Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-19 / 117. szám

2 SOMOGYI NÉPILAP Szerda, 1954 májas 19. Az „Új Kína66 hírügynökség különtudósító ja a genfi értekezlet első zárt üléséről Géni. Sen Csien-tu, az »Uj Kína« hírügynökség különtudósítója írja: Genfben hétfőn zárt ülésre került sor az indokínai kérdésben, miután a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió küldöttségének po­zitív javaslatai meggyorsították az indokínai béke helyreállítása irányá­ban történő előrehaladást. Ugyanak­kor azok az amerikai és francia je­lentések, amelyek szerint a franciák diplomáciai úton »közvetlen magas- színvonalú tárgyalásokat« javasoltak Washington és Párizs között az ame­rikai beavatkozás kérdéséről, kétsé­gessé teszik, hogy a Laniel-kormány őszintén óhatja-e a genfi értekezlet gyors előrehaladását. A zárt ülések fejleményeit nem hozzák nyilvánosságra, de várható, hogy kommentálni fogják Eden öt kérdését. Molotov szovjet külügymi­niszter az inddkínai kérdéssel fog­lalkozó előző ülésen kijelentette, hogy a szovjet küldöttség minden bizonnyal leszögezi álláspontját, de rámutatott: nem hozza közelebb a probléma megoldását, ha ezekre a kérdésekre korlátozzák a tanácsko­zásokat és kikerülik a katonai és politikai természetű problémákat, amelyeket az indokínai fejlemények már úgyis felvetettek. A francia sajtó erősen bírálja Bi- dault külügyminisztert azért a kísér­letért, hogy javaslatát csupán kato­nai kérdésékre korlátozza és kire­keszti a probléma politikai vonatko­zásait. A francia sajtó bizonyos ré­sze ebben azt látja, hogy a külügy­miniszter nem óhajt megoldásra tö­rekedni és még ha a közvélemény nyomása alatt, kénytelen is hozzá­járulni a tűzszünethez, ezt csakis azért teszi, hogy lélekzetvételhez jus­son. Egy másik fontos kérdés, amely megoldásra vár a zárt üléseken, a megegyezések nemzetközi ellenőrzé­sének kérdése. Fám Van Dong nyolc pontból álló javaslata lehetővé teszi a mindkét fél számára tisztességes fegyverszünetet. Molotov szovjet kül­ügyminiszter javaslata értelmében az ellenségeskedések beszüntetésére vonatkozó egyezmény végrehajtását egy semleges felügyelőbizottság meg­alakításával biztosítanák. Más hatalmaknak még állást kell foglalniok ehhez a javaslathoz, va­lamint ahhoz, hogy a szovjet kül­döttség elvben elfogadta azt a fran­cia javaslatot, hogy e létrejövő egyezményeket a genfi értekezleten részvevő országok szavatolják. A »New York Herald Tritane« már utalt arra, Amerika érdeklődik az iránt a francia javaslat iránt, hogy bármely szavatosságot vállaló ország »megfelelő intézkedéseket« tehessen az egyezmény megszegésé­nek megtorlására. Genfi megfigye­lők rámutatnak, ez1 szélesre tárná a ■kaput bármely szavatosságot vállaló ország — így például az Egyesült Államok — számára, hogy »egyez- ményszegések« ürügyével folytathas­sa és kiterjeszthesse a háborút. A legutóbbi amerikai kísérletek, amelyek az úgynevezett amerikai- francia tanácskozások révén indokí­nai beavatkozásra irányulnak, azt mutatják, hogy Dulles nem tanult a genfi értekezlet megnyitása előtt el­szenvedett »diplomáciai vereségből« és csupán az érdekli, hogy a »kollek­tív biztonság« örve alatt délkelet­ázsiai agresszív tömböt hozzon lét­re. A világ közvéleményének figyel­me most a zárt ülések felé fordul, amelyek a béke vagy a háború foly­tatódása felett döntenek Indokíná­ban. Laliiéi nem merle kitűzni az „európai védelmi közösség“ ratifikálásával kapcsolatos nemzetgyűlési vitát Párizs (MTI). A francia kormány egy hónapja — április 15-én — minisztertanácsot tartott, amelyen elhatározta: május 18-án a parla­menti csoportok elnökeinek érte­kezletét felkéri, intézkedjék, hogy a nemzetgyűlés azonnal vitát kezdhessen a bonni és párizsi egyezmény ratifikálásáról. Laniel annakidején erre vonatkozóan ha. tározott ígéretet is tett a Párizs­ban járt Dulles-nek. Május 18-a elkövetkezett és a francia kormány semmi jelét nem mutatta' annak, hogy az április 15- én beharangozott lépést megteszi. A nyugati sajtó a kormány in­gatag helyzetével hozza kapcsolat­ba a halasztást. A kommentárok rámutatnak az úgynevezett előzetes feltételek kérdésére is. Laniel ugyanis, hogy az »európai védelmi közösség« polgári ellenzékét valamiképpen meggyőzze, »előzetes feltételek« teljesítéséhez kötötte a ratifikálási vita megkezdését. Ilyen feltétel volt a Saar-vidék helyzetének rendezése Nyugat-Németország és Franciaország között. A Saar-kér- désről egy hónapja rövid tanács­kozás volt Bidault és Adenauer között. Miután a nézeteket nem tudták összeegyeztetni, ezt a ta­nácskozást Schumann francia kül­ügyi államtitkár és'Hallatéin bon­ni külügyi államtitkár folytatta, hogy ezután megfelelő időben is­mét Bidault és Adenauer elé ke­rüljön a kérdés. Bidaultnak és Adenauernek kedden Strasfoourg- ban kellett volna találkoznia az »Európai tanács« ülésszakán. Adenauer — aki az ülésszak el­nöke — többször intézett kérlelő­hangú meghívást Bidaulthoz és Edenhez is Genfbe, hogy feltétle­nül menjenek el a strasbourgi ülésszakra, de a két külügyminisz­ter —jí svájci lapok értesülése szerint— ezt visszautasította' az­zal, hogy »egy napra sem hagy­hatják el a nagyjelentőségű genfi . értekezletet.« Az indokínai háború és az amerikai üzlet Moszkva. Az »Izvesztyija« vasár­napi számában közli B. Kuzinnak »Az indokínai háború és az amerikai üzlet« című cikkét. Kuzin többi kö­zött a következőket írja: Az Egyesült Államok külpolitiká­jának irányítói arra törekedve,- hogy • igazolják az indokínai háborúba való egyre szélesedő beavatkozásu­kat, nem fukarkodnak »az ázsiai népek szabadságának védelméről« szóló frázisokkal. Az amerikai mo­nopolisták egyre nyíltabban beszél­nek az indokínai háború céljairól. Nem tartják szükségesnek leplezni azt, hogy számukra az indokínai ka­land lehetőséget nyújt magas profit­juknak a közelgő válság körülményei között történő megőrzésére. »Sokkal mélyebb gazdasági ha­nyatlás küszöbén állunk,.mint 1949- ben ... És semmi olyan uj eszközt nem ismerünk, amely serkentené ter­melésünket . . . Ha azonban Indokí­na új Koreává válik, gazdaságunk újra ugyanúgy felfelé fog ívelni, mint 1950-ben« — ezt írta cinikusan a »Wall Street Journal« április 13-án az amerikai üzletemberek nyilatko­zataira hivatkozva. Megjegyzések az angol akóházban Churchill nyilatkozatához London (MTI). Churchill hétfőn délután az alsóházban nyilatkozatot •tett az angol kormány álláspontjáról a délkeletázsiai katonai paktum kér­déséről. A miniszterelnök nyilatko­zata után több hozzászólás hangzott el, amelyekre Churchill azonnal vá­laszolt. Bevan kijelentette: Általános he­lyesléssel találkoznék a délkeleti ázsiai elrendezés olyan megerősítése, amelyben India és Kína is részt venne a béke biztosítása érdekében. Általános felháborodással találkoz­nék azonban minden olyan kollektív biztonsági egyezmény, amelynek cél­ja Kína bekerítése lenne. Churchill: Ezt szem előtt fogom tartani. Desmond Donélly (munkáspárt) megkérdezte Churchillt: Vájjon ha­tározott és szilárd biztosítékot ad- hat-e a miniszterelnök arra nézve, hogy a genfi értekezlet eredményé­nek ismerete előtt a kormány nem tervez semmiféle katonai beavatko­zást Indokínában? Churchill: Azt hiszem, ez világo­san kitűnt nyilatkozatomból. Strachey volt munkáspárti had­ügyminiszter hangoztatta: A délke­letázsiai nemzetek biztonságát sza­vatoló egyezmény lényeges előfelté­tele, hogy ezek a nemzetek maguk kívánják a szavatosságokat. Nagyon kétes értékű politika lenne olyan; népeket biztosítani, amelyek nem akarják, hogy biztosítsák őket. Churchill: Ezt a pontot kétségtele­nül meg fogjuk említeni a tanács­kozások során. ★ A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG TAPASZTALATAIBÓL* Több terméket az országnak! „GABONA NÉLKÜL NINCS DISZNÓHÚS“ A szovjet nép ssk jó közmon­dást, szállóigét ismer a gabonáról: „Mindennek a gabona az alap­ja“, „Ahol a gabona — ott a bő­ség“, „Nyáron érik a gabona,- de télen látjuk a hasznát“, stb. E közmondások kifejezik a gabo­na iránti megbecsülést és szerete­ted Gabona nélkül lehetetlen he­lyesen fejleszteni a mezőgazdasá­got. Csakis a gazdag gabonater­més vezethet bőségre a többi ter­melési ágban is. A gabonára való­ban télen-nyáron egyaránt szük­sége van az embernek. A gabona egyik igen fontos sze­repéről beszél ez a még új, tavaly született közmondás: „Gabona nél­kül nincs disznóhús“. A közmon­dás a tambovi Kalinyin kolhozból ered. Megszületéséhez nagy ese­mények fűződnek. Egy év előtt még a Kalinyin kolhoz a legelmaradottabb kolho­zok közé számított a kerületben. Az állattenyésztés eredményeivel sem lehetett dicsekedni. ■ Vávila Kapnyin, a kolhoz új el­nöke és Jekatyerina Karunyenko agronómus, ákik a közelmúltban fejezték be a mezőgazdasági technikumot, nyomban a helyes utat választották: kiszélesítették a búza vetésterületét, először ültet­tek ,,csakinszki gyöngyszem“ és hibridkukoricát a kolhozban, amely hektáronként csaknem 30 mázsát fizetett. A helyes agro­technikának, a gondos növényápo­lásnak, a trágyázásnak meg is volt az eredménye: tavaly az összgabo- natermés csaknem két és félsze­resére növekedett. Ezután fejlő­désnek indult a közös gazdaság minden üzemága, különösen az ál­lattenyésztés. Megnövekedett az állatállomány, emelkedett a tejho­zam. A kolhoz a Ms, különösen a. disznóhús eladásából egyre több .jövedelemre tett szert. Vaviía Kapnyin elnök a követ­kezőket mondja: Az egész kerületben csodaként emlegetik, ami . a ' legutóbbi esz­tendőben kolhozunkban végbe­ment. Például mostanában már az összes környékbeli faluból hozzánk járnak malacokért. A malacok erősek, jól tápláltak. A legszeré­nyebb számítás szerint idén csu­pán egyetlen sertésfarm kb. 80 ezer rubelt jövedelmez: Miben rejlik hát a „csoda tit­ka?“ Mi annak az ugrásszerű fej­lődésnek az oka, amelyet a kol­hoz egy év alatt megtett? Egyetlen oka van: a kolhozpa­rasztok bő termést takarítottak be a gabonafélékből és így nagymeny- nyiségű szemestakarmányt bizto­sítottak az állatállománynak. így keletkezett aztán az új közmon­dás is, mert a kolhozparasztok saját szemükkel látták: ha van gabona’ — bőven van disznóhús is. ■ Ez az eset nem kivétel. A gabo­naféléknek, mint takarmánynak, a jelentősége határtalan. A tudósok például kiszámították, hogy a bü- !za őrleményének egyötöd részét itakarmányozási célokra lehet for­dítani. Ilyen állati takarmány pél­dául a kojpa, amely elsőrangú, fe­hérjében gazdag koncentrált ta­karmánynak számít. Nézzük, milyen lehetőségek rej­lenek pl. egy kilogramm búzakor- pában? Ha fejőstehénnel etetjük fel, akkor egy kiló búzakorpa há­romnegyed liter tejet jelent. Ha hízóba fogott állattal etetjük fel — 75 gramm húst jelent. Szalon­nára hizlalt sertésnél 110 gramm disznóhúst jelent. A nagyatádi járási DISZ-bizottság a kongresszusi vállalások sikerére mozgósít A legutóbbi DISZ megyebizott­sági ülés tárgyalta a nagyatádi já­rás DISZ-szervezeteinek pártunk III. kongresszusára tett felajánlá­sainak teljesítését. A nagyatádi járás diszistái, fia­taljai lelkesen készülnek pártunk III. kongresszusára. A DlSZ-szer- vezetek közül 40-ben 450 fiatal tett felajánlást, amelyet tettek is követtek: A kutasi állami gazdaság fia­taljai 120 százalékos