Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-06 / 81. szám

Kedd, 1954 április 6. SOMOGYI NÉPLAP I PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍTÉS + A pártépífő munka megjavításával harcoljanak a soronlévő munkák sikeréért a marcaíi járás pártvezetőségei A mezőgazdasági termelés fejlesz­téséről szóló párt- és kormányhatá­rozat kimondja: »A mezőgazdaság fellendítése érdekében az elkövetke­ző években az egyik legdöntőbb fel­adat a falusi pártmunkában tapasz­talható elmaradás, sőt visszaesés ki­küszöbölése, ebben a falusi pártszer­vezeteket az egész pártnak segítenie kell«. A megyei pártértekezleten a megyei pártválasztmány beszámoló­ja, mint döntő feladatot vetette fel a párt erősítésének, a pártépítő munkának a kérdését. Nem is lehet másképpen az új sza­kasz politikáját, a kormányprogram- mot győzelemre vinni, mint azzal, hogy szüntelenül erősítjük a pártot, hogy fegyelmezetten, következetesen végrehajtjuk a párt határozatait, hogy harcolunk a falusi pártszerve­zetek erősítéséért, súllyal a tsz párt­szervezetek erősítéséért. A marcali járás hosszú időn keresztül a felada­tok végrehajtásában nem dicseked­hetett valami nagy eredményekkel. Az utóbbi hónapok során a marcali járási pártbizottság kezdeti eredményeket ért el a mezőgazdasági munkák végrehajtá­sa, a begyűjtés területén, amit bi­zonyít, hogy két hét óta a marcali járási pártbizottság birtokában van a 'Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlaja. i Ezek a kezdeti eredmények azon­ban, amelyet a járási pártbizottság a párt- és tanácsszervek mozgósításá­val ér el, bizonyos mértékig helyte­len irányba terelték a járási pártbi­zottság munkáját. Mint ahogy Csen­des elvtárs, a járási pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályá­nak vezetője elmondotta, szűkén, csak a gazdasági feladatok megoldá­sával foglalkoztak, nem fordítottak gondot a pártszervezetek erősítésére, a pártépítő munkára, a tag- és tag­jelöltfelvételre. Pedig nyilvánvaló do­log, 'hogy rendkívüli fontos feladat, •elsőrendű feladata járási pártbizott­ságainknak, hogy biztosítsa pártunk egyenletes és egészséges tag- és tagjelölt után­pótlását, hogy magasabb színvonalra emeljék a pártvezetést. A járásban 14 olyan pártszervezet van, ahol az elmúlt egy év alatt egyetlen tagjelöltet sem vet­tek fel. A JB bizonyos mértékig le­mondott a párt erősítéséről, amelyet mutat az a tény is, hogy a járás pártalapszervezeteiben március hó­napban mindössze 13 tag- és tagje­löltfelvétel történt: A párt- és tö­megszervezetek osztálya nem gazdája a pártépítő munkának. Számos ha­tározatot hoznak a pártépítő munka megjavítására, de ezek a határoza­tok nincsenek következetesen végre­hajtva. A járási pártbizottsági ülése­ken a pártbizottság tagjai elmondják _ a hibákat, de a hibák okait és a hi­bák kijavításának módját nem mond­ják el. Arról sem beszélnek, hogy lent a területen milyen intézkedése­ket tettek a hibák megszüntetése ér­dekében. Sok esetben beszélnek a feladatokról, a hibák megszünteté­séről, de a tettek elmaradnak. Meg­feledkeznek arról, hogy a mezőgaz­daság fejlesztésének politikája nem­csak a begyűjtési, vagy a szántás­vetési feladatok jó elvégzését jelenti. E politika ettől sokkal szélesebb, mélyrehatóbb, mert e politikát nem lehet végrehajtani anélkül, hogy szüntelenül ne erősítenénk a pártot és hogy ne szereznénk érvényt a Po­litikai Bizottság 1952 április 10-i ha­tározatának, amely kimondja: -Ne csak a tagság túlnyomó többsége, de minden párttag teljesítse a párt iránti kötelességét, aktívan kivegye részét a pártmunkából.« Csak akkor tudjuk az új szakasz politikáját győ­zelemre vinni, ha járási pártbizott­ságaink, a járások pártalapszerveze- tei biztosítják a párt egészséges egyenletes fejlődését. A marcali járási pártbizottság tu­dott arról — hónapokon keresztül újra és újra felvetették — hogy több községben nincs pártszervezet, mint Hosszúvíz, Keleviz községekben. Ar­ról is tudtak, hogy számos olyan pártszervezet van, ahol nincs bizto­sítva a párt politikájának helyes vég­rehajtása, a pártszervezetben mind­össze 2—3 párttag van. Azt is meg­vitatta a járási pártbizottság, hogy Csákány és Nemeskisfalud községek­ben megvan a lehetősége a pártszer­vezet megalakításának, úgyszintén a három termelőszövetkezetben is, ahol a mai napig nincs pártszervezet. De ennek megalapításán túl nem tették meg a szükséges intézkedést a párt- szervezet erősítésére. Arról is tudnak, hogy Csömenden a párttitkár elvtárs nem akar dolgozni, de nem tartotta a járási pártbizottság szükségesnek megvizsgálni azt, hogy ennek mi az oka. Nem vizsgálták meg, hogy mi-* lyen problémákkal küzd a csömendi párttitkár. X járási pártbizottság tagjai el­mondják, hogy Mesztegnyőn a párt- titkár elvtárs nem teljesíti állam iránti kötelezettségét. Arról is tud­nak, hogy emiatt a község dolgozó parasztsága is olyan álláspontra he­lyezkedett, hogy akkor ők sem telje­sítik beadási kötelezettségüket. Még­sem vizsgálták meg, mi az oka an­nak, hogy a mesztegnyői pártszer­vezet titkára nem tesz eleget legfonto­sabb állampolgári kötelezettségének s nem tettek intézkedést ezen állapot megszüntetésére. A járási pártbizott­ság munkájában előtérbe került, hogy a JB gyűjtött be, nem mozgó­sította a tanácsokat a járási pártbi­zottság nem a pártszervezetekkel foglalkozott, nem az új pártvezetősé­geket tanította, hogyan, milyen for­mában oldják meg a feladatokat, ha­nem egyszerűen elvették a pártszer­vezetek önállóságát, keresztülnyúltak a pártszervezetek vezetőségeinek fe­je felett jés a JB közvetlen utasítását hajtották végre az egyes községek­ben. Ezek a tények azt mutatják, hogy a járási pártbizottság nem bízik az alapszervezetekben és ennek Illés Dezső elvtárs, a járási pártbizottság titkára hangot is adott. Ez ad ma­gyarázatot arra, hogy a járási párt- bizottság politikai irányvonala telje­sen tévesen, elsőrendű feladatának nem a párt erősítését, a pártpolitikai munkát tette. Ez ad magyarázatot arra is, hogy a marcali járásban a politikai iskolák 42 százaléka meg­szűnt és a jelenleg működő politikai iskolák zöme is komoly mértékben lemorzsolódott. Márpedig az új sza­kasz politikájának végrehajtásához feltétlenül szükség van arra, hogy munkánkban alkalmazzuk azt a marxi igazságot, ha az elmélet meghódítja a tö­megeket, anyagi erővé válik. A járási pártbizottság nem tartotta döntő feladatának a propaganda- munka megszilárdítását, erősítését. Rákosi elvtárs »A következő lánc­szem« című nagyjelentőségű cikké­ben megjelölte propagandamunkánk feladatát: »S mert mi nem csökken­teni, ellenkezőleg: fokozni akarjuk , teljesítményeinket, napirendre kell tűznünk és pártunk figyelmének kö­zéppontjába kell állítanunk az elmé­leti színvonal emelésének kérdését«. Rs hogy a pártpropagandamunka a marcali járásban nem felel meg a követelményeknek, ezért elsősorban a iárási pártbizottságot és annak tit­kárát, Illés elvtársat terheli a fele­lősség. Szem elől lehet-e téveszteni az új szakasz politikájának végrehaj­tása közben a pártépítőmunka és a Dártpropagandamunka kérdését? En­nek szerrr elől tévesztése megenged­hetetlen, bűnös és káros a párttal szemben. ^ A dolgozók egyre többet várnak a párttól, mind a járási, mind a községi alap- szervezetektől. Az új szakaszban megnőtt a dolgozók bírálókészsége, bátran, őszintén feltárják a hibákat, s ezzel jelentős segítséget nyújtanak a feladatok végrehajtásához. Ahol azonban nem támaszkodnak a töme­gek véleményére, nem igénylik segít­ségüket, menthetetlenül súlyos hibá­kat követnek el. Hogy az új szakasz politikáját vég­re tudjuk hajtani, bátran támaszkod­nunk kell az alapszervezetek veze­tőire, segíteni, nevelni kell őket ar­ra, hogy a tömegek között éljenek, felkarolják a dolgozók egészséges, jó kezdeményezését és tanuljanak a tömegektől. A JB bátran bízzék az alapszervezetek vezetőiben, a párt- szervezetekben, mert csak rajtuk ke­resztül lehet megbízhatóan tájéko­zódni a községek életéről, hangulatá­ról, problémáiról. Az új szakasz politikája egész népünk életszínvonalának sza­kadatlan növelését tűzte ki célul. Es e politika végrehajtása közben száz- és ezerszámra nőnek ki a meg­bízható, becsületes, népi demokrá­ciánkhoz hű káderek. Ezekkel kell erősíteni a párt sorait. Ezek megis­merése pedig csak úgy lehetséges, ha a járási pártbizottságok segítik a községi alapszervezetek vezetőségét, felhívják figyelmüket arra, hogy ne feledkezzenek meg a jó munkát vég­ző, becsületes dolgozó parasztok párt­ba való felvételéről. Az igaz, hogy a járási pártbizott­ság jelenlegi összetétele alkalmas arra. hogy a feladatokat jól végre­hajtsák. Önfeláldozó munkát végez­nek a pártbizottság tagjai. Tény — mint ahogy Illés elvtárs mondta — hogy az elvtársak »pókosra« kerék­pározzák lábukát, de az önfeláldozó munka kevés. Jól szervezett munká­ra van szükség. Nincs arra szükség, hogy a pártbizottság tagjai végig­fussanak egy nap három-négy köz­séget. Legyenek egy községben ha kell 3—4 napig, de munkájuk azt eredményezze, hogy abban a község­ben javuljon meg a pártépítő mun­ka, azt eredményezze, hogy mind a begyűjtési, mind a tavaszi mezőgaz­dasági munkák menete meggyorsul­jon. Csak akkor lehet az új szaaasz politikáját sikeresen végrehajtani, ha elsősorban párttagságunkban nö­veljük a kommunista öntudatot, ha helytállásra, az ellenség elleni kímé­letlen harcra neveljük párttagjain­kat. Ha szakítunk az elvtelen kira­katpolitikával, ha nem látszatered­ményekre törekszünk, hanem tartós­sá, szilárddá tesszük eredményein­ket és ennek alapja a marcali járás­ban is, mint mindenütt, erős, szilárd párt- szervezet, az öntudatos kommunisták kezdemé­nyező ereje, harcossága. Nem elég érezni a felelősséget a feladatok vég­rehajtásáért, hanem cselekedni kell. Ideig-óráig lehet eredményt elérni valamelyik községben vagy járásban, de utána menthetetlenül visszaesik a munka, amíg nem erősek a pártszer­vezetek, amíg a jó munkának nincs meg lent a községekben az alapja. Zsurakovszki Mihály. Megyénk dolgozó népe lelkesen ünnepelte meg felszabadulásunk évfordulóját Őrködjék az állami fegyelem betartásán a mesztegnyői tanács Mesztegnyő község gazdái is, mint megyénk többi községének dolgozó parasztjai nagy örömmel fogadták mindazt, amit az állam­tól kaptak. A mesztegnyőiek közül számosán — mint Farkas József, Borsos Imre és még több élenjáró becsüle­tes dolgozó paraszt — nem is fe­ledkeztek meg államunk felmér­hetetlen segítségéről, teljesítették állam iránti kötelezettségüket. Nem minden dolgozó paraszt gondolkodik azonban így Meszteg­nyőn. Többen elhanyagolták a törvényes kötelezettségük teljesí­tését. A legutóbbi értékelés sze­rint a negyedéves begyűjtési ter­vüket tojásból 18, baromfiból 20, vágómarhából 63, zsírból 75 száza­lékra teljesítették. Ez a súlyos le­maradás nem véletlen — a köz­ség vezetői maguk sem mutatnak jó példát ezen a téren. A község 80 tanácstagjából 60 nem teljesí­tette beadási kötelezettségét, az ilyen példamutatás nyilván nem hozhat jó eredményt a begyűjtési tervek teljesítésében. Mesztegnyő község tanács­tagjai nem értik meg, hogy a község dolgozó parasztjainak bi­zalma egyben arra is kötelezi őket, hogy az állami fegyelem betartásában, a munkák időbeni elvégzésében példamutatóan élen­járjanak a község dolgozó paraszt­jai előtt. Csibi Imre, Gazda János tanácstagok az utolsók közé tar­toznak az állam iránti kötelezett­ség teljesítésében. A dolgozó pa­rasztok állami fegyelemre való nevelésének hiánya megmutatko­zott már akkor, amikor 120 gaz­dának hivatalból kellett a sertés- beadását beütemezni, 34 dolgozó paraszt annak ellenére, hogy hí­zóját már rég levágta, még min­dig nem teljesítette zsírbeadását. ,A tanács azonban nem sokat tett e súlyos elmaradás megszüntetése érdekében, sőt eltűri, hogy egye­sek szembehelyezkedjenek a tör­vénnyel, megsértsék az állami fe­gyelmet. Ez azt is jelenti, hogy maga a tanács, amelynek legfőbb kötelessége őrködni az állami fe­gyelem betartásán, maga is meg­szegte azt. Mesztegnyő község élenjáró dolgozó parasztjai joggal háborodnak fel a tanácsnak a tör­vényszegőkkel szemben tanúsított engedékeny magatartásán. A mar­cali járási tanácsnak is alaposan meg kell vizsgálnia Mesztegnyő község tanácsának munkáját és gyors segítséget kell adnia a fenn­álló súlyos hibák mielőbbi felszá­molásához. Kaposvárott, a megye járási szék­helyein és minden községben boldog •örömmel ünnepelte megyénk dolgozo népe április negyedikét, hazánk fel- szabadulásának 9. évfordulóját. Kaposvárott az esti színházi díszünnepély után a legtöbb üzemben, vállalatnál és hivatalban kultúrműsorral összekö­tött bálokon szórakozott és ünnepelte felszabadulásunk napját Kaposvár népe. Április 4-én a párt- és tömeg­szervezetek, az üzemek küldöttei és Kaposvár dolgozói megkoszorúzták a Szabadság-parki szovjet hősi emlék­művet. Barcson 3-án este ünnepi előadást tartottak, ahol Kontra István, a járási tanács elnökhelyettese méltatta felszabadu­lásuk évfordulójának jelentőséget, majd az ünnepi beszédet kultúrmű­sor követte. A kultúrműsor kereté­ben fellépett a mintegy 600 főnyi vendég előtt a járási tanács és a Fű­részüzem tánccsoportja, az úttörők énekkara is. Nagy sikerrel szerepel­tek az óvodások, akik hangulatos táncot adtak elő. A kultúrműsort bál követte. Április 4-én délelőtt 10 órakor a barcsi dolgozók megkoszo-* rúzták a hősök emlékművét és dél-* után estig tartó sportműsor szóra« koztatta az ünneplőket. Hasonlóan ünnepelték a járás valamennyi köz« ségében április 4-ét. Nagyatád dolgozó népe lelkesen ünnepelte meg felszabadulásunk 9. évforduló« ját. Az ünnepség már szombaton, 3-án este kezdődött, amikor a Ho- sök-terén ünnepi nagygyűlést tartót« tak a község dolgozói. Az ünnepi be­szédet Auer István elvtárs, a járási tanács elnöke tartotta. Az ünnepi nagygyűlés után a kultúrotthonbun jól sikerült kultúrműsort adtak a honvédség, úttörők és üzemek kul« túrcsoportjai. Vasárnap, 4-én délelőtt a járási pártbizottság udvarában gyülekeztek a felvonulásra. Zászlókkal, koszo­rúkkal vonultak fel Nagyatád dolgo­zói a temetőbe a szovjet hősök em­lékművéhez, ahol megemlékezésül koszorúkat helyeztek el. Megkoszo­rúzták a második világháborúban elesett katonák emlékművét is. Délután nagyszabású sportműsor szórakoztatta Nagyatád dolgozóit és zárta be felszabadulásunk 9. év« fordulójának ünnepét. Védekezzünk állataink málymételykóros megbetegedése ellen Megyénkben a tél folyamán na­gyon sok szarvasmarha és juh be­tegedett meg májmételykórban. A múlt évi tavaszi nedves, meleg időjárás igen kedvezett e betegség elterjedésének. A legelőre kihaj­tott mételyes állatok bélsárában nagyszámú máj métely-pete van. Ezek a peték különböző átalakulá­son mennek át és lárvává fejlőd­nek a nedves helyeken, így az árokparton, mocsaras legelőrésze­ken, pocsolyákban, árterületeken, stb. Ha az állat a lárvákat legelés- kor, vagy ivás alkalmával felve­szi, esetleg az ilyen helyekről származó szénával fertőződik, úgy a májában a lárvák mételyekké fejlődnek ki. A májmétely kb. 2 cm hosszú, lapos, zöldes-barna színő élős­ködő. Amikor a májban teljesen kifej­lődött, tüskés testével az epeereket sérti, melyek ezáltal gyulladásba jönnek, erősen megvastagodnak. Ezért látjuk a levágott állat má­ján a legyezőszerűen szétágazó vastag, fehér csövekként a kitá­gult epeereket. Az élősködő ezen­kívül más károsodást is okoz a szervezetben, nevezetesen bizo­nyos méreganyagot termel, mely- lyel az állatot mérgezi. Ez az oka annak, hogy az állatok nagyon lesoványodnak, amit a gazda is legelőször észrevesz. Ezenkívül a máj mételykóros, beteg állat szőre borzait, vérszegény, gyakran has­menése van, gyenge, tejtermelése csökken, esetleg az álla alatt, vagy a lebernyegen, a hasalján duzzanatok keletkeznek. E tünetek kifejlődéséhez a máj- métely-lárvákkal történt fertőzés után legalább két hónap szüksé­ges. Felmerül ezek után a kérdés, hogyan is védekezzünk ez el­len az alattomos betegség el­len, annál is inkább, mert a tünetek csak későn és lassan jelentkeznek és a szokásos egyszerű vizsgálat­tal szakember sem ismerheti fel mindig. Ha gyanú van májmételykóros fertőzöttségre, mert fenti tünetek valamelyikét észleljük, forduljunk azonnal állatorvoshoz, aki a beteg állat bélsárából mintát küld az ál­lategészségügyi intézetbe. Az in­tézet mikroszkópos vizsgálat alap­ján értesíti az állatorvost, ha mé* telypetéket találnak és ekkor már semmi kétség sem lehet aziránt, hogy a beteg állat kezelésre szo­rul. A máj mételykor egyedüli or­vossága a Distol, amelyet külön gyártanak szarvasmarhák és kü­lön a juhok részére. A kezelés után már néhány hét múlva ész­leljük, hogy az állat gyógyult, prőállannta és tánláltsácn foka ia" vul.> A distolozáshoz szükséges ta- karmánymész, Futor adagolása is, mert enélkül a beteg a kezelést esetleg megsínyli. A Distol ugyan­is, bár veszélytelen, de mégsem közömbös a szervezetre, ezért a kezelésnél mindig az állatorvos tanácsát kérjük ki. A kezelést megelőzően és utána is két héten keresztül adjunk a szarvasmarhá­nak két evőkanál Fül őrt.. A betegség elleni védekezésnek azonban nem kielégitő módja a súlyosan beteg állatok kezelése. Igen sok fertőzött állat van ugyan­is, amelyiken nem látszik, hogy beteg, mert csak kevés métely van a májában, petéket azonban bőven ürítenek ezek is, ezáltal fertőzik a legelőt és a betegséget tovább fenntartják. Ezért kell minden le­gelőre kijáró szarvasmarha bél- sárát megvizsgáltatni és amelyik fertőzöttnek bizonyult, gyógyke­zelni. \ Ezenkívül szükséges a legelők víztelenítése csatornázással, árko- lással, stb., mert a lárvák fejlő­déséhez a víz nélkülözhetetlen és szétszóródásuk, elterjedésük is a víz útján történik. Igen csökkenti a megbetegedések számát az az öntudatos pásztor, aki nem hagy­ja, hogy az állatok mindenféle po­csolyából igyanak, hanem lelkiis­meretesen itatja a rábízott állato­kat. A májmételykór súlyos be­tegség és kártétele a súlyvesz­teség, valamint a tejcsökkenés miatt igen nagy. Ha az állatok idejében nem kerül­nek kezelésre, akkor menthetetle­nek, mert hiába pusztítjuk el a májában élő mételyeket Distollal,- a tönkretett máj helyett másikat adni nem lehet és előbb-utóbb ál­latunk elhull, vagy kényszervá­gásra kerül. Ezért minden dolgozó parasztnak fontos érdeke, hogy a májmételykór ellen védekezzék, a megbetegedett állatához időben hívjon állatorvost és ahol a beteg­ség előfordul, ott a bélsárvizsgá" latokat rendszeresen végeztesse el. Bónis Árpád állami állatorvos. — Hazánk első hivatásos népi együttese, a mintegy 200 tagú állami népi együttes az év első negyedében Budapesten és vidéken összesen 3(1 előadást tartott, többségét a magyar­szovjet barátsági hónap alkalmából. Az együttes márciusi műsorát a ba­rátság hónapjának szellemében állí­totta össze. Ebben a hónapban a vi« déki városok közül Szegedre, Hód­mezővásárhelyre és Kecskemétre Iá« togatnak el.

Next

/
Thumbnails
Contents