Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-04 / 104. szám
Kedd, 1954 május 4, SOMOGYI NÉPLAP 3 A marcali gépállomás dolgozói a terméshozamok növeléséért vívott harc lelkes katonái A párt és a kormány mezőgazda- sági határozatának végrehajtásában nagy feladat hárul gépállomásainkra. Úgy kell dolgozniok, hogy lényegesen emeljék a mezőgazdasági gépesítés színvonalát, s ezzel biztosítsák a terméshozamok nagyarányú növelését. E megtisztelő feladat sikeres megoldására a marcali gépállomás már a féli gépjavítás jóminőségű elvégzésével felkészült, s traktorosai a kitavaszodáskor azonnal hozzáfogtak a szántás-vetés nagy csatájának megvívásához. G—35-ös szántótraktoraik éjjel-nappal hasították a barázdákat a gépállomás körzetéhez tartozó tsz-ek mintegy 300 holdján, s jó magágyat készítettek a tavaszi vetésű növényeknek az egyéni gazdák több mint 800 hold földjén. Az erdő- gazdaság és egyéb mezőgazdasági üzemek részére csaknem 450 nh-nak megfelelő talaj munkát végeztek — s ezzel teljesítették szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Ebben a munkában élenjárt a Petőfi-traktorosbrigád, amelynél az egy gépre jutó tavaszi kampány-tervteljesítés 184 normálhold. Lelkesen küzdött kongresszusi vállalása teljesítéséért Szabó János elv- társ és váltótársa, Tóth István, aki 255, illetve 208 százaléknál tart terve teljesítésében. Elismeréssel beszélnek a somogysámsorviak és csákányiak Rinkóczi Ferenc és Rinkó- czi Imre traktorosak munkájáról, ■akik mindketten túlszárnyalták normájuk kétszeresét. Amikor Pidás József elvtárs, a •»Kossuth« traktoros-brigád tagja hírét vette, hogy pártunk harmadik kongresszusára dolgozóink szocialista kötelezettségvállalással és azok teljesítésével készülnek, ő is az elsők között volt a gépállomáson, aki felajánlást tett. Vállalta, hogy tavasz' kampánytervet, amely 100 nh ta lajmunka elvégzését írja elő, 50 nh- vul megtoldja. Hogy mennyire becsületbeli ügyének érezte pártnak adott szava valóraváltását, azt meggyőzően bizonyítja, hogy Gyóta-pusztán az erdészetnél 250 nh talajmunkát végzett eddig. A gépállomás agronómusai hasonló lelkesedéssel dolgoznak. Széphalmi Dénes a sávolyi, Hegedűs László a kéthelyi, Harmath János a csákányi tsz-ek, Zimmermann István pedig a baiatonkereszturi egyéni gazdák termésátlaga fokozásának szolgálatába állította mezőgazdasági szaktudását. Az agronómus elvtársak jó munkáját dicséri, hogy a gépállomás körzetében minden tsz négyzetesen vetette el kukoricáját. Amíg a traktorok a határban dübörögtek, a gépállomás műhelyeiben sem szünetelt a munka. Matusek Lajos üzemkovács 'kijavította a gépállomás 3 lóvontatású fűkaszálógépét, amelyeket átadnak a tsz-eknek, hogy azok gyorsan és az emberi erő megtakarításával végezhessék a kaszálást. Vállalta Matusek elvtárs, hogy a tsz-ek rossz fűkaszálógépeit is kijavítja. Ezt megelőzően 3 egyéni gazda vetőgépén végezte el a szükséges javításokat. Rendbehozza a gépállomás 2Q_t darab lókapáját is, hogy ezekből rs tudjanak kölcsönözni a tsz-eknek, egyénileg dolgozó parasztoknak. Ötöt-ötöt összekapcsolnak' belőlük és traktorral vagy Ze- torral vontatva nyújtanak segítséget a növényápoláshoz. A múlt évben a gépállomás a tsz- eknél alig több mint 20 normálhold- nyi területen végzett növényápolást összekapcsolt lókapákkal. így több tsz-ben nem tudtak a tagok megbirkózni a gyomokkal, s ennek mázsákban kifejezhető holdankéniti termés- kiesés lett a következménye. Most a gépállomás dolgozói fokozottabb felelősséget éreznek a tsz-ek termés- eredményei iránt, ezért időben felkészültek a növényápolásra. Két talajművelő kultivátorukat átalakították sorművelőre, s az egyiket már hetekkel ezelőtt elvitték a somogyszentpáli tsz-be, ott bemutatták a tagoknak, hogy milyen munkát lehet vele végezni. így a tsz-tagok meggyőződtek arról, hogy a gépállomás hathatós segítőtársuk a magasabb terméshozamért vívott harcban, s menten szerződést kötöttek a gépállomással 30 hold négyzetesen vetett kukoricájuk kétszeri kultivátorozására. Most az a tervük a műhelyi dolgozóknak, hogy a kultivátorokra töltőfejet szerelnek, hogy a töltögetésben is segíthessenek a tsz-eknek, az erdőgazdaságnak és lehetőség szerint az egyéni gazdáknak is. A növényápolási munkák technikai feltételeinek megteremtése azonban egymagában nem elegendő — csak félsiker. Szükséges, hogy a gépállomás vezetői, agronómusai és dolgozói magyarázzák meg a tsz-eknek a gépi munka előnyét, s kössenek velük szerződést a növényápolási munkákra. Ha ezt megtették, utána úgy dolgozzanak, hogy megelőzzék a kapásnövények elgyomosodását. Végezzenek a nemsokára megkezdődő növényápolásban — a magasabb terméseredményekért vívott harc e döntő szakaszában — olyan gondos munkát, hogy róluk, a marcali gépállomás dolgozóiról méltán mondhassuk, hogy a mezőgazdasági határozat végrehajtásáért folytatott küzdelem lelkes katonái. Felhívás Lad község dolgozó parasztjaihoz Pártunknak és kormányunknak a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése érdekében hozott határozata azt célozza, hogy a dolgozók életszínvonala minél gyorsabban emelkedjék. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a mezőgazdaság többet és jobbat termeljen. Mi, a ladi gépállomás dolgozói a télen kijavítottunk minden gépet, hogy időben és jó minőségben tudjuk elvégezni a szántás-vetési munkálatokat. A szorgalmas munka meghozta gyümölcsét: gépállomásunk április 20-ig 106.9 százalékra teljesítette tervét a pártkongresszus tiszteletére. Az ipartól kapott segítség arra kötelez bennünket, hgoy ezt az eredményt növeljük, mert az ipar is csak úgy tudja a mezőgazdaságot segíteni, ha megkapja a mezőgazdaságtól a szükséges nyersanyagot. Községünk dolgozó parasztjai közül kevesen tartják szívügyüknek az állam iránti kötelezettség teljesítését. Ennek tulajdonítható, hogy a burgonyát 79 százalékban vetették el. (Igaz, hogy ehhez hozzájárul az is, hogy a Magtermeltető Vállalat 22 mázsa vetőburgonyát még nem szállított le.) A tengeri vetése is vontatottan halad, mindössze 20 százalékra állnak. Nem jobb a helyzet a begyűjtésben sem: a félévi tojásbeadást 65 százalékra teljesítette a község és a tejnél is lemaradás van. Vájjon a lemaradt ladiak gondolkoztak-e azon, hogy most már illő volna ezen változtatni? Itt az ideje, hogy a községi tanács mozgósítson a feladatok elvégzésére. Vegye igénybe az élenjáró gazdák, a pártszervezet, a népnevelők segítségét, hogy a lemaradást rövid idő alatt behozhassák. Népszerűsítsék az élenjáró dolgozó parasztokat, az olyanokat,'mint Németh József és Kertész István, akik a begyűjtési kötelezettségüknek ele-: get tettek, vegyenek példát róluk a lemaradók, mint Pető József, Gyenes József, Molnár György, akik még hátra vannak beadási kötelezettségük teljesítésével. Reméljük, felhívásunk eredményes lesz és Lad község is az élenjáró községek közt foglalja el helyét. A ladi gépállomás dolgozói. FEGYVERÜNK A NYELV j--------------------------------------------------- j Legyenek méltó versenytársak a szöllősgyörökiek A szöllősgyöröki dolgozó parasztok a gyugyi gazdákkal vannak 'párosversenyben. A két község ■szomszédos egymással, adottságaik és gazdálkodási lehetőségeik is megegyeznek. A versenyértékelések mégis azt mutatják, hogy Gyugy messze megelőzi verseny társát. Pedig Szöllősgyörökön sem kisebb a gazdák termelési kedve, mint megyénk bármelyik községében. Ezt bizonyítja az is, hogy a 330 holdnyi tartalékterületnek szinte pár nap alatt akadt gazdája. Nincs hiba a jó példamutatásban sem: Győré István 12 holdas dolgozó paraszt, a termelési bizottság elnöke az elsők között végzett minden tavaszi munkával. özv. Gzár Istvánná 10 holdas és Mészá- rovics Lajos 8 holdas egyénileg gazdálkodók szintén időben földbe tették a tavaszi növények vetőmagját. A hartárszemle-bizottság mégis több darab szántatlan földet talált Szöllősgyörök határában. Ezért elősorban a lengyeltóti gépállomás a felelős, mivel a községbe küldött szántógépe számos esetben több-kevesebb ideig állt géphiba miatt. A jövőben a gépállomás dolgozói nagyobb gondot fordítsanak a traktorok karbantartására, hogy megelőzhessék a műszaki kieséseket:) A beadás teljesítésében is sok a: tennivaló Szöllősgyörökön. A község dolgozó parasztjai négyhavi törvényes kötelezettségüknek a baromfi kivételével semmiből sem tettek eleget. Különösen nagy a lemaradás a sertésbegyüjtésben, pedig Berzsenyi József és Pók Béla egyéni gazdák bebizonyították, hogy lehet, sőt határidő előtt is lehet a sertésbeadást teljesíteni: mindketten még az első negyedév, ben átadták hízottsertésüket a begyűjtő szervnek, amiért 3—3 mázsa kukoricabeadási kedvezményben részesültek. Sokan vannak azonban a községben olyanok, mint Teveli Ferenc 9 holdas, aki még semmit sem adott be az államnak, s ezért a helyszínen elszámoltatták és felemelték beadási kötelezettségét. Biztosan szégyenkezni fog Tóth János 6 holdas gazda leánya, Tóth Julianna, aki a fővárosban jár egyetemre, mivel édesapja még mindenből adósa népi államunknak. Ne tűrjék a szöllősgyörökiek, hogy elmaradjanak a beadásban. Mutassák meg a mezőgazdasági munkák gyors végzésével és állampolgári kötelezettségeik teljesítésével — adósságuk letörleszté- sével —, hogy méltó versenytársaik akarnak lenni a gyugyiaknak. Újabb kettőszáz peronoszpóra-jelzőállomást állítanak idén szőlőtermelésünk szolgálatába Földművelésügyi kormányzatunk az elmúlt években egyre nagyobb mértékben kifejlesztette a peronosz- póra-jelző szolgálatot. A múlt évben már ezer, termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban felálított állomás jelezte a termelőknek, hogy mikor védekezzenek a peronoszpóra ellen. A jelzőállomásokat azonban még nem mindenütt működtették kifogástalanul és ezeken a helyeken a védekezés is kevésbbé volt eredményes. A kemény tél idejére a jelzőállomások műszereit, a maximumminimum hőmérőket és esőmérőket védettebb helyre vitették. Most. a műszereket újból kihelyezik a jelző- állomásokra, hogy május ötödikétől a peronoszpóra-jelző szolgálat munkába léphessen. A földművelésügyi minisztérium idén az eddigi hálózatot további kettőszáz álomással bővíti ki. Az új jelzőállomások elsősorban tsz-ekbe kerülnek, de többet állítanak fel egyéni termelőknél is. „ . . . a magyar nyelv tisztaságáért folyó harcot az ifjúság hazafias nevelésének fontos részévé kell tenni.“ (A KV határozatából.) Anyanyelvűnk pallérozásának, csinosításának kérdése nagy múltra tekinthet vissza. Szinte minden korban két egymással ellentétes táborba osztotta a szakembereket és a nyelv ügye iránt érdeklődő laikusokat egyaránt. Az egyik tábor a nyelvművelés szükségessége ellen, a másik pedig még nagyobb lelkesedéssel mellette foglalt állást. A kettő között természetesen ott volt a közömbösök számszerűen legnépesebb serege. Nem célunk és nem ás feladatunk kimondani az utolsó szót ebben a több évszázad óta tartó vitában. Csupán egy-két igen lényeges kérdésre szeretnénk választ adni. Ezek a kérdések: Lehetséges-e a nyelvművelés7 Szükséges-e, s ha igen, mi a célja? A válaszok tükrözik majd a tudomány mai álláspontját, s azokat az útbaigazításokat, amelyek meghatározhatják nyelvhasználatunk gyakorlatát. LEHETSÉGESE A NYELVMŰVELÉS? Sokan azzal érvelnek, hogy a nyelvnek, mint minden társadalmi jelenségnek megvannak a maga törvényei, s azokat legfeljebb tudomásul vesszük, de befolyásolni nem tudjuk. Ez az érvelés helytelen. E szerint ugyanis a nyelv olyan, mint a rohanó ár, amelynek nem lehet útját állni, s az emberek sorsa az, hogy a garabonciás elemek előbb- utóbb magukkal ragadják, eltemessék őket. Sztálin elvtárs világosan bebizonyította: a természet és a társadalom törvényei tőlünk függetlenül léteznek és megismerhetők. E törvények ismeretében a zabolátlanul hömpölygő áradatot gátak közé lehet szorítani, ugyanígy a nyelv törvényeinek ismeretében a nyelvet is lehet úgy befolyásolni, hogy az emberek közötti gondolatcsere mennél alkalmasabb, tökéletesebb eszköze legyen. Ebben a munkában el kell különítenünk a .nyelvtudós és a nyelvművelő munkáját. A nyelvtudós minden nyelvi jelenséget tudomásul vesz, akár helyes, akár helytelen, a növénytan szakértőjéhez hasonlóan, aki nemcsak a hasznos növényekkel foglalkozik, hanem a gyomokat is tanulmányozza. A kertész viszont — a tudomány eredményei alapján — a hasznos növényeket állandóan tökéletesíti, a gyomokat pedig szakadatlanul irtja. A nyelv kertésze a nyelvművelő. A hasonlatból az is következik, hogy a nyelvművelés akkor lesz igazán eredményes, ha a nyelvtudomány eredményeire épít. A nyelvművelés ellenségei tovább érvelnek: hiba mindig is volt a nyelv használatában, s lesz is bőven. Fölösleges tehát ellenük hadakozni. Bizonyításuk kísértetiesen hasonlít a háborús uszítok szócsavarásához. Ok ugyanis azzal állnak elő, hogy háborúk mindig voltak, lesznek, ennélfogva hiábavaló az ellenük folytatott küzdelem. Akik hisznek az életben, mégis küzdenek a háború ellen. Miivel a nyelvművelés lehetséges, mi is küzdünk nyelvünk tökéletesítéséért. SZÜKSÉGES-E A NYELVMŰVELÉS? Józan ember nem vitatja azt, hogy az elektromosság törvényeit, alkalmazását mindenkinek meg kell ismernie, mert hisz naponta használjuk: utazunk, főzünk, világítunk vele; a különös éppen az, hogy az anyanyelv helyes használatának, a nyelvművelésnek a megismerése nem ilyen magátólértetődő szükséglet, pedig nyelvünket még az elek« tromosságnál is többször használjuk kis távolok és végtelen tájak átrepü- lésére. Mit mondanak erre a legtöbben? Rendszerint méltatlankodva ezt: Hiszen mi mindannyian tudunk beszélni! Igaz: alig van közöttünk olyan, aki magyarul ne tudna, de őszinte perceinkben magunk is bevalljuk, hogy mondataink nem annyira föltárják, mint inkább eltakarják gon« dolatainkat. Nem sikerül meggyőznünk, még kevésbbé cselekvésre bírnunk hallgatóságunkat. Ha pedig ez így van, akkor nyelvünket: mindennapi életünk és haladásunk fegyverét még nem tudjuk megfelelő módon használni, tehát szükség van nyelvünk művelésére. MI A NYELVMŰVELÉS CÉLJA? Lényegében az, hogy anyanyelvűnket beszédünkben, írásunkban egyaránt mennél tökéletesebben hasz« náljuk. Sokakat visszariaszt a kitűzött cél: a tökéletes nyelvhasználat. A naponta többször elkövetett botlások sokaknak kedvét szegik, s lemondóan legyintenek, másra hagyva a nyelv tökéletesebb használatának dicsőségét. Vigasztalásukra megmondhatjuk, hogy ilyen vagy olyan módon mindannyian követünk el hi« bát, de egyelőre nem is az a fontos, hogy ne hibázzunk, hanem hogy ébredezzék szunnyadó nyelvi lelkiismeretűnk, felelősségünk nyelvünkkel szemben. Ne csak beszéljünk nyelvünkön, hanem róla is beszéljünk. Csak azt érheti elmarasztaló ítélet, »aki tunya, közönyös, konok, s nem törődik azzal, hogy hibázik vagy hibázhat«. örvendetes jelenség tehát az, hogy azok a munkások és dolgozó parasztok, akik előtt az anyanyelv igazi megismerése el volt zárva, felszabadult termelő, politikai és kulturális munkájukban egyre inkább szükségét érzik a nyelv tudatos birtokbavételének, s kérik ehhez az illetékes szakemberek és intézmények segítségét. Ilyen intézmény az iskola és a rádió mellett a sajtó is. Az újságnak fölbecsülhetetlen jelentősége van a nyelvi kultúra ápolásában. A »Fegyverünk a nyelv« c. rovattal a »Somogyi Néplap« segítséget kíván nyújtani azoknak, akik szívügyüknek tekintik anyanyelvűnk helyes használatát. Rónai Béla ped. főisk. adjunktus. * Szélesedik megyénkben Király István postás kézbesítő mozgalma Megyénk postás dolgozói között nagy visszhangra talált Király István somogysámsoni kézbesítő kongresszusi versenyfelhívása, melyben az olvasótábor növelésére szólította fel dolgozótársait. Eddig 71 postás kézbesítő csatlakozott e mozgalomhoz. Legutóbb Magyaratádon Vogro- nics Sarolta hírlapfelelős és Kapuvári Péterné kézbesítő vállalták, hogy a kongresszusig tovább növelik az előfizetők számát, vállalták a díjak pontos beszedését is. A versenyben kimagasló eredményt ért el Király István, aki eddig 86 családhoz juttatta el a pártsajtót. Kelemen József sávolyi kézbesítő 65, Kulcsár József iharosberé- nyi 40, Kiss Lajos iharosberényi 47, Dobri Julianna iharosberényi kézbesítő 31 előfizetőt szervezett. Rajtuk kívül még számos kézbesítő ért el kiváló eredményeket. Jól dolgoznak a siófoki »Somogyi«-brigád tagjai, akik eddig 350 olvasót szerveztek a kongresszusi versenyben. A jelenleg folyó »Néplap a dolgozókért« agitációból is kiveszik részüket postásaink. Barcson Túrái elvtárs hírlapfelelős a kézbesítőkkel 35 »Somogyi Néplap«-olvasót szervezett. Balatonszárszón Kristóf elvtárs 8 dolgozóhoz juttatta el a Néplapot. Postás dolgozóinkat jó munkájukért dicséret és köszönet ületi. Legyenek rajta, hogy megyénkben minél több családhoz jusson el a »százezrek kenyere«, pártunk sajtója. Megjelent „A tejelés fokozásának módszerei' című új könyv Az állattenyésztőknek a szarvas- marha helyes gondozásához, a tejhozam növeléséhez nagy segítséget nyújt a Mezőgazdasági Könyv és Folyóiratkiadó Vállalat most kiadott új könyve: „A tej elés fokozásának módszereiről“. A könyv ismerteti a tenyésztési munka megszervezését, a tejelés fokozása szempontjából, hasznos útmutatást ad a nagy termőképességű borjak felneveléséhez, a tehenek takarmányozásához és a fejés helyes megszervezéséhez. A 120 ol* dalas könyv az élenjáró állattenyésztés módszereit képekkel is bemutatja.
