Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-07 / 82. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1954 április 7. „Európa biztonsága és az észak-atlanti egyezmény44 „Megfigyelő“ cikke a „Pravdádban £ A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez & Moszkva (TASZSZ). A »-Pravda« »■Megfigyelő aláírással cikket közölt az északatlanti szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából. A cikk, melynek címe »Európa biztonsága és az északatlanti egyezmény«, többek között ezeket mondja: Az északatlanti szövetséget államok zárt katonai csoportosulásaként hozták létre. A benne részvevő országok kormányai arról igyekeztek meggyőzni népeiket, hogy az államok zárt csoportosulásának létrehozása megszilárdítja a békét és a biztonságot. Az élet azonban megmutatta, hogy ez a legteljesebb mértékben félrevezetés volt: az északatlanti szerződést megkötő Egyesült Államok, Kanada és a nyugateurópai országok története folyamán a háborús őrület, a bizonytalanság, a rettegés soha nem nehezedett akkora súllyal ezen országok lakosságának gondolkodására, mint az utolsó öt évben. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt — jegyzi meg a cikk —, hogy az a jelleg, amelyet szervezői az északatlanti szövetségnek kölcsönözni igyekeztek, nem fér össze védelmi célokkal. Az északatlanti szövetség kilátásairól »Megfigyelő« így ír: egészen nyilvánvaló, hogy e szervezet előtt most két út áll nyitva: vagy megmarad más országok ellen irányuló ■zárt katonai csoportosulásnak és akkor e szövetség tevékenysége a nemzetközi feszültség további fokozódását mozdítja elő, vagy megszűnik zárt katonai csoportosulás lenni és megnyílik más európai országok csatlakozása számára, aminek a hathatós európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett igen fontos jelentősége lenne az általános béke megszilárdítása szempontjából. A cikkíró ezzel kapcsolatban emlékeztet arra a jegyzékre, amelyet a szovjet kormány március 31-én intézett Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához, s amelyben a Szovjetunió kormánya kifejezésre juttatta, hogy kész az érdekelt kormányokkal együtt megvizsgálni a Szovjetuniónak az északatlanti szerződésben való részvétele kérdését. A Szovjetuniónak a népek békéje és biztonsága érdekében tett újabb lépései — folytatja »Megfigyelő« — magukra vonták különböző politikai körök figyelmét az északatlanti szövetség országaiban. Ami az amerikai sajtót illeti, a szovjet kormány március 31-i jegyzékével kapcsolatos megnyilatkozásaiban újból és újból nyíltan megerősíti, hogy az Egyesült Államok vezető körei mindennél inkább rettegnek attól a lehetőségtől, hogy megváltozik az északatlanti szerződés szervezetének jellege. A Szovjetunió új javaslatai — írja végezetül »Megfigyelő« — fejvesz- tettséget és zűrzavart idéznek elő ezekben a körökben. Ennek ókai tökéletesen érthetők: félelemmel tölti el őket az a tény, hogy a nemzetközi közvélemény üdvözli a Szovjetunió kezdeményezését, amely lehetővé teszi az akadályok elhárítását az európai kollektív biztonságot biztosító megegyezés elérésének útjából. Dolgozóink táviratban köszöntik a szovjet kormány jegyzékét, a magyar kormány nyilatkozatát Az ország különböző részéből sok távirat érkezik az Országos Béketanácshoz. Ezekben a békebizottságok, a dolgozók örömmel üdvözlik a Szovjetunió kormányának legutóbbi jegyzékét, sok távirat, fejezi kidolgozóink együttérzését a magyar kormánynak azzal a közleményével, amelyben bejelentette, hogy részt kíván venni a kollektív európai biztonsági egyezményben és kész a többi európai állammal közösen lépéseket tenni ennek az egyezménynek mielőbbi létrehozása érdekében. Április 4 a külföldi sajtóban (MTI). Valamennyi központi szovjet lap április 4-i száma beszámol Magyarország felszabadítása 9. évfordulójáról. Az „Izvesztyija*’ vasárnapi számában megjelent Dobi Istvánnak, az elnöki tanács elnökének „A magyar nép nagy nemzeti ünnepe“ című cikke. A TASZSZ budapesti jelentése beszámol a szovjet hősi emlékművek megkoszorúzásáról és az operaházi díszünnepségről. Peking valamennyi vezető napilapja megemlékezett vasárnapi számában Magyarország felszabadulásának 9. évfordulójáról. A román, bolgár, albán lapok is nagy cikkekben méltatják a magyar nép felszabadulása 9. évfordulójának jelentőségét. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK PÁRIZS A francia fővárosból érkezett jelentések szerint vasárnap az ország 18 nagyobb városában kongresszusokat tartottak a béke védelmében. A megmozdulások keretében munkások, parasztok és értelmiségiek tiltakoztak az „európai védelmi közösség*’ létrehozásának terve ellen és követelték az indokínai ellenségeskedések azonnali befejezését. í\í * Külkereskedelmi kapcsolataink fejlődéséről Hazánk most csaknem 90 országgal bonyolít árucsereforgalmat és több mint 30 állammal rendszeresen megújított kereskedelmi és fizetési megállapodások szabályozzák gazdasági kapcsolatainkat. Élénk kereskedelmi tevékenységet folytatunk a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Emellett szélesednek kereskedelmi kapcsolataink a nyugati országokkal is. Az utóbbi hónapokban több nyugati országgal kötöttünk kereskedelmi megállapodást. Az európai országok közül 1953 végén Hollandiával, Svédországgal, Svájccal és Finnországgal, ez év elején pedig Olaszországgal és Dániával folytattunk eredményes államközi tárgyalásokat az 1954. évi kölcsönös áruszállításról. • NEW YORK Az Egyesült Államok képviselőházának külügyi bizottsága április 5 én megkezdte a külföldi álla- 1 moknak nyújtandó „segélyről“ : szóló törvénytervezet tárgyalását. . A tervezetet a kormány nyújtotta be. A „New York Herald Tribune*’ washingtoni tudósítója a kongresszus köreiben elhangzott célzások alapján arra következtet, hogy Franciaországnak kevesebb fegyvert fognak szállítani, ha az „európai védelmi közösségről“ szóló szerződést a közeljövőben nem ratifikálja. * * * HELSINKI Április 6-án hat éve, hogy .aláírták a Finnország és a Szovjetunió közötti barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A „Työkansan Sanomat“ a finnszovjet szerződés évfordulójának szentelt cikkében kiemeli a szerződés Finnország szempontjából hatalmas jelentőségét. A lap rámutat, a szerződés arra kötelezi a két aláíró felet, hogy a béke biztosítására törekedjék. A szerződés megszilárdítja egész észak békéjét és nagyjelentőségű Finnország bé- | kéjének biztosítása szempontjából. Ez a szerződés — emeli ki a lap — alapot adhat a Finnország és a Szovjetunió közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok tovább fejlesztésére. * * * RÓMA Az olasz szocialista-demokrata párt vezetőségével szembenálló képviselők vasárnap Mondolfo és Bönfantini képviselőknek — a párt volt vezetőségi tagjainak — elnökletével értekezletet tartottak Rómában. Az értekezlet részvevői határozatukban elítélték Saragat részvételét a keresztény-demokrata kormányban. Az értekezlet részvevői külpolitikai téren követelték, hogy az „európai védelmi közösség*’ ratifikálását az „európai politikai közösség“ megalakulásától tegyék függővé, vagyis gyakorlatilag azt, hogy az „európai védelmi közösség*’ ratifikálását meghatározatlan időre halasszák el. A vietnami néphadsereg egyre siorosabbra zárja a gyűrűt Dien Bien Piui kürtil Párizs (MTI). A francia expedier ós hadtest főparancsnoksága jelentést adott ki Hanoiban: A vietnami néphadsereg egységei hétfőre virradó éjjel rendkívül heves támadásokat intéztek Dien Bien Phu északi megerősített álTirana (TASZSZ). Április 5-én Tiranában megkezdődött az amerikai hírszerzés szolgálatában álló kémek és diverzánsok fegyveres bandájának pere. A fő vádlottak: Zenei Shehu, Zogu albán király testőrségének volt századosa, Halil Branica, a Kémele és diverzánsok pere Tiranában a svájci szövetségi törvényszék ítéletet hozott Bonnard professzor ügyében (MTI). A svájci szövetségi törvényszék 15 napi elzárásra ítélte Bonnard professzort, a Béke-Vi- lágtanács tagját. Az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztették. Áz ítélet indokolása szerint Bonnard professzor információkat adott a Béke-Világtanácsnak. RÓMA Az olasz békebizottság a múlt hét végén tartott kétnapos rendkívüli ülése után határozatot tett közzé, amelyben felhívja az olaszok figyelmét arra a súlyos veszedelemre, amellyel az atomfegyverek fenyegetik az emberiséget. „Csak a tömegpusztításra alkalmas fegyverek gyártásának és alkalmazásának teljes eltiltása, a tilalom betartását biztosító megfelelő ellenőrzési rendszer kidolgolásai ellen. Minden támadást hosz- szas tüzérségi előkészítés előzött meg. A francia főparancsnokság jelentése beismeri, hogy az erődítményben az utóbbi napok során keletkezett rések kiszélesedtek. királyi gárda volt századosa, Hamit Matiani, Ahmet Kabasi, Naum Sula, Gani Maliushi. Az Albán Népköztársaság főügyésze, Állami vádló felolvasta a vádiratot. Ezután megkezdődött a vádlottak kihallgatása. Az ,,ADN*’ hírügynökség tudósítója rámutatott, hogy „ez a per a svájci kormány egyértelmű provokációja volt az országban kibontakozó békemozgalom ellen“. A törvényszék békeharcos tevékenységéért ítélte el a nagy tudóst. zása és megvalósítása óvhat meg bennünket ettől a súlyos veszedelemtől*’ — hangzik a határozatban. Az olasz békebizottság felhív minden olasz állampolgárt, hogy közigazgatási, politikai, kulturális, erkölcsi és vallási tekintélyével támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyeknek célja távoltartani az országtól és az emberiségtől a pusztítás és a halál fenyegető veszélyét. Megyénk kommunistái között igen nagy érdeklődést keltett a nyilvánosságra hozott módosított szervezeti szabályzat tervezete. A szervezeti szabályzat megvitatása fontos része pártunk III. kongresszus előkészületeinek. Amikor a kommunisták hozzászólnak a módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez, bírálatukkal, észrevételeikkel és javaslataikkal megkönnyítik a kongresszus munkáját. Egyben tevékenyen részt vesznek abban a munkában, amelynek célja az, hogy a történeti körülményeknek megfelelően és a pártmunka tapasztalatainak általánosításán alapuló szervezeti formákat és munka- módszereket alakítsunk ki. Amikor kidolgozzuk pártunk új szervezeti szabályzatát, azt a szervezeti fegyvert kovácsoljuk, amelynek segítségével eredményesen oldhatjuk meg fejlődésünk új szakaszának nagy feladatait. Megyénk kommunistái, párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok már eddig is számos hozzászólást, javaslatot juttattak el pártbizottságainkra, a »Somogyi Néplap« szerkesztőségébe a módosított szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatban. Az elmúlt héten a Pártoktatás Házában »A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez« címmel Szőke Pál elvtárs, a Megyei Pártbizottság párt.- és tömegszervezeti osztályvezetője tartott előadást, mely a a további vitát volt hivatva előmozdítani. Az alábbiakban Szőke Pál elvtárs előadásából közlünk részleteket és az előadás utáni hozzászólásokat. A szervezeti szabályzat a párt egyik alapvető jelentőségű okmánya. A pártélet lenini-sztálini elveit a szervezeti szabályzat foglalja magába. A szervezeti szabályzat, meghatározza: mi a párt, melyek legfontosabb céljai, ki és hogyan lehet a párt tagjává, milyen jogaik- és kötelességeik vannak a párttagnak, hogyan valósul meg a pártban a demokratikus centralizmus, milyen a párt szervezeteinek és szerveinek a felépítése a pártkongresszustól le az alapszervezetekig, mi a pártszervezetek és a pártszervek hatásköre és feladata, hogyan dolgozik a párt a pártonkí- vüli szervezetekben, mi a pártfegye- lem és mi a pártfegyelmi ügyek intézésének módja. Nem. elég tehát, ha a párttag a párt politikáját elfogadja és támogatja: feltétlenül be kell tartania a szervezeti szabályzatot is, minthogy a szervezeti szabályzat szabja meg azt, hogy az adott időszakban milyen szervezeti formák között kell a párt politikájáért dolgozni, s mik a párt belső életének és a dolgozók közötti munkájának alapvető szabályai. A szervezeti szabályzat törvény minden párttag, minden pártszervezet, minden pártszerv számára. A szervezeti szabályzat pontjait nem szobatudósok agyalják ki elvont spekuláció alapján, hanem a párt vezetői és tagjai, gazdag szervezeti tapasztalataikkal általánosítva a párt szervezeti alapelveit, az osztályok erőviszonyaihoz és a szocializmus építésének feladataihoz alkalmazva dolgozzák ki anélkül, hogy túlértékelnék, vagy lebecsülnék az úi formák megteremtésének a reális lehetőségeit. Ilyenformán a szervezeti szabályzat változásai objektiven kifejezik a pártnak, a párt munkájának és feladatainak fejlődését. A szervezeti szabályzat módosításának tervezetét is, amelyet, a Központi Vezetőség a III. kongresszus elé terjeszt. elsősorban abból a szempontból kell tanulmányoznunk, hogy pártunk és párttagságunk fejlődése mennyire teszi lehetővé, feladataink pedig mennyiben követelik meg a javasolt módosításokat. Pártunk, mint a világ minden más kommunista pártja is, .a Szovjetunió Kommunista Pártját, a nemzetközi munkásmozgalom legelső rohamcsapatát tekinti eszményképének. A mi pártunk is Marx, Engels, Lenin, Sztálin tanítását követi minden^ tevékenységében és a lenini-sztálini szervezeti alapelveken épül fel. A szervezeti szabályzat kidolgozásában is a Szovjetunió Kommunista Pártjának példáját követjük. Azonban nem másoljuk le az SZKP szervezeti szabályzatát, hanem annak útmutatását értelemszerűen hazánk és pártunk viszonyainak megfelelően alkalmazzuk. A párt meghatározásánál , a jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzatot azzal egészíti ki az új tervezet, hogy »a párt önkéntes harci szövetség«; e kiegészítés kifejezi azt, hogy a párt nem valami öncélú testület, hanem olyan szervezet, amely szakadatlan küzdelmet folytat, s amelynek tagjai önkéntesen, meggyőződés- < bői vállalják ezt a küzdelmet. A párt i olyan szervezet, amely a dolgozó nép- javáért harcol és amelynek tagjai i éppen erre a harcra egyesültek. i A módosított szervezeti szabályzat ■ tervezete kimondja: »A párt vala- mennyi vezetőszervének munkájában f érvényesülnie kell a pártvezetés 1 legfőbb elvének, a kollektív ve> zetésnek; küzdeni kell a marxista-leninista párttól idegen, személyi kultusz el- . len«. A tervezet ezt az elvet minden ' fokozatú pártszerv számára külön ki ’ is dolgozza. A jelenlegi időszakban különösen . fontos feladata a pártnak, hogy szer- . vezeteiben kiszélesítse és elmélyítse I a demokráciát. A tervezet minden párttag köteles- . ségévé teszi, hogy fejlessze a bírála- , tot, önbírá’atot: az alulról jövő bírá- ' latot