Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-29 / 126. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1954 május 20. A Magyar Dolgozók Pártja Ili. kongresszusa A kongresszus csütörtök délutáni ülése A délutáni ülést 4 órakor nyitot­ta meg Hidas István elvtárs, a Po­litikai Bizottság tagja. Majd KOVÁCS RUDOLF ELVTÁRS, a vasmegyei pártbizottság első titkára a dolgozó parasztság meg­növekedett termelési kedvéről be­szélt. A hozamok növelése végett je­lentős beruházásokat eszközöl a parasztság — mondotta. — Az el­ső évnegyedben 278 olyan mező- gazdasági gépet vásároltak, amely után a múlt években nem is ér­deklődtek. Az igényeket kielégíte­ni korántsem tudtuk. Hiány van töltő ekefejből, kerékvasból, villá­ból, számos gépalkatrészből, mun­kaeszközökből. Ezeknek a gyártá­sát a minisztériumoknak fel kel­lene karolniok. Megerősítettük járási pártbizott­ságainkat. A Központi Vezetőség 15, jórészt a pártmunkában ta­pasztalt, politikailag képzett, lel­kes elvtársat küldött megyénkbe falusi pártmunkára. Eddig jól megállták a helyüket és bízunk benne, hogy mindnyájan kiváló harcosaivá válnak a falu szocialis­ta építésének. Nagyobb önállóság­ra kell nevelnünk járási pártbi­zottságainkat, mert helyileg meg­oldható kérdésekben is gyakran felsőbb szerveinktől várják a,meg­oldást. Javult a pártszervezetek és a szakemberek viszonya. Előadá­sokat tartatnak velük, kikérik ta­nácsukat. Szakkérdésekben tájé­kozottabb funkcionáriusainknak tekintélye érthetően nő a falvak­ban. De szakembereink is nagy megbecsülésnek tekintik, hogy a megyei pártapparátusban hat olyan elvtárs dolgozik, aki mező- gazdasági egyetemet, vagy akadé­miát végzett. Most az a feladatunk, hogy a kongresszus útmutatásai, határoza­tai alapján a politikai felvilágosító munkánk javításával, a kommu­nisták példamutatásával megyénk egész dolgozó népét mozgósítsuk pártunk, kormányunk céljainak megvalósítására. adás, csak egy kis anyag és munka. Mezőgazdasági kisgépeket és esz-, közöket gyártó nagyipari vállala­tainktól többet és főleg jobbat vár parasztságunk. Sokszor megtörténik, hogy az ásó, a villa szinte vádonat- újonnan elgörbül, összetöredezik. Több jő könyvet is várunk a fa­lusi könyvtárak számára. Kevés a könyvünk és főleg kevés a. szépiro­dalmi és a tudományos ismeretter­jesztő könyv. Pedig a jó könyvet sze­reti, szívesen olvassa parasztságunk. Balogh elvtárs végül beszámolt, ar­ról, hogy községükben megszilárdult az állami fegyelem: félévi begyűj­tési tervüket mindenből túlteljesí­tették — sertésből 124 százalékra, marhából 116 százalékra, tojásból 143 százalékra, baromfiból 108 száza­lékra, tejből 163 százalékra teljesí­tették. A félévi adófizetési kötele- zettségeikne k is eleget tettek. Az eredményeket mindenekelőtt a kom­munisták példamutatásával érték el, mind az adófizetésben, mind a be­gyűjtésben. Bedri Szpáfai elvtars felszólalása Poor Bertalan Kossuth-díjas festőművész felszólalása Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Az a nagy segítség, amelyet a szovjet művészek példamutatása mellett pártunk, kormányunk esz­mei iránymutatása a képzőművé­szetnek nyújtott, a júniusi határo­zatok után — úgy mint életünk minden más vonalán — a művé­szetek terén is nagymértékben megnövekedett. Mindazon ténye­zők, amelyek a júniusi határozatot olyan nagyjelentőségű forduló­ponttá tették, rendkívül fejlesztő- leg hat máris a művészetek tere- bélyesedésére és fog a jövőben még inkább hatni. És erre igen nagy szükség volt és van! A képzőművészeti munka elvi­eszmei vonalán — bár e téren már örvendetes a haladás — még van­nak megoldásra váró feladatok. Természetesen ennek egyik oka az, hogy kulturális, s így a művé­szeti vonalon is nehéz megszaba­dulni azoktól a kapitalista bék­lyóktól, amelyek a művészektől egyénieskedést, eredetieskedést, a művészet úgynevezett »szabadsá­gát«, vagyis a reális élettől, a néptől való eltávolodást kívántak meg. Nagy szükségünk volt a júniusi határozatokra! Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség beszámolójá­ban hangsúlyozta, hogy a képző- művészetnek nyújtott fokozottabb állami támogatás megkönnyíti az alkotó munka kibontakozását. Ez így is van! Ahogyan a népi de­mokrácia nagy politikai és gazda­sági eredményei adták meg a szo­cialista realizmus útján valói meg­A Koreai Munkapárt üdvözlő távirata A Koreai Munkapárt Központi Bizottságától érkezett üdvözlő táv­iratot az elnöklő Hidas István elv­társ ismertette: »A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága forró elvtársi üdvözle­tét. küldi pártjuk III. kongresszusá­nak. A Magyar Dolgozók Pártja sike­resen vezeti a magyar nép harcát a népi demokratikus rendszer fej­lesztéséért és a szocializmus fel­építéséért. A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága ragyogó sikereket kíván indulásnak alapját, épp úgy a júniu­si határozatok eddigi és a jövőben biztosan fokozódó nagy eredmé­nyei még inkább elősegítik, a mű­vészet kiterebélyesedését és szocia­lista jellegű tökéletesedését. Ez alatt azt értjük, hogy a művészek közelebb kerülnek a dolgozó tö­megekhez, mert hozzájuk, róluk szólnak és mert a képzőművészek gondtalanabb anyagi ellátottsága tökéletesebb művek alkotását te­szik lehetővé. Erre annál is inkább szükség van, mert a letűnt úri rendszerben a művészettől elzárt dolgozó tömegek fokozódó jólétük­kel párhuzamosan a művészettel szemben is fokozódó igényekkel fognak fellépni. Ezután Poór Bertalan elvtárs a Cundel-étterem freskóját és a Béke Szállóban lévő festményeket bírálta1 meg, amelyeknek sem mű­vészi értékük, sem mondanivaló­juk nem felel* meg a követelmé­nyeknek. Ugyanakkor elismeréssel szólott a Bányász Szakszervezet termeit díszítő festményekről. Fel­szólalását a következő szavakkal zárta1 le: Kedves elvtársak! Befejezésül engedjék meg, hogy a képzőmű­vész-társadalom nevében meleg köszönetünket fejezhessem ki nagy pártunknak az eddigi és a jövőben nyújtandó nagy segítsé­gért. Mi, képzőművészek minden erőnkkel azon leszünk, hogy tar­talomban, formában mind méltóbb művekkel szolgálhassuk , a szocia­lizmus építésének nagy ügyét. (Taps.) j pártjuk kongresszusának, amely­nek kiemelkedő jelentősége van a dolgozók anyagi és kulturális élet- színvonala további felemeléséért és a szocializmus felépítéséért ví­vott harcban. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy amikor tovább erősítjük a népeink közötti barát- ság|ot, még inkább hozzájárulunk mindkét ország felvirágoztatásá­hoz, a béke és a biztonság meg­erősítéséhez az egész világon. A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága.« BALOGH DEZSŐ ELVTÁRS, Ga­rabonc község párttitkára felszólalá­sában a többi között ezeket mondot­ta: Pártunk új politikája megnövelte dolgozó parasztságunk termelési ked­vét. Ennyi mezőgazdasági kisgépet több éven keresztül sem vásárolt paraszt­ságunk. De ennyi műtrágyát sem használtak soha, mint a kormány­programra megjelenése óta. Paraszt­ságunk termelési kedve megnöveke­désének mérföld jelzője, hogy egy talpalatnyi terület sincs bevetetlenül. Parasztságunk elvárja —• folytat­ta — hogy falusi pártvezetőink pél­damutató, élenjáró mezőgazdasági szakemberek is legyenek. Ma már nemcsak politikai. kérdésekben, de mezőgazdasági szakkérdésekben is tőlünk kérnek tanácsot. A politikai képzéssel párhuzamosan tehát emel­nünk kell falusi pártfunkcionáriu­saink mezőgazdasági szakképzettsé­gét. A többtermelés érdekében fokozni kell az állattenyésztést is. Szüksé­ges, hogy állatainkat a télen is nedv­dús takarmánnyal lássuk el és ezért minél több silót építsünk. Az állat- tenyésztés fokozása nemcsak több zsírt, húst jelent, de több szervestrá­gyát és ezáltal a termőtalaj jobb szerkezeti összetételét is. Ezzel a jobb összetétellel a magasabb nö­vénytermelés alapját teremtjük meg. Mégis nemcsak a parasztportákon, de sok termelőszövetkezeti csoport­nál és állami gazdaság területén is — trágyatelepeket alig lehet látni, pedig nem kell hozzá különösebb ki­Ezütán Bedri Szpáhi elvtárs, az Albán Munkapárt küldöttségének ve­zetője, az Albán Munkapárt Közpon­ti Bizottsága, Enver Hodzsa elvtárs és az egész albán nép szívből fakadó forradalmi üdvözletét tolmácsolta a. kongresszusnak és rajta keresztül az egész pártnak, a magyar népnek. (Taps.) Az önök kongresszusa — mondot­ta — a gondolat és a cselekvés egy­ségének nagyszerű megnyilvánulása. Kinyilvánítása erős elszántságuknak, hogy becsülettel és sikerrel eleget tesznek mindazoknak a nagy felada-; toknak, amelyek a dolgozó tömegek jólétének állandó növelése és a szo­cializmus alapjainak lerakása terén pártjukra és népükre hárulnak. Pártunk és népünk szívvel-lélekkel örvend az Önök győzelmeinek és an­nak, hogy Önök most új perspektí-j vát nyitnak meg népük előtt. Azért örülühk együtt Önökkel, elvtársak, mert győzelmeik a mi győzelmeink is. Az Októberi Forradalom rpár el­hozta a mi szabadságunk hajnalát is és ma a népforradalom napja ragyog hazánkra. Az Adriai-tenger szépséges partjain Marx, Engels, Lenin és Sztá­lin dicső zászlaja leng, örök győzel­münket hirdeti és a Munkapárt ve­zette népünk rendíthetetlen erejéről, az új Albánia bevehetetlenségéről ta­núskodik. . Éljen a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa. (Taps.) Szabó Ferenc Kossuth-rlíjas zeneszerző szólalt fel ezután. A francia zenemű­vészet egyik legismertebb polgári képviselője, Honegger nemrégiben azt mondotta, hogy a zeneszerző a mai társadalomban hívatlan vendég, ■akive! állandóan éreztetik, hogy jsen- ki sem kiváncsi rá és jelenléte min­denkit zavar és feszélyez. A felsza­badulás előtt, mint minden kapita­lista társadalomiban, ilyen hivatlan vendég völt a magyar zeneművészek többségi is. Még a világraszóló leg­nagyobb zenei tehetségeinket is csak akkor kezdték itthon komolyan ven­ni. ha külföldön átütő sikert értek cl. A magyar zenész az új Magyar- országon már-nem »hivatlan vendég«. A biztos megélhetést és a szabad al­kotómunka lehetőségét teremtette meg számukra pártunk gondosko­dása. A múltban mellőzött tehetsé­gek előtt megnyíltak a hangverseny- termek dobogói, Fővárosunkban és vidéken sok új szimfonikus zenekar és zenei együttes alakult. Operaházunk évek óta zsúfolt né­zőtér előtt játszik, soha annyian nem tanultak zenét, mint most. Uj színnel gazdagították zeneművészetünket a hivatásos népi együttesek. A felsza­badulás után jóval több magyar vo­natkozású .zenetudományos mű lá­tott napvilágot nyomtatásban, mint a felszabadulás előtti évszázadok alatt összesen. Pártunk a szocialista realizmus elvi. célkitűzésével és elméletével megmutatta zeneművészetünk fejlő­désének mg egyetlen lehetséges útját. Türelmet, fáradságot nem kímélő munkával pár év alatt meggyőzte a magyar zeneművészek többségét ar­ról, hogy ez az út . a nagy zeneművé­szet minden eddiginél gazdagabb vi­rágzásának, soha még nem látóit nagyszerű lehetőségeinek széles per­spektíváját vetíti elénk. Előadóművé­szetünk minden ágában figyelemre­méltó, komoly eredményeink vannak. Operaművészetünk sokszor már a legkényesebb művészi igényeket is kielégíti. Karmestereink, énekeseink, zongoristáink, hegedűseink és más hangszeres művészeink, zenekaraink és kamaraegyütteseink, énekkaraink és népi együtteseink mindenütt, itthon és külföldön őszinte elismerést, nagy sikert arainak. Egészségesen fejlődik a művészi utánpótlás is. Fiatal művészeink a nemzetközi versenyeken állandóan kimagasló eredményeket érnek el. Sok fiatal és figyelemreméltó elő­adóművészünk egészséges művészi fejlődését és előmenetelét, veszélyez­teti egy bizonyos sztárkultusz. Fiatal művészeink keveset és nem a meg­felelő alkalmakkor jutnak csak szó­hoz. Zeneművészetünk jövőjéről van szó, amikor kérjük a pártot, hogy legyen segítségünkre a fiatal mű­vészek elé tornyosuló akadályok fel­számolásában. Arról van szó: amíg nem népszerűek ők, nem szerepel­hetnek. De ha nem szerepelhetnek, sohasem válhatnak népszerű művé­szekké. (Derültség.) Egy ifjúsági ze­nei verseny megrendezésével a köz­vélemény figyelmét rá lehetne irá­nyítani nagyszerű fiatal tehetségeink művészi eredményeire és értékeire és ezzel megnyitnánk előttük az utat tehetségük érvényesüléséhez. A tömegek lebecsülése mutatkozik meg abban, amikor a kormánypro- grammra hivatkozva, a rég lomtárba került bárgyú kupiék, az * 1900-as évek Ferenc-József-korának hazugul hamis, émelyítően szirupos termékei­vel árasztották el a rádió és az esztrád-színpadok műsorát. Egyesek úgy értelmezték a kormányprogram- mot, hogy az az amerikai tánczené­nek nyakló nélküli reneszánszát, je­lenti. Egyre-másra halljuk a híreket arról, hogy a vidéki cigányzenekaro­kat szélnek eresztik, vagy ahogy diplomatikusan mondják, a cigány­zenészeket »termelő munkára irá­nyítják«. (Derültség.) Tendl Péter cimbalomművészt, aki a magyar hangszeres művészet hagyományai­nak egyik országoshírű hordozója, tavaly a Magyar Népköztársaság népművésze címmel tüntették ki. Mi­után átvette a kitüntetést, visszauta­zott a munkahelyére, Sopronba. A Pannonia-étteremben, ahol eddig ját­szott, a vezetőség azzal fogadta: csak akkor maradhat, ha tánczenét, első­sorban jazz-tánczenét játszik. Most egy másodrendű soproni vendéglőbe áthelyezve, kizárólag foxtrottot és tangót játszik. Kérjük a pártot, a maga tekintélyével hasson oda, hogy ne lehessen felelőtlenül és büntetle­nül a zene területén garázdálkodni. (Taps.) A kultúrforradalomnak talán mindennél fontosabb két tényezője a jó és kiterjedt iskolai énektanítás, valamint a műkedvelő üzemi kóru­sok jól irányított zenei tömegnevelő munkája. E két területen szomorúan és aggódva kell tapasztalni az egy- heíybentopogás jeleit. Az Iskolai énekoktatás ügyét az oktatásügyi minisztérium vezetői, de'sok iskola- igazgató is, mint valami nagyon mel­lékeset, mint. valami bátran elha- nyagoihatót kezeli. A szakszervezetek kulturális munkája sok iogos kriti­kára ad alkalmat. A hibák közül a legnagyobb talán az, hogy nem ve­zetik, sorsára, hagyják az üzemi kó- rusmczgalmat. Nagyon kérjük az új Központi Ve­zetőséget, hasson oda, hogy az ille­tékesek több lelkiismerettel és na­gyobb gonddal t.örődienek a rájuk bízott, döntőfontosságú zenei nevelő feladataik becsületes, lelkiismeretes végrehajtásával. (Nagy taps.) Ezután FEKETE BERTALAN elv­társ, a sóstóliegyi Vörös Csillag tsz párttitkára szólalt fel, aki a többi között ezeket mondotta: A mi termelőszövetkezetünk is elég sok problémával küzdött, külö­nösen az 1952-es és 1953-as gazdasági évben, mert az aszály és a fagy a szőlőben és a gyümölcsöseinkben igen komoly károkat okozott. A tagság nagyobb része úgy gondolta, hogy ne­héz lesz a szövetkezetben élni. Párt­szervezetünknek komoly politikai munkát kellett végeznie a termelő­szövetkezeti tagság körében, hogy megmagyarázza, nem lesz mindig aszályos esztendő és bebizonyítsa a termelőszövetkezet előnyét. Pl. az egyik termelőszövetkezeti asszony, Mányikné — kilencgyermekes csa­ládanya — nem egyszer szidta a ter­melőszövetkezetet és vezetőit. Egyik alkalommal, amikor beszélgettem ve­le, azt mondotta, hogy nekem sém hisz. De a zárszámadáskor, amikor családja 2 ezer munkaegységre .106 ezer forint értéket kapott, megválto­zott a véleménye. ■ (Derültség, . nagy taps.) 1 • Pártszervezetünk politikai munká­jának eredménye is, hogy a Központi Vezetőség 1953 június 2.7—28-i hatá­rozata után a mi szövetkezetünkből egyetlen tag sem lépett ki. (Lelkes taps.) Ez azért volt így, mert min­den esetben szem előtt tartottuk az önkéntesség elvét és azért, mert ter- melő^öyetkezetünk tagsága megta­lálta a számítását. Nemhogy kilépő lett volna, hanem ez év tavaszon 21 új belépő volt a termelőszövetkeze­tünkbe. (Taps.) Nálunk a kommunisták élenjárnak a termelőmunkában. Elosztottuk őket a brigádokba, munkacsapatokba és ott állandó politikai munkájukkal, személyes példamutatásukkal mozgó­sítják az egész termelőszövetkezeti tagságot a munka jó elvégzésére. A tavaszi munkálatokat termelő­szövetkezetünkben határidő előtt vé­geztük el, kongresszusi vállalásunkat teljesítettük. A begyűjtésben sem vagyunk az utolsók között, mert a szarvasmarha- és a tojásbeadásban egész éves kötelezettségünket telje­sítettük, illetve túlteljesítettük. A sertés- és baromfi beadási kötelezett­séget félévre, a tejet pedig minden hónapban. 100 százalékra teljesítjük. Ebben az évben is előreláthatólag jól zárunk és felülmúljuk az egyénileg dolgozó parasztok jövedelmét, még a jól dolgozó középparasztokét is. (Taps.) Robert Stewart elvtárs felszólalása Ezután Robert Stewart elvtárs, az Angol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagja, az Angol Kom­munista Párt Központi Bizottságának és a párt főtitkárának, Harry Polliit elvtársnak, valamint az Angol Kom­munista Párt minden tagjának test­véri üdvözletét tolmácsolta a kon­gresszusnak. Az angol haladó erők barátsága a magyar forradalmi mozgalommal ré- gikeletű —1 mondotta. — Az önök Kossuth Lajosát hazánk, mint kora legkiválóbb forradalmi vezéreinek egyikét üdvözölte és lelkes fogadta­tásban részesítette. Ez a régi barátság az önök és a mi pártunk közötti meleg, tartós elvtársi viszonnyá vált, amikor az Októberi Forradalom fényes napja bevilágította a világot, s a válság és .elnyomás aló! felszabadult munkások -milliói a marxizmus lobogója alatt, Lenin és Sztálin pártjának vezetésé­vel bizton léptek a szocializmus épí­tésének útjára. Az önök pártja sok emlékezetes aszíályösszeütközésben edződött . és erősödött. Pártunk nevében tisztelet­tel adózom az ismert és névtelen hő­sök emlékének, akik börtönökben és a forradalom harcmezőin pusztulták el és magasra tartották azt a lobo­gót, amely alatt mindannyian harco­lunk a feudalizmus bilincsei, a kapi­talizmus láncai és. áz imperializmus járma alól való felszabadulásért. Vi­lágszerte .visszhangra talált az a harc, amelyet a magyar dolgozók a két világháború közötti időben a fa­sizmus ellen vívtak és Rákosi elvtárs bátor és büszke kiállása azok ellen, akik elárulták és be akarták csaoni a pártot és a népet. Emlékeztetni kí­vánom Önöket azokra a hatalmas tüntetésekre, amelyeket Londonban, Manchesterben, Glasgowban, Liver­poolban, Dublinban és más városok­ban rendeztünk, hogy lefogjuk a Rákosi elvtárs életére törő vérszom- jat hóhérok kezét. (Taps.) Az Önök mostani kongresszusa a világtörténelemben döntő pillanat­ban folyik. A Szovjetunió és a népi demokráciák által vezetett békehare növekvő ereje arra kényszerítette az imperialistákat, hogy előbb Berlin­(Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents