Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-21 / 68. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Gyűjtsük össze megyénk munkás- és parasztmozgalmi emlékeit , j ^i ■ - - - • Vasárnap, 1954 március 21. 35 esztendővel ezelőtt, a dicső- környékén) voltak jelentős parasztemlékű Magyar Tanácsköztársa" lázongások. ság fennállásának ideje alatt, so-) A szabadságharc idején Somogy mogyi országjárása idején Móricz népe hősiesen harcol a határain So ei Munkás. es Pa Zsigmond ezt a címet adta itteni betört es a megyet vegigpusztito ra_7tm Emlékeinek tapasztalatairól írott egyik cikké- Jellasich-hordák ellen. A népi ----- ö n pk’ .Sírni««« -----— pa rasztmozgalmi emlékeket egy állandó múzeum-jellegű kiállítás számára. KibiSürgősen végezzük ei a legelőkön a tavaszi ápolási és javítási munkákat Állattenyésztésünk minőségi és í végett az egyes szakaszokat és jól ennvíspcri «— 1 -*--------O" ---m ennyiségi fejlesztésében nagy szerepe van legelőgazdálkodásunknak. Legelőink — mivel azok nagymértékben el vannak hanyagolva — nem biztosítják fejlődő állatállományunk részére a legeltetési időszakban a szükséges jóminőségű füvet és állataink a legtöbb legelőn alig találják meg az életfenntartásukhoz elegendő ________ VX1WO.C- ti ciiasicn-nuraaK ellen. A népi . ^IIlieKel^e^ nek : „Somogy nyitotta meg a vi-jerők gerillacsapatokba verődve tá- abl,ta.sa szervezesere a^a'U lág új rendjét“. Ez a világhírű, madják az ellenséget és az azok-, Z°ASa|iá^fáseZSzer^ő-1ii-ottsága nagy író ezzel az ítélettel messze,kai cimboráló, áruló nagyurakat. | " ^ ® bzeivezo üi-ousaga kiemelte megyénket az országos, A szabadságharc leverése után szuton^ or ul a megye min ei sőt bizonyos fokigaz európai ,po-i szinte minden községben szívósan dolg°zd]a oz, in ezmenye ez, szcr-Iaz életfenntartásukhoz elegendc litikai fejlődés vonala fölé is.'küzd a somogyi nép a földesúri | vezet?hez’,s k.erlí kiall,ltfs táplálékot. Legelőinknek ezt az elNyilván nem a véletlen művének önkény s a jobbágyi szolgáltató- szamara ajanlja fel JiKar ajandok hanyagoltságát sürgősen fel kell ........................ sok további fenntartása ellen. akar megvételre, vagy a tu- számolni és el kell végezni a fuA kiegyezés és a századforduló la.ldonjog íenntar.asava1 csak kr hozam novelese erdekeben a lege- 1 között már bérharcokkal is talál- állítás! célra, vagy ^másolás. feny-;iők tavaszi ápolási es javítási kozunk, mint pl. a barcsi sztrájk- k^zes eeijara) a birtokában evő munkáit. A jo legelő az allatte- mozgalmakkal, a csurgói vasutas-ibarmifele’ a megyebeli munkás- nyésztés jövedelmezoseget biztosit- sztrájkkal, s itt a parasztság mel-,és parasztmozgalomra vonatozó j ja és a legkisebb költséggel . ___ iillA V CiltfiA k ell tekinteni azt, hogy Somogybán olyan forradalmi kezdeményezés valósulhatott meg 1919-ben, mint aminőről Móricz Zsigmond kötetremenő írásaiban az egész vi" lág előtt beszámolhatott. Csak forradalmi hagyományokon épülhetett fel mindaz, amivel 35 évvel ezelőtt Somogy az ország és a világ csodálatát méltán kivívta. Lapunk vasárnapi számaiban immár hónapok óta jelennek meg megyénk haladó hagyományaival foglalkozó, igen érdekes és tanulságos írások s már csak ezekből is láthatjuk, hogy Somogy megye évszázadok óta igen termékeny talaja volt a munkás- és parasztmozgalmaknak. Méltán lehetünk büszkék az 1764—65 táján élt elődeinkre, akik a dunántúli parasztmozgalmak idején, mint jelentős vezetőerők, kényszerítették a Hasburg-ural' kodót, hogy a jobbágy-földesúri viszonyt először rendező, első urbáriumot kiadja. Nem kisebb elismeréssel kell megemlékeznünk az ezt pár évtizeddel megelőző csurgói, CsertiSzalai-féle jobbágyzendülésről sem. Az 1800-as évek elején az inzur gens-lázadások tartják forrongásban a megye lakosságát. A Rákóczi-szabadságharc leverése utáni időjktől kezdve csaknem a 19. század végéig húzódó betyárvilágot is úgy kell tekintenünk, mint az elnyomott szegényparasztság önvédelmi harcának, ellenállá' zi mozgalmának egy fajtáját 1040 f ________— Ilivel l ett a vékonyrétegű somogyi munkásság is hallatja szavát. A századforduló és az első világháború közötti évek folyamán jelentkeznek a nagyszabású aratósztrájkok, melyeknek leverése igen komoly gondot okozott a kormányoknak. Fokozódnak a munkás és parasz' ti megmozdulások a világháborútól az 1918. évi polgári forradalom kitöréséig terjedő időben. A két háború és a felszabadulás közötti időszakban már kötetremenő anyaga van az ezidőben lejátszódó munkás- és parasztmozgalmaknak. Csak a legvázlatosabban jelöltük meg azokat az idő- és eseménv pontokat, amelyek köré egy sereg kisebb jelentőségűnek látszó, történelmi tény csoportosul. De így is lenyűgöző képet nyújtanak a somogyi munkás- és parasztmozgalmak hatalmas történelmi műhelyéről. Ez az értékes és gazdag örökség, melynek • talaján és falai között mai és holnapi szebb életünk formálódik, megérdemli tő' lünk, az utódoktól, hogy óvjuk, védjük s mindenestől megőrizzük az utókor számára! Ennek a szándéknak megfelelően a Társadalom- és Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat és a Megyei Tanács V. 3. népművelési osztálya a Megyéi Pártbizottság támogatásával el‘ . ' . , .....— íja es a íegKiseDp Költséggel és a ) iratot (aratasi szerződés, cső- munkával jóminőségű zöld takar- d-berlevel, birosaín vádirat., vaffvi , . ____,dgy xajiáját. .laauiajusag Az 1848—49-i szabadságharcot határozta, hogy megelőző évékben számos megye- összegyűjti a megyénk terü- beli községben (pl. Mesztegnyőn és létén föllelhető munkás' A Nagyatádi Kézimunkafonal- gyár konguesszusi versenyvállalásának teljesítését nagyban akadályozza a szállítóeszközök hiánya, így pl- gyakran előfordul az, hogy 8—10 napig tart, míg a nyersanyagot szállító vagonok Budapestről Nagyatádra érkeznek, ennek következtében a szükséges nyersanyagot nem mindig tudják a pontos időre biztosítani. Ennek ellenére a Fonalgyár dolgozói a kongresszusi verseny első hónapjában 102.5 százalékos eredményt értek el, ami azt jelenti, hogy terven felül mintegy 135 ezer forint értékű áruval adtak többet nép' gazdaságunknak. Szorgalmukat és lelkesedésüket bizonyítja az a tény, hogy a nehézségeket legyőzve, a 100 százalékot ebben a hónapban is minden nap elérték. A különböző üzemrészek közül nehéz kiválasztani a legjobbat, hiszen mint az eredmények mutatják, a gyár minden dolgozója nagy lelkesedéssel küzd a kongresszusi vállalások valóraváltásáért, így az üzemrészek teljesítése között túlzottan nagy eltérések nincsenek. A verseny mostani szakaszában egyaránt dicséret illeti mindegyiket, de talán a jók között is leg' jobb a kiszerelő és a kikészítő- üzemrész. A kongresszusi verseny hajtóereje, motorja a kommunista dolgozók példamutatása. Erdélyi József — a kikészítő üzem munkása — 169 százalékon alul nem igen teljesít, s pontos, megbízható munkája mindenki előtt ismeretes. A mercerizáló gépen dolgozó Suri József párttag teljesítménye is a 140—150 százalék között mozog állandóan. Gyakran szerepel a dicsőségtáblán Bíenenfeld Aladár festődéi dolgozó neve, s mel' lette a jó munkát bizonyító 170— 190 százalékos teljesítményt mutaA Nagyatádi Fonalgyár dolgozói becsülettel valóra vált Jak adott szavukat léd-bérlevél, bírósági vádirat, vagy ítélet, kivándorlási engedély-irat. régi ujságpéldányok, röpiratok és paraszt'plakátok, levelek); b) fényképet (esetleg egykorú festményt, mely a megyebeli munkásmozgalomban szerepet játszott személyt, vagy jelenetet örökít meg); c) tárgyakat (bútordarabokat, eszközöket, használati tárgyakat, melyekhez valamilyen jelentős esemény fűződik; mártírok ruha-' darabjait, stb.). A fentiekben felsorolt dolgokat küldjék be az alábbi címre: Munkás- és Parasztmozgalmi Kiállítás Rendezőbizottsága, Kaposvár, Lenin-utca 24. (Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat.) Ha valaki kegyeletből, vagy egyéb okból ragaszkodnék a kiállítást érdeklő, bármilyen tárgyhoz s azt sem eladni, sem kézből kiadni nem akarná, akkor is küldjön értesítést a Rendezőbizottságnak, hogy a jelzett tárgyat kiküldötte útján megvizsgáltathassa, lemásolhassa, illetőleg lefényképezhesse. A Rendezőbizottság bizalommal várja Somogy megye dolgozóinak lelkes segítségét a fentiekben kör' vonalazott kiállítás megteremtésének nagy és szép munkájához. Somogymegyei Munkás- és Paraszt mozgalmi Kiállítás Rendezőbizoítsága. tó számjegyek. A férfiak mögött nem maradnak le a nők sem. így pl. Zavagyil Anna — a kiszerelő üzem dolgozója — gombolyító gépen nap mint nap 165 százalékos eredményt ért el, Kuglosits Margit pedig — aki keresztersózó gépen dolgozik — már hosszú idő óta nem adja 128 százaléknál alább. A kongresszusi verseny időszaka előtt sok gondot okozott a gyárban a száritórudak hiánya. Az asztalosok felajánlása ezt a problémát is megoldotta, ugyanis vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére 50 darab szárítórudat esi' nálnak terven felül. Ebből 25-öt már el is készítettek, s minden jel arra mutat, hogy a még hiányzó (Arabok is jóval határidő előtt) elkészülnek. Jó ütemben halad a kazán mellé szükséges — kb. 15 ezer forint értékű — salakfelhordó gép készítése, melyet a gyár lakatosai házilag gyártanak. Ez ha elkészül, nagy mértékben megkönnyíti majd a kazánnál dolgozók nehéz munkáját. A Fonalgyár dolgozói a III. pártkongresszus tiszteletére vállalták 60 tonna áru terven felüli mercerilázását, s 15 tonna áru tér ven felüli festését. Ahogy most mondják, úgy haladnak, hogy vállalt határidő helyett már március 31're elkészülnek ezzel a munkával is. A dolgozók becsülettel teljesítik adott szavukat, azonban sérelmezik azt, hogy — ép- úgy, mint ahogy ez már a múlt ban is többször előfordult — i megyei és járási szervek most sem értékelik versenyeredményüket. így pl. azt sem tudják, hogy februári teljesítményükkel milyen helyen állnak az ipari üzemek kongresszusi versenyében. Kérik az illetékeseket, hogy erre a súlyos hiányosságra figyeljenek fel. Műveljünk meg minden talpalatnyi főit A kormányprogramm megváló" sításáért egyénileg dolgozó parasztjainknak saját jólétük, valamint az ország népének felemelkedése érdekében minden talpalatnyi földet meg kell művelniök. A somogytarnócai községi termelési bizottság nevében versenyre hívom megyénk egyénileg dolgozó parasztjait, hogy április l're községünk határában, minden darab földet megművelünk. Ezt a következő szempontok szerint végezzük el: 1. Minden egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt hozzájárul a tartalékföldek megműveléséhez. Felosztjuk a község lakossága között a tartalék- és elhagyott földeket. Minden gazda erejéhez mérten saját földje mellett tartalékföldet is művel. 2. Azok a dolgozó parasztok, akiknek nem jut a község határában tartalékföld, a közeleső szom' szédos határban vállalnak földet. 3. A tartalékföldeket mindenki betrágyázza és úgy kezeli, ^ mint sajátját, mert az a föld is az országé, tehát a miénk. Harcot hirdetünk a tartalékföldek minőségi megjavításáért. 4. Azoknak az egyéni gazdáknak, akiknek nincs igásállatuk és vállaltak tartalékföldet, a fogattal rendelkező gazdák segítenek. Barta Imre termelési bizottság elnöke. o-----------------CT “ uuivivuikui m ánnyal tudjuk ellátni állatain kát az év nagy részében. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink és legeltetési bizottságaink mielőbb végezzék el legelőiken az alábbi munkákat, mert ezen keresztül tudnak a legelő állatoknak jó legelőt biztosítani. 1. Le kell vezetni a téli csapadék folytán összegyülemlett vizeket, hogy a víz alatt a gyepezet ki ne pusztuljon és mielőbb fejlődésnek indulhasson. Ha az ösz- szegyülemlett víz hosszabb ideig borítja legelőnket, akkor az értékes édesfüvek helyét a savanyú' füvek, sás, káka, szittyó foglalja el, ami táplálóanyagban sokkal szegényebb, mint az édesfű. Az állandóan nedves legelőn megindul a zsombékosodás. A mélyfekvésű legelők megjavítása érdekében létesítsünk vízlevezető árkokat, hogy a talajvizet ezzel le tudjuk szállítani. A meglévő beomlott, betaposott árkokat tisztogassuk ki; mert ezzel legelőnk el- mocsarosodását tudjuk megelőzni. 2. A múlt évről visszamaradt gyomokat, kórókat vágjuk ki és égessük el, lehetőleg a legelő szélén összegyűjtse. A legelőkön lévő talajvédelmi célt nem szolgáló bokrokat tövestől irtsuk ki, hogy a fűhozam növelésére gyakorolt káros hatásukat megszüntessük. A gyombokrok nagy területen elnyomják a füvet, sok nedvességet szívnak fel a talajból, tápanyagban szegényítik a legelőt és nagymértékben gátolják az állatokat a legelésben. Munkánk akkor lesz eredményes, ha a gyombokrokat a föld felszíne alatt legalább 15 cm mélyen a gyökérnyak alatt vágjuk ki. A kivágott bokrok helyét fű' maggal szórjuk be. 3. Mivel legelőink talaja általában tápanyagban szegény, ezért az elmúlt évben a delelőhelyeken összegyülemlett trágyát sürgősen szét kell hordani a legelő leggyengébb részére. Használjuk fel a legelők trágyázására a trágyalevet 5.7-szeres vízzel történő hígítással. 4. Amennyiben legelőnk gyepezete felfagyott volna, úgy többtagú nehézhengerrel járassuk meg, | nyai es gyuivei uiivamxa ... hogy a felfagyott gyökérzetet új- jük, a teheneknél évi 3—400 Hói a +csl q ilirv'y mTnwLtlr ezzel I teres tejhozamot érünk el am? cu^ látható, fehérre meszelt karókkal, vagy élőfával jelöljük meg a szakaszhatárokat. Helyes, ha az egyes szakaszokat táblával is megjelöljük. 7. Készítsük el a sózóoszlopokat,, vagy vályúkat, hogy a fektetéses trágyázást azok segítségével meg tudjuk oldani. Ugyanis a sózóoszlopokat, vagy vályúkat mindig oda helyezzük el, ahol állatainkat deleltetni akarjuk és 3—4 nap múlva vigyük át a következő delelő helyre. A fektetéses trágyázás bevezetésével egy legeltetési időszak alatt egy felnőtt állattal fél kát. hold legelőterületet tudunk betrágyáztatni. Természetesen tegye a termelőszövetkezet és a legeltetési bizottság a pásztorok kötelességévé, hogy minden delel- tetés után a trágyalepényeket vesszőseprűvel, vagy hátára fordított gereblyével simítsa széjjeL Nagyobb létszámú csorda esetében célszerű, ha a fektetéses hely megváltoztatása alkalmával a trágyalepényeket hátára fordított boronával húzatjuk szét. 8. Tegyük az állatőrzők kötelességévé; hogy a legelőkön lévő gyomok állandó irtásába kapcsolódjanak be és lássuk el őket a szükséges böködővel, vagy kiskapával. Dolgozó népünk állama megbecsüli azokat az állatőrzőket, akik elősegítik munkájukkal a legelők javítását, az állatok őrzése mellett irtják a gyomokat is. A jó munkát végző pásztorok jutalomban részesülnek. I 9. Az állatok kihajtását nem lehet a naptári megszokott idő szerint (Szent György-nap) eszközölni, hanem mindig legelőnk talajának kellő szikkadtsági állapota és a gyepezet fejlettsége szabja meg azt, hogy mikor hajtsuk ki állatainkat a legelőre. A legmegfelelőbb kihajtási idő kezdete akkor van, amikor a legelő talaja nem süpped, kellően felszáradt, a gyepezet erőteljesen megbokrosodott és legalább 10—12 cm nagyságú már a fű. ÍO. A kihajtás előtt teregessük még el a vakondtúrásokat, hogy a fű a vakondtúrások alatt ki nepusztuljon és ne lehessen a vakondtúrás a gyomok telepedésének helye. 1. Legelőinket egész éven át ápoljuk, a gyomokat folyamatosan irtsuk éspedig mielőtt még magja megérne, hogy további szaporodását megakadályozzuk. A tudomány és gyakorlati élet tapasztalatai egyaránt bebizonyították, hogy az állatok takarmányozásának legtermészetesebb módja az állatok legelőn tartása. Ha az állatokat a legeltetési időszakban kiváló minőségű zöldtakarmánnyal, az istállózás idején ból a talajhoz nyomjuk, megakadályozzuk a gyep kipusztu' lását. 5. Tegyük rendbe a kutak környékét, javítsuk ki a vályúkat és kútfelszerelési tárgyakat, tisztítsuk ki a kutakat és amennyiben szükséges, úgy építsük meg az új kutakat. Kormányzatunk 620 ezer forint segélyt biztosított a legeltetési bizottságok részére új kutak építéséhez, hogy elősegítse a legelőállatoknak elegendő és jó ivóvízzel való ellátását. Nagymértékben függ a legelőállatok termelékenysége attól, hogy elegendő víz áll'e rendelkezésükre a nyári forró időszakban. 6. Még a kihajtás előtt jelöljük ki a szakaszos legeltetés bevezetése hogy abraktakarmányt etetnénk azokkal. Van egy bölcs közmondás, mely szerint: „a tej a tehén nyelvén fakad“. A tehén akkor ad sok tejet, ha bőséges, magas táplálóértétű, ízletes takarmánnyal etetik, Ilyen jó és ízletes takarmány a jószág részére a zöld legelőfű. Siessünk az eddigi hiányosságokat a legelőgazdálkodás vonalán sürgősen bepótolni, hogy az elkövetkező legeltetési időszakban bőséges, jóminőségű füvet termő legelővel tudjuk állatainkat ellátni, mert ezen keresztül több tejet, vajat, húst tudunk dolgozóink asztalára juttatni. Wéber Endre Egész évi sertésbsadásáf fsijesíiefte a drávatamási Dézsa tsz A drávatamási Dózsa termelő- szövetkezet tagjainak kongresszusi vállalását tett követte. Lelkesen, szorgalmasan kezdték meg a tavaszi mezőgazdasági munkákat és felajánlásuk teljesítését. A tsz tagsága vállalta, hogy a pártkongresszus tiszteletére félévi sertésbeadási kötelezettségét teljesíti. Vállalásukat nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták: félévi sertésbeadásuk helyett egész évi kötelezettségüknek eleget tettek. Ugyanígy baromfibeadásukat egész évre teljesítették. Első ne gyedévi tojásbeadásuk teljesítésé ről sem feledkeztek meg. A tavaszi mezőgazdasági munkákat is szorgalmasan végzik. 2< hold lóherét, 15 hold zabot elve tettek eddig és 24 hold földet fel szántottak. Trágyázási tervükéi túlteljesítették: 50 holdat megtrágyáztak, 95 hold őszi vetésükéi pedig műtrágyával fej trágyázták,
