeti tsz párttitkára és még töb­ben a kongresszusi hét sikeréért, a tsz-ek megszilárdításáért ví­vott harc feladatairól beszél­tek. Majd a gépállomás lelkes trakto­ristái — köztük Somogyi Dezső és Szalai Lajos elvtársak — mondták el egyszerű, keresetlen szavakkal a kongresszusi hét tiszteletére tett vállalásaikat. Egyszerű szavak vol­tak ezek, de belőlük kiérződött a párt iránti szeretet, s a tsz-ek meg­szilárdításáért érzett felelősség hangja. Az értekezlet részvevői azzal tá­voztak a kultúrteremből, hogy az itt hallottakat maradéktalanul megvalósítják. Az értekezlet megtartása óta mindössze négy-öt nap telt el, de c rövid idő alatt is kimagasló eredményeket értek el a gépállomás dolgozói. A kongresszusi héten mintegy 2C0 kát. hold növényápolást végeztek a tsz-ek földjein. Ebben a munkában példásan helytálltak Somogyi Dezső és Gyurisics Elek traktorosok. A cséplőgépek határ­idő előtti kijavításáért dicséret és elismerés illeti idős Bán Ferenc elvtársat. A gépállomás dolgozói azzal akarják tetézni eddigi munka­sikereiket, hogy a kongresszus előtti napon, ma kongresszusi őrséget állnak. A mii járás dolgozó parasztjai lEljísílsli ícngresszirsi siásisl - ai adólizelésiren isi Üzemi és mezőgazdasági dolgozóink valamennyien megértették a kon­gresszusi verseny jelentőségét és minden igyekezetükkel azon voltak, hogy becsülettel valóraváltsák adott szavukat. A marcali járás dolgozó parasztjai nemcsak a mezőgazdasági .munkák időbeni végzésére s a beadá­si kötelezettség határidő előtti tel­jesítésié tettek., fogadalmat, hanem adófizetési tervük teljesítésére 's. Fogadalmuk valóraváltás.áért példá­ban helytálltak. Május- 21-ig második negyedévi adóbevételi tervüket 83 százalékra teljesítették, s így foga­dalmukat 3 százalékkal túlszárnyal­ták. A marcali járás sikereinek,, az a titka, hogy a dolgozó parasztok meg­értették fáz adófizetés jelentőségét, s határozottan követelték az illetékes szervektől, hegy a törvényes köte­lezettségük teljesítéséről megfeled­kezett gazdákat is rábírják adófize­tési kötelezettségeik teljesítésére. Dicséret és elismerés illeti a járás dolgozó parasztjait, a járási tanács pénzügyi osztályának dolgozóit. Az eredmények elérésében nagy érdeme van Harmath Mihály pénzügyi osz­tályvezető elvtársnak, aki járása te­rületén jól szervezte és irányította a bevételi terv teljesítésével kapcsola­tos munkákat. Az eredményekhez nagyban hozzájárult a járási pártbi­zottság hathatós segítsége, amely jó politikai felvilágosító munkával biz­tosította, hogy elsősorban a kommu­nisták mutassanak példát az adófi­zetés teljesítésében. A marcali járás dolgozó parasztjai a j ólvégzett munka, s a pártnak a<fott szó teljesítése boldog tudatá­ban ünnepelhetik pártunk III. kon­gresszusát. Becsületes helytállásuk­kal nagymértékben hozzásegítették megyénket ahhoz, hogy az utolsók közül a negyedik helyre került ,a megyék között folyó országos adó­fizetési versenyben. A kongresszusi verseny utolsó előtti Szakasza véget ért. Kemény küzdelem folyik a kongresszusi zászló megnyeréséért járásaink, községeink, tsz-eink, gépállomása­ink és állami gazdaságaink között. Napról-napra1 újabb győzelmek, újabb munkahőstettek születnek; beadási kötelezettség teljesítésével, a növényápolási munka befejezé­sével ünnepelnek dolgozóink, kö­szöntik a pártkongresszust. A Megyei Pártbizottság kon­gresszusi versenyzászlajáért folyó küzdelemben a járások közötti versenyben továbbra is a tabi já­rás tartja az első helyet. A járás párt- és tanácsszervei jól mozgósí­tanak a