Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 április 25. Töretlen lendülettel küldjünk to válik tm országos első helyért Az elmúlt héten szokatlanul hi­degre fordult idő, s a többször megeredő eső bizonyos mértékig hátráltatta a tavaszi vetések befejezésének időpontját. Ahogy azonban ismét megengedte az idő­járás a mezőn való munkálkodást, csakhamar benépesedtek megyénk községeinek, tsz'einek határai. Egyénileg dolgozó parasztok, tsz- tagok, gépállomási és állami gaz­dasági dolgozók azzal a nagy el­határozással ragadták meg az eke, szarvat, a kapanyelet vagy a szán­tótraktorok kormánykerekét, hogy az időbeni vetéssel megteremtsék a bő termésbetakarítás előfeltéte­lét. Ennek .a nagy igyekezetnek meg is lett az eredménye: már na­pokkal ezelőtt befejeződött me­gyénkben a napraforgóvetés és a burgonyaültetés, sőt már a kuko- • ricának is mintegy fele a földbe került. Nem feledkeztek meg megyénk mezőgazdasági dolgozói az állam iránti kötelezettség teljesítéséről sem: az állat- és állati termékbe­adás meggyorsításának nagy len­dületet adott a begyűjtési hét, amelynek minden járásban beszé­des eredményei születtek. Dolgozó parasztjaink legtöbbje azon is igyekezett, hogy adójának pontos fizetésével, adóhátraléka kiegyen­lítésével járuljon hozzá hazánk erősítéséhez. A mezőgazdasági munkák vég- | zésében, a begyűjtési és adófizeté­si tervek teljesítésében a legújabb értékelés szerint a marcali járás az élharcosa. Nagy büszkeség tölt­heti el a járás minden dolgozóját, hogy a csurgói járástól visszahó­dították a Megyei Pártbizottság­nak a legjobb járást megillető kongresszusi versenyzászlaját. Eb­ben nagy része, van a szenyéri dol­gozó parasztoknak, akik minden időszerű vetéssel végeztek, s kuko­ricájuk 95 százaléka is már a föld­ben van. A sávölyi Szabadság tsz tagjai még rajtuk is túltettek: minden vetést befejeztek és telje­sítették négyhavi beadási kötele­zettségüket tejből, tojásból, ba­romfiból, sertésből és vágómarhá­ból egyaránt. Jelentős előrehaladást tettek a múlt héten a fonyódi járás dolgo­zói. Burgonyaültetési és naprafov- góvetési tervüket lényegesen túl­szárnyalták, gyors ütemben végzik a kukorica vetését is. Jól megszer­vezték a begyűjtési hetet. A jó felvilágosító és szervező munka: meghozta gyümölcsét: 3 nap alatt 53 mázsa tojást gyűjtöttek be, ami annál is inkább figyelemreméltó eredmény, mivel a megelőző héten 6 nap alatt csupán 12 mázsa to­jást adtak át a' járásban a begyüj- tőszervnek. Fokozza eredményeit a fonyódi járás, hogy a jövő hécen elhozhassa az MB zászlaját a mar­caliaktól. A siófoki járás főleg a mező­gazdasági munkákban való sikeré­ért került a harmadik helyre, a begyűjtésben azonban a negyedik helyen halad. Meg kell gyorsíta- niok a tej és a sertés begyűjtését, hogy még előbbre kerüljenek a já­rások rangsorában. A tabi járás dolgozóitól többet vártunk. A begyűjtésben tanujelét adták állampolgári fegyelmüknek, hiszen baromfiból magasan túl­szárnyalták négyhavi előirányzatu­kat. A tavasziak vetésében, főleg a kukorica vetésében azonban még sok a tennivalójuk. Lássanak sürgősen munkához, számolják fel lemaradásukat, s tegyenek foga­dalmat az MP zászlajának meg­szerzésére és úgy dolgozzanak, hogy adott szavukat be is yáltsák. Ugylátszik, a csurgói járás szai- maláng fellobbanásában szerezte meg a legutolsó értékelés szerint az első helyet, de arra már nem futotta; erejéből, hogy a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját meg is tartsa. Szép eredményeik van­nak ugyan a tavaszi munkákban, de a begyűjtésben annál csúfosabb a lemaradásuk. Embereljék meg magukat a járás dolgozói, hisz egyszer már megmutatták, hogy tudnak elsők lenni — szerezzék meg a héten ismét az elsőséget és tartsák is meg azt. A nagyatádi, barcsi és kaposvá­ri járás párt- és tanácsvezetői és dolgozói megelégedtek azzal, hogy mind a mezőgazdasági munkák­ban, mind a begyűjtésben az utol­sók között kullognak. Itt az ideje, hogy változtassanak ezen az ál­datlan állapoton, gyorsítsák meg a tej-, tojás- és sertésbegyüjtés üte­mét s végezzék el mielőbb a még hátralévő tavaszi vetési munkákat, hogy méltók legyenek megyénk többi, élenjáró járásához, A járások sorrendje a mezőgaz­dasági munkák végzését, a be­gyűjtési és adófizetési terv teljesí­tését figyelembevéve az alábbiak szerint alakult. A szabásiak esete Nagykorpáddal IS dolog ott kezdődött, hogy a szabási dolgozó parasztok az MDP III. kongresszusára versenyre hív­ták a nagyatádi járás összes közsé­gét és párosversenyre Nagykorpá- dot. A versenykihívást a nagykorpá- diak — miután tanácsülésen megtár­gyalták — el is fogadták. Közben megkezdődött a tavaszi munka és a kihívó fél, Szabás köz­ség megelőzte versenytársát oly­annyira, hogy a dolgozó parasztok szorgalmas munkájának elismerése­ként a Megyei Pártbizottság verseny­zászlaját elsőnek nyerték el a megyé­ben. Ezt a dicsőséget növelte az, hogy nemcsak a tavaszi munkákban, hanem a begyűjtésben is jó ered­ményt értek el. Mi történt ezalatt a nagykorpádi versenytárssal? Mi tagadás, bizony nagyon lemaradtak a versenyben, míg a szabási dolgozó parasztok vé­geztek már minden tavaszi vetéssel, addig a nágykorpádiak a burgonya- vetésből még csak 27 százalékot tel­jesítettek és tjgyancsak volt mit be­hozniuk a beadásnál is. A tanács ar­ra hivatkozott, hogy nincs vetőbur­gonyájuk, mire a szabásiak azt vála­szolták, jöjjenek át hozzájuk s 120 forintért kapnak vetőburgonyát tő­lük, annak ellenére, hogy maguk már 100 százalékon felül teljesítették burgonyavetési tervüket. SiPbás község dolgozó pa­rasztjai ezen túlmenően is segíteni akartak a nagykorpádiaknak. Ezért a község vezetőivel együtt elhatároz­ták, hogy. tapasztalatcsere útján el­mondják a maguk eredményeit és azt, hogy miképpen érték el ezeket, ugyanakkor meghallgatják a ver­senytárs véleményét is. Ez a tapasz­talatcsere igen hasznosnak ígérke­zett, s a nagykorpádi vezetők öröm­mel fogadták ezt a kezdeményezést. A náluk járt szabási tanácselnököt, begyűjtési megbízottat és a kihelye­zett agronómust szívélyesen fogad­ták az előkészítő megbeszélésen és j: megegyeztek abban hogy április 20- i ám este tartják meg az értekezletet, p melyre mozgósítják az egész falut. Nemsokára elérkezett az emléke­zetes nap. Azonban emlékezetessé nem a jól sikerült, eredményes meg­beszélés tette, hanem a csalódás, melyet a szabásiaknak hozott. Ugyan­is 20-án négy dolgozó paraszt, azon­kívül a párttitkár, tanácselnök, ta­nácstitkár és az' agronómus nagy lelkesedéssel, jól felkészülve indul­tak el’ Nagykorpádra. Fél nyolckor érkeztek