Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-17 / 91. szám
HÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Páiiamerikanizmus az Egyesült Államok cégére Latin-Amerika leigázására Nevelje az állampolgári fegyelem betartására a község dolgozó parasztjait a szuloki tanács Rádióműsor XI. évfolyam, 91, szám. ÁKA 50 FÉLLEK A KOLLEKTIV vezetés elvének érvényesítése Pártszervezeteink előtt hatalmas munka áll a pártélet megjavításában, gazdaságpolitikánk szerteágazó, bonyolult feladatainak végrehajtásában. Pártszervezeteinknek mozgósítaniuk kell a kommunistákat, a pár- tonkívüli dolgozó tömegeket a párt- és kormányhatározatok megvalósítására, a tervek hiánytalan teljesítésére, az időszerű mezőgazdasági munkák zökkenőmentes lebonyolítására, fegyelmezett helytállásra. Mindehhez erős, jólműködő párt- szervezetek szükségesek, amelyek képesek irányítani a dolgozókat, képesek arra, hogy szilárd harci közösséggé forrasszák össze a kommunistákat, s aktivizálják őket a párt politikájának végrehajtására. Éppen ezért most a legfontosabb feladat, hogy megjavítsuk pártszervezeteink vezetését, magasabb színvonalra emeljük vezetési módszereiket. Párt- szervezeteinkben a kollektív vezetés elvének kell érvényesülnie, ami azt jelenti, hogy a pártszervezetekben minden fontosabb kérdést a kollektívának, a vezetők testületének kell eldöntenie, nem pedig egyes személyeknek, megkerülve a vezetőség tagjait, semmibevéve azok véleményét, javaslatát. A kollektív vezetés — a pártvezetés legfőbb elve. Ez azt követeli, hogy a pártvezetőségek, a pártbizottságok nőiden fontos intézkedésüket közösen vitassák meg, felhasználva saját tapasztalataikat, az aktívák tapasztalatait, s nem utolsósorban a pártonkívüliek véleményét is. Ha a pártszervezet vezetősége saját munkájáról beszámolót készít a felsőbb pártszervéknek, vagy taggyűlésen a párttagságnak és ha javaslatot tesz, terveket terjeszt a tagok elé, vagy ha a párttagság egészét érintő határozatot hoz — mindezt a pártvezetőségi tagok együttes megbeszélése és döntése alapján kell kidolgoznia, mindez a vezetőség közös álláspontját kell hogy kifejezze. Nem lehet szilárd a vezetés ott, ahol a pártszervezet titkára mindenben maga intézkedik, utasítgat, figyelmen kívül hagyva a vezetőség többi tagjának véleményét, javaslatát. A kollektív vezetés elvének megsértése még több pártalapszerveze- tnnknél megtalálható. Vannak még vezóreskedő funkcionáriusaink, párttitkáraink, akik mindent egyedül akarnak elvégezni, akik a megválasztott pártszervezeti vezetők fölé helyezik magukat, háttérbe szorítva a pártszervezet kollektív vezetését. Ezek a funkcionáriusok a legtöbb esetben kisajátítják maguknak a döntési jogot. Hosszú ideig így dolgozott Vajda János elvtárs, a lábodi egységes pártvezetőség titkára. Vajda elvtárs egyáltalán nem törődött a pártvezetőség tagjainak javaslatával, még kevésbbé az egyszerű párttagok véleményével. Amit mondott, azt megváltoztatni senkinek sem volt jogában, még akkor sem, ha az helytelen volt és ellentétes a párt politikájával. A bírálatot úgyszólván a sárba tiporta. Azt hangoztatta több esetben, hogy bírálni csak a titkárnak van joga, a tagság esetleg kérhet, vagy javasolhat, de nem dönthet. Ez a helytelen nézet, a vezetés kollektivitásának súlyos megsértése, rossz kihatással volt a község pártéletére. A tagok visszahúzódtak, munkát nem végeztek, később még a taggyűlésekre sem jártak el. így aztán nem csoda, hogy a nagyatádi járás területén éppen ebben a köaségbcn sértették meg legjobban a párt parasztpolitikáját, ásták alá a párt tekintélyét, lazították meg a párt és a tömegek közötti kapcsolatét. Bgyes alapszervezeteinkben helytelenül értelmezték a kollektív vezetést. Pl. a kaposvári gépállomáson az alapszervezet vezetői úgy értelmezik a vezetés kollektivitását, hogy az csökkenti a párt vezetőségi tagok és az egyszerű párttagok személyes felelősségét. Úgy képzelik, hogy a feladatokért valamennyien felelősek és ha hiba történik, a felelősséget egymásra háríthatják. Ez helytelen. A kollektív vezetés semmiképpen sem jelentheti az egyéni felelősség háttérbe szorítását. A határozatok végrehajtásáért személy szerint felelősek a kollektíva ama tagjai, akiket megbíztak a végrehajtással. Nem is lehet jól végrehajtani azt a határozatot, amelyért nem bíznak meg felelőst. Ugyanígy helytelen lenne azt gondolni, hogy a vezetés kollektivitása csökkenti a titkár felelősségét. A titkár irányítja a kollektíva munkáját: személyesen felelős azért, hogy a pártszervezet választott vezetősége jól működjék, helyes határozatokat hozzon,, s hogy végre is hajtsák a határozatokat. A vezetés valójában csak akkor kollektív, ha a legteljesebb személyes felelősséggel párosul. A kollektív vezetés megköveteli, hogy a vezetőség minden egyes tagja aktivan dolgozzék. Azonban még sok helyen tapasztalható, hogy a titkár mindent egyedül akar elvégezni, tétlenségre kárhoztatva a vezetőség többi tagját. A taggyűléseken a vezetőség beszámolója helyett gyakran a titkár beszámolója hangzik el, egyéni véleményt tükrözve. Az alapszervezeti titkárok nem egyszer egyedül készítenek fontos jelentéseket a felsőbb pártszervek számára. Vájjon mi biztosítja, hogy az ilyen beszámoló és jelentés helyes képet ad a helyzetről, a tennivalókról? Nagyatádon Táczli elvtárs, a községi pártbizottság titkára minden munkát saját kezében összpontosított; azt gondolta, hogy megáll az élet, ha nem éppen ő intézkedik egyes kérdésekben. Táczli elvtárs sok esetben megsértette az alapszervezetek önállóságát, olyan ügyekben intézkedett, amelyekben döntési jog csak az illetékes alapszervezet vezetőségét illeti. Két esetben ő maga készítette el a beszámolót a Kézimunkafonal- gyár taggyűlésére. Ez persze azt eredményezte, hogy a beszámolók torz képet adtak az alapszervezet életéről, az üzem munkájáról. Ezeken a taggyűléseken alig akadt egy-két hozzászólás. Más a helyzet a rinyaszentkirályi pártszervezetnél. Itt jól érvényesül a vezetés kollektivitása. Major elvtárs, a pártszervezet titkára minden fontos kérdést alaposan megvitat a vezetőség tagjaival, becsüli vezetőtársait. A feladatok megbeszélésére jól felhasználják a vezetőségi üléseket. A vezetőségi ülésen minden egyes vezetőségi tag elmondja véleményét, javaslatait a feladatokkal kapcsolatban. A vezetőségi üléseken minden egyes vezetőségi tagot megbízatással látnak el. A vezetőségi tagok a megbízatásukat öntevékenyen valósítják meg. Ez állandóan erősíti felelősségtudatukat, önállóságukat. Tehát a személyes felelősség megszilárdítása, a vezetőségi tagok önállóságának, öntevékenységének javítása egyáltalán nincs ellentétben a kollektív vezetés elvével. Feladatunk, hogy minden egyes pártszervezetünknél és pártszervünknél megjavítsuk a kollektív vezetést, minden egyes pártszervezetünk munkáját a pártdemokrácia friss levegője hassa át. Csak jól irányított pártszervezetekkel, helyesen vezetett párttagokkal valósíthatjuk meg pártunk és kormányunk határozatait. A vezetés kollektivitása az egyik legfontosabb eszközünk a pártélet megjavítására, a pártszervezetek erejének, harckészségének fokozására. Szombat, 1954 április 17. Harcban a Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlajáért! rr Őrizzük meg községünk becsületét! Somogyszentpál élenjáró gazdáinak levele az elmaradókhoz Kedves Gazdatársak! Mi, Somogyszentpál község élenjáró dolgozó parasztjai beadásunk határidőre való maradéktalan teljesítésével harcolunk községünk becsületéért, azért, hogy méltóan köszönthessük a III. pártkongresszust. Az ösztönöz bennünket a kötelesség teljesítésére, hogy pártunk és kormányunk egész sor intézkedéssel segíti munkánkat, jólétünk növelését. Pártunk megtette a magáét, s most rajtunk, a falu dolgozóin a sor. Vannak azonban még Somogyszentpá- lon jónéhányan olyan gazdák, akik hanyagságukkal, kötelezettségük elmulasztásával igyekeznek csorbítani községünk becsületét. Ezek közé tartoznak Rató Sándor, Androsits István (miesicsa), Tóth Sándor (csu- ta), Kanizsai Sándor és Bulla Miklós dolgozó parasztok is, akik adósai népi államunknak. Mi azzai a felhívással fordulunk ezekhez a gazdatársainkhoz, hogy saját maguk és egész népünk érdekében törlesszék le minél előbb az állam iránti tartozásukat, hogy megőrizhessük községünk becsületét. A község begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztjai nevében: ifj Beke István és Bula Ferenc (széda). A csurgói Új Élet termelőszövetkezet példamutatása A csurgói Uj Élet tsz tagjai mindig közösen beszélik meg az előttük álló fontos feladatokat, közös javaslatok felhasználásával végzik munkájukat. A szervezett, lelkes munka jó eredményeket hozott a szövetkezetben. Időben elvetették a tavaszi kalászosokat és földbe került a termelőszövetkezet takarmányrépája, cukorrépája és a burgonyája is. Sok olyan példamutató tagja van a termelőszövetkezetnek, mint Lőczi István, aki 243, és Papp István, aki 193 munkaegységet szerzett szorgalmával az ősz óta. Ott jár a munka élvonalában Hosszú Ferenc párttitkár elvtárs is, aki példamutatása mellett nevelő szóval sérkenti az embereket a munkák elvégzéséért folyó harcban. Nemcsak a tsz növénytermelésében, hanem állattenyésztésében is találunk kiváló dolgozókat. A sertéstenyésztő brigád tagjai között Hernics Aníahié ért el kiváló eredményt. Úgy gondozza az anyakocákat, hogy pl. a legutóbb 8.7 darabonkénti fialási átlagot ért el. Az ő munkája nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy a termelőszövetkezet az első negyedévben 100 százalékra teljesíthette egész évi hízottsertésbe- adási kötelezettségét. Nem mulasztják el a beadás teljesítését a tsz tagjai a háztáji gazdaságuk után sem. A termelőszövetkezet minden egyes tagja már április 10-re teljesítette a háztáji gazdaság után járó húsbeadást. A csurgói Uj Élet tsz tagjai tudják, hogy a beadás időbeni teljesítése egyéni érdekük is. A hízottsertésbeadás teljesítése után több mint 60 mázsa sze- meskukoricabeadás alól mentesült a tsz, s ennyivel gyarapodik a tagok jövedelme. A tsz jó példája egyre inkább magára vonja a figyelmet, különösen azoknak a figyelmét, akik a múlt évben valamilyen okból otthagyták a termelőszövetkezetet. S ezek közül egyre többen térnek vissza a tsz közös nagy családjába. Eddig mintegy 10 olyan csoporttag lépett visz- sza a termelőszövetkezetbe, aki néhány hónappal ezelőtt otthagyta azt. A legutóbb Tálas Sándor kopogtatott a szövetkezet ajtaján és kérte visszavételét a tagság soraiba. A csurgói Uj Élet termelőszövetkezet tagjai harcoljanak továbbra is jó munkával, hazafias kötelességük teljesítésével jólétük forrásának, a termelőszövetkezetnek felvirágoztatásáért. . Kövessék a kéthelyiek példáját a balatonújlakiak KÉTHELY község dolgozó parasztjai becsülettel, határidő előtt teljesítették első négyhavi begyűjtési tervüket: tojásból 135, vágómarhából pedig 116 százalékra. Az állampolgári fegyelem betartásában jó I példával járnak elől a tanácstagok iés az állandó bizottságok tagjai, j Például Mike Lajos, Szabó Istvánná 'tanácstagok már egész évi tojás- és baromfibeadásukat teljesítették. Szabó Istvánná, a begyűjtési állandó bizottság elnöke ugyancsak egész évre eleget tett tojás- és baromfibeadásának. Sok segítséget nyújtanak jó fel- világosító munkával és példamutatásukkal a községi tanácsnak a ■ DISZ-szervezet fiataljai is. A fiata- j lók segítségével egy nap alatt 415 j kiló tojást gyűjtöttek be. A fiatalok ■ maguk is élenjártak kötelezettségeik j teljesítésében. Például Biró Gyula DISZ-tag szülei tojásból és baromfiból elsőnek tettek eleget félévi beadási kötelezettségüknek. Nem marad le a beadás teljesítésében Kánya József 5 holdas dolgozó paraszt sem, akit már az elmúlt évben is kitüntetésben részesített kormányunk jó munkája elismeréséül: elsők között teljesítette egész évi tojás- és baromfibeadását. • * # * A BALATONÚJLAKIAK nem dicsekedhetnek ilyen jó eredménnyel, akik még az első negyedévi tervüket sem teljesítették: tojásból 27, baromfiból 23, sertésből pedig 36 százalékos eredményt értek el mindössze. A beadásban mutatkozó nagyfokú lemaradáshoz nagyban hozzájárul az, hogy a községi tanács nem törődik a begyűjtéssel, nem szerez érvényt a törvénynek. A község vezetőinek példamutatása is hiányzik a beadásban. A dolgozó parasztok jogosan és helyesen bírálják a tanács munkáját, amikor látják, hogy a tanácstagok és az állandó bizottságok tagjai is mind adósai államunknak. Bene Istvánná, a begyűjtési állandó bizottság elnöke ebben az évben még semmiből sem teljesítette beadását. Nem törődik kielégítően a tanács a dolgozók problémáival, panaszaival. A községnek nincs legelője, ez nagyban hátráltatja az állattenyésztés fejlesztését. A dolgozó parasztok panaszukkal már nem egy esetben fordultak a járási tanácshoz is segítségért, jogos kérésüket azonban még a mai napig sem teljesítették. A községi tanács vezetői többet törődjenek a gazdák panaszaival és azokat megfelelő módon orvosolják is. A tanácsnak a pártszervezettel együttesen arra kell törekednie, hogy a község a mezőgazdasági és a begyűjtési tervben mutatkozó elmaradását minél előbb felszámolja. VÁSÁR ANDOCSON Csütörtökön, április 16-én nagysikerű vásárt tartottak Andocs községben, melyet még* ia távoli falvak lakói is sokan felkerestek. A hosszú sátrak előtt már kora reggel nagy tömeg vásárló válogatott a szebb- nél-szebb ruházati cikkekben. Alig valamivel távolabb, az állatpiacon zajlott nagy zsibongva a vásár. A dolgozó parasztok állattartás iránti nagy érdeklődését mutatja az, hogy már a délelőtt folyamán számos ló, szarvasmarha és sertés cserélt gazdát. így pl. Tóth Ferenc 10 holdas gazda — aki nem sajnálta a fáradságot és Jut községből jött el a vásárra — dél felé már nagy örömmel mutatta társainak azt a szép tehenet, melyért hosszú alkudozás után pár perccel előbb fizette ki a 4 ezer forintot az egyik andocsi dolgozó parasztnak. Mint mondotta, ezenkívül még egy tehenet akar vásárolni a közeljövőben azért, hogy a tőlük nyert nagyobb tejmennyiségből könnyebben teljesíthesse évi tejbeadását. Ezenkívül a tej szabadpiaci értékesítése útján saját jövedelmét is növelni tudja. Természetesen a két tehén után a családnak is több tej és tejtermék jut. A balatonboglári földművesszövetkezet sátra előtt Skerlecz Lászlóné és Huszár Györgyné andocsi dolgozó parasztasszonyok nézegetik a jóminőségű ingeket, cipőket és öltönyöket. Huszár Györgyné, aki mint jó gazdasszony becsülettel teljesíti államunk iránti kötelezettségét, a beadást, most örömmel választ ki egy szép sötétkék öltönyt s veszi meg 980 forintért nagy fiának. Skerlecz Lászlóné a maga számára vásárolt egy pár szép cipőt. A ruhán és a cipőn kívül nagy a kelendősége a méterárunak is. Ilyen kereslet mellett nem is csoda, hogy egyedül a balatonboglári földművesszövetkezet vásározó-részlegének fürge elárusítói: Panner Kálmán, Gyó- csi József, Mester József és Kordé József ezen a napon 30 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. Hasonló bevétel volt a vásár többi elárusító részlegénél is. Ez azt bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk vásárlóereje s, az ipari termékek iránti érdeklődése jelentősen megnövekelett. A vásár eladóinak általában az a véleményük, hogy az idén háromszorosan több árut adnak el, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A dolgozó parasztok ezzel szemben a gazdagabb választékot, jobb minőséget és — különösen a ruháknál és cipőknél — a szebb kivitelezést dicsérik. Azonban hiányolják a mezőgazdasági kisgépeket, melyeket igen sokan kerestek és szívesen vásároltak volna meg. A MAGYAR DOLGOZÓK PACIJA MEGYEI PÄRT BIZOTTSÁGA n A k LAP ■