tervek maradéktalan vég­rehajtására, a dolgozó parasztok, tsz-tagok szorgalmasan dolgoznak, becsülettel eleget tesznek állam iránti kötelezettségeiknek. A második helyre a marcali já­rás került, míg a fonyódi járás egy hellyel hátraszorult. Szép eredményt értek el a csurgói já­rásban mind a beadás teljesítésé­ben, mind a mezőgazdasági mun­kákban: a járás a hetedik helyről a negyedik helyre küzdötte fel magát. Még lelkesebb, megfeszített munkára van szükség és az elsők közé kerülhet a csurgói járás. A nagyatádi járás továbbra is tartja az utolsó helyet; a járásban nem hozott lendületet, eredményeket a kongresszusi verseny, a kongresz- szusi hét sem, nem születtek szép eredmények, amelyekkel köszönt, hetnék pártunk III. kongresszusát. A következő hét döntő jelentő­ségű lesz a kongresszusi verseny­ben. Most dől el, hogy ki lesz az első, kié lesz a Megyei Pártbizott­ság kongresszusi versenyzászla­ja, ki lesz a boldog tulajdonosa a megye első járása, el­sőv tsz-e, első községe, else gépállomása, első állami gazdasági megtisztelő címnek. Fokozott mun­kára van szükség, lelkes verseny- szellemre, olyanra, amely napról- napra, óráról-órára újabb győzel. meket, újabb nagyszerű eredmé­nyeket hoz. Tsz-tagjaink, dolgozd parasztjaink érezzék kötelességük­nek az állam iránti kötelezettség teljesítését, ügyeljenek tsz-ük, községük, járásuk becsületére, ne hagyják, hogy a kongresszusi ver­senyben lemaradjanak. Induljanak tehát utolsó rohamra megyénk mezőgazdasági dolgozói a Megyei Pártbizottság kongresszusi ver­senyzászlajáért, hogy büszkén je­lenthessék a jövő héten, megtet­tünk mindent annak érdekében, hogy pártnak adott szavunkat va- lóraváltsuk, — s valóra is váltot­tuk. Az összesített értékelés alapján a járások sorrendje a következő: 1. tabi, 2. marcali, 3. fonyódi, 4. csurgói, 5. kaposvári, 6. barcsi, 7. siófoki, 8. nagyatádi. A községek közötti versenyben továbbra is Lengyeltóti tartja az első helyet; még nagyobb .lendü­letre, fokozottabb munkára van szükség és véglegesen megőrizheti az elsőséget. A ladi gépállomás dolgozói már több hét óta őrzik a Megyei Pártbizottság versenyzász­laját. Vigyázzanak a zászlóra to­vábbra is, jó munkájukkal őriz­zék meg, hogy végleg, ők lehesse­nek annak boldog tulajdonosai. Az állami gazdaságok közül a csii- lagpusztai tört az élre. A tsz-ek közötti versenyben a fülecspusztai Kossuth tsz-től elnyerte az elsősé­get a vityapusztai termelőszövet­kezet és a megye legjobb termelő- szövetkezete lett a kongresszusi versenyben. KÉT FALU — EGY CÉL — »Balaton« elnevezéssel újfajta cigarettát hoz forgalomba a Magyar Dohányipar. Az új, jóminőségű ci­garettát nagyobb mennyiségben a Balaton melletti üdülőhelyeken hoz­zák forgalomba. Hegedűs Ferenc úgy tett, ahogy szíve diktálta KW EGEDÜS FERENC magas, szi­■*-* kár ember — deres haja, s a homlokon ülő mély barázdák elárul­ják, hogy túl van már élete delén. Ezenkívül még annyit tudnak róla a kaposgyarma iák: nem híve a sok be­szédnek, elvégzi a do'gát a 9 hold földjén, de más tanácsát néni igen kéri. Szűkszavúsága miatt a rosszhi­szemű emberek azt vé ik róla, hogy „büszke“, vagy mivel a tanácsülése­ken és gazdagyűléseken sem igen hallatja hangját, „emaradott, nem ért a politikához“. Ö persze keveset ad a rosszindulatú emberek vélemé­nyére, megállapításaira — úgy tesz, ahogy azt szíve és esze diktálja. — Én tudom, hogy mit érzek és mit cselekszem — gondolja magában — akárhogy mondja más. Még a tavasz elején, amikor az egyik tanácsülésen vagy 25 gazda fel- szólalt és vállalást tett a III. párt- kongresszus tiszteletére, Hegedűs Fe­renc csak hallgatott. Úgy vélte, most is, mint máskor: jól meg kell fontol­ni, mielőtt valaki valamit kimond- Hát fontolóra is vette a dolgot, s bár spnkinek sem mondta el, de tudatá­ban ott élt a szilárd elhatározás: ő sent marad ki a kongresszusi ver­senyből. Megmutatja, hogy ő is van olyan becsületes ember, mint akik vállalásokat teltek. — Anyjuk, mától kezdve jobban etesd ti. süldőt — mondta határozott hangon feleségének a tanácsülést kö­vető reggelen. — Tojásból és barom­fiból pedig igyekezz leróni az adóssá­got. — De hiszen csak szeptemberre kell beadni ;t hízót — méltatlankodott az asszony. — Nem várhatunk addig — mondta kurtán Hegedűs, gazda. —■ Most nem mindegy ám, hogy előbb vagy utóbb! — Hát jó, előbb le lesz a gond . . • — válaszolt beleegyezően az asszony, mivel régi meggyőződése, hogy férje elhatározása mindig helyes. AZÓTA HOSSZÚ HETEK, hóna- pok múltak .el, s a süldő egyre jobban gömbölyödött. Ez idő alatt Itégedüs Ferenc sokszor meghánytö­retette magában a tanácsülésen, hal­lottakat: „A pártkongresszusnak nagy jelentősége Van az egész ország életében“ — idézte fel többször magá­ban a tanácsé'nők szaváit. — „A III. pártkongresszus. újabb hatalmas lé­pést fefent hazánk ' erősödése, , egész dolgozó népünk, jóléte emelésének ér­dekében“ ... A falu dölgózóinak legszebb, legnemesebb cse'ekedete az lehet, ha, :ió munkával, kötelességeik pontos teljesítésével köszöntik a III. pártkong rossz üst“. Majd arra gondolt:. Ta'án mégis jó lett volna- szólnom a tanácsülésen, hogy e'őbb be akarom adni a sertést, mini ahogy annakidején tervezte a ta­nács. Ej, de minek mondogassam előre, ráérek akkor is — vetette el e’öbbi gondolatát. — Abban aztán senki sem akadályozhat meg — vi­gasztalta magái — hogy előbb telje­sítsem állam iránti kötelességemet. Naponta figyelte, hogy hájasodik a silldö s mihe'yt a zöldtakarmány elő­bújt, mindig adott neki egy keveset a jó lucernából, hogy még nagyobb étvágya legyen az állatnak. Féltő gonddal vigyázott arra, hogy a hízó­nak baja ne essék és mindenre képes lett volna azért, hogy az mielőbb megüsse a kívánt súlyt. A napokban aztán Hegedűs Ferenc azzal állított be a tanácsházhoz, hogy tojásból és baromfiból beadta, félévre a kötelezőt és most a Jiizotisertést.is be akarja adni egész évre. — Nagyon szép do'og ez, Hegedűs bácsi — mondta, elismeréssel Pozsár János tanácselnök — de úgy tudom, hogy magának szeptemberre írtuk elő a hízottsertésbeadást és a kongresz- szus tiszteletére sem tett vállalást... — Ezt én mind tudom — mondta határozottan Hegedűs gazda — nem is mondtam senkinek, hogy mit vál­lalok, de úgy érzem, én sem vagyok mostohagyereke az országnak, akkor hát a. kötelességteljesítésben sem, ma­radhatok hátrább, mint azok, akik vállalást tettek annakidején. A NÉHÁNY EGYSZERŰ, de me­leghangú szóból kicsendült mindaz, amit Hegedűs Ferenc érzett, amit nem tudott szavakban kifejezni: bár titokban, de ö is becsülettel ké­szült megünnepelni a III. pártkon­gresszust. SZOCS FERENC. községet szorgalmas, jó gazdák lakják. A dolgozó parasztok tud­ják, hogy bő termést csak úgy vár­hatnak, ha jól megmunkálják a földet, időben elvégzik a mezőgaz­dasági munkákat. A szenyériek Somogybán a legelsők közt végez­tek a tavasziak vetésévé! és jól ha_ lad már a növényápolás is. Az eredmények elérésében nagy részé van Németh Imre tanácselnöknek, aki gyakran járja a hátárt és ser« kenti a község dolgozó parasztjait a munkára. Mái- a burgonyát és ku­koricát kapálják a szenyéri határ­ban és azt akarják a szorgalmas dolgozó parasztok elérni, hogy a látogató ne találjon egyetlen szál gazt sem földjeiken. Az állam iránti kötelesség telje­sítése miatt sem akarnak szégyen­kezni a szenyériek. A pártkon­gresszus tiszteletére vállalták, hogy öthavi tervüket mindenből hiánytalanul teljesítik. Vállalásu­kat becsülettel valóra is váltják: tojásból 101 százalékra, vágómar­hából 133 százalékra teljesítették tervüket és néhány százalék van csak vissza a baromfi- és sertésbe­adás teljesítéséből. Illés Ilona be­gyűjtési előadó a tervfelbontási munka mellett szakít időt magá­nak arra is, hogy felkeresse a hát­ralékos dolgozó parasztokat és ser­kentse őket kötelességeik teljesíté­sére. Példaképül szolgálhat a község dolgozó parasztjai előtt Si_ mór. István, Győréi Lajos, Gazda Ferenc dolgozó parasztok állampol­gári fegyelme, akik esedékes be­adásukat mindenből túlteljesítet­ték. Példát vehetnek róluk Káplár István (vörös) 5 holdas dolgozó pa­raszt és Bepisilt Sándor 8 holdas, akik még semmit sem adtak be- adásultba. Káplár István „felesle­gesnek“ tartja a beadást. De váj­jon hol van a becsület? A község becsülete? Mit szólna Káplár Ist­ván, ha a munkásosztály js azt mondaná: felesleges árut adni a falunak. Fogjanak össze a Győréi Lajo­sok, a becsületes dolgozó parasztok és győzzék meg a Káplár Istváno­kat kötelességeik teljesítéséről s ha a szép szó nem használ, a ta­nács alkalmazza velük szemben a törvény szigorát. megyénk egyik kis ! községe. A fah» lakóinak hangyaszorgalma és jó munkája azonban nemcsak So­mogybán, hanem országszerte is ismestíé vált. Már hetekkel ez­előtt megírta róluk a „Szabad Nép“, hogy az országos verseny­ben az első helyet szerezték meg magúknak a mezőgazdasági mun­kákban elért kimagasló eredmé­nyeikkel. A sikerek kovácsolásában nagy érdeme van Nagy Mihálynak, a mezőgazdasági állandó bizottság elnökének és Novák Józsefnek, a termelési bizottság elnökének, aki személyes példamutatásukkal agi­táltak, elsőkként kezdtek meg a tavaszi szántás-vetést. Példájukat többen követték, Gazda György, Kapitány János és még sokan má­sok késedelem nélkül hozzáfog­tak a barázdák hasogatásához. A termelési bizottság gondot fordí­tott arra is, hogy a fogattal nem rendelkezőknek segítséget nyújt­son: az ő földjeiket is időben fel­szántották és bevetették. Április 28-án a határszemle-bizcttság nem talált talpalatnyi műveletlen és bevetetlen területei sem a 867 hol­das határban. Terméshozamuk növelésére fel­használják a vörsiek a fejlett agro­technikai módszereket: őszi gabo­náik negyedrészét fejtrágyázták, kukorica- és burgonyaföldjeiket még a kelés előtt fogasolással meg- porhanyították és amint az idő en­gedte, harcot indítottak a gyomok ellen. Pártunk harmadik kongresz- szusának tiszteletére a növényápo­lás gyors, jóminőségű ápolásában akarnak kimagasló eredményt el­érni. A cukorrépa és a mák sara- bolásán és egyelésén már túl­vannak, s egyéb kapásnövényeik első kapálási munkáival is a na­pokban elkészülnek. A begyűjtési tervek teljesítését azonban nem tarják annyira szív­ügyüknek a vörsi dolgozó parasz­tok, mint határuk rendberitartását. Értek ugyan cl eredményt a be­adásban is, de a sertésbeadásban még csak 40 százalékra állnak. Még sok kívánni valót hagy maga után begyűjtési munkájuk. Ren« dezzék a sertésbeadásban is tarto­zásukat a vörsiek, hogy (méltók legyenek országos jó hírnevükhöz. 6 Élsó toliam a Megreí Pértbizoltsáy kongresszusi myzászlaiáértj! ______ftaenyér Vörs

Next

/
Thumbnails
Contents