Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-30 / 102. szám

Éljenek az emberiség jobb jövőjének élharcosai — a béke, demokrácia és a szocializmus zászlóvivői l Csou En-laj nyilatkozata a külügyminiszterek genfi tanácskozásán Genf (TASZSZ). Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügymi­nisztere a külügyminiszterek genfi tanácskozásán, 1954 április 28-án nyilatkozatot tett. Többek között a következőket mondotta: Elsőízben történik, hogy a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének, az Amerikai Egyesült Államoknak, az Egyesült Király­ságnak, a Francia Köztársaságnak, a Kínai Népköztársaságnak és más érdekelt országoknak külügymi­niszterei összeültek, egy asztalhoz ültek, hogy közösen megtárgyalják az aktuális ázsiai kérdések megöl' dását. Feladatunk bonyolult, de ennek a tanácskozásnak már az összehívása is azt jelenti, hogy növekszik a nemzetközi viták tár­gyalások útján való békés megol­dásának lehetősége. A Kínai Nép- köztársaság küldöttsége kifejezi reményét, hogy a jelen tanácsko­záson részvevő valamennyi megbí_ zott megteszi a szükséges erőfeszí­téseket e feladat megoldására. Ázsia népei — mint a világ töb_ bi népei — szeretik a békét és a szabadságot. Ázsia népei hosszú időn át elnyomásban és rabságban sínylődtek. Az idegen, imperialis­ta elnyomás ellen, a nemzeti füg­getlenségért és szabadságért vívott harcuk igazságos harc. Semmiféle erő sem akadályozhatja meg ezt a történelmi fejlődést. Az Egyesült Államok befolyásos körei azonban Ázsia népeinek gyarmati rabságbadöntése céljából fokozzák beavatkozásukat, hogy megakadályozzák Ázsia népeinek nemzeti felszabadító mozgalmát. Agresszív ázsiai tömb alakítását tervezik, kiterjesztik az ázsiai há­borút. Az Egyesült Államoknak ez a politikája ellentétes Ázsia népei­nek vágyaival. Ez a politika az ázsiai feszültség és nyugtalanság forrása. A Kínai Népköztársaság kormá­nya és a kínai nép következetesen síkraszáll a békéért, szembeszáll a háborúval. Sohasem követtünk el és nem követünk el agressziót más ország ellen, de semmikép sem tűrünk el ellenünk irányuló ag' resszív cselekményeket más részé­ről, bárki legyen is az. A továbbiakban arról beszélt Csou En-laj, hogy a Kínai Nép- köztársaság és a Szovjetunió ba­rátsági, szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést kötött. Ez a szerződés fontos tényezője a tá­volkeleti béke fenntartásának. Kína és a Szovjetunió nagy népei között régóta hagyományos, mélységes barátság van. Kína és a Szovjetunió népeinek napról-napra erősödő barátsága már eddig is hatalmas szerepet játszott és továbbra is hatalmas szerepet játszik a béke védelmé­ben és szilárdításában, nemcsak a Távol-Keleten, hanem az egész vi­lágon. A Kínai Népköztársaságot meg' alakulása napjától kezdve több mint 20 állam ismerte el. Ezeknek az államoknak lakossága több mint egy milliárdnyi. Egyes álla­mok azonban — mindenekelőtt az Egyesült Államok — még mindig vonakodnak elismerni a Kínai Népköztársaságot és megpróbálják semmibe venni a kínai népnek azt a jogát, hogy megválassza állam­rendjét. A Kínai Népköztársaság nemzet­közi helyzetét és jogait illetően törvénysértő módon hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak. Veszélyeztetik Kína békés fejlő­dését és biztonságát. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet rendkívül jog­sértő és igazságtalan. Ez a helyzet és ennek fenntartása akadályozza az égető nemzetközi kérdések és különösen az időszerű ázsiai pro­blémák békés rendezését. Világos, hogy ennek a helyzetnek nem szabad tovább fennmaradnia. Je­len tanácskozásnak meg kell kez­denie e helyzet megváltoztatását. Ezután a koreai kérdésről be­szélt Csou En-laj és hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy e probléma a távolkeleti bé' ke megszilárdítása érdekeinek és a koreai nép nemzeti érdekeinek 1 megfelelően rendeződjék. Visszapillantást vetett az Egye­sült Államok intervenciójára Ko­reában, a koreai háborúra, majd rámutatott, hogy a koreai fegyver- szünet létrejötte óta az Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság nyíltan' megsérti a koreai fegy­verszüneti egyezmény több fontos pontját. A fegyverszüneti egyez­mény 60. pontja világosan előírja, hogy a koreai fegyverszünet után összehívandó politikai értekezleten meg kell tárgyalni valamennyi külföldi csapat Koreából való ki­vonását. A koreai fegyverszüneti egyezmény aláírása után azonban az Egyesült Államok kormánya úgynevezett ,,kölcsönös biztonsági egyezményt“ kötött a Koreai Köz­társaság kormányával. Ez az egyezmény feljogosítja az Egye­sült Államokat, hogy fegyveres erőket tartson Dél-Koreában. Mi több, a Koreai Köztársaság kormánya egyre emlegeti a „Ko­rea egyesítésére irányuló, észak elleni hadjáratot“ és nyiltan han" goztatja, hogy 90 nappal a jelen tanácskozás megnyitása után, az Egyesült Államokkal együtt kivo­nul a tanácskozásról és újból fegy­verhez nyúl Korea egyesítése cél­jából. Mindez nemcsak azt teszi világossá, ki robbantotta ki a múltban a háborút, ki indított ag­ressziót, hanem arról is tanúsko­dik, hogy ki akadályozza most to­vábbra is a koreai kérdés békés megoldását és próbálja újból megbontani a békét Koreában. A Kínai Népköztársaság küldött­sége teljes egészében támogatja Nam írnak, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság külügymi­niszterének Korea nemzeti egyesí­tésére és az egész Koreában meg' tartandó szabad választások meg­tartására vonatkozó javaslatát. A koreai kérdésnek az összko- reai kormány megteremtését és Korea egységes, független és de­mokratikus állammá való alakítá­sát szolgáló egyedül helyes megol­dása egyeseknek nem tetszik. A Koreai Köztársaság képviselőjének tegnapi felszólalása alapján ítélve ez a megoldás nem tetszik Li Szín Man kormányának sem. Ezt a felfogást a Koreai Köztár­saság képviselője fejtette ki a leg­plasztikusabban, midőn a Koreá­ban állomásozó külföldi csapatok­ról beszélt. Nyiltan amellett fog­lalt állást, hogy az amerikai csa' patok maradjanak Koreában. Már ez a körülmény is mutatja, meny­nyit érnek azok az állítások, hogy a délkoreai rendszer Korea népé­nek érdekeit fejezi ki. Koreának békés úton való egyesí­tése magának a koreai népnek az ügye, tehát az egész Koreában meg­tartandó szabad választások és a kí­vülről jövő beavatkozás elhárítása céljából mindenekelőtt valamennyi külföldi csapatot ki kell vonni Ko­reából. A koreai hadműveletek megszün­tetéséről szóló tárgyalások első nap­jától kezdve hivatalosan javasoltuk, hogy minden külföldi csapatot vonja­nak ki Koreából. e- külföldi beavatkozás nélküli szabad 0- életre. Az egész koreai nép felteszi jd a természetes kérdést: milyen ala- :r- pon tartózkodnak a külföldi csapa- ilt tok még mindig Koreában, noha a ág hadműveletek befejeződtek? y~ Koreának békés úton való egye- os sítése nagyfontosságú a távolkeleti z" béke és biztonság megóvása szem- a> pontjából, ín an Teljesen igazságosnak és észszerű- yj nek tartjuk Nam ír külügyminisz- ,j_ temek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége vezetőjének in javaslatát. Kifejezzük reményünket, hogy a tanácskozás valamennyi rész­el vevője a legkomolyabban megvitatja z_ ezt a javaslatot, amely alapjául szol- az gálhat a koreai kérdés békés rende- e_ zését szolgáló egyezményeknek. es Az Egyesült Államok a koreai há­ború kezdete óta megszállva tart kí- . nai területet — Tajvan szigetét. Ez o_ a kérdés továbbra is megoldatlan. ^ Közismert, hogy Tajvan szigete a kí- nai terület része és semmiképpen sem megengedhető annak bárki által ' történő megszállása. Az Egyesült Ál- lamok Tajvan szigetét a Kínai Nép- köztársaság elleni aknamunka és to­, vábbi agresszió támaszpontjává tet- !Í— . . te. Z1 a Az Egyesült Államok kormánya to- ,s_ vábbra is beavatkozik az indokínai háborúba és ennek örve alatt úgy- 3_ nevezett védelmi közösségeket igyek- js szik szervezni a Csendes-óceán nyu- L gáti részén és Ázsia délkeleti részén. Ezeknek az úgynevezett védelmi kö­zösségeknek tulajdonképpen agresz- t- szív céljaik vannak és ezenkívül ar­ja ra irányulnak, hogy új gyarmati )- uralmat teremtsenek Ázsiában és úi 1— világháborút készítsenek elő. 1- Úgy véljük, hogy az Egyesült Al­ii lamok agresszív cselekményeit meg kell szüntetni, az ázsiai békét bizto­sítani kell, az ázsiai országok füg- 3- getlenségét és szuverénitását tiszté­ig leiben kell tartani, az ázsiai népek a_ nemzeti jogait és szabadságát garan- i_ tálni kell, az ázsiai országok bel- 1 _ ügyeibe való beavatkozást, az ázsiai I \ országokban létesített minden kül- jj földi katonai támaszpontot meg kell ] •e szüntetni, a külföldi csapatokat ki n kell vonni, Japán remilitarizálásá- nak, minden gazdasági blokádnak és korlátozásnak meg kell szűnnie. A Kínai Népköztársaság kormánya ’_ úgy véli, hogy az ázsiai országoknak ._ tanácskozniok kell egymással, hogy megfelelő kölcsönös kötelezettségek vállalásával közös erőfeszítéseket te- r gyenek az ázsiai béke és biztonság T_ fenntartása érdekében. y Elnök Ur, Uraim! A világ népei, :- különösen Ázsia népei nagy figye­lemmel kísérik tanácskozásunk me- j-_ netét. Remélik, hogy a jelen tanács- l2 kozás pozitív eredményekre vezet. Sajnálatos, hogy az ázsiai békével tö- rődő egyes ázsiai országok, mint ;a például India, Indonézia, Burma és mások nem jelenhettek meg tanács- j. kozásunkon. Ezt egyáltalán nem le­het a jelen tanácskozás előnyének te­kinteni. í­Engedjék meg, hadd fejezzem ki azt a reményemet, hogy a jelen ta- náeskozás részvevői Ázsia és az egész világ békéje és biztonsága megszilárdításának érdekeit követve cl ^ megfeszítik erőiket, hogy megtalál- c, ják a tanácskozás napirendjén sze- i- replő időszerű problémák megoldásá­nak útjait — fejezte be nyilatkozatát a 1 Csou En-laj. Rendezze adótartozását a nagyatádi járás! d A KORMÁNYPROGRAMM meg- 2Í valósítása éppen úgy függ a munkás- i- osztálytól, mint a dolgozó parasztság- i- tói. A nép jólétét szolgáló intézkedé- a sek megvalósítását elsősorban az te­szi lehetővé, hogy munkásosztályunk becsülettel teljesíti a népgazdasági í- tervet — dolgozó parasztságunk ti ugyancsak becsülettel eleget tesz ál- i- lám iránti kötelezettségeinek. Ipari munkásságunk teljesíti feladatait: egyre több közszükségleti cikkel, egy- i- re jobb minőségű árukkal járul hoz- zá a kormányprogramm megvalósí- is fásához. Dolgozó parasztságunk is k világosan látja, hogy a mezőgazda- t sági munkák időbeni elvégzésével, a begyűjtés és az adófizetési kötele­zettség teljesítésével segítheti a mindnyájunk jólétét jelentő pro- l_ gramm megvalósulását. Megyénk több járásában azonban a begyűjtési tervek teljesítése rr.el- lett megfeledkeztek egy fontos fel- [_ tételéről a kormányprogramm meg- z valósulásának. Ahhoz ugyanis, hogy a mezőgazdaságot felvirágoztassuk, ?• hogy a falu egyre több mezőgazda- l~ sági gépet, kedvezményt, szociális n beruházást kapjon, az szükséges, il hogy dolgozó parasztjaink a begyüj­- tés mellett becsülettel eleget tegye- i- nek az adózási kötelességnek is. Me- i. gyénk az adózással nemcsak az első negyedévben, de most a második ne­gyedben is az utolsók között kullog. Ez nem is csoda, ha azt nézzük, hogy- van olyan járásunk is, mint a nagy- ii atádi, ahol eddig mindössze 12j5 szá­- zalékra állnak az adófizetéssel. A _ nagyatádi járás községei adósak ma- _ radtak államunknak, megfeledkeztek ( egyik legfontosabb kötelességükről, ‘ az adófizetésről. Nagykorpádon pl. csak 8.7 százalékát, Lábodon 6.6, Kisbajom községben 4.5 és Segesd ■ községben 4.2 százalékát fizették be i a negyedévi adónak. í A járás egyik adófizetéssel legjob­ban elmaradt községe Háromfa. Itt több mint 400 dolgozó paraszt ados'1. ’ államunknak s ezek közül többen 3 még elmúlt évi adójukat sem ren- ' dezték. A háremfaiak úgylátszik azt ■ gondolják, hogy az égből hullott az- a sok kedvezmény, amit élveznek. Az i elmúlt évek alatt 37 új lakóház _ épült a községben; villanyt, filmszín- . házat, kultúrotthont, bölcsődét, nap- 11 köziotthont és orvosi rendelőt kap­I tak, de sorolhatnánk így tovább, amit ' j a község kapott. A dolgozó paraszt- | j ság adóját, így a háromfaiakét is 15 1 százalékkal csökkentették s ez mint­- egy 150 ezer forintos megtakarítást á jelentett a községnek. A háromfaiak megfeledkeztek erről, várják a to­vábbi kedvezményeket, de arra nem i gondolnak, hogy ezt csak az adóju- : kát becsülettel rendező dolgozó pa- 7 r ászt ok munkája teszi lehetővé. : DOLGOZÓ PARASZTSÁGUNK ' anyagi helyzete ma sokkal jobb, i mint egy évvel ezelőtt, amit a há­romfai szövetkezeti bolt forgalma is bizonyít, ahol havonta 150 ezer fo- ’ rint értékben vásárolnak a három­faiak. — Nincs pénz, miből fizessünk • adót? — Gyakran hallani ezt a pa- . nászt. Ellenkezőjét bizonyítja ennek . az, hogy Kuzma István, a háromfai t tanácselnök bátyja, aki még a múlt , évről is tartozik adójával, most vett egy tehenet. Tóth István és Lakosa Imre ugyancsak pénzhiányra hivat- kozpak, amikor többévi adóhátralé­■ kuk szóba kerül. Hogy mindketten milyen »pénzhiányban-« szenvednek, ■ azt bizonyítja az, hogy most vettek közösen egy telket 50 ezer forint ér­tékben. A községi tanács végrehajtó bi- : zottsága tehetetlen az adójukat nem : rendezőkkel. Ez a tehetetlenség on­nan fakadt, hogy nem is akarnak semmit sem tenni, tekintve, hogy még- a tanácstagok 80 százaléka is . adóhátralékos, de a VB-tagok között is vannak olyanok, akik nem rendez- 1 téfc tartozásukat. Az ilyen VB-tagok- ból álló tanács, nyilvánvaló, hogy nem tud határozottan állást foglalni és érvényt szerezni a népköztársaság törvényének az adójukat nem rende­zőkkel szemben. De a járás többi elmaradt közsé­gében sem különb a helyzet. Lábo­don joggal hivatkoznak az adóhátra- ; lékosok a tanácselnökre, Kovács Györgyre, aki maga is úgy jár elől »jó példával«, hogy még a multévi adójával is tartozik. A 3 ezer lakosú : községben sok becsületes, adóját ren­dező gazda van — de még mindig nagy a száma azoknak, akik megfe­ledkeznek kötelességükről. Itt is több : mint 400 gazda tartozik államunk- i nak. Tóth Sándor 14 holdas, Iván Jó- ; zsef 15 holdas dolgozó parasztok már < több éve nem rendezték adójukat. 1 Az évek alatt felgyűlt összeget az- í tán most nehéz kifizetni. A tanács- ; tagok és a végrehajtó bizottság tag- j iái között is szép számmal vannak i hátralékosok, de a párttagok sem £ mutatnak példát, hiszen akad közöt­Most, minthogy már megvalósult a koreai fegyverszünet, még kevésbbé van valamelyes indoka is annak, hogy bárminő külföldi csapat tovább­ra is Koreában állomásozzon. Az egész koreai nép törekszik a Kínai és koreai sajtóértekezlet Genfben Genf (Uj Kína). A Kínai Népköz- társaság küldöttsége Genfben április 27-én 17 óra 30 (perckor a Nemzetek Palotájában kínai és külföldi újság­írók részvételével megtartotta első sajtóértekezletét. Huang Hua, a kínai küldöttség szóvivője beszámolt az újságíróknak az értekezlet keddi ülésének lefolyá­sáról. Különösen részletesen foglal­kozott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége vezetőjének, Nam ír külügyminiszternek nyilat­kozatával és a Korea nemzeti egysé­gének helyreállítására és szabad ö.sszkoreai választások megtartására tett javaslataival. Huang Hua válaszolt az újságírók feltett kérdéseire is. Genf (Uj Kína). A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság küldöttsége április 27-én 17 óra 50 pereikor sajtó- értekezletet tartott Genfben. Kim Min Gu, a küldöttség szóvivő­je felolvasta a sajtóértekezleten meg­jelent újságíróknak azokat a javas­latokat, amelyeket az értekezlet ked­di ülésén Nam ír külügyminiszter Korea nemzeti egységének helyreállí­tására és szabad összkoreai válasz­tások megtartására előterjesztett. A javaslatok nagy érdeklődést keltettek az újságírók körében. A szóvivő vá­laszolt az újságírók feltett kérdései», re is. ■ tűk olyan, aki még a multévi adóját • sem rendezte. Kisbajom községben ugyancsak nagy a hátralékosok száma. A köz­ség mindössze 4.5 százalékra teljesí- : tette eddig negyedévi adófizetési ter- 1 vét. A hiba itt is az, hogy a köteles­■ ségmulasztókkal szemben nem al- ' kalmazták népköztársaságunk törvé­■ nyét. Az adómegbízott, ugyanúgy, : mint Háromfa községben), Vlesics ' József — mindig a könnyebb meg- ' oldást választja, hagyja magát, fél­revezetni a különböző sirámokkal, amit nem a becsületes dolgozó pa­rasztok, hanem az adófizetés szabo- tálására buzdító ellenséges elemek terjesztenek. A községek adómegbí- zottai szerte az egész járásban tétle­nül ülnek a tanácsházán, ahelyett, hogy felkeresnék a hátralékosokat s meggyőznék őket jó szóval, ha kell a törvénnyel az adófizetés fontosságá­ról. A háromfai adómegbízott pl- népszerűtlen munkának tartja a tör­vény végrehajtását, úgy szerez ma­gának népszerűséget, hogy inkább hagyja hónapról-hónapra felgyűlni az adótartozásokat — amit aztán mér nehezebb kifizetni a hátralékosok­nak. S ezekről az adómegbízottakról, akik átvéve a járási tanács pénz­ügyi osztálya vezetőinek liberalizmu­sát — büszkén állapítja meg Dura Aladár járási vezető adófélügyelő, hogy »népszerűségnek örvendenek a községben«. Ez igaz, csakhogy nem a becsületes, az adót pontosan fizető dolgozó parasztok körében, hanem a hanyagok, a mulasztók között, akik­nek elnézik a mulasztásokat, s nem lépnek fel velük szemben a törvény szigorával. S ILYEN »NÉPSZERŰSÉGRE« va­dásznak a járási tanács pénzügyi osz­tályának dolgozói is, élükön Fodor Gyula osztályvezetővel. Ez a nagy­atádi járás elmaradásának legfőbb oka. A végrehajtó bizottság még áp­rilis elején foglalkozott az adófizetési lemaradással és határozatot hozott a oénzügyi osztály és az adómegbízot- tak munkájának megjavítására. A pénzügyi osztály a VB határozatát nem hajtotta végre, nem vonta fele­lősségre a munkájukat hanyagul vég­ző adómegbízottakat, a többi között például a Görgeteg-Szentkirályon dolgozó Nemest sem, aki apjával együtt Lábod-Erzsébet-pusztán — élő cáfolataként megbízatásának — hangadója annak, hogy ne fizessenek adót a dolgozó parasztok. Apja, Ne­mes István nem is fizetett már több éve, »pénzhiányra« hivatkozva. A pénzügyi osztály nagyszerű »szakemberei«, akik közül többen a múltban mint a »királyi adóhivatal« fogalmazói a legkeményebb szigor­ral hajtották végre az akkori »tör­vényt«, s verették dobra a parasztok házait, most, amikor egy-egy dolgozó paraszt évi adóját egy süldő árából teljesítheti, sajnálkoznak a notórius adóhátralékosokon, akiknek a két- három év alatt valóban mór jelen­tékeny összegű hátraléka gyűlt ösz- sze. — Bn gyenge vagyok — mondja Fodor Gyula osztályvezető, holott in­kább tehetetlen, míg Dura Aladár vezető adófelügyelő az »asztalhoz való kötöttségére« hivatkozik. A tör­vény végrehajtása ellenkezik az ő liberalizmusukkal, tehát nem hajt­ják végre, mint ahogy nem hajtják végre a VB határozatait sem. A köz­ségi tanácsoktól sem kérnek segít­séget munkájukhoz, inkább azt je­lentik, hogy a falu »megelégedett az adómegbízottakkal«. Az adómegbí­zottak viszont magukra vannak hagy­va, az adófelügyelők nem adnak se gyakorlati útmutatást, se segítséget munkájukhoz. Hogyan is adnának az íróasztal mellől, hiszen az osztály 26 dolgozója csaknem mindig az irodá­ban tartózkodik. AZ ADÓFIZETÉSI TERV teljesí­tésével alaposan elmaradt a nagyatá­di járás, tehát sürgősen változtatniok kéül ezen. A feladat az, hogy a vég­rehajtó bizottság szigorúan követel­je meg a pénzügyi osztálytól a hatá­rozatok végrehajtását, s a végrehajtó bizottság ellenőrizze is azt. A pénz­ügyi osztály vezetője, Fodor elvtárs ne a nehézségekre hivatkozzék, ha­nem teremtsen rendet a járásban s ne féljen felelősségre vonni beosz­tottjait. A községi tanácsok végre» hajtó bizottságai, a községi pártszer» vezetek győzzék meg a dolgozó pa­rasztokat az adófizetés fontosságáról, s ha kell, a törvény szigorával lépje­nek fel a notórius kötelességmulasz- lókkal szemben. Csakis így érheti el a nagyatádi járás azt, hogy felszá­molja szégyenletes lemaradását az adóbevételi terv teljesítése terén, s ezáltal elősegítik a mindnyájunk jó­léte emelését szolgáló kormánypro­gramm megvalósulását. A nagyatádi járás dolgozó parasztjai ne csak vár­janak államunktól, hanem adjanak is, hogy a pártkongresszus napján adósság, nélkül ünnepelhessenek. Nagy Tamás.

Next

/
Thumbnails
Contents