Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-21 / 68. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 március 31. HÁNY ÉVES A FÖLD? írta: D. I. Scserbakov akadémikus HÁNY ÉVES a Föld? Mikor alakultak ki felszínén a hegyek és az óceánok? Ezek a kérdések már régóta foglalkoztatják a tudósokat. De még a mai tudomány sem adhat rá egészen pontos választ. Nem csoda, mert nem könnyű kérdés. Hogyan próbálják mégis meg" állapítani a Föld életkorát? Azelőtt az üledékek rétegei alapján próbálták kiszámítani a Föld életkorát. Később azon fáradoztak, hogy megállapítsák azt az időt, amely alatt az izzó földgömb lehűlhetett mai állapotáig. A különböző módszerek különböző eredményeket hoztak: 800 millió évtől 1 milliár- dig, Akkor még nem vehettek figyelembe .olyan jelenségeket, amelyeket csak a jelenlegi tudomány tárt fel. A földkéregben található kőzetek rétegeződve, egymás fölött he" lyezkednek el. Minél mélyebben van a kőzet, annál régebbi. A legfiatalabb legfelül van. Ezen a megállapításon alapul az úgynevezett sztratigrafiai módszer. A XVIII. század végén és a XIX. század elején ezt a módszert egy másik úgynevezett paleontológiái eljárással egészítették ki. A tudósok tanulmányozva a megkövesedett állati és növényi leleteket, rájöttek arra, hogy minden földrétegre egy bizonyos megkövesedett lelet jellemző. Az állatok és a növények az idők folya" mán változnak és a kiásott leletekből megállapított történetük alapján, meghatározhatják a kőzetek életkorát. A paleontológiái eljárás szolgált alapul ahhoz, hogy a Föld geológiai történetét korszakokra tudják felosztani. A fenti két módszer lehetővé tette, hogy megállapítsák a különböző geológiai rétegeződések egymásutáni sorrendjét, vagyis azt, hogy melyik fiatalabb, s melyik régebbi. Ez azonban csak relatív életkor megállapítását eredményezte. Legfontosabb feladat az hogy a Föld abszolút életkorát meghatározzák, vagyis, hogy azt években, esetleg millió években fejezhessük ki. KÖRÜLBELÜL 50 évvel ezelőtt a tudósok felvetették azt a kér" dést, hogy az abszolút életkor meghatározásánál fel kellene használni a rádióaktív-elemek bomlásjelenségeit. Ilyen elem az uránium, rádium, tórium, kálium, rubidium, stb. Ezek az elemek állandóan bomlanak, azaz más elemekké változnak. így például az uránium és a tó" rium bomlásából ólom és héliumgáz keletkezik. Ez a folyamat rendkívül lassú, de folyamatos, s ami a legfontosabb, állandó gyorsaságú. A mai tudomány olyan pontos módszerekkel rendelkezik, amelyekkel megállapíthatjuk a bomlás gyorsaságát és kiszámíthatjuk, hogy 1 kg urániumból 1 év alatt hány milligramm ólom keletkezik. Ilymódon — hogy megállapíthassuk hány éve folyik a rádióaktív bomlás, vagyis hány év telt el a felfedezett kőzetek keletkezése óta — elegendő megnézni, hogy a kőzet mennyi urániumot és ólmot tartalmaz. Ezt a kőzet" J életkor ólom-módszer szerinti i meghatározásának nevezik. Ezenkívül még sok más eljárás alapul a rádióaktív bomlás jelenségein. Nem akarok erről bővebben beszámolni, csak annyit, hogy ezek a módszerek lehetővé tették, hogy mi, geológusok megállapíthassuk a kőzetek, a földkéreg és végül az egész föld abszolút életkorát. Jelenlegi számításaink szerint a kőzetek kialakulása óta. 3—3.5 milliárd év telt el, ezt azonban a továbbiakban még alaposabban bi" zcnyítanunk kell. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett egy bizottság alakult, amelynek feladata a geológiai képződmények abszolút életkorának megállapítása. A bizottság előtt, amelynek én is tagja vagyok, nagyon fontos feladatok állnak. Tökéletesítenünk kell a már ismert módszereket, de úgyanak- kor újakat is kell kidolgoznunk. Nagy lehetőségeket Ígér a nemrégen felfedezett argon "módszer, amely a rádióaktív kálium argon gázzá változásán alapszik. Az eljárás legnagyobb előnye az, hogy a földkéreg nagyon gazdag káliumot tartalmazó ásványokban, tehát ilyeneket sok kőzetben találhatunk. A BIZOTTSÁG munkája nemcsak elméleti, hanem gyakorlati jelentőségű is. Hiszen az, hogy tudjuk, melyik kőzetben milyen ásvány keletkezik, azt is jelenti, hogy pontosan meghatározhatjuk, hol kell keresni ezeket az ásványokat. Előfordultak már esetek, amikor kutatásaink során hatal- j más olajtelepekre, kőszénre, vagy ! vasércre találtunk. S zombaton különösen sok otthon a tennivaló. Már gőzölög a frissen sült kenyér, összerakták a szárítókötélről nemrégen levett fehérneműt. A kályhánál kö" téssel a kezében szunyókál Na- gyezsda nagymama. A tisztára súrolt padlón ide-oda szaladgál a másfélesztendős Vologyka. A három kislány: Tamara, Raja és Galocska, a kályha mellé húzódik. A legidősebb már 7 esztendős. Nemrégen jöttek a fürdőből, ahol jól kihancurozták magukat. Most csendesen ülnek. Egyforma rózsaszínű ruha van rajtuk, a fürdőtől még nedves szőke hajukat kendő takarja. Tamara ül középen és mesét olvas. Az anya hozzákezd a sütemény készítéséhez. Már sötétedik. Minden kis zajra felfigyel. Itt az ide" je, hogy Nyina és Kolja megérkezzék. Nyina hetedikes, Kolja hatodikba jár. A szomszéd faluban tanulnak,‘öt kilométerre innen. Végre meghallja az ismerős lépteket. Elsőnek Nyikolaj repül a szobába, sapkáját kezében lobogtatva. Nyomában az orrahegyéig bebugyolálva Nyinocska lépeget Mögöttük édesapjuk és a nagy fiú Alekszej. Tamara, Raja és Galocs" ka eléjük szaladnak. Vologyka kezét nyújtja Alekszej felé. — Későn jöttetek! — mondja szemrehányóan édesanyjuk és közben segít Nyinának levetni a kabátját. — Kolka miatt van — feleli mérgesen Nyina. — Hólabdázott. — Nagyon fáztatok? — Cseppet sem. — Akkor mosakodjatok meg azután vacsorázunk. De a gyerekek nem sietnek az asztalhoz. Valamit suttognak édes" apjukkal és ravaszul tekingetnek anyjuk felé. — Mondjátok meg gyorsan, miben töritek a fejeteket? — szól rájuk kíváncsian édesanyjuk. — Ványa rövidesen itthon lesz! — Ványa? — egy pillanatra elakad Anna Ivanovna lélekzete. — Levelet írt? — Levelet bizony. Azt írja, nemsokára itt lesz. — Az apa elővesz egy borítékot a zsebéből. — Olvasd gyorsan! — „Drága papa, mama, nagymama, Lesa, Nyina, Kolja, Tamara, Raja, Galja és Vovocska — olvassa az apa. — Üdvözletemet A CSALÁD írta: Tamara Kvitko küldöm és minden jót kívánok Közlöm, hogy fiatokat, unokátokat és testvéreteket, Ivan Ivano- vics Szavagyerov őrvezetőt kitün" tették kiváló politikai és hadi ismereteiért. Azt is közlöm, hogy rövidesen letelik szolgálatom a hadseregnél és jövök haza. Remélem hogy mama készít majd scsit.. — Készítek neked, fiam, scsit meg édessüteményt is — suttogja Anna Ivanovna. — Mindent készítek. A család asztalhoz ül. Evés közben élénken beszélgetnek. Az a gondolat foglalkoztatja őket, hogy Ivan köztük marad-e, vagy a városba megy-e? — Miért is ne maradna? — mondja az apa. — Ma a legmeg" tisztelőbb feladat falun dolgozni. Még városi emberek is falura indulnak, ő pedig itt született. — Lehetne traktorista vagy kombájnvezető is — veti közbe Alekszej. — Mindenekelőtt meg kell házasítani Vanyuskátj (— kapcsolódik a beszélgetésbe a nagymama — Keress neki, Anjuta, menyasz- szonyt. — Majd keres magának, — feleli Anna Ivanovna. — Akit ő szeret, az nekem is kedves. Csak a közelben maradjon. Nem, mint Alekszandr, aki oly ritkán jen haza. — Nem tarthatod magad mellett örökké a gyermekeidet — jegyzi meg az apa. Igen, ezt ő is megérti. Nem tarthatja magánál őket, hiszen tizen vannak. De régebben a gyerekeket elküldték a háztól, most pedig saját falujukban is megta" kihatják boldogulásukat. A ház lassan lecsendesedik Nyikolaj vízért megy a kúthoz, Nyina elmossa az edényt. Az apa Alekszejjel halkan tárgyal valamit a sarokban arról, hogy másnap ki menjen a központba Ajándékot kell vinni Ivánnak. Nagyezsda nagymama már alszik. Az anya lefekteti a kicsiket. A leányok bizonygatják, hogy egyáltalán nem álmosak, de ahogy lehajtják a fejüket, már alszanak is. — Megyek, megnézem az állatokat — mondja Anna Ivanovna es indul kifelé. Az utca már csendes, valahol a falu másik végén ugatnak a kutyák. A szomszédban még világos az ablak. Jó lenne elmenni hozzájuk — gondolja Anna Ivanovna — és elmesélni, milyen boldog. Hazajön a fia. Már el is indul, de mégis meggondolja magát. Nem való ilyen későn a szomszédokat zavarni. Takarmányt tesz a jászolba, kicseréli a nedves almot, meg" simogatja a tehenet, aztán visszatér a házSpa. Az apa elszunnyadt a kis Vologyka mellett. — Menj aludni, Ványa, hiszen fáradt lehetsz. — Megyek már. — Iván Sztye- panovics gyengéden átöleli feleségét. így ülnek néhány percig szótlanul. így is jól megértik egymást Anna Ivanovna érzi férjének szerető gondoskodását. Huszonnyolc esztendeje! házasok. Azután eloltja a lámpát és ő is aludni megy De az álom sokáig elkerüli. A gyerekeire gondol. Azokra, akik most távol vannak és azokra is, akik itt vannak mellette. Milyen sok örömöt és mennyi izgalmat je" lentenek! Eszébe jut egy hideg, márciusi nap, amikor férjét elkísérte a katonavonathoz. Alig állt a lábán. Amikor hazatért, fáradtan dőlt az ajtófélfához. Sura megfogta a kezét. — Mamácska. Apa megparancsolta, hogy vigyázzunk rád. Bízzál bennünk. — Lénával már megbeszéltük — jött hozzá Ivan is —, hogy teheneket fogunk őrizni, Vitya pedig a kicsikre vigyáz majd. " Ne félj, minden rendben lesz. A gyerekek egyszerre felnőttekké váltak. Nem volt olyan munka amitől idegenkedtek volna. Dolgoztak a kolhozért, testvéreikért és édesapjukért, aki valahol Sztálingrádnál harcolt. Milyen boldogok voltak a gyerekek, amikor férje visszatérve, így szólt hozzájuk: „Derék gyerekek vagytok, nem csalódtam bennetek!*‘ lképzeli magának, hogy nyílik az ajtó és Ványa lép a szobába. Az első ölelés, az első csók az övé. Azután majd elmeséli mit tanult, kivel barátkozott és biztosan megkérdi, ők hogy élnek Jól élünk, Ványa, nem panaszkodhatunk, mindenünk megvan. Férje bizonyára megjegyzi: Jól élünk, de még jobban akarunk. A It ©szisze! mas-gy&rban A szovjet tudósok által kidolgozott négyzetesfészkes burgo- nyaiiltetési módszert mind szélesebb körben alkalmazzák a kolhozokban és szovhozokban. A gépállomásokon szemináriumokat tartanak a kolhozok brigádvezetői és a traktorosbrigádok vezetői számára. A foglalkozásokon az agronómiái tudomány eredményeit, az új mezőgazdasági gépeket és a földművelés élenjáróinak módszereit tanulmányozzák a hallgatók. A képen: szemináriumi foglalkozás a kolpmi gépállomáson. J. Piotrovszkij helyettes főagronómus a négyzetes-fészkes burgonyaültetési módszert magyarázza csoportja tagjainak. FŐISKOLÁSOK BÁLJA A KREMLBEN A „J. V. Rosztszelmas£‘-gyár már évek óta „Sztálinyec—6“ típusú gabonabetakarító kombájnt gyárt. — J. Kompanyijec kombájnvezető, a Dnyepropetrovszk területi bozsedarovkai gépállomás dolgozója, kombájnhoz szerelhető új készüléket szerkesztett a kukorica betakarítására. Az átalakított kombájn elvégzi a kukorica betakarításának összes főbb műveleteit: letöri a csöveket, levágja és silóbaaprítja a szárakat. A kombájn egy nap alatt átlag 8—10 hektárról takarítja be a kukoricát. A „Rosztszelmas‘£-gyár dolgozói meghívták J. Kompanyijecet az üzembe. Ugyanide elhozatták J. Kompanyijec készülékét is. Az ismert gépkezelő a gyár géptervezőivel együtt kidolgozta a készülék gyártásához szükséges vázlatokat és rajzokat. A képen (jobbról balra): J. Kompanyijec kombájnvezető, P. Tirkalov és A. Markevics tervező főmérnökök a gyár egyik műhelyében. As agrotechnikai módszerek tanulmányozása A Szovjetunió főiskoláin nemrég fejeződtek be a félévi vizsgák. A szünidő megkezdése napján a Kremlben bált rendeztek Moszkva főiskolásai számára. A főiskolásoknak hangversenyt adtak, amelyen a legkiválóbb moszkvai művészek is felléptek. A képen: szovjet, cseh és kínai egyetemi hallgatók a kremli bálon. Új könyvek Az elmúlt héten a többi között a következő könyvek jelentek meg: Szikra Könyvkiadó Rákosi Mátyás: A kommunisták magyarországi pártjának megalakulása és harca a proletárforradalom győzelméért. A magyar Tanácsköztársaság. 59. o. Andics Erzsébet: A magyarországi munkásmozgalom az 1848— 1849-es forradalomtól és szabadságharctól az 1917"es Nagy Októberi Szocialista Forradalomig. 123 oldal. Mód Aladár: Négyszáz év küzdelem az önálló Magyarországért. Hetedik bővített és átdolgozott kiadás, 743 oldal. Szépirodalmi Könyvkiadó Móricz Zsigmond: A kis vereshajú (elbeszélések), 363 oldal.
