Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-26 / 72. szám

> Péntek, 1954 március 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 Első negyedéves terve tálteljesítésén dolgozik a Siófoki Ásványolaj vezeték Vállalat A MASZOLAJ Siófoki Asványolaj- veeeték Vállalat dolgozói — mint az "vállalásukból is kitűnik — lelkes "versennyel fogtak munkához, hogy méltóan köszöntsék pártunk III. kon­gresszusát. Amint közeledik ez a nap, úgy fokozódik a vállalat dolgo­zóinak versenye, úgy nőnek a válla­lat dolgozóinak termelési eredményei is. A dolgozóknak, a vállalat vezetői­nek és a műszakiaknak jó munkája a verseny eddigi szakaszában is meg- íiozta gyümölcsét. A januári tervet 110.4, a februá­rit 115.9 százalékra teljesítették. Nem kisebb az eredmény a verseny márciusi szakaszában ' sem, hisz a ■március hónapra beütemezett tervü­ket március 22-ig 75.2 százalékra tel­jesítették. Ezek az eredmények is mutatják, hogy a vállalat dolgozói vállalásuk­hoz híven becsülettel tettek eleget feladataiknak, de ettől eltekintve, ■vállalásaik további kötelezettséget rónak a vállalat vezetőire és dolgo­zóira egyaránt. Nem szabad megfe- ledkezniök arról, hogy a pártkon­gresszus tiszteletére azt vállalták, hogy az első negyedévi tervüket 110 százalékra teljesítik. Bár 9 nappal a határidő előtt, március 22-ig 100 szá­zalékra teljesítették az első negyed­éves tervet, elsőrendű feladatuk, hogy tovább harcoljanak a vállalás teljesítéséért. A vállalat dolgozóinak kongresszu­si vállalásában második pontként az szerepel: a vállalati önköltséget a terve­zetthez viszonyítva 1.2 százalék­kal csökkentik­Ez a vállalás is döntő jelentőségű kormányunk programmjának meg­valósításában és éppen ezért felmér­jék a vállalat vezetői azokat a lehe­tőségeket, melyek kiaknázásával ezt a vállalást is valóraválthatják. A továbbiakban: a balesetek elhá­rítását és az ebből eredő kiesett mű­szakok számának csökkentését tűzték ki célul a vállalat dolgozói. S mint a tények is igazolják, az utóbbi időben jelentős javulás tapasztalható a mun­kavédelem és a balesetelhárítás terü­letén. A vállalás negyedik pontjában szereplő munkavédelmi, balesetelhá­rítási tervét március 15-re teljesítet­te a vállalat. Több mint 30 ezer fo­rintos beruházással hordágyakat és gázelszívó ventillátorokat vásárolt a vállalat. Ezenkívül nagyszerű ered­ményt értek el a fajlagos gázolajfogyasztás és a villamosenergiával való takaré­kosság területén. A gázolajfogyasztást az előző negyed­évhez viszonyítva, a 0.059 kg/to tény- számról eddig 0.0320 kg/to szintre hozták, míg a villamosenergiával való takarékosság területén eddig 27.428 kilowattóra áramot takarítot­tak meg 9600 forint értékben. A vállalat dolgozói versenyük ered­ményeként kiemelkedő teljesítmé­nyeket értek el a termelésben és jó munkájukkal nagyban hozzájárultak szebb, gazdagabb életünk alapjának megteremtéséhez, a párt határoza- ' tainak és a kormány programmjának ’ megvalósításához. Horváth László (művezető például csoportjával azt vállalta, hogy 13 ezer méter vezeték felújítá­sát végzi el a pártkongresszus tiszteletére és ez­zel 18 nap munkamegtakarítást ér el. Horváth elvtárs és csoportja be­csülettel tett eleget vállalásának és a korábbi hideg időjárás ellenére is kiváló minőségű munkával, a vállalt határidő előtt teljesítette ' felajánlá­sát. Jó munkájával, a verseny lendüle­tének állandó fokozásával harcol vállalásának teljesítéséért a vállalat telefonvezeték-építő brigádja is, amely 240 kilométer telefonvezeték feljavítási munkálatait vállalta, ez­zel a vállalásukkal 62 munkanap­megtakarítást és 25 százalékos ön­költségcsökkentést is vállaltak. A j brigád lelkes munkával harcol vál-; lalásának teljesítéséért és az eddig el- j ért eredmények azt mutatják, hogy néhány napon belül ők is teljesítik vállalásukat. összegezve: megállapíthatjuk azt, hogy • a vállalat dolgozói a kongresszu­si verseny eddigi szakaszában becsülettel állták meg helyüket a termelésben, becsülettel tettek eleget tervfelada­taiknak, vállalásaik nagyrészét telje­sítették. t A terv és a felajánlások teljesíté­séből a vállalat minden dolgozója példás munkával vette ki részét. A verseny márciusi szakaszában ebből a munkából a legjobb eredménnyel a vállalat női csőfestő-brigádja — Ger- sei Etel, Cinki Erzsébet, Kosi Irén és Szökrény Zsuzsanna — vette ki ré­szét átlagosan 220 százalékos telje­sítményével. Kiemelkedő Gersei Má­ria 8 tagú női csőszigetelő-brigádjá- nak teljesítménye is, amely már hosszabb idő óta, a férfiaknak is pél­dát mutatva, 168 százalékra teljesíti tervét. Példásan végzi munkáját Csordás József motorszerelő, aki 186, Talabér Lajos hegesztő, aki 173, Soós Ferenc hegesztő, aki 170 százalékos teljesítményével harcol a kongresz- szusi verseny sikeréért, adott szava valóraváltásáért. A vállalat dolgozói kövessék élenjáróik példáját, a verseny lendületének állandó fo­kozásával harcoljanak a kongresszusi verseny sikeréért, a Megyei Pártbi­zottság kongresszusi versenyzászlajá- ért. — Berkics — A cukorrépavetés agrotechnikája A kormányprogramra megvaló­sítása megköveteli, hogy növeljük a cukorrépatermelés hozamát, mi­vel a cukor nagy többségét cukor' répából készítik, s a dolgozók cu­korigénye is egyre inkább növek­szik, amelynek kielégítését bizto­sítani kell. A nagyobb cukorrépa- termés fontos feltétele, hogy jól előkészített talajba és időben el­vessük a cukarrépamagot. A talaj­előkészítést előírni nem lehet, ha­nem ezt mindig az adottságoknak megfelelően végezzük. A leghe' lyesebb azonban, ha a szántásra félig keresztben először csúszót, majd fogast alkalmazunk, főleg a kötöttebb talajokon. E munkák elvégzésével elérjük egyrészt azt, hogy az eke után hullámosán visszahagyott nagyfelületű talajt, elegyengetjük, tehát a párolgást kisebb felületre korlátozzuk. Más- vészt a felső talajréteget szétszag­gatva megszüntetjük a talaj haj- szálcsövességét — porhanyó réte­get képezünk, amely mintegy le­zárja a talajt és tartalékolja a csa­padékot. Márpedig a talaj nedves­ségmegőrzése igen fontos a cu' ikorrépának. A műtrágya használata Vannak még termelők, akik ide­genkednek a műtrágya használa­tától, pedig számtalan példa iga­zolja annak nagy terméstfokozó hatását. A műtrágya a növényt a kezdeti fejlődés szakaszának ne­hézségein segíti át. Azok a terme­lők, akik az ősszel a cukorrépa alá mélyen szántott talajra nem szórták ki a szuperfoszfátot, most sürgősen végezzék el. Ha a gazda nem rendelkezik kombi­nált géppel, akkor a vetéssel egy- időben szórja ki a szuperfoszfátot a talajra. A műtrágyát legjobb a talaj előkészítő munkálatokkal egy' időben kiszórni — simítózás után, amikor a talaj egyenletes, mert ezzel a műtrágyaelosztás egyenle­tességét is biztosíthatjuk a földön — s a fogassal pedig beledolgoz­zuk a földbe. Az így kiszórt mű­trágya a talajban feloldódik és a növénynek felvehető alakban, ren­delkezésére áll, amikor annak szüksége van arra. Attól nem kell tartani, hogy a korán kiszórt péti­só a talajban kilugozódik. Aki azonban úgy gondolja jónak, a szuperfoszfáttal egyidőben kiszór­hatja az egyébként fejtrágyaként használni szokott pétisó egyrészét is. Egy kát. holdra szuperfoszfát' ból 160, pétisóból 50 kilót kell ki­szórni. A cukorrépavetés idejét naptár szerint pontosan nem lehet megha­tározni, hanem amikor a talaj kb. 10 Celsius fokra felmelegedett, ak­kor kell ezt vetni. Talajelőkészítés A cukorrépa alá vetés előtt a földet megforgatni nem szabad,' hanem csak 8—10 cm mélyen por- hanyítani kultivátorral, rúgósbo- ronával, vagy nehezítékkel ellátott nehézfogassal, stb. A talajlazítás után csúszó, fogast és henger vál­tozó használatával kellő porhanyó talajt készíthetünk. A vetési sor távolság 40 cm legyen jól csatla­kozó sorokban, hogy géppel is könnyen végezhessük a növény- ápolást. Egy holdba 16 kg vető­magot feltétlen vessünk az ered­ményesebb kelés érdekében. A ve­tés után egy egész könnyű boro­nával boronáljuk a talajt, majd a föld pirultával hengereljük. A hengerezéssel nagyon vigyázni kell, nehogy nyirkos legyen a ta' laj a hengerezéskor, mert ilyen esetben nagyon megtömődhet a talaj, s akkor a kis csiranövények nem tudnak, vagy nehezen tud­nak a felszínre törni. A vetés utáni hengerezés azért szükséges, mert ezzel visszaállítjuk a haj- szálcsövességet, a talaj víztermelő képességét, mert a párnás gomoly­ban lévő magvak csírázásához több nedvesség kell, mint az egyéb buroknélküli magvakéhoz (sarabo- lással ezt a víztermelőképességet megszüntetjük). A talaj kellő tö­Alig mult el a tél, a nemesdédi Dózsa tsz tagjai és a község egyé" nileg dolgozó parasztjai nagyszám' ban • lepték meg a határt. A szorgos munkáskezek nyomán csakhamar földbe került a mag. A tsz tagjai és az egyénileg dol­gozó parasztok már rég befejez­«A möttségét úgy állapíthatjuk meg egyszerű .gyakorlati fogással, hogy magot kaparunk ki a földből, s ha annak lenyomata látszik, akkor jó a talaj. Védekezés a kártevők ellen A cukorrépa megfelelő időjárás mellett 8—10 nap alatt kel. Ez idő alatt figyelni kell a növényt, mert a korábban kikelt egyedeken észrevehetjük a kártevők megjele­nését, a sziklevelű kisnövények legveszedelmesebb kártevőjét, a földi bolhát, s időben tudunk el* lene védekezni. Ha kártevőt ve­szünk észre, azonnal porozzuk le cukorrépaterületünket á cukor­gyár által a földművesszövetkeze­teknél tárolt Agritox-szal, holdan­ként 6—8 kilót használva. Amikor a cukorrépa sorol, azon­nal saraboljuk, akár sarkos répa' sarabolóval, akár tdlókapával. A sarabolásnak három haszna van: 1. gyomot irtunk, 2. nedvességet raktározunk, 3. a gyökérzetet le­vegőhöz juttatjuk. A fenti agrotechnikai eljárások pontos elvégzésével könnyen elér­hetünk 200 mázsás holdankénti át­lagtermést cukorrépából. Me­gyénkben már számos tsz és egyé­ni gazda veti és el is vetette a cu­korrépát. A kastélyosdombói Fel' szabadulás tsz már több mint 5 holdon elvetette a cukorrépát. Egyéni és közös érdeke minden cukorrépatermelőnek, hogy időben és jóminőségben elvégezze a cu­korrépavetést, mert akkor na­gyobb termésre számíthat, amely- lyel növelheti saját jövedelmét, s ' ugyanakkor hozzájárul egész dol­gozó népünk cukorellátásának biz­tosításához. ték az árpa, zab, borsó, mák veté­sét. A jól megmunkált, nedvdús talajban a kedvező időjárás hatá­sára hamar csírázni kezdett a mag. A tsz földjein és Nemesdéd határában szépen zöldéinek a ve­tések. Illés János agronómus Varasdy Albert felügyelő Kaposvári Cukorgyár Befejezték az árpa, zab, bars) és a mák vetését Nemesdéden Vigyék sikerre a tavaszi mezőgazdasági munkákat, teljesítsék szocialista versenyvállalásaikat a Megyénk dolgozó parasztjai nagy lelkesedéssel láttak hozzá a tavaszi szántás-vetési munkákhoz. Számos község jelentette: befejezték a ta­vaszi búza vetését, elvetették az ösz- szes aprómagvakat. Járások járások­kal, községek községekkel versenyez­nek a Megyei Pártbizottság kongresz- szusi versenyzászlajának elnyerésé­ért. Ki lesz a győztes, ezért folyik most a harc, mert a versenyzászló elnyerése nemcsalt dicsőséget, meg­becsülést jelent, hanem azt is, hogy az időben és jó vetőágyba elvetett mag több termést, nagyobb jövedelmet is biztosít. A barcsi járásban is van számos olyan község, mely mind a ta­vaszi munkákban, mind a be­gyűjtésben példamutató. A szuloki termelési bizottság Vin­ter János termelési bizottsági elnök vezetésével jól mozgósított a felada­tok végrehajtására. Ezt igazolja, hogy a községben elvetettek 50 hold zabot, s így a zab vetést 100 száza­lékra elvégezték, ezenkívül kiültet­tek a községben mintegy 180 holdra csíráztatott burgonyát. Élenjár a munkákban Petró Vincéné 10 holdas dolgozó parasztasszony, aki elvetett egy hold zabot és egy hold csírázta­tott burgonyát, ugyanakkor teljesí­tette első negyedévi tojás- és ba- romfibeadását. Az élenjárók bevoná­sával a pártszervezet és a tanács jó felvilágosító munkája nyomán teg­napelőtt csak egy nap alatt több mint 135 kg tojást gyűjtött be a köz­ség. Meglátszik, hogy ahol a párt- szervezet és a tanács az élenjáró dol­gozó parasztokra támaszkodva dolgo­zott, vannak is eredmények. De ha a járás egészének munká­ját vizsgáljuk, igen nagy a lemara­dás mind a tavaszi munkák, mind a begyűjtés területén. A járási tanács végrehajtó bizottsága szocialista ver­senyre hívta a nagyatádi járást. A versenypontok összeállítása és az azokban lévő számadatok eléggé megmutatják, hogy a versenyfelhí­vás nem az alulról jövő kezdeménye­zésre épült fel, hanem azt a járási tanács vezetői állították össze. Igj’ pl. a 12.500 hold trágyázási tervből visz- szalévő 1300 hold trágyázását már­cius 10-ig, a tavaszi búza, tavaszi ár­pa, zab vetését március 25-ig• telje­sítik. így sorakoznak szépén, egy­másután a versenyfelhívásban a vál­lalások. A négyzetes vetésre, a ter­méshozam fokozására, az első ne­gyedévi hízottsertés-, vágómarha-, tej-, tojás-, baromfibeadás március 27-re való teljesítésére. Benne van ebben a verseny vállalásban minden, csak egyedül az ember hiányzik be­lőle. Hogyan is készült ez a vállalás? Azt hinnénk, úgy, hogy a községi ta­nácsok végrehajtó bizottságai a dol­gozó parasztokkal egyénenként, vagy csoportosan megbeszélték a község felajánlását és a dolgozó parasztok véleményének meghallgatásával elké­szítették a község tervét, s ezeknek alapján állította össze a járási tanács a versenyfelhívást. Nyilvánvaló, hogy ez lenne a reális, a barcsi járásban azonban mást gondoltak. A végre­hajtó bizottság három-négy tagja összeállította a versenyfelhívást, ezt' kiküldték a községekbe megvitatás végett. Voltak olyan községek, ahol megvitatták, voltak olyanok, ahol egyszerűen betették az íróasztal- fiókba a járási tanács versenyfelhí­vását. így már a kezdet kezdetén ez a verseny úgy indult, hogy sok si­liert nem lehetett tőle remélni. Az igaz, hogy a járási tanács ve­zetői ismerik a járás versenyfelhí­vását, tudják is, hogy hol tartanak a vállalások teljesítésében. Csak ép­pen azt nem tudják, mi az oka an­nak, hogy felajánlásukat nem tudták' teljesíteni. Hiszen a szántásban 12.5, a tavaszi búzavetésben 15.8, a tava­szi árpa- és zabvetésben 41, a lucer­navetésben 17.5, a vörösherevetésben 45.6 százaléknál, a burgonyavetésben pedig 4.9 százaléknál tartanak. Van­nak olyan községek, mint pl. Darány, ahol még több mint 600 holdat kell felszántani. És a 70 hold tavaszi bú­zavetésből még semmit sem vetettek el. De ugyanez a helyzet a többi köz­ségben is. Ha a begyűjtést vizsgál­juk, az első negyedévi tervet tejből 46, tojásból 30, baromfiból 27 száza­lékra .teljesítették. Mi az oka, hogy a barcsi járás­ban ilyen súlyos a lemaradás? Elsősorban az, hogy a járási tanács vezetői és dolgozói még mindig nem barcsi járás dolgozó parasztjai élnek lent a tömegek között. A po- tonyi tanácselnök elmondja, hogy » községben kintjáró instruktorok egy­két órát tartózkodnak a községben, azt is a tanács irodájában, megnézik a statisztikát és utána mennek to­vább. A kastélyosdombói tanácstit­kár elvtársnő elmondja, hogy egy év óta egyedül dolgozik és három hóna­pon keresztül nyilvántartója sem volt. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága a községi tanácsok vezetői szerint nem nyújt segítséget munká­juk elvégzéséhez. Nem magyarázzák meg, hogyan dolgozzanak. A »végre­hajtó bizottság tagjai is, egy-két elv­társ kivételével, ha lemennek a köz­ségekbe, nem vitatják meg a községi tanácsok vezetőivel, mik a felada­taik, hogyan foglalkozzanak a dolgo­zó parasztokkal, nem nevelik őket arra, hogy lent éljenek a. tömegek között és a dolgozó parasztokkal együtt, közösen induljanak harcba a kor­mányprogramul megvalósításáért, a terméshozam fokozásáért. A községi tanácsok közül nem egy van olyan, amelyik nem tudja azt, hogy mi a helyi politika. Úgy gondol­lak, hogy ahol sikerült, a gazdagyű- iésekkel megtettek mindent annak érdekében, hogy a mezőgazdasági fel­adatokat megoldják. A gazdagyűlé­sek óta nem foglalkoztak a dolgozó parasztokkal, nem keresték fel őket, nem kérték ki az élenjáró, komoly szaktudással rendelkező parasztok véleményét, hogy egy-egy feladatot hogyan oldjanak meg. Március vé­gén tartqnk, de még a járásban az egyes. községekben sokszáz hold ku­koricaszár nincs levágva, egyedül Rinyaújnépen több mint 100 hold kukoricaszár van kint a földön. A tanács vezetői sopánkodnak: ne­héz a feladat, tenni kellene valamit; ki is küldték a járási tanács majd minden dolgozóját a községekbe ’■se­gíteni-«, de ez a segítség vajmi ke­vés eredményt hozott azért, mert a kiküldött munkatársak munkáját nem ellenőrzik és arról számolnak be, amiről éppen akarnak. Tervsze- rűtlenség jellemzi a járási tanács munkáját. Ahogy lent a községekben beszél­gettünk a dolgozó parasztokkal, szá­mos olyan problémát vetettek? fel, ami akadályozza őkét munkájuk végzésében. Így pl. Bárányban alig két hete fejezték be a földek kiadá­sát. Ugyanez más községekben is tapasztalható. így a dolgozó parasz­tok későn tudtak hozzálátni a mun­kák elvégzéséhez. A begyűjtésnél mutatkozó hibák oka az, hogy sem a községi tanácsok, de ma­ga a járási tanács végrehajtó bizott­sága sem foglalkozik ezzel a kérdés­sel kellőképpen. Az átszervezést vár­ják és a napok telnek-múlnak, a 27-i dátum közeledik, csak éppen a versenyvállalás teljesítése nincs a járásban biztosítva. A lehetősége megvan annak, hogy a barcsi járás az első járások közé küzdje fel magát. A hibák ellenére vannak komoly eredményeik is. De hogy még nagyobb eredményt érje­nek el, hogy feladataikat jól tudják elvégezni, ehhez arra van szükség, hogy lelkiismeretes munkát követel­jenek meg a tanácsapparátus dolgo­zóitól. Arra van szükség, hogy az in­struktoroknak ne engedjék, hogy napjaikat sétagyaloglással töltsék el, követeljék meg tőlük az eredményes munkát. Azt, hogy beszélgessenek a dolgozó pa­rasztokkal, győzzék meg ó'ket a tavaszi munkák időbeni elvégzé­sének fontosságáról. A végrehajtó bizottság tagjai pe­dig segítő ellenőrzéssel, a községi ta­nácsok vezetőinek nevelésével, jó mozgósító munkával segítsék a tava­szi munkák, sikerrévitelét. Nem elég a versenyvállalást megtenni, mert a közmondás is azt mondja: »az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó«. A barcsi járásban a vállalások teljesí­téséhez az előfeltétel megvan, arra van szükség, hogy a kommunisták mozgósításával, az élenjáró dolgozó parasztok mozgósításával vigyék győzelemre a tavaszi mezőgazdasági munkákat, maradéktalanul teljesít­sék szocialista versenyvállalásukat. Zsurakovszki Mihály.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents