Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-20 / 93. szám

Kedd, 1954 április 29. SOMOGYI NÉPLAP 3 „Teveát" — Kaposvár és Igái között avagy a felülről dicséretben részesített somogyi utak Valóraváltják adott szavukat a háromfai állami gazdaság dolgozói A megnövekedett gépkocsiforga­lom, az ipari szállítások zavartalan lebonyolítása, fejlődő mezőgazdasá­gunk egyre jobb és jobb közutakat igényel. Minden fejlődik hazánkban, szinte napról-napra változik az or­szág. Uj gyárak és mezőgazdasági nagyüzemek ezrei létesülnek. A dol­gozók százezrei azért küzdenek, hogy minél jobb minőségű anyagot állít­sanak elő mind a gépiparban, mind a többi iparágban egyaránt. Fontos dolog is a minőség, de úgy­látszik a Kaposvári Útfenntartó Válla­lat a minőséget nem tartja ma­gára nézve kötelezőnek. Ha a megye közutait vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy azok egyáltalán nem tartottak lépést a fejlődéssel. Tévedés ne essék: nem arról van szó, hogy nem épülnek új utak So­mogybán. Épül bizony számos; egyre több és több községet kapcsolunk össze kövesúttal s ezzel segítjük a falu fejlődését. A hiba nem itt van, hanem ott; hogy milyen minőségben készülnek el ezek az utak és milyen gondot fordítanak az utak karban­tartására! A gépkocsivezetők és az utasok kí­vánságára éppen ezért megkérdeztük a Kaposvári Útfenntartó Vállalat ve­zetőit, hogy mi a véleményük So­mogy megye útjairól. Egyik elvtárs­nak az volt a véleménye: «-hát rosz- szak, rosszak«, a másik elvtársnak: » . . . kérem, mi a somogyi utak karbantartásáért dicséretet kaptunk a felsőbb szervektől«. Érdekes: úgy­látszik, fentről igen keveset járnak ■ezeken a jónak mondott somogyi uta­kon. Egyet tudunk javasolni: az Útfenntartó Vállalat vezetői ne felülről igényeljék a dicsére­tet, hanem innét lentről, a so­mogyiaktól. Ha egy ankétot hívnának össze a gépjárművezetők és az utasok bevo­násával, biztosan kapnának »dicsé­retet«, de az is biztos, hogy nem olyat, mint a felsőbb szervektől. De ankét nélkül is' el lehet mon­dani, hogy nekünk megegyezik a vé­leményünk a vállalat egyik mérnö­kének, Nagy Sándor elvtársnak a véleményével, aki elmondja, hogy őket sok probléma foglalkoztatja, de a gépkocsivezetőket és utasokat csak egy: az, hogy az igáit úton, a böhö- nyei úton, a taszári úton, esetleg so­rolhatnánk több ilyen »kiválóan kar­bantartott utat«, ahol az utasoknak és a gépkocsiveze­tőknek az a problémájuk, miként tudják elkerülni, hogy fejüket ne verjék be a gépkocsi tetejébe, amikor ezeken az utakon közleked­nek. Osányik József elvtárs, a válla­lat vezetője és a vállalat főmérnöke, lehet, hogy meg vannak elégedve az utak állapotával, mert havonta át­lag 5—6 napot töltenek kint vidéken s nem ellenőrzik .kellőképpen az út- őrök munkáját. — Gyengén dolgoz­nak az útőrök — mondják, de a mi véleményünk nem ez. Lelkiismeretesebben kell az út­építő munkával foglalkozni, nem úgy, mint ezt a 65-ös Kaposvár— Böhönye közötti útszakaszon tették. Ennek az útnak a javítására a múlt év októberében több mint másfél millió forintot költöttek, de ma már alig járható. Az alig 5 hónappal ez­előtt javított utat 18 km hosszúság­ban újból javítani kell, ami újabb 150 ezer forintos kiadást jelent az államnak és az út,mégis rossz. Igaz, hogy jó legyen az út, arra lett volna szükség, hogy időben megkapják az útépítéshez szükséges nemes-zúzalé­kot és lágy bitument; meg is kapták volna, ha azt időben igényli a vál­lalat. Tudták, hogy enélkül tartós, jó utat nem készíthetnek; dehát a tervteljesítés, a minden áron való tervteljesítés azt diktálta a vállalat vezetőinek, hogy ha nem megfelelő anyagok felhasználásával is, de hoz­ronómusai a legmesszebbmenő tá­mogatást adják a tsz'nek. Vállal­ták, hoéy az időszerű feladatokat a helyszínen beszélik meg a tsz tagjaival. 