Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-13 / 87. szám

A páríoktatás munkájáról A termelési bizottság elnöke Kultűrcsoportjaink jelentős fejlődését bizonyítja a Kaposvári művészeti verseny pástja: m^gvei pärt^izotts^gäna^ TÖRLESSZÉK LE ADÓSSÁGUKAT MEGYÉNK ÜZEMEI Nem lehet nagyszerűbb feladat üzemeink számára, mint tervük ma­radéktalan teljesítésével segíteni kor­mányunk programmjának megvaló­sítását, ami egyet jelent egész dol­gozó népünk életszínvonalának ál­landó és tervszerű emelésével. Mun­kásosztályunk, legszorosabb szövet­ségben a dolgozó parasztsággal, az értelmiség odaadó támogatásával ezért a nemes célért küzd és lelke­sedik. Dolgozóink megértik pártunk politikáját, a nép szolgálatának po­litikáját, látják a célt: a gazdagabb, kulturáltabb, boldogabb életet, amely felé haladunk. S megtalálják ma­gukban az erőt, hogy leküzdjenek minden akadályt, amely a eél el­érésében vezető úton eléjük tornyo­sul. Különösen most van szükség több kezdeményezésre, lelkesedésre és szí­vós, kitartó munkára, amikor csak­nem két héttel haladtuk túl az első negyedévet és nem egy üzemünk maradt el első negyedévi tervének teljesítésével. Pedig 1954. évi terv teljesítésének jelentősége különösen megnövekedeít. Arról van szó, hogy dolgozó parasztságunknak nagy szük­sége van az ipar támogatására és fokozottabb segítséget vár a mező- gazdaság fejlesztéséhez. Azok az üzemek, amelyek adósság nélkül dol­goznak második negyedévi tervük teljesítéséért, nyugodt ielkiismerettel j elmondhatják: hathatósan segítik a í párt legfőbb célját, a dolgozók jó­létének állandó emelését. Nem kis jelentősége van mezőgaz­dasági termelésünk fellendítése szempontjából annak, hogy a Ka­posvári Gépjavító Vállalat túltelje­sítette első negyedévi tervét, ami lehetővé tette, hogy időben kerültek ki a szántóföldekre a kijavított erő- és munkagépek, s ezzel biztosították az állami gazdaságoknak, tsz-eknek és egyénileg dolgozó parasztoknak a szántás-vetés mielőbbi megkezdését. Az idejében elvégzett mezőgazdasági munka jelentősen emeli a termésho­zamot, a magasabb terméseredmény pedig több élelmet jelent a dolgozók- ; nak és több nyersanyagot az ipar számára. Most is bebizonyosodott, hogy azokban az ipari üzemekben, ahol nagyobb lendülettel, fegyelmezetteb­ben, okosabban, tervszerűbben és ta­karékosabban dolgoztak, nemcsak az első negyedévi tervüket teljesítették, hanem példamutató eredményeket értek el a minőség megjavítása, a selejt és az önköltség csökkentésé­ben is. A csurgói Rostkikészítő Üzem dolgozói az elmúlt havi tervüket 118 százalékra teljesítették, ami azt je­lenti, hogy a terven felül készített rostlenből, rostkenderből 20 ezer da­rab gabonászsákkal adnak többet dolgozó parasztjainknak. Emellett az eredmény mellett az üzemi terme­lést jól irányító kommunistáknak kezdeményezésére elérték, hogy az egész negyedévben selejtmentesen dolgoztak, s a melléktermékek gon­dos összegyűjtésével és felhasználásá­val 12 vagon szénmegtakarítást ér­tek el. Ugyanakkor pedig a kender- és lenpolyvát takarmányozási célra visszajuttatták a mezőgazdaságba. A Kaposvári Ruhaüzem dolgozóit is az a eél fűti, hogy minél több és minél jobb készruhához juthassanak a vá­sárlók. Negyedévi tervük túlteljesí­tésével elérték, hogy 1197 ruhát ké­szítettek a tervezett mennyiségen fe­lül és ezzel sokszáz vásárlónak okoz­tak örömet. Ezeknek az üzemeknek a dolgozói tudják, hogy a munkások­nak, a népnek jut több, ha tervüket teljesítik, illetve túlteljesítik. Ilyen eredményekkel azonban nem dicsekedhet megyénk minden üzeme. Jelentőségében és méreteiben egyik legfontosabb üzemünk, a Kaposvári Textiiművek januárban csak 82.5, februárban 98.5 százalékra teljesí­tette havi tervét. Igaz, a kongresszu­si verseny nagy lendületet adott a Textilművek dolgozóinak az elmara­dás behozásához — ez megmutatko­zik abban, hogy március havi tervü­ket már 104.6 százalékra teljesítették — de így is sok tonna textíliával ma­radtak adósak. A tervek nem telje­sítése elválaszthatatlan a rossz mi­nőségű, selejtes munkától. A rossz minőségben elkészített előfonal gya­kori szálszakadást okozott és a szál­szakadások kötözésére fordított idő erősen csökkentette a termelékeny­séget. Elsőrendű kötelességük a mű­szaki vezetőknek a technológiai fe­gyelem megszilárdításával és a mű­szaki feltételek biztosításával a terv- teljesítést akadályozó okokat meg­szüntetni. Aki ruhát, babakelengyét, fehérneműt, vagy egyéb textilfélesé­geket akar vásárolni, s Iia éppen a rossz minőség miatt nem talál ked- vérevalóí az üzletben — nem nyug­tatja meg, ha közük vele: a textil­üzem nem teljesítette januári és februári tervét, Megyénk építőiparában is nagy­mérvű elmaradás mutatkozik az el­ső negyedévben. Tény, hogy az 1954. évi feladatokhoz építőiparunk rend­kívül nehéz körülmények között fo­gott hozzá. A szokatlanul kemény téli időjárás miatt január és február hónapban az építőipari munkások alig 40—50 százaléka dolgozhatott, ezek is csak korlátozott munkaidő­vel. így történt, hogy pl. a 73/4. sz. Építőipari Vállalat az év első kéthavi tervét alig 50 százalékban teljesítette, itt sem lehet azonban mindent az ‘’-objektív-« nehézségekre hárítani. A téli munkához szükséges kokszot nem biztosította időben a vállalat, de befolyásolta az építkezés menetét a cement késedelmes beszerzése is. Sok épület tatarozására lett volna ele­gendő az az anyag, amelyet a télen kinthagytak és veszendőbe ment. A Kavicskitermelő Vállalat gyékényesi üzeme is adós maradt 6 százalékos 1 tervteljesítéssel és ezzel 7 kilométer betonút építéséhez szükséges kavics­osai adott kevesebbet, mint ameny- nyit az Útépítő Vállalat várt tőlük. Pedig az idejében elkészített út, la­kóház, iskola, bölcsőde mind dolgo­zó népünk jólétét, szociális és kul­turális felemelkedését szolgálja. A dolgozókat és fogyasztókat most már az érdekli, mit kell tenni, ho­gyan kell a munkát megjavítani, hogy teljesíthessük a tervet. Nem egy üzemben adták meg rá a felele­tet: vállalták, hogy pártunk kon­gresszusáig megadják adósságukat! Megyénk legtöbb üzemében mind erőteljesebben válik tettekké a jel­szó: pártunk kongresszusáig Ietör- lesztjiik adósságunkat, takarékosab­ban, olcsóbban és selejtmentesebben termelünk. Az első negyedévi adósság letör- lesztése a kongresszusig a termelés gyors fokozását követeli meg me­gyénk üzemeitől is. Nem érnénk el azonban a célt, ha ezt úgy akarnánk megvalósítani, hogy a termelés gyor­sabb emelése kedvéért rontanák a minőséget, szaporítanák a selejtet, növelnél az önköltséget. Népgazda­ságunknak nem látszateredmények­re, hanem megalapozott, tartós sike­rekre van szüksége. Nem a roham­munka módszereivel akarjuk pótolni az év elején mulasztottakat, hanem magasabb színvonalú vezetéssel, a munka jobb megszervezésével, a szo­cialista munkavérseny továbbfejlesz­tésével. A kommunistáknak az első sorokban kell küzdeniük, hogy üze- j meink úgy ünnepelhessék a kon­gresszust, hogy letörlesztik adósságu- • kát. Harcban a Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlajáért! Vésén kapálják a burgonyát Lébár József 6 holdas paraszt, a vései termelési bizottság tagja április 9-én megkapálta egy hold burgonyáját, melyet már március 18-án vetett el csiráztatottan. Nem csak ő, hanem a termelési bizott­ság valamennyi tagja élenjár a tavaszi mezőgazdasági munkák­ban. így pl. Gombai János a köz­ségben elsőnek vetette el egy hold kukoricáját, ezenkívül még továb­bi négy hold földbe került ugyan­aznap a kukoricamag. De a búr' gonyavetéssel sem késlekednek. Eddig 242 holdon végezték el ezt a munkát; árpa- és zabvetési ter­vüket 110 százalékra, napraforgó vetéstervüket pedig 102 százalék­ra teljesítették határidő előtt. A termelési bizottság rögtön megala­kulása után elhatározta, hogy a legrövidebb időn belül 15 holdra telepítenek gyümölcsöst. Ezt a munkát április 2-án befejezték. I Vésén 18 dolgozó paraszt áll kongresszusi párosversenyben, s vállalásaikat ezideig már 85 száza­lékra teljesítették. Bükkösdi Jó­zsef egyike a legkiválóbb dolgozó parasztoknak, aki mint jó gazda, a termelési bizottságnak és az ál" landó-bizottságnak is tagja. Veté­sével jóval határidő előtt végzett, s burgonyaültetését már április 2-án befejezte. A második negyedévben még nagyobb eredményeket akarnak elérni a látranyiak Látrány község dolgozó paraszt' jai nagy lelkesedéssel fogadták kormányunk határozatát a mező- gazdaság fejlesztéséről. A község gazdái nem sokat tétováztak, csak­hamar megtalálták, mit kell ten­niük, hogy ők is cselekvő részesei legyenek e célkitűzés megvalósítá­sának. Balogh István agronómus fáradságot nem kímélve járja a határt és munkaközben adja meg a felvilágosítást az agrotechnikai módszerek helyes alkalmazására. Megmagyarázza, hogy milyen nagyjelentőségű az agrotechnika a. többtermés elérésében. Gál La­jos dolgozó paraszt is megfogadta a tanácsot a burgonyavetésnél és minőségi versenyre hív fa Körmen­di Lajos dolgozó parasztot. Kozma József dolgozó paraszt, a termelési bizottság tagja ért a sző­lő és gyümölcsfák szakszerű ápo' lásához. Erről kisgyűléseket tar­tott. A kisgyűlések eredménye­ként 25—30 gazda kapcsolódott a szőlő és gyümölcs minőségi terme­lésének versenyéhez. — A fásítással sem akarunk le­maradni — mondja Kelemen La­jos, a legeltetési bizottság elnöke. — A rouit ősszel 12 ezer facseme­tét ültettünk ki, most tavasszal pedig 15 ezer darabot ültetünk el, hogy ezzel is segítsük népgazdasá­gunk tervének mielőbbi megváló" sitását. Ezzel egyidőben községünk dol­gozó parasztjai a ‘beadás teljesíté­séről sem feledkeznék meg. Eddig a község hízottsertésből első ne­gyedévi B-tervét 118 százalékra teljesítette. Vágómarhából 122, tej­ből 88, tojásból 130, baromfiból 131 százalékra teljesítette a köz­ség- első negyedévi beadási ter­vét. Községünkben sok jólteljesítő gazda van, mint pl. K. Tóth Im­re 9 holdas, Fodor József 13 hol­das dolgozó parasztok, akik a III. pártkongresszus tiszteletére egész évi sertésbeadásukat és negyedévi tojás-, baromfibeadásukat teljesí­tették. vagy pl. Prés Lajos, Pin­tér János, Fehér József, akik egész évi tojás- és baromíibeadásukat teljesítették. Az év második ne­gyedében azon igyekszünk,, hogy községünk még nagyobb eredmé­nyeket érjen el. László Gyula VB elnök Tsz-ünk megába iie'yét a tS termésért vivőt: bare első szakaszában Kormányunk programmja az aranyospusztai Béke termelőszö­vetkezet fejlődésében, a szövetke­zet tagjai életszínvonalának emel­kedésében újabb szakaszt nyitott meg. Mindazok a kedvezmények, amelyeket termelőszövetkezetünk kapott, nagy lelkesedést váltottak ki a tagságban, megnőtt a terme­lési kedv, melyhez még hozzájá' rul a vezetőség fokozott és terv­szerű irányítási: A helyes gazdál­kodás, a tsz-tagok kitartó és oda­adó munkája lehetővé tette, hogy eddig 51 ezer forint előleget osz­tottunk ki és mindkét hónapban munkaegységenként 10 forint elő­leget oszthatunk szét a tagok kö­zött. A tsz'tagok életszínvonalának emelése céljából nagymennyiségű növényre és állatra kötöttünk szerződést. így pl. 20 darab hízó­ra és 7 darab tinóra, növényi éle­ségből 40 kát. hold csillagíürtre, 10 kát. hold ricinusra, 40 kát. hold szarvaskerepre, 30 kát. hold hete- rózis kukoricára, 20 kát. hold bur­gonyára, 15 kát. hold csíráztatott burgonyára kötöttünk szerződést. Úgy számítunk, hogy ezekből leg­kevesebb 5Ö0 ezer forint jövedel­münk lesz. A tsz tagjai világosan látják boldog jövőjüket. Nincs is fennakadás a tavaszi munkákban, de a begyűjtésben sem. A tsz mintegy 250 holdon végezte el a fejtrágyázást, hogy ezzel is magasabb termésered­ményt biztosítson. A tavaszi kalá­szosok és aprómagvak vetését, va­lamint; a burgonya vetését befe­jeztük. Már csak a kukorica veté­se van vissza, amit szintén hama­rosan elvégztink. A tavaszi mun­kák mellett a begyűjtésben, az ál­lami fegyelem betartásában is pél­dát mutatunk. Termelőszövetkezetünk tagsága a bő termésért vívott harc első szakaszában megállta' helyét. Most az a feladat, hogy hasonlóan oldja meg a második szakasz munkáit, a növényápolási munkákat. Sipos József, brigádvezető. Akikre büszkék vagyunk! A Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlajá­ért indított nemes küzdelem nagy visszhangra talált a barcsi járás kis községében, Somogytarnócán is. A falu dolgozó parasztjai egyemberként fogadták meg, hogy begyűjtési és adófizetési tervük határidő előtti teljesí­tésével, a tavaszi munkák késedelem nélküli elvégzé­sével járulnak hozzá dolgozó népünk élelmiszerbőségé­nek megteremtéséhez, hazánk erősítéséhez, a gazdag termésbetakarítás biztosításához. Amilyen nagy lelkese­déssel tették meg vállalásaikat, épp olyan helytállással és szilárd elhatározással kezdtek hozzá fogadalmuk valóraváltásához. Párt iránti hűségük és szeretetük be­szédes tettekben nyilvánul meg: mind a begyűjtésben, mind az időszerű mezőgazdasági munkák végzésében el­ért eredményükkel a somogytarnócai gazdák a barcsi járás községei között folyó versenyben az első helyet vívták ki maguknak. Ebben nagy része van a község minden becsületes, törekvő, szorgalmas gazdájának, kü­lönösen Tóth Istvánnak, Freilics Jánosnak és idős Bá­tor: Józsefnek. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TÓTH ISTVÁN jól tudja, hogy a pénzügyi terv tel­jesítése is becsületbeli ügy. Éppen ezért háromnegyedévi tojásbeadásá- nak teljesítésén kívül befizette egész évi adóját is. FREILICS JÁNOS mint minden évben, úgy most is pél­dát mutat a beadásban. Már az első negyedévben teljesítette egész évi to­jás- és baromfibegyüjtési előirányza­tát. IDŐS SÁTORI JÓZSEF 13 holdas egyéni gazda már a múlt hónapban a begyüjtőhelyre vitte az egész évre járó baromfit, évi tojásb»- ndósának pedig 80 százalékban tett eleget.

Next

/
Thumbnails
Contents