a községi tanácshoz,, ahol nem találtak senkit. Mit volt mit tenni: vártak egész nyolc óráig, ek­kor gyenge világosság gyűlt a kul- túrházban, mire a. tanácstalan kül­döttség odament. Újabb várakozás. Telt-múlt az iöő miközben psz- szesén hárman: a tanácselnök és .két gyerek jelent meg mindössze. A sza­básiak szomorúan nézték az üres kultúrtermet, melyről azt gondolták, hogy a községi tanács jó mozgósító munkája nyomán megtelik majd. Azonban hogyan is jöttek volna a korpádi dolgozó parasztok, amikor maga a párttitkár, Kovács Gábor sem volt ott, de hiányzott a tanács- titkár és az agronqmus is. A szabásiak másfélórai várakozás után eredménytelenül tértek haza. Közben az a gondolat erősödött meg bennük, hogy mindennek az oka a tanács és a pártszervezet nemtörő­dömsége, rossz kapcsolata a dolgozó parasztokkal, nem kielégítő felvilá­gosító munkája, s ezért nem mehet a vetés sem Nagykorpádon, ezért esi-, galassúságú a begyűjtés s ezért v^.n parlagon 250 kh tartalékföld. A sza­básiak ezekután azt üzenik Nagy­korpád község vezetőinek, hogy ja- vítsák meg kapcsolatukat a dolgozó parasztsággal, azok pedig fogják szo­rosabban a munka végét, teljesítsék lelkiismeretesebben államunk iránti kötelezettségüket, hogy nekik, sza­básiaknak ne kelljen szégyenkezniük, versenytársuk miatt. Ha pedig úgy gondolják, hogy a tapasztalatcsere még most sem késő, ne szégyeljék elfogadni a feléjük nyújtott segjtű kezet. Megyénk községei között már hosszabb idő óta az élen haladt öreglak. A múlt vasárnap azon­ban a szabásiak elvitték tőlük a zászlót. Ekkor az öreglakiak meg­fogadták, hogy ismét visszaszer- zik az első helyet. Fogadalmukat lelkes tettek követték, s így roost újra ők a Megyei Pártbizottság kongresszusi vérsenyzászlajának boldog tulajdonosai. A fülecspusztai Kossuth tsz tag­jai ugyancsak becsülettel megdol­goztak az első hely megtartásáért. Esedékes beadásukat teljesítették, s a tavaszi vetésű növények mag­ját a földbe tették, befejezéshez közeledik a kukoricavetés is a tsz tábláin. Dicséret illeti a ladi gépállomás dolgozóit azért a példás munkáért, amellyel tavaszi kampánytervüket jóval a határidő előtt teljesítették. Megérdemelten őrzik továbbra is a Megyei Pártbizottságnak a leg­jobb gépállomást megillető kon­gresszusi ver senyzászla j át. A nagybaráti állami gazdaság példát mutat abban, hogyan kell tervszerűen dolgozni. Időben biz­tosították a gazdaság vezetői a munkaerőszükségletet, s nagy gon­dot fordítanak a dolgozók ellátá­sára. Ennek eredményeként jól ha­lad a munka’ gazdaságban, s a gaz­daság méltó az első helyre. Megállapíthatjuk, hogy me­gyénk mezőgazdasági dolgozói jó munkát végeztek az elmúlt héten és jelentős sikereket értek el mind a tavaszi munkákban, mind a be­gyűjtésben és adófizetésben. Ered­ményeink azonban ne tegyenek önelégültté bennünket, hanem ed­digi sikereinket tekintsük újabb győzelemre vezető küzdelem kiin­dulópontjául. Gyorsítsuk meg me. gyeszerte a-kukoricavetést, vigyük sikerre a most foLyó begyűjtési hetet és az adófizetés pontos tel­jesítésével harcoljunk tovább az országos első helyért. PETRÓ ELVTÁRS PÉLDAMUTATÁSA Szép, kissé hűvös tavaszi reggelre virrad! Bőszén fa község. ’ A falu csendjét már a korareg geh arakban éltévé]*, boronával, vetőmaggctl meg- rakott kocsik zörgése töri meg. A bőszénfai gazdák vidáman mennek a mezőre, hogy acélos kezükkel megra­gadva az ekeszarvat, előkészítsék a talajt és földbe tegyék a tavaszi ve­tésű növények magját. Akik a tahi­tól nyugatra eső határrészbe mennek, megelégedéssel szemlélik a tavaszi szélben ringó őszi gabonavetéseket. Közülük kiemelkedik két kis, mint­egy 3 holdas búzatábla, amelynek ha. ragoszöld színe és erőterjes fejlődése Petró Dénes elv társ két kezének szor­gos munkájáról tanúskodik. Igen, Petró elvtárs, a községi párt- szervezet tagja mindenkor megadja a földnek, ami megjár. Ahogy learatta nyáron az árpát és zabot, késedelem nélkül elvégezte a- tar ló bán 'ást. Amint összeérett a föld. sort keríted a keverőszántásra, majd október e'ső napjaiban a harmadszori szántással jó magágyat készített a búzának. Ta­vasszal pedig, ahogy a földre rá le­hetett menni, hétig evezéssel védte meg búzáját a felfagyástól■ Ilyen gondos munka ufón méltán számíthat gaz­dag aratásra Petró elvtárs. Petró e'vtárs mindig nagyon sze­rette a földet. 1932-ben azonban ked­Á szakszerű fejes a tejtermelés növelésének fontos alapja A tej hágyréSze a fejés alatt kép­ződik, a termelt tej mennyisége és minősége a fejes végrehajtásától függ. A jó fejes Sok és zsíros tejet, a rossz fejés kevés és zsírszegény tejet eredményez. Fontos, hogy a tőgyet gyorsán és tökéletesen ürítsük ki. A gyors és szakszerűen végrehaj­tott fejés erős ingert gyakorol a tőgy idegeire, ami a mirigysejtekeí élén- kebb működésre serkenti. így az ügyes, gyors fejő mindig több tejet fej, mint a kevésbbé gyakorlott, kezdő fejő. A tőgyben visszahagyott tej csökkentői eg hat a mirigy sejtek működésére és a tehén idő előtti el­apadására vezet. Minél hosszabb idő telik el a fejesek között, zsírban an­nál szegényebb tejet kapunk, vagyis a fejések számának emelésével nö­vekedik a tej zsírtartalma. Napi há­romszori fejés azonban csak ia na­ponta 15 literen felül tejelő tehe­neknél fizetődik ki. Fontos a tejnyeremény szempont­jából a tőgynegyedek fejősének sor­rendje. Több tejet nyerünk, ha az egyoldali. tőgynegyedeket fejjük egy­szerre a tőgy egyoldalú beidegzése miatt. Az alatt a 10—20 perc alatt, amíg a fejés tart, lényeges eltérések lehetnek abban, hogy a tejből meny­nyi kerül a kannába. A legújabb gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a tőgymasszázzsal a tejbeáram- lási ingert fokozzuk és több tej le­adására késztetjük a tehenet. A tőgymasszázst úgy végezzük, hogy mindkét tenyerünkkel átfogjuk az eLső tőgynegyedeket és a tőgyet simogatjuk, majd később a hátsókat is. A masszázst a tőgy bimbók gyen­géd huzogatásával fejezzük be. A tő- gyet ' marokfejéssel fejjük, amikor a fejő két-két tőgybimbót megmarkol­va, mutatóujjával felülről lefelé ha­ladva. nyomást gyakorol a tőgybim- bókra. A fejés végén, amikor már nem jön tej a bimbókból, újra meg kell masszírozni a tőgyet. Ilyenkor alaposan gyúrjuk át, emelgessük a tőgynegyedeket. A tejet" utolsó csep­pig ki kell fejni. A masszírozást mindig simogatásszerűen végezzük, hogy vele fájdalmat ne okozzunk a tehénnek, mert különben a tejleadás nem indul meg, a tehén visszatartja a tejet. Egyedül a masszírozássá1 nem várható teljes eredmény, ezzel csak hozzásegítjük a tehenet a tej könnyebb előállításához. A szelíd bánásmód, jobb ápolás több és ízle- tesebb takarmány adja a nagyobb tejhozamot. A masszírozás arra való, hogy minél nagyobb mértékben vál­jék tejjé a megetetett, takarmány. Bajor Lajos. vét szegte a rossz időjárás miatti gyenge termés. Ezért eladta lovait, elhagyta földjét és elment állami gazdaságban dolgozni. Azonban ál­landóan nyugtalanította az a tudaté' hogy az ő földjét nem műveli meg senki. Ez a gondolat annyira hatal­mába kerítette, hogy bár biztosítva volt megélhetése az állami gazdaság­ba,)!, mégis úgy döntött, visszamegy földjére. Nem sokkal később ismét, vásárolt fogatot és töretlen akarat-' erővel dolgozott 8 hold földjén gaz­dasága felvirágoztatásáért. Pártunk júniusi határozata, kormányunk pro- grammja nyomán alaposan fontolóra 'vette a mezőgazdaság előtt álló lehe­tőségeket, úgy éreztet erejéből többre is telik,"mint 8 hold fohl -megműve­lése. Nem is késlekedett soká. — ‘az elsők között volt, akik bekopogtak a- községi tanács ajtaján állami tarta­lékterület kishaszonbérbe vétele vé­gett: 7 hold tart a'ékterw'ettel növel­te gazdaságát, amelyen ugyanolyan gondos és lelkiismeretes munkát Vé­gez, mintha a sajátja lenne. Még a tél folyamán kihordfa földjére az is­tát,lótrágyát és időben elvetette • a , (ibb mint 2 hohl tavaszi árpád, a másfél hold zabo*- 1200 négyszögöt mákot, 800 négyszögöl burgonyát, 300 négyszögöl cukorrépát, 600 négyszög­öl takarmányrépát. Nemcsak a mezőgazdasági munká­ban, hanem a begyűjtésben is élen­jár Petró elvtárs. Teljesítette évi hí­zó*; ser1 ésbeadását, ugyancsak eleget tett éri tojás- és baromfibeadásának.. Esedékes lejbeadásán felül havonta mintegy ISO Htér szabadle jelis átad a begyiij'őnek. Példájának számos köve'ője akad községében: Papp La­jos VB-elnökhelyeties, Harag György és ifj. Szabó József egyéni gazdák a. haza iránti. kötelességeik határidő előtti teljesítésénél vívUik ki maguk­nak, hogy nevük a dicsőség táblára • került. Amin' a tavaszi nap sápadt ko­rongja, eltűnik a zselici dombok mö- ejöti, hazafelé indulnak a szekerek. . Akik Petró Dénes földje mellett ha­ladnak el, Iá jók, hogy ő már földbe- telt 2 és félholdast területén cos utolsó kukoricaszemei is. A szemlélőkben azz ■ a szilárd elhatározás születik meg, ■■ hogy követik Petró elviárs példáját, pár napon belül végeznek a tavaszi ' növények vetésével, hogy az ő ne­vük is a (iicsőségtáblára kerüljön.. , MARCALI JÁRÁS Járási tanácselnök Papp Ferenc Mg. oszt. vez. Fejgli József Begyűjt, hiv. vez. Sifter Jenő FONYÓDI JÁRÁS Járási tanácselnök Varga József Mg. oszt. vez. Nagy Dezső Begyűjt, hiv. vez. Győréi József SIÖFOKI JÁRÁS Járási tanácselnök Sápi József Mg. oszt. vez. Illyés Sándor Begyűjt, hiv. vez. Balassa Tibor »'Alii JÁRÁS J. tanácselnök Tengerdi Imre Mg. oszt. vez. Deák János Begyűjt, hiv. vez. Kovács István CSURGÓI JÁRÁS Járási tanácselnök Lipics József Mg. oszt. vez. Pallag András Begy. hiv. vez. Horváth István NAGYATÁDI JÁRÁS Járási tanácselnök Auer István Mg. oszt. vez. Isaszegi József Begy. hiv. vez. Borbándi Ambrus BARCSI JÁRÁS Járási tanácselnök Péter Mihály Mg. oszt. vez. Gerlec István Begy. hiv. vez. Horváth Sándor KAPOSVÁRI JÁRÁS Járási tanácselnök Suri Sándor Mg. oszt. vez. Szabó László Begyűjt hiv. vez. Gajdos László

Next

/
Thumbnails
Contents