Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-14 / 88. szám
Szerda, 1954 április 14. SOMOGYI NÉPLAP 3 Kövessék a drávaszeníesiek példáját megyénk dolgozó parasztjai Elmondta: Sztranyák István tanácselnök A kormányprogramm létrejötte "áta szinte szemmelláthatóan megnőtt a drávaszentesi dolgozó parasztok munkakedve, állami fegyelme. Igaz, hogy á párt és a kormány intézkedését rendszeresen tudatosítjuk a falu dolgozóival s így ismerik a számukra biztosított . lehetőségeket, kedvezményeket, de kötelességeiket ’ is. Ezt bizonyítja, hogy községünk dolgozó parasztjai időben földbe tettek a tavaszi kalászosok magját s már befejezéshez közeledik a burgonya kiülietése, de javában halad a kukoricavetés, is. ' A magasabb terméseredmény elérésé érdekében a község dolgozó parasztjainak többsége traktorral szán- tatoitt a tavasziak alá. A tavaszi mezőgazdasági munkák időben és jó minőségben való elvégzésére jól mozgósít a termelési bizottság. Várhelyi László 8 holdas gazda, a termelési bizottság elnöke jó példával jár elől; sokszor felkeresi a mezőn dolgozó gazdatársait és serkenti őket ä munkákban. De mi, a községi ta- 1 nács vezetői is gyakran kimegyünk a szántóföldekre; öröm nézni, milyen gondosan van megművelve az egész határ. A tavaszi mezőgazdasági munkák nagy hevében nem feledkeznek el községünk dolgozói állam iránti kötelezettségükről sem. Tudják, hogy a többtermelés és a beadás teljesítése nem két különböző feladat. Az a véleménye községünk dolgozó parasztjainak, hogy azzal tehetnek méltó tiszteletet a pártnak, ha jó munkával, a beadás teljesítésével köszöntik a III. pártkongresszust. Már az első negyedévben megmutatkozott, hogy dolgozó parasztjaink becsülettel teljesítik a pártnak adott szavukat az állami fegyelem területén is. Ezt igazolja az, hogy községünk az első negyedévi begyűjtési előirányzatát tojásból 130, baromfiból 200, hízottsertésből 100 százalékra teljesítette. A Búzakalász tsz példamutatóan teljesítette az első negyedévben egész évi hízottsertés- és vágómarha-, valamint háromnegyedévi tojás-, baromfibeadási kötelezettségét. .941 haladctak a tavaszi munkák 3iagyl>aj°ni bau A nagybajomi határban mintha az egész község kivonult volna a földekre. A szorgalmas kezek nyomán szinte ég a munka. Nincs is a község határában felszántatlan terület! A tavaszi vetéseket is 103 százalékra teljesítették: A burgonya kiültetése 75 százalékban megtörtént, sőt már 20 kh kukoricát is vetettek a szorgalmas nagybajomi dolgozó parasztok. A pártkongresszus tiszteletére 98 dolgozó paraszt tett felajánlást, amit becsülettel teljesítettek is, ezt bizonyítja a község szép határa. Mind a hús-, mind a sertésbeadásban túlteljesítették a negyedéves tervet. Remény van rá, hogy a tej», tojás- és baromfibeadásnál mutatkozó elmaradást hamarosan felszámolják. Nagybajom község dolgozó parasztjai bebizonyították, hogy megértették a párt és a kormány szavát, magukévá tették a minisztertanács határozatát és az első sorokban küzdenek mezőgazdaságunk fellendítéséért. Számos olyan egyénileg dolgozó paraszt van községünkben, mint ifj. Borsos Vendel és Starcz Mihály, aki tojásból háromnegyedévi, baromfiból pedig közel félévi beadását teljesítette. A legutóbbi tanácsülésen is foglalkoztunk a tavaszi mezőgazdasági munkák és a begyűjtés kérdésével. Községünk dolgozó parasztjai elhatározták, hogy a kongresszus összehívásának napjáig, május 24-ig teljesítik az első félévi állat- és állati termékbeadási kötelezettségüket. E nemes kezdeményezésben élenjár Szabó Vendel és Várhelyi Péter dolgozó paraszt. Most községünk dolgozó parasztjai arra kérik' egész megyénk dolgozó parasztságát, hogy kövessék példájukat, teljesítsék május 24-ig az első félévi tojás-, baromfi- és hízottsertésbeadási kötelezettségüket, mert ezzel elősegítik dolgozó népünk élelemmel való bőséges ellátásának biztosítását, s ez olyan' nemes cselekedet, amellyel méltóan köszönthetik a III. pártkongresszust. A söiíioovudvarhelyi Ady Endre ísz teljesítette a pártkongresszus tiszteletére tett vállalását. A kukorica kivételével minden tavaszi növényt elvetettünk, s a kukorica vetését is e héten megkezdjük. Az őszi gabonaféléket kétszer fejtrágyáztuk és most örömmel járjuk végig a tsz földjeit: gyönyörködünk a haragoszöld vetésben. 2.5 kh-on kikelt a csíráztatott burgonya, 2.5 kh-on a vöröshagyma. Munkánkban sok segítséget adott a • csurgói gépállomás eredményes, jó munkájával, ezért a gépállomás dolgozóinak ezúton mondunk köszönetét. Fekete Sándor agronómus. A dolgozók jobb kenyérellátásáért A kormányprogramm megvalósításában jelentős szerep hárul sütőipari vállalatainkra. Az ő feladatuk a legfontosabb élelmiszerrel, jóminőségű, bőséges és ízletes kenyérrel és ' süteményfélékkel ellátni a városi és • falusi dolgozókat egyaránt. Ennek a célnak a figyelembevételével dolgozik a Somogymegyei Sütőipari Tröszt Barcsi Sütőipari Vállalata, amelynek 14 üzeme van. Az első negyedévben 13 üzem szervezetten végezte munkáját, aminek meg is lett a várt eredménye: a vállalat a januári tervét 103.9, a februárit 116.5, a márciusit pedig 123 százalékra teljesítette. Ehhez nagymértékben hozzájárult az Egervári Ferenc elvtárs vezetése alatt álló 4. sz. üzem, amelynek termékei minőségi és higiéniai szempontból egyaránt kifogástalanok. Az 1. sz. üzemben Pervuleszku Gyula beosztott süteményes végez példás munkát. Hasonlóan lelkesen dolgoznak a vállalat ..vidéki üzemeinek dolgozói is. Tudják, hogy ők vannak a falusi dolgozókért, nem pedig fordítva. Ezért' úgy osztották be munkaidejüket, hogy kora reggel és este is rendelkezésükre állnak a dolgozó parasztoknak, akik lisztet visznek kenyérért cserélni. Ebben a munkában élenjár Magyar László Csokonyavi- sont.án és Horváth József üzemvezető Lakócsán, aki a dolgozó parasztok kenyérellátását biztosítja. Hathatós munkásvédelmi és üzemkorszerűsítési intézkedéseket tett a vállalat vezetősége. Babócsán a 2-es péküzembe beszerelték a villanyt, a darányi sütőüzemet 7 ezer forintos beruházással hozzák rendbe, a barcsi üzemek javítására 10 ezer forintot fordítanak. A vállalat szép eredményeiben jelentős része van az adminisztratív dolgozóknak, különösen Fodor József főkönyvelőnek és Radics Amália forgalmi könyvelő elvtársnőnek, akik a Tröszt legjobb dolgozói közé tartoznak. Az ő éberségüknek és Fábián László gyártásvezető elvtárs ajlapos ellenőrző munkájának köszönhető elsősorban, hogy leleplezték a barcsi 14-es számú üzem vezetőjét, Hamarics Józsefet és Guczogi László segédmunkást, akik mintegy 2 ezer forint értékű kenyér, liszt és só eltulajdonításával károsították meg a dolgozó népet. A Barcsi Sütőipari Vállalat dolgozói a jövőben is végezzenek olyan munkát, hogy elnyerhessék a Megyei Pártbizottság megyénk legjobb üzemét megillető kongresszusi versenyzászlaját. Az építőipari dolgozók versenye a „szakma legjobbja44 címért Mind szélesebben bontakozik ki az építő- és faipari dolgozók kongresz- szusi versenymozgalma s nap mint nap hangzanak el a fogadalmak, hogy az elmaradt tervteljesítést pártunk kongresszusáig letörlesztik. Az Építő- és Faipari Dolgozók Szak- szervezete Somogy—Tolnamegyei Bizottsága elhatározta, hogy a kongresszusi versenyt összeköti a »szakma legjobbja« címért indított versennyel. Ezért a szakszervezet megyei bizottsága, az építőipari vállalatokkal megbeszélve, értékes céijú- talraat tűzött ki a versenyből győztesként kikerülő brigádoknak, az alábbi versenyfeltételek alapján: 1. A legnagyobb termelési százalék elérése, 2. anyagtakarékosság, selejtmentes munkával, 3. minőségi munka, 4. munkafegyelem megszilárdítása, 5. munkahelyi rend és tisztaság, gondos anyagtárolás, 6. balesetmentesség. • A szakma legjobb brigádja megkapja az Építők Szakszervezete Megyei Bizottságának vándorzászlaját és minden brigádtag 250—250 forint pénjutalomban részesül. A második helyet elfoglaló brigád brigád- tagonként 200—200 forint, míg a harmadik helyezést elérő brigád tagjai 150—150 forint pénzjutalmat kapnak. A jutalmazás 3 havonként történik » elsőízben június elsején, majd az azt követő minden harmadik hó elsején. Az értékelést a bizottság dekádonként és havanként végzi, amiről a csatlakozó brigádok állandó tájékoztatót kapnak. A versenyértékelő bizottság tagjait az alábbiakban jelölte ki a Szakszervezetek Megyei Bizottsága: Holoti János, az Építőipari Szakszervezet elnöke, Ács József, a termelési bizottság elnöke, Horváth József, a TanáZákány község dolgozó parasztjai egymással versenyeznek, hogy mielőbb teljesítsék beadási kötele' zettségüket és elősegítsék, hogy járásuk elnyerje a Megyei Párt- bizottság vándorzászlaját. Kongresszusi vállalásuknak már március 18-ra eleget tettek, amikor baromfiból 130, tojásból 150, vágómarhából 165 százalékra teljesítették negyedévi beadásukat és most. a második félévi terv megvalósí' tásáért indítottak harcot. Panaszuk van azonban a zákácsi Építő Vállalat igazgatója, Fehér Ferenc, a 3. sz. Mélyépítő Vállalat termelési osztályvezetője, Kiss Ferenc, a Szekszárdi Tatarozó Vállalat ÜB-elnöke, Antal János, az ÉM 71/4. ép. ip. v. brigádvezetője, Károlyi József, a 73/2. Építőipari Vállalat igazgatója, Szigetvári György, a 73/4. váll. főmérnöke, Friss Lajos és Simon Ferenc, a vállalat sztahanovista brigádvezetői. A csatlakozást a brigádok írásban juttassák el az Építőipari Szakszervezetek Somogy-Tolname- gyei Bizottságának. nyiaknak a tojás- és baromfibe- gyüjtő vállalatra, amely sokszor hetekig nem szállítja el az összegyűjtött tojást és baromfit, de nem gondoskodik a begyűjtött baromfi gondozásáról sem. Késlekedik a begyűjtéssel megbízott dől' gozók fizetésével is. A zákányiak- nak az a kérésük a begyűjtő vállalathoz, hogy rendszeresen szállítsa el az előírt időben a begyűjtött tojást és baromfit, ezzel segítse elő a zákányiak versenyvállalásának teljesítését. Miért nem szallitjak el a begyűjtött tojást és baromfit 35ákáayból ? A legelők helyzete megyénkben Nemsokára itt van a kihajtás ideje, nézzük meg, milyen feladatokat kell elvégeznünk és milyen mulasztásokat kell pótolnunk a még hátralévő időben. Először a legeltetési bizottságok feladatairól kell beszélnünk. A le" geltetési bizottságok a tanácsok mellett rpűködő társadalmi szerT vek. Jó munkájuktól nagyban függ, hogy községeink állattenyésztésének színvonala milyen mértékben emelkedik. A legeltetési bizottságok jó gazdálkodásán múlik, hogy a községekbe kiadott állami apaállatok hogyan vannak ellátva takarmánnyal és hogyan gondozzák azokat. Jó vemhesülési százalékot, jó utódokat pedig csak meg' felelően takarmányozott és ápolt apaállatoktól várhatunk. A legeltetési bizottságok kezében van letéve a legelőterületek sorsa. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a legelőntartás fontosságát a növen- déKállatnevelésnél, a tenyészállattartásnál. A gazdaságosság szempontjai is a legeltetés mellett szólnak; 14—16 liter tejet abrak nélkül is megad a jó legelőn tartott tehén. Jó legelő mellett több ta' karmányt tudunk télire tárolni. Sajnos, megyénkben a legelők állapota általában nein mutatja, hogy gazdáink megértették volna a legelő gondozásának fontosságát. Somogybán viszonylag kis legelőterületek állnak rendelkezésre. A nagy állatlétszám miatt ezek igen lezsaroltak. A legelőről mindig csak levesszük a hasznot, de ott tápanyagpótlásról nem gondoskodunk. Az ősz folyamán, kora tavasszal nagyon kevés területet trágyáztak meg szervestrágyával. A nitrogéntartalmú műtrágya a legelőfű fejlődését nagyban serkenti és mégis sajnálják a legelőktől a műtrágyát, pedig gyümölcsözőbb befektetést nem is igen találhatnánk. Az elszaparodott gyomok elnyomják a hasznos füveket, csökkentik a legelő termését, sőt az állatok egészségére is ártalmasak egyesek. Legelőink nagyrészén még most sem végezték el a gyomirtást. A gyomirtásnak legjobb módja a trágyázás. A vakondtúrá' sokat a legtöbb helyen nem terítették szét, pedig láthatjuk, hogy a tavalyról maradt vakondtúrásokat mindenütt gyomok lepték el. Lássunk tehát hozzá és húzzuk szét a vakondtúrásokat, de most már ne fogasol- juk a legelőt. A vízvezetőárkok sok helyen nincsenek kitisztítva, emiatt legelőink az utóbbi években elsásosodtak. Ennek igen súlyos következménye a nagyszámú májmételyes megbetegedés, ami jelentős anyagi károkat okoz megyénkben. Vízügyi szerveinknek sürgősen pótolniok kell mulasztásukat és a vízlevezető rendszereket metsszék ki és taka' rítsák ki. Az itatóberendezéseket tegyék használhatókká. A szakasz- határokat jelöljék ki. A szakasz- .határ kijelölhető fehérre meszelt karóval, de állandóbb és biztosabb, ha barázdát huzatunk a szakasz- határon. A szakaszos legeltetéssel 25—30 százalékkal javul a legelő kihasználása. Ha a fejlett legelőgazdálkodási módszereket alkal- nazzuk, ugyanazt az eredményt érjük el, mintha legelő területünket növelnénk. Legelőink átlag 20 mázsás zöldtermését, ha átlag 30 mázsára emelnénk, ez azt jelentené, hogy ahol eddig egy szá" mosállat szükségletét 1 kát. hold legelő fedezte, ezután 1000—1200 négyszögöl is fedezné. Egy község viszonylatában, pl. Balatonszent- györgyön 249 kát. holdon, ha ezt a termésfokozást elérnénk, ez 2490 mázsa fűterméstöbbletet jelentene. Ez a fűmennyiség 150 ezer liter tej termeléséhez szükséges, s ennek szabadpiaci árát számítva, mintegy 400 ezer forint többletbevételhez jutnának a község gazdái. így községeink tejbeadási kötelezettségüknek könnyebben tudnának eleget tenni és több tejet tudnának juttatni a dolgozók asztalára. Láthatjuk tehát, hogy a legelőkérdés megoldása a kormányprogramm megvalósításának szerves része, egyben a gazdák érdeke. A legeltetési bizottságok végeredményben a kihajtó gazdák érdekképviseleti szervei. Feladatukat csak akkor tudják ellátni, ha a gazdák mindenben támogatják őket. Ahol a legeltetési bizottságok jó munkát végeznek — pl. Balatonszentgyörgyön (a legeltetési bizottság elnöke, Simon Ferenc), vagy Balatonkeresztúron (elnök Bódis János), Kadarkúton (elnök Végh János) és a többi jól működő legeltetési bizottság, mint Meszteg' nyő, Marcali és sorolhatnánk tovább — ott időben elvégezték a’ legelőjavítást. Úgy érhettek el e községekben jó eredményt, hogy a község gazdái magukénak érezték a legeltetési bizottságot és annak feladatait. Egyes helyeken, Igáiban és Kazsokban a legeltetési bizottságok elnökei lelkes, közért fáradozó emberek, azonban a község gazdái nem támogatják kellőképpen őket. Másutt, pl. Balaton» újlakon, Bőszénfán és Vízváron nincs legeltetési bizottság. Ahol nem működnek megfelelően, fel kell frissíteni a legeltetési bizottságokat. A legeltetési bizottságo' kát segítsék a DISZ-szervezetek. A jövőben a gépállomásokat is egyre inkább be kell kapcsolni a legelők karbantartási és javítási . munkálataiba. Erdőgazdaságaink a legeltetésre alkalmas erdőterületeket engedjék át legeltetésre, s ne gördítse» iiek akadályt e területek hasznosítása elé. A kihajtandó állatokat készítsék elő a gazdák. Kormozzék meg az állatokat, az istálló ablakait szed' jék le, naponta szoktassák a járáshoz az állatokat. Az első napokban reggel otthon etessék meg állataikat, mert a téli takarmányhoz szokott szervezetet komoly megrázkódtatás éri a mohónlegelt zsenge zöldtakarmány legelése esetén. Kihajtás elején elsősorban a dombosabb részeket legeltessük és erre a szakaszok beosztásánál is le' gyünk figyelemmel. A legeltetési bizottságok fő bevételi forrása a fűbér. Ebből fizetik a pásztorokat és fedezik a legelő karbantartási és javítási költségét. Rendelet értelmében csak az a gazda hajthat ki, aki a fűbért megfizeti és aki azt nem fizeti ki, attól közadó módján fogják behajtani vagy a legeltetéstől eltiltják. Az e téren fennálló anarchiát egyszers- mindenkorra fel kell számolni. A legeltetési bizottságok készítsék el költségvetésüket, ebben először kiadásaikat tervezzék meg: pásztorok bére, legelőmunkálatok bére, anyagok, műtrágya, stb. ára. Ezután számbaveszik bevételeiket (fűbér, stb.), végül megállapítják az egy számosállatra eső fűbért. Készítsék el legelőgazdálkodási és karbantartási tervüket is. Ebben a korszerű legelőgazdálkodás elveit érvényesítsék. Az ezévi időjárás miatt legelőink talaja nem száradt fel kellően. A fű fejlődése is lassúbb, ezért a kihajtást nem szabad hamar megkezdeni. A kihajtást csak a járási tanács engedélyezheti a járási állattenyésztő állomás javaslata alapján ott, ahol a legelő karbantartási munkálatokat elvégezték, a talaj kellően felszáradt, a fű kihajtásra érett. Átérezve a feladat jelentőségét, működési területükön dolgozzanak legeltetési bizottságaink olyan lendülettel, ahogy azt dolgozó népünk érdekei megkívánják. Gecsei Kálmán
