Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-12 / 111. szám
Szerda, 1954 május 12. SOMOGYI NÉPLAP 3 A pártszervezet jó munkáját bizonyítják a kőröshegy* Táncsics tsz eredményei Révbe jut a mosdósi Alkotmány tsz hajója \ A mosdósi Alkotmány termelőszövetkezet vezetősége és tagsága május 8-án anké.ot tartott, amelyen részt vettek a megyei és járási párt- és tanácsszervek képviselői, Kaposvölgye terme:őszövetkezeteínek elnökei, brigádvezetői és kiváló dolgozó és a község több egyénileg dolgozó parasztja. Az ankéhiak az volt a célja, hogy megmutassa, milyen fejlődésen ment át az Alkotmány tsz, milyen eredményeket tud felmutatni a kor- nmnyprogramm, a mezőgazdasági határozat megvalósításában, a tagság jó étének, boldogulásának megteremtésében és rámutasson azokra a soron- lévő feladatokra, amelyek a tagságra várnak szövetkezetük felvirágoztatásában s életszínvonaluk emelésében. A kőröshegyi Táncsics termelőszövetkezet kommunistái becsülettel harcolnak szövetkezetük felvirágoztatásáért, a tsz-tagság neveléséért, mozgósításáért. A pártszervezet jó munkája kedvezően hat a közös gazdaság fejlődésére, a szövetkezeti dolgozó parasztok öntudatának, harckészségének növelésére. Tavaly bizony még nem valami nagy eredményekkel dicsekedhettek: nem volt kielégítő a tagság szorgalma, baj volt a földek megművelése körül is. Az idén azonban gyökeres változáson ment át a tsz. Ez a változás — a termelőszövetkezetek megerősítéséről szóló párt- és kormány- határozatok mellett — a tsz párt- szervezetének jó nevelő, felvilágosító munkája nyomán következett be. Ma már kiváló eredményekről, egyetértésről, a tagok szorgalmáról, áldozatkészségéről beszélnek a tsz párt- és gazdasági vezetői, a tsz minden tagja, de a község egyénileg dolgozó parasztjai is. Az idei mezőgazdasági munkákat .határidőre elvégezték. Serman István elvtársnak, a tsz agronómusának irányításával bátran alkalmazták az élenjáró agrotechnikai módszereket. A marcali járás az első negyedévi bevételi tervék teljesítésében sokáig egyhelyben topogott. A lemaradás felszámolására a járási pártbizottság hívta fel figyelmüket. A járási tanács kéthetenként gyűlésen beszéli meg a tennivalókat, községi tanácsaink pedig napirendi pontként tárgyalják a bevételi tervek teljesítését. Az ülésekre meghívják az állandó bizottságok elnökeit és az adófizetésben élenjáró dolgozó parasztokat. A vb-üléseken kérjük az állandó bizottsági tagok személyes példa' mutatását. Folyó hó 5-én a járásban 5 helyen táj értekezletet tartottunk. Az értekezletre meghívtuk a községi tanácselnököket, titkárokat, pénzügyi megbízottakat, a pénzügyi állandó bizottságok elnökeit, a begyűjtési megbízottakat és a begyűjtési állandó bizottságok elnökeit. Ezeken az értekezleteken az adófizetési tervvel kapcsolatos A mezőgazdasági munkák elvégzése mellett — példát mutatva a község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainak — minden esedékes beadási cikkből pontosan teljesítették állam iránti kötelezettségüket. Tojásból és baromfiból már egész évi beadásuknak eleget tettek. A pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy teljesítik egész évi hízottsertés- beadásukat. Vállalásukat a napokban valósítják meg: 13 darab sertést hizlalnak, amelyek -rövid időn belül alkalmasak lesznek az elszállításra. A napi feladatok végrehajtásában a párttagok járnak élen. Kovács Já- nosné elvtársnő, a pártszervezet egyik legharcosabb tagja nemcsak a termelésben mutat példát, hanem jó népnevelőmunkát is végez. Kovácsné elvtársnő a kertészeti brigád vezetője; nagymértékben neki köszönhető, hogy a tsz a kora tavasszal bőséges pénzjövedelemre tett szert. Pál István elvtárs, az alapszervezet titkára ugyancsak szorgalmas tagja a szövetkezetnek, de ugyanez áll a pártszervezet valamennyi tagjára. A termelőszövetkezetben jó a muntennivalókat beszéltük meg és versenymozgalmat indítottunk. A tanácsok vállalták, hogy a kon' gresszus tiszteletére a pénzügyi tervet 66 százalékra teljesítik. A pénzügyi osztály vezetője külön értekezletet tartott a pénzügyi megbízottaknak. Az adómegbízottakon kívül több tanácstitkár tett vállalást. így például Csik elvtárs somogysámsoni, Pintér elvtársnő sávolyi, Osztopáni elvtárs tapsonyi, Leiner elvtárs bo- ronkai, Papp János tapsonyi vb- titkár. Csik elvtárs például vállalta, hogy május 4-től 8-ig 20.000 forintot szed be jó nevelő munkával. Május 7-én reggelre nem 20.000 t, hanem 36.000 forintot vittek be a község dolgozói, a fel- világosító szóra hallgatva. Ebből az egy példából is láthatjuk, hogy az a tanács, mely foglalkozik az adófizetés kérdésével, tud eredményeket elérni. Ez a pénzügyi tervek teljesítésének kaszervezés, a munkaerők elosztása. A tsz vezetősége nemcsak a tavaszi munkákra, hanem az építkezésekre is nagy gondot fordít, mert állat- tenyésztésük fejlesztése ezt megkívánja. Az idén saját erejükből 6 méter széles, 30 méter hosszú istállót építenek. Az építkezés már befejezéshez közeledik. A tsz valamennyi tagja jól dolgozik, harcol a tsz megerősítéséért, gyarapodásáért. Az eredmények láttán a. község egyénileg dolgozó parasztjai is mind nagyobb érdeklődéssel tekintenek a termelőszövetkezet felé. A múlt héten két dolgozó paraszt — Baján András és Tieger Fülöpné — kérte felvételét a tsz-be. A pártszervezet vezetőségének továbbra is rendszeresen kell nevelnie a kommunistákat és a pártonkí- vüli tsz-tagokat. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy ha a párt- szervezet törődik, foglalkozik a tsz tagjainak problémáival, akkor napnap után újabb és újabb eredmények születnek, fokozódik a tagság szorgalma, s egyre erősebbé válik a tsz. egyik legfőbb titka. Nem elégséges az, hogy csak az adómegbízott foglalkozzék e kérdéssel, hanem minden tanácstagnak — elnöknek, titkárnak — és minden állandó bizottsági vezetőnek mozgósítania kell a község népét. A községi tanácsok vegyék igénybe a népnevelőket, az élenjáró gazdák segítségét. Eredményeink elérésének másik fontos feltétele, hogy a ha' nyagokkal szemben alkalmazzuk a törvényeket. Járásunk a május 10-i értékelés szerint a globális tervet 32.1 százalékra, az adó- és pénztári befizetési tervet pedig 50.6 százalékra teljesítette. Szükséges, hogy a járási tanács vezetői kellően foglalkozzanak se községi tanácsok vezetőivel, s a községi tanácsok ne kampány-, hanem állandó feladatnak tekintsék az adófizetés szorgalmazását. Vida Ferenc vb-elnökh. A megnyitóbeszédet Bimbó elvtárs az Alkotmány tsz elnöke mondta. Beszámolójában megemlítette, hogy tsz-ük 1950 augusztus 20-án alakult. Bár jelentős eredményeket értek el rövid pár év alatt is mind a növény- termelésben, mind az állattenyésztésben, mégis többen akadtak, akik hallgattak az ellenség szavára, meginogtak s majd kishitűen elhagyták a szövetkezetei. Ez nem gyengítette, hanem erősítette a tsz-t. Azok a tagok maradtak a közösben, akik magukat a falu új élete megteremtőinek vallották s maguk előtt látva a boldog jövőt, léptek a közös útra. A tagság a kilépések után még egységesebb, még összeforrottabb lett, s töretlen lendülettel látott hozzá a múlt. óv őszén a gabonafélék elvetéséhez, ezen a tavaszon pedig a tavaszi vetésű növények magjának a földbetéteiéhez. Dicsérettel és elismeréssel beszélt az elnök elvtárs a tsz fogatosairól, akik a vetésben, a tsz aszonyairól, akik pedig a konyhakerti növények kiültetésében adták tanujelét közös gazdaságuk felvirágoztatása ügye iránti odaadásuknak. Kialakították a szilárd munkaszervezetet s a területet felosztották a tagok között. Egy-egy tagra átlagosan 2 hold kertészeti és kapásnövény megmunkálása jut. A továbbiakban az állattenyésztés fejlesztéséről beszélt az előadó. Megemlítette, hogy különösen a sertéstenyésztésben értek el szép eredményeket. 20 db anyakocájuknál 6.7 volt az ellési átlag s most a második ellésnél 10-es átlagot akarnak elérni. Szarvasmarha- és lóállományuk növelésére most már minden adottságuk megvan: megteremtették a szilárd takarmányalapot s megoldódott a férőhely-probléma is. Beszámolt arról is, hogy ebben az évben 250 ezer forint volt a tsz bevétele, ebből kifizették az összes tartozásukat, s főleg a választási malacok értékesítése útján kapott 50 ezer forintot kiosztották a tagoknak munkaegységelőlegként (egy-egy munkaegységre 16 forintot osztottak). Nem feledkeztek meg a tsz tagjai állam iránti kötelezettségük teljesítéséről sem: sertésből és vágómarhából az egész évit, tojásból és baromfiból a félévit átadták a begyüj- tőszervnek. Jogos büszkeséggel állapította meg Bimbó elvtárs, hogy a tagság munkakedve jelentősen megnövekedett, s közös erővel, egy akarattal dolgoznak mindnyájuk célja eléréséért, a boldog szövetkezeti paraszti élet megteremtéséért. Ezután dr Lakatos Sándor elvtárs, a mosdósi szanatórium főorvosa tartott előadást. Beszédében a tények meggyőző erejével bizonyította, hogy a földműveléssel foglalkozó emberek egészséges munkakörülményeinek megteremtése, az emberi munkaerőnek a megkímélése csakis a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megteremtése útján biztosítható. Beszélt arról, hogy a felszabadulás előtt hazánk a hárommillió koldus országa volt, s a nehéz fi* zikai munka, a földesurak gazdaságában a kora hajnaltól késő estig tartó robot a mezőgazdasági dolgozók testét, lelkét és egészségét nyűt- te, ennek következménye: nyomor, tudatlanság, rokkantság, munkaképtelenség, korai öregség lett. Rendkívül elhanyagolt volt a dolgozók egészségügye: a tüdőbaj minden félórában egy-egy embert rabolt el. Kezdetleges, az emberi erőt nagymértékben igénybevevő munkaeszközökkel dolgoztak. Ezt a sivár helyzetet hasonlította össze szép jelenünkkel és még boldogabb jövőnkkel. Elmondta, hogy a gépesítés nagyarányú fokozása a tsz-ekben nemcsak a termelékenység, a terméshozamok növekedését biztosítja, hanem az ember munkájának jelentős megkönnyítését is eredményezi. Nagy elismeréssel adózott Lakatos elvtárs a párt és a kormány mezőgazdasági határozatának, amely a tsz-ekben a mezőgazdasági munkák fokozottabb mértékű gépesítését döntő feladatként jelöli meg, s végül azt a meggyőződését juttatta kifejezésre, hogy a tsz-ek tagjainak szorgalma, párosulva a párt és az állam sokoldalú támogatásával, olyan gyümölcsöt érlel, amely ország-világ előtt bebizonyítja: jól jártak azok, akik saját felemelkedésük érdekében a társasgazdálkodás útjára léptek. Ezt követően Kovács János elvtárs, a járási tanács főagronómu- sa nyújtott hathatós szakmai segítséget a tsz tagjainak. Beszélt az őszi kalászosok tavaszi ápolásáról, a gyomirtásról, az acatolásról, s hangsúlyozta az őszi gabonafélék második, szárbaindulás előtti fejtrágyázásának szükségességét.. Fontos _ so- rcnlévő feladatként, jelölte meg a kapások növényápolási munkáinak szakszerű elvégzését. A sok csapadék nagyon megtömte a talajt s annak felszíne az esőzések elmúltával megszárad, megcserepesedik, így a kelésben lévő kultúrnövények »befulladnak«, s a már kikeltek sem tudnak kellőképpen fejlődni. Éppen ezért különös jelentősége van most a kapásnövények kelés előtti fogasolásának. Nagyban hozzájárul a növények fejlődésének elősegítéséhez a burgonya, kukorica és borsó kelés utáni fogasolása is. Beszélt a sarabolás, egyelés, kapálás és töltögetés elvégzésének helyes módjáról is. Ismertette a rozs, napraforgó, kender és a kukorica pótbeporzásának termést- fokozó hatását. A takarmánybázis megteremtése szempontjából nagy jelentősége van a kaszálás és a szénabetakarítás ideje helyes megválasztásának. Javasolta, hogy a pillangós virágú takarmánynövényeket a virágzás kezdetén kaszáljuk le, mert így nyerhetünk belőlük nagy fehérjetartalommal rendelkező szénát. Dr Takács Ján os elvtárs, a mesterséges termékenyítő állomás igazgatója az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos észrevételeit mondotta el az ankéton. Mosdóst ő mindig híres állattenyésztő községnek ismerte. A község régi dicsősége azonban az elmúlt években megtépázódott. Minden lehetőség megvan azonban arra, hogy nemcsaK a mosdósi egyéni gazdák, hanem az Alkotmány tsz tagjai is még magasabbra emeljék az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarhatenyésztés színvonalát. Megítélése szerint a 300 holdas területtel rendelkező tsz-nek nem 15, hanem legkevesebb 30 fejőstehenet kellene tartania. Fordítsanak a tsz-tagok nagyobb gondot a takarmány helyes elosztására, ne a lovakkal, hanem elsősorban a fejőstehenekkel etesék fel a lucernát. Fontos az, hogy a tehenészeti dolgozókat állandósítsák munkakörükben s így lehetővé válik az állatokkal való egyedi foglalkozás. Megismerhetik mindenegyes állat egyedi tulajdonságait, meggyőződhetnek arról, hogy melyik tehén melyik takarmányféleséget hasznosítja a legjobban. Részesítsék nagyobb megbecsülésben az állattenyésztési dolgozókat, hisz az ő munkájuktól nagyban függ az egész tagság életszínvonalának emelése, az ő kezükre bízták a tsz vagyonának legjelentősebb részét. Dicsérjék meg őket, ismerjék el munkájukat, mert ez minden anyagi honoráriumnál jobban ösztönzi őket a még jobb, még odaadóbb munkára. Felhívta a tagok figyelmét a bőséges és jóminőségű silótakarmány készítésére. Javasolta, készítsenek ároksilót, s szórjanak a takarmány közé kukoricadarát, mert ez elősegíti a tejsavas erjedést. A silózás jelentő-,, sége most különösen megnőtt. A sok csapadék és az azt követő meleg idő haítására olyan nagytömegű zöldtakarmány áll majd rendelkezésre, hogy azt zölden állatainkkal feletetni nem tudjuk, a lekaszálás után bekövetkezhető tartósabb esőzés miatt nem szárad kellően a széna, s így az sokat veszít tápértékéből. Ezután rámutatott a sertések gazdaságos takarmányozására, s azok borsóval való hizlalását javasolta. FEKETE JANCSI TANÁR LESZ ALKONYODOTT. Az erdő fölött vérvörös korongként bukott le a nap, hogy helyet adjon a mindenfelől előlopakodó homálynak. A láthatár pereme bíborszínben ragyogott. Úgy tűnt, mintha az erdő csiholta volna a szikrát, melytől lángralobbantak a felhők. Fekete Jancsi megállt a munkában, rátámaszkodott a kapa nyelére és gyönyörködve nézte a csodás naplementét. Merengéséből apja hangja riasztotta fel. — Elég volt mára, gyerünk, Jancsi, haza. Némán bandukoltak a keskeny, poros dülő- úton. Jancsi gondolatai messze kalandoztak. Nemrég járta ki az iskolát. Bizonyítványa kitűnő volt, szeretett volna tovább tanulni. A tanító és ismerősei váltig unszolták apját, hogy ■írassa be valamilyen felsőbb iskolába, de az öreg csak a fejét csóválta. — Szegény ember fia csak maradjon a kapanyél mellett. Az urak számára találták ki az -iskolát. — Erre gondolt Jancsi és nagyon fájt a szíve. Tele volt szép tervvel, jövőjét ezerféle alakban képzelte el, de álmai megvalósíthatatlanok voltak. Igen. A nép közül csak kevesen járhattak felsőbb iskolákba, azok is csak a legnagyobb áldozatok árán tanulhattak és azt kívánták tőlük, hogy tagadják meg osztályukat. Félt az uralkodóoszfály. JMem akarta, hogy a dolgozók képzettekké váljanak, mert tudták, hogy az meggyorsítaná a korhadó társadalmi rend széthullását. Jancsi mégegyszer megpróbálta. Föltekintett apjára és félénk hangon megszólalt. — Be kellene menni a városba, talán ott adnak valami tanácsot. Apja nem felelt, gondterhelt arccal nézett a lábuk előtt kavargó porba. — Próbáljuk meg ... — Hagyd el, Jancsi. Hiába íratnálak be. Nincs pénz, neked pedig könyvek, új ruha, szálláspénz és még sok más kellene, ami sok pénzt, nagyon sok pénzt kíván. Még akart valamit mondani, de aztán csak szomorúan sóhajtott. Arca sötét volt, nagyon sötét. A tehetetlen harag és a fiú sajnálása olvadt eggyé vonásain ... * * * AZÓTA TÍZ ÉV telt el . . . Fekete Jancsi ma a szünidejét tölti otthon. A pécsi Pedagógiai Főiskola II. évfolyamú növendéke. Néhány hónap választja el már csak attól, hogy tanári diplomáját a kezébe vegye. A régi, álomnak tűnő terv megvalósul hamarosan. A felszabadulás után új élet kezdődött és szebb, sokkal szebb lett Fekete János élete is. Böhönyén hamar elterjedt a fiatalság között a hír, hogy Fekete Jancsi hazaérkezett. Még át sem esett a viszontlátás « örömein, édesanyja szemében még ott csillogtak a boldogság könnyei, amikor barátai máris felkeresték. — Milyen az élet a főiskolán? — Hogy megy a tanulás? Jancsi elmondta, hogy milyen az élet a főiskolán. Beszélt arról, hogy milyen megbecsülésben részesítik a hallgatókat. Diákotthonban laknak a vidékiek, a főiskolai étkezdében pedig olcsó és ízletes élelemhez jutnak. A tanulást is számos módon könnyítik meg. Könyvtárak, tanulószobák várják a hallgatókat. — Szívesen tanulunk mindannyian. Tudjuk, hogy milyen nagy feladat vár ránk. Nemsokára tanítani fogunk. Városok, falvak várnak bennünket. Számtalan kicsi, tanulnivágyó gyerek várja tőlünk, hogy megismerje általunk az életet, hogy elsajátítsa tőlünk a tananyagot. — Szeretsz tanár lenni? — kérdezte egyik barátja. — Nagyon szép hivatás. Olyan az, gyerekek, mint amikor a kertész apró palántákat ápol. Szeretete minden melegét feléjük árasztja, ■hogy szép növényekké sarjadjanak. Ez a mi feladatunk is. Fiatalok ezreiből kell becsületes, lelkes, igaz embereket nevelnünk. Szívesen vállalkozunk erre a feladatra. — Én is tanár leszek — mondta lelkesedve az egyik fiú. — Főiskolára jelentkezem érettségi után! — Gyertek minél többen — válaszolt mosolyogva Jancsi. — Még sok, nagyon sok nevelőre van szüksége az országnak. Sok lelkes, odaadó szív kell még! * * * VACSORA UTÁN ketten maradtak csupán. Apa és fiú. Jancsi előtt váratlanul fölelevenedett az a kép, amikor egyik este, munkából hazafelé tartva a tanulástól beszélgetett apjával. Mennyivel más volt akkor az élet . . . — Hogy sikerült a vizsga? — Jelesre, édesapám! Fekete bácsi a fiára nézett. Arca komoly volt, nagyon komoly. Szeme megcsillant. A villany fénye tükröződött benne, avagy könny gyémántja tette oly ragyogóvá? — Köszönöm, fiam! A két kéz keményen simult egymásba. Az apa büszkén, boldogan nézte fiát, Fekete Jancsi pedig arra gondolt, hogy ő, az egykori zsellér fia nemsokára tanít. Boldogan gondolt arra, hogy ma már nincs elérhetetlen álom, a dolgozó nép fiai előtt nyitva áll a lehetőségek széles kapuja, melyen át csábítóan int a jövő . . . Dezső János. Ha az Alkotmány tsz tagjai meg fogadják ezeket a szaktanácsokat, még jövedelmezőbbé, még gazdagabbá tudják tenni jólétük forrását, közös gazdaságukat. Ehhez nem sok szó, hanem sok hősi cselekedet kell. A tsz-tagok lelkesedése, megnövekedett munkakedve biztosítéka annak, hogy az előttük álló feladatokat sikerre viszik. Jelenlegi és a jövőben elérendő eredményeik láttán mindazok, akik kishitűen elhagyták a termelőszövetkezet süllyedni vélt hajóját, meggyőződhetnek arról, hogy ez a hajó nem süllyed el — ellenkezőleg: révbe jut• KUTAS JÓZSEF. l -murcali járás .»©•<» százalékra teljesítette eddig az add- és pénztári befizetési tervet