5. A Cukorgyár vezetősége vál­lalja, hogy a tsz szabadforgalomba kerülő áruféleségét mind a gyár üzemi konyháján, mind a gyár dolgozóin keresztül a forgalmi ár­nak megfelelően értékesíti. A termelőszövetkezet vállalja, hogy jó felvilágosító és szervező munkával, a munkaerők észszerű csoportosításával mindent elkövet, hogy mind növénytermelési, mind állattenyésztési vonalon kiemelke­dő eredményt érjen el és ezzel be­bizonyítsa a közös gazdálkodás fö­lényét a kisparaszti egyéni terme* léssel szemben. A Cukorgyár dol­gozói hozzájárulnak a tsz-tagok jó­létének emeléséhez és ezzel segítik egész népgazdaságiunk felemelke­dését. A Kaposvári Cukorgyár részé­ről: Hevesi Lajos, Glausch Mihály, Geges József. A Petőfi tsz részéről: Virág János párttitkár, Gantner János elnök, Müller Menyhért intéző­bizottsági tag. A Rákóczi tsz-ben 10 forintot, az Előre és a Jó 'Gazda tsz-ben pedig 15—15 forintot osztottak ki munka­egységenként. Az Előre termelőszö­vetkezetben Lukács Péter az eddig megszerzett 300 munkaegysége után 4500 forintot kapott. A Rákóczi tsz-1 ben Horváth Imre ugyancsak 300 munkaegysége után 4000 forintot, a Jó Gazda tsz-ben Csontos György 4500 forint készpénzelőleget kapott. zálássanak az út felújításához. Tud­ták, hogy nem lesz jó az út, de a látszat-tervteljesítés valóságos kárt okozott a népgazdaságnak is és az út mégsem használható. A Kaposvár—Igái közötti útsza­kasz már csak úgy járható, hogy naponta legalább 4—5 kocsi kap rugótörést s az utasok úgy im- bolyognak a kocsikban, mintha teveháton lovagolnának. Az út javításához jelenleg már hord­ják a követ és ismerve az útfenntar­tók gyors munkáját, ha minden jól megy, talán-talán el is készül, de hogy mikorra — jósok nem vagyunk — ezt megmondani nem tudjuk s így jóslásokba nem bocsátkozunk. Re­méljük, a vállalat vezetősége a hoz­zá fordulóknak szívesen ad felvilágo­sítást. Rajta, gépkocsivezetők, uta­sok, meg kell kérdezni, a feleletre mi is várunk. Aki a megyében erre a leghamarabb választ kap, az kö­zölje velünk is, mert mi is szenvedő alanyai vagyunk a »dicséretben ré­szesített« somogyi utaknak. Nehéz dolog javaslatot tenni s a cikk ol­vasói, legalább is az Útfenntartónál, azt mondják, annál könnyebb bí­rálni. Egy javaslatunk mégis van és­pedig az, minél hamarabb jó utakat So­mogyba és akkor nemcsak felül­ről, de innét Somogyból is sokan dicsérik, még többen áldani fogják az Útfenn­tartó Vállalatot. Egy keveset a hidakról is. 4—5 fő­útvonalon, többek között a Barcs felé vezető úton veszélyes, rozoga, korhadt fahíd van. Nem tudjuk, hány évtized kell hozzá, míg végre az illetékes vállalat: a Mélyépítő Vállalat felépíti ezeket a hidakat, mert évek óta azt mondják, tervbe van véve, rövidesen elkészül, de ha ez így tart tovább, sok kocsi rövide­sen kikészül. Az Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepének dolgozói minőségi mun­kával harcolnak a kongresszus tiszteletére tett vállalásaik teljesí­téséért. Első negyedéves tervüket 103.5 százalékra teljesítették. A második negyedév szintén próbára teszi szorgalmukat, nehezebb fel­adatokat kell megoldaniok, mint az első negyedévben. Többek kö­zött a nemrég felvett tanulókkal is foglalkozni kell, be kell taníta­ni őket a munkába. Tervük maradéktalan teljesíté­sét elősegítik azok a dolgozók, akik már eleget tettek a pártkon­gresszus tiszteletére tett vállalása­iknak, mint Semovcsán Istvánná, aki vállalta, hogy tervét 150 száza­lékra teljesíti, jelenleg 155.8 szá­zalékot ér el. Vannak olyan dolgo­zók is, akik már másodízben tesz­nek vállalást a pártkongresszus tiszteletére, mint Kecskés Gábor- né, aki 22.9 százalékkal, Béri Jú­lia a kiskeresztorsozóból, aki 5.2 és Gyenis Ferencné, aki 11 száza­lékkal teljesítette túl első ízben tett felajánlását. Üjabb vállalásuk­kal elősegítik, hogy az üzem má­sodik negyedéves tervét is teljesít­se, sőt túlteljesítse. A kongresszusi verseny alatt sok dolgozó szeretné megkapni a kongresszusi emléklapot, ezért úgy igyekeznek, hogy a május el­sejei műszakban minél több kivá­ló dolgozót köszöntsön majd dal­lal a rigmusbrigád. II minisztertanács határozata az 1953-54. évi fűtési idény meghosszabbításáról A minisztertanács, tekintettel a hűvös időjárásra, módosította az 1953—54. évi fűtési idény lezárásá­ra vonatkozó korábbi határozatát és 1954 május 1-ig engedélyezi a fűtést mindazon a napokon, ame­lyeken az országos meteorológiai intézet előrejelzése szerint a vár­ható középhőmérséklet plusz 10 C foknál alacsonyabb lesz. 1954 május 1 után, a külső hő­mérséklettől függetlenül, a fűtést meg kell szüntetni. A III. pártkongresszus tiszteleté­re indított munkaverseny a há­romfai állami gazdaságban is nagy visszhangot keltett. A gazdaság valamennyi dolgozója örömmel tett felajánlást a tavaszi munkák időbeni elvégzésére és a begyűj­tés határidő előtti teljesítésére. A felajánlások után csakhamar megindult a harc a?ok valóravál" tásáért. A gazdaság mind a tavaszi munkák, mind a begyűjtési tervek teljesítésében tett fogadalmának eleget tett. A tavaszi zab, takar­mánykeverék, napraforgó, fűmag, takarmányrépa, csíráztatott burgo­nya, kései burgonya vetését rég befejezték. A kukorica vetés alá is már előkészítették a talajt. 300 hold őszi vetést megfogasoltak és valamennyit fej trágyázták. A ne­gyedévre előírt 300 darab hízott­sertés helyett 359 darabot, tojás­ból az előírt 4 ezer darab helyett 6222 darabot, hízómarhából a tervben előírt 18 darab helyett 65 darabot adtak be határidő előtt. A gazdaság dolgozói egyéni fel­ajánlásaik teljesítésében is szép eredményeket értek el. A traktoro­sok közül Druzsin István és vál­tótársa, Piák Imre vállalták, hogy műszaknormájukat 130 százalékra teljesítik. Druzsin elvtárs ezzel szemben átlagosan 177.9, Piák elv­társ pedig átlagosan 172.4 száza­lékra teljesíti tervét. Simon István és váltótársa, Simon Imre 125 szá­zalékos átlagteljesítést vállaltak. Simon István 145, Simon Imre 136.9 százalékos átlagteljesítményt ért el. Zadravec Béla és váltótár­sa, Kucskó Ferenc 115 százalékos átlagteljesítést vállaltak, ezzel szemben Zadravec Béla 129, Kucs­Megyénkbe'n a korai burgonya már az első meleg hetekben a földbe került és az előbujt nö­vénylevelek jelzik a sorokat. A több mint egy hete tartó hi­deg időjárás veszélyezteti a még egészen zsenge növény további fejlődését, s ezért tsz-eink és az egyénileg dolgozó parasztok gyors intézkedéseket hajtanak végre. A barcsi Vörös Csillag tsz 20 hold újburgonyaföldjén az első hi­deg napon törekkel takarták be a sorokat. Az egyénileg dolgozó parasztok követték a tsz példáját, a termelési bizottság és a figyelő- szolgálat határjárás során meg­vizsgálta a kikelt növényeket. Ahol szükség van rá, értesítik a gazdát, hogy gondoskodjék a fa­gyás megelőzéséről. kó Ferenc 128.3 százalékra teljesí­ti műszaknormáját. A fogatosok közül Varga Antal munkacsapata vállalta, hogy a tavaszi munkák­ban 130 százalékos átlagteljesít­ményt ér el. A munkacsapat 165 százalékra teljesíti normáját. A munkacsapaton belül szép eredmé­nyeket ért el Simok János, aki 180, Krémmer József, aki 170, Varga György, aki 180, Jankovics István, aki 160, Druzsin János, aki 170 százalékra teljesíti tervét. A gézai üzemegységben Gyergyák István munkacsapata 130 százálékos át­lagteljesítésre tett fogadalmat. Normájukat átlagosan 170 száza­lékra teljesítik. A munkacsapatban a legjobb eredményeket Gyergyák István, Kövér János érték el, akik átlagosan 190, valamint Darab Vendel, Kövér Imre, akik 175 szá­zalékra teljesítik normájukat. A gyalogosok közül Muszek József 145 százalékos felajánlásával szemben 190, Takács József 165 százalékos vállalásával szemben 212, Simon Imre 145 százalékos felajánlásával szemben 195 száza­lékra teljesíti tervét. A gézai üzemegység gyalogmunkásai is va- lóraváltották szavukat. Dajkovics György 135 százalékos felajánlása mellett 165, Varga Ádámné 120 százalékos vállalásával szemben 150 százalékos átlagteljesítményt ért el. A gazdaság dolgozóinak jó mun­káját igazolják az eredmények. Ez azonban nem jelenti azt, hogy okuk van az elbizakodásra. Töre­kedjenek még szebb eredmények­re, hogy méltóan ünnepelhessék pártunk III. kongresszusát. A Cukorgyár és a nágocsí Petőfi tsz szocialista szerződést kötöttek egymással Pártunk és kormányzatunk út­mutatásainak megfelelően, a me­zőgazdaság fellendítése és a közös gazdálkodás megsegítése érdeké­ben a Kaposvári Cukorgyár válla­latvezetősége, pártszervezete és üzemi bizottsága a nágocsi Petőfi termelőszövetkezettel szocialista szerződést köt az alábbiak szerint; A Kaposvári Cukorgyár párt- szervezete és üzemi bizottsága minden támogatást és segítséget megad a tsz-nek ahhoz, hogy be­bizonyosodjék a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás előnye. A Ka­posvári Cukorgyár vállalatvezető­sége a tsz munkájának elősegítése érdekében az alábbi segítséget nyújtja: 1. Anyagbeszerzési hálózatán keresztül igyekszik a tsz részére olyan anyagok beszerzéséhez se­gédkezet nyújtani, amelyek a gépi berendezések üzemeltetéséhez szükségesek. 2. A tsz birtokában lévő gépi be­rendezéseknél olyan javításokat végez — az önköltség megtérítése mellett —, amelyeket a tsz nem tud elvégezni. 3. Mindennemű adminisztrációs munkában segítséget / adnak a könyvelési szakemberek. 4. Növénytermelési és állatte­nyésztési vonalon a Cukorgyár ag­ELŐLEGOSZTÁS A SOMOGYMEGGYESI TSZ-EKBEN A somogymeggyesi Rákóczi, Előre és Jó Gazda termelőszövetkezetek vezetősége már az ütemtervek elké­szítésénél nagy gondot fordítottak sírra, hogy tagjaikat a megszerzett munkaegységeik után évközben is készpénzelőlegben részesíthessék. Az elmúlt napokban osztották ki a ta­goknak az első pénzelőleget, amelyet mindhárom tsz-ben a szabad tej árá­ból és a leszerződött sertések után járó előlegből fedeztek. A vadontermő anyarozs nem fe­dezi gyógyszeriparunk szükségletét. Ezért az Országos Gyógynövónyfor- galmi Szövetkezeti Vállalat 3950 kát. hold anyarozs termeltetésére kötött szerződést az állami gazdaságokkal, a termelőszövetkezetekkel és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. Óvjuk meg az újhurgonyát a fagyveszélytől Mossál le a grár becsületén esell szégyenfoltot a tabi téglagyár dolgozói Téglagyáraink előtt, különösen a kormányprogramm megjelenése óta, nagy feladatok állnak. Pártunk és kormányunk az új üzemek, gyárak építése mellett fokozott segítséget biztosít a termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó parasztság ré­szére a családi házak építésében. Téglagyáraink kötelessége, hogy ezt minél több tégla gyártásával segít­sék elő. A tabi téglagyárról azonban nem mondható el, hogy kellően felkészült e feladatok megoldására, hogy min­dent megtett a dolgozó parasztság téglaszükségletének kielégítésére. Negyedéves nyersgyártási tervüket mindössze 89 százalékra teljesítet­ték. Ez a lemaradás elsősorban a rossz műszaki irányítás következmé­nye, de -nagymértékben hozzájárult ehhez a dolgozók nemtörődömsége is. A negyedév alatt több mint 62 BELFÖLDI HÍREK A budapesti háztartási-eszköz- és bádogárugyár rövidesen új konyhai felszerelésekkel lepi meg a háziasz- szonyokat. Májusban megkezdik a háztartási tolósmérlegek és újtípusú kávéőrlők tömeggyártását. A tolós­mérlegek nagyrészét eddig importál-« tűk. Istvándi község határában csak­nem 40 hold kikelőfélben lévő új­burgonyát veszélyeztet a rendkí­vüli időjárás. A községben a fi­gyelőszolgálat jó munkát végzett: határjárás során felírták azoknak a gazdáknak a neveit, akiknek földjén sorolt a burgonya, még az­nap értesítették őket a további te­endőkről. Domjáh István 10 holdas dolgo­zó parasztnak közel egy hold te­rületen kelt ki a burgonyája és amikor értesítette a figyelőszolgá­lat, azonnal egy kocsi törekszal- mával indult ki földjére és takarta be a friss hajtásokat, hogy el ne fagyjanak. Ugyanígy járt el Kollár János 5 holdas, Bocskai Kálmán 5 holdas dolgozó paraszt is, hogy megmentsék a jó jövedelmet biz­tosító újburgonyát. ezer téglával gyártottak kevesebbet. Ez a téglamennyiség körülbelül 4 családi ház építéséhez volna elegen­dő. Ez a lemaradás arra kötelezi az üzem dolgozóit, hogy minél gyorsab­ban pótolják a mulasztottakat, an­nál is inkább, mert néhány nappal ezelőtt megkezdték az üzem szolgá­lati lakásainak építését 500 ezer fo­rintos beruházással. Az üzem vezető­sége megtette a szükséges intézkedé­seket, hogy a szégyenteljes elmara­dást a legrövidebb időn belül be­hozzák, s most az üzem dolgozóin a sor, hogy a verseny lendületének fo- kozásával lemossák a gyár becsület tén esett szégyenfoltot. Mint élen­járó üzemhez illik, teljesítsék becsü­lettel a tervet, ezzel járuljanak hoz­zá kormányunk programmjának megvalósításához. A kongresszusi emléklap elnyeréséért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents