Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-15 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A kongresszusi hét feladatait beszélték meg megyénk ipari üzemeinek vezetői A soronlévő feladatok megoldására mozgósított a gépállomások kommunistáinak megyei értekezlete Rádióműsor A MAGYAR DÓIG K PÁRTJA MEGYEI PÁR TB IZOTTS ÁQÁNAJK, LAR^. XI. évfolyam, 114. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1954 május 15. Most a kapán van a sor A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat előírja, hogy a szántóföldi növé­nyek termelésének fokozását elsősorban a termésátla­gok /megjavításával: jó talajelőkészítéssel, gondos ve­téssel és idejében végzett, helyes növényápolással kell elérni. A tavaszi vetések már befejezéshez közelednek. De még előttünk van a növényápolási munka soronkövet- kező dandárja: a kapálás, egyelés és a növényi kár­tevők elleni védekezés. A hosszabb ideig tartó esőzések nagyban hátráltatták a növényápolás folyamatos végzését. Éppen ezért tart­suk szem előtt, ha a növényápolás kezdetén megkésik a munka, utána már nehezen lehet pótolni »'mulasz­tást. Ennek pedig rendszerint az a következménye, hogy megerősödnek a gyomok, cserepessé válik a talaj felszíne és jóval nehezebben halad a növények további ápolása, a kapálás. De nemcsak a későbbi munkákat hátráltatja a növényápolás kezdetén előforduló késede­lem, hanem lényegesen csökkenti a termésátlagokat is. A növényápolás elhanyagolása tavaly nagy károkat okozott sok községben. De tanultunk a magunk kárán, s most kapásnövényeinknek igen jól előkészítettük a talajt, s felkészültünk a növényápolásra is. Minden nö- vényápolé-szerszámot kijavítottunk és így elérjük, hogy mi leszünk a gazdái termőföldünknek és nem a gyom. A kapálás, egyelés és a kártevők elleni védekezés si­kere nagymértékben függ a jó munkaszervezéstől, a verseny helyes kialakításától s a gépi erő kihasználá­sától. Ezen a téren nagy feladat vár az élenjáró dol­gozó parasztokból választott, a községben működő ter­melési bizottságra. Magyarázzák meg és elsősorban a saját példamutatásukkal győzzék meg dolgozó paraszt- társaikat a gyors növényápolás fontosságáról. Legye­nek ők az elsők, akik csatlakoznak az igaliak verseny- felhívásához. Lelkesítsék a dolgozó parasztokat, hogy a kongresszusi héten sikeres harcot vívjanak a gyomok ellen. A termelést bizottságra hárul annak a feladat­nak a megoldása is, hogy azokat a kis termelőket, akiknek nincs fogatuk vagy ekekapájuk, segítik azok, akik fogattal és ekekapával rendelkeznek. Ezekben a napokban ne álljon egyetlen kultivátor, ekekapa, de kézikapa sem. A termelőszövetkezetek és az állami gaz­daságok növénytermelési agTonómusai, brigádvezetői napról-napra kísérjék figyelemmel az elvetett kapás­növények állapotát. Ha a mák, borsó, répa teljesen ki- sorclt, haladéktalanul sarabolni kell. De nagyobb gon­dot kell fordítani a burgonya, napraforgó és a kuko­rica növényápolási munkájára is. Kelés előtt magtaka­róval fogasoljuk a földet, lazítsuk fel a talaj felső ré­tegét, irtsuk a gyomokat és ezzel is meggyorsítjuk a növények fejlődési fokát. A növény ápológépek gyors munkábaállítása és he­lyes alkalmazása sok segítséget nyújt a tsz-eknek, ál­lami gazdaságoknak és az egyénileg dolgozó parasztok­nak is. Egy gépivontatású kultivátor naponta 16—18, sok esetben 20 hold növényápolási munkát tud elvé­gezni, míg a lóvontatású ekekapa csak 3—4 holdat tud megmunkálni. A gépállomások Zetorjaik, vontatóik, kultivátoraik, valamint az összekapcsolt ekekapák gyors munkábaállításával segítsenek a termelőszövet­kezeteknek és az egyéni gazdáknak. Igen sok függ a növényápolási munka minőségétől. Sokszor napok, sőt órák döntik el, hogy jóminöségű munkát tudunk-e végezni a talajon. Cserepesedésre hajlamos földeken például záporeső után (egy-két nap alatt erős kéreg képződik. Ha ezt idejében meg nem szüntetjük — azaz elkésünk a kapálással — a fiatal növény megfullad a cserepes talaj alatt. Ezért mindig akkor saraboijunk és kapáljunk, amikor a talaj ned- vességi állapota és az időjárás az ápolásra a legkedve­zőbb. Az is rendkívül fontos, hogy ne húzzunk “-zöldre feketét-« — ez átka a földnek és szégyene a kapásnak és nem utolsósorban fékje a terméshozam növelésének. A minőségi munka természetesen nemcsak a kapá­lásnál, hanem az cgyelésnél és a kártevők elleni véde­kezésnél is fontos. Minden gazda tudja: a jó növény- ápolás feltétele a bőséges és nagyobb termés elérésének. A mezőgazdaságfejlcsztési programm sikere a szántó- töldekcn dől el, s nagyban függ a jó növényápolástól. Használjuk ki tehát a rendelkezésre álló idő minden percét a növényápolásra, hasson át mindnyájunkat a pártkongresszus tiszteletére indított versenymozgalom, a kongresszusi hét jelentőségének tudata. Ápoljuk nö­vényeinket gondosan és idejében, hogy jó termést ta­karíthassunk be. Ezzel államunkat és saját magunkat is gazdagabbá tudjuk tenni, s ezzel köszönthetjük leg­méltóbban dolgozó népünk nagy ünnepét, a III. párt- kongresszust. Ruskó Károly, a tahi gépállomás agronómusa. Kongresszusi héttel köszöntjük a pártkongresszust Megyénk üzemeiben 1 lázas készülődés folyik a kongresszus méltó megünneplésére. Ezt a jelentőségében nagy eseményt, pártunk kon- resszusát még nagyobb tettekkel, gazdag termelési eredményekkel akar­ják megünnepelni a gyárak, üzemek és műhelyek dolgozói. Munkásosz­tályunk, az ipar dolgozói az elmúlt hetekben, napokban bebizonyították, hogy a szívükhöz nőtt a párt, és a párt iránti szeretet nagy eredmények elérésére serkentette őket. Ha a kongresszusi hét, az ünnepi műszak tartalommal telt terveit nézzük, azt látjuk, hogy ezt az időt nem könnyű sikerek elérésére, hanem nehéz problémák megoldására akarják felhasz­nálni az üzemek lelkes dolgozói. , A kaposvári textilmüvek dolgozói elhatározták, hogy a 34.1 tonnás lemaradásukat két héttel előbb letörlesztik. Műszaki értekez­leten vitatták meg azokat a kérdé­seket, amelyeknek megvalósításával előbbre viszik nagyszerű vállalásaik teljesítését. Valamennyi dolgozó szi­lárd fogadalmat tett, hogy mennyisé­gi tervüket állandóan 100 százalék felett tartják. Mint vállalásuk bizo­nyítja, nemcsak mennyiségi tervüket akarják túlteljesíteni, hanem ezen belül jelentősen megjavítják a mi­nőséget is. Máris jó eredményekkel büszkélkedhetnek; az eddigi 11.8 százalékos fonalegyenlőtlenséget 11.3 százalékra csökkentették. Sokan lesznek, akik eddigi munkájukat ma­gasan túlszárnyalva, nagy teljesít­ményeket érnek el a hétfőn megin­duló ünnepi műszakban. Erre valla­nak az előkészületek is. Máris színes feliratok népszerűsítik a jó eredmé­nyeket elért dolgozókat és zeneka­ruk, kultúrcsoportjuk tele izgalom­mal találgatja, ki lesz az első, a leg­jobb, akit zenével és felköszöntéssel fogadhatnak. A KAPOSVÁRI RUHAÜZEM dolgozói, hogy tovább fokozzák a kongresszusi verseny eredményeit, el­határozták, hogy megyénk üzemeivel karöltve ők is kongresszusi hetet tartanak. Ennek érdekében 12-én műszaki értekezletet tartottak, ahol a műszakiak megvitatták az előttük álló feladatokat, s pontos tervet dol­goztak ki, miként biztosítsák a műszaki feltételeket, hogy a verseny ered­ményes legyen. A kongresszusi hét, az ünnepi műszak megkezdése előtt az üzem dolgozói újabb vállalást tettek mind a tervek túlteljesítésére, mind a minőség javítására, valamint a munka és a társadalmi ellenőrzés továbbfejlesztésére. Az üzemben a kongresszusi hét kezdeményezője az A-műszak 2-es szalagja volt, melynek patronálását Légrádi József tech­nikus vállalta. Az A-műszak 2-es szalagjának dolgozói ezzel a jelszóval indítottak versenyt: “Előre a kongresszusi hét legjobb szalagja« címért és versenyre hívták az üzem minden szalagját, melyek lelkesen csatla­koztak a felhíváshoz. A KAPOSVÁRI MÉLYFÚRÓ VÄLLALAT dolgozói is lelkesen készülnek a kon­gresszusi hétre. Megfogadták, hogy mind a vállalat központi javítómű­helyében, mind a fúrási munkahe­lyeken megszüntetik a hibákat és hiányosságokat. Megfogadták, hogy a kongresszusi műszak alatt letör- lesztik az első negyedévről fennma­radt adósságokat. Szakács József vezető fúrómester vállalta, hogy a kongresszusi héten átlagosan 150 százalékra teljesíti nor­máját és a napokban megkezdődő zaranypusztai új kút fúrásánál lefúr az első vízadó rétegig és azt le is szűrőzi. A központi javítóműhely dolgozói azt vállalták a pártkongresszus tisz­teletére, hogy elkészítenek egy két- hengeres szivattyút, mely 400 liter/ perc vizet szolgáltat. Ezenkívül el­végzik egy darab R—20-as motor, 2 darab mélyhengerszivattyú generál­javítását, valamint 1 darab gépi fel­hajtásos felvonót is elkészítenek. A „Somogyi Néplap" postájából Vállalásaik túlteljesítísávcl ünnepük a kongresszust A Barcsi Fűrészüzem munkájáról számol be lelkes­hangú levelében lapunk egyik levelezője, Pressing Ist­ván. Levelében elmondja, hogy a Fűrészüzem dolgozói milyen nagy lelkesedéssel küzdöttek azért, hogy a ki- sebb-nagyobb nehézségeket leküzdjék s a pártkon­gresszus tiszteletére tett vállalásaikat becsülettel tel­jesítsék. Örömmel számol be arról, hogy május 1-re is ünnepi munka vers eny t indítottak, ami olyan nagyszerű eredményekkel járt, hogy a május 1-i ünnepi felvonu­láson a Barcsi Fűrészüzem dolgozói menetelhettek az élen. A kongresszusi vállalásokat az üzem dolgozói mind a minőség, mind a terv túlteljesítése terén becsülettel végrehajtják. »A fűrészesek — írja levelében Pressing István — napi 3 köbméter fa feldolgozását vállalták, ezzel szemben napi 8—10 köbmétert teljesítenek. Ez a jelentős eredmény úgy született meg, hogy az üzem műszaki vezetősége is szívügyének érzi a kongresszusi munkaversenyt — s minden segítséget megad, hogy a vállalásokat teljesíteni is tudjuk. Rendszeresen bizto­sítják az anyagszükségletet, de a gépek karbantartása is nagyban hozzájárul az elért eredményekhez. Üzemünk dolgozóin áll — fejezi be levelét Pressing István — hogy a kongresszus előtti napokban még szebb eredményeket érjünk el — s a kongresszust vál­lalásaink túlteljesítésével ünnepelhessük«. Kérjük az illetékesek segítségét A MÁV hivatalos menetrendjében is szerepel a Cso- ma-Szabadi és Somogyszil között közlekedő, személy- forgalmat is lebonyolító, keskenynyomtávú gazdasági vasút. A háború előtt, magáncélt szolgált. A környező községek lakói fellélekzettek, amikor az 1947-—48-as években bevezették ezen a vasúton is a személyszállí­tást. A kis gőzmozdony óramű pontossággal bonyolí­totta le mind a személy-, mind a teherforgalmat. Egy­szeresük eltűntek a mozdonyok és helyettük motorokat állított be a vasút igazgatósága. Azóta bajok vannak a kisvasúttal. Úgy jár, ahogy akar és akkor, mikor akar. A motorok le-leugrálnak a sínekről, maguk után ránt­va a személyszállító kocsikat is. Az utasok pedig me­hetnek tovább gyalog, hisz zsebükben a menetjegy. Ez a vasút keresztülvezet Gölle községen, az ó-községet el­választja az újtól. Igen helyesen, a megállót alkalmas helyre tették, mert a tégla-gyalogjárón sárdagasztás nélkül is elérhették az utasok az állomást. A vasút igazgatósága most megváltoztatta a megálló helyét és nem éppen kedvére a környék dolgozóinak. Az új ál­lomáshoz földút vezet. A “vasúton járni tilos« itt is érvényes. Dagassza tehát az utas a sarat, esős időben. Nem fogadható el a vasút érvelése, hogy a vonat nem tud felmenni az emelkedőn. Ha hét évig fel tudott mászni a vascsikó az emelkedőn, másszék fel ezután is. A dombóvári gép javítóműhelyben hónapok óta gyógyu­lásra váró beteg motorok doktorai javítsák ki a moto­rokat és akkor el lehet különíteni a teher- és személy- forgalmat. Vegyék figyelembe a dolgozók érdekeit. Még azt szeretnénk kérni: a hetipiacok alkalmával ne pi­hentessék az üzemképes személykocsikat a csornai vagy szili állomáson, hogy emiatt az utasok túlzsúfolt ko­csiban utazzanak. A dolgozók érdeke a Gölle alsóállo­más visszahelyezése. Ehhez kérjük az illetékesek segít­ségét. Bogyó István iskolavezető. A balotonfenyvesi kisvasút dolgozói a pártkongresszusra készülnek A Kaposvári Gazda­sági Vasutak balaton­fenyvesi dolgozói sokat foglalkoztak azzal, mi­ként bizonyíthatnák be a pártnak, hogy bár a vállalat elmaradt a ne­gyedévi tervteljesítéssel, ők megtették a magu­két. Döntöttek: az elkö­vetkezendő időben, he­tekben és napokban olyan munkát végeznek, amivel bizonyságot tesz­nek arról, hogy az ő üzemrészük szorgalmas dolgozói megálltak és a jövőben is megállják he­lyüket. Nem kis dolog volt az elhatározásuk. Egysége­sen, valamennyien sza­vukat adták, hogy a párt iránti szeretetüket 200 százalékos tervteljesítés­sel fejezik ki és egyben példát adnak arra is. hogyan lehet a tervet túlteljesíteni. Ahhoz, hogy nagy eredménye­ket lehessen elérni, át kell érezni a feladat nagyságát és meg kell látni annak értelmét. Hogy mi az ő felada­tuk? Balatoni enyvesről a balatonnagybereki ál­lami gazdaságba időben eljuttatni azt az épületanyagot, melyet a kormány pro- grammja biztosított a kulturáltabb és a fel­adatokban megnöveke­dett mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás­hoz. Ezek a gondolatok szilárdították hitüket és acélozták elszántságu­kat. Még valamire gon­doltak, amikor szavuk valóraváltásáért dolgoz­tak. Egy pillanatra visz- szatekintettek a múlt­ba. Ez a pillanat ele­gendő volt ahhoz, hogy szívükbe és agyukba markoljon a múlt em­léke. Szinte egymást váltották a képek. Az úri nagybirtokokra is szállítottak épületanya­got, hogy fényes kasté­lyok, gazdasági épületek létesüljenek. Ugyanak­kor a dolgozók, a gaz­dasági cselédek rozzant cselédlakásokban laktak és a gazdaság minden kincsét a dolgozók ve­rítéke öntözte. A kispa- rasztok rettegtek a dob­szótól, mert nem tud­ták, nem kerül-e árve­résre a keservesen ösz- szerakott fészkük. A múlt emlékezésébe belehasított a ikismoz- dony gőzsípja. A kisvo­nat épületanyagokkal megrakva gördül s olyan sűrűn fordul, hogy szinte azt lehetne gondolni: ugyanaz a vo­nat tért vissza yalami- lyen körpályán. A za­katoló vonatok egymás után ontják az épület­anyagot a gazdaság épít­kezési hélyeire. A napi munka végez­tével tonnákban számol­ják a teljesítményt, de gondolatban azt is számbaveszik, mekkora épület készülhet el ab­ból a r mennyiségből, amelyet eddig odaszál­lítottak. Többet is fel lehet rakni, jobban ki lehet használni a kocsi­kat — mondogatják, amikor egy-egy napi eredményüket megisme­rik. Közeledik a pártkon­gresszus napja. Minden­ki számot ad, mennyit valósított meg a gazda­gabb, szebb élet építésé­ből. Nagy jelentőséggel bír ez a pártkongresz- szuson is. Felmérhetet­len kincset és gazdag jelent adott a párt. Nagymértékben tőlünk függ, mit fog adni to­vábbi életünkhöz, jö- vőnk’höz. Az eredmé­nyekben és a születen­dő határozatokban ott szerepel majd a bala­tonfenyvesi kisvasút eredménye is. Hogy ed­dig mit tettek? Mutassa meg a legutolsó értéke­lés! Eddigi teljesítésük 253 százalék. Mennyi becsületes munka és milyen hősies helytállás van a százalékok mö­gött! És még valami: 3 ezer tonna építkezési anyag előbb jutott el oda, ahol építő munkás­kezek alakítják és alko­tó munkájukkal tovább gazdagítják épülő szo­cialista hazánkat. Ahogy telik az idő és közeledik a jövőt mu­tató nagy nap, úgy gazdagszik a dicsőség­könyv, amely a balaton­fenyvesi kisvasút dol­gozóinak mind nagyobb teljesítményét és ered­ményeit hirdeti . . . Horváth László.

Next

/
Thumbnails
Contents