ne titkolja el és személyekre való tekintet nélkül tárja fel a párt előtt a munkában észlelt hibákat, rendellenességeket, ne legyen közömbös a hibákkal szemben, , küzdjön .megszüntetésükért, harcoljon munkájával a látszatsikerre való . törekvés, önteltség és az önelégült- . ség ellen. A tervezet kimondja: »A . bírálat elfojtása összeférhetetlen a párthoz való tartozással«. így tehát a párttagnak a bírálat nemcsak jo■ ga, hanem egyben kötelessége is. A i bírálat és önbírálat azonban nem ■ fejlődik magától ösztönösen, ezért a javaslat a pártbizottságoknak kötelességükké teszi, hogy biztosítsák a pártdemokrácia érvényesülését, segítsék elő a bírálat, az önbírálat, az alulról jövő bírálat kifejlődését, a hibák elleni engesztelhetetlen harcot. A módosított szervezeti szabályzat tervezete demokrati'kusabbá teszi a pártszervek választását azzal, hogy kimondja: »valamennyi vezetőszervet titkos szavazással kell rnegvá- 1 lasztani«. A tervezet megszabja, hogy a jövőben évenként kell vezetőséget választani (3'5. pont) s évenként össze kell hívni a pártértekezleteket is, ezzel lehetővé válik, hogy a vezetők munkájának elbírálása ezentúl gyakrabban éreztesse kedvező hatását. A módosított szervezeti szabályzat tervezete pontosan szabályozza a pártfegyelmi ügyek intézését is. Ennek értelmében általában a fegyelmi ügyekben az alapszervezeti vezetőség javaslata alapján a taggyűlésnek kell döntenie. Uj követelményként iktatja a szervezeti szabályzatba a javaslat, hogy a párttag szakadatlanul küzdjön a dolgozók jogos igényeinek, szükségleteinek kielégítéséért, és harcoljon a párthatározatok megvalósításáért. , Ugyanakkor kötelességévé teszi a párttagnak, hogy tartsa be a pártós állami fegyelmet. Megengedhetetlen tehát az, ha egyes párt- és állami funkcionáriusok úgy vélik, hogy rájuk nem az a fegyelem vonatkozik, amely az »egyszerű« párttagokra, s nekik egyik-másik határozatot nem is kell betartaniok. Szőke Pál elvtárs előadásához négy elvtárs szólt hozzá: Hevesi Lajos elvtárs, a cukorgyári pártbizottság titkára hozzászólásában az üzemi pártbizottság munkájáról beszélt és javasolta, hogy az üzemi pártbizottság számoljon be munkájáról az öszevont taggyűlésnek, azonkívül a városi pártbizottságnak is. Sári Nándor elvtárs a pártbüntetésről beszélt. — Az a tény, hogy szigorú megrovásban és tagjelöltté való visszaminősítésben lehet'részesíteni a hibát elkövető párttagot, a párttag védelmét jelenti. Előfordult ugyanis — mondta — ha a párttag elkövetett egy hibát, akkor azonnal a pártból való kizárását javasolták, jegyzőkönyveket gyűjtöttek arra, hogy kizárási okot találjanak, hagyták elmélyülni az illetőt hibájában, ahelyett, hogy nevelő pártbüntetéssel hibája kijavítására ösztönözték volna. Szombathelyi elvtárs a Temetkezési Vállalattól a kollektív vezetés helyességéről beszélt, ugyanakkor kérte: nem volna-e lehetséges vállalatuknál pártszervezetet alakítani, mivel a szervezeti szabályzat kimondja, hogy három tag elégséges ahhoz, ők pedig négyen vannak. Eddig ugyanis a Megyei Tanács pártszervezetéhez tartoztak, ahol nem tudtak tevékenységet kifejteni. Jani János elvtárs hozzászólásában helyeslését fejezte ki, hogy a párttagnak kötelesége nemcsak politikai, ■hanem szakmai képzését is fejleszteni. Helyteleníti azonban, hogy a párttagot az üzemben és a területi szervezetben is nyilvántartják, így sok esetben nem megfelelő jelentéseket adnak a pártszervezetek a taglétszámról. Pártbizottságaink és a »Somogyi Néplap« szerkesztősége párttagságunk további hozzászólásait várja, gunk további hozzászólásait várja a módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez.