átlag teljesítményt vállaltak, eddig 135' százalékra tel­jesítették vállalásukat. Két fiatal traktorista: Kovács István és vál­tótársa már 1954. éves tervét tel­jesítette. A nagyatádi gépállomás DISZ-fiataljai a' gépjavítási munkákat határidő előtt 5 nappal befejezték és 5 erőgép kijavításával 40 ezer forint megtakarítást értek el. A járás fiataljai eddig 6040 kát. holdon végezték el a fej trágyá­zást, megtisztítottak 2705 kát. hold legelőt. A.fiatalok társadalmi mun­kával elültettek 30.715 facsemetét, a fizetéses facsemete elültetése pe_ dig meghaladta a 8 milliót. A nagykorpádi állami gazda­ság DISZ-szervezete vállalta, hogy a 4.5 liter fejési átlagot a kon­gresszusig 7' literre emelik, jelen­leg a fejési átlag 6.5 liter. Egész sor további eredmény is bizonyítja, hogy a nagyatádi járási DISZ-bizottság jó munkával se­gítette, szélesítette a fiatalok kez­deményezését, lelkesedését. A bi­zottság idejének nagy részét kint a fiatalok között tölti. Hiba azon­ban az, hogy még futóellenőrzést végeznek, naponta 2—3 helyre is ellátogatnak. Eredmény viszont a munkájukban az, hogy nemcsak megnézik a fiatalokat, segítséget, tanácsokat is adnak. Foglalkoznak a fiatalok egyéni problémáival is. Helyes törekvés a bizottság munkájában, hogy * szakmai, politikai és kulturá­lis vitákat rendeznek, ezek is elősegítik azt, hogy ne általánosságban beszélje­nek^ Ha pl. a pótbeporzás fontossá­gáról beszélnek, ismerjék annak tu­dományos alapját is, és ez vonat­kozik a munka más területeire is. A bizottság nem egyedül, hanem aktívákon keresztül fogja össze a járás alapszervezeteit. Az aktívák részére rendszeres tájékoztatót tartanak, majd beszámoltatják őket. A bizottság legfontosabb felada­ta: a fiatalok kezdeményezésének, tettrekészségének további fokozá­sa, minden erővel mozgósítani a kongresszusi hét sikerére, a nö­vényápolásra, begyűjtésre. DISZ Somogymegyei Bizottsága Amikor azonban arról beszé­lünk, hogy a gabonatermelés a me­zőgazdasági termelés alapja, ak­kor nemcsak a búzára gondolunk. A gabonafélék közé tartozik a rozs, amely a búza után az élelmi­szernövényekben az egyik legfon­tosabb helyet foglalja el, különö­sen a nemfeketeföldű övezetben. A gabonafélék közé tartozik a zab és az árpa, amely tápláló takar­mány, s végül a kukorica, ez a bámulatos növény, amely valami sajátszerű „nyersanyagkombinát, hoz“ hasonlítható. A kukoricából feldolgozott termékekre szükségük van a kohászoknak és a cipészek­nek, a vegyészeknek és elektro­technikusoknak. E növény szárá­ból papírt, műselymet, szigetelő- és építőanyagot, csutkájából linó­leumot, enyvet, dugót készítenek. — A tsz-ek között folyó országos kongresszusi versenyben a növény- termelési, növényápolási, állatte­nyésztési és beadási eredmények alapján a répáspusztai Első ötéves Terv tsz az első, a barcsi Vörös Csil­lag tsz a negyedik helyezést érte el. E Nagyszerű növénynek csupán a szárából 40 féle terméket állítanak elő. A szemeskukorica, mint takar­mány, semmivel sem hasonlítható össze. Bőven tartalmaz keményí­tőt és zsírt, s ha a tápértékét ösz- szehasonltíjuk más takarmányok tápértékével, akkor meg kell álla­pítanunk, hogy a kukorica há- romszorannyi szénával, négyszer- annyi burgonyával, hétszerannyi silótakarmánnyal és tizenegyszer- annyi takarmányrépával felér. A tanbovi területi Kalinyin kolhoz a földjein termelt kukori­cával, amely a korpával együtt az állattenyésztő telepekre kerül, főbb termelési ágait a további fel­lendülés és fejlődés széles útjára vezette. — A Munkaerőtartalékok Hivatala közli, hogy megkezdődtek az előzetes ’jelentkezések az MTH ipari tanuló intézeteibe. Felvételre jelentkezni le­het a lakóhelyhez legközelebb eső MTH-iskolába.

Next

/
Thumbnails
Contents