Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-16 / 115. szám

Vasárnap, 1954 május 1G. SOMOGYI NÉPLAP ? Siófok felkészüli' az üdülők fogadására M áj us elsejével végre bekö­szöntött a régen várt ta­vasz. Időnként még süvítő, hűvös aeéL csapódik a hegyek felől a sió­foki síkságra. Ilyenkor a Balaton *agy hullámokat vet és dühösen •eapkodja a partmenti köveket. Az erőszakos hidegnek azonban már nincs ereje, perceken belül kisüt a nap, elül a szélvihar, a Balaton haragos színe ragyogó kékké válik, s vízének tükrén ap­ró hullámok kergetőznek játéko­san. Mintha új várost építenének ro­hamos tempóban, ilyen ma Siófok képe. Az üdülőtelepen úgyszólván minden épület előtt állványok, meszesládák, homokhalmok, kerti szerszámok hevernek. Egy-egy ház előtt ma még nagy a rendet­lenség, hogy holnapra' frissen festett, zöldzsalus, selymes gyep­téglákkal körülültetett, virágos •tthon ragyogjon elő. Soha ilyen sürgést-forgást nem látott ez az üdülőtelep. A téli kopások, sérü­lések nyomait ezer és ezer mun­káskéz javítja szorgalmasan. Az idén már nemcsak az üdü­lőházak külső csinosítására, ha­nem belső korszerűsítésére is fo­kozott gondot fordítanak. A köve­telményeknek megfelelően, sok helyen átépítik a konyhákat és modern háztartási gépekkel szere­lik fel. Az üdülők dolgozói is jobb ellátásban részesülnek, mint tavaly. Számtalan helyen női-fér- fi öltözőket, zuhanyozókat, fürdő­szobákat, mosdókat építenek. A régi, szűk kis személyzeti kamrák helyett napfényes, tágas szobákat kapnak a dolgozók. A belső, el­avult berendezéseket is kicseré­lik. A Vasas-üdülő belső berendezé­se gyönyörűvé fiatalodott. A szo­bák ízléses, mintás falfestést kap­tak, a rekamiék, fotelek, asztalok, beépített szekrények almazöld és rózsaszín lakkfényben csillognak. Az étteremtől a fürdőszobáig, s a konyha átalakításáig mindent megcsináltatott a szakszervezet, hogy a dolgozók gyönyörű kör­nyezetben pihenhessék ki a mun­kás esztendő fáradalmait. Az úttörő-üdülőknél a sport- felszerelést is kibővítették. Új ping-pongasztalok, sakktáblák, repülőmodelíezéshez szükséges esz­közök várják a kis pajtásokat. A rajzkörök számára rajztáblák, rajzeszközök sorakoznak a szekré­nyekben. A biológiai szakkör tag­jai is mindent megtalálhatnak kí­sérleteikhez. A Bányász-üdülő konyhája a balatonparti üdülők egyik legkor­szerűbb létesítménye. A konyhá­ban beépített elszívó biztosítja az állandó friss levegőt; az egész épü_ letet, sőt a régi épületrészeket is központi fűtéssel látják el, hogy a .jövőben a bányász-dolgozók téli üdültetését is biztosítsák. A kony­haüzemben gőzfőző-üstök, gáz- és villanysütőkemencék, a külön elő­készítők között beépített hűtő­kamrák biztosítják az élelmisze­rek előkészítését és tárolását; a konyhai személyzet munkáját pe­dig a legmodernebb háztartási gé­pek teszik tisztává és könnyűvé. A konyha és étterem fölött az emeletet egyetlen hatalmas terem: a kultúrterem foglalja el. Ebben a kultúrteremben minden szórako­zást megtalálhatnak az üdülők. A délelőtti olvasgatástól, csendes sakkpartitól kezdve az esti mozi­előadásokig, vidám műsoros este­kig vagy táncestélyekig, mindenre alkalmas. A párt- és kormányhatározat következtében csökkentek az élelmiszerárak, de az üdülők ellátására az idén is a tavalyi el­látási összegeket biztosították. En­nek következtében az idén bősé­gesebb, ízletesebb és változato­sabb lesz az üdülők élelmezése. Készül az üdülők fogadására a vendéglátóipar is. Korszerűsítik a Fogas‘konyháját, kibővítik a Mat­rózcsárdát és a Strandvendéglőt. A Fogas mellett a télen új tej ven­déglő létesült, de számos kisebb vendéglőt is korszerűsítettek, bő­vítettek. A Fogason és a kibőví­tett Tündén kívül megnagyobbod­va várja az üdülőket a Matróz- csárda' kerthelyisége, és II. osztá­lyú esti táncos szórakozóhely lesz a Strandvendéglő is. A Szabadtéri Színpad újrafes­tett padokkal, gyönyörű új park közepén és kiváló műsorral ké­szül az üdülők szórakoztatására. Igen sok üdülő új csónakot ka­pott, ezenkívül a Vízművek a Nagystrandon 80 új bércsónakot állít be. Á Strandon 10 vizipoló-, 10 kosárlabda- és 10 ping-pongfel­szereléssel bővítették a készletet, hogy a fokozott igényeket jobban kielégíthessék. A Dimitrov-parki teniszpályát bővítették és öltöző­vel látták el. ^ z idén Siófok nemcsak az üdülőházak környékét, ha­nem általában is, tisztábban, csi- nosabban várja az üdülőket. A járási rendelőintézet új otthont kapott, amelyben 9 szakrendelés mellett működnek a járási gondo­zóintézetek és a járási sportorvosi rendelés. A fogászat új gépekkel és röntgennel bővült, a várakozók hatalmas várócsarnokban, zsúfolt­ság nélkül kaphatják meg az egy­re tökéletesedő orvosi ellátást, A sok eredmény mellett azon­ban még mindig maradt elég sok hiányosság is. A strandfürdők partvédelmét a Vízművek nem ja­vítják meg, ezért az idén is félő, hogy sok vigyázatlan üdülő fog feleslegesen balesetet szenvedni az éles parti köveken. Még mindig kevés a nyilvános WC, és sok járda javítatlan. Az úttest sok helyen igen rossz álla­potban van és az autók számára veszélyt jelent. Nem javult az ivóvízellátás sem, ami különösen a forró nyári hó­napokban sok gondot, az üdülők­nek sok bosszúságot és sokszor igen tetemes kiadásokat okoz. Még mindig nem elég az üdülői konyhák és éttermek száma és az összes üdülők élelmezésének biz­tosítása sok nehézségéket fog okozni. Az eredmények azt mu­tatják, hogy ezeket a hiányosságo­kat is ki lehet és ki kell küszö­bölni. Dolgozó népünk szereti a magyar tengert és igen sokan vannak, akik itt akarnak egész évi szorgalmas munkájuk jutal­maként pihenni és felfrissülni. ^ siófoki járási és községi tanácsnak arra kell töre­kednie, hogy a párthatározatok és a kormányprogramm megvalósítá­sa érdekében fokozottabban gon­doskodjék a dolgozók jogos igé­nyeinek és kívánságainak kielégí­téséről. Ezzel hozzájárulhat ah­hoz, hogy a szocializmus építésén fáradozó dolgozók kipihenten, új munkakedvvel és fokozott erő­vel, szívükben a jól megérdemelt üdülés kellemes emlékével térje­nek vissza munkahelyükre. Berky Éva, Siófok A Táncsics-gímnázíum tanárai a tanév eredményes befejezéséért A Táncsics-gimnázium nevelői lelkesen készülnek a tanév hátralévő részének ió befejezésére. Február kö­zepén jelent meg pártunk Központi Vezetőségének a közoktatás helyze­téről és feladatairól szóló határoza­ta. Az idei tanév befejezésének már ennek szellemében kell történnie. Tudjuk, hogy az oktató-nevelő munka legfelelősségteljesebb, legtöbb tervszerűséget és legnagyobb elmé- lyültséget igénylő szakasza a tanév­zárás előtti idő. Egy-egy évvégi vizs­ga nemcsak a tanulók eredményeit mutatja, hanem visszatükrözi a pe­dagógus egész évi munkáját is. Terv­szerűen készülünk fel az ismétlésre. Ebben az évben különös jelentősége van ennek a munkának, hiszen a tél folyamán nagyobb szünetek vol­tak, nagyfokú volt a hiányzás is. Az ismétlések során ügyelni kell arra, hogy az- elmaradt tanulók pótolják mulasztásukat, s valamennyi tanuló rögzítse, elmélyítse az egész évben tanultakat, világossá váljék előttük annak gyakorlati felhasználása. A tanév vége előtti hetek munkalendü­letétől függ nagyrészt az is, mennyi­re tudjuk eddigi munkánkat tovább­fejleszteni, eredményeinket megsok­szorozni, ezévi munkánk jó befejezé­sével biztosítani a következő tanév eredményesebb kezdését és befejezé­sét. Hogyan kívánjuk ezeket iskolánk­ban megvalósítani? Egyik legfonto­sabb feladatunk a tanulmányi fegye­lem megszilárdítása. A hosszú téli szünet különösen szükségessé teszi, hogy tanulóink a lehető legjobban használják ki ezt az időt. Az osz­tályfőnökök ezért a tanulók házi­rendjének fokozottabb ellenőrzése ér­dekében még szorosabbra fűzik az iskola és a szülői ház kapcsolatát, a szülői munkaközösséggel együtt har­colnak a hiányzások ellen, több csa­ládlátogatást végeznek. A DISZ se­gítségét is igénybe vesszük abban az ellenőrző munkában, hogy a tanulók az otthoni tanulási időt komoly mun­kával töltsék, a rászorulókat segít­sék. Ez főképpen a diákotthonban a jó tanulópárok kiválasztásában nyil­vánul meg. A tanulmányi fegyelem megszilár­dítását jó ismétlési tervek elkészíté­sével is segítjük. Mindig a helyi adottságoknak megfelelően készítjük el a vizsgatételek alapján és azt. idő­re be is fejezzük. Különös tekintet­tel foglalkozunk azokkal a tanulók­kal, akik az év folyamán sokat hiá­nyoztak és az ismétlések során első­sorban a hiányzások ideje alatt ta­nult anyagból feleltetjük őket. A jó ismétlési tervek érdekében az egyes módszertani munkaközösségeken be­lül tapasztalatcserét tartunk az is­métlési szempontok összeállítására. A tanévben tárgyalt, anyagrészek új szempontok szerinti összegezése is igen elősegíti a tananyag jó, alapos elsajátítását. Az évvégi ismétlések zavartalan­sága, az egységes osztályzási követel­mények kialakításáért megszervez­zük egymás óráinak tervszerű láto­gatását, megbeszéljük az ismétlések­nél használt óravázlatot és jól be­vált módszereket. Fontosnak tartjuk, hogy az anyagot ne tételszerűen ve­gyük át, hanem az egész évben ta­nult anyagról legyen átfogó képük a tanulóknak. Összegezve: olyan légkört igyek­szünk kialakítani, amely minden te­vékenységünket arra összpontosítja, úgy készítjük fel tanítványainkat év végére, hogy komoly, megalapozott tudással nézzenek a következő tan­év elé. Mátray Tibor, az osztályfőnöki munka- közösség vezetője. A HÉT KÖNYVEI Szikra Könyvkiadó Engels: Az erfurti programmterve- zet bírálata 2.— Johnson: Kína új korszaka kötve 17.— Lenin művei 3. kötet. 1S05 január —július kötve 18.— Szépirodalmi Könyvkiadó Gergely Sándor: Dózsa György. I —III. kötet. I. Uriszék. II. A nagy tábor. III. Tüzes trónus. (Regény.) 3. ótd. kiad. kötve 74.— Kamjén István: Mihály. Regény. 2. kiad. kötve 11.— Szabó Pál: Nyugtalan élet. Gyer­mekkor kötve 15.