Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-28 / 125. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 május 28. A Hagyni* Dolgozok Pártja 111. ko»gi*essznsa (Folytatás a 3. oldalról.) gél kapcsolatos nem kielégítő helyzetet. Előttünk világos, hogy a nép jólétének emelése csak azoknak a termékeknek az olcsóbb, gazdaságosabb előállítása révén történhet, amelyet az iparban és mezőgazságban maguk a dolgozók állítanak elő. Ez pedig csak a. termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével érhető el. Ha következetes harcot akarunk indítani a termelékenység fokozásáért, az önköltség csökkentéséért, a takarékosságért, akkor harcolnunk kell a munka jobb megszervezéséért, a munkások javaslatainak, kezdeményezéseinek felkarolásáért. A dolgozók mozgósítása, a szocialista verseny szervezése nem képzelhető el úgy, hogy ne tárjuk fel előttük őszintén a helyzetet. Amikor a múlt évben pl. a Dej Hajógyárban nyíltan megmondottuk, miért fontos az egész nép számára, hogy export-tervüket teljesítsék, a munkások csodákat tudtak művelni, 15 tonna helyett napi 40 tonnát dolgoztak fel naponta. Ugyanezt tapasztalhattuk az energiarendelet bevezetése idején az üzemek százaiban, jó felvilágosító munkával sikerült a kontingens megfelelő elosztása, be lehetett vezetni az energiagazdálkodás új rendszerét. A munkások joggal kérdezik a szakszervezetektől, miért laposodtak el pl. a termelési értekezletek, miért hiányzik a munkások többsége ezekről az értekezletekről egyes üzemekben? Azért, m'prt az üzemek felelős vezetői lebecsülik azt a tényt, hogy a munkásokat csak akkor lehet kellőképpen mozgósítani a nehézségek megoldására, ha őszintén feltárjuk előttük az üzem, a műhely termelési és szociális problémáit. Ne csak általában beszéljünk a munkásoknak arról, hogy mi a feladat, hanem konkrétan rá kell mutatni a nehézségekre, a nyílt, őszinte beszéd megsokszorozza a dolgozók aktivitását. A dolgozók azt várják, hogy választ kapjanak a felvetett javaslataikra, kérdéseikre. Minden eszközzel harcolni kell azért, hogy ne becsüljék le, ne fojtsák el a dolgozók kezdeményezését. Sokkal következetesebb harcot kell folytatni a szocialista munkaverseny öncélús^ga, elsekélyesítése ellen. Még igen szép számmal akadnak a bürokraták fajtájából : olyanok, akik elengedőnek vélik a felajánlások megszervezését és az- ' után azt mondják: gyerünk, elvtársak, nyomjuk meg egy kicsit, majd csak kijön belőle valami. Az ilyen bürokratákat minél sürgősebben ki kell iktatni a szocialista munkaverseny szervezéséből. A legjobb szervezés sem vezethet azonban eredményre, ha nem tudjuk megnyerni az üzem parancsnoki karát, a mérnököket, a technikusokat és a mestereket. Sajnos a szakszervezeti munka igen kezdetleges még az értelmiség, elsősorban a műszaki értelmiség soraiban. Ma a szakszervezetekben jogos követelménykéni vetődik fel, hogy jobb szakszervezeti munkát kell végezni a mérnökök, technikusok, üzemvezetők között, hiszen az üzemek termelési parancsnokainak kell megérteniök a szocialista munkaverseny elengedhetetlen feltételeit. Nekik kell biztosítaniok azt, hogy a szocialista munkaversenyhez megfelelő anyag, szerszám álljon rendelkezésre, hogy a dolgozók versengése valóban segítse az üzem egész termelését. Pártunk III. kongresszusára szervezett szocialista versenymozgalom munkásosztályunk, dplgozo népünk, pártunk iránti ragaszkodásának tanúbizonysága volt. A dolgozók új és új munkahőstettekkel nyilvánították hűségüket, sze- retetüket és a munka új hősei gazdag tapasztalatokat adtak szocialista versenymozgalmunk továbbfejlesztéséhez. Mindent meg kell tennünk, hogy a kongresz- szusi verseny után, a1 kongresszusi határozat szellemében ezeket a tapasztalatokat fel is használjuk termelési terveink megvalósítása érdekében. A szén, az energia, a közszükségleti cikkek, a mezőgazdaság terén kell elsősorban ezt hasznosítani. A munkásosztály nagyfokú aktivitását kell kiváltani az önköltség csökkentése, a fegyelmezetlenség megszüntetése és a rend megteremtése érdekében. Ez azonban nem kis mértékben attól függ, hogy pártszervezeteink mennyire állnak a feladatok megoldásáért indított harc élére és nem kis mértékben attól is, hogy a szakszervezetekben dolgozo kommunisták hogyan érvényesítik munkájukban a párt határozatait. A pártszervezetek egyrésze elhanyagolta a szakszervezetek segítését. A szakszervezetekben végzett munkát nem tekintették igien fontos pártfeladatnak, miként ezt Rákosi elvtárs is mondotta, nem egy helyen lebecsülték a szakszervezetek tevékenységét és igen szép számmal akadtak olyan pártfunkcionáriusok, akik úgy vélték, hogy most már nincs is szükségünk erős tömegszervezetekre, mert a párt közvetlenül is meg tudja oldani a feladatokat. Ezzel az alapjában helytelen nézettel a legsürgősebben szakítani kell. Pártunknak erősítenie kell a szak- szervezeteket és minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a szakszervezetek munkája megjavítását, mert ez egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a párt munkája a tömegek között javuljon. A szakszervezetekben végzett munka feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy munkásoszályunk, dolgozó népünk még egységesebben, még szorosabban zárkózzék fel nagy pártunk mögé. (Nagy taps.) Utána ETIENNE FAJON elvtárs, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag.ia — hosszantartó, lelkes taps közepette — ai Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszust. Az elnöklő Nagy Józsefné elvtársnő felolvasta ezután a Vietnami Munkapárt Központi Bizottságának üdvözlő táviratát, amelyet a kongresszus küldöttei hosszantartó, lelkes tapssal fogadtak. Ezután Vass Istvánná elvtársnő, a Központi Vezetőség tagja szólalt fel. 1 rozott javulás állt be az egyénileg dolgozó parasztasszonyok, de különösen a középparasztasszonyokkal való kapcsolat erősödésében. Az MNDSZ-szervezetek kezdeményező és szervező munkája eredményeként eddig körülbelül 16 ezer nő kapcsolódott be a 120, illetve 200-as munkaegység-mozgalomba és adnak segítséget a közös munkában való részvételhez azzal, hogy segítik a bölcsődék, napköziotthonok szervezetét, azok társadalmi munkával való támogatását. A határozat érteimében hozzá- kezdtünk az üzemi szervezetek létrehozásához is és eddig körülbelül 400 üzemben, 140 hivatalban és 60 állami gazdaságban alakultak . meg az MNDSZ-szervezetek. A megalakult szervezetek segítséget adnak a pártnak, a szakszervezeteknek a termelés emeléséért folytatott harcban. So> üzemben, termelőszövetkezetben és hivatalban még mindig lebecsülik és háttérbp szorítják a nőket. Szikora Istvánné, csorvási MNDSZ- titkár az országos nőkonferencián a következőket mondotta: »Nálunk a női vezetőket nem becsülik eléggé. Ezért van az, hogy kevés a női vezető. A pártvezetőségben és a tanács végrehajtó bizottságában csak égy nő van. Az Uj Élet termelőszövetkezet igazgatóságában egy sem Úgy gondolják az elvtársak, még saját férjem is mondja, aki párttitkár a termelőszövetkezetben, hogy megvannak, el tudják intézni a termelő- szövetkezet vezetését asszonyok nélkül is. De a gyapotkapálást nem tudták elvégezni az asszonyok nélkül. (Nagy taps.) Ahhoz szükség volt az asszonyok szorgalmas munkájára is-“. Vagy a soltvadkerti Uj Alkotmány termelőszövetkezetben a férfiaknak az a véleményük, hogy a termelőszövetkezet csak akkor lesz egységes, ha egy asszony sem dolgozik benne (derültség), mert az asszonyok mindenbe beleütik az orrukat, és mindent meglátnak. (Derültség.) A nők lebecsülését mutatja Bács megye példája is. A megyében a termelési bizottságoknak 5 ezer tagja van, de csak 100—150 a nő közöttük, az élenjáró paraszíasszonyok véleményét tehát nem akarják figyelembevenni. Ilyen példákat sajnos hosz- szan lehetne felsorolni, pedig mező- gazdaságunk fellendítését, a termelőszövetkezetek megszilárdítását, terméseredményeink növelését a nők munkája nélkül megoldani nem lehet. Pártunk és kormányunk különös gonddal törődik a nők munkájának megkönnyítésével. Ebben az esztendőben 23 százalékkal többet fordít a falusi idénybölcsődék és napközik létrehozására. Párt és tanácsszer- veink azonban nem értik meg mindenütt ennek .jelentőségét és elhanyagolják a falu nődolgozói számára oly nélkülözhetetlen bölcsődék, napközik létrehozását. Pedig ez a nők bevonását a mezőgazdasági munkába igén komoly mértékben megkönnyíti. Vass Istvánné elvtársnő felszólalása befejezéséül hangsúlyózta: Soha még így nem gondoskodtak a magyar nőkről, családokról, mint most a népi demokratikus Magyar- országon. ígérjük, hogy minden erőnkkel, lelkesedésünkkel segítjük egész népünk anyagi és kulturális színvonalának emelését. (Nagy taps.) Vass elvtársnő után FRANCISZEK MÁZUK elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tolmácsolta a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a lengyel munkásosztály, a lengyel. nép üdvözletét a kongresz- szusnak. Beszédét lelkes tapssal fogadták. Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-dijas író felszólalása Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség beszámolójában elmondotta, hogy az utolsó évek folyamán a magyar művészet és irodalom jelentékeny fejlődésen ment keresztül. Ez így is van. Mindenki láthatja művészetünk példátlan virágzását. A magyar író tudott tanulni a történelemből, egyre inkább felismerte, hogy a mi pártunk eszméje jelenti azt az újat, amit a művészetben is új, ami kivezet a művészet és irodalom burzsoá züllésének állapotából. Ezért állt szinte egyértelműen a párt mögé a pántonkívüli írók, művészek zöme is és fogadta el irányítását, nemcsak eszmei, művészeti téren, hanem az időszerű feladatok megoldása terén is. S hatalmas haszonnal járt. ez az új magyar irodalom kibontakozására, mert egyre inkább egységessé vált az írótársadalom világnézete, tért hódított a szocialista realizmus alkotó módszere, egyre művészibb, jelentősebb művek születtek. Nagyon téved az, aki az új helyzet alapján pártunknak ezt a hatalmas kollektív nevelőmunkáját lebecsüli és irodalmunknak azt a hibáját, -hogy nem tanult eleget a néptől, csak a párt gazdaságpolitikájában elkövetett hibákhoz köti. VASS ISTVÁNNÉ ELVTÁRSNŐ FELSZÓLALÁSA Vass Istvánné elvtársnő, a Központi Vezetőség tagja, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének elnöke felszólalásában a többi között a következőket mondotta: A kongresszus nőküldötteit különös örömmel tölti el az, hogy Voro- silov elvtárs felszólalásában külön méltatta a magyar nők szerepét, jelentőségét a szocializmus építésében. (Nagy taps.) Ezek a szavak újabb erőt és lelkesedést adnak a magyar nők millióinak az országépítő munkában. Az új szakasz politikájának megvalósításában, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésében megnőtt a nők közötti munka jelentősége, s megnőttek az MNDSZ feladatai is. Népi demokráciánk fejlődésének új szakasza az MNDSZ munkájában is szakaszt nyitott meg. Az elmúlt években az MNDSZ ért el eredményeket munkája során. Igyekeztünk a párt politikáját eljuttatni a nők különböző rétegeihez. De nem tudtuk megfelelően betölteni a tömegszervezeti feladatunkat, mert munkánkban nem sikerült, kialakítani azokat a politikai és szervezeti formákat, amelyeknek segítségével a nők legszélesebb rétegeivel kapcsolatot tarthattunk volna. Gyakran nem úgy alkalmaztuk a párt politikáját, hogy ezzel a nők minden rétegét mozgósítani tudtuk volna. A Központi Vezetőségnek a nők közötti politikai munkáról szóló határozata hozzásegítette az MNDSZ-t ahhoz, hogy kilépve az eddigi szervezeti zártságából, megtalálja sajátos tömegszervezeti módszereit és egyre inkább a magyar nők tömeg- mozgalmává váljék és a nők valamennyi rétegét segítse a népi demokrácia szellemében nevelni. A határozat végrehajtásának kezdeti eredményei már éreztetik hatásukat. Az első eredmények a falusi munkában jelentkeznek, ahol hatáNagy Sándor ezután a »proletkuit« veszélyéről beszélt irodalmi és kulturális életünkben. Bírálta a kultúrbürokráciát és a szocialista realizmus elméletének túlkomplikálását, amely akadályozta az irodalom és művészet fejlődését. A szocialista realizmus alapja — mondotta — az a követelmény, amit Sztálin elvtárs egyszerűen így fejezett ki: ..írjátok az igazat!“ — Petőfi meg így: „A néppel tűzön-vízen át“. De nem tud igazán a néppel menni az az író, aki nem szerez marxista-leninista világnézetet, és ehhez még temérdek ismeretet a világból. Világos, ha a mi pártunk a művészetek fejlődését igazán irányítani akarja, akkor a proletárdiktatúra szerveinek olyan módon kell fog- lalkozniok ezzel a területtel, ahogy sajátságai és a magas minőségi követelmények megkívánják Tehát az írókkal is szinte egyénekig menően kell foglalkozni. Lehetővé kell tenni a legtehetségesebbek számára, hogy az alkotáshoz, művelődéshez szükséges bőséges szabadidőhöz, s más eszközökhöz jussanak, hogy benne élhessenek a pártonkívüliek is a pártmunka. a szocialista építőmunka sodrában. Különösen támogatni kell a fiatal, kezdő munkás-paraszt írókat, s az úgynevezett derékhadat, mely már a felszabadulás után nevelkedett fel és támogatni keil sokkal fokozottabban — a vidéki irodalmat is, hogy megszüntessük a kultúra túlzott központosítását és teret adjunk a helyi kezdeményezésnek. Pártunk a júniusi határozatok után megkezdte a kulturális élet területein jelentkező hibák felszámolását. A „Szabad Nép“ irodalomról szóló cikke sok megoldatlan kérdés tekintetében tiszta vizet öntött a pohárba. Nagy Sándor elvtárs, Sztálin-dí- jas és Kossuth-díjas író felszólalása után, JULIUS DURIS elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének tagja üdvözölte a kongresszust, nagy taps közepette. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa harmadik napjának tanácskozása hat óra után néhány perccel fejeződött be. A KONGRESSZUS NEGYEDIK NAPJA Komócsin Mihály eívtárs, a hevesmegyei pártbizottság első titkárának felszólalása Komócsin Mihály elvtárs felszólalása elején a megye ipari és mezőgazdasági termelési eredményeiről, a lakosság életszínvonalának javulásáról beszélt, majd így folytatta : A termelőszövetkezetek megszilárdítása, jövedelmének növelése megyénkben különösen előtérbe állítja a belterjes gazdálkodást, A nagyszámban szőlő, gyümölcs, zöldség és kobakos növények termesztésével foglalkozó parasztság előtt a szocialista mezőgazdaság fölényét bebizonyítani csak úgy tudjuk, ha a termelőszövetkezeteink túlszárnyalják a belterjesen gazdálkodó egyéni parasztok eléggé magas jövedelmét is. Az őszi tapasztalatok azt bizonyították, hogy ahol a jövedelem nagy volt, mint pl. a gyöngyösi járásban, ott a termelőszövetkezeti tagok száma nemhogy csökkent volna, hanem növekedett és ma is vannak belépések. Termelőszövetkezeteink figyelmét fokozottabban a belterjes gazdálkodás felé kell irányítanunk, mert jelenleg a termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodása megyénkben elmarad az egyénileg gazdálkodóké mögött. Amíg az egyénileg gazdálkodók földterületének több mint 10 százaléka szőlőterület, addig a termelőszövetkezetek földterületének mindössze csak 2 százaléka. Állatállományuk is gyengébb és a takarmánynövények termelésére sem fordítanak kellő figyelmet, Jellemző, hogy az egyénileg gazdálkodók földterületük 15—17 százalékán, a termelőszövetkezetek pedig a földterület mindössze 8 százalékán termeinek kukoricát. Termelőszövetkezeteink feladata, hogy a Központi Vezetőség decemberi határozatában Heves megyére megjelölt feladatok végrehajtása érdekében tovább fejlesszek a híres hevesmegyei zöldség, tök, dinnye, paradicsom, gyümölcs és bortermelést. Megyénkben ha csak a kb. 20 százalékos szőlőtőkebiányt pótoljuk, anélkül, hogy más növények területéből egy holdat is elvonnánk, néhány év múlva kb. 7 és félmillió literrel több bort tudunk a magyar dolgozók asztalára és exportterveink teljesítéséhez biztosítani. A szőlőtermelő termelőszövetkezeteknek és parasztságnak kb. 75 millió forint többletjövedelmet jelent ez, Ebből az összegből kb. 1500 családi házat tudnánk építeni megyénkben. Ezután a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek megerősítéséről beszélt Komócsin elvtárs, majd így folytatta: , Az élettel való közvetlen kapcsolat fontosságát, úgy gondoljuk, helyes a Központi Vezetőség munkájával kapcsolatban is hangsúlyozni. A határozatok végrehajtásának nem kielégítő ellenőrzése nem kis részben felülről indul el. Megyénkben pé1dául a Központi Vezetőség még nem ellenőrizte, hogyan áll a mezőgazda- sági határozat végrehajtása, holott megyénkre a határozat számos konkrét tennivalót irt elő. Ez azután kihat a mi munkánkra is. Mi sem ellenőriztük a járási pártbizottságokat, a községi pártszervezeteket, hogyan hajtják végre a határozatokat. Munkánkat. nem kis mértékben zavarja az a körülmény is. hogy a párthatározatokban lefektetett elvek alkalmazását nem egy esetben vezető púid- vagy állami funkcióban lévő elvtársak részéről sem tapasztaljuk. A hevesmegyei pártbizottság kb. egy éve szakemberek bevonásával többhónapi munka árán kidolgozta. a megye öntözési tervét. Az öntözési tervvel megismerkedett számos vezető elvtárs — így többek között Hegedűs elvtárs is — de mindmáig sem a Központi Vezetőség mezőgazdasági osztálya, sem a földművelésügyi minisztérium részéről, sem konkrét intézkedés, sem segítség nem született a terv végrehajtására. Megyénkben kis költséggel öntözésre lehetne felhasználni a megyét áthálózó számos patakot. Ez óriási lehetőségeket tárna fel és elősegítené mezőgazdaságunk fejlődését, a belterjes gazdálkodás kiterjesztését. Többszöri ígéret ellenére megyénk gépállomásai rendkívül gyengén vannak ellátva a növényápoláshoz szükséges gépekkel, felszereléssel. Például gépállomásainkon egyetlen Ze- tor-traktor sincs, holott a Központi Vezetőség határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről Heves megye számára külön is megjelölt feladatokat és jelenleg is nagy területeken folyik belterjes gazdálkodás. j kezdődött meg a tanácskozás, ame- ! lyet Mekis József elvtárs, a Köz- 1 ponti Vezetőség tagja nyitott meg. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának negyedik napján kilenc óra után néhány perccel