— Ifjúsági Könyvkiadó Földes Péter: Nyári csata 3.50 Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa és más elbeszélések 2.50 Szentiványi Jenő: A kőbaltás em­ber. (Regény.) kötve 12.— Vidám dallal . . . —.70 Uj Magyar Könyvkiadó Lacisz: Uj partok felé. (Regény.) kötve 25.— Művelt Nép Könyvkiadó Bábszínpad 14. Tamási Áron: Sze­gény ördög. — A párbaj. (Guignol- iáték.) — Gémét—Gurevics: Kis ka­csa. — Muharay Elemér: János, a nagyerejű. — Muharay Elemér: Báb­játszásunk néhány kérdéséről 7.— Bónis György: Hajnóczy. 1750— 1795. 10.— Népszava Könyvkiadó Cseres Tibor: Zsebek és emberek. (Komédia.) 2.10 ló ismtteiieszü imláial is harcolnak a csurgói járásban a taánpgran aiepalósílásáéil AZ ORSZÁG SZEME a termelők­re, ipari dolgozókra, tsz-tagokra, be­csületes dolgozó parasztokra tekint. Rajtuk áll, tőlük függ, hogy a népünk jólétét jelentő kormányprogramm milyen mértékben válik valósággá, attól, hogy mennyiben elégítik ki népünk egyre fokozódó igényét. Mindez azonban nem valósul meg egyszerre, állandó, lelkiismeretes munkára van szükség. Vannak még maradi gondolkodású emberek, akik idegenkednek az újtól, mondván: ami jó volt az apámnak, nekem is jó lesz. A maradi gondolkodást egy módon lehet csak leküzdeni. Türelmes, ma­gyarázó szóval és nem utolsósorban a gyakorlatban is bebizonyítani, hogy az új forradalmasítja a terme­lést, akár iparról, akár mezőgazda­ságról van szó. Ebben a munkában jelentős szerep vár a népművelésre, a népművelés munkásaira. Fáradha­tatlanul kell dolgoznick, hogy az új technika, a tudomány új eredményei mind több és több dolgozóhoz eljus­sanak és a maradi gondolkodás he­lyét betöltse az új szeretete, s az anyagi erővé válva, előbbre vigye a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítását. KÜLÖNÖSEN ' a mi megyénkben van nagy feladata a népművelésnek. Nem közömbös az országnak, hogy Somogy dúsantermő földjei mennyi­vel adnak több gabonát, selymes-1 füvű legelői mennyivel több állatot nevelnek, mint tavaly. Ezt tartja szem előtt a csurgói járás legtöbb kultúrmunkása is. S hogy az óhaj teljesüljön, lendületes munkához fog­tak. Elhatározták, hogy — bár eddig is számos, igen értékes előadás hang­zott el a járásban — az idei tavasz és nyár folyamán sok, értékes mező­IIU'illlllülllülillliülllllllllllllllllllltlIlllilllllllíIMIIIlm Il!l!lllilllllllllll!ill1lll!lllll!ll.lllllillil!!lllll!l!ll!lll|l||l|j|||||||||j||llll!llllil ÜCülllllllllim'.Hniiilillllllllllilllllllllllllllllllilllllll illlllllltüllllllllllilIli Ilii l!!lllill!!lllllllll!ll dt „JßLLiamfi“ Jlakáemn AZ ÁLLAMI FALU SZÍNHÁZ is- inét felkereste Somogy megyét és ez­úttal Szigligc'i Ede: „Liliomfi"‘ című víg játékával Iá ogatja a barcsi járás községei.1. Eddig kilenc községet ke­restek fel, mindenütt zsúfolt nézőtér bizonyította a dolgozó parasztok ér­deklődését. Babócsán 2Í tagú úttörő- csoport és a helyi kultúrcsoport énekszámokkal és helyi gyűjtésű né­pi táncokkal fogadta a művészegyüt­test Vízváron pedig üdvözlő felira­tokat helyez'ek cl a kultúrotthon homlokzatára. Több község küldő tt- ségileg kérte a művészegyüttest, hogy körútja során látogasson el hozzájuk is. Május 12-én Lakácsán mutatták be a „LiiomfU-t. Szigligeti Ede legsi­kerültebb vígjátéka sok érdeklődőt vonzott a kultúrházba• A színpadon feltárult a magyar szí­nészet lelkes úttörőinek küzdelemmel leli, nehéz élete. Liliomfi, a haladó gondolkodású, minden nehézséggel bátran szembeszálló fiatal színész- típus megtestesi'ője, álnéven szere, pelve túljár korlátolt nagybácsijának eszén és fe'eségiil veszi ennek gyám- leányát, Mariskát. Az énekes-táncos darab mesteri technikával felépített, mulatságosnál mulatságosabb jelene­tek gazdag sora. Főértéke azonban nem ebben rejlik. A vígjáték komoly eszmei mondanivalót tartalmaz. A mű a magyar színészet hőskorát mu­latja be. Liliomfi és társa, Szellemfi annak a hazafisággal fűtött színész- nemzedéknek a képviselője, amely nem őrödre ti családi ház á kaival, a reakciós nemesi társadalom közö­nyével, a legnehezebb körülmények között is terjesztette a nemzeti kul­túrát. A vígjáték egyúttal haladószellemű társadalomkritika is. Azzal a maradi, reakciós gondolkodással száll szembe, amely akadályozta, lebecsülte a szí­nészei: áldozatos, nemzetépítő mun­káját. A SZEREPLŐK jó játékkal oldot­ták meg feladatukat. Iglói György sikeresen játszotta szerepét. Mozgá­sával, kifejezésmódjával típust ala­kító t. Liliomfi. a szemfényvesztőén ügyes színész, a leleményes szerel­mes, ugyanakkor önzetlen, becsüle­tes, jószívű ember, aki nemcsak a ma­ga boldogságáért harcol, hanem se­gítségére siet az egyszerű Gyuri pin­cérnek is, hogy feleségül vehesse a zsarnokoskodó fogadós lányát, Er­zsikét. Szellemfi szerepében ugyan­csak jól játszott Szalai Gyula, bár kissé túljátszottá néha a komikus je­leneteket. Ügyes alakítását hálás taps­sal jutalmazta a közönség. Soltész Mária művészien alakította Mariska szerepét. Kedves, szolid megjelenése, fordulatokban gazdag játéka rendkí­vül megnyerővé tette a nézők előtt. Sípos lla a vénasszonyok nyarát ün­neplő Kamilla alakításával ugyan­csak sikert ért el. Hason'óan jól sze­repelt Károlyi Judit, a szerelmi pro­blémákkal küzdő kis Erzsiké, vala­mint Haykó Ferenc, az miérdeket haj­szoló, minden érzelmit aprópénzre váltó Kányái kocsmáros szerepében. Dékány János külön dicséretet érdé­% mel azért, mert annak ellenére, hogy szerepét nemrég kapta. művészien, egyéni ötletekben gazdagon oldotta meg feladatát. Típust alakított. Be- rényi Ottó Gyuri pincér szerepét szintén ügyesen, kifejezően játszotta. Ugyancsak jól játszott Pataki József idősebb Schwarz és Kun Tibor, ifjú Schwarz szerepében. Unger Rudolf csak keveset mozgott a színen, de a részeg uracsot alakítva viharos taps- jutalmat kapott a nézőktől. Jól ol­dotta meg feladatát Iglói Magda is, a ple ykás szomszédasszony szerepé­ben. Nagyban hozzájdru'A az előadás sikeréhez Pieber László karmester is. A szereplők egyöntetűen jól ját- szo'tak, helyesen elkülönültek a tí­pusok, felszínre kerültek a jellemek, ugyanakkor a típuscsoportok helyes arányban határolódlak le. így termé­szetesen az eszmei mondanivaló is teljes mértékben kifejezésre jutott. AZ ELŐADÁS UTÁN a lakácsai délszláv kultúrgírda tagjai virág­csokrokkal a ja ékozták meg a mű­vészegyüttes tagjait, majd a községi tanács elnöke meleg, közvetlen sza­vakkal körzőmé meg az élményt je­lentő e’őadást. A müvészegy tes tovább folytatja körútját, sorba látogatja a somogyi fair kai. hogy a dolgozó parasztok száriára elvigye a magyar kultúra egyU. széji gyei gyszemét. A művészi előadás: Kaposvár dolgozói is hama­rosan élvezhetik, a művészegyüttes ugyanis 20-un , a kaposvári Városi Színházban mutatja be a „LiliomfV-t. DEZSŐ \J A NOS­gazdasági tárgyú előadással segítik a dolgozó parasztokat a többtermeié- sért folytatott harcban. , Ehhez minden lehetőség meg is van a járásban. A járás székhelyén a legjobb erőkből alakult előadói cso­port azonkívül, hogy a csurgói elő­adásokat tartja, értékés segítséget képes adni a községek előadói cso­portjának is. A Megyei Tanács népművelési osz­tálya a tervszerű munka érdekében, az eddigi eredmények és lehetőségek figyelembevételével megszabta a fel­adatokat egészen az előadások szá­máig. A sor most már az előadócso­portok tagjain, á kultúrotthonigaz- gatókon, a népművelési ügyvezető­kön, nem utolsósorban magukon a tanácsokon van. Az ő feladatuk, hogy a dolgozó parasztok igényeinek figyelembevételével, a helyi szük­ségleteknek megfelelően megszervez­zék az előadásokat A CSURGÓIAK TUDJÁK, mennyi előny származik az előadások meg­hallgatásából. Ezt mutatják a szám­adatok is. Az év első negyedében, annak ellenére, hogy a kultúrotthon átépítése miatt megfelelő helyiség nem áll rendelkezésre, 62 előadást tartottak, melyen a község lakói kö­zül 3801-en vettek részt. Számos köz­séget említhetnénk a járásból, aho! szívügye a tanácsnak a dolgozók ne­velése, az ismeretek terjesztése. Köz­tük is első helyen van Pogányszerjt- péter, amely kis létszáma ellenére, jó szervező munkával elérte, hogy áprilisban egy előadáson 170 fű vett részt. Ennek titka elsősorban abban rejlik, hogy olyan időszerű problé­máról volt szó, amely minden dolgo­zó parasztot érdekel: a növényápo­lásról. A jó témaválasztás, meg az előadás utáni filmvetítés biztosíték arra, hogy a jövőben is hasonló si­kerű, számos előadást rendeznek még. A jó községek közé tartozik Inke, ahol, áprilisban két előadást, Porrog- szentpál, ahol két előadáson 391 részvevő volt. Ezekben a községek­ben nem lélektelenül, dobszóval szervezik a hallgatóságot, hanem dí­szes falragaszon közlik: miről szól az', előadás, ki tartja és hozzá milyen filmet vetítenek. A JÁRÁS EREDMÉNYÉT azonban lerontja az olyan községek ismeret- terjesztő munkája, mint Porrog. Pe­dig volna mit tenni a községben. A tavaszi mezőgazdasági munkákban hatodikak a járásban. Bizony elkelne itt a jó előadás, melyben megmagya­ráznák a dolgozó parasztoknak, mit jelent az időben végzett kapálás, mennyivel több termést biztosít az agrotechnika alkalmazása. A községi tanácsnak, a kultúrotthonigazgató- nak, de a pártszervezetnek sem jut eszébe, hogy szép, új kultúrotthonuk- ban ismeretterjesztő eladásokat szervezzenek. A községi tanács elnö­ke, titkára nemrég foglalta el fele­lősségteljes hivatalát. Tudjuk, ilyen­kor több a munka, mint egyébként, azonban nem szabad szem élőt té­veszteni a dolgozók nevelését, felvi­lágosítását sem, melynek hiánya le­maradásban, kevesebb termésben je­lentkezik. A CSURGÓI JÁRÁS kultúrmun­kásaira vár a feladat, hogy okos szó­val meggyőzzék a járás minden ta­nácsdolgozóját az ismeretterjesztő munka fontosságáról. Csak így ér­hetik el, hogy a lemaradók felsora­kozzanak az élenjáró községek mellé. Ez egyben megváltoztatja majd az egész járás helyzetét, is és több eredményt érhetnek el a járások kö­zötti versenyben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents